HunUj - Matthew - 20

20:1  „Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe.

20:2  Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe.

20:3  Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül,

20:4  és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek.

20:5  Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett.

20:6  Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül?

20:7  Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe!

20:8  Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig.

20:9  Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt.

20:10  Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.

20:11  Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen,

20:12  és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől.

20:13  Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem?

20:14  Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked.

20:15  Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?

20:16  Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók.”

20:17  Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik:

20:18  „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik,

20:19  és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad.”

20:20  Akkor odament hozzá a Zebedeus fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit.

20:21  Jézus megkérdezte tőle: „Mit akarsz?” Ő így felelt: „Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban.”

20:22  Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?” Ők így feleltek: „Ki tudjuk.”

20:23  Erre ő ezt mondta nekik: „Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Atyám elkészítette.”

20:24  Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre.

20:25  De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: „Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk.

20:26  De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok,

20:27  és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok.

20:28  Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”

20:29  Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt.

20:30  És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: „Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!”

20:31  A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: „Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!”

20:32  Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: „Mit akartok, mit tegyek veletek?”

20:33  Ők így feleltek: „Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk.”

20:34  Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt.