Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
II MACCABEES
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
Prev Up Next
Chapter 4
II M HunKNB 4:1  Simon pedig, a pénznek és a hazának fentebb említett árulója megrágalmazta Oniást, hogy ő uszította erre Heliodóroszt, és ő a bajok szerzője.
II M HunKNB 4:2  A birodalom ellenségének merte mondani azt az embert, aki a város gondviselője, nemzetének védője, és Isten törvényének buzgó követője volt.
II M HunKNB 4:3  Az ellenségeskedés már odáig fajult, hogy Simon néhány híve gyilkosságra is vetemedett.
II M HunKNB 4:4  Amikor aztán Oniás látta, hogy milyen veszedelmesre fordulhat ez a viszálykodás, és őrjöngésével mennyire előmozdítja Simon gonoszságát Apollóniosz, Cöleszíria és Fönícia helytartója, elment a királyhoz;
II M HunKNB 4:5  de nem azért, hogy beárulja polgártársait, hanem azért, mert az egész nép közös javát viselte szívén.
II M HunKNB 4:6  Meg volt ugyanis győződve arról, hogy királyi közbelépés nélkül lehetetlen helyreállítani a békét, és Simon sem hagy fel esztelen viselkedésével.
II M HunKNB 4:7  Szeleukosz halála után, amikor az Epifánésznek nevezett Antióchosz lépett a trónra, Jázon, Oniás testvére szerezte meg magának a főpapi tisztet álnok módon.
II M HunKNB 4:8  Elment ugyanis a királyhoz, és ígért neki háromszázhatvan ezüst talentumot, és más jövedelmi forrásokból még nyolcvan talentumot.
II M HunKNB 4:9  Ezenfelül ígért további százötvenet, ha engedélyt kap arra, hogy gyakorló és előkészítő iskolát építhessen magának, és Jeruzsálem lakóit antióchiai polgároknak jegyezhesse be.
II M HunKNB 4:10  A király megengedte ezt neki, ő pedig magához kaparintotta a hatalmat, s tüstént nekiállt, hogy pogány szokásokra tanítsa honfitársait.
II M HunKNB 4:11  Megszüntette azokat a kiváltságokat, amelyeket a királyok emberbaráti érzésből adtak a zsidóknak János által, aki Eupolemosz apja volt, és aki a barátság és a szövetség érdekében hivatalos követségben járt a rómaiaknál. Eltörölte tehát a polgárok törvény által biztosított jogait, és törvényellenes szokásokat honosított meg.
II M HunKNB 4:12  Odáig merészkedett, hogy éppen a Vár tövében helyezte el a gyakorló iskolát, és erkölcstelen házakba vitte be a legjelesebb ifjakat.
II M HunKNB 4:13  Ez aztán már nem is a kezdete, hanem gyarapodása és elharapódzása volt a pogány és idegen életmódnak Jázon iszonyú és hallatlan gonoszsága által, aki istentelen ember volt, és nem főpap.
II M HunKNB 4:14  A papok sem teljesítették már a szolgálatot az oltár körül, nem törődtek a templommal, elhanyagolták az áldozatokat. Ők is inkább elsiettek, és részt vettek a gyakorlótéren a törvényellenes játékokban és a diszkoszvetésben.
II M HunKNB 4:15  A hazai megtiszteltetéseket semmire sem becsülték. A görög kitüntetés volt szemükben a legnagyobb.
II M HunKNB 4:16  Ezért sanyarú megpróbáltatás érte őket, mivel azoknak a szokásaiért versengtek, és mindenáron azokhoz kívántak hasonlókká válni, akik ellenségeikké és elnyomóikká lettek.
II M HunKNB 4:17  Isten törvényeit ugyanis büntetlenül meggyalázni nem lehet. Erről majd a bekövetkező idő tesz tanúságot.
II M HunKNB 4:18  Amikor az ötödik évenként ismétlődő versenyjátékokat játszották a király jelenlétében Tíruszban,
II M HunKNB 4:19  a hírhedt Jázon elvetemült férfiakat küldött oda Jeruzsálemből háromszáz ezüst didrachmával Herkules áldozatára. A pénzvivők azonban azt kérték, hogy ne áldozatra fordítsák ezt az összeget, mert ez nem lenne illő dolog, hanem költsék el más kiadásokra.
II M HunKNB 4:20  Így ezt a felajánlott pénzt – bár küldője áldozatra szánta Herkulesnek – a jelenlevőkre való tekintettel háromevezős hajók építésére használták fel.
II M HunKNB 4:21  Amikor Apollóniosz, Menesztúsz fia, Ptolemajosz Filométor király nagykorúsítása alkalmával követségben járt Egyiptomban, megtudta róla Antióchosz, hogy ellenségévé lett az ő hatalmának. Ezért, hogy saját biztonságáról gondoskodjék, elindult és elment Joppéba, majd onnan Jeruzsálembe.
II M HunKNB 4:22  Jázon és a város nagyszerű fogadtatásban részesítette: fáklyafény mellett, és üdvkiáltás közepette tartotta bevonulását. Onnan pedig Föníciába vezette seregét.
II M HunKNB 4:23  Három esztendő elmúltával Jázon elküldte Menelaoszt, a fent említett Simon testvérét, hogy pénzt vigyen a királynak, és fontos ügyekben intézkedést kérjen.
II M HunKNB 4:24  Az behízelegte magát a királynál, és főleg nagy befolyását emlegette. Meg is szerezte magának a főpapi tisztet azzal, hogy háromszáz ezüst talentummal többet ígért Jázonnál.
II M HunKNB 4:25  Aztán a királyi paranccsal kezében visszatért, bár semmi olyan sem volt benne, ami őt a főpapságra méltóvá tette volna, mert kegyetlen és zsarnok lelkületű ember volt, olyan dühös, mint a vadállat.
II M HunKNB 4:26  Így Jázon, aki rászedte tulajdon testvérét, maga is intrika áldozata lett, és kénytelen volt ammonita területre menekülni.
II M HunKNB 4:27  Menelaosz pedig átvette ugyan a hatalmat, a beígért pénzből azonban semmit sem fizetett meg a királynak, bár a Vár parancsnoka, Szosztratosz be akarta hajtani rajta.
II M HunKNB 4:28  Az adóbehajtás ugyanis az ő tisztéhez tartozott. Ezért aztán mindkettőjüket a király elé hívták.
II M HunKNB 4:29  Menelaosz a főpapi tisztségben helyettesül testvérét, Lizimachoszt hagyta vissza, Szosztratosz pedig Kratészt, a ciprusiak parancsnokát.
II M HunKNB 4:30  Mialatt ez történt, lázadás tört ki Tarzusz és Mallón lakói között, mert Antióchisznak, a király mellékfeleségének ajándékozták őket.
II M HunKNB 4:31  A király erre tüstént odasietett, hogy lecsendesítse őket; helyettesül pedig egyik főtisztjét, Andronikoszt hagyta vissza.
II M HunKNB 4:32  Menelaosz ekkor úgy gondolta, hogy itt az alkalmas idő, ezért titokban elvitt néhányat a templom aranytárgyaiból, és Andronikosznak ajándékozta azokat. A többit pedig Tíruszban és a szomszéd városokban áruba bocsátotta.
II M HunKNB 4:33  Mikor Oniásr, aki Antióchia közelében, Dafne mellett egy menedékhelyen húzódott meg, boztos tudomást szerzett erről, szemrehányást tett neki.
II M HunKNB 4:34  Erre Menelaosz Andronikosz elé járult és arra kérte, hogy ölje meg Oniást. Az el is ment Oniáshoz, kezet adott neki, és jóllehet az gyanakodott, esküszóval rávette, hogy hagyja el a menedékhelyet. Aztán, mit sem törődve az igazsággal, azonnal megölte őt.
II M HunKNB 4:35  Ezen aztán nemcsak a zsidók, hanem más népek is felháborodtak, és zokon vették ennek a nagy férfinak igazságtalan megöletését.
II M HunKNB 4:36  Ezért, amikor a király visszatért Kilíkia helységeiből, eléje járultak az antióchiai zsidók a görögökkel együtt, és elpanaszolták neki Oniás igaztalan megöletését.
II M HunKNB 4:37  Antióchosz erre elszomorodott szívében Oniás miatt. Szánalomra gerjedt és könnyezett, mert arra gondolt, hogy az elhunyt milyen józan és erényes ember volt.
II M HunKNB 4:38  Haragjában elrendelte: fosszák meg Andronikoszt a bíbortól, hurcolják keresztül az egész városon addig a helyig, ahol Oniás ellen elkövette a gazságot, és ott vegyék életét a szentségtörőnek. Méltó büntetéssel fizetett tehát vissza neki az Úr.
II M HunKNB 4:39  Közben Lizimachosz Menelaosz felbujtására sok szentségtörést követett el a templomban. Mikor ennek híre terjedt és már sok aranyat hurcoltak el, összesereglett a tömeg Lizimachosz ellen.
II M HunKNB 4:40  Amikor aztán a felzúdult tömeg haragjában fellázadt, Lizimachosz felfegyverzett közel háromezer gonosz embert, és erőszakoskodni kezdett egyik kegyetlen tisztje által, aki nagyon előrehaladt nemcsak korban, de elvetemültségben is.
II M HunKNB 4:41  Amikor aztán észrevették Lizimachosz szándékát, egyesek követ, mások pedig hatalmas dorongot ragadtak; ismét mások port szórtak Lizimachoszra.
II M HunKNB 4:42  Sokan megsebesültek, mások elestek, végül mindannyian futásnak eredtek. Megölték a szentségtörőt is a kincstár közelében.
II M HunKNB 4:43  Emiatt újabb vizsgálatot indítottak Menelaosz ellen.
II M HunKNB 4:44  Amikor ugyanis a király Tíruszba érkezett, a vének által kiküldött három ember elétárta a dolgot.
II M HunKNB 4:45  S amikor Menelaosz ügye már-már elveszettnek látszott, az sok pénzt ígért Ptolemajosznak, hogy nyerje meg a királyt.
II M HunKNB 4:46  Ptolemajosz erre félrevonta a királyt az egyik udvarba, mintha szórakoztatni akarná, és eltérítette szándékától.
II M HunKNB 4:47  Ekkor az Menelaoszt, minden gazság szerzőjét felmentette a vádak alól, azokat a szerencsétleneket pedig, akiket a szkíták is ártatlanoknak nyilvánítottak volna, ha törvényt ültek volna felettük, halálra ítélte.
II M HunKNB 4:48  Csakhamar végre is hajtották azokon, akik a városért, a népért és a szent edényekért szálltak síkra.
II M HunKNB 4:49  Maguk a tírusziak is méltatlankodtak emiatt és fényes temetést rendeztek nekik.
II M HunKNB 4:50  Menelaosz pedig a hatalmon lévők kapzsisága folytán megmaradt hivatalában és polgártársainak rászedésében gonoszságot gonoszságra halmozott.