Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
DEUTERONOMY
Prev Up Next
Chapter 32
Deut HunKar 32:1  Figyeljetek egek, hadd szóljak! Hallgassa a föld is számnak beszédeit!
Deut HunKar 32:2  Csepegjen tanításom, mint eső; hulljon mint harmat a beszédem; mint langyos zápor a gyenge fűre, s mint permetezés a pázsitra!
Deut HunKar 32:3  Mert az Úr nevét hirdetem: magasztaljátok Istenünket!
Deut HunKar 32:4  Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!
Deut HunKar 32:5  Gonoszak voltak hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült nemzedék.
Deut HunKar 32:6  Így fizettek-é az Úrnak: balga és értelmetlen nép?! Nem atyád-é ő, a ki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.
Deut HunKar 32:7  Emlékezzél meg az ős időkről; gondoljátok el annyi nemzedék éveit! Kérdezd meg atyádat és megjelenti néked, a te véneidet és megmondják néked!
Deut HunKar 32:8  Mikor a Felséges örökséget osztott a népeknek; mikor szétválasztá az ember fiait: megszabta a népek határait, Izráel fiainak száma szerint,
Deut HunKar 32:9  Mert az Úrnak része az ő népe, Jákób néki sorssal jutott öröksége.
Deut HunKar 32:10  Puszta földön találta vala őt, zordon, sivatag vadonban; körülvette őt, gondja volt reá, őrizte, mint a szeme fényét;
Deut HunKar 32:11  Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettök szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket:
Deut HunKar 32:12  Egymaga vezette őt az Úr; idegen Isten nem volt ő vele.
Deut HunKar 32:13  A föld magaslatain járatta őt, mezők terméseivel étette, kősziklából is mézet szopatott vele, kovaszirtből is olajat;
Deut HunKar 32:14  Tehenek vaját, és juhok tejét bárányok kövérjével, básáni kosokat és bakkecskéket a buza java kövérjével; és szőlő vérét, bort ittál.
Deut HunKar 32:15  És meghízott Jesurun, és rúgódozott. Meghíztál, megkövéredtél, elhájasodtál. És elhagyá Istent, teremtőjét, és megveté az ő üdvösségének kőszikláját.
Deut HunKar 32:16  Idegen istenekkel ingerelték, útálatosságokkal bosszantották.
Deut HunKar 32:17  Ördögöknek áldoztak, nem Istennek; isteneknek, a kiket nem ismertek; újaknak, a kik csak most támadtak, a kiket nem rettegtek a ti atyáitok.
Deut HunKar 32:18  A Kősziklát, a ki szült téged, elfeledted; megfelejtkeztél Istenről, a ki nemzett téged.
Deut HunKar 32:19  Látta ezt az Úr és megútálta bosszúságában az ő fiait és leányait.
Deut HunKar 32:20  És monda: Elrejtem orczámat előlök, hadd látom, mi lesz a végök? Mert elzüllött nemzetség ez, fiak, a kikben nincs hűség!
Deut HunKar 32:21  Azzal ingereltek ők, a mi nem isten; hiábavalóságaikkal bosszantottak engem; én pedig azzal ingerlem őket, a mi nem népem: bolond nemzettel bosszantom őket.
Deut HunKar 32:22  Mert tűz lobban fel haragomban és leég a Seol fenekéig; megemészti a földet és gyümölcsét, és felgyújtja a hegyek alapjait.
Deut HunKar 32:23  Veszedelmeket halmozok reájok, nyilaimat mind rájok fogyasztom.
Deut HunKar 32:24  Éhségtől aszottan, láztól emésztetten és keserű dögvésztől – a vadak fogait is rájok bocsátom, a porban csúszók mérgével együtt.
Deut HunKar 32:25  Kivül fegyver pusztít, az ágyasházakban rettegés: ifjat és szűzet, csecsszopót a vén emberrel együtt.
Deut HunKar 32:26  Mondom: Elfuvom őket, eltörlöm emlékezetöket az emberek közül.
Deut HunKar 32:27  Ha nem tartanék az ellenség bosszantásától, hogy szorongatóik a dolgot félremagyarázzák, és hogy ezt mondják: A mi kezünk a hatalmas, és nem az Úr cselekedte mind ezt! -
Deut HunKar 32:28  Mert tanács-vesztett nép ez, és nincs bennök értelem.
Deut HunKar 32:29  Vajha eszesek volnának, megértenék ezt, meggondolnák, hogy mi lesz a végök!
Deut HunKar 32:30  Miképen kergethetne egy ezeret, és kettő hogyan űzhetne tízezeret, ha az ő Kősziklájok el nem adja őket, és ha az Úr kézbe nem adja őket?!
Deut HunKar 32:31  Mert a mi Kősziklánk nem olyan, mint az ő kősziklájok; ellenségeink is megítélhetik!
Deut HunKar 32:32  Mert az ő szőlőjök Sodoma szőlője és Gomora mezősége; bogyóik mérges bogyók, keserűek a gerézdjeik.
Deut HunKar 32:33  Sárkányok mérge az ő boruk, áspiskígyóknak kegyetlen epéje.
Deut HunKar 32:34  Nincsen-é ez elrejtve nálam, lepecsételve az én kincseim között?
Deut HunKar 32:35  Enyém a bosszúállás és megfizetés, a mikor lábuk megtántorodik; mert közel van az ő veszedelmök napja, és siet, a mi rájok vár!
Deut HunKar 32:36  Mert megítéli az Úr az ő népét, és megkönyörül az ő szolgáin, ha látja, hogy elfogyott az erő, s védett és védtelen oda van.
Deut HunKar 32:37  És ezt mondja: Hol az ő istenök? a Kőszikla, a melyben bizakodtak?
Deut HunKar 32:38  A kik megették az ő véres áldozataik kövérjét, megitták az ő italáldozatuk borát: keljenek fel és segítsenek meg titeket, és oltalmazzanak meg titeket!
Deut HunKar 32:39  Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kivülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, a ki kezemből megszabadítson.
Deut HunKar 32:40  Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké élek én!
Deut HunKar 32:41  Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek.
Deut HunKar 32:42  Megrészegítem nyilaimat vérrel, és kardom jól lakik hússal: a legyilkoltak és foglyok vérével, az ellenség vezéreinek fejéből!
Deut HunKar 32:43  Ujjongjatok ti nemzetek, ő népe! Mert ő megtorolja az ő szolgáinak vérét, bosszút áll az ő ellenségein, földjének és népének megbocsát!
Deut HunKar 32:44  Elméne azért Mózes és elmondá ez éneknek minden ígéjét a nép füle hallására, ő és Józsué a Nún fia.
Deut HunKar 32:45  És mikor végig elmondá Mózes mind ez ígéket az egész Izráelnek,
Deut HunKar 32:46  Monda nékik: Vegyétek szívetekre mind ezeket az ígéket, a melyekkel én bizonyságot teszek ellenetek e mai napon; és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden ígéjét;
Deut HunKar 32:47  Mert nem hiábavaló íge ez néktek; hanem ez a ti életetek, és ez íge által hosszabbítjátok meg napjaitokat azon a földön, a melyre általmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt.
Deut HunKar 32:48  És ugyanezen a napon szóla az Úr Mózesnek, mondván:
Deut HunKar 32:49  Menj fel ebbe az Abarim hegységbe, a Nébó hegyére, a mely Moáb földén van és pedig Jérikhóval átellenben; és nézd meg a Kanaán földét, a melyet én Izráel fiainak adok örökségül.
Deut HunKar 32:50  És halj meg a hegyen, a melyre felmégy, és takaríttassál a te népedhez, a miképen meghalt Áron, a te testvéred a Hór hegyén, és takaríttatott az ő népeihez;
Deut HunKar 32:51  Mivelhogy vétkeztetek ellenem Izráel fiai között a versengésnek vizénél, a Czin pusztájában Kádesnél: mert nem szenteltetek meg engem Izráel fiai között.
Deut HunKar 32:52  Mert szemközt látod a földet; de arra a földre, a melyet én adok Izráel fiainak, oda nem mégy be.