Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
PSALMS
Prev Up Next
Chapter 73
Psal HunIMIT 73:1  Zsoltár Ászáftól. Bizony, jóságos Izraélhez az Isten, a tisztult szívűekhez.
Psal HunIMIT 73:2  Én pedig, kevés híja elhajlottak lábaim, semmi híja megcsúsztak lépteim.
Psal HunIMIT 73:3  Mert megirígyeltem a, kevélykedőket, midőn a gonoszok jólétét láttam.
Psal HunIMIT 73:4  Mert nincsenek kínjaik halálukig, hízott az erejük.
Psal HunIMIT 73:5  Halandónak szenvedésében nincsenek benne s emberekkel együtt nem sújtatnak.
Psal HunIMIT 73:6  Azért nyakukat díszíti gőgösség, ruhaként borítja őket erőszak.
Psal HunIMIT 73:7  Kidülledt kövérségtől szemük, túlcsapongtak szívük képzelődései.
Psal HunIMIT 73:8  Csúfolódnak és gonoszúl fosztogatásról beszélnek, szinte a magasból beszélnek:
Psal HunIMIT 73:9  az egekbe helyezték szájukat, de nyelvük a földön jár.
Psal HunIMIT 73:10  Azért erre felé tér az ő népe, s tele szürcsölik magukat vízzel;
Psal HunIMIT 73:11  és mondják: Miként tudhatja Isten, s van-e tudás a legfelsőbben?
Psal HunIMIT 73:12  Íme, gonoszok ezek és mint örökkön gondtalanok gyarapítottak vagyont.
Psal HunIMIT 73:13  Bizony, hiába tisztítottam szivemet és mostam ártatlanságban kezeimet;
Psal HunIMIT 73:14  de sújtva vagyok egész nap s reggelenként itt a fenyítésem.
Psal HunIMIT 73:15  Ha mondanám, hadd beszélek olykép, íme gyermekeid nemzedékét elárulnám.
Psal HunIMIT 73:16  Gondolkodtam is, hogy megtudjam ezt, gyötrődés volt az szemeimben
Psal HunIMIT 73:17  míg be nem mentem Isten szentélyébe, s figyelhettem az ő végükre.
Psal HunIMIT 73:18  Bizony, sikamlós térre helyezted őket, ledöntöd őket romokká.
Psal HunIMIT 73:19  Miként lettek pusztulássá egy pillanat alatt; eltüntek, végük lett a rémülettől.
Psal HunIMIT 73:20  Mint álmot ébredés után, Uram, fölserkenvén képüket megveted.
Psal HunIMIT 73:21  Midőn elkeseredett szívem és töprenkedtem veséimben:
Psal HunIMIT 73:22  oktalan voltam és tudásom nem volt, akár a barom voltam veled szemben.
Psal HunIMIT 73:23  De én mindig veled vagyok, megragadod jobb kezemet;
Psal HunIMIT 73:24  tanácsoddal vezetsz engem, és aztán dicsőséggel magadhoz veszel engem.
Psal HunIMIT 73:25  Kim van nekem az egekben? S melletted mit sem kivánok a földön.
Psal HunIMIT 73:26  Elfogyott bár húsom és szivem – szívem sziklája és osztályrészem az Isten örökké.
Psal HunIMIT 73:27  Mert íme a tőled eltávolodók elvesznek, megsemmisítesz mindenkit, ki elparáználkodik tőled.
Psal HunIMIT 73:28  Én pedig – Isten közelsége jó nekem; az Úrba, az Örökkévalóba helyeztem bizalmamat, hogy elbeszéljem mind a te műveidet.