HunKar - Job - 15

15:1  Majd felele a Témánból való Elifáz és monda:

15:2  Vajjon a bölcs felelhet-é ilyen szeles tudománynyal, és megtöltheti-é a hasát keleti széllel?

15:3  Vetekedvén oly beszéddel, a mely nem használ, és oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segít.

15:4  Te már semmivé akarod tenni az Isten félelmét is; és megkevesbíted az Isten előtt való buzgólkodást is!

15:5  Mert gonoszságod oktatja a te szádat, és a csalárdok nyelvét választottad.

15:6  A te szád kárhoztat téged, nem én, és a te ajakaid bizonyítanak ellened.

15:7  Te születtél-é az első embernek; elébb formáltattál-é, mint a halmok?

15:8  Az Isten tanácsában hallgatóztál-é, és a bölcseséget magadhoz ragadtad-é?

15:9  Mit tudsz te, a mit mi nem tudunk, és mit értesz olyat, a mi nálunk nem volna meg?

15:10  Ősz is, agg is van közöttünk, jóval idősebb a te atyádnál.

15:11  Csekélységek-é előtted Istennek vigasztalásai, és a beszéd, a mely szeliden bánt veled?

15:12  Merre ragadt téged a szíved, és merre pillantottak a te szemeid?

15:13  Hogy Isten ellen fordítod a te haragodat, és ilyen szavakat eresztesz ki a szádon?

15:14  Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?

15:15  Ímé, még az ő szenteiben sem bízok, az egek sem tiszták az ő szemében:

15:16  Mennyivel kevésbbé az útálatos és a megromlott ember, a ki úgy nyeli a hamisságot, mint a vizet?!

15:17  Elmondom néked, hallgass rám, és a mint láttam, úgy beszélem el;

15:18  A mit a bölcsek is hirdettek, és nem titkoltak el, mint atyáiktól valót;

15:19  A kiknek egyedül adatott vala a föld, és közöttük idegen nem megy vala.

15:20  Az istentelen kínozza önmagát egész életében, és az erőszakoskodó előtt is rejtve van az ő esztendeinek száma.

15:21  A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!

15:22  Nem hiszi, hogy kijut a sötétségből, mert kard hegyére van ő kiszemelve.

15:23  Kenyér után futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy közel van hozzá a sötétség napja.

15:24  Háborgatják őt a nyomorúság és rettegés; leverik őt, mint valami háborúra felkészült király.

15:25  Mert az Isten ellen nyujtotta ki kezét, és erősködött a Mindenható ellen;

15:26  Kinyujtott nyakkal rohant ellene, domború pajzsainak fellege alatt.

15:27  Mivel befedezte az arczát kövérséggel, és hájat borított tomporára;

15:28  És lakozott elrombolt városokban; lakatlan házakban, a melyek dűlőfélben vannak:

15:29  Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jószága nem lepi el a földet.

15:30  Nem menekül meg a setétségtől, sarjadékát láng perzseli el, és szájának lehelletétől pusztul el.

15:31  Ne higyjen a hívságnak, a ki megcsalatott, mert hívság lészen annak jutalma.

15:32  Nem idejében telik el élete, és az ága ki nem virágzik.

15:33  Lehullatja, mint a szőlővessző az ő egresét, elhányja, mint az olajfa az ő virágát.

15:34  Mert a képmutató házanépe meddő, és tűz emészti meg az ajándékból való sátrakat.

15:35  Nyomorúságot fogan, álnokságot szül, és az ő méhök csalárdságot érlel.