HunKNB - Psalms - 31

31:1  A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól.

31:2  Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem!

31:3  Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem!

31:4  Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat!

31:5  Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem.

31:6  Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene!

31:7  Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat.

31:8  Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet,

31:9  és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat.

31:10  Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved,

31:11  mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim.

31:12  Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem.

31:13  Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem.

31:14  Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem.

31:15  Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: »Te vagy az én Istenem!

31:16  Sorsom a te kezedben van.« Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől.

31:17  Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban.

31:18  Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban;

31:19  Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel.

31:20  Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt!

31:21  Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől.

31:22  Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban!

31:23  Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: »Elvetettél szemed elől engem!« Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád.

31:24  Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek.

31:25  Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!