HunRUF - Numbers - 32

32:1  Rúben és Gád fiainak igen sok jószága volt. Amikor látták, hogy Jazér és Gileád földje alkalmas hely a jószágtartásra,

32:2  odamentek Gád és Rúben fiai Mózeshez és Eleázár paphoz meg a közösség fejedelmeihez, és ezt mondták:

32:3  Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón,

32:4  az a föld, amelyet megvert az Úr Izráel közössége előtt, jószágtartásra való föld, szolgáidnak pedig jószágaik vannak.

32:5  Ha jóindulattal vagy hozzánk – mondták –, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet tulajdonul, és ne vigyél át bennünket a Jordánon!

32:6  Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!

32:7  Miért akarjátok elvenni Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy átkeljenek arra a földre, amelyet nekik adott az Úr?

32:8  Atyáitok is így cselekedtek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy megtekintsék az országot.

32:9  Fölmentek az Eskól-völgyig, és megnézték az országot, de elvették Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek abba az országba, amelyet nekik adott az Úr.

32:10  Ezért fellángolt az Úr haragja azon a napon, és ezt az esküt tette:

32:11  Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mert nem követtek engem hűségesen,

32:12  kivéve Kálébot, a kenizzi Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők hűségesen követték az Urat.

32:13  Fellángolt az Úr haragja Izráel ellen, és hagyta őket bolyongani a pusztában negyven évig, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely olyat követett el, ami nem tetszett az Úrnak.

32:14  És most ti, vétkesek fajzata, atyáitok nyomdokába léptek, hogy még növeljétek az Úr Izráel ellen fellángolt haragját?!

32:15  Ha elfordultok tőle, még tovább hagyja népét a pusztában, és ennek az egész népnek a vesztét okozzátok!

32:16  Ekkor közelebb léptek hozzá, és ezt mondták: Csak juhaklokat építünk itt a jószágnak, meg városokat a családunknak,

32:17  aztán mi magunk is fölfegyverkezünk, és megyünk Izráel fiai előtt, míg be nem visszük őket a területükre. De a családunk hadd maradjon megerősített városokban az ország lakosai miatt.

32:18  Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapja minden izráeli a maga örökségét.

32:19  Hiszen mi nem akarunk velük együtt örökséget kapni ott a Jordánon túl, mert már jutott nekünk örökség a Jordánon innen, keleten.

32:20  Mózes így felelt nekik: Ha ezt megteszitek, ha fölfegyverkeztek a harcra az Úr színe előtt,

32:21  és minden fegyveresetek átkel a Jordánon az Úr színe előtt, amíg ki nem űzi ellenségeit maga elől,

32:22  és ha akkor tértek vissza, miután meghódolt az a föld az Úr előtt, akkor ártatlanok lesztek az Úr és Izráel szemében, és birtokul kapjátok ezt a földet az Úr előtt.

32:23  De ha nem így tesztek, vétkeztek az Úr ellen. Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek büntetése.

32:24  Építsetek hát városokat családotoknak és aklokat nyájaitoknak, de amit kimondtatok, azt tegyétek meg!

32:25  Akkor ezt mondták Gád és Rúben fiai Mózesnek: Úgy cselekszenek szolgáid, ahogyan te parancsolod, urunk!

32:26  Gyermekeink, asszonyaink, jószágunk és az összes állatunk ott marad Gileád városaiban.

32:27  Szolgáid pedig mindnyájan hadba szállnak az Úr előtt, fölfegyverkezve a harcra, amint kívánod, uram.

32:28  Mózes ekkor parancsot adott Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának, meg az izráeli törzsek családfőinek velük kapcsolatban.

32:29  Ezt mondta nekik Mózes: Ha Gád és Rúben fiai átkelnek veletek a Jordánon, mindnyájan fölfegyverkezve a harcra az Úr színe előtt, és ha majd meghódol előttetek az a föld, akkor adjátok nekik Gileád földjét birtokul.

32:30  Ha azonban nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek, Kánaán földjén kapjanak birtokot.

32:31  Gád és Rúben fiai így válaszoltak: Úgy cselekszünk, ahogyan az Úr szolgáidnak megmondta.

32:32  Mi átkelünk fegyveresen az Úr színe előtt Kánaán földjére, de az örökségül kapott birtokunk legyen itt, a Jordánon innen.

32:33  Mózes tehát nekik, Gád és Rúben fiainak meg József fiai közül Manassé törzse felének adta Szíhónnak, az emóriak királyának országát és Ógnak, Básán királyának országát, azt a földet városaival és a városok körüli területekkel együtt.

32:34  Gád fiai fölépítették Díbónt, Atárótot és Aróért,

32:35  Atrót-Sófánt, Jazért és Jogbohát,

32:36  Bét-Nimrát és Bét-Háránt, ezeket a megerősített városokat és a juhok aklait.

32:37  Rúben fiai pedig fölépítették Hesbónt, Elálét és Kirjátajimot,

32:38  Nebót, Baal-Meónt, amelyeknek megváltoztatták a nevét, továbbá Szibmát. Így nevezték el azokat a városokat, amelyeket fölépítettek.

32:39  Manassé fiának, Mákírnak a fiai pedig Gileádba vonultak, elfoglalták azt, és kiűzték az ott lakó emóriakat.

32:40  Mózes Manassé fiának, Mákírnak adta Gileádot, aki letelepedett ott.

32:41  Manassé másik fia, Jáír fölvonult, és elfoglalta az emóriak sátorfalvait. Elnevezte azokat Jáír sátorfalvainak.

32:42  Nóbah is fölvonult, elfoglalta Kenátot és falvait, és saját magáról Nóbahnak nevezte el.