HunKNB - Job - 6

6:1  Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:

6:2  »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,

6:3  akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!

6:4  Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.

6:5  Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?

6:6  És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?

6:7  Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!

6:8  Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,

6:9  és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!

6:10  Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.

6:11  Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?

6:12  Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?

6:13  Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.

6:14  Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.

6:15  Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;

6:16  zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;

6:17  hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;

6:18  tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.

6:19  Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,

6:20  de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.

6:21  Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!

6:22  Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?

6:23  Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?

6:24  Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!

6:25  Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?

6:26  Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;

6:27  rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.

6:28  De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?

6:29  Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,

6:30  akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!