HunKNB - I Maccabees - 13

13:1  Simon ekkor értesült arról, hogy Trifón tekintélyes sereget gyűjtött, és Júdea földje ellen vonul, hogy azt elpusztítsa.

13:2  Azt is észrevette, hogy a nép remeg és fél. Ezért Jeruzsálembe ment, összegyűjtötte a népet

13:3  és így buzdította őket: »Jól tudjátok, hogy én és testvéreim, valamint atyám háza milyen harcokat vívtunk a törvényekért és a szentélyért, és milyen szorongatásokban volt részünk.

13:4  Ezért veszett el valamennyi testvérem Izraelért, egyedül csak én maradtam életben.

13:5  Távol legyen tőlem, hogy életemet kíméljem a szorongatás bármely idejében. Én sem vagyok különb a testvéreimnél.

13:6  Ezért bosszút akarok állni nemzetemért, a szentélyért, gyermekeinkért és feleségeinkért. Összegyűltek ugyanis a pogányok valamennyien, hogy gyűlöletből eltiporjanak minket.«

13:7  E szavak hallatára fellángolt a nép lelkesedése,

13:8  és hangos kiáltással ezt válaszolták: »Te vagy a mi vezérünk, Júdás, és a testvéred, Jonatán helyében.

13:9  Vezesd a mi hadunkat, és bármit parancsolsz, mindenben engedelmeskedünk neked.«

13:10  Aztán összehívott minden hadviselő férfit, sebtében befejezte Jeruzsálem valamennyi falának építését, és körös-körül erődítéseket emelt.

13:11  Majd Jonatánt, Absalom fiát új sereggel elküldte Joppéba. Az kiverte a bent lévőket. és ottmaradt.

13:12  Trifón eközben nagy sereggel elindult Ptolemaiszból, hogy betörjön Júdea földjére. Jonatánt fogolyként vitte magával.

13:13  Simon Adidoknál táborozott a síkság szélén.

13:14  Mikor Trifón értesült arról, hogy Simon lépett testvére, Jonatán helyébe és már harcra is készül ellene, követeket küldött hozzá,

13:15  ezzel az üzenettel: »A pénz miatt vetettük őt fogságba, amellyel testvéred, Jonatán az általa betöltött tisztségek fejében adós maradt a királyi kincstárnak.

13:16  Küldj tehát száz ezüsttalentumot és fiai közül kettőt túsznak – hogy el ne pártoljon tőlünk, ha ismét szabaddá lett –, és mi elengedjük őt.«

13:17  Bár Simon tudta, hogy tőrbe csalják ezzel a beszéddel, mégis, hogy ne keltsen nagy gyűlöletet Izrael népénél, kiadatta a pénzt és a gyermekeket. Azt mondanák ugyanis,

13:18  hogy »azért veszett el, mert nem küldte el neki a pénzt meg a gyermekeket.«

13:19  Elküldte tehát a gyermekeket meg a száz talentumot. Ám az nem tartotta meg szavát és nem bocsátotta szabadon Jonatánt.

13:20  Ezután Trifón betört az országba, hogy elpusztítsa, és elkanyarodtak arra az útra, amely Ádorba vezet. De bárhová ment, Simon mindenütt a nyomában volt seregével.

13:21  A Várban lévők pedig követeket küldtek Trifónhoz, hogy siessen a pusztán keresztül és küldjön nekik élelmet.

13:22  Trifón készenlétbe helyezte egész lovasságát, hogy odamenjen. Azon az éjjelen azonban igen sok hó esett, így nem tudott előbbre jutni a hó miatt; ezért felkerekedett és elment Gileádba.

13:23  Mikor pedig Bászkáma felé közeledett, megölette ott Jonatánt és a fiait.

13:24  Trifón aztán megfordult és visszatért a hazájába.

13:25  Simon ekkor elküldött és elhozatta testvérének, Jonatánnak csontjait, és eltemette őket atyáinak városában, Modinban.

13:26  Nagy siránkozással siratta meg egész Izrael, és számos napig gyászolták.

13:27  Simon pedig magas és messzire ellátszó építményt emelt apja és testvérei sírja fölé, csiszolt kőből elöl is, hátul is.

13:28  Erre hét gúlát állított egymással szemben: apja, anyja és négy testvére számára.

13:29  Ezek közé hatalmas oszlopokat helyezett el, az oszlopokra fegyvereket vésetett örök emlékezetül; a fegyverek mellé pedig hajókat, hogy a tengeren járók mindenhonnan láthassák.

13:30  Ez a Modinban emelt síremlék meg van mind a mai napig.

13:31  Trifón pedig, mialatt útban volt az ifjú Antióchosz királlyal, orozva meggyilkolta azt,

13:32  és trónra lépett helyette. Fejére tette Ázsia koronáját és súlyos csapással sújtotta az országot.

13:33  Simon ezalatt várakat épített Júdeában, ellátta őket kimagasló tornyokkal és hatalmas falakkal, kapukkal meg zárakkal, és élelmet raktározott el az erősségekben.

13:34  Majd férfiakat választott ki Simon és elküldte őket Demetriosz királyhoz, hogy könnyítsen az ország helyzetén. Ugyanis Trifón minden tette csupa rablás volt.

13:35  Ezekre a szavaira Demetriosz király így válaszolt és ezt a levelet írta:

13:36  »Demetriosz király üdvözli Simon főpapot, a királyok barátját, a véneket és a zsidók nemzetét!

13:37  Megkaptuk a küldött arany koszorút és a pálmaágat, s készek vagyunk teljes békét kötni veletek. Ezért megírjuk a királyi tiszteknek, hogy ne szedjék tőletek az általunk elengedett adókat.

13:38  Maradjanak érvényben javatokra adott rendelkezéseink, és azok a várak, amelyeket építettetek, legyenek a tieitek.

13:39  Megbocsátjuk mind a mai napig elkövetett tévedéseiteket és hibáitokat, és elengedjük a koszorút, amellyel tartoztok. S ha ezen kívül valami más vám terheli Jeruzsálemet, az ne terhelje többé.

13:40  Ha pedig van köztetek arra méltó ember, hogy felvegyük a mieink közé, felvesszük. Legyen béke közöttünk!«

13:41  A százhetvenedik esztendőben megszabadult tehát Izrael a pogányok igájától,

13:42  és Izrael népe ezt kezdte írni az okiratokra és a szerződésekre: »Simon főpapnak, a fővezérnek és a zsidók fejedelmének első esztendejében.«

13:43  Abban az időben Simon megszállta Gázát, bekerítette táborával, hadigépeket állított fel és a város közelébe tolta őket. Azután megrongált egy tornyot, azt a hatalmába kerítette,

13:44  és a hadigépben lévők berontottak a városba. Erre nagy félelem lett úrrá a városban.

13:45  A városban lévők feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, tépett ruhában felálltak a falakra, hangos szóval kiáltoztak és kérték Simont, hogy nyújtsa jobbját nekik,

13:46  és mondták: »Ne a mi gonoszságaink, hanem a te irgalmad szerint fizess meg nekünk!«

13:47  Simon hajlott a kérésre és beszüntette az ostromot. De kiűzte őket a városból, megtisztította a házakat, amelyekben bálványok voltak, aztán énekszó és az Úr dicsőítése mellett bevonult a városba.

13:48  Kiszórt onnan minden tisztátalanságot, és a törvényhez hű férfiakat helyezett el benne. Majd megerősítette és magának is lakást készített benne.

13:49  A jeruzsálemi Vár lakóinak pedig lehetetlen volt kilépniük és elmenniük az országba, hogy adjanak-vegyenek, ezért nagyon szenvedtek az éhségtől, és sokan közülük éhen is pusztultak.

13:50  Erre Simonhoz kiáltottak békéért. Ő megadta azt nekik, de kiűzte őket onnan és megtisztította a Várat a tisztátalanságoktól.

13:51  Aztán bevonultak oda a százhetvenegyedik esztendőben, a második hónap huszonharmadik napján énekszóval, pálmaággal, koboz, cintányér, lant, dicsőítő és hálaénekek mellett, mert megtört Izrael nagy ellenségének ereje.

13:52  S azt is elrendelte, hogy vígság közepette üljék meg évente ezeket a napokat.

13:53  Majd erődítéssel látta el a templomhegyet a Vár szomszédságában, és ott lakott övéivel együtt. Mivel pedig Simon úgy látta, hogy a fia, János bátor, hadra termett férfi, összes seregének fővezérévé tette. Ő azután Gézerben ütötte fel székhelyét.