HunKar - Psalms - 105

105:1  Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!

105:2  Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.

105:3  Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.

105:4  Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

105:5  Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.

105:6  Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!

105:7  Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.

105:8  Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;

105:9  A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.

105:10  És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,

105:11  Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.

105:12  Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,

105:13  És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:

105:14  Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:

105:15  Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!

105:16  Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,

105:17  Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;

105:18  A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,

105:19  Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.

105:20  Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;

105:21  Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;

105:22  Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.

105:23  És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.

105:24  És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.

105:25  Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.

105:26  Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.

105:27  Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.

105:28  Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.

105:29  Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.

105:30  Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.

105:31  Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.

105:32  Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.

105:33  És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.

105:34  Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.

105:35  És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.

105:36  És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.

105:37  És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.

105:38  Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.

105:39  Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.

105:40  Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.

105:41  Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.

105:42  Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.

105:43  Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.

105:44  És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.

105:45  Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!