LUKE
Chapter 17
Luke | HunKar | 17:1 | Monda pedig a tanítványoknak: Lehetetlen dolog, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, a ki által esnek. | |
Luke | HunKar | 17:2 | Jobb annak, ha egy malomkövet vetnek a nyakába, és ha a tengerbe vettetik, hogynem mint egyet e kicsinyek közül megbotránkoztasson. | |
Luke | HunKar | 17:3 | Őrizzétek meg magatokat: ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki. | |
Luke | HunKar | 17:4 | És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki. | |
Luke | HunKar | 17:6 | Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engede néktek. | |
Luke | HunKar | 17:7 | Kicsoda pedig ti közületek az, a ki, ha egy szolgája van, és az szánt vagy legeltet, tüstént azt mondja annak, mihelyt a mezőről megjő: Jer elő, ülj asztalhoz? | |
Luke | HunKar | 17:8 | Sőt nem ezt mondja-e néki: Készíts vacsorámra valót, és felövezvén magadat, szolgálj nékem, míg én eszem és iszom; és azután egyél és igyál te? | |
Luke | HunKar | 17:9 | Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, a mit néki parancsolt? Nem gondolom. | |
Luke | HunKar | 17:10 | Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedtétek, a mik néktek parancsoltattak, mondjátok, hogy: Haszontalan szolgák vagyunk; mert a mit kötelesek voltunk cselekedni, azt cselekedtük. | |
Luke | HunKar | 17:11 | És lőn, mikor útban vala Jeruzsálem felé, hogy ő Samariának és Galileának közepette méne által. | |
Luke | HunKar | 17:14 | És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának. | |
Luke | HunKar | 17:15 | Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval; | |
Luke | HunKar | 17:17 | Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van? | |
Luke | HunKar | 17:18 | Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen? | |
Luke | HunKar | 17:20 | Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. | |
Luke | HunKar | 17:21 | Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van. | |
Luke | HunKar | 17:22 | Monda pedig a tanítványoknak: Eljő az idő, mikor kívántok látni egyet az ember Fiának napjai közül, és nem láttok. | |
Luke | HunKar | 17:23 | És mondják majd néktek: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; de ne menjetek el, és ne kövessétek: | |
Luke | HunKar | 17:24 | Mert miként a felvillanó villámlás az ég aljától az ég aljáig fénylik; úgy lesz az embernek Fia is az ő napján. | |
Luke | HunKar | 17:27 | Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, a melyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte. | |
Luke | HunKar | 17:28 | Hasonlóképen mint a Lót napjaiban is lett; ettek, ittak, vettek, adtak, ültettek, építettek; | |
Luke | HunKar | 17:29 | De a mely napon kiment Lót Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és mindenkit elvesztett: | |
Luke | HunKar | 17:31 | Az nap, a ki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye; és a ki a mezőn, azonképen ne forduljon hátra. | |
Luke | HunKar | 17:33 | Valaki igyekezik az ő életét megtartani, elveszti azt, és valaki elveszti azt, megeleveníti azt. | |
Luke | HunKar | 17:34 | Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban; az egyik felvétetik, és a másik elhagyatik. | |