HunKar - I Chronicles - 16

16:1  Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

16:2  És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

16:3  És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

16:4  És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

16:5  Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

16:6  Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

16:7  Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

16:8  Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

16:9  Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

16:10  Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.

16:11  Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

16:12  Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

16:13  Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

16:14  Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

16:15  Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

16:16  A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

16:17  Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

16:18  Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

16:19  Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

16:20  Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

16:21  Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

16:22  Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

16:23  Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

16:24  Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

16:25  Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

16:26  Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

16:27  Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

16:28  Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

16:29  Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

16:30  Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

16:31  Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

16:32  Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

16:33  Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

16:34  Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

16:35  És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

16:36  Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

16:37  Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

16:38  Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

16:39  Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;

16:40  Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

16:41  Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

16:42  És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.

16:43  Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.