HunKNB - John - 4

4:1  Amikor Jézus megtudta, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János

4:2  – bár Jézus maga nem keresztelt, csak a tanítványai –,

4:3  elhagyta Júdeát, és ismét Galileába ment.

4:4  Át kellett mennie Szamarián.

4:5  Megérkezett tehát Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob a fiának, Józsefnek adott.

4:6  Ott volt Jákob kútja. Jézus akkor elfáradva az úttól, azon nyomban leült a kútnál. Körülbelül a hatodik óra volt.

4:7  Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus azt mondta neki: »Adj innom!«

4:8  Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek.

4:9  A szamariai asszony erre azt mondta neki: »Zsidó létedre hogyan kérhetsz te inni tőlem, aki szamariai asszony vagyok?« Mert a zsidók nem érintkeznek a szamariaiakkal.

4:10  Jézus azt felelte: »Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ‘adj innom’, talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.«

4:11  Az asszony így szólt: »Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély; honnan vennéd hát az élő vizet?

4:12  Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk a kutat adta, amelyből ő maga, fiai és jószágai is ittak?«

4:13  Jézus azt felelte: »Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,

4:14  de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.«

4:15  Erre az asszony így szólt: »Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne járjak ide meríteni!«

4:16  Jézus ezt felelte neki: »Menj, hívd el a férjedet, és jöjj ide!«

4:17  Az asszony erre kijelentette: »Nincs férjem.« Jézus ezt válaszolta: »Jól mondtad: ‘Nincs férjem’.

4:18  Mert öt férjed volt, és akid most van, az nem férjed. Ezt helyesen mondtad.«

4:19  Az asszony ekkor így szólt: »Uram, látom, hogy próféta vagy.

4:20  A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol őt imádni kell.«

4:21  Jézus azt felelte neki: »Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát.

4:22  Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van.

4:23  De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának.

4:24  Az Isten lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.«

4:25  Az asszony erre megjegyezte: »Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, kijelent majd nekünk mindent.«

4:26  Jézus azt válaszolta neki: »Én vagyok az, aki veled beszélek.«

4:27  Ekkor odaérkeztek a tanítványai, és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal beszélgetett. Mégsem kérdezte egyikük sem: »Mit akarsz, vagy mit beszélsz vele?«

4:28  Az asszony pedig otthagyta az edényét, elment a városba, és szólt az embereknek:

4:29  »Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?«

4:30  Azok erre kimentek a városból, és odamentek hozzá.

4:31  Eközben a tanítványok kérték őt: »Rabbi, egyél!«

4:32  Ő azt felelte nekik: »Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.«

4:33  A tanítványok egymást kérdezgették: »Talán enni hozott neki valaki?«

4:34  Jézus pedig így folytatta: »Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az ő művét.

4:35  Ugye ti mondjátok: Még négy hónap, és elérkezik az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek a szántóföldeket, mert megértek már az aratásra.

4:36  Az arató megkapja a jutalmát, és termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örvendjen a vető az aratóval.

4:37  Mert abban igaza van a közmondásnak, hogy más az, aki vet, és más az, aki arat.

4:38  Elküldtelek titeket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, és ti azok munkájába álltatok be.«

4:39  Abból a városból a szamaritánusok közül sokan hittek benne az asszony szavára, aki bizonygatta: »Elmondott nekem mindent, amit cselekedtem.«

4:40  Amikor tehát a szamaritánusok odamentek hozzá, kérték őt, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt.

4:41  Ekkor már sokkal többen hittek az ő tanítása miatt.

4:42  Az asszonynak pedig azt mondták: »Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője.«

4:43  Két nap múlva eltávozott onnan Galileába.

4:44  Jézus ugyan saját maga tanúsította, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában,

4:45  mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt a galileaiak, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben művelt az ünnepen, mert ők is fölmentek az ünnepre.

4:46  Ismét elment tehát a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt Kafarnaumban.

4:47  Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte őt, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt.

4:48  Erre Jézus azt mondta neki: »Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!«

4:49  A királyi tisztviselő erre azt felelte: »Uram, gyere el, amíg meg nem hal a gyermekem!«

4:50  Jézus azt mondta neki: »Menj, a fiad él!« Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.

4:51  Amint hazafelé tartott, már eléje jöttek a szolgái, és jelentették, hogy a fia él.

4:52  Megtudakolta tőlük, hogy melyik órában lett jobban. Azt felelték neki: »Tegnap a hetedik órában hagyta el őt a láz.«

4:53  Így megértette az apa, hogy ez éppen abban az órában történt, amikor Jézus azt mondta neki: »A fiad él.« És hitt ő és egész háza népe.

4:54  Ez már a második csodajel volt, amelyet Jézus művelt, amikor Júdeából Galileába ment.