HunIMIT - Proverbs - 1

1:1  Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.

1:2  Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;

1:3  hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;

1:4  hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;

1:5  hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;

1:6  hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.

1:7  Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.

1:8  Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;

1:9  mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.

1:10  Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!

1:11  Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;

1:12  nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat;

1:13  mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;

1:14  sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:

1:15  fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;

1:16  mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.

1:17  Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.

1:18  Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.

1:19  Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.

1:20  Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;

1:21  zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:

1:22  Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?

1:23  Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.

1:24  Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,

1:25  elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:

1:26  én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,

1:27  mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.

1:28  Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;

1:29  mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,

1:30  nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.

1:31  Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.

1:32  Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;

1:33  de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.