HunKar - Job - 19

19:1  Felele pedig Jób, és monda:

19:2  Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?

19:3  Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erősködtök ellenem?

19:4  Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.

19:5  Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddődni az én gyalázatom felett?

19:6  Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az ő hálójával ő vett engem körül.

19:7  Ímé, kiáltozom az erőszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.

19:8  Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.

19:9  Tisztességemből kivetkőztetett, és fejemnek koronáját elvevé.

19:10  Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.

19:11  Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.

19:12  Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.

19:13  Atyámfiait távol űzé mellőlem, barátaim egészen elidegenedtek tőlem.

19:14  Rokonaim visszahúzódtak, ismerőseim pedig elfelejtkeznek rólam.

19:15  Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem előttök.

19:16  Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.

19:17  Lehelletem idegenné lett házastársam előtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai előtt.

19:18  Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.

19:19  Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.

19:20  Bőrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.

19:21  Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!

19:22  Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?

19:23  Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!

19:24  Vasvesszővel és ónnal örökre kősziklába metszetnének!

19:25  Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.

19:26  És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.

19:27  A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;

19:28  Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk őt üldözni! látva, hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.

19:29  Féljetek a fegyvertől, mert a fegyver a bűnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!