HunRUF - Job - 18

18:1  Megszólalt a súahi Bildád, és ezt mondta:

18:2  Meddig finomkodunk még itt a szavakkal? Gondolkozzatok el, és aztán szálljunk vitába vele!

18:3  Miért tartasz bennünket állatnak, és miért nézel ostobának?

18:4  Ha magadat marcangolod haragodban, talán elpusztul miattad a föld, és elmozdul helyéről a kőszikla?

18:5  Bizony, kialszik a bűnösök világossága, tüzük lángja nem ragyog.

18:6  Elsötétül sátrában a világosság, mécsese kialszik mellette.

18:7  Erőteljes léptei megrövidülnek, saját tervei okozzák bukását.

18:8  Mert lába hálóba gabalyodik, és kelepcébe kerül.

18:9  Sarkát csapda ragadja meg, és hurok feszül rá.

18:10  Hurok van elrejtve számára a földön, és csapda az ösvényén.

18:11  Körös-körül félelmek rémítik, és kergetik lépten-nyomon.

18:12  Éhesen várja a nyomorúság, és készen áll a veszedelem, hogy elbuktassa őt.

18:13  Darabonként rágja le bőrét a kór, darabonként rágja le róla a halálos betegség.

18:14  Kirángatják biztonságos sátrából, és elhajtják a borzalmak királya elé.

18:15  Sátrában nem az övéi laknak, lakóhelyére kénkövet szórnak.

18:16  Alul elszáradnak gyökerei, és felül lefonnyad az ága.

18:17  Emlékezete eltűnik a földről, és nem emlegetik nevét az utcán.

18:18  Világosságból sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elűzik.

18:19  Utódja és sarjadéka nem lesz népe között, senkije sem marad lakóhelyén.

18:20  Végnapján elszörnyednek a nyugaton lakók, és iszonyat fogja el a keleten lakókat.

18:21  Bizony, így jár az álnokok hajléka, annak lakóhelye, aki nem akar Istenről tudni.