HunUj - Jeremiah - 49

49:1  Ammón fiairól ezt mondja az Úr: Talán nincsenek Izráelnek fiai, nincs neki örököse? Miért vette birtokba Gádot Milkóm, és népe miért lakik annak városaiban?

49:2  Ezért még eljön az idő - így szól az Úr -, amikor harci riadó hallatszik az ammóni Rabbá körül. Romhalmazzá lesz, falvait felégetik, Izráel pedig birtokba veszi örökségét - mondja az Úr.

49:3  Jajgassatok Hesbón miatt, mert romba dől, kiáltozzatok, Rabbá leányai! Öltsetek gyászruhát, gyászoljatok, tántorogjatok a kőfalak között! Mert Milkóm fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

49:4  Mit dicsekszel a völgyeiddel, termékeny völgyeiddel, te elbizakodott leány, aki kincseidben bízol, és azt mondod: Ki törhetne rám?

49:5  Majd bocsátok én rád rettegést mindenfelől - így szólt az Úr, a Seregek Ura. Szétszóródtok, ki merre lát, senki sem gyűjti össze a bujdosókat.

49:6  De végül jóra fordítom Ammón fiainak sorsát - így szól az Úr.

49:7  Edómról ezt mondja a Seregek Ura: Nincs már bölcsesség Témánban? Semmivé lett az értelmesek terve, megzavarodott bölcsességük?

49:8  Fussatok, távozzatok innen, völgyek mélyén bujkáljatok, Dedán lakosai! Mert veszedelmet hozok Ézsaura, a büntetés idejét.

49:9  Ha szüretelők jönnek ellened, böngésznivalót sem hagynak; ha rablók jönnek éjjel, rombolnak, míg megelégelik.

49:10  Átkutatom Ézsaut, rejtekhelyeit fölfedem, nem tud elbújni. Elpusztul ivadéka, rokonsága és szomszédai. Senki sem mondja:

49:11  Hagyd rám árváidat, én eltartom őket, és özvegyeid bízzanak bennem!

49:12  Mert ezt mondja az Úr: Akikre nem vonatkozott az ítélet, hogy kiigyák a serleget, kénytelenek kiinni, és te büntetlenül maradnál?! Nem maradsz büntetlenül, hanem ki kell innod!

49:13  Mert magamra esküszöm - így szól az Úr -, hogy Bocrá borzalmas, gyalázatos és átkozott romhalmaz lesz; a többi város is örökre romhalmaz marad.

49:14  Hírt hallottam az Úrtól, követ küldetett a népekhez: Gyűljetek össze, támadjatok rá, keljetek harcra ellene!

49:15  Kicsinnyé teszlek a népek között, megvetetté az emberek között.

49:16  Az szedett rá téged, hogy rettegtek tőled; kevély volt a szíved. Sziklahasadékokban laksz, elfoglaltad a magas halmokat. De ha oly magasan fészkelsz is, mint a sas, onnan is ledöntelek! - így szól az Úr.

49:17  Edóm pusztává lesz: aki csak arra jár, megborzad és fölszisszen az őt ért mindenféle csapás miatt.

49:18  Nem lakik ott többé senki, és nem tartózkodik benne egy ember sem - mondja az Úr -, akárcsak az elpusztított Sodomában, Gomorában és szomszédságában.

49:19  Mint a Jordán bozótjából a zöldellő legelőre feljövő oroszlán, úgy űzöm el őket egy pillanat alatt, és választottamat helyezem föléje. Hiszen ki fogható hozzám, ki vonhat engem felelősségre, és melyik pásztor szállhat szembe velem?

49:20  Így hát halljátok meg az Úr tervét, amelyet eltervezett Edóm ellen, és gondolatait, amelyeket kigondolt Témán lakói ellen: Még a kis bárányokat is elhurcolják, a legelőjüket is pusztává teszik.

49:21  Bukásuk hangjától megrendül a föld, hangos jajkiáltásuk elhallatszik a Vörös-tengerig.

49:22  Fölszáll, mint a sas, majd lecsap Bocrára kiterjesztett szárnnyal. Olyan lesz azon a napon Edóm vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszony szíve.

49:23  Damaszkuszról. Megdöbbent Hamát és Arpád, remegnek, mert rossz hírt hallottak. A tenger mellett aggodalom uralkodik, amely nem tud csillapodni.

49:24  Erőtlen lett Damaszkusz, menekülésre készül, rémület fogta el, szorongás és fájdalom jön rá, mint a szülő asszonyra.

49:25  Miért nem hagyták el a dicső várost, az örvendező várost?

49:26  Ezért elesnek ifjai a tereken, és a harcosok mind elvesznek azon a napon - így szól a Seregek Ura.

49:27  Tüzet vetek Damaszkusz várfalára, és megemészti Ben-Hadad palotáit.

49:28  Így szól az Úr Kédárról és Hácór királyságairól, amelyeket megvert Nebukadneccar, Babilónia királya: Rajta, vonuljatok Kédár ellen, és pusztítsátok a keleti népet!

49:29  Elveszik sátraikat és nyájukat, sátorlapjaikat, minden értéküket, elviszik tevéiket is, és így kiáltoznak feléjük: Iszonyat mindenütt!

49:30  Fussatok, bujdossatok el messzire, völgyek mélyén bujkáljatok, Hácór lakói! - így szól az Úr. Mert tervet szőtt ellenetek Nebukadneccar, Babilónia királya, és gondolatokat gondolt ki ellenetek.

49:31  Rajta, vonuljatok föl a nép ellen, mely békében és biztonságban lakik! - így szól az Úr. Nincsen kapuja, nincsen zára, egyedül lakik.

49:32  Tevéik prédára jutnak, tömérdek jószágukat elzsákmányolják. Szétszórom a lenyírt hajúakat minden égtáj felé, veszedelmet hozok rájuk mindenfelől - így szól az Úr.

49:33  Hácór sakálok tanyája lesz, puszta marad örökre. Nem lakik ott senki, nem tartózkodik ott ember.

49:34  Így szólt az Úr igéje Jeremiás prófétához Élámról, Cidkijjá júdai király uralkodása kezdetén:

49:35  Ezt mondja a Seregek Ura: Összetöröm Élám íját, legfőbb erősségét.

49:36  Négy szelet támasztok Élám ellen az ég négy tája felől, szélnek szórom őket mindenfelé, és nem lesz olyan nép, amelyhez ne kerülnének az Élámból szétszóródottak.

49:37  Rémületbe ejtem Élámot ellenségei előtt, akik életére törnek. Veszedelmet hozok rájuk izzó haragomban - így szól az Úr. Fegyvert küldök a nyomukba, míg csak meg nem semmisítem őket.

49:38  Felállítom trónomat Élámban, elpusztítom királyát és vezetőit! - így szól az Úr.

49:39  De az utolsó időben jóra fordítom Élám sorsát! - így szól az Úr.