HunIMIT - Job - 39

39:1  Ismered-e a kőszáli zergék ellésének idejét, a szarvasünőnek vajúdását megvigyázod-e;

39:2  számlálod-e a hónapokat, melyeket kitöltenek, s ismered-e ellésük idejét?

39:3  Legörnyednek, kölykeiket világra hozzák, fájdalmaikat elbocsátják.

39:4  Fiaik erőre kapnak, felnövekednek a szabadban, kimennek és nem térnek vissza.

39:5  Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, s az erdei szamár köteleit ki oldotta meg?

39:6  Amelynek a sivatagot tettem házává, és lakásává a sós földet;

39:7  nevet a városnak zaján, a hajtónak lármázását nem hallja;

39:8  a mit a hegyeken kifürkészett, az legelője, s minden zöld után kutat.

39:9  Akarna-e a reém téged szolgálni, avagy meghál-e jászolodnál?

39:10  Odakötöd-e a reémet istrángjával a barázdához, vagy boronálja-e a völgyeket to utánad?

39:11  Bízhatsz-e benne, mert nagy az ereje, s ráhagyhatod-e szerzeményedet?

39:12  Hiszel-e benne, hogy behordja vetésedet s begyűjti szérűdre?

39:13  A strucznak szárnya vígan csattog, vajon tolla jámbor-e, meg tollazata?

39:14  Mert a földnek hagyja tojásait és a poron melegíti,

39:15  s felejti, hogy a láb eltiporja s a mező vadja széttapossa;

39:16  keménykedik fiókáival, mintha nem volnának övéi, hogy hiába a fáradalma, az nem a rettegése;

39:17  mert Isten elfeledtette vele a bölcsséget, s nem adott neki részt az értelemben.

39:18  A midőn a magasba szökell, neveti a lovat és lovasát.

39:19  Adsz-e a lónak erőt, öltesz-e nyakára sörényt?

39:20  Ugráltatod-e mint a sáskát?

39:21  Fenséges tüsszögése – rettenet.

39:22  Kémlelnek a síkon, akkor örvend erejében, kivonul a fegyver elébe; nevet a félelemnek, s nem retten meg s nem hátrál meg kard elől.

39:23  Fölötte zörög a tegez, villogó dárda és lándzsa;

39:24  tombolva és háborogva habzsolja a földet, s nem marad helyén, a mikor hallik a harsona.

39:25  A mint hallik a harsona, azt mondja: Haj; messziről szimatolja a csatát, a vezérek dörgedelmét és a riadást.

39:26  A te értelmedből repül-e fel a karvaly s terjeszti szárnyait a délnek;

39:27  avagy parancsodra emelkedik-e a sas, midőn magasba rakja fészkét?

39:28  Sziklán lakik és honol, sziklának fokán és hegyi várban;

39:29  onnan kémlel eledelre, messzire tekintenek ki szemei:

39:30  fiókái pedig vért hörpölnek, s a hol holttetemek vannak, ott van ő.