HunIMIT - II Samuel - 22

22:1  És elmondta Dávid az Örökkévalónak ez ének szavait, amely napon megmentette őt az Örökkévaló mind az ellenségei kezéből meg Sául kezéből.

22:2  Mondta: Oh Örökkévaló, szirtem és váram és megszabadítóm nekem.

22:3  Isten, sziklám, kihez menekülök; pajzsom, üdvöm szaruja, mentsváram és menedékem, segítőm, erőszaktól megsegítesz.

22:4  A dicséretest szólítom, az Örökkévalót, és elleneimtől megsegíttetem.

22:5  Mert körülfogtak halálnak hullámai, vésznek árjai ijesztettek;

22:6  alvilágnak kötelei környékeztek, elémkerültek halálnak tőrei.

22:7  Szorultságomban szólítom az Örökkévalót és Istenemhez kiáltok: hallotta templomából szavamat, fohászom eljutott füleibe.

22:8  Megingott, megrezgett a föld, az ég alapjai megreszkettek, meginogtak, mert haragra lobbant.

22:9  Füst szállott föl orrából és tűz emésztett a szájából, parázs izzott belőle.

22:10  Meghajtotta az eget és leszállt, ködhomály lábai alatt.

22:11  Kérubra ült és repült, megjelent szélnek szárnyain.

22:12  Sötétséget tett maga köré sátorrá, vizek tömegét, fellegek sűrűjét.

22:13  A fényből őelőtte tűzparazsak izzottak.

22:14  Égből dörög az Örökkévaló, s a legfelsőbb adja a hangját.

22:15  Küldött nyilakat és szétszórta őket, villámot és megzavarta.

22:16  Meglátszottak tengernek medrei, feltárultak a világ alapjai, dorgálásától az Örökkévalónak, orra fuvallatának leheletétől.

22:17  Lenyúl magasból, megfog engem, kihúz engem nagy vizekből.

22:18  Megment hatalmas ellenemtől, gyűlölőimtől, mert erősebbek nálam.

22:19  Elémtörtek balsorsom napján, de az Örökkévaló támaszom volt.

22:20  Kivezetett engem tágas térre, kiragadt; mert kedvelt engem.

22:21  Cselekszik velem az Örökkévaló igazságom szerint, kezeim tisztasága szerint viszonoz nekem.

22:22  Mert megőriztem az Örökkévaló útjait és nem tértem el gonoszul Istenemtől;

22:23  mert ítéletei mind előttem vannak és törvényei – nem térek el tőlük.

22:24  Gáncstalan voltam előtte: őrizkedtem bűnömtől.

22:25  S viszonzott nekem az Örökkévaló igazságom szerint, tisztaságom szerint, mely szemei előtt volt.

22:26  Kegyessel kegyesen bánsz, gáncstalan vitézzel gáncstalanul;

22:27  megtisztulttal tisztán bánsz, fonákkal ferdén.

22:28  S a szegény népet megsegíted, szemeid a büszkék ellen, hogy lealázzad.

22:29  Mert te vagy mécsesem, Örökkévaló, s az Örökkévaló fénnyé teszi sötétségemet.

22:30  Mert veled rohanok meg csapatot, Istenemmel ugrok föl falra.

22:31  Az Isten – gáncstalan az útja, az Örökkévaló szava salaktalan, pajzsa ő mind a hozzá menekülőknek.

22:32  Mert ki Isten az Örökkévalón kívül, és ki a szikla Istenünkön kívül?

22:33  Az Isten az én váram, erőm, fölszabadította akadálytól utamat.

22:34  Olyanná teszi lábaimat mint az őzök, állnom enged magaslataimon.

22:35  Harcra tanítja kezeimet, hogy ércíjat fogjanak karjaim.

22:36  Adtad nekem üdvödnek pajzsát, naggyá tesz a nyájasságod.

22:37  Kitágítod léptemet én alattam, hogy meg ne tántorodjanak a bokáim.

22:38  Üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem, vissza se térek, míg el nem pusztítottam őket.

22:39  Elpusztítottam, szétzúztam, hogy föl nem kelnek, elhulltak lábaim alatt.

22:40  Felöveztél erővel a harcra, legörnyeszted támadóimat alattam.

22:41  Ellenségeimet háttal fordítottad felém, gyűlölőimet, hogy kiirtsam.

22:42  Felnéznek, de nincs segítő, az Örökkévalóhoz, de nem hallgatta meg őket.

22:43  Szétmorzsolom őket, mint földnek porát, mint utcák sarát, letaposom, ellapítom.

22:44  Megszabadítottál népek küzdelmeitől, megtartasz nemzetek fejének, nem ismertem nép szolgál engem.

22:45  Külföldnek fiai hízelegnek énnekem, fülhallásra engednek nekem.

22:46  Külföldnek fiai ellankadnak, remegve jönnek zárt helyeikből.

22:47  Él az Örökkévaló, áldva legyen a sziklám, magasztaltassék Isten, üdvöm sziklája;

22:48  az Isten, ki nekem megtorlást enged és népeket ledönt alattam,

22:49  kiszabadít ellenségeim közül, és támadóim közül fölemelsz, erőszaknak emberétől megmentesz.

22:50  Azért dicsőítlek, Örökkévaló, a nemzetek között és dallok a nevednek.

22:51  Segítség tornya a királyának és kegyet mivel fölkentjével Dáviddal, meg magzatjával örökké.