HunKNB - Proverbs - 23

23:1  Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak,

23:2  tégy kést a torkodra, hogy uralkodni tudj kívánságodon.

23:3  Pompás falatjait ne kívánd, mert csalfa étel az!

23:4  Ne törd magadat gazdagság után, és mérsékeld élelmességedet!

23:5  Ne emeld szemedet olyan javakra, amelyek a tieid nem lehetnek, mert azok szárnyra kapnak, mint a sas, és az ég felé elröpülnek.

23:6  Ne étkezz irigy emberrel, és ne kívánd pompás falatjait,

23:7  mert mint a bűvész és a jós, arra következtet, amit nem tud. Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!« de nem mondja neked szívből,

23:8  a lenyelt falatot még kihányod, és szép szavaidat hiába vesztegeted.

23:9  Ne beszélj a balgák fülébe, mert lenézik okos beszédeidet!

23:10  El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét, és be ne nyomulj az árvák földjére,

23:11  mert erős a gyámoluk, s ő magára vállalja pörüket ellened!

23:12  Nyisd meg szívedet az intelemnek, és füledet az okos beszédnek!

23:13  Ne sajnáld a fiútól a fenyítést! Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod!

23:14  Te pálcával vered őt, és lelkét az alvilágtól mented meg!

23:15  Fiam! Ha szíved bölcs lesz, az én szívem is örvendez veled,

23:16  és bensőmben vigadok, amikor ajkad helyesen beszél.

23:17  Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt, hanem az Úr félelmében légy szüntelen,

23:18  hisz van reményed a jövendőben, és bizakodásod meg nem hiúsul!

23:19  Figyelj, fiam, és légy bölcs, irányítsd szívedet az egyenes útra!

23:20  Ne végy részt a nagyivók lakomáin, sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat,

23:21  mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik, és a naphosszat alvó rongyokba öltözik.

23:22  Hallgass atyádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik!

23:23  Igazságot vásárolj – és el ne add! – bölcsességet, fegyelmet és okosságot!

23:24  Ujjonghat az igaznak atyja, aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne.

23:25  Örvendjen tehát atyád és anyád, vigadjon, aki szült téged!

23:26  Add nekem, fiam, szívedet, és szemed vigyázzon útjaimra,

23:27  mert a feslett nő mély verem, s az idegen asszony szűk kút,

23:28  lesben áll az úton, mint a rabló, és megöli azokat, akiket óvatlannak lát.

23:29  Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?« Ki a veszekedő és ki esik verembe? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vörös a szeme?

23:30  Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak, és szorgalmasak a poharazgatásban?

23:31  Ne nézd a bort, hogyan piroslik, s hogy miként villog a serlegben! Könnyen csúszik az lefelé,

23:32  de végül mar, mint a kígyó, és kilövi a mérgét, mint a vipera.

23:33  A szemed fura dolgokat lát, és szíved bolondokat beszél,

23:34  úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél, mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt.

23:35  Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem, ütöttek, de nem éreztem. Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?«