Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
JOHN
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
Prev Up Next
Chapter 10
John HunUj 10:1  „Bizony, bizony, mondom néktek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló;
John HunUj 10:2  de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
John HunUj 10:3  Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti.
John HunUj 10:4  Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.
John HunUj 10:5  Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.”
John HunUj 10:6  Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.
John HunUj 10:7  Jézus tehát így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom néktek: én vagyok a juhok ajtaja.
John HunUj 10:8  Aki énelőttem jött, mind tolvaj és rabló, de a juhok nem is hallgattak rájuk.
John HunUj 10:9  Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik, az bejár és kijár, és legelőre talál.
John HunUj 10:10  A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”
John HunUj 10:11  „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért.
John HunUj 10:12  Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket.
John HunUj 10:13  A béres azért fut el, mert csak béres, és nem törődik a juhokkal.
John HunUj 10:14  Én vagyok a jó pásztor, én ismerem az enyéimet, és az enyéim ismernek engem,
John HunUj 10:15  ahogyan az Atya ismer engem, én is úgy ismerem az Atyát: és én életemet adom a juhokért.
John HunUj 10:16  Más juhaim is vannak nekem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is vezetnem kell, és hallgatni is fognak a hangomra: és akkor lesz egy nyáj, egy pásztor.
John HunUj 10:17  Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem.
John HunUj 10:18  Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól.”
John HunUj 10:19  Ismét meghasonlás támadt a zsidók között e beszédek miatt.
John HunUj 10:20  Sokan így szóltak közülük: „Ördög van benne, és őrjöng: mit hallgatok rá?”
John HunUj 10:21  Mások ezt mondták: „Nem megszállott ember beszédei ezek. Vajon meg tudja-e nyitni az ördög a vakok szemét?”
John HunUj 10:22  Amikor eljött a templomszentelés ünnepe, Jeruzsálemben tél volt.
John HunUj 10:23  Jézus a templomban, a Salamon csarnokában járt.
John HunUj 10:24  Ekkor körülvették a zsidók, és így szóltak hozzá: „Meddig tartasz még bizonytalanságban bennünket? Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nekünk nyíltan!”
John HunUj 10:25  Jézus így válaszolt nekik: „Megmondtam nektek, de nem hisztek. Atyám nevében végzett cselekedeteim tanúskodnak mellettem,
John HunUj 10:26  de ti nem hisztek, mert nem az én juhaim közül valók vagytok.
John HunUj 10:27  Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem.
John HunUj 10:28  Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.
John HunUj 10:29  Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket az Atya kezéből.
John HunUj 10:31  Ekkor újra köveket vittek oda a zsidók, hogy megkövezzék.
John HunUj 10:32  Jézus megszólalt, és ezt mondta nekik: „Sok jó cselekedetet vittem véghez előttetek az én Atyám nevében: ezek közül melyik cselekedetem miatt köveztek meg engem?”
John HunUj 10:33  A zsidók így feleltek neki: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.”
John HunUj 10:34  Jézus így válaszolt: „Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondtam: istenek vagytok?
John HunUj 10:35  Ha isteneknek mondta azokat, akikhez az Isten igéje szólt, márpedig az Írást nem lehet érvénytelenné tenni,
John HunUj 10:36  akkor, akit az Atya megszentelt, és elküldött a világba, arról ti azt mondjátok: Káromlást szólsz, mert azt mondtam: az Isten Fia vagyok?!
John HunUj 10:37  Ha nem az én Atyám cselekedeteit teszem, ne higgyetek nekem;
John HunUj 10:38  de ha azokat teszem, akkor ha nekem nem is hinnétek, higgyetek a cselekedeteknek, hogy felismerjétek és tudjátok: az Atya énbennem van, és én az Atyában.”
John HunUj 10:39  Ekkor ismét el akarták fogni, de ő kimenekült a kezük közül.
John HunUj 10:40  Jézus újra elment a Jordánon túlra, arra a helyre, ahol korábban János keresztelt, és ott tartózkodott.
John HunUj 10:41  Sokan mentek oda hozzá, és azt mondták, hogy János nem tett ugyan egyetlen csodát sem, de mindaz, amit János őróla mondott, igaz volt.