HunIMIT - Job - 36

36:1  És folytatta Elíhú és mondta:

36:2  Várj reám egy kicsit, hadd közöljem veled, mert még van Isten mellett mondani valóm.

36:3  Messzünnen hozom tudásomat és alkotómnak adok igazat.

36:4  Mert valóban, szavaim nem hazugság, teljes tudású van szemben veled.

36:5  Lám, Isten hatalmas, de kit sem vet meg, észerőre hatalmas.

36:6  Nem hagyja életben a gonoszt, s a szegényeknek jogát megadja.

36:7  Nem vonja el az igaztól szemeit, sőt királyok mellé, a trónra ültette őket örökre, hogy kimagasodtak.

36:8  S ha bilincsekkel vannak megkötve, ha megfogatnak a nyomorúság köteleivel:

36:9  megmondja nekik cselekedetüket és bűntetteiket, hogy hősködtek;

36:10  megnyitja fülüket a feddésnek és azt mondja, hogy térjenek meg a jogtalanságtól.

36:11  Ha hallgatnak rá és szolgálják őt, jólétben töltik el végig napjaikat és éveiket kellemetességben;

36:12  de ha nem hallgatnak reá, fegyver által tűnnek el s kimúlnak megismerés híján.

36:13  S az istentelen szívűek haragot táplálnak, nem esedeznek, midőn megkötözte őket.

36:14  Ifjúkorban kell elhalnia lelküknek és életüknek a ledérek között.

36:15  Kiszabadítja a nyomorgót nyomorúsága által s a szorongatás által megnyitja fülüket.

36:16  Kicsábít téged is a szükség szájából, tág térre, melynek helyén nincs szorongás, s a mi rászáll asztalodra, tele van zsiradékkal.

36:17  De ha a gonosz ítéletével vagy tele, ítélet és törvény megragadnak téged.

36:18  Bizony, ne csábítson el téged a harag tömérdekségével és a váltság bősége ne hajlítson el.

36:19  Hát szorongás nélkül rendezze-e segítségedet s az erőszak minden megfeszítése nélkül?

36:20  Ne áhítsd az éjéjszakát, midőn népek tűnnek el helyükről.

36:21  Őrizkedjél, ne fordulj jogtalanság felé, mert ezt inkább választottad a nyomorúságnál.

36:22  Lám, Isten felmagasztosul erejében; ki olyan oktató, mint ő!

36:23  Ki kéri számon tőle útját, s ki mondja: jogtalanságot műveltél!

36:24  Gondolj rá, hogy magasztald művét, melyet szemléltek férfiak;

36:25  mind az emberek néztek rá, a halandó messziről tekinti.

36:26  Lám, Isten magasztos, nem ismerjük meg, éveinek száma ki nem kutatható.

36:27  Mert felvonja a víznek cseppjeit, hogy az ő köde számára tisztuljanak esővé,

36:28  melyet folyatnak a fellegek, csurgatnak a sok emberre.

36:29  Avagy értik-e a felhő terjedelmeit, sátrának robaját?

36:30  Lám, magára terítette fényét s ráborította a tenger gyökereit,

36:31  mert velök ítél népeket, eleséget ád busásan.

36:32  Kezeire fényt borított s kirendelte azt a támadó ellen.

36:33  Hirdet róla az ő dörgése, a csorda is a keletkező viharról.