HunKar - Lamentations - 3

3:1  Én vagyok az az ember, a ki nyomorúságot látott az ő haragjának vesszeje miatt.

3:2  Engem vezérlett és járatott sötétségben és nem világosságban.

3:3  Bizony ellenem fordult, ellenem fordítja kezét minden nap.

3:4  Megfonnyasztotta testemet és bőrömet, összeroncsolta csontjaimat.

3:5  Erősséget épített ellenem és körülvett méreggel és fáradsággal.

3:6  Sötét helyekre ültetett engem, mint az örökre meghaltakat.

3:7  Körülkerített, hogy ki ne mehessek, nehézzé tette lánczomat.

3:8  Sőt ha kiáltok és segítségül hívom is, nem hallja meg imádságomat.

3:9  Elkerítette az én útaimat terméskővel, ösvényeimet elforgatta.

3:10  Ólálkodó medve ő nékem és lesben álló oroszlán.

3:11  Útaimat elterelte, és darabokra vagdalt és elpusztított engem!

3:12  Kifeszítette kézívét, és a nyíl elé czélul állított engem!

3:13  Veséimbe bocsátotta tegzének fiait.

3:14  Egész népemnek csúfjává lettem, és gúnydalukká napestig.

3:15  Eltöltött engem keserűséggel, megrészegített engem ürömmel.

3:16  És kova-kővel tördelte ki fogaimat; porba tiprott engem.

3:17  És kizártad lelkem a békességből; elfeledkeztem a jóról.

3:18  És mondám: Elveszett az én erőm és az én reménységem az Úrban.

3:19  Emlékezzél meg az én nyomorúságomról és eltapodtatásomról, az ürömről és a méregről!

3:20  Vissza-visszaemlékezik, és megalázódik bennem az én lelkem.

3:21  Ezt veszem szívemre, azért bízom.

3:22  Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

3:23  Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

3:24  Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom.

3:25  Jó az Úr azoknak, a kik várják őt; a léleknek, a mely keresi őt.

3:26  Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

3:27  Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.

3:28  Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára.

3:29  Porba teszi száját, mondván: Talán van még reménység?

3:30  Orczáját tartja az őt verőnek, megelégszik gyalázattal.

3:31  Mert nem zár ki örökre az Úr.

3:32  Sőt, ha megszomorít, meg is vígasztal az ő kegyelmességének gazdagsága szerint.

3:33  Mert nem szíve szerint veri és szomorítja meg az embernek fiát.

3:34  Hogy lábai alá tiporja valaki a föld minden foglyát;

3:35  Hogy elfordíttassék az ember ítélete a Magasságosnak színe előtt;

3:36  Hogy elnyomassék az ember az ő peres dolgában: ezt az Úr nem nézi el.

3:37  Kicsoda az, a ki szól és meglesz, ha nem parancsolja az Úr?

3:38  A Magasságosnak szájából nem jő ki a gonosz és a jó.

3:39  Mit zúgolódik az élő ember? Ki-ki a maga bűneiért bűnhődik.

3:40  Tudakozzuk a mi útainkat és vizsgáljuk meg, és térjünk az Úrhoz.

3:41  Emeljük fel szíveinket kezeinkkel egyetemben Istenhez az égben.

3:42  Mi voltunk gonoszok és pártütők, azért nem bocsátottál meg.

3:43  Felöltötted a haragot és üldöztél minket, öldököltél, nem kiméltél.

3:44  Felöltötted a felhőt, hogy hozzád ne jusson az imádság.

3:45  Sepredékké és útálattá tettél minket a népek között.

3:46  Feltátotta száját ellenünk minden ellenségünk.

3:47  Rettegés és tőr van mi rajtunk, pusztulás és romlás.

3:48  Víz-patakok folynak alá az én szememből népem leányának romlása miatt.

3:49  Szemem csörgedez és nem szünik meg, nincs pihenése,

3:50  Míg ránk nem tekint és meg nem lát az Úr az égből.

3:51  Szemem bánatba ejté lelkemet városomnak minden leányáért.

3:52  Vadászva vadásztak reám, mint valami madárra, ellenségeim ok nélkül.

3:53  Veremben fojtották meg életemet, és követ hánytak rám.

3:54  Felüláradtak a vizek az én fejem felett; mondám: Kivágattam!

3:55  Segítségül hívtam a te nevedet, oh Uram, a legalsó veremből.

3:56  Hallottad az én szómat; ne rejtsd el füledet sóhajtásom és kiáltásom elől.

3:57  Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!

3:58  Pereld meg Uram lelkemnek perét; váltsd meg életemet.

3:59  Láttad, oh Uram, az én bántalmaztatásomat; ítéld meg ügyemet.

3:60  Láttad minden bosszúállásukat, minden ellenem való gondolatjokat.

3:61  Hallottad Uram az ő szidalmazásukat, minden ellenem való gondolatjokat;

3:62  Az ellenem támadóknak ajkait, és ellenem való mindennapi szándékukat.

3:63  Tekintsd meg leülésöket és felkelésöket; én vagyok az ő gúnydaluk.

3:64  Fizess meg nékik, Uram, az ő kezeiknek munkája szerint.

3:65  Adj nékik szívbeli konokságot; átkodul reájok.

3:66  Üldözd haragodban, és veszesd el őket az Úr ege alól!