HunUj - John - 8

8:1  Jézus pedig kiment az Olajfák hegyére.

8:2  De korán reggel ismét megjelent a templomban, és az egész nép hozzásereglett; ő pedig leült, és tanította őket.

8:3  Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították,

8:4  és így szóltak Jézushoz: „Mester, ezt az asszonyt házasságtörés közben tetten érték.

8:5  Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz?”

8:6  Ezt azért mondták, hogy próbára tegyék, és legyen mivel vádolniuk őt. Jézus pedig lehajolt, és ujjával írt a földre.

8:7  Amikor továbbra is faggatták, felegyenesedett, és ezt mondta nekik: „Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ.”

8:8  És lehajolva tovább írt a földre.

8:9  Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek, kezdve a véneken, és egyedül ő meg az asszony maradt ott a középen.

8:10  Mikor pedig Jézus felegyenesedett, és senkit sem látott az asszonyon kívül, így szólt hozzá: „Hol vannak a vádlóid? Senki sem ítélt el téged?”

8:11  Ő így felelt: „Senki, Uram.” Jézus pedig ezt mondta neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”)

8:12  Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”

8:13  A farizeusok ekkor ezt mondták neki: „Te önmagadról teszel bizonyságot: a te bizonyságtételed nem igaz.”

8:14  Jézus így válaszolt nekik: „Még ha én önmagamról teszek is bizonyságot, akkor is igaz a bizonyságtételem, mert tudom, honnan jöttem, és hová megyek, ti azonban nem tudjátok, honnan jövök, vagy hová megyek.

8:15  Ti test szerint ítéltek. Én nem ítélkezem senki felett.

8:16  De még ha ítélkezem is, igaz az én ítéletem, mert nem egyedül vagyok, hanem én és az Atya, aki elküldött engem.

8:17  Márpedig a ti törvényetekben is meg van írva, hogy két embernek a tanúságtétele igaz.

8:18  Én önmagamról teszek bizonyságot, és bizonyságot tesz rólam az Atya is, aki elküldött engem.”

8:19  Erre megkérdezték tőle: „Hol van a te Atyád?” Jézus így válaszolt: „Sem engem nem ismertek, sem az én Atyámat: ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek.”

8:20  Mindezeket a kincstárnál mondta Jézus, amikor tanított a templomban, és senki sem fogta el, mert még nem jött el az ő órája.

8:21  Majd Jézus ismét szólt hozzájuk: „Én elmegyek, és keresni fogtok engem, de a bűnötökben haltok meg: ahova én megyek, oda ti nem jöhettek.”

8:22  Erre ezt mondták a zsidók: „Talán megöli magát, hogy azt mondja: Ahova én megyek, oda ti nem jöhettek?”

8:23  Ő így folytatta: „Ti lentről származtok, én pedig fentről származom; ti e világból származtok, én nem e világból származom.

8:24  Ezért mondtam nektek, hogy meghaltok bűneitekben: mert ha nem hiszitek, hogy én vagyok, meghaltok bűneitekben.”

8:25  Megkérdezték tehát tőle: „Ki vagy te?” Jézus így válaszolt nekik: „Az, akinek eleitől fogva mondom magamat.

8:26  Sok mindent kellene mondanom rólatok és ítélnem felőletek, de aki elküldött engem, igaz, és én azt mondom a világban, amit tőle hallottam.”

8:27  Ők nem ismerték fel, hogy az Atyáról szólt nekik.

8:28  Jézus tehát ezt mondta: „Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok, és önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket.

8:29  És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves.”

8:30  Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne.

8:31  Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: „Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok;

8:32  megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket.”

8:33  Ők ezt kérdezték tőle: „Ábrahám utódai vagyunk, és soha nem voltunk szolgái senkinek: hogyan mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?”

8:34  Jézus így válaszolt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája.

8:35  A szolga pedig nem marad a házban örökre: a fiú marad ott örökre.

8:36  Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”

8:37  „Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, de ti meg akartok ölni, mert az én igémnek nincs helye bennetek.

8:38  Én azt mondom, amit az én Atyámnál láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.”

8:39  Ezt mondták neki: „A mi atyánk Ábrahám.” Jézus így szólt hozzájuk: „Ha Ábrahám gyermekei volnátok, Ábrahám cselekedeteit tennétek.

8:40  De ti meg akartok engem ölni, olyan valakit, aki azt az igazságot hirdettem nektek, amelyet az Istentől hallottam: Ábrahám ezt nem tette volna.

8:41  Ti ugyanazt cselekszitek, mint atyátok.” Ezt mondták neki: „Mi nem paráznaságból születtünk: egy atyánk van, az Isten.”

8:42  Jézus így szólt hozzájuk: „Ha az Isten volna a ti Atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől indultam el, és tőle jövök; nem magamtól jöttem, hanem ő küldött el engem.

8:43  Miért nem értitek az én beszédemet? Mert hallani sem bírtátok az én igémet.

8:44  Ti atyátoktól, az ördögtől származtok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja.

8:45  Mivel pedig én az igazságot mondom, nem hisztek nekem.

8:46  Közületek ki tud rám bűnt bizonyítani? Ha az igazságot mondom, miért nem hisztek nekem?

8:47  Aki az Istentől van, hallja az Isten beszédeit; ti azért nem halljátok, mert nem az Istentől valók vagytok.”

8:48  Azután így szóltak hozzá a zsidók: „Vajon nem jól mondjuk, hogy samáriai vagy te, és ördög van benned?”

8:49  Jézus így válaszolt: „Bennem nincsen ördög, ellenben én tisztelem az én Atyámat, ti pedig gyaláztok engem.

8:50  Én nem keresem a magam dicsőségét: van, aki keresi, és ő majd ítéletet mond.

8:51  Bizony, bizony, mondom néktek, ha valaki megtartja az én igémet, nem lát halált soha.”

8:52  A zsidók ezt mondták neki: „Most már tudjuk, hogy ördög van benned. Ábrahám meghalt, a próféták is meghaltak, te pedig azt mondod: Ha valaki megtartja az én igémet, az nem ízleli meg a halált soha.

8:53  Te nagyobb vagy atyánknál, Ábrahámnál, aki meghalt? A próféták is meghaltak! Kinek tartod magadat?”

8:54  Jézus így válaszolt: „Ha én dicsőíteném magamat, a dicsőségem semmi volna: az én Atyám az, aki megdicsőít engem, akiről ti azt mondjátok, hogy a ti Istenetek,

8:55  pedig nem ismeritek őt; én azonban ismerem. Ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóvá, hazuggá lennék; de én ismerem őt, és megtartom az ő igéjét.

8:56  Ábrahám, a ti atyátok ujjongott azon, hogy megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is.”

8:57  A zsidók erre ezt mondták neki: „Ötvenéves sem vagy, és láttad Ábrahámot?”

8:58  Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony, mondom néktek, mielőtt Ábrahám lett volna: én vagyok.”

8:59  Erre köveket ragadtak, hogy megkövezzék, de Jézus elrejtőzött, és kiment a templomból.