HunRUF - Jeremiah - 48

48:1  Móábról ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Jaj Nebónak, mert elpusztul! Kirjátajim megszégyenül, elfoglalják, Miszgáb megszégyenül, összezúzzák.

48:2  Odavan már Móáb dicsősége, Hesbónban gonosz tervet szőnek ellene: Gyertek, irtsuk ki a népek közül! Te is elnémulsz, Madmén, utolér a fegyver!

48:3  Kiáltás hangzik Hórónajimból a pusztulás és nagy romlás miatt.

48:4  Összeomlott Móáb, kiáltásuk Cóarig hangzik.

48:5  Zokogva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim lejtőjén jajkiáltás hangzik az ellenség pusztítása miatt.

48:6  Meneküljetek, mentsétek az életeteket, és legyetek olyanok, mint bokor a pusztában!

48:7  Mivel alkotásaidban és kincseidben bíztál, téged is elfoglalnak. Kemós fogságba megy papjaival és a vezetőkkel együtt.

48:8  Eljön a pusztító minden város ellen, egy város sem menekül meg. Odalesz a völgy, elpusztul a fennsík, ahogyan megmondta az Úr.

48:9  Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállhasson, mert városai pusztasággá lesznek, senki sem lakik bennük.

48:10  Átkozott, aki az Úr dolgát hanyagul végzi, átkozott, aki kíméli kardját a vértől!

48:11  Gondtalanul élt Móáb ifjúsága óta, és csak pihent, mint seprőjén a bor. Nem öntötték át egyik edényből a másikba, nem kellett fogságba mennie. Ezért maradt meg a zamata, illata sem változott.

48:12  De jön már az az idő – így szól az Úr –, amikor csaposokat küldök hozzá, akik megcsapolják, edényeit kiürítik, korsóit összetörik.

48:13  Megszégyenül Móáb Kemós miatt, ahogyan megszégyenült Izráel háza Bétel miatt, amelyben bízott.

48:14  Hogyan mondhatjátok: Vitézek vagyunk, és harcra termett erős férfiak?

48:15  Elpusztul Móáb, városait megszállják, válogatott ifjai vágóhídra kerülnek! – így szól a Király, akinek Seregek Ura a neve.

48:16  Közeledik Móáb veszte, nagyon gyorsan eléri romlása.

48:17  Szánakozzatok rajta, kik körülötte laktok, mindenki, aki ismeri nevét! Mondjátok: Jaj, de összetört az erős bot, az ékes pálca!

48:18  Szállj le dicsőségedből, ülj a porba, Díbón lakossága, mert Móáb pusztítója fölvonult ellened, lerombolja erődjeidet!

48:19  Állj ki az útra, nézz körül, Aróér lakossága! Kérdezd a futva menekülőt: Mondd, mi történt?

48:20  Megszégyenült Móáb, összezúzták! Jajgassatok és kiáltsatok, hirdessétek az Arnón mellett, hogy elpusztult Móáb!

48:21  Eljött az ítélet a sík földre: Hólónra, Jahcára és Méfaatra,

48:22  Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátajimra,

48:23  Kirjátajimra, Bét-Gámúlra és Bét-Meónra,

48:24  Kerijjótra, Bocrára és Móáb országának összes városára közel és távol.

48:25  Letörték Móáb szarvát, és karját összezúzták! – így szól az Úr.

48:26  Itassátok le Móábot, mert felfuvalkodott az Úrral szemben! Tenyereljen bele a saját okádásába, és legyen nevetségessé ő is!

48:27  Teelőtted is nevetséges volt Izráel, és mintha a tolvajok közé tartozott volna, valahányszor beszéltél róla, gúnyosan csóváltad a fejed!

48:28  Hagyjátok el a városokat, és lakjatok a kősziklán, Móáb lakosai! Legyetek olyanok, mint a galamb, amely a barlangok nyílásában fészkel!

48:29  Hallottunk Móáb gőgjéről, hogy milyen gőgös, büszke és dölyfös, fennhéjázó és kevély szívű.

48:30  Tudom, hogy milyen féktelen – így szól az Úr –, hazug a fecsegése, hamisak a tettei.

48:31  Ezért jajgatok Móáb miatt, sóhajtozom egész Móábért, sóhajtozom Kír-Heresz lakóiért.

48:32  Jobban siratlak, mint Jazért, Szibmá szőlője! Hajtásaid a tengeren túlra nyúltak, Jazérig elértek, de gyümölcsszedésedre és szüretedre rátört a pusztító!

48:33  Odalett az öröm és a vigadozás Móáb földjéről és kertjeiből. A sajtóból kifogyott a bor, nem taposnak kurjongatva, nem is hallatszik kurjantás.

48:34  Hesbón és Elálé kiáltása Jahacig ér, hangjuk Cóartól Hórónajimig és Eglat-Selisijjáig hallatszik, mert Nimrím vizei is elapadnak.

48:35  Elpusztítom Móábban – így szól az Úr –, aki az áldozóhalmon áldozik, és isteneinek tömjénez.

48:36  Ezért sír a szívem Móábért, mint a fuvola; sír a szívem Kír-Heresz lakóiért, mint a fuvola. Mert elveszett mindene, amit szerzett.

48:37  Minden fej kopaszra nyírva, minden szakáll levágva, minden kéz összevagdosva, minden derékon zsákruha.

48:38  Móábban minden háztetőn és minden téren gyászolnak, mert összetörtem Móábot, mint egy edényt, amely nem kell senkinek – így szól az Úr.

48:39  Jaj, de összetört Móáb! Jajgassatok! Jaj, de szégyenletesen megfutamodott! Nevetséges lett Móáb, elrettennek tőle szomszédai.

48:40  Ezt mondja az Úr: Lecsap Móábra, mint a sas, kiterjesztett szárnnyal.

48:41  Elfoglalja a városokat, beveszi a várakat. Olyan lesz azon a napon Móáb vitézeinek a szíve, mint a vajúdó asszonyé.

48:42  Elpusztul Móáb, nem lesz többé, mert felfuvalkodott az Úrral szemben.

48:43  Rettegés, verem és csapda fenyeget téged, Móáb lakossága – így szól az Úr.

48:44  Aki a rettegés miatt menekül, verembe esik, és aki feljön a veremből, azt a csapda fogja meg, mert elhozom Móábra a büntetés esztendejét! – így szól az Úr.

48:45  Hesbón árnyékában kimerülten megállnak, akik menekülnek. De tűz csap ki Hesbónból, és láng Szíhón palotájából, megégeti Móáb halántékát és a lármázók koponyáját.

48:46  Jaj neked, Móáb! Elpusztul Kemós népe, mert fiaidat fogságba viszik, és leányaidat rabságba.

48:47  De majd jóra fordítom Móáb sorsát az utolsó napokban – így szól az Úr. Eddig tart Móáb ítélete.