HunRUF - Job - 15

15:1  Megszólalt a témáni Elífáz, és ezt mondta:

15:2  Szólhat-e a bölcs, ha tudása légből kapott, és csak keleti széllel fújta fel magát?

15:3  Érvelhet-e haszontalan beszéddel és semmit érő szavakkal?

15:4  Te már az istenfélelmet is semmibe veszed, adós maradsz a hódolattal Isten színe előtt.

15:5  A bűn tanítja erre a szádat, és a ravaszkodók nyelvét választottad.

15:6  Saját szád nyilvánít bűnössé, nem én, és az ajkaid vallanak ellened.

15:7  Talán te születtél először az emberek között, és előbb keletkeztél a halmoknál?

15:8  Talán kihallgattad Isten tanácskozását, és magadhoz ragadtad a bölcsességet?

15:9  Mit tudsz, amit mi nem tudunk? Ugyan mihez értesz, amire ne volnánk képesek?

15:10  Ősz is meg öreg is akad közöttünk, jóval idősebb apádnál.

15:11  Kevésnek tartod Isten vigasztalását és a hozzád szelíden szóló beszédet?

15:12  Miért ragadtattad el magad, és miért villognak szemeid,

15:13  hogy szabadjára engeded Isten ellen dühödet, és ily szavakat ejtesz ki a szádon?

15:14  Hogyan lehetne tiszta a halandó, és igaz ember az, ki asszonytól született?

15:15  Hiszen még szentjeiben sem bízhat, a menny sem elég tiszta a szemében.

15:16  Mennyivel kevésbé az utálatos és romlott ember, aki úgy issza az álnokságot, mint a vizet!

15:17  Tanítalak téged, hallgass rám, mert amit tapasztaltam, azt beszélem el,

15:18  amit bölcsek hirdettek, nem titkolva azt, ami atyáiktól való.

15:19  Egyedül nekik adatott ez az ország, és közöttük nem járt idegen.

15:20  Egész életében gyötrődik a bűnös, az erőszakos ember évei meg vannak számlálva.

15:21  Minden hang rémíti, ami fülébe jut, béke idején tör rá a pusztító.

15:22  Maga sem hiszi, hogy elkerülheti a sötétséget, mert fegyver leselkedik rá.

15:23  Kenyér után bolyong, hogy merre találna. Tudja, hogy nem kerüli el a sötétség napját.

15:24  Szorongató szükség ijesztgeti, erőt vesz rajta, mint rohamozó király,

15:25  mert Isten ellen nyújtotta ki kezét, a Mindenhatóval szemben hősködött.

15:26  Leszegett fejjel rohant ellene, szegekkel sűrűn kivert pajzsával.

15:27  Mivel zsír fedi az arcát, és háj rakódott a tomporára,

15:28  pusztulásra szánt városokban lakott, házakban, ahol nem szabad lakni, mert romhalmazzá lesznek.

15:29  Nem gazdagodik meg, nem marad meg vagyona, és nem hajlik földig a kalásza.

15:30  Nem kerüli el a sötétséget, hajtásait hőség szárítja el, Isten lehelete messze elsodorja.

15:31  Ne bízzék hiábavalóságban, mert csalódik: hiábavalóságot kap helyette cserébe.

15:32  Időnap előtt vége lesz, ágai nem zöldellnek tovább,

15:33  úgy jár, mint a szőlő, amely ledobja az éretlen szemeket, és mint az olajfa, amely elhullatja virágát.

15:34  Mert az elvetemültek közössége terméketlen, és tűz emészti meg a vesztegetéssel szerzett sátrakat.

15:35  Nyomorúságot fogannak, és bajt fognak majd szülni; méhükben csalódás érlelődik.