HunKNB - Matthew - 13

13:1  Azon a napon Jézus kiment a házból és leült a tenger mellett.

13:2  Nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ezért beszállt egy bárkába, leült, az egész tömeg pedig a parton állt.

13:3  Sok mindent elmondott nekik példabeszédekben: »Íme, kiment a magvető vetni.

13:4  Amint vetette a magot, némelyik mag az útfélre esett. Jöttek a madarak és fölszedegették.

13:5  Más magok köves helyre estek, ahol nem volt sok földjük. Hamar kikeltek, mert nem voltak mélyen a földben.

13:6  De amikor a nap felkelt, megperzselődtek, s mivel nem volt gyökerük, elszáradtak.

13:7  Néhány másik a tövisek közé esett. A tövisek felnőttek és elfojtották őket.

13:8  Végül más magok a jó földbe hullottak. Ezek termést hoztak, az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, ismét másik harmincszorosat.

13:9  Akinek van füle, hallja meg!«

13:10  Odamentek hozzá a tanítványok és megkérdezték tőle: »Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?«

13:11  Ő ezt válaszolta nekik: »Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a mennyek országának titkait, nekik viszont nem adatik meg.

13:12  Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.

13:13  Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak és nem értenek.

13:14  Beteljesedik rajtuk Izajás jövendölése, aki azt mondta: ‘Hallván hallotok majd, de nem értetek, és nézvén néztek, de nem láttok.

13:15  Mert elhízott a szíve e népnek, a fülükkel nehezen hallanak, a szemüket pedig behunyták, nehogy lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, értsenek a szívükkel; nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket’.

13:16  A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall.

13:17  Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.

13:18  Halljátok hát, hogy mit jelent a magvető példabeszéde:

13:19  Amikor valaki hallja az ország igéjét, s nem érti meg, akkor eljön a gonosz és elragadja, amit a szívébe vetettek: ez az, ami az útfélre esett.

13:20  A köves helyre hullott mag pedig az, aki hallja az igét, s mindjárt be is fogadja örömmel,

13:21  de nincs gyökere, és csak ideig-óráig tart. Amikor az ige miatt szorongatás és üldözés támad, hamar megbotránkozik.

13:22  A tövisek közé hullott pedig az, aki hallja az igét, de a világ gondjai és a csalóka gazdagság elfojtja azt, és az gyümölcsöt nem hoz.

13:23  A jó földbe vetett mag pedig az, aki hallja az igét és meg is érti azt. Aztán gyümölcsöt hoz: az egyik százszorosat, a másik hatvanszorosat, a harmadik harmincszorosat.«

13:24  Más példabeszédet is mondott nekik: »Hasonlít a mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe.

13:25  Amíg aludtak az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment.

13:26  Amikor kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is.

13:27  Odamentek a szolgák a gazdához és azt mondták neki: ‘Uram! Ugye, te jó magot vetettél a szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?’

13:28  Azt felelte nekik: ‘Ellenséges ember cselekedte ezt.’ A szolgák erre megkérdezték tőle: ‘Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?’

13:29  Ő azonban azt felelte: ‘Nem, nehogy a konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is.

13:30  Hagyjátok együtt felnőni mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Gyűjtsétek először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig gyűjtsétek össze a magtáramba.’«

13:31  Egy másik példabeszédet is mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és elvetett a szántóföldjébe.

13:32  Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb lesz más veteményeknél. Fa lesz belőle, úgyhogy jönnek az ég madarai, és az ágai közt fészkelnek« .

13:33  Azután egy másik példabeszédet mondott nekik: »Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony megfogott, és belekeverte három merőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész.«

13:34  Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd nélkül semmit sem mondott nekik,

13:35  hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: »Példabeszédekre nyitom ajkamat, kijelentem a világ alapítása óta elrejtett dolgokat«.

13:36  Akkor elbocsátotta a tömeget és hazament. Tanítványai odamentek hozzá és azt mondták: »Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a szántóföldben lévő konkolyról!«

13:37  Ő azt felelte nekik: »Aki a jó magot veti, az az Emberfia.

13:38  A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai.

13:39  Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.

13:40  Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben elégetik, úgy lesz a világ végén is:

13:41  az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek az ő országában minden botrányt, és azokat, akik gonoszságot cselekszenek,

13:42  és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.

13:43  Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!

13:44  Hasonló a mennyek országa a szántóföldbe rejtett kincshez. Egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.

13:45  Hasonló a mennyek országa a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett.

13:46  Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt.

13:47  Hasonló a mennyek országa a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott.

13:48  Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták.

13:49  Így lesz a világ végén is. Az angyalok kimennek majd, a gonoszokat elválasztják az igazaktól

13:50  és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás.

13:51  Megértettétek mindezeket?« Azt felelték neki: »Igen.«

13:52  Ő pedig azt mondta nekik: »Így tehát minden írástudó, aki járatos a mennyek országában, hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.«

13:53  Történt pedig, hogy amikor Jézus befejezte ezeket a példabeszédeket, eltávozott onnan.

13:54  Azután elment a saját falujába, és tanította őket a zsinagógájukban, úgy, hogy elcsodálkoztak rajta: »Honnan van ennek ilyen bölcsessége és a csodái?

13:55  Nem az ács fia ez? Anyját nem Máriának hívják, és a testvérei nem Jakab, József, Simon és Júdás?

13:56  Nincs itt nálunk minden nővére? Honnan vette hát mindezt?«

13:57  És megbotránkoztak benne. Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában és a saját házában.«

13:58  Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.