HunKar - Hebrews - 10

10:1  Minthogy a törvényben a jövendő jóknak árnyéka, nem maga a dolgok képe van meg, ennélfogva azokkal az áldozatokkal, a melyeket esztendőnként szünetlenül visznek, sohasem képes tökéletességre juttatni az odajárulókat;

10:2  Különben megszűnt volna az áldozás, mivelhogy az egyszer megtisztult áldozók többé semminemű bűntudattal nem bírtak volna.

10:3  De azok esztendőnként bűnre emlékeztetnek.

10:4  Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket.

10:5  Azért a világba bejövetelekor így szól: Áldozatot és ajándékot nem akartál, de testet alkottál nékem,

10:6  Égő és bűnért való áldozatokat nem kedveltél.

10:7  Akkor mondám: Ímé itt vagyok, (a könyv fejezetében írva vagyon rólam), hogy cselekedjem óh Isten a te akaratodat.

10:8  Fentebb mondván, hogy áldozatot és ajándékot és égő, meg bűnért való áldozatokat nem akartál, sem nem kedveltél a melyeket a törvény szerint visznek,

10:9  Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat,

10:10  A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.

10:11  És minden pap naponként szolgálatban áll és gyakorta viszi ugyanazokat az áldozatokat, a melyek sohasem képesek eltörölni a bűnöket.

10:12  Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára,

10:13  Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei.

10:14  Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

10:15  Bizonyságot tesz pedig erről mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána előre mondotta:

10:16  Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjökbe írom be azokat,

10:17  Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.

10:18  A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.

10:19  Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,

10:20  Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által,

10:21  És lévén nagy papunk az Isten háza felett:

10:22  Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettől,

10:23  És testök meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek vallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett,

10:24  És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett,

10:25  El nem hagyván a magunk gyülekezetét, a miképen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget.

10:26  Mert ha szándékosan vétkezünk, az igazság megismerésére való eljutás után, akkor többé nincs bűnökért való áldozat,

10:27  Hanem az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket.

10:28  A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;

10:29  Gondoljátok meg, mennyivel súlyosabb büntetésre méltónak ítéltetik az, a ki az Isten Fiát megtapodja, és a szövetségnek vérét, melylyel megszenteltetett, tisztátalannak tartja, és a kegyelemnek Lelkét bántalmazza?

10:30  Mert ismerjük azt, a ki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. És ismét: Az Úr megítéli az ő népét.

10:31  Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni.

10:32  Emlékezzetek pedig vissza a régebbi napokra, a melyekben, minekutána megvilágosíttattatok, sok szenvedésteljes küzdelmet állottatok ki,

10:33  Midőn egyfelől gyalázásokkal és nyomorgattatásokkal nyilvánosság elé hurczoltak titeket, másfelől társai lettetek azoknak, a kik így jártak.

10:34  Mert a foglyokkal is együtt szenvedtetek, és vagyonotok elrablását örömmel fogadtátok, tudván, hogy néktek jobb és maradandó vagyonotok van a mennyekben.

10:35  Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van.

10:36  Mert békességes tűrésre van szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet.

10:37  Mert még vajmi kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik.

10:38  Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem.

10:39  De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.