HunIMIT - Job - 15

15:1  Felelt a Témánbeli Elífáz s mondta:

15:2  Vajon bölcs felel-e szeles tudással s megtölti-e keleti széllel belsejét –

15:3  bizonyítgatva mitsem érő beszéddel és szavakkal, melyekkel nem használ.

15:4  Te az Isten félelmét is megbontod, csökkented az imaszót Isten előtt.

15:5  Mert bűnöd tanítja szájadat s a ravaszok nyelvét választod.

15:6  Szájad ítél el téged s nem én, s ajkaid vallanak ellened.

15:7  Elsőnek születtél-e az emberek közt a a halmoknál előbb létesültél?

15:8  Isten tanácsában hallottál-e valamit és csentél magadnak bölcsességet?

15:9  Mit tudsz te, mit mi nem tudunk, mit értesz, a mi nem volna mi nálunk?

15:10  Vén is, aggastyán is van közöttünk, napokra apádnál korosabb.

15:11  Kevés-e neked Isten vigasztalása s az ige, mely csínján bánt veled?

15:12  Mit ragad el téged szíved, és mit integetnek szemeid,

15:13  hogy Isten ellen fordítod indulatodat és szájadból kibocsátasz szavakat?

15:14  Mi a halandó, hogy tiszta legyen, s hogy igaz legyen asszony szülöttje?

15:15  Lám, szentjeiben nem hisz, az egek sem tiszták szemeiben;

15:16  hát még az utálatos és megromlott, az ember, ki mint vizet issza a jogtalanságot.

15:17  Hadd oktatlak, hallgass reám, s a mit láttam, hadd beszélem el;

15:18  a mit hirdetnek bölcsek, és nem titkolták el őseik részéről –

15:19  nekik egyedül adatott az ország, s idegen nem járt közöttük:

15:20  A gonosznak minden napjaiban kínlódik ő, s az évek száma alatt, melyek fentartvák az erőszakosnak.

15:21  Rettegések hangja a fülében: békében jön reá pusztító.

15:22  Nem hiszi, hogy visszatér a sötétségből, ki van szemelve a kard számára.

15:23  Bolyong ő kenyér után, hol van; tudja, hogy készen áll oldalán a sötétség napja.

15:24  Ijesztik őt szükség és szorongás, megragadja őt mint csatára kész király.

15:25  Mert Isten ellen nyújtotta ki kezét a Mindenható ellen hősködik;

15:26  nyakkal szalad ellene, pajzsainak vastag dudoraival.

15:27  Mert arczát befödte zsírjával s hájat szerzett ágyékára.

15:28  Letelepült megsemmisített városokban, házakban, melyeket nem laknak, melyek rendelve vannak kőhalmoknak.

15:29  Nem gazdagszik meg, nem áll fönn a vagyona, nem hajlik a földre szerzeménye;

15:30  nem térhet ki a sötétség elől, csemetéjét láng szárítja el s eltűnik – az ő szája leheletétől.

15:31  Ne higyjen a semmiségben, a ki megtévedett, mert semmiség lesz, a mit cserébe kap.

15:32  Mielőtt itt volna a napja, beteljesedik, s pálmaága nem zöldellő.

15:33  Mint szőlőtő elvetéli egresét, s mint olajfa hullatja el virágát.

15:34  Mert az istentelennek községe meddő, és tűz emészti a megvesztegetés sátrait:

15:35  bajt fogannak és jogtalanságot szülnek, és belsejük csalárdságot készít.