Site uses cookies to provide basic functionality.

OK
II SAMUEL
Prev Up Next Toggle notes
Chapter 22
II S HunKNB 22:1  Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,
II S HunKNB 22:2  s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,
II S HunKNB 22:3  Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.
II S HunKNB 22:4  Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.
II S HunKNB 22:5  Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,
II S HunKNB 22:6  körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,
II S HunKNB 22:7  szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.
II S HunKNB 22:8  A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.
II S HunKNB 22:9  Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.
II S HunKNB 22:10  Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,
II S HunKNB 22:11  haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.
II S HunKNB 22:12  Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.
II S HunKNB 22:13  A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,
II S HunKNB 22:14  dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,
II S HunKNB 22:15  ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.
II S HunKNB 22:16  Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.
II S HunKNB 22:17  Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,
II S HunKNB 22:18  megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.
II S HunKNB 22:19  Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,
II S HunKNB 22:20  kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.
II S HunKNB 22:21  Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,
II S HunKNB 22:22  mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;
II S HunKNB 22:23  mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,
II S HunKNB 22:24  mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.
II S HunKNB 22:25  Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.
II S HunKNB 22:27  a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.
II S HunKNB 22:28  A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.
II S HunKNB 22:29  Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.
II S HunKNB 22:30  Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.
II S HunKNB 22:31  Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.
II S HunKNB 22:32  Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?
II S HunKNB 22:33  Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,
II S HunKNB 22:34  lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,
II S HunKNB 22:35  kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.
II S HunKNB 22:36  Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.
II S HunKNB 22:37  Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.
II S HunKNB 22:38  Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,
II S HunKNB 22:39  elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.
II S HunKNB 22:40  Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,
II S HunKNB 22:41  megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.
II S HunKNB 22:42  Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.
II S HunKNB 22:43  Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.
II S HunKNB 22:44  Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.
II S HunKNB 22:45  Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.
II S HunKNB 22:46  Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.
II S HunKNB 22:47  Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,
II S HunKNB 22:48  Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,
II S HunKNB 22:49  aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.
II S HunKNB 22:50  Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,
II S HunKNB 22:51  ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«