HunUj - Matthew - 25

25:1  „Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására.

25:2  Öt közülük balga volt, öt pedig okos.

25:3  A balgák ugyanis amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat,

25:4  az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek korsóikban.

25:5  Mivel pedig a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak, és elaludtak.

25:6  Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!

25:7  Ekkor felébredtek a szüzek mind, és rendbe hozták lámpásukat.

25:8  A balgák így szóltak az okosakhoz: Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásunk kialszik.

25:9  Az okosak így válaszoltak: Hátha nem lesz elég nekünk is meg nektek is: menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak.

25:10  Amíg azok távol voltak vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Azután bezárták az ajtót.

25:11  Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!

25:12  Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.”

25:13  „Vigyázzatok tehát, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok!”

25:14  „Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát.

25:15  Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elment idegenbe.

25:16  Az, aki az öt talentumot kapta, azonnal elindult, vállalkozásba fogott velük, és nyert másik ötöt.

25:17  Ugyanígy az is, aki a kettőt kapta, nyert másik kettőt.

25:18  Aki pedig az egyet kapta, elment, gödröt ásott a földbe, és elrejtette ura pénzét.

25:19  Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük.

25:20  Eljött az, aki az öt talentumot kapta, odavitte a másik öt talentumot, és így szólt: Uram, öt talentumot adtál át nekem: nézd, másik öt talentumot nyertem.

25:21  Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!

25:22  Odament az is, aki a két talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, két talentumot adtál át nekem: nézd, másik két talentumot nyertem.

25:23  Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!

25:24  Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál.

25:25  Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied.

25:26  Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam?

25:27  Ezért el kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, és amikor megjöttem, kamattal kaptam volna vissza azt, ami az enyém.

25:28  Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!

25:29  Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van.

25:30  A haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”

25:31  „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára.

25:32  Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

25:33  A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.”

25:34  „Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot.

25:35  Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,

25:36  mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.

25:37  Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna?

25:38  Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna?

25:39  Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád?

25:40  A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”

25:41  „Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre.

25:42  Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom,

25:43  jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg.

25:44  Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked?

25:45  Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.

25:46  És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”