HunIMIT - Nehemiah

Chapter 1

1:1  Nechemjának, Chakhalja fiának, szavai. Történt Kiszlév havában, a huszadik évben, én pedig Súsán fővárosban voltam.

1:2  Eljött Chanáni, egy a testvéreim közül, ő és férfiak Jehúdából; és megkérdeztem őket a zsidók felől, a menekültek felől, a kik megmaradtak a fogságból, és Jeruzsálem felől.

1:3  És mondták nekem: A megmaradottak, a kik a fogságból ott a tartományban megmaradtak, nagy bajban és gyalázatban vannak; Jeruzsálem fala pedig át van törve s kapui tűzben vannak elégetve.

1:4  És volt, midőn hallottam e szavakat, leültem és sírtam s gyászoltam napokon át; böjtöltem és imádkoztam az ég Istene előtt.

1:5  És mondtam: Oh Örökkévaló, az égnek Istene, nagy és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és szeretetet azoknak, kik őt szeretik s parancsolatait megőrzik.

1:6  Legyen, kérlek, a te füled figyelő, a szemeid nyitvák, hogy hallgass szolgád imádságára, a mellyel én ma imádkozom teelőtted nappal és éjjel Izraél fiai, a te szolgáidért és vallomást teszek Izraél fiai vétkeiről, melyekkel vétettünk ellened, én is, meg atyám háza vétkeztünk.

1:7  Vétve vétettünk ellened s meg nem őriztük a parancsolatokat, a törvényeket s a rendeleteket, a melyeket parancsoltál szolgádnak, Mózesnek.

1:8  Emlékezzél, kérlek, az igéről, melyet parancsoltál szolgádnak, Mózesnek, mondván: ti hűtlenkedni fogtok, én pedig szétszórlak titeket a népek között.

1:9  De majd visszatértek hozzám s megőrzitek parancsolataimat s megteszitek azokat; ha lesznek eltaszítottjaitok az ég végén, onnan is összegyűjtöm őket s elviszem őket arra a helyre, melyet kiválasztottam, hogy ott lakoztassam a nevemet.

1:10  Hisz ők a te szolgáid s a te néped, a kiket megváltottál nagy erőddel és erős kezeddel.

1:11  Oh Uram, legyen, kérlek, a te füled figyelő a te szolgád imádságára és a te szolgáid imádságára, a kik kívánják félni a te nevedet; s adj, kérlek, szerencsét a te szolgádnak ma s add őt irgalomra eme férfiú előtt! Én ugyanis pohárnoka voltam a királynak.

Chapter 2

2:1  És volt Niszán havában Artachsaszt király huszadik évében, bor volt előtte s én vittem a bort s átadtam a királynak; s én nem voltam visszatetsző előtte.

2:2  És mondta nekem a király: miért arcod oly szomorú, holott nem vagy beteg? Ez nem egyéb, mint szívnek szomorúsága. S én igen nagyon féltem.

2:3  És mondtam a királynak: A király örökké éljen! Miért ne legyen szomorú az arcom, mikor a város, őseim sírjainak helye romban van és kapui tűzben emésztettek föl?

2:4  Erre mondta nekem a király: Mi felől van neked kérésed? Én imádkoztam az Ég Istenéhez.

2:5  És mondtam a királynak: Ha a királynak jónak tetszik s ha szolgád jónak tetszik előtted – hogy küldj engem Jehúdába, atyáim sírjainak városába, hogy felépítsem.

2:6  És mondta nekem a király – a felesége pedig mellette ült: Meddig lesz az utazásod és mikor térsz vissza? S jónak tetszett a király előtt s elküldött engem s én megjelöltem neki az időt.

2:7  És mondtam a királynak: Ha a király előtt jónak tetszik, adjanak nekem leveleket a Folyamontúlnak helytartóihoz, hogy átutaztassanak, míg el nem jutok Jehúdába;

2:8  és levelet Ászáfhoz, a király parkja őréhez, hogy adjon nekem fákat, hogy gerendázzák a házhoz tartozó várnak kapuit, s a város fala számára, és a ház számára, a melybe én magam megyek. És megadta nekem a király, Istenem keze szerint, mely jóságos volt rajtam.

2:9  És eljöttem a Folyamontúlnak helytartóihoz s átadtam nekik a király leveleit; s küldött velem a király hadi tiszteket és lovasokat.

2:10  S meghallotta a chóróni Szanballát és Tóbija, az ammóni szolga s rosszul esett nekik, nagyon rosszul, hogy jött egy ember Izraél fiainak javát keresni.

2:11  És elérkeztem Jeruzsálembe és ott voltam három napig.

2:12  És felkeltem éjjel és néhány ember én velem, de nem adtam tudtára senkinek, hogy mit ad Istenem az én szívembe, hogy megtegyem Jeruzsálemért; állat sem volt velem, csakis azon állat, a melyen nyargaltam.

2:13  És én kimentem éjjel a Völgy kapuján s a sárkányforrás irányába és a szemét kapuja felé; és megszemléltem Jeruzsálem falait, a melyek át voltak törve, kapui pedig tűzben voltak fölemésztve.

2:14  És tova mentem a forrás kapujához s a király tavához s nem volt helye az állatnak, hogy alattam tova menjen.

2:15  Fölmentem tehát éjjel a Völgyben és megszemléltem a falat, erre fordultam és bementem a Völgy kapuján és visszatértem.

2:16  A vezérek pedig nem tudták, hová mentem s mit cselekszem; a zsidóknak ugyanis, a papoknak, a nemeseknek és a vezéreknek és a többi munkavégzőknek mindeddig nem adtam tudtukra.

2:17  És szóltam hozzájuk: Ti látjátok a bajt, a melyben vagyunk, hogy Jeruzsálem romban van, kapui pedig tűzben el vannak égetve; jöjjetek, hadd építsük föl Jeruzsálem falát, hogy ne legyünk továbbá gyalázattá.

2:18  És tudtul adtam nekik Istenemnek kezét, a mint az jóságos rajtam, meg a királynak szavait is, melyeket mondott nekem. Erre mondták: Fölkelünk és építünk. És megerősítették kezeiket a jóra.

2:19  Midőn a chóróni Szanballát s Tóbija, az ammóni szolga és az arábi Gésem ezt hallották, csúfoltak bennünket és gúnyolódtak rajtunk és mondták: Micsoda dolog ez, a mit ti műveltek; vajon a király ellen akartok-e föllázadni?

2:20  S én adtam nekik választ s mondtam nekik: Az Ég Istene, ő ad nekünk szerencsét, mi pedig, az ő szolgái, fölkelünk s építünk; de nektek nincs osztályrészetek, sem jogotok, sem emléktek Jeruzsálemben.

Chapter 3

3:1  És fölkelt Eljásib a főpap, meg testvérei a papok s építették a juhok kapuját, ők szentelték azt meg s felállították ajtóit; egészen a száznak tornyáig – azt megszentelték – s egészen a Chananél tornyáig.

3:2  Oldala mellett építettek Jerichó emberei; s oldala mellett épített Zakkúr, Imri fia.

3:3  A halak kapuját építették Szenáa fiai, ők gerendázták azt s fölállították ajtóit, zárait és reteszeit.

3:4  Mellettük erősködött Merémót, Urija fia, Hakócz fia; s mellettük erősködött Mesullám, Berekhja fia, Mesézabél fia; s mellettük erősködött Czádók, Báana fia.

3:5  S mellettük erősködtek a Tekóabeliek; de hatalmasaik nem vitték be nyakukat Uruk szolgálatába.

3:6  Az óváros kapuján erősködtek Jojádá, Pászéach fia, és Mesullám, Beszódja fia; ők gerendázták azt s fölállították ajtóit, zárait és reteszeit.

3:7  S mellettük erősködött a gibeóni Melatja s a merónóti Jádón; Gibeón s Miczpa emberei, a Folyamontúl helytartójának székéhez valók.

3:8  Mellette erősködött Uzziél, Charhaja fia, ötvösök; s mellette erősködött Chananja, a kenőcskeverők közül való, s megerősítették Jeruzsálemet a széles falig.

3:9  És mellettük erősködött Refája, Chúr fia, Jeruzsálem kerülete felének főtisztje.

3:10  És mellettük erősködött Jedája Charúmaf fia, még pedig házával szemben; s mellette erősködött Chattús, Chasabneja fia.

3:11  Egy második szakaszon erősködött Malkija, Chárim fia s Chassúb, PáchatMóáb fia meg a kemencék tornyán.

3:12  És mellette erősködött Sallúm, Hallóchés fia, Jeruzsálem kerülete felének főtisztje; ő s leányai.

3:13  A Völgy kapuján erősködött Chánún, meg Zánóach lakói; ők építették s fölállították ajtóit, zárait és reteszeit és ezer könyöknyit a falból, a szemét kapujáig.

3:14  S a szemét kapuján erősködött Malkija, Rékháb fia, Bét-Hakérem kerületének főtisztje; ő építi s fölállítja ajtóit, zárait és reteszeit.

3:15  A forrás kapuján pedig erősködött Sallún, Kol-Chóze fia, Miczpa kerületének főtisztje; ő építi, betetőzi s fölállítja zárait és reteszeit és a falat a király kertjéhez való vízvezeték tavánál, egészen a lépcsőkig, a melyek leszállnak Dávid városából.

3:16  Utána erősködött Nechemja, Azbúk fia, Bét-Czúr kerülete felének főtisztje, egészen Dávid sírja tájáig s egészen az elkészített tóig s a vitézek házáig.

3:17  Utána erősködtek a leviták: Rechúm, Báni fia; mellette erősködött Chasabja, Keíla kerülete felének főtisztje, kerületéért.

3:18  Utána erősködtek testvéreik: Bavváj, Chénádád fia, Keíla kerülete felének főtisztje.

3:19  És erősködött mellette Ézer, Jésúa fia, Miczpa főtisztje, egy második szakaszon, a fegyvertár följárója tájától a szögletig.

3:20  Utána versenyezve erősködött Bárúkh Zakkáj fia, egy második szakaszon, a szöglettől Eljásib főpap házának bejáratáig.

3:21  Utána erősködött Merémót, Urija fia, Hakócz fia, egy második szakaszon, Eljásib házának bejáratától Eljásib házának végéig.

3:22  S utána erősködtek a papok, a Kerület emberei.

3:23  Utána erősködött Benjámin és Chassúb, házukkal szemben; utána erősködött Azarja, Máaszéja fia, Ananja fia, háza mellett.

3:24  Utána erősködött Binnúj, Chénádád fia, egy második szakaszon, Azarja házától egészen a szögletig s a sarokig.

3:25  Pálá1, Uzaj fia, a szöglet tájától és a felső tornyon, a mely kiszökik a király házából, mely az őrség udvarához való; utána Pedája, Pareós fia.

3:26  A szentélyszolgák pedig laktak az Ófelen, egészen a víz kapuja tájáig, kelet felé és a kiszökellő toronyig.

3:27  Utána erősködtek a Tekóabeliek egy második szakaszon, a kiszökellő nagy torony tájától egészen az Ófel faláig.

3:28  A lovak kapuján fölül erősködtek a papok, kiki házával szemben.

3:29  Utána erősködött Czádók, Immér fia, házával szemben, s utána erősködött Semája, Sekhanja fia, a kelet kapujának őre.

3:30  Utána erősködött Chananja, Selemja fia és Chánún, Czáláfnak hatodik fia, egy második szakaszon; utána erősködött Mesullám, Berekhja fia, kamarájával szemben.

3:31  Utána erősködött Malkija, az ötvösök közül való, a szentélyszolgák és a kalmárok házáig, szemben a felügyelet kapujával, egészen a sarok emeletéig.

3:32  A sarok emelete és a juhok kapuja között pedig erősködtek az ötvösök és a kalmárok.

3:33  És volt, midőn meghallotta Szanballát, hogy mi építjük a falat, bosszantotta ez őt, nagyon haragudott és gúnyolódott a zsidókon.

3:34  És szólt testvérei és Sómrón hada előtt és mondta: Mit művelnek a nyomorult zsidók? Vajon hagyják-e őket, vajon áldozni fognak-e? vajon elvégezik-e e napon, vajon fölélesztik-e a köveket a porhalmazokból, holott azok elégetvék.

3:35  Az ammóni Tóbija pedig mellette volt és mondta: Az is, a mit építenek – ha fölmegy rá egy róka, áttöri kőfalukat.

3:36  Halljad, Istenünk, hogy csúffá lettünk és hárítsd vissza gyalázásukat fejükre s tegyed őket prédává fogságnak országában;

3:37  s ne född el bűnüket, és vétkük színed elől ne töröltessék el, mert bosszantást műveltek az építők előtt.

3:38  És mi építettük a falat és összekapcsolódott az egész fal a feléig; és volt szíve a népnek, hogy dolgozzék.

Chapter 4

4:1  És volt, midőn hallotta Szanballát s Tóbija s az arabok s az ammóniak és az Asdódbeliek, hogy behegedt Jeruzsálem falainak sebe, hogy a rések kezdtek betömődni, ez nagyon bosszantotta őket.

4:2  És összeesküdtek mindnyájan egyaránt, hogy eljönnek harcolni Jeruzsálem ellen s hogy zavart okoznak neki.

4:3  És imádkoztunk a mi Istenünkhöz és őrséget állítottunk fel ellenük nappal és éjjel ő miattuk.

4:4  És mondta Jehúda: Meggyengült a teherhordónak ereje, a por pedig sok s mi nem bírunk építeni a falon.

4:5  És mondták szorongatóink: Nem tudják és nem látják, míg közibük nem rontunk s megöljük őket, hogy megszüntessük a munkát.

4:6  És volt, midőn jöttek a zsidók, a kik mellettük laktak és mondták nekünk tízszer is, minden helyről: hogy vissza kell térnetek hozzánk.

4:7  És fölállítottam a fal mögött való térnek alsó részei felől a kopár helyeken, fölállítottam a népet családok szerint kardjaikkal, lándzsáikkal és íjaikkal.

4:8  Megnéztem és fölkeltem és szóltam a nemeseknek és vezéreknek és a többi népnek: Ne féljetek tőlük; a nagy és félelmetes Úrra gondoljatok és harcoljátok testvéreitekért, fiaitok és leányaitokért, feleségeitek és házaitokért.

4:9  És volt, midőn meghallották ellenségeink, hogy tudomásunkra jutott és hogy Isten meghiúsította tanácsukat, visszatértünk mindnyájunk a falhoz, kiki a munkájához.

4:10  És volt ama naptól fogva, legényeim fele dolgozott a munkán s felerészük tartotta a lándzsákat, a pajzsokat, az íjakat és a páncélokat; a nagyok pedig mögötte voltak Jehúda egész házának.

4:11  A kik a falon építettek s a kik a terhet magukra rakva vitték – egyik kezével dolgozott a munkán, a másik pedig tartotta a fegyvert.

4:12  És a kik építettek, kinek-kinek derekára volt kötve a kardja s így építettek, a harsona fúvója pedig mellettem volt.

4:13  És szóltam a nemesekhez és a vezérekhez s a többi néphez: A munka sok s terjedelmes; mi pedig szét vagyunk szórva a falon, távol egyik a másikától.

4:14  Arra a helyre, a honnan halljátok a harsona hangját, oda gyülekezzetek mi hozzánk; Istenünk harcolni fog érettünk.

4:15  Mi tehát dolgoztunk a munkán, míg a felerészük tartotta a lándzsákat, hajnal feljöttétől a csillagok feltűnéséig.

4:16  Azt is mondtam abban az időben a népnek: Kiki és legénye háljanak Jeruzsálemben, hogy legyenek nekünk éjjel őrségre s nappal munkára.

4:17  De sem én meg testvéreim és legényeim, sem az őrség emberei, kik mögöttem voltak, nem vetettük le ruháinkat; vízre kiki fegyverével ment.

Chapter 5

5:1  És nagy volt a népnek s nejeiknek kiáltása zsidó testvéreik ellen.

5:2  Voltak ugyanis, kik mondták: A mi fiaink és leányaink sokan vannak és vennünk kell gabonát, hogy együnk és éljünk.

5:3  És voltak, a kik mondták: mezőinket, szőlőinket és házainkat el kell zálogosítanunk, hogy vegyünk gabonát az éhségben.

5:4  És voltak, a kik mondták: Pénzt vettünk kölcsön a király adójához mezőinkre és szőlőinkre.

5:5  És most, a milyen testvéreink húsa, olyan a mi húsunk, a milyenek az ő fiaik, olyanok a mi fiaink, s íme kényszerítenünk kell fiainkat a leányainkat szolgákká, és vannak leányaink közül, kik már kényszerítve vannak, nincsen mód a kezünkben, hisz mezőink és szőlőink másokéi.

5:6  Ez nagyon bosszantott engem, midőn hallottam kiáltásukat és eme beszédeket.

5:7  És tanácskozott szívem én bennem, és pöröltem a nemesekkel és a vezérekkel és mondtam nekik: Mint hitelezők bántok ti kiki testvérével! És rendeztem ellenük nagy gyülekezetet.

5:8  És mondtam nekik: Mi megvettük zsidó testvéreinket, a kik eladva voltak a nemzeteknek, a mennyire tőlünk tellett; és ti még el is adnátok testvéreiteket, hogy minekünk eladassanak. Erre hallgattak s nem találtak választ.

5:9  És mondtam: Nem jó a dolog, a mit ti cselekszetek. Nemde a mi Istenünk félelmében kellene járnotok, a nemzeteknek, ellenségeinknek gyalázása miatt!

5:10  Én is, meg testvéreim és legényeim az ő hitelezőik vagyunk pénzzel és gabonával, hadd engedjük csak el ezt az adósságot.

5:11  Adjátok csak vissza nekik e napon mezőiket, szőlőiket, olajfáikat, házaikat és századát a pénznek és a gabonának, mustnak s olajnak, a mivel hitelezőik vagytok.

5:12  Erre mondták: Visszaadjuk s tőlük mit sem követelünk; úgy cselekszünk, a mint te mondod. És elhívtam a papokat s megeskettem őket, hogy ekképp fognak cselekedni.

5:13  Ki is ráztam ölemet és mondtam: Így rázzon ki Isten minden embert, a ki ezt a dolgot nem teljesíti, házából és szerzeményéből s így legyen kirázott és üres. Erre mondta az egész gyülekezet: Ámen! És dicsérték az Örökkévalót, és cselekedett a nép ezenképpen.

5:14  Attól a naptól fogva is, a melyen kirendeltek engem, hogy helytartójuk legyek Jehúda országában, huszadik évétől harminckettedik évéig Artachsaszt királynak, tizenkét éven át, én a testvéreimmel a helytartó kenyerét nem ettem.

5:15  Az előbbi helytartók pedig, a kik előttem voltak, megterhelték a népet és vettek tőlük kenyér és bor fejében több mint negyven sékel ezüstöt, a legényeik is hatalmaskodtak a nép fölött; de én nem cselekedtem így, istenfélelemből.

5:16  És e fal munkájában is erősködtem s mezőt nem vettünk, mind a legényeim pedig egybegyűlve voltak ott a munkánál.

5:17  A zsidók pedig, mind a vezérek, százötven ember, s azok, a kik hozzánk jöttek a körülöttünk levő nemzetek közül, asztalomnál voltak.

5:18  A mi pedig elkészíttetett egy napra: egy ökör, hat válogatott juh, és szárnyasok készíttettek el nekem és tíz napon belül jó sok mindenféle borból; mindamellett a helytartó kenyerét nem követeltem, mert terhes volt a szolgálat ezen a népen.

5:19  Emlékezzél meg, Istenem, javamra mindarról, a mit ezért a népért cselekedtem.

Chapter 6

6:1  És volt, midőn hallomására jutott Szanballátnak és Tóbijának és az arab Gésemnek s többi ellenségünknek, hogy fölépítettem a falat s nem maradt rés benne – habár addig az ideig ajtókat nem állítottam föl a kapukban –

6:2  küldött Szanballát és Gésem én hozzám, mondván: Jer, hadd találkozunk együtt a falvak egyikében, Ónó völgyében. Ők ugyanis arra gondoltak, hogy nekem bajt szereznek.

6:3  És küldtem hozzájuk követeket, mondván: Nagy munkát végzek én s nem mehetek le; miért szüneteljen a munka, a mikor én abbahagyom és lemegyek hozzátok.

6:4  Ekkor küldtek hozzám ekképpen négy ízben s én ugyanekképpen válaszoltam nekik.

6:5  És küldte hozzám Szanballát ekképpen ötödízben a legényét, nyílt levéllel a kezében.

6:6  Abban írva volt: A nemzetek között hírlik, Gasmú is mondja: te és a zsidók arra gondoltok, hogy fellázadjatok, azért építed te a falat; te pedig királyukká akarsz lenni eme beszédek szerint.

6:7  Prófétákat is állítottál fel, hogy hirdessenek rólad Jeruzsálemben, mondván: király van Jehúdában! Már most hallomására fog jutni a királynak eme beszédek szerint; most tehát jer, hadd tanácskozzunk együtt.

6:8  És én küldtem hozzá, mondván: nem történt semmi eme beszédek szerint, a melyeket te mondasz; hanem szívedből koholod azokat.

6:9  Mert mindannyian megfélemlítettek bennünket, mondván: kezeik majd ellankadnak a munkától s nem fog elvégeztetni. Most tehát erősítsd kezeimet!

6:10  Én pedig bementem Semájának, Delája fiának, Mehétabél fiának házába ő ugyanis el volt zárva; és mondta: Találkozzunk az Isten házában, a templomon belül, és zárjuk be a templom ajtait; mert jönnek megölni téged, és pedig éjjel jönnek megölni téged.

6:11  De én mondtam: Oly ember, mint én, megfusson és ki az, olyan mint én, a ki bemenne a templomba és életben maradna? Nem megyek be!

6:12  Én fölismertem, hogy íme nem Isten küldötte őt, mert e prófétai igét ellenem mondta, és Tóbija meg Szanballát bérelték őt föl.

6:13  Azért volt ő bérelve, azért hogy féljek s így cselekedjem s vétkezzem; s ez szolgálna nekik rossz hírül, hogy engem gyalázzanak.

6:14  Emlékezzél meg, Istenem, Tóbijáról és Szanballátról eme cselekedetei szerint és Nóadja prófétanőről s a többi prófétákról, a kik engem megfélemlítettek.

6:15  És befejeződött a fal Elul huszonötödikén, ötvenkét nap múlva.

6:16  És volt, midőn ezt hallották mind az ellenségeink, megfélemlettek mind a körülöttünk levő nemzetek és nagyon süllyedtek saját szemeikben; megtudták, hogy Istenünk részéről végeztetett ez a munka.

6:17  Ama napokban is Jehúda nemesei sűrűn küldték Tóbijához menő leveleiket, a Tóbijától valók pedig jöttek hozzájuk.

6:18  Mert sokan voltak Jehúdában az ő esküdt emberei, mert ő veje volt Sekhanjának, Árach fiánák; a fia Jehóchánán pedig elvette Mesullámnak, Berekhja fiának leányát.

6:19  Az ő, jó tetteit is mondogatták előttem s az én szavaimat megvitték neki; leveleket küldött Tóbija megfélemlítésemre.

Chapter 7

7:1  És volt, midőn fölépíttetett a fal és fölállítottam az ajtókat és kirendeltettek a kapuőrök, az énekesek s a leviták,

7:2  parancsot adtam testvéremnek, Chanáninak és Chananjának, a vár nagyjának Jeruzsálem felől, mert ő igaz ember volt és istenfélő, jobban sokaknál.

7:3  És mondtam nekik: Ne nyittassanak ki Jeruzsálem kapui, a míg a nap forrón nem süt, és a míg ők ott állnának, tegyék be az ajtókat és zárjátok el; és állítsátok föl Jéruzsálem lakóinak őrségeit, kit-kit őrizetére és kit-kit házával szemben.

7:4  De a város széles határú és nagy volt, a nép pedig kevés volt benne és nem voltak a házak fölépítve.

7:5  Ekkor szívembe adta az Istenem és összegyűjtöttem a nemeseket és vezéreket és a népet származásuk megállapítására; és meg is találtam a származás könyvét, azokét, a kik először fölmentek, s találtam írva benne:

7:6  Ezek a tartomány fiai, a kik fölmentek a számkivetettek fogságából, a kiket számkivetett Nebúkadnecczár, Bábel királya és visszatértek Jeruzsálembe és Jehúdába, kiki az ő városába.

7:7  A kik jöttek Zerúbábellel, Jésúával, Nechemjával, Azarjával, Raamjával, Náchamánival, Mordekájjal, Bilsánnal, Miszpérettel, Bigvájjal, Nechúmmal, Báanával. Izraél népe férfiainak száma:

7:8  Pareós fiai: kétezerszázhetvenkettő.

7:9  Sefatja fiai: háromszáz-hetvenkettő.

7:10  Árach fiai: hatszázötvenkettő.

7:11  Páchat-Móáb fiai, Jésúa és Jóáb fiaitól: kétezernyolczszáztizennyolc.

7:12  Élám fiai: ezerkétszáz-ötvennégy.

7:13  Zattú fiai: nyolczszáznegyvenöt.

7:14  Zakkáj fiai: hétszázhatvan.

7:15  Binnúj fiai: hatszáznegyvennyolc.

7:16  Bébáj fiai: hatszázhuszonnyolc.

7:17  Azgád fiai: kétezerháromszázhuszonkettő.

7:18  Adónikám fiai: hatszázhatvanhét.

7:19  Bigváj fiai: kétezerhatvanhét.

7:20  Ádin fiai: hatszázötvenöt.

7:21  Átér fiai Chizkijától: kilencvennyolc.

7:22  Chásúm fiai: háromszázhuszonnyolc.

7:23  Béczáj fiai: háromszázhuszonnégy.

7:24  Cháríf fiai: száztizenkettő.

7:25  Gibeón fiai; kilencvenöt.

7:26  Bét-Léchem és Netófa emberei: száznyolczvannyolcz.

7:27  Anátót emberei: százhuszonnyolc.

7:28  Bét-Azmávet emberei: negyvenkettő.

7:29  Kirjat Jeárim, Kefíra és Beérót emberei: hétszáznegyvenhárom.

7:30  Ráma és Gébá emberei: hatszázhuszonegy.

7:31  Michmász emberei: százhuszonkettő.

7:32  Bét-Él és Áj emberei: százhuszonhárom.

7:33  A másik Nebó emberei: ötvenkettő.

7:34  A másik Élám fiai: ezerkétszázötvennégy.

7:35  Chárím fiai: háromszázhúsz.

7:36  Jerichó fiai: háromszáznegyvenöt.

7:37  Lód, Chádid és Ónó fiai: hétszázhuszonegy.

7:38  Szenáa fiai: háromezerkilenczszázharminc.

7:39  A papok. Jedája fiai, Jésúa házából: kilencszáz-hetvenhárom.

7:40  Immér fiai: ezerötvenkettő.

7:41  Paschúr fiai: ezerkétszáznegyvenhét.

7:42  Chárím fiai: ezertizenhét.

7:43  A leviták. Jésúa fiai, Kadmiéltól, Hódeva fiaitól: hetvennégy.

7:44  Az énekesek. Ászáf fiai: száznegyvennyolc.

7:45  A kapuőrök. Sallúm fiai, Átér fiai, Talmón fiai, Akkúb fiai, Chatíta fiai, Sóbáj fiai: százharmincnyolc;

7:46  A szentélyszolgák. Czícha fiai, Chaszúfa fiai, Tabbáót fiai;

7:47  Kérósz fiai, Szia fiai, Pádón fiai;

7:48  Lebána fiai, Chagábá fiai, Szalmáj fiai;

7:49  Chánán fiai, Giddél fiai, Gáchar fiai;

7:50  Reája fiai, Reczín fiai, Nekóda fiai;

7:51  Gazzám fiai, Uzza fiai, Pászéach fiai;

7:52  Bészaj fiai, Meúnim fiai, Nefiseszim fiai;

7:53  Bakbúk fiai, Chakúfa fiai, Charchúr fiai;

7:54  Baczlit fiai, Mechída fiai, Charsa fiai;

7:55  Barkósz fiai, Szíszera fiai, Témach fiai;

7:56  Neczíach fiai, Chatífa fiai.

7:57  Salamon szolgáinak fiai. Szótaj fiai, Szóféret fiai, Perída fiai;

7:58  Jáala fiai, Darkón fiai, Giddél fiai;

7:59  Sefatja fiai, Chattíl fiai, Pókhéret-Haczebájim fiai, Ámón fiai.

7:60  Mind a szentélyszolgák és Salamon szolgáinak fiai: háromszáz-kilencvenkettő.

7:61  És ezek, a kik fölmentek Tél-Mélachból, Tél-Charsából, Kerúb-Addónból és Immérből, de nem tudták megjelenteni atyai házukat és családjukat, vajon Izraélből valók-e:

7:62  Delája fiai, Tóbija fiai, Nekóda fiai, hatszáznegyvenkettő;

7:63  És a papok közül: Chobája fiai, Hakócz fiai, Barzillaj fiai, a ki elvett a gileádi Barzillaj leányaiból feleséget és az ő nevükről elneveztetett.

7:64  Ezek keresték származási iratukat, de nem találtatott, és visszavettettek a papságtól.

7:65  És mondta nekik a tirsáta, hogy ne egyenek a szentek szentjéből, míg nem támadna pap az úrím és tummím számára.

7:66  Az egész gyülekezet egyetemben: negyvenkétezerháromszázhatvan.

7:67  Szolgáikon és szolgálóikon kívül; ezek: hétezerháromszázharminchét; voltak énekeseik és énekesnőik: kétszáznegyvenöt.

7:68  Lovaik: hétszázharminchat; öszvéreik: kétszáznegyvenöt;

7:69  tevék: négyszázharmincöt; szamarak: hatezerhétszázhúsz.

7:70  És néhányan az atyai házak fejei közül adakoztak a munkára. A tirsáta adott a kincstárnak: aranyat ezer darkemónt, tálakat: ötvenet, papi köntösöket: ötszázharmincat;

7:71  és az atyai házak fejei közül adtak a munka kincstárának aranyat: húszezer darkemónt, és ezüstöt: kétezerkétszáz mánét.

7:72  A mit pedig a többi nép adott, arany: húszezer darkemón, és ezüst: kétezer máné, papi köntösök: hatvanhét. És letelepedtek a papok és leviták, meg a kapuőrök s az énekesek és a népből valók, és a szentélyszolgák és egész Izraél városaikban. És elérkezett a hetedik hónap, Izraél fiai pedig városaikban voltak

Chapter 8

8:1  …akkor egybegyűlt az egész nép, mint egy ember, a víz kapuja előtt levő térre és mondták Ezrának, az írástudónak, hogy hozza el Mózes tanának könyvét, a melyet az Örökkévaló megparancsolt Izraélnek.

8:2  És elhozta Ezra pap a tant a gyülekezet elé, melyben volt férfi és asszony, mindenki, ki értelmes volt, hogy ráhallgasson, a hetedik hónap első napján.

8:3  És felolvasott belőle a víz kapuja előtt levő téren virradattól a nap feléig a férfiak és az asszonyok és az értelmesek előtt és az egész nép füle figyelt a tan könyvére.

8:4  És ott állt Ezra, az írástudó, egy faemelvényen, melyet a dologra készítettek, s mellette állott Mattitja, Sémá, Anája, Úrija, Chilkíja és Máaszéja a jobbján; baljáról pedig Pedája, Misáél, Malkíja, Chásúm, Chasbaddána, Zekharja, Mesullám.

8:5  És fölnyitotta Ezra a könyvet az egész nép szeme láttára, mert az egész népen fölül volt; s a mint fölnyitotta, fölállott az egész nép.

8:6  És áldotta Ezra az Örökkévalót, a nagy Istent; és felelt az egész nép: Ámen, Ámen, kezeik fölemelésével, és meghajoltak és leborultak az Örökkévaló előtt arccal a földre.

8:7  Jésúa pedig és Báni, Sérébja, Jámín, Akkúb, Sabbetáj, Hódija, Máaszéja, Kelíta, Azarja, Józábád, Chánán, Pelája a leviták értelmezték a népnek a tant, míg a nép álltában maradt.

8:8  És fölolvastak a könyvből, Istennek tanából világosan és értelmet adva, és így értelmezték a felolvasottat.

8:9  És mondta Nechemja, az a tirsáta, meg Ezra pap, az írástudó, és a leviták, a kik a népnek értelmezték, az egész népnek: Ez a nap szent az Örökkévalónak, a ti Istenteknek, ne gyászoljatok és ne sírjatok – mert sírt az egész nép, midőn hallották a tannak szavait.

8:10  És mondta nekik: Menjetek, egyetek kövér ételeket s igyatok édes italokat, s küldjetek ajándékokat annak, akinek nincsen előkészítve; mert szent e nap az Urunknak és ne búsúljatok, az Örökkévalóban való öröm a ti erősségetek.

8:11  És a leviták elhallgattatták az egész népet, mondván: Csendesedjetek, mert e nap szent s ne búsuljatok.

8:12  És elment az egész nép, hogy egyenek és igyanak és hogy küldjenek ajándékokat és hogy tartsanak nagy örömöt, mert megértették a szavakat, melyeket tudattak velük.

8:13  A második napon pedig egybegyűltek az egész nép atyai házainak fejei, a papok s a leviták, Ezrához, az írástudóhoz, és pedig hogy ügyeljenek a tannak szavaira.

8:14  Találták ugyanis írva a tanban, hogy azt parancsolta az Örökkévaló Mózes által, hogy lakjanak Izraél fiai a sátrakban az ünnepen, a hetedik hónapban.

8:15  És azt, hogy hallassák és hírt vigyenek szét mind a városaikban és Jeruzsálemben, mondván: menjetek ki a hegységbe és hozzatok olajfaleveleket és vadolajfaleveleket, és mirtusleveleket és pálmaleveleket meg sűrű lombú fának leveleit, hogy készítsetek sátrakat, a mint írva van.

8:16  És kiment a nép, és hozták és készítettek maguknak sátrakat, kiki a háza tetején és udvaraikban és az Isten házának udvaraiban és a víz kapuja terén és Efraim kapuja terén.

8:17  És készített az egész gyülekezet, azok, a kik visszatértek a fogságból, sátrakat, és laktak a sátrakban. Mert nem tettek így Izraél fiai, Jésúa, Nún fia napjaitól fogva egészen ama napig; és volt igen nagy öröm.

8:18  És fölolvastak Isten tanának könyvéből napról-napra, az első naptól az utolsó napig és tartottak ünnepet hét napon át, a nyolcadik napon pedig ünneplő gyülekezést a törvény szerint.

Chapter 9

9:1  És e hónap huszonnegyedik napján egybegyűltek Izraél fiai böjt mellett és zsákokban és földdel fejükön.

9:2  És elkülönödtek az Izraél magzatjából valók mind az idegenektől és felálltak és bevallották vétkeiket és őseik bűneit.

9:3  És megmaradtak álltukban, és felolvastak az Örökkévalónak, Istenüknek tana könyvéből a napnak egy negyedén át, és egy negyeden át vallomást tettek és leborultak az Örökkévaló, az ő Istenük előtt.

9:4  És álltak a levitáknak emelt helyén Jésua és Báni, Kadmíél, Sebanja, Bunní, Sérébja, Báni, Kenání; és kiáltottak fennhangon az Örökkévalóhoz, az ő Istenükhöz.

9:5  És mondták a leviták, Jésúa és Kadmiél, Báni, Chasabneja, Sérébja, Hódija, Sebanja, Petachja: Keljetek fel, áldjátok az Örökkévalót, a ti Istenteket, öröktől fogva örökké! És áldják a te dicsőséges nevedet, a mely magasztos minden áldás és dicséret fölött!

9:6  Te vagy, oh Örökkévaló, egyedül, te alkottad az egeket, az egek egeit és minden seregüket, a földet és mindent, a mi rajta van, a tengereket és mindent, a mi bennük van, és te életben tartod mindnyájukat; s az egek serege leborul előtted.

9:7  Te vagy, oh Örökkévaló, az Isten, a ki kiválasztottad Ábrámot és kivezetted őt Úr-Kaszdimból és megtetted nevét Ábrahámnak;

9:8  és szívét hűségesnek találtad előtted, és megkötötted vele a szövetséget, hogy adjad a kánaáni, a chitti, az emóri, a perizzi, a jebúszi és a girgási országát, hogy adjad az ő magzatjának; és fenntartottad szavaidat, mert te igazságos vagy.

9:9  És láttad őseink nyomorát Egyiptomban, és jajkiáltásukat hallottad a nádastengernél.

9:10  Akkor adtál jeleket és csodákat Fáraó ellen s mind a szolgái ellen és országának egész népe ellen, mert tudtad, hogy kevélykedtek rajtuk, és szereztél magadnak nevet, a mint van e mai napon.

9:11  És a tengert meghasítottad előttük és átvonultak a tenger közepén szárazon; üldözőiket pedig bedobtad a hullámokba, mint követ hatalmas vizekbe.

9:12  És felhőoszlopban vezetted őket nappal s tűzoszlopban éjjel megvilágítva nekik az utat, a melyen járjanak.

9:13  És a Színaj hegyére szálltál le és beszéltél velük az égből, és adtál nekik egyenes rendeleteket és igaz tanokat és jó törvényeket és parancsolatokat.

9:14  És a te szent szombatodat tudattad vélük és parancsolatokat, törvényeket és tant parancsoltál nekik szolgád Mózes által.

9:15  És kenyeret az égből adtál nekik éhségükre és vizet a sziklából hoztál elő nekik szomjasságukra, és mondtad nekik, hogy menjenek be elfoglalni az országot, a melyről fölemelted kezedet hogy nekik adod.

9:16  De ők és őseink kevélykedtek és megkeményítették nyakukat, és nem hallgattak a te parancsolataidra;

9:17  és vonakodtak ráhallgatni és meg nem emlékeztek csodatetteidről, melyeket velük cselekedtél, hanem megkeményítették nyakukat és vezért választottak, hogy engedetlenségükben visszatérjenek szolgaságukba, de te a bűnbocsánatnak Istene vagy, kegyelmes és irgalmas, hosszantűrő és bőséges a szeretetben és el nem hagytad őket.

9:18  Sőt midőn öntött borjút készítettek maguknak és mondták: ez a te istened, ki fölhozott téged Egyiptomból, és nagy káromlásokat követtek el,

9:19  akkor te nagy irgalmadban el nem hagytad őket a pusztában; a felhőoszlop nem távozott tőlük nappal, hogy vezesse őket az úton, sem a tűzoszlop éjjel, hogy megvilágítsa nekik az utat, melyen járjanak.

9:20  És jó szellemedet adtad, oktatva őket, a te mannádat nem vontad meg szájuktól és vizet adtál nekik szomjasságukra.

9:21  És negyven éven át eltartottad őket a pusztában, nem volt hiányuk; ruháik le nem koptak és lábaik meg nem dagadtak.

9:22  És adtál nekik királyságokat s népeket és elosztottad azokat határ szerint; és elfoglalták Szíchón országát – Chesbón királyának országát – és Ógnak, Básán királyának országát.

9:23  És fiaikat megsokasítottad, mint az égnek csillagait; és bevitted őket abba az országba, melyről mondtad őseiknek, hogy bemenjenek azt elfoglalni.

9:24  És eljöttek a fiak és elfoglalták az országot és te megaláztad előttük az ország lakóit, a kánaániakat és adtad őket kezükbe: királyaikat és az ország népeit, hogy tegyenek velük akaratjuk szerint.

9:25  És bevettek erősített városokat és kövér földet és elfoglaltak házakat, telve minden jóval, kivájt kutakat, szőllőket és olajfákat és gyümölcsfát, számosat; és ettek és jóllaktak és meghíztak és gyönyörködtek a te nagy jóságodban.

9:26  De engedetlenkedtek és föllázadtak ellened és hátuk mögé dobták tanodat, prófétáidat pedig megölték, a kik megintették őket, hogy visszatérítsék hozzád; de ők nagy káromlásokat követtek el.

9:27  Ekkor szorongatóik kezébe adtad őket, a kik őket szorongatták; és szorultságuk idején kiáltanak hozzád, és te az égből meghallod és nagy irgalmadban adsz nekik segítőket, hogy megsegítsék szorongatóik kezéből.

9:28  És a mint nyugtuk lett, újra rosszat tesznek előtted, és te átengeded őket ellenségeik kezébe, hogy uralkodjanak rajtuk, és újra kiáltanak téged; és te az égből meghallod s megmented őket irgalmadban sok ízben.

9:29  És megintetted őket, hogy visszatérítsd tanodhoz, de ők kevélykedtek s nem hallgattak parancsolataidra és rendeleteid ellen vétkeztek, melyeket megtesz az ember és él általuk, és makacs vállat mutattak és nyakukat megkeményítették és nem hallgattak rád.

9:30  És elmúlni engedtél rajtuk sok esztendőt és megintetted őket szellemeddel prófétáid által, de nem figyeltek, és adtad őket az országok népeinek kezébe.

9:31  De nagy irgalmadban nem tettél velük végpusztítást és el nem hagytad őket, mert kegyelmes és irgalmas Isten vagy.

9:32  Most tehát, oh Istenünk, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, a ki megőrzi a szövetséget és a szeretetet, ne legyen csekély előtted mind az a fáradalom, a mely ért minket, királyainkat, nagyjainkat, papjainkat, prófétáinkat és atyáinkat, és egész népedet Assúr királyainak napjaitól fogva egészen a mai napig.

9:33  De te igazságos vagy mind a mellett, a mi reánk jött, mert igazat cselekedtél, mi pedig gonoszok voltunk.

9:34  És a mi királyaink, nagyjaink, papjaink és atyáink nem tették meg tanodat s nem figyeltek parancsolataidra és bizonyságaidra, melyekkel megintetted őket.

9:35  Hisz ők az ő királyságukban és a bőséges javad mellett, a melyet adtál nekik s abban a tágas és kövér országban, a melyet eléjük adtál, nem szolgáltak téged s nem tértek meg rossz cselekedeteiktől.

9:36  Íme mi ma szolgák vagyunk, az ország pedig, melyet őseinknek adtál, hogy egyék gyümölcsét s javát, íme mi szolgák vagyunk rajta;

9:37  és termését szaporítja a királyok számára, a kiket fölénk tettél vétkeink miatt; s a testeink fölött uralkodnak és barmunk fölött tetszésük szerint és nagy szorultságban vagyunk mi

Chapter 10

10:1  S mindezért szilárd szövetséget kötünk és azt megírjuk; a lepecsételt iraton legyenek nagyjaink, levitáink, papjaink.

10:2  És a lepecsételt iratokon voltak: Nechemja, a tirsáta, Chakhalja fia, meg Czidkija;

10:3  Szerája, Azarja, Jirmeja;

10:4  Paschúr, Amarja, Malkija;

10:5  Chattús, Sebanja, Mallúkh;

10:6  Chárím, Merémót, Óbadja;

10:7  Dániél, Ginnetón, Bárúkh;

10:8  Mesullám, Abija, Mijjámín;

10:9  Maazja, Bilgáj, Semája; ezek a papok.

10:10  S a leviták: Jésúa, Azanja fia, Binnúj, Chénádád fiai közül Kadmiél;

10:11  és testvéreik: Sebanja, Hodija, Kelíta, Pelája, Chánán;

10:12  Míkha, Rechób, Chasabja;

10:13  Zakkúr, Sérébja, Sebanja;

10:14  Hódija, Bání, Benínú.

10:15  A nép fejei: Pareós, Páchat-Móáb, Élám, Zattú, Báni;

10:16  Bunni, Azgád, Bébáj;

10:17  Adónija, Bigvai, Adín;

10:18  Átér, Chizkija, Azzúr;

10:19  Hódija, Chásúm, Béczaj;

10:20  Chárif, Anátót, Nébaj;

10:21  Magpíás, Mesullám, Chézír;

10:22  Mesézabél, Czádók, Jaddúa;

10:23  Pelatja, Chánán, Anája;

10:24  Hóséa, Chananja, Chassúb;

10:25  Hallóchés, Pilchá, Sóbék;

10:26  Rechúm, Chasabna, Máaszéja;

10:27  Achija, Chánán, Ánán;

10:28  Mallukh, Chárím, Báana.

10:29  A többi nép pedig, a papok, a leviták, a kapuőrök, az énekesek, a szentélyszolgák s mindaz, a ki elkülönödött az országok népeitől az Isten tanához, nejeik, fiaik és leányaik, mindenki, a kinek tudása és értelme volt,

10:30  velük tartottak testvéreikkel, hatalmasaikkal és hitbe meg eskübe léptek, hogy járnak Isten tana szerint, a mely adatott Mózes, Isten szolgája által, és hogy megőrizzük: és megtesszük az Örökkévalónak, a mi Urunknak mind a parancsolatait és rendeleteit és törvényeit;

10:31  és hogy nem adjuk leányainkat az ország népeinek és az ő leányaikat nem vesszük el fiainknak.

10:32  És az ország népei, a kik hozzák az árúkat és mindenféle eleséget szombat napján eladásra, azoktól nem veszünk szombaton és szent napon; s hogy elhagyjuk a hetedik esztendőt s mindennemű adósságot.

10:33  És megállapítottuk magunk számára parancsolatképen, hogy magunkra vállalunk egyharmad sékelt évente Istenünk házának szolgálatára;

10:34  a rend kenyerére, meg az állandó lisztáldozatra és az állandó égő áldozatra, a szombatra, az újholdakra, az ünnepekre meg a szentségekre és vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izraél számára, és Istenünk házának minden munkájára.

10:35  És a sorsokat kivetettük a fa hozatalára, a papok, a leviták s a nép, hogy meghozzuk azt Istenünk házának, atyai házaink szerint meghatározott időkben évről-évre, tüzelésül az Örökkévalónak, Istenünknek oltárán, a mint írva van a tanban.

10:36  És hogy meghozzuk földünk zsengéjét s mindennemű fa minden gyümölcsének zsengéjét évről-évre az Örökkévaló házába.

10:37  És elsőszülött fiainkat és barmainkat, a mint írva van a tanban, és hogy marháink meg juhaink elsőszülöttjeit elhozzuk Istenünk házába a papoknak, kik szolgálatot tesznek Istenünk házában.

10:38  És tésztánk elsejét és adományainkat s minden fa gyümölcsét, mustot s olajat elhozzuk a papoknak Istenünk házának kamaráiba s földünk tizedét a levitáknak; és maguk a leviták azok, a kik beszedik a tizedet mind a földművelő városainkban.

10:39  És együtt legyen egy pap, Árón fia, a levitákkal, midőn a leviták beszedik a tizedet; s a leviták vigyék föl a tizednek tizedét Istenünk házába a kamarákba, a kincstárba.

10:40  Mert a kamarákba viszik Izraél fiai és Lévi fiai a gabonának, a mustnak és az olajnak adományát; és ott vannak a szentély edényei, meg a szolgálattevő papok s a kapuőrök s az énekesek. S el nem fogjuk hagyni Istenünknek házát.

Chapter 11

11:1  És laktak a népnek nagyjai Jeruzsálemben, a többi nép pedig – sorsot vetettek, hogy behozzanak egyet tíz közül, hogy Jeruzsálemben, a szent városban lakjék, a kilenc rész pedig a városokban.

11:2  És megáldotta a nép mindazon embereket, akik fölajánlkoztak, hogy Jeruzsálemben lakjanak.

11:3  És ezek a tartomány fejei, akik Jeruzsálemben laktak; Jehúda városaiban pedig laktak, ki-ki az ő birtokán, városaikban, az izraeliták, a papok s a leviták s a szentélyszolgák meg Salamon szolgáinak fiai.

11:4  És Jeruzsálemben laktak Jehúda fiai közül meg Benjámin fiai közül. Jehúda fiai közül: Atája, Uzzija fia, Zekarja fia, Amarja fia, Sefatja fia, Máhalalél fia, Pérecz fiai közül;

11:5  meg Máaszéja, Bárúkh fia, Kol-Chóze fia, Chazája fia, Adája fia, Jójárib fia, Zekharja fia, a Silóni fia.

11:6  Mind a Pérecz fiai, kik Jeruzsálemben laktak, négyszázhatvannyolc, derék férfiak.

11:7  És ezek Benjámin fiai: Szallú, Mesullám fia, Jóéd fia, Pedája fia, Kólája fia, Máaszéja fia, Itiél fia, Jesája fia;

11:8  és utána Gabbáj, Szalláj, kilencszázhuszonnyolc;

11:9  és Jóél, Zikri fia, előljárójuk volt, Jehúda, Haszenúa fia pedig a város fölött mint második.

11:10  A papok közül: Jedája, Jójárib fia, Jákhin;

11:11  Szerája, Chilkija fia, Mesullám fia, Czádók fia, Merájót fia, Achítúb fia, az Isten házának fejedelme;

11:12  és testvéreik, akik a ház munkáját végzik, nyolcszázhuszonkettő. És Adája, Jeróchám fia; Pelalja fia, Amczí fia, Zekharja fia, Paschúr fia, Malkija fia;

11:13  és testvérei, atyai házak fejei, kétszáznegyvenkettő. És Amáseszaj, Azarél fia, Achzaj fia, Mesillémót fia, Immér fia;

11:14  és testvéreik, derék vitézek, százhuszonnyolc. Előljárójuk pedig Zabdiél, Haggedólim fia.

11:15  És a leviták közül: Semája, Chassúb fia, Azríkám fia, Chasabja fia, Bunni fia volt;

11:16  Sabbetaj pedig és Józábád, az Isten házának külső munkálatai fölött, a leviták fejei közül;

11:17  s Mattanja, Míkha fia, Zabdi fia, Ászáf fia, feje a dicsérő éneknek, aki hálamondásra szólít az imádságnál, meg Bakbukja, mint második testvérei közül, s Abda, Sammúa fia, Gálál fia, Jedútún fia.

11:18  Mind a leviták a szent városban: kétszáznyolcvannégy.

11:19  És a kapuőrök: Akkúb, Talmón és testvéreik, akik a kapukban őrködnek: százhetvenkettő.

11:20  És a többi izraeliták, papok, leviták, mind a Jehuda városaiban, ki-ki az örökségében.

11:21  A szentélyszolgák pedig laktak az Ófelen, és Czícha meg Gispa a szentélyszolgák fölött voltak.

11:22  És a leviták előljárója Jeruzsálemben: Uzzi, Báni fia, Chasabja fia, Mattanja, Míkha fia, Ászáf fiai az énekesek közül, az Isten házának munkája élén.

11:23  Mert a király rendelete volt számukra és biztos illetmény az énekesek számára, a mindennapi a maga napján.

11:24  És Petachja, Mesézábél fia, Zérach, Jehúda fia fiai közül, a király meghatalmazottja volt a népnek minden ügyében.

11:25  S ami a falvakat illeti, mezőikön, Jehúda fiai közül laktak Kirjat-Arbában és leányvárosaiban, Díbónban és leányvárosaiban, Jekabczeélben és falvaiban;

11:26  Jésúában, Móládában, Bét-Péletben;

11:27  Chaczár-Súálban, Beér-Sébában és leányvárosaiban;

11:28  Cziklágban, Mekhónában és leányvárosaiban;

11:29  Én-Rimmónban, Czoreában, Jarmútban;

11:30  Zánóach, Adullám és falvaik, Lákhis és mezői, Azéka és leányvárosai, táboroztak Beér-Sébától Hinnóm völgyéig.

11:31  Benjámin fiai pedig Gébátó1 kezdve: Mikhmás, Ajja, Bét-Él és leányvárosai;

11:32  Anátót, Nób, Ananja;

11:33  Cháczór, Ráma, Gittájim;

11:34  Chádíd, Czebóim, Neballát;

11:35  Lód, Ónó, a mesteremberek völgye.

11:36  És a leviták közül Jehúdához való szakaszok Benjáminhoz tartoztak.

Chapter 12

12:1  És ezek a papok, meg leviták, a kik fölmentek Zerubbábellel, Sealtiél fiával és Jésúával: Szerája, Jírmeja, Ezra;

12:2  Amarja, Mallúkh, Chattús;

12:3  Sekhanja, Rechúm, Merémót;

12:4  Iddó, Ginnetój, Abija;

12:5  Mijjámin, Máadja, Bilga;

12:6  Semája, Jójáríb, Jedája;

12:7  Szallú, Ámok, Chilkija, Jedája. Ezek a papok fejei és testvéreik Jésúa napjaiban.

12:8  És a leviták: Jésúa, Binnúj, Kadmíél, Sérébja, Jehúda, Mattanja; ő és testvérei a hálaének fölött.

12:9  És Bakbukja meg Unni, az ő testvéreik, velük szemben osztályok szerint.

12:10  És Jésúa nemzette Jójákímot, és Jójákím nemzette Eljásíbot és Eljásíb nemzette Jójádát;

12:11  és Jójádá nemzette Jónátánt és Jónátán nemzette Jaddúát.

12:12  És Jójákím idejében voltak papok, atyai házak fejei: Szerájától Merája, Jirmejától Chananja;

12:13  Ezrától Mesullám, Amarjától Jehóchánán;

12:14  Melíkhútól Jónátán, Sebanjától József;

12:15  Chárimtól Adna; Merájóttól Chelkaj;

12:16  Iddótól Zekharja; Ginnetóntól Mesullám;

12:17  Abijától Zikhri: Minjámintól, Móadjától Piltaj;

12:18  Bilgától Sammúa; Semájától Jehónátán;

12:19  Jójáribtól Mattenaj; Jedájától Uzzi;

12:20  Szallajtól Kallaj; Amóktól Éber;

12:21  Chilkijától Chasabja; Jedájától Netanél.

12:22  A leviták Eljásib, Jojádá, Jóchánán és Jaddúa napjaiban föl voltak írva, az atyai házak fejei, a papok is a perzsa Dárjáves uralmáig.

12:23  Lévi fiai, az atyai házak fejei, föl vannak írva a krónika könyvében; még pedig Jóchánánnak, Eljásib fiának, napjaiig;

12:24  S a leviták fejei: Chasabja, Sérébja, Jésúa Kadmíél fia, meg testvéreik velük szemben, dicsérő énekre s hálamondásra Dávidnak, az Isten emberének parancsolata szerint; osztály osztály mellett.

12:25  Mattanja; Bakbukja, Óbadja, Mesullám, Talmón, Akkúb kapuőrök, őrizetet tevők a kapuk tárházaiban.

12:26  Ezek voltak Jójákimnak, Jésúa, Jóczádák fia fiának napjaiban s Nechemja, a helytartó s Ezra pap, az írástudó napjaiban.

12:27  És Jeruzsálem falának fölavatásakor fölkeresték a levitákat mind a helyeikből, hogy bevigyék őket Jeruzsálembe, hogy tartsanak felavatást meg örömünnepet háladalokkal meg énekkel, cimbalmokkal, lantokkal és hárfákkal.

12:28  És egybegyűltek az énekesek fiai, még pedig a Jeruzsálem körül levő kerületből és a Netófabeliek falvaiból;

12:29  és Bet-Gilgálból és Gébá meg Azmávet mezőiről, mert falvakat építettek maguknak az énekesek Jeruzsálem körül.

12:30  És megtisztálkodtak a papok és a leviták; és megtisztították a népet meg a kapukat és a falat.

12:31  És fölvonultattam Jehúda nagyjait a fal fölé s fölállítottam két nagy hálakart s meneteket, jobbra a falon fölül, a szemét kapuja felé.

12:32  És ment utánuk Hósája s Jehúda nagyjainak fele;

12:33  és Azarja, Ezra, Mesullám;

12:34  Jehúda és Benjámin, meg Semája és Jirmeja.

12:35  És a papok fiai közül trombitákkal Zekharja, Jónátán fia, Semája fia, Mattanja fia, Mikhája fia, Zakkúr fia, Ászáf fia;

12:36  és testvérei: Semája, Azarél, Milelaj, Gilelaj, Máaj, Netanél, Jehúda, Chanáni, Dávidnak, Isten emberének hangszereivel; Ezra, az írástudó pedig előttük volt.

12:37  És a forrás kapuja felé egyenesen maguk előtt fölmentek Dávid városának lépcsőin a falhoz való feljáraton Dávid házán fölül egészen a víz kapujáig keleten.

12:38  A második hálakar pedig, a mely átellenben ment – annak én mentem utána – s a nép fele a falon fölül, a kemencék tornya felől egészen a széles falig;

12:39  és Efraim kapuja felől a régi kapu felé s a halak kapuja felé és Chananél tornyánál meg a Méa tornyánál egészen a juhok kapujáig, és megállottak az őrség kapujában.

12:40  És megállt a két hálakar az Isten házánál, én is, meg a vezérek fele én velem;

12:41  és a papok: Eljákim, Máaszéja, Minjámín, Mikhája, Eljóénaj, Zekharja, Chananja, trombitákkal,

12:42  és Máaszéja, Semája, Eleázár, Uzzi, Jehóchánán, Malkija, Élám és Ézer. És hangjukat hallatták az énekesek, Jizrachja pedig volt az előljáró.

12:43  És áldoztak ama napon nagy vágóáldozatokat s örvendeztek, mert Isten megörvendeztette őket nagy örömmel; s a nők és a gyermekek is örvendeztek; és elhallatszott Jeruzsálem öröme messzire.

12:44  És kirendeltettek ama napon férfiak a kamarák fölé, az adományok, zsengék és tizedek tárházai számára, hogy azokban gyűjtsék össze a városok mezői szerint a tanban elrendelt illetményeket a papok és leviták részére, mert Jehúdának öröme telt a papokban s levitákban, kik ott álltak,

12:45  és őrizték Istenük őrizetét s a tisztaság őrizetét, az énekesek s kapuőrök is, Dávidnak és fiának, Salamonnak parancsolata szerint.

12:46  Mert Dávidnak és Ászáfnak, hajdanta az énekesek fejének napjai óta volt dicsérő dal és hálamondás az Istennek tiszteletére.

12:47  És egész Izraél Zerubbábel napjaiban és Nechemja napjaiban adta az énekesek és a kapuőrök illetményeit, a mindennapit a maga napján; és juttattak szent részt a levitáknak s a leviták juttattak szent részt Áron fiainak.

Chapter 13

13:1  Ama napon felolvastatott Mózes könyvéből a nép füle hallatára és találtatott írva benne, hogy ne jusson be ammónita és móábita az Isten gyülekezetébe örökre;

13:2  mert nem mentek eléje Izraél fiainak kenyérrel és vízzel s fölbérelte ellene Bileámot, hogy megátkozza, de az Istenünk átváltoztatta az átkot áldássá.

13:3  És volt, midőn hallották a tant, elkülönítettek minden gyülevész népet Izraéltől.

13:4  Ennek előtte pedig Eljásíb, a pap, el volt helyezve Istenünk házának kamarájában; rokona volt Tóbijának.

13:5  És berendezett neki egy nagy kamarát, s ott szokták azelőtt elhelyezni a lisztáldozatot, a tömjént meg az edényeket s a gabona, must és olaj tizedét, a leviták meg az énekesek és a kapuőrök illetményét és a papok adományát.

13:6  Mindez idő alatt nem voltam én Jeruzsálemben, mert Artachsásztnak, Bábel királyának harminckettedik évében a királyhoz mentem el és egy idő múlva elkérezkedtem a királytól.

13:7  Érkeztem Jeruzsálembe és észrevettem a rosszaságot, a mit Eljásíb elkövetett Tóbijáért, berendezvén neki egy kamarát Isten házának udvaraiban.

13:8  S ez nagyon rosszul esett nekem és kidobtam Tóbija házának minden holmiját a kamarából az utcára.

13:9  És elrendeltem, megtisztították a kamarákat s visszahelyeztem oda az Isten házának holmiját, a lisztáldozatot meg a tömjént.

13:10  Megtudtam, hogy a leviták illetményei nem adattak meg s megszöktek kiki a mezőjére, a leviták meg az énekesek, a szolgálatot végzők.

13:11  Akkor pöröltem a vezérekkel s mondtam: Miért van elhagyatva az Isten háza? Erre összegyűjtöttem őket és állásukba fölállítottam őket.

13:12  Mind a Jehúdabeliek pedig elhozták a gabonának, mustnak és olajnak tizedét a tárházakba.

13:13  És a tárházak fölé rendeltem Selemját, a papot, és Czádókot, az írástudót és Pedáját a leviták közül s melléjük Chánánt, Zakkúrnak, Mattanja fiának fiát, mert hűségeseknek tekintettek s az ő dolguk volt, hogy részüket adják testvéreiknek.

13:14  Emlékezzél meg rólam, Istenem, e miatt; s el ne töröld, jótéteményeimet, a melyeket tettem Istenem házával és őrizeteivel.

13:15  Azokban a napokban láttam Jehúdában olyanokat, kik borsajtókat tapostak szombaton és behordták az asztagokat s fölrakták a szamarakra, meg bort is, szőllőt, fügét s mindenféle terhet s bevitték Jeruzsálembe a szombat napján és én megintettem őket, a mely napon eleséget árusítottak.

13:16  És a Czórbeliek, a kik benne laktak, hoztak halat s mindenféle árút, s elárusították szombaton Jehúda fiainak, Jeruzsálemben.

13:17  Ekkor pöröltem Jehúda nemeseivel és mondtam nekik: Micsoda gonosz dolog ez, a mit ti műveltek és megszentségtelenítitek a szombat napját?

13:18  Nemde így cselekedtek őseitek és hozta Istenünk mind e veszedelmet reánk és erre a városra; s ti még növelitek a haragot Izraél ellen, megszentségtelenítvén a szombatot.

13:19  És volt, midőn árnyék lett Jeruzsálem kapuinál a szombat előtt, elrendeltem és bezárattak az ajtók és elrendeltem, hogy ki ne nyissák azokat a szombat utánig; legényeim közül pedig a kapukhoz állítottam, hogy teher be ne jusson a szombat napján.

13:20  És háltak a kalmárok és minden árúnak elárusítói Jeruzsálemen kívül egyszer s kétszer.

13:21  De én megintettem őket és szóltam hozzájuk: Miért háltok a fallal szemben? Ha ismétlitek, kezet nyújtok ki ellenetek! Attól az időtől fogva nem jöttek be szombaton.

13:22  És megmondtam a levitáknak, hogy megtisztálkodván, jöjjenek be a kapukat őrzök, hogy a szombat napját megszenteljék. E miatt is emlékezzél meg rólam, Istenem s könyörülj rajtam szereteted bősége szerint.

13:23  Azokban a napokban azt is láttam, hogy a zsidók elvettek asdódi, ammóni és móábi nőket;

13:24  és gyermekeik fele részében asdódi nyelven beszélnek, s nem is tudnak zsidóul beszélni, s mindenik népnek nyelvén.

13:25  És pöröltem velük s megátkoztam őket s megvertem közülük néhányat és tépegettem őket; s megeskettem őket az Istenre: ne adjátok leányaitokat az ő fiaiknak s ne vegyetek el leányaik közül a ti fiaitoknak s magatoknak.

13:26  Nemde ezek által vétkezett Salamon, Izraél királya? pedig a sok nemzet között nem volt király olyan, mint ő és szeretettje volt Istenének és az Isten őt királlyá tette egész Izraél fölé; még őt is vétekre indították az idegen asszonyok.

13:27  És rólatok kell-e hallanunk, hogy mind e nagy rosszaságot elkövetitek, hűtlenkedve Istenünk iránt azzal, hogy idegen asszonyokat vettetek el?

13:28  És Jójádának, Eljásíb fiának, a főpapnak fiai közül volt egy veje a chóróni Szanballátnak; és én elkergettem őt mellőlem.

13:29  Emlékezzél meg róluk, Istenem, a papságnak és a papság meg leviták szövetségének bemocskolása miatt.

13:30  És én megtisztítottam őket mindentől, a mi idegen s felállítottam őrizeteket a papok s a leviták számára, kinek-kinek munkájára,

13:31  és a fának meghatározott időkben való hozatalára és a zsengékre. Emlékezzél meg rólam, Istenem, javamra!