HunKNB - Psalms - 38

38:1  Zsoltár Dávidtól. Emlékezésül.

38:2  Uram, ne vádolj engem bosszúságodban, ne fenyíts meg haragodban.

38:3  Mert nyilaid belém hatoltak, és kezed rám nehezedik.

38:4  Haragod miatt nincs ép hely a testemen, bűneim miatt nincs nyugalma csontjaimnak.

38:5  Mert gonoszságaim elborítják fejemet, és súlyos teherként nehezednek rám.

38:6  Rothadnak és üszkösödnek sebeim, oktalanságom miatt.

38:7  Nyomorult lettem, egészen meggörnyedtem, szomorkodva járok-kelek naphosszat.

38:8  Ágyékomat gyulladás lepte el, nincs ép hely testemen.

38:9  Nagyon elgyötört és elcsigázott vagyok, szívem fájdalmában kiáltozom.

38:10  Uram, előtted van minden vágyódásom, sóhajom nincs elrejtve előtted;

38:11  Szívem vergődik, erőm elhagyott, még szemem világa sincs velem.

38:12  Ha közelednek felém barátaim és társaim, megállnak, akik velem tartottak, messze maradnak.

38:13  Tőrt vetnek, akik életemre törnek, akik vesztemet akarják, álnokságot beszélnek, s naphosszat cselt szőnek.

38:14  Én azonban, mint a süket, nem hallok, olyan vagyok mint a néma, aki nem nyitja ki száját;

38:15  Olyanná lettem, mint az, aki nem hall, mint akinek nincs védekező szó a szájában.

38:16  Mert reményemet, Uram, beléd vetem, te meghallgatsz, Uram, én Istenem!

38:17  Hisz azt mondom: »Miattam sohase örvendjenek, és ha lábam meginog, ne kérkedjenek fölöttem.«

38:18  Mert közel vagyok az eleséshez, fájdalmam mindenkor előttem van.

38:19  Mert megvallom gonoszságomat, és bánkódom bűnöm miatt.

38:20  De ellenségeim élnek és fölém kerekednek, sokan vannak, akik igazságtalanul gyűlölnek,

38:21  akik a jóért rosszal fizetnek, és bántanak, mert jóra törekszem.

38:22  Ne hagyj el engem, Uram, én Istenem, ne távozzál el tőlem!

38:23  Siess segítségemre, Uram, én szabadítóm!