HunUj - John - 1

1:1  Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige.

1:2  Ő kezdetben az Istennél volt.

1:3  Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött.

1:4  Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága.

1:5  A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be.

1:6  Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János.

1:7  Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa.

1:8  Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie.

1:9  Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.

1:10  A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt:

1:11  saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt.

1:12  Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,

1:13  akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek.

1:14  Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.

1:15  János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: „Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.”

1:16  Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.

1:17  Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg.

1:18  Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

1:19  Ez János bizonyságtétele. Amikor a zsidók papokat és lévitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék tőle: „Ki vagy te?”

1:20  Akkor vallott, és nem tagadott. Ezt vallotta: „Én nem a Krisztus vagyok.”

1:21  Erre megkérdezték tőle: „Hát akkor? Illés vagy te?” De kijelentette: „Nem az vagyok.” - „A próféta vagy te?” Így válaszolt: „Nem.”

1:22  Ezt mondták tehát: „Ki vagy? - hogy választ adhassunk megbízóinknak: mit mondasz magadról?”

1:23  Erre ő így felelt: „Én kiáltó hang vagyok a pusztában: készítsetek egyenes utat az Úrnak, ahogyan Ézsaiás próféta megmondta.”

1:24  A küldöttek között voltak farizeusok is,

1:25  és ezek tovább kérdezték őt: „Miért keresztelsz tehát, ha nem te vagy a Krisztus, sem Illés, sem pedig a próféta?”

1:26  János így válaszolt nekik: „Én vízzel keresztelek. De közöttetek áll az, akit ti nem ismertek,

1:27  aki utánam jön, és akinek saruja szíját megoldani sem vagyok méltó.”

1:28  Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

1:29  Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!

1:30  Ő az, akiről én megmondtam: Utánam jön egy férfi, aki megelőzött engem, mert előbb volt, mint én.

1:31  Én nem ismertem őt, de azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy ismertté legyen Izráel előtt.”

1:32  Így tett erről bizonyságot János: „Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből, mint egy galamb, és megnyugodott rajta.

1:33  Én nem ismertem őt, de aki elküldött engem, hogy vízzel kereszteljek, ő mondta nekem: Akire látod a Lelket leszállni és megnyugodni rajta, ő az, aki Szentlélekkel keresztel.

1:34  Én láttam, és bizonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia.”

1:35  Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt,

1:36  és rátekintve Jézusra, aki arra járt, így szólt: „Íme, az Isten Báránya!”

1:37  Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust.

1:38  Jézus megfordult, és amikor meglátta, hogy követik őt, megszólította őket: „Mit kerestek?” Ők pedig ezt válaszolták: „Rabbi - ami azt jelenti: Mester -, hol van a lakásod?”

1:39  Ő így szólt: „Jöjjetek, és meglátjátok.” Elmentek tehát, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; körülbelül délután négy óra volt ekkor.

1:40  A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól és követték őt, András, Simon Péter testvére volt az egyik.

1:41  Ő, mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, ezt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást” - (ami azt jelenti: Felkent).

1:42  Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: „Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni” - (ami azt jelenti: Kőszikla).

1:43  Másnap Jézus Galileába akart indulni. Ekkor találkozott Fülöppel, és így szólt hozzá: „Kövess engem!”

1:44  Fülöp pedig Bétsaidából származott, András és Péter városából.

1:45  Fülöp találkozott Nátánaéllel, és így szólt hozzá: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik.”

1:46  „Származhat-e valami jó Názáretből?” - kérdezte tőle Nátánaél. Fülöp így válaszolt: „Jöjj, és lásd meg!”

1:47  Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: „Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság.”

1:48  Nátánaél megkérdezte tőle: „Honnan ismersz engem?” Jézus így válaszolt neki: „Mielőtt Fülöp idehívott, láttam, hogy a fügefa alatt voltál.”

1:49  Nátánaél így szólt hozzá: „Mester, te vagy az Isten Fia, te vagy Izráel királya!”

1:50  Jézus így válaszolt neki: „Mivel azt mondtam neked, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel? Ennél nagyobb dolgokat fogsz látni.”

1:51  És hozzátette: „Bizony, bizony, mondom néktek: meglátjátok a megnyílt eget és az Isten angyalait, amint felszállnak, és leszállnak az Emberfiára.”