HunIMIT - Proverbs - 16

16:1  Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.

16:2  Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.

16:3  Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.

16:4  Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.

16:5  Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.

16:6  Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.

16:7  Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.

16:8  Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.

16:9  Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.

16:10  Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.

16:11  Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.

16:12  Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.

16:13  Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.

16:14  Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.

16:15  Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.

16:16  Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.

16:17  Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.

16:18  Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.

16:19  Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.

16:20  A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!

16:21  A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.

16:22  Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.

16:23  A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.

16:24  Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.

16:25  Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.

16:26  A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.

16:27  Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.

16:28  A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.

16:29  Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.

16:30  A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.

16:31  Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.

16:32  Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.

16:33  Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.