HunRUF - Psalms - 107

107:1  Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!

107:2  Így szóljanak az Úr megváltottai, akiket megváltott az ellenség kezéből,

107:3  és összegyűjtött a különböző országokból; keletről, nyugatról, északról és délről.

107:4  Vannak, akik bolyongtak a pusztában, úttalan utakon, nem találtak lakott várost.

107:5  Éheztek is, szomjaztak is, elcsüggedt a lelkük.

107:6  De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő kimentette őket szorult helyzetükből.

107:7  A helyes útra vezette őket, hogy lakott városba jussanak.

107:8  Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,

107:9  mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket.

107:10  Vannak, akik sötétségben ültek, a halál árnyékában, nyomorultan vasra verve,

107:11  mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben, megvetették a Felséges döntését.

107:12  Ezért szenvedéssel törte meg szívüket, elbuktak, nem volt segítőjük.

107:13  De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből.

107:14  Kihozta őket a sötétségből, a halál árnyékából, köteleiket pedig letépte.

107:15  Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,

107:16  mert betörte az érckapukat, és leverte a vaszárakat.

107:17  Vannak ostobák, akiknek szenvedniük kellett vétkes életük és bűneik miatt.

107:18  Minden ételtől undorodtak, már a halál kapuihoz jutottak.

107:19  De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő megszabadította őket szorult helyzetükből.

107:20  Elküldte igéjét, meggyógyította és a sír mélyéről kimentette őket.

107:21  Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért,

107:22  mutassanak be hálaáldozatot, beszéljék el ujjongva tetteit!

107:23  Vannak, akik hajókon a tengerre szálltak, munkájukat a nagy vizeken végezték.

107:24  Ezek látták az Úr tetteit, csodáit a mélységes tengeren.

107:25  Szavára forgószél támadt, fölemelték őket a hullámok.

107:26  Égig emelkedtek, majd a mélybe zuhantak, kétségbeestek a veszedelemben.

107:27  Imbolyogtak, tántorogtak, mint a részegek, bölcsességük egészen odalett.

107:28  De az Úrhoz kiáltottak nyomorúságukban, és ő kiszabadította őket szorult helyzetükből.

107:29  Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok.

107:30  Örültek, amikor azok elsimultak, és a kívánt kikötőbe vezette őket.

107:31  Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért és az emberekkel tett csodáiért!

107:32  Magasztalják őt a nép gyülekezetében, és dicsérjék a vének gyűlésében!

107:33  A folyókat pusztává tette, a forrásokat sivataggá,

107:34  a gyümölcstermő földet szikessé a rajta lakók gonoszsága miatt.

107:35  A pusztában bővizű tavat árasztott, a szomjú földön forrásokat.

107:36  Éhezőket telepített oda, akik várost alapítottak lakóhelyül.

107:37  Mezőket vetettek be, és szőlőket ültettek, amelyek termést és gyümölcsöt hoztak.

107:38  Megáldotta őket, és nagyon elszaporodtak, állatokban sem láttak hiányt.

107:39  De azután megfogyatkoztak, és görnyedeztek az elnyomás, a baj és a gond miatt,

107:40  amikor gyalázatot zúdított az előkelőkre, és úttalan pusztaságban kellett bolyonganiuk.

107:41  De a szegényeket oltalmazza a nyomorúságban, nemzetségüket megszaporítja, mint egy nyájat.

107:42  Látják a becsületesek, és örülnek, az álnokok pedig befogják szájukat.

107:43  Aki bölcs, jegyezze meg ezeket, és értse meg az Úr kegyelmes tetteit!