HunIMIT - Psalms - 31

31:1  A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.

31:2  Benned, Örökkévaló, van menedékem, ne hagyj megszégyenülnöm soha, igazságoddal szabadíts meg engem!

31:3  Hajlítsd hozzám füledet, ments meg hamar, légy nekem erösségem sziklájává, váram házává, hogy megsegíts engem.

31:4  Mert szírtem és váram vagy, és neved kedvéért vezess és vezérelj engem.

31:5  Kijuttatsz engem a hálóból, melyet elrejtettek számomra, mert te vagy erősségem.

31:6  Kezedre bízom lelkemet; megváltasz engem, Örökkévaló, igaz Isten!

31:7  Gyűlölöm azokat, kik hamis hiábavalóságokat őriznek; én pedig az Örökkévalóban bízom.

31:8  Hadd újjongok és örülök szeretetedben, a ki lát. tad nyomoromat, tudtál lelkem szorongásairól;

31:9  és nem szolgálta. ttál át ellenség kezébe, állitottad tágas helyre lábamat.

31:10  Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert megszorultam, elsorvadt bosazúságtól szemem, lelkem és testem.

31:11  Mert bánatban fogyott el életem, éveim pedig sóhajtásban; elgyengült bűnömben erőm, esontjaim pedig elaorvadtak.

31:12  Mind a szorongatóim által gyalázottá lettem, szomszédaimnak nagyon, és rettegése meghittjeimnek; kik az utczán láttak, szöktek előlem.

31:13  El vagyok felejtve, mint a halott, a szívből, olyanná lettem, mint veszendő edény.

31:14  Mert hallottam sokaknak hiresztelését: Rémület köröskörül! Midőn tanakodnak ellenem egyaránt, lelkemet elragadni a szándékuk.

31:15  Én pedig benned biztam, Örökkévaló, azt mondtam: Istenem vagy.

31:16  Kezedben éltemnek idői; ments meg engem ellenségeim kezéből és üldözőimtől.

31:17  Világíttasd arczodat szolgád fölött, segíts engem szeretetedben.

31:18  Örökkévaló, ne hagyj megszégyenülnöm, mert hívtalak, szégyenüljenel; meg a gonoszok, enyészszenek el az alvilágba!

31:19  Némuljanak meg a hazugaág ajkai, melyek daczosat beszélnek az igaz ellen, gőggel és gúnynyal.

31:20  Mily nagy a te jóságod, melyet tartogatsz tisztelőidnek, miveltél a benned menedéket keresőknek, a. z ember fiainak előtte.

31:21  Elrejted őket arczod rejtekében, emberi fondorkodások elől, tartogated őket. sátorban nyelvek pörlése ellen.

31:22  Áldva legyen az Örökkévaló, hogy csodásan mivelte szeretetét irántam, ostrom alatt levő városban.

31:23  Én pedig mondtam elhamarkodásomban: elszakíttattam szemeid elől; ámde hallottad könyörgésem szavát, mikor fohászkodtam hozzád.

31:24  Szeressétek az Örökkévalót, jámborai ti mind! A hűségeseket megóvja az Örökkévaló és megfizet fölösen a göggel cselekvőnek.

31:25  Legyetek erősek és bátorodjék szívetek; mind, a kik várakoztok az Örökkévalóra.