HunKNB - Luke - 23

23:1  Akkor mindannyian fölkerekedtek, és elvitték Pilátushoz.

23:2  Ott így kezdték vádolni: »Azt tapasztaltuk, hogy ez félrevezeti népünket. Megtiltja, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt mondja magáról, hogy ő a Messiás király.«

23:3  Pilátus megkérdezte tőle: »Te vagy a zsidók királya?« Ő azt felelte: »Te mondod.«

23:4  Pilátus erre kijelentette a főpapoknak és a tömegnek: »Semmi vétket sem találok ebben az emberben.«

23:5  De azok erősködtek, és azt mondták: »Föllázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig.«

23:6  Ennek hallatára Pilátus megkérdezte, hogy ez az ember Galileából való-e.

23:7  Amint megtudta, hogy Heródes uralma alá tartozik, elküldte Heródeshez, aki maga is Jeruzsálemben volt azokban a napokban.

23:8  Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült. Már régóta szerette volna őt látni, mert hallott felőle, és remélte, hogy a szeme láttára valami csodát tesz.

23:9  Hosszasan kérdezgette, ő azonban semmit sem felelt.

23:10  A főpapok és az írástudók pedig ott álltak, és hevesen vádolták.

23:11  Heródes a kíséretével együtt megszégyenítette őt, csúfot űzött belőle, aztán fehér ruhába öltöztette, majd visszaküldte Pilátushoz.

23:12  Azon a napon Heródes és Pilátus jó barátok lettek, előtte ugyanis haragban voltak egymással.

23:13  Pilátus pedig összehívta a főpapokat, a nép vezetőit és a népet,

23:14  s azt mondta nekik: »Idehoztátok nekem ezt az embert, mint a nép lázítóját. Kihallgattam előttetek, de semmi vétséget sem találtam ebben az emberben mindazok közül, amikkel vádoljátok.

23:15  Sőt Heródes sem, mert visszaküldte őt hozzánk. Láthatjátok tehát, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el.

23:16  Megfenyítem ezért, és szabadon bocsátom.«

23:18  Erre valamennyien fölkiáltottak: »Veszítsd el ezt, és bocsásd el nekünk Barabást!«

23:19  Őt valami lázadásért és gyilkosságért vetették börtönbe, amely a városban történt.

23:20  Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szabadon akarta bocsátani Jézust.

23:21  De azok kiáltoztak: »Feszítsd meg, feszítsd meg őt!«

23:22  Ő azonban harmadszor is szólt hozzájuk: »De hát mi gonoszat tett? Semmi halált érdemlő dolgot nem találtam benne. Megfenyítem tehát, és elbocsátom.«

23:23  De azok nem tágítottak, hanem nagy hangon követelték, hogy feszítse meg. A lármájuk egyre erősödött.

23:24  Pilátus ezért úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak.

23:25  Amint kérték, szabadon bocsátotta azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak.

23:26  Miközben elvezették, megragadtak egy bizonyos Simont, Cirenéből valót, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.

23:27  Nagy népsokaság követte őt, köztük asszonyok is, akik jajgattak és sírtak miatta.

23:28  Jézus odafordult hozzájuk, és így szólt: »Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok! Magatokat és gyermekeiteket sirassátok!

23:29  Mert jönnek majd napok, amikor azt mondják: ‘Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak!’

23:30  Akkor azt kezdik majd mondani a hegyeknek: ‘Szakadjatok ránk!’ És a halmoknak: ‘Takarjatok el minket!’

23:31  Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi lesz a szárazzal?«

23:32  Vele együtt vittek két gonosztevőt is, hogy kivégezzék.

23:33  Amikor a Koponyahelynek nevezett helyhez értek, megfeszítették őt ott, és vele a gonosztevőket is, az egyiket jobbról, a másikat balról.

23:34  Jézus ekkor így szólt: »Atyám! Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.« A ruháit elosztották, és sorsot vetettek rájuk .

23:35  A nép bámészkodva állt ott, a főemberek pedig így gúnyolták őt : »Másokat megmentett, mentse meg most magát, ha ő a Krisztus, az Isten választottja!«

23:36  A katonák is gúnyolták őt. Odamentek, ecettel kínálták,

23:37  és azt mondták: »Ha te vagy a zsidók királya, szabadítsd meg magadat!«

23:38  Felirat is volt fölötte: »Ez a zsidók királya.«

23:39  A megfeszített gonosztevők közül az egyik szidalmazta: »Nem a Krisztus vagy te? Szabadítsd hát meg magad, és minket is!«

23:40  De a másik megrótta ezekkel a szavakkal: »Nem félsz Istentől? Hiszen te is ugyanazt a büntetést szenveded!

23:41  Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését vesszük, de ez itt semmi rosszat sem cselekedett.«

23:42  Aztán így szólt: »Jézus, emlékezz meg rólam, mikor eljössz országodba.«

23:43  Ő azt felelte neki: »Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!«

23:44  A hatodik óra körül sötétség támadt az egész földön, a kilencedik óráig.

23:45  A nap elsötétedett, a templom függönye középen kettéhasadt.

23:46  Jézus ekkor hangosan felkiáltott: »Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!« E szavakkal kilehelte a lelkét.

23:47  Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: »Ez az ember valóban igaz volt.«

23:48  Az egész sokaság, amely összeverődött, a történtek láttán mellét verve hazatért.

23:49  Jézus minden ismerőse, és az asszonyok, akik Galileából követték őt, távolabb állva figyelték mindezt .

23:50  Volt egy József nevű, derék és igaz férfi, a főtanács tagja,

23:51  aki nem értett egyet a határozatukkal és tetteikkel. Arimateából, a zsidók egyik városából származott, és maga is várta az Isten országát.

23:52  Elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét.

23:53  Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és egy sziklába vágott sírba helyezte, amelyben még senki sem feküdt.

23:54  A készület napja volt, és közeledett a szombat.

23:55  Az asszonyok, akik Galileából jöttek vele, utánamentek, és megnézték a sírt, hogy miképpen helyezték el a testét.

23:56  Aztán hazatértek, illatszereket és keneteket készítettek, de a szombatot a parancs szerint nyugalomban töltötték.