HunIMIT - Proverbs - 6

6:1  Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,

6:2  tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:

6:3  tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;

6:4  ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;

6:5  menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.

6:6  Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:

6:7  ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,

6:8  elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.

6:9  Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?

6:10  Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:

6:11  majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.

6:12  Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,

6:13  hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;

6:14  ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.

6:15  Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.

6:16  Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:

6:17  Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;

6:18  szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;

6:19  hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.

6:20  Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;

6:21  kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.

6:22  Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.

6:23  Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.

6:24  Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.

6:25  Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.

6:26  Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.

6:27  Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,

6:28  avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?

6:29  Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.

6:30  Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;

6:31  ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.

6:32  Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.

6:33  Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.

6:34  Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,

6:35  nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.