HunIMIT - Job - 11

11:1  Felelt a Náamabeli Czófár és mondta:

11:2  Szavak bőségére ne legyen felelet, avagy az ajkak emberének legyen igaza?

11:3  Fecsegésed férfiakat hallgattasson el? Gúnyolódtál s ne legyen, ki rád pirít?

11:4  Azt mondod: Tiszta a tanom, szeplőtlen vagyok szemeid előtt!

11:5  Azonban vajha beszélne az Isten s nyitná fel ajkait veled szemben,

11:6  hogy jelentse meg neked a bölcsesség rejtelmeit mert kétszereset ér valódi tudásra nézve – s tudd meg, hogy elenged neked Isten a bűnödből.

11:7  Istent kikutatni eléred-e, avagy a Mindenhatónak végéig elérsz-e?

11:8  Egek magasságai – mit tehetsz? Mélyebb az alvilágnál mit tudhatsz meg?

11:9  Hosszabb a földnél mérete és szélesebb a tengernél.

11:10  Ha elvonul és bezár és gyűlést tart – ki utasíthatja vissza?

11:11  Mert ő ismeri a hamisság embereit, látta a jogtalanságot, pedig nem is ügyel.

11:12  Hisz üres férfi is eszessé válik, s vadszamár vemhe emberré szülemedik.

11:13  Ha te irányítod szívedet s feléje terjeszted kezeidet –

11:14  ha igaztalanság van kezedben távolítsd el, s ne lakoztass sátraidban jogtalanságot –

11:15  bizony akkor felemelheted arczodat mocsoktalanul és szilárd leszel s nem kell félned;

11:16  bizony te elfelejted a szenvedést, mint elfolyt vizekre emlékszel reá.

11:17  S délnél fényesebben kél a földi lét, ha borulat van, olyan az mint a reggel.

11:18  És bízhatsz, mert van remény; körülfigyelsz – bizton fekszel le;

11:19  heversz; és nincs a ki fölijesztene és sokan fognak neked hízelegni.

11:20  De a gonoszok szemei elepednek, menekvés elveszett számukra, reményük pedig: léleknek kilehelése.