HunIMIT - Deuteronomy

Chapter 1

1:1  Ezek a szavak, amelyekkel szólott Mózes egész Izraelhez a Jordánon innen, a pusztában, a síkságon, a nádastengerrel szemben, Poron meg Tófel és Lovon meg Cháczérósz és Di-Zohov között.

1:2  Tizenegy napi út a Chórebtól, a Széir hegye felé Kádes-Bárneáig.

1:3  És volt a negyvenedik évben, a tizenegyedik hónapban, a hónap elsején, szólt Mózes Izrael fiaihoz mind aszerint, amint az Örökkévaló parancsolta neki az ő számukra;

1:4  miután megverte Szichónt, az Emóri királyát; aki Chesbónban lakott és Ógot, Boson királyát, aki lakott Ástorószban, Edreiben,

1:5  A Jordánon innen; Móáb országában kezdte Mózes magyarázni ezt a tant, mondván:

1:6  Az Örökkévaló, a mi Istenünk szólt hozzánk a Chóreben, mondván: Eleget laktatok már a hegy alatt.

1:7  Forduljatok meg és vonuljatok és menjetek az Emóri hegyéhez és minden szomszédjaihoz a síkságon, a hegyen, az alföldön, a déli vidéken és a tenger partján, a Kanaáni országába, a Libánónra, a nagy folyamig, a Perosz folyamig.

1:8  Lásd, elétek adtam az országot, menjetek be és foglaljátok el, az országot, melyről megesküdött őseiteknek: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja és magzatuknak utánuk.

1:9  És szóltam hozzátok abban az időben, mondván: Nem bírlak egymagam vinni benneteket.

1:10  Az Örökkévaló, a ti Istenetek megsokasított benneteket, és íme ti ma annyian vagytok, mint az ég csillagai sokaságra nézve.

1:11  Az Örökkévaló; őseitek Istene tegyen hozzátok ezerszer annyit, mint vagytok és áldjon meg benneteket, amint szólt felőletek.

1:12  Hogy vigyem egymagam fáradalmatokat, terheteket és pörlekedésteket?

1:13  Adjatok közületek bölcs férfiakat és értelmeseket és ismereteseket törzseitek szerint, és én teszem azokat fölétek.

1:14  Ti feleltetek nekem és mondtátok: Jó a dolog, amiről szóltál, hogy megteszed.

1:15  Vettem tehát törzseitek fejeit, bölcs férfiakat és ismereteseket és tettem őket fejekké fölétek, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé, meg felügyelőkké törzseitek szerint.

1:16  És megparancsoltam bíráitoknak abban az időben, mondván: Hallgassátok meg testvéreiteket és ítéljetek igazsággal ember és társa közt, meg az ő idegené közt.

1:17  Ne ismerjetek tekintélyt az ítéletben, a kicsinyt, mint a nagyot hallgassátok meg, ne féljetek senkitől, mert az ítélet Istené; amely dolog pedig nehéz nektek; azt hozzátok elém, hogy meghallgassam.

1:18  És megparancsoltam nektek abban az időben mind a dolgokat, melyeket megtegyetek.

1:19  Mi elvonultunk a Chórebtől és végigmentünk eme egész, nagy és félelmetes pusztán, melyet láttatok, az Emóri hegye felé, amint parancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk és elérkeztünk Kádes-Barneáig.

1:20  És mondtam nektek: Elérkeztetek az Emóri hegyéig, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.

1:21  Lásd, elédadta az Örökkévaló, a te Istened az országot, menj föl, foglald el, amint szólt az Örökkévaló, őseid Istene hozzád; ne félj és ne csüggedj!

1:22  Akkor odaléptetek hozzám mindnyájan és mondtátok: Hadd küldjünk férfiakat magunk előtt, hogy kikémleljék nekünk az országot és hozzanak nekünk feleletet az út felől, amelyen fölmegyünk és a városok felől, amelyekhez elérkezünk.

1:23  Jónak tetszett szemeimben a dolog, vettem közületek tizenkét férfiút, egy férfiút törzsenként.

1:24  Ők megfordultak és fölmentek a hegyre, elérkeztek Eskól völgyéig és kikémlelték azt.

1:25  Vettek kezükbe az ország gyümölcséből és lehozták nekünk; és hoztak nekünk feleletet és mondták: Jó az ország, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk nekünk ad.

1:26  De ti nem akartatok fölmenni és ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsának.

1:27  Zúgolódtatok sátraitokban és mondtátok: Mert gyűlölt bennünket az Örökkévaló, azért vezetett ki bennünket Egyiptom országából, hogy adjon minket az Emóri kezébe, hogy elpusztítson bennünket.

1:28  Hová menjünk mi föl? Testvéreink elcsüggesztették szívünket, mondván: Nagyobb és hatalmasabb nép az nálunknál, a városok nagyok és az égig megerősítve, meg az ánokiták fiait is láttuk ott.

1:29  És mondtam nektek: Ne ijedjetek meg és ne féljetek tőlük.

1:30  Az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki jár előttetek, ő harcol majd értetek, mind aszerint, mint cselekedett veletek Egyiptomban szemeitek láttára,

1:31  meg a pusztában, amelyet láttál, hogy vitt téged az Örökkévaló, a te Istened, amint viszi valaki az ő fiát, az egész úton, amelyen jártatok, míg elérkeztetek erre a helyre.

1:32  De ebben a dologban nem hittetek az Örökkévalóban, a ti Istenetekben,

1:33  aki jár előttetek az úton, hogy kikémleljen nektek helyet, ahol táborozzatok, tűzben éjjel, hogy mutassa nektek az utat, amelyen menjetek, és felhőben nappal.

1:34  És az Örökkévaló meghallotta szavaitok hangját, megharagudott és megesküdött, mondván:

1:35  Nem fogja látni egy sem a férfiak közül, ez a gonosz nemzedék, a jó országot, melyről megesküdtem, hogy őseiteknek adom,

1:36  kivéve Kálebet, Jefune fiát; ő fogja látni, neki adom a földet, ahol járt és fiának, mivelhogy teljesen járt az Örökkévaló után.

1:37  Rám is megharagudott az Örökkévaló miattatok, mondván: Te sem fogsz oda, bemenni.

1:38  Józsua, Nún fia, ki előtted áll, ő megy oda be, őt bátorítsd, mert ő fogja birtokba adni Izraelnek

1:39  Gyermekeitek pedig, akikről mondtátok, martalékká lesznek és fiaitok, akik még nem ismerik ma a jót és a rosszat, ők mennek oda be; nekik adom és ők fogják azt elfoglalni.

1:40  Ti pedig forduljatok meg és vonuljatok a pusztába a nádastenger felé.

1:41  De ti feleltetek és mondtátok nekem Vétkeztünk az Örökkévaló ellen, mi föl akarunk menni, hagy harcoljunk mind aszerint, amint parancsolta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk; felkötöttétek, kiki az ő harci eszközeit és készek voltatok fölmenni a hegyre.

1:42  De az Örökkévaló mondta nekem: Mondd nekik: Ne menjetek föl és ne harcoljatok, mert én nem vagyok közepettetek, hogy vereséget ne szenvedjetek ellenségeitek előtt.

1:43  És szóltam hozzátok, de ti nem hallgattatok rám és ellenszegültetek az Örökkévaló parancsának, dacoltatok és fölmentetek a hegyre.

1:44  Akkor kijött az Emóri, aki azon a hegyen lakott, elétek és üldöztek benneteket, mint a méhek teszik, és szétvertek benneteket Széirben egész Chormoig.

1:45  És visszatértetek és sírtatok az Örökkévaló színe előtt, de az Örökkévaló nem hallgatta meg szavatokat és nem figyelt rátok.

1:46  És maradtatok Kádesben sok ideig, amennyi ideig maradtatok.

Chapter 2

2:1  Mi megfordultunk és vonultunk a pusztába, a nádastenger felé, amint szólt hozzám az Örökkévaló és megkerültük a Széir hegyét sok ideig.

2:2  És szólt az Örökkévaló hozzám, mondván:

2:3  Eleget kerülitek már ezt a hegyet, forduljatok északra,

2:4  A népnek pedig, parancsold meg, mondván: Ti átvonultok a ti testvéreitek, Ézsau fiainak határán; akik Széirben laknak, ők félnek tőletek, de ti őrizkedjetek nagyon;

2:5  ne támadjátok meg őket, mert nem adok nektek az országukból egy talpalatnyit sem, mert Ézsaunak adtam örökségül a Széir hegységet.

2:6  Eledelt pénzen vegyetek tőlük, hogy ehessetek és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy ihassatok.

2:7  Mert az Örökkévaló, a te Istened megáldott téged kezed minden munkájában, ismerte jártadat a nagy pusztán át; a negyven éven át az Örökkévaló, a te Istened veled volt, nem hiányzott neked semmi sem.

2:8  És mi elvonultunk testvéreinktől, Ézsau fiaitól, akik Széirben laknak; a síkság útja felől, Élásztól és Eczjón-Gevertől. Megfordultunk és vonultunk Móáb pusztája útján.

2:9  És mondta az Örökkévaló nekem: Ne szorongasd Móábot és ne támadd meg háborúval, mert nem adok neked az ő országából örökséget, mert Lót fiainak adtam Őrt örökségül.

2:10  Az émiták laktak előbb benne, egy nagy nép, számos és szálas, mint az ánokiták,

2:11  Óriásoknak tartatnak ők is, mint az ánokiták, a moábiták pedig émitáknak nevezték őket.

2:12  Széirben pedig előbb a chóriták laktak és Ézsau fiai elűzték őket, elpusztították őket maguk elől és laktak az ő helyükben; úgy mint Izrael tett az ő öröksége országával, melyet az Örökkévaló adott nekik.

2:13  Most kerekedjetek föl, vonuljatok át a Zered patakján. És mi átvonultunk a Zered patakján.

2:14  És az idő, mialatt mentünk Kádes-Bárneától, amíg átvonultunk a Zered patakján, harmincnyolc év volt; amíg nem kiveszett az egész nemzedék, a harcosok a tábor közepéből, amint megesküdött az Örökkévaló felőlük.

2:15  És az Örökkévaló keze is volt rajtuk, hogy elveszítse őket a tábor közepéből, mígnem kivesztek.

2:16  És volt, midőn kiveszett mind a harcos, elhalván a nép közül,

2:17  szólt hozzám az Örökkévaló, mondván:

2:18  Te átvonulsz ma Móáb határán, Oron át,

2:19  és közeledsz Ámmón fiai felé, ne szorongasd őket és ne támadd meg őket, mert nem adok Ámmón fiainak országából neked örökséget, mert Lót fiainak adtam azt örökségül.

2:20  Az óriások országának tartják azt is; óriások laktak benne előbb, és az ámmóniták nevezték őket zámzumitáknak.

2:21  Nagy nép, számos és szálas, mint az ánokiták; de az Örökkévaló elpusztította őket előlük, és ők elűzték őket és laktak a helyükben.

2:22  Amiképpen cselekedett Ézsau fiaival, akik Széirben laktak, hogy elpusztította a Chórit előlük és ők elűzték azt és laktak a helyükben mind e mai napig.

2:23  És az ávviták, akik falvakban laktak Ázzóig – a káftóriták, akik kimentek Káftórból, elpusztították őket és laktak az ő helyükben.

2:24  Kerekedjetek föl, induljatok és vonuljatok át az Árnón patakján; lásd, én kezedbe adtam Szichónt, Chesbón királyát, az Emórit és országát, kezdd meg elfoglalni és támadd meg háborúval.

2:25  Ezen a napon kezdem én bocsátani a tőled való rettegést és félelmet a népekre az egész ég alatt; amint hallani fogják híredet, megremegnek és reszketnek előtted.

2:26  És küldtem követeket Kedémósz pusztájából Szichónhoz, Chesbón királyához, békés szavakkal, mondván:

2:27  Hadd vonuljak át országodon; csak az országúton fogok menni, nem térek le sem jobbra, sem balra.

2:28  Eledelt pénzért adj el nekem, hogy ehessem, vizet pénzért adj nekem, hogy ihassam, csak hadd vonuljak át gyalog,

2:29  – amint tettek velem Ézsau fiai, akik Széirben laknak és a móábiták, akik Orban laknak, – amíg nem átvonulok a Jordánon abba az országba, melyet az Örökkévaló, a mi Istenünk ad nekünk.

2:30  De nem akarta Szichón, Chesbón királya, hogy átvonultasson minket, mert megkeményítette az Örökkévaló, a te Istened a lelkét és makaccsá tette a szívét, hogy kezedbe adja, mint a mai nap van.

2:31  És mondta az Örökkévaló nekem: Lásd, elkezdtem eléd adni Szichónt és az ő országát, kezdd meg elfoglalni, hogy elfoglald az ő országát.

2:32  És kivonult Szichón elénk, ő és egész népe háborúra Johaczba.

2:33  De az Örökkévaló, a mi Istenünk elénk adta őt, mi megvertük őt és fiait, meg egész népét.

2:34  És meghódítottuk mind a városait abban az időben és elpusztítottunk minden várost: férfiakat, nőket és gyermekeket, nem hagytunk meg maradékot.

2:35  Csak a barmot vettük prédául magunknak és a városok zsákmányát, melyeket meghódítottunk.

2:36  Áróértől, mely az Árnón-patak partján van és a várostól, mely a völgyben van egész Gileádig, nem volt város, mely erősebb lett volna nálunk; mindet elénk adta az Örökkévaló, a mi Istenünk.

2:37  Csak az Ámmón fiainak országához nem közeledtél, a Jábbók-patak egész partjához, meg a hegység városaihoz és mindahhoz, amit eltiltott az Örökkévaló, a mi Istenünk.

Chapter 3

3:1  Megfordultunk és fölmentünk Boson felé; és kijött Óg, Boson királya elénk, ő és egész népe háborúra Edreibe.

3:2  És az Örökkévaló mondta nekem: Ne félj tőle, mert kezedbe adtam őt és egész népét, meg országát; tégy vele, amint tettél Szichónnal, az Emóri királyával, aki Chesbónban lakik.

3:3  És az Örökkévaló, a mi Istenünk kezünkbe adta Ógot is, Boson királyát és egész népét; mi megvertük őt úgy, hogy nem hagytunk belőle maradékot.

3:4  Meghódítottuk mind a városait az időben, nem volt város, melyet el nem vettünk tőlük; hatvan várost, Árgóv egész vidékét, Óg birodalmát Bosonban.

3:5  Mindezek erősített városok voltak, magas fallal, kapukkal és tolózárral, kivéve az igen sok nyílt várost.

3:6  És kiirtottuk azokat, amint tettünk Szichónnal, Chesbón királyával, kiirtva minden várost férfiakat, nőket és gyermekeket.

3:7  Mind a barmot pedig és a városok zsákmányát magunknak vettük prédául.

3:8  Elvettük abban az időben az országot az Emóri két királyának kezéből, mely a Jordánon innen van, az Árnón patakjától a Chermón hegyéig;

3:9  – a czidóniták nevezik a Chermónt Szirjónnak, az Emóri pedig Szenirnek nevezi;

3:10  a síkság minden városát, az egész Gileádot, egész Bosont, Szálchóig és Edreig, Óg birodalmának városait Bosonban.

3:11  Mert csak Óg, Boson királya maradt az óriások maradékából; íme ágya vaságy, nemde Rábbász-Bené-Ámmónban van, hosszúsága kilenc könyök és négy könyök a szélessége, a férfi könyöke szerint.

3:12  És ezt az országot elfoglaltuk abban az időben, Áróértól, mely az Árnón patakja mellett van, meg Gileád hegységének felét és városait adtam a Rúbéninak és Gádinak.

3:13  Gileád többi részét pedig, meg az egész Bosom, Óg birodalmát adtam Menásse féltörzsének; az Árgóv egész vidékét, amaz egész Bosont nevezik az óriások országának.

3:14  Joir, Menásse fia elvette Árgóv egész vidékét, a Gesúri és Maáchoszi határáig és elnevezte azokat az ő nevéről; Bosont Chávvósz-Joirnak mind e mai napig.

3:15  Mochirnak pedig adtam Gileádot.

3:16  A Rúbéninek és a Gádinak pedig adtam Gileádtól egész az Árnón patakjáig, a patak közepét határul, a Jábbók patakjáig, az Ámmón fiainak határán,

3:17  és a síkságot, a Jordánt határul, Kinneresztől a síkság tengeréig, a Piszga lejtői alatt, keletre.

3:18  És megparancsoltam nektek abban az időben, mondván: Az Örökkévaló, a ti Istenetek adta nektek ezt az országot, hogy elfoglaljátok azt; fölfegyverkezve vonuljatok testvéreitek, Izrael fiai előtt, mind a hadba valók.

3:19  Csak nejeitek, gyermekeitek és nyájaitok – tudom, hogy sok nyájatok van – maradjanak városaitokban, melyeket nektek adtam,

3:20  mindaddig, míg nyugalmat szerez az Örökkévaló testvéreiteknek, úgy mint nektek és elfoglalják ők is az országot, melyet az Örökkévaló, a ti Istenetek ad nekik a Jordánon túl, azután visszatérhettek, kiki az ő birtokához, melyet nektek adtam.

3:21  Józsuának pedig megparancsoltam abban az időben, mondván: Szemeid látták mindazt, amit tett az Örökkévaló, a ti Istenetek a két királlyal; így fog tenni az Örökkévaló mindama birodalmakkal, ahová te átvonulsz.

3:22  Ne féljetek tőlük, mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az, aki harcol értetek.

3:23  És könyörögtem az Örökkévalónak abban az időben, mondván:

3:24  Uram, Istenem te elkezdted megmutatni szolgádnak nagyságodat és erős kezedet; hisz ki oly Isten az égben és a földön, aki cselekednék a te cselekedeteid és hatalmad szerint?

3:25  Hadd vonuljak át, kérlek, hogy lássam azt a jó országot, mely a Jordánon túl van, azt a jó hegyet és a Libánónt.

3:26  De fölgerjedt az Örökkévaló ellenem miattatok és nem hallgatott rám; azt mondta az Örökkévaló nekem: Elég! ne szólj hozzám többé ebben a dologban.

3:27  Menj föl a Piszga csúcsára, vesd föl szemeidet nyugatra, északra, délre és keletre és nézd meg szemeiddel, mert nem fogsz átvonulni ezen a Jordánon.

3:28  Adj parancsot Józsuának, erősítsd és bátorítsd őt, mert ő fog átvonulni a nép előtt és ő fogja birtokba adni nekik az országot, melyet látsz.

3:29  így maradtunk a völgyben, Bész-Peórral szemben.

Chapter 4

4:1  És most Izrael, halljad a törvényeket és rendeleteket, melyekre én tanítlak benneteket, hogy megtegyétek, hogy éljetek és bemenjetek és elfoglaljátok az országot, melyet az Örökkévaló, őseitek Istene ad nektek.

4:2  Ne tegyetek hozzá az igéhez, melyet én parancsolok nektek és ne vegyetek el belőle, hogy megőrizzétek az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsait, melyeket én parancsolok nektek.

4:3  Szemeitek látták, amit az Örökkévaló cselekedett Baál-Peór miatt, hogy mindenkit, aki járt Baál-Peór után, elpusztított az Örökkévaló, a te Istened közepedből.

4:4  Ti pedig, kik ragaszkodtatok az Örökkévalóhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek ma.

4:5  Lásd, tanítottalak benneteket törvényekre és rendeletekre, amint parancsolta nekem az Örökkévaló, az én Istenem, hogy cselekedjetek aszerint az országban, ahova bementek, hogy elfoglaljátok azt.

4:6  Őrizzétek meg tehát és tegyétek meg, mert az a ti bölcseségtek és értelmetek a népek szemeiben, amelyek hallják mindezeket a törvényeket és mondják majd: Bizony bölcs és értelmes ez a nagy nemzet!

4:7  Mert melyik az a nagy nemzet, melyhez Isten oly közel van, mint az Örökkévaló, a mi Istenünk, bárhol szólítjuk őt?

4:8  És melyik az a nagy nemzet, melynek oly igazságos törvényei és rendeletei vannak, mint ez az egész tan, melyet én ma elétek teszek?

4:9  Csak őrizkedjél és őrizd nagyon a te lelkedet, hogy el ne felejtsd a dolgokat, melyeket szemeid láttak és hogy el ne távozzanak szívedből életed mindennapjain át, hanem ismertesd meg azokat fiaiddal és fiaid fiaival;

4:10  azt a napot, melyen álltál az Örökkévaló, a te Istened előtt a Chóreben, amikor azt mondta nekem az Örökkévaló: Gyűjtsd egybe nekem a népet, hogy hallassam velük szavaimat, hogy megtanuljanak engem félni minden időben, amíg élnek a földön, és fiaikat is megtanítsák.

4:11  És ti odaléptetek és megállottatok a hegy alatt, a hegy pedig égett tűzben az ég szívéig, sötétség, felhő és sűrű homály között.

4:12  És az Örökkévaló szólt hozzátok a tűz közepéből, a szavak hangját hallottátok, de alakot nem láttatok a hangon kívül.

4:13  Kijelentette nektek szövetségét, amelyet parancsolt nektek, hogy megtegyétek: a tíz igét, és fölírta azokat két kőtáblára.

4:14  Nekem pedig megparancsolta az Örökkévaló abban az időben, hogy megtanítsalak benneteket törvényekre és rendeletekre, hogy megtegyétek azokat az országban, amelybe ti átvonultok, hogy elfoglaljátok azt.

4:15  De őrizkedjetek nagyon lelketek miatt, mert nem láttatok semmi alakot, amely napon szólt az Örökkévaló hozzátok a Chóreben, a tűz közül,

4:16  hogy meg ne romoljatok és készítsetek magatoknak faragott képet, bármely bálvány alakját, képmását férfi személynek vagy nőnek;

4:17  képmását bármely állatnak, mely a földön van, képmását bármely szárnyas madárnak, mely repül az ég felé;

4:18  képmását bármely csúszó-mászónak a földön, képmását bármely halnak, mely a vízben van, a föld alatt.

4:19  Hogy föl ne vesd szemeidet az égre és látván a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, megbotlasz és leborulsz előttük és szolgálod ezeket, melyeket az Örökkévaló, a te Istened kiosztott mind a népek számára; az egész ég alatt;

4:20  benneteket – pedig vett az Örökkévaló és kivezetett. benneteket a vaskohóból, Egyiptomból, hogy legyetek neki öröksége népéül, mint a mai napon van.

4:21  Rám pedig haragudott az Örökkévaló miattatok és megesküdött, hogy nem vonulok át a Jordánon, és hogy nem megyek be a jó országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul;

4:22  hanem meghalok én ebben az országban, nem vonulok át a Jordánon, de ti átvonultok és elfoglaljátok azt a jó országot.

4:23  Őrizkedjetek, hogy el ne felejtsétek az Örökkévaló, a ti Istenetek szövetségét, amelyet veletek kötött és készítsetek magatoknak faragott képet, bárminek alakját, amit eltiltott neked az Örökkévaló, a te Istened.

4:24  Mert az Örökkévaló, a te Istened emésztő tűz, buzgó Isten.

4:25  Ha nemzesz majd fiakat és unokákat és rég laktok már az országban és megromoltok és csináltok faragott képet, bárminek alakját és teszitek azt, ami rossz az Örökkévaló, a te Istened szemeiben, hogy megharagítsátok;

4:26  tanukul hívom ellenetek ma az eget és a földet, hogy el fogtok veszni hamar az országból, ahova átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok; nem fogtok rajta hosszú ideig élni, hanem el fogtok pusztulni.

4:27  És elszór az Örökkévaló benneteket a népek közé és csekély számmal fogtok megmaradni a nemzetek között, ahova elvezet az Örökkévaló benneteket.

4:28  Ott szolgálhattok majd isteneket, ember kezének művét, fát és követ, melyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak.

4:29  Onnan majd keresitek az Örökkévalót a te Istenedet és meg is találod, ha keresed egész szíveddel és egész lelkeddel.

4:30  Szorultságodban, amikor majd érnek téged mind e dolgok a késő jövőben, akkor megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és hallgatsz a szavára.

4:31  Mert irgalmas Isten az Örökkévaló a te Istened, nem enged ellankadnod és nem ront meg téged, nem felejti el őseid szövetségét, melyre megesküdött nekik.

4:32  Mert kérdezz csak az előbbi időkről, melyek előtted voltak, ama naptól kezdve, mikor teremtett az Isten embert a földre, az ég egyik szélétől az ég másik széléig: vajon történt-e ilyen nagy dolog vagy hallatszott-e hozzá hasonló?

4:33  Vajon hallotta-e a nép Isten hangját szólni a tűz közepéből, amint te hallottad, és életben maradt?

4:34  Vagy megkísérlette-e Isten, hogy elmenjen és vegyen magának nemzetet másik nemzet közül kísértésekkel, jelekkel és csodákkal, háborúval, erős kézzel, kinyújtott karral és nagy félelmetességekkel, mind aszerint, amint tette veletek az Örökkévaló, a ti Istenetek Egyiptomban; a te szemeid láttára?

4:35  Neked megmutattatott, hogy megtudjad, hogy az Örökkévaló az Isten és senki más kívüle.

4:36  Az égből hallatta veled hangját, hogy oktasson téged és a földön mutatta neked nagy tüzét és szavait hallottad a tűz közepéből.

4:37  Azért, mert szerette a te őseidet, kiválasztotta magzatukat utánuk és kivezetett téged ő maga a nagy erejével Egyiptomból,

4:38  hogy elűzzön nagyobb nemzeteket és hatalmasabbakat nálad előled, hogy elvigyen téged és adja neked az ő országukat birtokul, mint a mai napon van.

4:39  Tudd meg ma és vedd szívedre, hogy az Örökkévaló az Isten az égben fönt és a földön alant, és senki más!

4:40  Őrizd meg törvényeit és parancsolatait, melyeket én ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és fiaidnak utánad, és hogy hosszú ideig élj ama földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked minden időre.

4:41  Akkor különített el Mózes három várost, a Jordánon innen napkeletre,

4:42  hogy odameneküljön a gyilkos, aki megöli felebarátját szándék nélkül, és ő nem gyűlölője neki sem tegnapról, sem tegnapelőttről, meneküljön eme városok egyikébe, hogy életben maradjon:

4:43  Beczert a pusztában, a síkföldön Rúbénitől és Rámótot Gileádban a Gáditól és Gólont Bosonban a Menássetől.

4:44  És ez a tan; melyet tett Mózes Izrael fiai elé.

4:45  Ezek a bizonyságok, a törvények és rendeletek, melyeket elmondott Mózes Izrael fiainak, mikor kivonultak Egyiptomból;

4:46  a Jordánon innen a völgyben, Bész-Peórral szemben, Szichón, az Emóri királyának országában, aki lakott Chesbónban, akit megvert Mózes és Izrael fiai, mikor kivonultak Egyiptomból.

4:47  És elfoglalták az országát és Ógnak, Boson királyának országát, az Emóri két királyáét, amely a Jordánon innen napkeletre van

4:48  Áróértől, mely az Árnón patakjának partján van; egész Szión hegyéig, az Chermón,

4:49  és az egész síkságot a Jordánon innen, keletre egész a síkság tengeréig, a Piszga lejtői alatt.

Chapter 5

5:1  Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Halljad Izrael a törvényeket és a rendeleteket, amelyeket én elmondok füleitek hallatára ma; tanuljátok meg azokat és őrizzétek meg, hogy megtegyétek.

5:2  Az Örökkévaló, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk Chóreben.

5:3  Nem (csak) atyáinkkal kötötte az Örökkévaló ezt a szövetséget, hanem velünk (is), kik mi itt vagyunk ma, mindnyájan életben.

5:4  Színről színre szólt az Örökkévaló veletek a hegyen, a tűz közül,

5:5  – én álltam az Örökkévaló közt és ti köztetek abban az időben, hogy kijelentsem nektek az Örökkévaló szavát, mert ti féltetek a tűztől és nem mentetek föl a hegyre, – mondván:

5:6  Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

5:7  Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt.

5:8  Ne csinálj magadnak faragott képet, bármely alakját annak, ami az égben van fönt és ami a földön van alant és ami a vízben van a föld alatt.

5:9  Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló, a te Istened, buzgó Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek;

5:10  de szeretetet gyakorlok ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.

5:11  Ne ejtsd ki az Örökkévaló, a te Istened nevét hiába, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki kiejti az ő nevét hiába.

5:12  Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened.

5:13  Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat;

5:14  de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad és semmiféle barmod, se az idegened, aki kapuidban van, hogy nyugodjék szolgád és szolgálód, mint tenmagad.

5:15  Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában, de kivezetett téged onnan az Örökkévaló, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral; azért parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtartsd a szombat napját.

5:16  Tiszteld atyádat és anyádat, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy hosszú életű légy és hogy jó dolgod legyen a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

5:17  Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne vallj felebarátod ellen mint hamis tanú!

5:18  Ne kívánd meg felebarátod feleségét és ne vágyakozzál felebarátod házára, mezejére, szolgájára, szolgálójára, ökrére, szamarára és semmire, ami felebarátodé!

5:19  Ez igéket mondta az Örökkévaló egész gyülekezeteteknek a hegyen, a tűz, a felhő és a sűrű homály közül fennhangon, de nem többet; és fölírta azokat két kőtáblára és átadta nekem.

5:20  És történt, mikor ti hallottátok a hangot a sötétség közül és a hegy égett a tűzben, akkor odaléptetek hozzám törzseitek minden fejei és véneitek,

5:21  és mondtátok: Íme, megmutatta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk az ő dicsőségét és nagyságát, hangját pedig hallottuk a tűz közül; ezen a napon láttuk, hogy Isten szól az emberhez és ez életben marad.

5:22  De most miért haljunk meg? Mert megemészt bennünket ez a nagy tűz; ha még tovább halljuk az Örökkévaló, a mi Istenünk hangját, akkor meghalunk.

5:23  Mert ki az a halandó, aki hallotta az élő Isten hangját szólani a tűz közül, mint mi és életben maradt?

5:24  Lépj te oda és halljad mindazt, amit mond az Örökkévaló, a mi Istenünk és te mondd el nekünk mindazt, amit szól az Örökkévaló, a mi Istenűnk hozzád, hogy halljuk és megtegyük.

5:25  És az Örökkévaló hallotta szavaitok hangját, midőn szóltatok hozzám; és az Örökkévaló mondta nekem; Hallottam a nép szavainak hangját, amellyel szóltak hozzád; jól mondták mindazt, amit szóltak.

5:26  Vajha ez a szívük maradna nekik, hogy féljenek engem és megőrizzék mind a parancsolataimat minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik és fiaiknak örökké.

5:27  Menj, mondd nekik: Térjetek vissza sátraitokba!

5:28  Te pedig állj itt nálam, hadd mondom el neked mind a parancsolatot, a törvényeket és a rendeleteket, amelyekre őket tanítsd, hogy megtegyék az országban, melyet én adok nekik, hogy elfoglalják.

5:29  Azért őrizzétek meg, hogy úgy cselekedjetek, amint parancsolta az Örökkévaló, a ti Istenetek nektek, ne térjetek el se jobbra, se baba,

5:30  Mindazon az úton, melyet parancsolt az Örökkévaló; a ti Istenetek nektek, járjatok, hogy éljetek, jó dolgotok legyen és hosszú ideig maradjatok az országban, melyet elfoglaltok.

Chapter 6

6:1  Ez a parancsolat, (ezek) a törvények és rendeletek, melyeket az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolt, hogy tanítsalak benneteket azokra, hogy megtegyétek az országban, ahova átvonultok, hogy azt elfoglaljátok.

6:2  Hogy féljed az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy megőrizd minden törvényeit és parancsolatait, amelyeket én parancsolok neked, te, fiad és fiadnak fia, életed minden napjain át, hogy hosszú életű légy.

6:3  Halljad tehát Izrael és őrizd meg, hogy megtegyed, hogy jó dolgod legyen és hogy nagyon sokasodjatok, amint ígérte az Örökkévaló, őseid Istene neked, a tejjel-mézzel folyó országban.

6:4  Halljad Izrael, az Örökkévaló, a mi Istenünk, az Örökkévaló egy!

6:5  Szeresd tehát az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész erőddel.

6:6  És legyenek ezek az igék, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben.

6:7  Vésd be azokat gyermekeidnek és beszélj róluk, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz.

6:8  Kösd azokat jelül kezedre és legyenek homlokkötőül szemeid között.

6:9  És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra.

6:10  És lesz, ha elvisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, melyről megesküdött őseidnek: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja, nagy és jó városokat, melyeket nem te építettél,

6:11  és házakat telve minden jóval, melyeket nem te töltöttél meg és kivájt kutakat, melyeket nem te vájtál ki, szőlőket és olajfákat, melyeket nem te ültettél; és eszel és jóllaksz:

6:12  Őrizkedjél, hogy el ne felejtsd az Örökkévalót, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

6:13  Az Örökkévalót, a te Istenedet féljed, őt szolgáld és nevére esküdjél!

6:14  Ne járjatok más istenek után a népek istenei közül, amelyek körülöttetek vannak.

6:15  Mert buzgó Isten az Örökkévaló, a te Istened közepedben, hogy fel ne gerjedjen az Örökkévaló, a te Istened haragja ellened és elpusztítson a föld színéről.

6:16  Ne kísértsétek meg az Örökkévalót, a ti Isteneteket, amint megkísértettétek Másszóban.

6:17  Őrizzétek meg az Örökkévaló; a ti Istenetek parancsait, bizonyságait és törvényeit, melyeket neked parancsolt.

6:18  Tedd azt, ami igaz és jó az Örökkévaló szemeiben, hogy jó dolgod legyen, bemenjél és elfoglaljad a jó országot, melyről megesküdött az Örökkévaló a te őseidnek,

6:19  hogy elkergeti mind az ellenségeidet előled, amint szólt az Örökkévaló.

6:20  Ha kérdez fiad téged holnap, mondván: Mire valók a bizonyságok, törvények és rendeletek, melyeket az Örökkévaló, a mi Istenünk nektek parancsolt?

6:21  Akkor mondd fiadnak: Rabszolgái voltunk Fáraónak Egyiptomban, de az Örökkévaló kivezetett bennünket Egyiptomból erős kézzel;

6:22  és tett az Örökkévaló jeleket és csodákat, nagyokat és veszedelmeseket, Egyiptomban Fáraón és egész házán szemünk láttára.

6:23  Bennünket pedig kivezetett onnan, hogy elhozzon bennünket, hogy adja nekünk az országot, melyről megesküdött őseinknek.

6:24  Azért parancsolta meg nekünk az Örökkévaló, hogy megtegyük mind a törvényeket, hogy féljük az Örökkévalót, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen minden időben, hogy életben tartson bennünket, mint e mai napon van.

6:25  És igazságunk lesz az nekünk, ha megőrizzük, hogy megtegyük mind a parancsolatot az Örökkévaló, a mi Istenünk előtt, amint parancsolta nekünk.

Chapter 7

7:1  Ha elvisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, ahova te bemész, hogy elfoglaljad azt és kiűz sok népet előled, a Chittit, a Girgosit, az Emórit, a Kanaánit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit, hét nemzetet, számosabbakat és hatalmasabbakat nálad,

7:2  és elédadja őket az Örökkévaló, a te Istened és te megvered őket, akkor irtsd ki őket, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj rajtuk.

7:3  Ne házasodjál velük össze, leányodat ne add az ő fiának és leányát ne vedd el a te fiadnak,

7:4  mert eltéríti fiadat tőlem, hogy szolgálnak más isteneket, és fölgerjed az Örökkévaló haragja ellenetek és elpusztít téged hamarosan.

7:5  Hanem így tegyetek velük: Oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze, ligeteiket vágjátok ki és faragott képeiket égessétek el tűzben.

7:6  Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek, téged választott ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy légy az ő tulajdon népe mind a népek közül, melyek a föld színén vannak.

7:7  Nem mivel számosabbak vagytok mind a népeknél kedvelt meg az Örökkévaló benneteket és választott ki titeket, hisz ti vagytok a legkevesebben mind a népek között;

7:8  hanem mert szeret az Örökkévaló benneteket és mert megőrzi az esküt, mellyel megesküdött őseiteknek, azért vezetett ki az Örökkévaló benneteket erős kézzel és váltott meg téged a rabszolgák házából, Fáraó, Egyiptom királyának kezéből.

7:9  Tudd meg tehát, hogy az Örökkévaló, a te Istened, ő az Isten, a hűséges Isten, aki megőrzi a szövetséget és a szeretetet azoknak, kik őt szeretik és megőrzik parancsait ezer nemzedéken át;

7:10  de megfizet azoknak, akik őt gyűlölik, mindegyiknek magának, hogy elveszítse; nem késik gyűlölőjével szemben, annak magának fizet meg.

7:11  Azért őrizd meg a parancsolatot, a törvényeket és a rendeleteket, melyeket én neked ma parancsolok, hogy megtegyed azokat.

7:12  És lesz jutalmául annak, hogy hallgattok a rendeletekre, megőrzitek, hogy megtegyétek azokat, megőrzi neked az Örökkévaló, a te Istened a szövetséget és a szeretetet, melyről megesküdött őseidnek.

7:13  És szeret téged, megáld és megsokasít, megáldja méhed gyümölcsét és földed gyümölcsét, gabonádat, mustodat és olajodat, marháid fajzását és juhaid szaporodását a földön, melyről megesküdött őseidnek, hogy neked adja.

7:14  Áldottabb leszel mind a népéknél, nem lesz közötted magtalan férfi és magtalan nő, sem barmod között (meddő).

7:15  És távol tart az Örökkévaló tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz baját, melyeket ismersz, nem fogja rádvetni, hanem bocsátja minden gyűlölőidre.

7:16  És megemészted mind a népeket, melyeket az Örökkévaló, a te Istened átad neked, ne sajnálkozzék szemed rajtuk, hogy ne szolgáld az ő Isteneiket, mert tőr az neked.

7:17  Ha majd azt mondod szívedben; Számosabbak a nemzetek nálam, hogy tudnám én őket elűzni?

7:18  Ne félj tőlük; emlékezz meg arról, amit tett az Örökkévaló, a te Istened Fáraóval és egész Egyiptommal:

7:19  A nagy kísértésekről, melyeket szemeid láttak és a jelekről meg a csodákról, az erős kézről és a kinyújtott karról, mellyel kivezetett téged az Örökkévaló, a te Istened; így fog tenni az Örökkévaló, a te Istened mind a népekkel, melyektől te félsz.

7:20  És a darázst is bocsátja az Örökkévaló, a te Istened rájuk, amíg elvesznek, akik megmaradtak és akik elrejtőztek előled.

7:21  Ne rettegj tőlük, mert az Örökkévaló, a te Istened közepetted van, nagy és félelmetes Isten.

7:22  És elűzi az Örökkévaló, a te Istened a népeket előled lassan-lassan, nem pusztíthatod ki azokat hamarosan, hogy el ne sokasodjék ellened a mező vadja.

7:23  És elédadja őket az Örökkévaló, a te Istened és megzavarja őket nagy zavarral, míg el nem pusztulnak;

7:24  és királyaikat adja kezedbe, hogy eltöröld nevüket az ég alól, nem állhat meg előtted senki, míg elpusztítod őket.

7:25  Isteneik faragott képeit égessétek el tűzben, ne kívánd meg az ezüstöt és az aranyat, mely rajtuk van, hogy elvegyed, hogy tőrbe ne kerülj általa, mert utálata az az Örökkévalónak, a te Istenednek.

7:26  És ne vigyél utálatot a te házadba, hogy átokká ne légy, mint az; undorodjál tőle és utáld azt, mert átok az.

Chapter 8

8:1  Minden parancsolatot, melyet én ma parancsolok neked, őrizzetek meg, hogy megtegyétek, hogy éljetek, sokasodjatok, bemenjetek és elfoglaljátok az országot, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek.

8:2  Emlékezzél meg az egész útról, amelyen vezetett téged az Örökkévaló, a te Istened e negyven éven át a pusztában, hogy sanyargasson téged, megkísértsen téged, hogy megtudja, mi van a szívedben, vajon megőrzöd-e parancsolatait vagy nem?

8:3  Sanyargatott téged és éheztetett téged, majd enned adta a mannát, melyet nem ismertél és nem ismertek őseid, hogy tudassa veled, hogy nem egyedül kenyérrel él az ember, hanem mindazzal, ami létrejön az Örökkévaló parancsára, él az ember.

8:4  Ruhád nem kopott le rólad és lábad nem dagadt meg e negyven éven át.

8:5  Tudd meg tehát szívedben, hogy amint oktatja az ember a fiát, úgy oktat téged az Örökkévaló, a te Istened.

8:6  Őrizd meg az Örökkévaló, a te Istened parancsait, hogy útjain járj és féljed őt.

8:7  Mert az Örökkévaló, a te Istened elvisz téged jó országba, hol vízpatakok vannak, források és mélységek, melyek erednek a völgyben és a hegyen,

8:8  oly országba, hol búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma (terem), oly országba, hol olajfa és méz van;

8:9  oly országba, a hol nem szűkiben eszel kenyeret, ahol nem szenvedsz hiányt semmiben oly országba, melynek kövei vas és hegyeiből rezet vágsz.

8:10  És midőn eszel és jóllaksz, áldd az Örökkévalót, a te Istenedet ama jó országért, melyet neked adott.

8:11  Őrizkedjél, hogy el ne felejtsd az Örökkévalót, a te Istenedet, meg nem őrizvén az ő parancsolatait, rendeleteit és törvényeit, melyeket én parancsolok neked ma;

8:12  nehogy egyél és jóllakjál, jó házakat építs és bennük lakjál;

8:13  marhád, juhod sokasodjék, ezüstöd és aranyod sokasodjék és mindened, a mi lesz, sokasodjék,

8:14  és akkor fennhéjázó legyen szíved és elfelejtsd az Örökkévalót, a te Istenedet, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából;

8:15  aki vezetett téged a nagy és félelmetes pusztán át, ahol mérges kígyó és skorpió, meg szárazság van, ahol nincs víz; aki előhozott neked vizet a sziklaszirtből;

8:16  aki enned adta a mannát a pusztában, melyet nem ismertek őseid, hogy sanyargasson és hogy megkísértsen téged, hogy jót tegyen veled jövődben,

8:17  és te mondjad szívedben: Erőm és kezem hatalma szerezte nekem ezt a vagyont.

8:18  De emlékezzél meg az Örökkévalóról, a te Istenedről, mert ő az, aki neked erőt ad, hogy szerezzél vagyont, hogy fenntartsa szövetségét, melyre megesküdött őseidnek, mint e mai napon van.

8:19  És lesz, ha elfelejted az Örökkévalót, a te Istenedet és jársz más istenek után, szolgálod azokat és leborulsz előttük, tanúságot teszek ma ellenetek, hogy el fogtok veszni;

8:20  mint a nemzetek, melyeket elveszít az Örökkévaló előttetek, úgy fogtok elveszni, mivel nem hallgattatok az Örökkévaló, a ti Istenetek szavára.

Chapter 9

9:1  Halljad Izrael, te, átvonulsz ma a Jordánon, hogy bemenj elfoglalni nagyobb nemzeteket és hatalmasabbakat nálad, nagy és az égig erősített városokat;

9:2  nagy és szálas népet, az ánokiták fiait, akikről magad tudod és magad hallottad: ki állhat meg az Ánok fiai előtt?

9:3  Tudd meg tehát ma, hogy az Örökkévaló, a te Istened az, aki előtted vonul, emésztő tűz, ő fogja őket elpusztítani és ő fogja őket lealázni előtted, hogy elűzd őket és elveszítsd őket hamarosan, amint szólt hozzád az Örökkévaló.

9:4  Ne szólj szívedben, amikor elkergeti az Örökkévaló, a te Istened őket előled, mondván: Igazságomért hozott engem az Örökkévaló, hogy elfoglaljam ezt az országot, és a népek gonoszságáért űzi el az Örökkévaló őket előled.

9:5  Nem a te igazságodért és egyenes szívedért mész te be, hogy elfoglaljad az ő országukat, hanem e népek gonoszságáért űzi el az Örökkévaló, a te Istened őket előled és hogy megtartsa szavát, mellyel az Örökkévaló megesküdött Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.

9:6  Tudd meg, hogy nem a te igazságodért adja neked az Örökkévaló, a te Istened ezt a jó országot, hogy azt elfoglaljad, mert keménnyakú nép vagy te.

9:7  Emlékezzél meg, el ne felejtsd, hogy mint haragítottad meg az Örökkévalót, a te Istenedet a pusztában; ama naptól kezdve, amelyen kimentél Egyiptom országából, amíg elérkeztetek erre a helyre, ellenszegülők voltatok az Örökkévalóval szemben.

9:8  A Chóreben is megharagítottátok az Örökkévalót, és megharagudott az Örökkévaló rátok, hogy elpusztítson benneteket.

9:9  Mikor fölmentem a hegyre, hogy átvegyem a kőtáblákat, tábláit ama szövetségnek, melyet az Örökkévaló kötött veletek és a hegyen maradtam negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem vizet nem ittam.

9:10  És átadta nekem az Örökkévaló a két kőtáblát, írva Isten ujjával, és rajtuk mindaz igék, melyeket mondott az Örökkévaló nektek a hegyen, a tűz közül, a gyülekezés napján.

9:11  És volt negyven nap és negyven éjjel multán átadta nekem az Örökkévaló a két kőtáblát, a szövetség tábláit.

9:12  És mondta nekem az Örökkévaló: kerekedj föl, menj le innen hamar, mert megromlott a te néped, melyet kivezettél Egyiptomból, letértek hamar az útról, melyet nekik parancsoltam, készítettek maguknak öntött képet.

9:13  És szólt az Örökkévaló hozzám, mondván: Láttam ezt a népet és íme keménnyakú nép ez.

9:14  Hagyj engem, hogy elpusztítsam őket és eltöröljem nevüket az ég alól; téged pedig teszlek hatalmasabb és számosabb néppé nála.

9:15  És megfordultam és lementem a hegyről, a hegy pedig égett tűzben és a szövetség két táblája két kezemben volt.

9:16  Mikor láttam, hogy íme vétkeztetek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen, készítettetek magatoknak öntött borjút, letértetek hamar az útról, melyet parancsolt nektek az Örökkévaló,

9:17  akkor megragadtam a két lábát és ledobtam a két kezemből és összetörtem szemeitek láttára.

9:18  És az Örökkévaló elé vetettem magamat, mint az elsőízben, negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem ettem és vizet nem ittam mind a ti vétketek miatt, mellyel vétkeztetek, azt cselekedvén, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, hogy őt megharagítsátok;

9:19  mert rettegtem a haragtól és fölgerjedéstől, mellyel haragudott az Örökkévaló rátok, hogy elpusztítson benneteket, és az Örökkévaló meghallgatott engem ezúttal is.

9:20  Áronra is megharagudott az Örökkévaló nagyon, hogy elpusztítsa; és én imádkoztam Áronért is abban az időben.

9:21  Vétketek tárgyát pedig, melyet készítettetek, a borjút, vettem és elégettem tűzben, összezúztam azt, jól megőrölvén, míg finom porrá lett, és beledobtam porát a patakba, mely lejön a hegyről.

9:22  És Távéroban, Másszoban a Kivrósz-hattaávoban megharagítottátok az Örökkévalót.

9:23  És mikor elküldött az Örökkévaló benneteket Kádes-Bárneából, mondván: Menjetek föl és foglaljátok el az országot, melyet nektek adok, akkor ellenszegültetek az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsának, nem hittetek neki és nem hallgattatok szavára.

9:24  Ellenszegülők voltatok az Örökkévalóval szemben, amely naptól ismerlek benneteket.

9:25  És az Örökkévaló elé vetettem magamat ama negyven nap és negyven éjjel, amíg odavetve maradtam, mert azt mondta az Örökkévaló, hogy elpusztít benneteket.

9:26  És imádkoztam az Örökkévalóhoz és mondtam: Uram, Istenem ne rontsd meg népedet és birtokodat, melyet megváltottál nagyságoddal, melyet kivezettél erős kézzel.

9:27  Emlékezzél meg szolgáidról, Ábrahámról, Izsákról és Jákobról, ne fordulj a nép makacssága, gonoszsága és vétke felé.

9:28  Hogy ne mondja az ország, amelyből kivezettél bennünket: Mert nem bírta az Örökkévaló őket elvinni az országba, melyről szólt nekik és mert gyűlölte őket, vezette ki őket, hogy megölje őket a pusztában.

9:29  Ők pedig a te néped és birtokod, melyet kivezettél nagy erőddel és kinyújtott karoddal.

Chapter 10

10:1  Abban az időben mondta az Örökkévaló nekem: Faragj magadnak kőtáblát, amint az elsők voltak, és jöjj föl hozzám a hegyre és készíts magadnak faládát.

10:2  És fölírom a táblákra az igéket, melyek az első táblákon voltak, melyeket összetörtél és tedd azokat a ládába.

10:3  És készítettem ládát sittimfából, kifaragtam két kőtáblát, amint az elsők voltak, fölmentem a hegyre és a két tábla a kezemben.

10:4  És fölírta a táblákra az első írás szerint a tíz igét, melyet mondott az Örökkévaló nektek a hegyen, a tűz közül, a gyülekezés napján, és átadta azokat az Örökkévaló nekem.

10:5  És megfordultam és lejöttem a hegyről, beletettem a táblákat a ládába, melyet készítettem, és ott voltak, amint parancsolta az Örökkévaló nekem.

10:6  Izrael fiai pedig vonultak Beérosz-Bné Jaákonból Mószéroba; ott halt meg Áron és ott temettetett el, és pappá lett helyette Eleázár, az ő fia.

10:7  Onnan vonultak Gudgódba és Gudgódból Jotvoszoba, vízpatakok földjére.

10:8  Abban az időben választotta el az Örökkévaló a Lévi törzsét, hogy vigye az Örökkévaló szövetségének ládáját, hogy álljon az Örökkévaló színe előtt, hogy őt szolgálja és áldjon az ő nevében mind e mai napig.

10:9  Azért nem volt a Lévinek része és birtoka az ő testvéreivel, az Örökkévaló az ő birtoka, amint szólt az Örökkévaló, a te Istened hozzá.

10:10  Én pedig álltam a hegyen, mint az előbbi napokban, negyven nap és negyven éjjel; az Örökkévaló meghallgatott engem ezúttal is, nem akart az Örökkévaló téged megrontani.

10:11  És mondta az Örökkévaló nekem: Kerekedj föl, menj, hogy vonulj a nép előtt, hogy bemenjenek és elfoglalják az országot melyről megesküdtem őseiknek, hogy nekik adom.

10:12  Most pedig Izrael, mit kíván az Örökkévaló, a te Istened tőled; minthogy féljed az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy járj minden útjain, szeresd őt és szolgáld az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel;

10:13  hogy megőrizd az Örökkévaló parancsait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok a te javadra.

10:14  Íme az Örökkévalóé, a te Istenedé az ég, az egek ege, a föld és minden, ami rajta van.

10:15  Csak őseidet kedvelte meg az Örökkévaló, hogy szeresse őket és kiválasztotta magzatukat utánuk, benneteket, mind a népek közül, mint a mai napon van.

10:16  Metéljétek körül szívetek fitymáját és nyakatokat ne keményítsétek meg többé.

10:17  Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek, ő az istenek Istene és az urak Ura, a nagy, hatalmas és félelmetes Isten, aki nem ismer tekintélyt és nem fogad el megvesztegetést;

10:18  aki jogot szerez az árvának és özvegynek, szereti az idegent, hogy adjon neki kenyeret és ruhát.

10:19  Szeressétek az idegent, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.

10:20  Az Örökkévalót, a te Istenedet féljed, őt szolgáld, hozzá ragaszkodjál és nevére esküdjél.

10:21  Ő a te dicsőséged és ő a te Istened, aki cselekedte veled eme nagy és rettenetes dolgokat, melyeket szemeid láttak.

10:22  Hetven lélekkel mentek le őseid Egyiptomba és most tett téged az Örökkévaló, a te Istened, mint az ég csillagait sokaságra nézve.

Chapter 11

11:1  Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, őrizd meg őrizetét, törvényeit, rendeleteit és parancsolatait minden időben.

11:2  És tudjátok meg ma, hogy nem gyermekeitekhez (szólok), akik nem ismerik és akik nem látták az Örökkévaló, a ti Istenetek oktatását, az ő nagyságát, az ő erős kezét és kinyújtott karját,

11:3  jeleit és tetteit, melyeket végzett Egyiptom közepette, Fáraón, Egyiptom királyán és egész országán;

11:4  és amit tett Egyiptom seregével, lovaival és szekerével, hogy elárasztotta a nádastenger vizét rájuk, midőn üldöztek benneteket és elveszítette őket az Örökkévaló mind e mai napig;

11:5  és amit tett veletek a pusztában, amíg elérkeztetek erre a helyre;

11:6  és amit tett Dátánnal és Ábirámmal, Eliov, Rúbén fiának fiaival, hogy fölnyitotta a föld az ő száját és elnyelte őket, házaikat, sátraikat és minden lényt, mely hozzájuk tartozott, egész Izrael közepette;

11:7  hanem szemeitek látták az Örökkévalónak minden nagy tettét, amelyet végzett.

11:8  Azért őrizzétek meg mind a parancsolatot, melyet én neked ma parancsolok, hogy erősek legyetek, bemenjetek és elfoglaljátok az országot ahova ti mentek, hogy azt elfoglaljátok,

11:9  és hogy hosszú életűek legyetek a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja és magzatuknak, a tejjel-mézzel folyó országot.

11:10  Mert az ország, ahova te bemész, hogy azt elfoglaljad, nem olyan, mint Egyiptom országa, ahonnan kijöttetek, ahol magodat elveted és megöntözöd lábaddal, mint a zöldséges kertet;

11:11  hanem az ország, ahova ti átvonultok, hogy elfoglaljátok, hegyes-völgyes ország, az ég esőjéből iszik vizet;

11:12  olyan ország, melynek az Örökkévaló, a te Istened viseli gondját, állandóan rajta vannak az Örökkévaló, te Istenednek szemei, az év elejétől az év végéig.

11:13  És lesz, ha hallgattok parancsolataimra amelyeket én ma nektek parancsolok, hogy szeressétek az Örökkévalót, a ti Isteneteket, hogy szolgáljátok őt egész szívetekkel és egész lelketekkel,

11:14  akkor megadom országtok esőjét annak idejében, az őszi esőt és a tavaszi esőt, és betakarítod gabonádat, mustodat és olajadat.

11:15  És adok füvet meződön barmodnak és te eszel és jóllaksz.

11:16  Őrizkedjetek, hogy el ne csábíttassék szívetek, és ti eltértek és szolgáltok más isteneket és leborultok előttük;

11:17  akkor fölgerjed az Örökkévaló haragja ellenetek és elzárja az eget, hogy ne legyen eső és a föld ne adja meg termését; és ti elvesztek hamar a jó országból, melyet az Örökkévaló nektek ad.

11:18  Vegyétek azért eme szavaimat szívetekre és lelketekre, és kössétek azokat jelül kezetekre és legyenek homlokkötőül szemeitek között.

11:19  Tanítsátok meg azokra gyermekeiteket, beszélvén azokról, mikor ülsz házadban, mikor jársz az úton, mikor lefekszel és mikor fölkelsz.

11:20  És írd azokat házad ajtófeleire és kapuidra.

11:21  Hogy sokasodjanak napjaid és gyermekeitek napjai a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiteknek, hogy nekik adja, mint az ég napjai a föld fölött.

11:22  Mert ha megőrzitek mind a parancsolatot, melyet én nektek parancsolok, hogy megtegyétek, hogy szeressétek az ÖrökkévaIót, a ti Isteneteket, járjatok mind az ő útjain és ragaszkodjatok hozzá,

11:23  akkor elűzi az Örökkévaló mindama népeket előletek és elfoglaltok nagyobb és hatalmasabb nemzeteket nálatoknál.

11:24  Minden hely, ahova lábatok talpa lép, a tiétek lesz, a pusztától és a Libanontól, a folyamtól, a Perosz folyamától a nyugati tengerig legyen a ti határotok.

11:25  Nem állhat meg senki előttetek, a tőletek való rettegést és félelmet adja majd az Örökkévaló, a ti Istenetek az egész föld színére; ahova ti léptek, amint szólt hozzátok.

11:26  Lásd, én teszek ma elétek áldást és átkot.

11:27  Az áldást, ha hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsaira, amelyeket én ma nektek parancsolok;

11:28  és az átkot, ha nem hallgattok az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsaira és eltértek az útról, mélyet én nektek ma parancsolok, járván más istenek után, melyeket nem ismertek.

11:29  És lesz, ha bevisz téged az Örökkévaló a te Istened az országba, ahova bemész, hogy azt elfoglaljad, akkor add az áldást a Gerizim hegyére az átkot pedig az Évol hegyére.

11:30  Nemde azok a Jordánon túl vannak, a napnyugat felé vezető út mögött, a Kanaáni országában, aki a síkságon lakik, Gilgállal szemben, Móre tölgyei mellett.

11:31  Mert ti átvonultok a Jordánon, hogy bemenjetek elfoglalni az országot, melyet az Örökkévaló, a ti Istenetek nektek ad; ha elfoglaljátok és laktok benne,

11:32  akkor vigyázzatok, hogy megtegyétek mind a törvényeket és rendeleteket, melyeket én ma elétek teszek.

Chapter 12

12:1  Ezek a törvények és rendeletek, melyeket megőrizzetek, hogy megtegyétek az országban, melyet ad az Örökkévaló, őseid Istene neked, hogy azt elfoglaljad, minden időben, amíg éltek a földön.

12:2  Irtsátok ki mind a helyeket, ahol szolgálták a népek, melyeket ti elűztök, az ő isteneiket, a magas hegyeken, a dombokon, meg minden zöldellő fa alatt.

12:3  Rontsátok le oltáraikat, törjétek össze oszlopaikat, ligeteiket égessétek el tűzben és isteneik faragott képeit vágjátok össze, hogy kiirtsátok nevüket arról a helyről.

12:4  Ne tegyetek így az Örökkévalóval, a ti Istenetekkel!

12:5  Hanem azt a helyet, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a ti Istenetek minden törzsetek közül, hogy odahelyezze az ő nevét, az ő székhelyét kéressétek föl, és oda menj el.

12:6  Vigyétek oda égőáldozataitokat, vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek ajándékát, fogadalmaitokat és önkéntes adományaitokat és előszülötteit marhátoknak és juhaitoknak.

12:7  Egyetek ott az Örökkévaló, a ti Istenetek előtt és örüljetek kezetek minden szerzeményének, ti és házaitok, amivel megáldott az Örökkévaló, a te Istened.

12:8  Ne tegyetek mind aszerint, amint mi teszünk itt ma, mindenki azt, ami helyes az ő szemeiben.

12:9  Mert nem jutottatok mostanáig ama nyugalomhoz és birtokhoz, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

12:10  De majd átvonultok a Jordánon és laktok az országban, melyet az Örökkévaló, a ti Istenetek birtokul ad nektek és nyugalmat szerez nektek minden ellenségetektől köröskörül és bizton fogtok lakni;

12:11  akkor lesz, arra a helyre, melyet az Örökkévaló, a ti Istenetek kiválaszt, hogy lakoztassa ott nevét, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat, vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek ajándékát, és minden válogatott fogadaimaitokat, melyet fogadtok az Örökkévalónak.

12:12  És örüljetek az Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt, ti, fiaitok és leányaitok, szolgáitok és szolgálóitok és a levita, aki kapuitokban van, mert nincs neki része és birtoka veletek.

12:13  Őrizkedjél, hogy be ne mutasd égőáldozataidat bármely helyen, amelyet látsz,

12:14  hanem csak ama helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló törzseitek egyikében, ott mutasd be égőáldozataidat és ott tedd meg mindazt, amit én neked parancsolok.

12:15  De lelked minden vágya szerint vághatsz és ehetsz húst, az Örökkévaló, a te Istened áldása szerint, amit adott neked minden kapuidban; a tisztátalan és a tiszta eheti azt, mint a szarvast és az őzet.

12:16  Csak a vért ne egyétek meg, a földre öntsd azt, mint a vizet.

12:17  Nem szabad megenned kapuidban tizedét gabonádnak, mustodnak és olajodnak; elsőszülötteit marhádnak és juhaidnak, sem, bármi fogadalmadat, melyet fogadsz, sem önkéntes adományaidat és kezed ajándékát,

12:18  hanem az Örökkévaló, a te Istened színe előtt edd meg azt ama helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, te, fiad, leányod, szolgád, szolgálód és a levita, aki kapuidban van; és örvendj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt kezed minden szerzeményének.

12:19  Őrizkedjél, hogy el ne hagyd a levitát mindennapjaidban a te földeden.

12:20  Ha majd kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint szólt hozzád és te azt mondod: Húst ehetnék, mert lelked vágyik húst enni, lelked minden vágya szerint ehetsz húst.

12:21  Ha távol lesz tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét odahelyezze, akkor vághatsz marhádból és juhaidból, melyeket az Örökkévaló neked. ad, úgy amint én neked parancsoltam, és ehetsz kapuidban lelked minden vágya szerint.

12:22  Csak amint eszik a szarvast és az őzet, úgy edd azt, a tisztátalan és a tiszta együtt eheti azt.

12:23  Csak légy erős, hogy ne egyél vért, mert a vér a lélek, azért ne edd meg a lelket a hússal.

12:24  Ne edd meg, a földre öntsd, mint a vizet.

12:25  Ne edd meg azt, hogy jó dolgod legyen neked és fiaidnak utánad, midőn azt teszed, ami helyes az Örökkévaló szemeiben.

12:26  Csak szentségeidet, melyek lesznek neked és fogadalmaidat vidd és menj el arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló.

12:27  És készítsd el égőáldozataidat, a húst és a vért, az Örökkévaló; a te Istened oltárára; áldozataid vére öntessék az Örökkévaló; a te Istened oltárára, a húst pedig megeheted.

12:28  Őrizd meg és hallgasd meg mindezeket a szavakat, melyeket én neked parancsolok, hogy jó dolgod legyen neked és fiaidnak utánad mindörökké, midőn azt teszed, ami jó és helyes az Örökkévaló, a te Istened szemeiben.

12:29  Ha kiirtja az Örökkévaló, a te Istened a népeket, ahova te mész, hogy elűzd azokat magad elől, elűzöd azokat és laksz az ő országukban,

12:30  őrizkedjél, hogy tőrbe ne juss őket követvén, miután kipusztultak előled, hogy ne keresd az isteneiket, mondván: Hogyan szolgálták ezek a népek az ő isteneiket? Úgy fogok tenni én is.

12:31  Ne tégy úgy az Örökkévalónak, a te Istenednek, mert az Örökkévaló minden utálatát, amit gyűlöl, azt tették ők az isteneiknek; mert még fiaikat és leányaikat is elégették tűzben az ő isteneiknek.

Chapter 13

13:1  Mindazt, amit én parancsolok nektek, azt őrizzétek meg, hogy megtegyétek; ne tégy hozzá és ne vegyél el belőle.

13:2  Ha támad közepetted próféta vagy álomlátó, és ad neked jelt vagy csodát;

13:3  és bekövetkezik a jel és a csoda, amelyről neked szólt, mondván: Menjünk más istenek után, amelyeket te nem ismersz, és szolgáljuk azokat.

13:4  ne hallgass annak a prófétának a szavára, vagy arra az álomlátóra, mert megkísért benneteket az Örökkévaló, a ti Istenetek, hogy megtudja, vajon szeretitek-e az Örökkévalót, a ti Isteneteket egész szívetekkel és egész lelketekkel.

13:5  Az Örökkévaló, a ti Istenetek után járjatok, őt féljétek, az ő parancsolatait őrizzétek meg, szavára hallgassatok, őt szolgáljátok és hozzá ragaszkodjatok.

13:6  Az a próféta pedig vagy az az álomlátó ölessék meg, mert felszólított elpártolásra az Örökkévalótól, a ti Istenetektől, aki kivezetett benneteket Egyiptom országából és aki megváltott téged a rabszolgák házából; hogy eltántorítson téged arról az útról, melyet parancsolt neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy azon járj. Így irtsd ki a rosszat közepedből.

13:7  Ha el akar csábítani testvéred, anyád fia, vagy fiad, vagy leányod, vagy kebleden levő feleséged, vagy felebarátod, ki olyan, mint a tenlelked, titokban, mondván: Menjünk és szolgáljunk más isteneteket, melyeket nem ismertél sem te, sem őseid;

13:8  ama népek istenei közül, melyek körülöttetek vannak, közel hozzád, vagy távol tőled, a föld egyik szélétől a másik széléig

13:9  ne engedj neki és ne hallgass rá és ne könyörüljön szemed rajta, ne kíméljed és ne leplezgesd őt,

13:10  hanem öld meg őt; a te kezed legyen rajta először, hogy megöld és az egész nép keze azután.

13:11  Kövezd meg kövekkel, hogy meghaljon, mert el akart téged tántorítani az Örökkévalótól, a te Istenedtől, aki kivezetett téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

13:12  Egész Izrael pedig hallja és féljen, hogy ne tegyenek többé ilyen gonosz dolgot közepedben.

13:13  Ha hallod városaid egyikében, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, hogy ott lakjál, mondván:

13:14  Kijöttek alávaló emberek közepedből és eltántorították városuk lakóit, mondván: Menjünk és szolgáljunk más isteneket, melyeket ti nem ismertek;

13:15  akkor keress, vizsgálj és kérdezz jól és íme igaz, bizonyos a dolog, megtörtént ez az utálat közepetted,

13:16  verd le ama város lakóit a kard élével, kiirtva azt és mindent, ami benne van, meg barmát, a kard élével.

13:17  Egész zsákmányát pedig gyűjtsd össze piacára; égesd el tűzben, a várost meg egész zsákmányát teljesen az Örökkévalónak, a te Istenednek és maradjon örök rom, ne építsétek többé föl.

13:18  És ne tapadjon kezedhez semmi az átokból, hogy megtérjen az Örökkévaló fölgerjedt haragjától és kegyelmet adjon neked és megsokasítson téged, amint megesküdött őseidnek,

13:19  hogyha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd mind az ő parancsolatait, melyeket én ma neked parancsolok, hogy azt tedd, ami helyes az Örökkévaló, a te Istened szemeiben.

Chapter 14

14:1  Gyermekei vagytok ti az Örökkévalónak, a ti Isteneteknek; ne vagdaljátok meg magatokat és ne csináljatok kopaszságot szemeitek között a halottért.

14:2  Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek és téged választott ki az Örökkévaló, hogy légy neki tulajdon népe mind a népek közül, melyek a föld színén vannak.

14:3  Ne egyél semmi utálatot.

14:4  Ez a barom, melyet megehettek: ökör, juh és kecske;

14:5  őz, szarvas és dámvad, a zerge, az antilop, a teó és a zemer.

14:6  Minden barmot, melynek hasadt patája van és kettéhasadt patája van, ami kérődző a barmok között, azt megehetitek.

14:7  De ezeket ne egyétek meg a kérődzők közül, és a hasadt patájúak közül: a tevét, a nyulat és tengeri nyulat, mert kérődzők azok, de patájuk nincs meghasadva, tisztátalanok azok nektek.

14:8  És a sertést, mert hasadt patájú az, de nem kérődző, tisztátalan az nektek: húsukból ne egyetek és dögükhöz ne nyúljatok.

14:9  Ezt ehetitek meg mindabból, ami a vízben van; mindazt; aminek úszószárnya van és pikkelye, megehetitek.

14:10  Mindazt pedig, aminek nincs úszószárnya és pikkelye, ne egyétek meg; tisztátalan az nektek.

14:11  Minden tiszta madarat megehettek.

14:12  És ez az, amit ne egyetek meg közülük: A sas, a csonttörő sas és a fekete sas;

14:13  a keselyű, az ölyv és a saskeselyű a maga neme szerint;

14:14  minden holló a maga neme szerint;

14:15  a strucc, a fecske, a sirály és a karvaly a maga maga szerint;

14:16  kuvik, a bagoly és a suholy;

14:17  a gödény, a héja és a búvár;

14:18  a gólya és a gém a maga neme szerint; a banka és a denevér.

14:19  És minden szárnyas csúszó-mászó tisztátalan legyen nektek, ne egyétek meg azt.

14:20  Minden tiszta szárnyast megehettek.

14:21  Ne egyetek semmi elhullottat, az idegennek, ki kapuidban van, add azt, hogy megegye; vagy add el az idegennek, mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek. Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében.

14:22  Tizedet adj vetésednek minden terméséből, amely terem a mezőn évről évre.

14:23  És edd meg az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, azon a helyen, melyet kiválaszt, hogy ott lakoztassa nevét: tizedét gabonádnak, mustodnak és olajadnak, meg elsőszülötteit marhádnak és juhaidnak, hogy megtanuld félni az Örökkévalót, a te Istenedet minden időben.

14:24  Ha pedig hosszabb neked az út, hogysem elvihetnéd azt, mert távol van tőled a hely, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy odahelyezze nevét; mert megáld téged az Örökkévaló a te Istened,

14:25  akkor add pénzben; kösd össze a pénzt kezedben és menj arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened.

14:26  És adjad a pénzt mindazért, amire vágyik lelked: marháért, juhért, borért és részegítő italért, mindenért, amit kér tőled lelked; és egyél ott az Örökkévaló, a te Istened színe előtt és örvendj te és házad.

14:27  A levitát pedig, aki kapuidban van, ne hagyd el, mert neki nincs osztályrésze és birtoka nálad.

14:28  Három év végével vidd ki termésed minden tizedét, abban az évben és hagyd kapuidban,

14:29  hogy jöjjön a levita, mert neki nincs osztályrésze és birtoka nálad, meg az idegen, az árva és az özvegy, kik kapuidban vannak, hogy egyenek és jóllakjanak, hogy megáldjon az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában, amit végzel.

Chapter 15

15:1  Hét év végén tarts elengedést.

15:2  Ez pedig az elengedés módja: Engedje el minden hitelező az adósságot, amit kölcsönzött felebarátjának. Ne szorítsa felebarátját és pedig az ő testvérét, mert elengedést hirdettek az Örökkévalónak.

15:3  Az idegent szoríthatod, de amid lesz neked a testvérednél, azt engedje el kezed.

15:4  Csakhogy nem lesz közepetted szűkölködő, mert megáld téged az Örökkévaló az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy azt elfoglaljad,

15:5  de csak ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára; hogy megőrizd, hogy megtegyed mindazt a parancsot, melyet ma neked parancsolok.

15:6  Mert az Örökkévaló, a te Istened megáld téged, amint szólt hozzád; és te kölcsönadsz sok népnek, de te nem fogsz kölcsönvenni, te uralkodsz sok népen, de rajtad nem fognak uralkodni.

15:7  Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban, amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.

15:8  De nyisd meg kezedet neki és adj kölcsön neki szükségéhez mérten, amennyire szüksége van.

15:9  Őrizkedjél, hogy ne legyen valamely alávaló gondolat a te szívedben, mondván: Közeledik a hetedik év, az elengedés éve és irigy lenne szemed testvéredre, a szűkölködőre, hogy nem adnál neki; és ő kiált ellened az Örökkévalóhoz és vétek lesz rajtad.

15:10  Adj bizony neki és ne irigykedjék szíved, midőn adsz neki, mert e dolog miatt áld meg téged az Örökkévaló, a te Istened minden munkádban és kezed minden szerzeményében.

15:11  Mert nem fog kifogyni a szűkölködő az országból, azért parancsolom én neked; mondván: Nyisd meg kezedet testvérednek, szegényednek és szűkölködődnek a te országodban.

15:12  Ha eladja magát neked testvéred, a héber férfi vagy a héber nő, akkor szolgáljon neked hat évig és a hetedik évben bocsásd el szabadon magadtól.

15:13  És mikor szabadon bocsátod őt magadtól, ne bocsásd el üresen.

15:14  Ajándékozd meg őt juhaidból, szérűdből és sajtódból; amivel megáldott téged az Örökkévaló, a te Istened, abból adj neki.

15:15  Emlékezzél meg, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában és megváltott téged az Örökkévaló, a te Istened, azért parancsoltam én neked ezt a dolgot ma.

15:16  És lesz, ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled, mert szeret téged és házadat, mert jó dolga van nálad,

15:17  akkor vedd az árt és tedd fülére meg az ajtóra és legyen neked örök szolgád gyanánt; és szolgálódnak is így tégy.

15:18  Ne essék nehezedre, midőn szabadon bocsátod őt magadtól, mert egy béres kétszeres bérét szolgálta meg nálad hat éven át; és megáld majd az Örökkévaló, a te Istened mindenben, amit teszel.

15:19  Minden elsőszülöttet, mely születik marhádnál és juhaidnál, a hímet szenteld az Örökkévalónak, a te Istenednek. Ne dolgozz ökröd elsőszülöttjén és ne nyírd meg juhodnak elsőszülöttét.

15:20  Az Örökkévaló, a te Istened színe előtt edd meg azt évről évre ama helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló, te és házad.

15:21  Ha pedig hiba lesz rajta, sánta vagy vak, bármily rossz hiba, ne áldozd azt az Örökkévalónak, a te Istenednek.

15:22  Kapuidban eheted meg, a tisztátalan és a tiszta együtt, mint a szarvast és az őzet.

15:23  Csak vérét ne edd meg; a földre öntsd, mint a vizet.

Chapter 16

16:1  Őrizd meg a kalászérés hónapját, hogy tarts peszáchot az Örökkévalónak, a te Istenednek, mert a kalászérés hónapjában vezetett ki téged az Örökkévaló, a te Istened Egyiptomból, éjjel.

16:2  És áldozz peszácháldozatot az Örökkévalónak, a te Istenednek, juhot és marhát ama helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló, hogy ott lakoztassa nevét.

16:3  Ne egyél mellette kovászost, hét napig egyél mellette kovásztalant, a sanyarúság kenyerét, mert sietséggel mentél ki Egyiptom országából, hogy megemlékezzél ama napról, melyen kijöttél Egyiptom országából, életed minden napján át.

16:4  És ne lássék nálad kovász egész határodban hét napig; és ne maradjon éjjelen át a húsból, melyet áldozni fogsz este az első napon, reggelig.

16:5  Nem áldozhatod a peszácháldozatot kapuid egyikében, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked;

16:6  hanem arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy ott lakoztassa nevét ott áldozd a peszácháldozatot este, mikor lenyugszik a nap, abban az időben, mikor kijöttél Egyiptomból.

16:7  Főzd meg és edd meg ama helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened; reggel pedig megfordulsz és hazamész sátraidba.

16:8  Hat napon át egyél kovásztalant és a hetedik napon záróünnep az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne végezz munkát.

16:9  Hét hetet számlálj magadnak; attól fogva, hogy kikezdi a sarló a lábán álló gabonát, kezdj el számlálni hét hetet.

16:10  És tarts hetek ünnepét az Örökkévalónak, a te Istenednek, a te kezed önkéntes ajándékával, melyet adsz aszerint, amint megáld téged az Örökkévaló, a te Istened.

16:11  És örülj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, te, fiad, leányod, szolgád, szolgálód és a levita, aki kapuidban van, meg az idegen, az árva és az özvegy, ki közepetted van, azon a helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy nevét ott lakoztassa.

16:12  Emlékezzél meg, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, és őrizd meg és tedd meg ezeket a törvényeket.

16:13  Sátrak ünnepét tarts hét napig, midőn betakarítasz szérűdről és sajtódból.

16:14  És örülj ünnepeden, te, fiad, leányod, szolgád, szolgálód, a levita, az idegen, az árva és az özvegy, akik kapuidban vannak.

16:15  Hét napig ünnepelj az Örökkévalónak, a te Istenednek, azon a helyen, melyet kiválaszt az Örökkévaló; mert megáld téged az Örökkévaló, a te Istened minden termésedben és kezed minden munkájában, hogy te csak vidám légy.

16:16  Háromszor az évben jelenjék meg minden férfi-személyed az Örökkévaló, a te Istened színe előtt ama helyen, melyet kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a sátrak ünnepén; és ne jelenjék meg senki az Örökkévaló színe előtt üresen.

16:17  Kiki (adjon) az ő keze ajándéka szerint, az Örökkévaló, a te Istened áldása szerint, melyet adott neked.

16:18  Bírákat és felügyelőket rendelj magadnak minden kapuidban, melyeket az Örökkévaló, a te Istened ad neked, törzseid szerint, hogy ítéljék a népet igazságos ítélettel.

16:19  Ne hajlítsd el az ítéletet, ne ismerj tekintélyt és ne fogadj el megvesztegetést, mert a megvesztegetés megvakítja a bölcsek szemeit és elferdíti az igazak szavait.

16:20  Igazságot; csak igazságot kövess, hogy élj és elfoglaljad az országot, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

16:21  Ne ültess magadnak ligetet, semmi fát az Örökkévaló, a te Istened oltára mellé, melyet készítesz magadnak.

16:22  És ne állíts föl magadnak oszlopot, melyet gyűlöl az Örökkévaló, a te Istened.

Chapter 17

17:1  Ne áldozz az Örökkévalónak, a te Istenednek ökröt vagy juhot, amelyen hiba van, bármi rossz dolog, mert az Örökkévalónak, a te Istenednek utálata az.

17:2  Ha találkozik közepetted, kapuid egyikében, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, férfiú vagy nő, aki azt teszi, ami rossz az Örökkévalónak, a te Istenednek szemeiben, megszegvén szövetségét;

17:3  és elmegy és szolgál más isteneket és leborul előttük és a nap előtt vagy a hold előtt, vagy az ég minden serege előtt, amit nem parancsoltam;

17:4  és tudtodra adják és te hallod és jól kutatod, és íme igaz, bizonyos a dolog, megtörtént ez az utálat Izraelben:

17:5  Akkor vezesd ki azt a férfit vagy azt a nőt, akik megcselekedték a gonosz dolgot, a te kapuidba, a férfit vagy a nőt, és kövezd meg őket kövekkel, hogy meghaljanak.

17:6  Két tanú vallomására, vagy három tanúéra ölessék meg a halálra való; ne ölessék meg egy tanú vallomására.

17:7  A tanúk keze legyen rajta először, hogy megöljék őt és az egész nép keze azután, hogy kiírtsad a gonoszt közepedből.

17:8  Ha nehéz lesz neked valami az ítélkezéshez, vér és vér között, jog és jog között, sérelem és sérelem között, bármely pörös ügy kapuidban, akkor kerekedj föl és menj el arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened.

17:9  És menj el a levita papokhoz és a bíróhoz, aki lesz abban az időben és kérdezd meg, hogy tudtodra adják az ítélet igéjét.

17:10  Te pedig cselekedjél amaz ige szerint, amelyet tudtodra adnak arról a helyről, melyet kiválaszt az Örökkévaló; és őrizd meg, hogy cselekedjél mind aszerint, amire téged tanítanak.

17:11  A tan szerint, melyre téged tanítanak és az ítélet szerint, melyet neked mondanak, cselekedjél; ne térj el az igétől, melyet tudtodra adnak, se jobbra, se balra.

17:12  Az a férfiú pedig, aki gonosz szándékból teszi; hogy nem hallgat a papra, aki ott áll, hogy szolgálja ott az Örökkévalót, a te Istenedet, vagy bíróra, haljon meg az a férfiú. Így irtsd ki a gonoszt Izraelből.

17:13  Az egész nép pedig hallja és féljen, hogy ne cselekedjenek többé gonosz szándékkal.

17:14  Ha bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és elfoglalod azt és laksz benne és azt mondod: Hadd tegyek fölém királyt, mint mind a népek, melyek körülöttem vannak;

17:15  tehetsz magad fölé királyt; akit kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened; testvéreid közül tégy magad fölé királyt, nem tehetsz magad fölé idegen férfiút, aki nem testvéred.

17:16  Csakhogy ne szerezzen magának sok lovat, és vissza ne vigye a népet Egyiptomba, azért, hogy szerezzen sok lovat; mert az Örökkévaló azt mondta nektek: Ne térjetek többé vissza ezen az úton.

17:17  És ne vegyen magának sok nőt, hogy el ne térjen szíve; és ezüstöt, aranyat ne szerezzen magának nagyon sokat.

17:18  És lesz, midőn majd ül királyi trónján, írja le magának a tannak másolatát egy könyvbe, abból, mely a levita papok előtt van.

17:19  Legyen nála és olvassa azt életének mindennapjain át, hogy megtanulja félni az Örökkévalót, az ő Istenét, hogy megőrizze a tannak minden szavát és a törvényeket, hogy megtegye azokat.

17:20  Hogy föl ne emelkedjék szíve az ő testvérei fölé és hogy el ne térjen a parancsolattól jobbra vagy balra, hogy hosszú ideig éljen királyságában, ő és fiai Izrael közepette.

Chapter 18

18:1  Ne legyen a levita papoknak, Lévi egész törzsének osztályrésze és birtoka Izraellel; az Örökkévalónak tűzáldozatait és birtokát élvezzék.

18:2  De birtoka ne legyen neki testvérei közepette; az Örökkévaló az ő birtoka, amint szólt hozzá.

18:3  És ez legyen a papok joga a néptől, azoktól, kik áldozatot vágnak, akár ökröt, akár juhot, adja a papnak a lapockát, a két állkapcsot és a gyomrot.

18:4  Elsejét gabonádnak, mustodnak és olajodnak, meg elsejét juhaid nyírásának add neki.

18:5  Mert őt választotta ki az Örökkévaló, a te Istened mind a törzseid közül, hogy odaálljon szolgálatot végezni az Örökkévaló nevében, ő és fiai minden időben.

18:6  És ha eljön a levita kapuid egyikéből, egész Izraelből, ahol ő tartózkodik, és eljön lelke egész vágya szerint a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló,

18:7  akkor szolgálatot végezhet az Örökkévaló, az ő Istene nevében, mint mind a testvérei, a leviták, akik ott állnak az Örökkévaló színe előtt.

18:8  Egyenlő részeket élvezzenek, azonkívül, amit elad az őseiéből.

18:9  Ha te bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, ne tanulj cselekedni ama népek utálatai szerint.

18:10  Ne találtassék benned, aki keresztülviszi fiát vagy leányát a tűzön, varázsló, időjós, kígyóigéző és kuruzsló;

18:11  se bűvölő, se szellemidéző és jövendőmondó és aki kérdez a halottaktól.

18:12  Mert az Örökkévaló utálata mindaz, aki ezt teszi és emez utálatok miatt űzi el az Örökkévaló, a te Istened azokat te előled.

18:13  Tökéletes légy az Örökkévalóval, a te Isteneddel.

18:14  Mert ezek a népek, melyeket te elfoglalsz, időjósokra és varázslókra hallgatnak, de neked nem így rendelte az Örökkévaló, a te Istened.

18:15  Prófétát közepedből, testvéreid közül, mint én vagyok, olyant támaszt majd neked az Örökkévaló, a te Istened, őrá hallgassatok.

18:16  Egészen úgy, amint kérted az Örökkévalótól, a te Istenedtől Chóreben a gyülekezés napján, mondván: Ne halljam tovább az Örökkévaló, az én Istenem hangját és ezt a nagy tüzet ne lássam többé, hogy meg ne haljak.

18:17  És az Örökkévaló mondta nekem: Jól mondták, amit mondtak.

18:18  Prófétát támasztok majd nekik testvéreid közül, olyant, mint te, és adom szavaimat szájába, hogy elmondja nekik mindazt, amit parancsolok neki.

18:19  És lesz, a férfiú, aki nem hallgat szavaimra, melyeket nevemben fog elmondani, én fogom számon kérni attól.

18:20  De a próféta, aki gonosz szándékkal szól valamit nevemben, amit nem parancsoltam neki, hogy elmondja és aki szól más istenek nevében, haljon meg az a próféta.

18:21  Ha pedig azt mondod szívedben: Miként ismerjük meg az igét, melyet nem az Örökkévaló mondott?

18:22  Amit szól a próféta az Örökkévaló nevében és nem történik meg a dolog és nem következik be, az az ige, melyet nem mondott az Örökkévaló; gonosz szándékból mondta azt a próféta ne félj tőle.

Chapter 19

19:1  Ha kiírtja majd az Örökkévaló, a te Istened a népeket, melyeknek országát neked adja az Örökkévaló, a te Istened és te elfoglalod azokat és laksz városaikban meg házaikban:

19:2  Három várost különíts el magadnak országod közepette, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, hogy elfoglaljad.

19:3  Készítsd el magadnak az utat és oszd három részre országod határát, melyet birtokul ad neked az Örökkévaló, a te Istened, és legyen arra, hogy oda meneküljön minden gyilkos.

19:4  Ez pedig a gyilkos törvénye, aki oda menekül, hogy életben maradjon: Az, aki agyonüti felebarátját szándék nélkül és nem gyűlölője tegnapról, sem tegnapelőttről;

19:5  és aki megy felebarátjával az erdőbe fát vágni és meglendül keze a fejszével, hogy levágja a fát és lecsúszik a vas a nyélről és úgy találja felebarátját, hogy meghal, az meneküljön a városok egyikébe, hogy életben maradjon.

19:6  Nehogy üldözze a vérbosszuló a gyilkost, midőn fölhevül a szíve és elérje őt, mert hosszú az út, és agyonüsse; azt pedig nem illeti halál, mert nem volt neki gyűlölője sem tegnapról, sem tegnapelőttről.

19:7  Azért parancsolom én neked; mondván: Három várost különíts el magadnak!

19:8  Ha pedig kitágítja az Örökkévaló, a te Istened határodat, amint megesküdött őseidnek és neked adja az egész országot, amelyről szólt, hogy őseidnek adja,

19:9  ha megőrzöd mind a parancsolatot, hogy megtegyed, amit én ma neked parancsolok, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet és járj az ő útjain minden időben, akkor tégy hozzá még három várost e háromhoz,

19:10  hogy ne ontassék ártatlan vér országod közepette, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul és lenne vérbűn rajtad.

19:11  Ha pedig valaki gyűlölője lesz felebarátjának és ráles, rátámad és agyonüti, hogy meghal és menekül e városok egyikébe,

19:12  akkor küldjenek városának vénei és hozzák el onnan, adják át a vérbosszuló kezébe, hogy meghaljon.

19:13  Ne könyörüljön szemed rajta, hanem irtsd ki az ártatlan vérontást Izraelből, hogy jó dolgod legyen.

19:14  El ne told felebarátod határát, amelyet meghatároztak az ősök a te birtokodban, melyet bírni fogsz az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, hogy elfoglaljad.

19:15  Ne álljon elő egy tanú valaki ellen bármi bűnnél és bármi véteknél, bármely vétségnél, mellyel vétkezik; két tanú vallomására, vagy három tanú vallomására állapíttassék meg a dolog.

19:16  Ha előáll erőszakos tanú valaki ellen, hogy valljon ellene elpártolást,

19:17  akkor álljon a két férfiú, akiknek a pöre van, az Örökkévaló színe elé, a papok és a bírák elé, akik az időben lesznek;

19:18  és a bírák jól kutassák és íme, hamis tanú a tanú, hazugságot vallott testvére ellen,

19:19  akkor tegyetek vele, amint ő szándékozott tenni az ő testvérével; hogy kiirtsd a gonoszt közepedből.

19:20  A többiek pedig hallják és féljenek, hogy ne cselekedjenek többé ilyen gonosz dolgot közepetted.

19:21  És ne könyörüljön szemed, lelket lélekért szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

Chapter 20

20:1  Ha kivonulsz háborúba ellenségeid ellen és látsz lovat és szekeret, számosabb népet nálad, ne félj tőlük, mert az Örökkévaló, a te Istened veled van, aki fölhozott téged Egyiptom országából.

20:2  és lesz, midőn közeledtek a csatához, akkor lépjen oda a pap és szóljon a néphez,

20:3  és mondja nekik: Halljad Izrael! ti közeledtek ma a csatához ellenségeitek ellen, ne csüggedjen szívetek, ne féljetek, ne ijedjetek meg és ne rettegjetek tőlük.

20:4  Mert az Örökkévaló, a ti Istenetek az; aki veletek megy, hogy harcoljon értetek ellenségetekkel, hogy segítsen benneteket.

20:5  És szóljanak a felügyelők a néphez, mondván: Ki az a férfiú, aki új házat épített és nem avatta föl? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú avassa azt föl.

20:6  És ki az a férfiú, ki szőlőt ültetett és nem vette hasznát? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú vegye hasznát.

20:7  És ki az a férfiú, ki eljegyzett nőt és nem vette őt el? Menjen és térjen vissza házába, hogy meg ne haljon a háborúban és más férfiú vegye el.

20:8  Továbbá szóljanak még a felügyelők a néphez és mondják: Ki az a férfiú, aki fél és csüggedtszívű? Menjen és térjen vissza házába, hogy el ne csüggedjen testvéreinek szíve, mint az ő szíve.

20:9  És lesz, midőn végeztek a felügyelők azzal, hogy szóljanak a néphez, akkor rendeljenek csapattiszteket a nép elé.

20:10  Ha közeledsz egy városhoz, hogy harcolj ellene, szólítsd föl azt békére.

20:11  És lesz, ha békével felel neked és kaput nyit neked, akkor legyen mind a nép, mely találtatik benne – legyenek neked adófizetővé és szolgáljanak neked.

20:12  De ha nem köt békét veled, hanem háborút visel veled, akkor ostromold azt.

20:13  És midőn kezedbe adja azt az Örökkévaló, a te Istened, akkor verd le minden férfiszemélyét a kard élével.

20:14  Csak a nőket, a gyermekeket, a barmot és mindent, ami a városban lesz, minden zsákmányát prédáld magadnak és élvezd ellenségeid zsákmányát, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.

20:15  Így tégy mind a városokkal, melyek igen távol vannak tőled, melyek nem eme népek városai közül valók.

20:16  De eme népek városaiból, melyeket az Örökkévaló, a te Istened neked ad birtokul, ne hagyj életben egy lelket se;

20:17  hanem pusztítsd el azokat, a Chittit, az Emórit, a Kanaánit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit, amint parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened.

20:18  Hogy ne tanítsanak benneteket cselekedni mind az ő utálataik szerint, amit tettek ők isteneiknek és vétkeznétek az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen.

20:19  Ha ostromolsz egy várost hosszú időn át, harcolván ellene, hogy bevedd azt, ne pusztítsd el fáját, fejszét emelvén rá, mert ehetsz róla, de ki ne vágd azt, mert ember-e a mező fája, hogy ostrom alá jusson előtted?

20:20  Csak azt a fát, melyről tudod, hogy nem gyümölcsfa, azt megronthatod és kivághatod, hogy építs ostromot a város ellen, amely háborút visel veled, amíg el nem esik.

Chapter 21

21:1  Ha találnak megöltet a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad, hogy azt elfoglaljad, fekve a mezőn és nem tudják, hogy ki ütötte agyon:

21:2  Akkor menjenek ki véneid és bíráid és mérjenek a városokig, melyek a megölt körül vannak.

21:3  És lesz, a város, mely legközelebb van a megölthöz – vegyenek ama város vénei egy marhaüszőt, melyen még nem dolgoztak, amely még nem vont igát,

21:4  és vezessék le ama város vénei az üszőt egy kopár völgybe, amelyet meg nem munkálnak és be nem vetnek, és ott szegjék nyakát az üszőnek, a völgyben.

21:5  És lépjenek oda a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy szolgálják őt és hogy áldjanak az Örökkévaló nevében, és ítéletük szerint legyen minden pör és minden sérelem.

21:6  És mind a vénei annak a városnak, kik legközelebb vannak a megölthöz, mossák meg kezeiket a nyakaszegett üsző fölött a völgyben;

21:7  szólaljanak meg és mondják: Kezeink nem ezt a vért és szemeink nem látták.

21:8  Bocsásd meg népednek, Izraelnek, amelyet megváltottál, ó Örökkévaló! és ne engedj ártatlan vérbűnt Izrael néped közepette, Így megbocsáttatik nekik a vérbűn.

21:9  Te pedig irtsd ki az ártatlan vérbűnt közepedből, midőn azt teszed, ami helyes az Örökkévaló szemeiben.

21:10  Ha kivonulsz háborúba ellenséged ellen és kezedbe adja őt az Örökkévaló, a te Istened és te foglyokat ejtesz közüle,

21:11  és látsz a foglyok között szép termetű nőt, megkedveled őt és elveszed magadnak feleségül:

21:12  Akkor vidd be házadba és nyírja le haját és igazítsa körmeit;

21:13  vesse le fogsága ruháit magáról, maradjon házadban és sirassa meg apját meg anyját egy teljes hónapig, azután menj be hozzá és légy férjévé, és ő legyen a te feleséged.

21:14  És lesz, ha nem találsz majd kedvet benne, bocsásd el szabadon, de eladni ne add el pénzért; ne hatalmaskodjál fölötte, mivelhogy megaláztad őt.

21:15  Ha lesz egy férfiúnak két felesége, az egyik szeretett, a másik gyűlölt, és szülnek neki fiúkat, a szeretett és a gyűlölt; és lesz az elsőszülött fiú a gyűlölté:

21:16  Akkor lesz, amely napon örökségül adja fiainak azt, amije lesz, nem teheti elsőszülöttnek a szeretettnek fiát a gyűlöltnek fia elé, aki az elsőszülött;

21:17  hanem az elsőszülöttet, a gyűlöltnek fiát, ismerje el, hogy adjon neki kétszeres részt mindenből ami nála találtatik, mert az tehetségének zsengéje, övé az elsőszülöttség joga.

21:18  Ha lesz valakinek makacskodó és ellenszegülő fia, nem hallgat atyja szavára, sem anyja szavára, megfenyítik őt, de nem hallgat rájuk:

21:19  Akkor fogják meg őt atyja és anyja, és vigyék ki városának véneihez, helységének kapujába,

21:20  és szóljanak városának véneihez: Eme fiúnk makacskodó és ellenszegülő, nem hallgat szavunkra, dőzsölő és iszákos,

21:21  És kövezzék meg városának mind az emberei kövekkel, hogy meghaljon: Így irtsd ki a gonoszt közepedből; egész Izrael pedig hallja és féljen!

21:22  Ha lesz valakin bűn, halálos ítélettel és megölik és fölakasztod őt egy fára,

21:23  ne hagyd éjjelen át hulláját a fán, hanem temesd el aznap, mert Isten átka az akasztott, és meg ne fertőztesd földedet, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul.

Chapter 22

22:1  Ne lásd testvéred ökrét vagy bárányát eltévedve és elfordulnál tőlük; vidd azokat vissza testvérednek.

22:2  Ha pedig nincs közel hozzád a te testvéred, vagy nem ismered őt, akkor vidd be házadba és maradjon nálad, míg keresi azt a te testvéred, és akkor ad vissza neki.

22:3  Így tégy szamarával, így tégy ruhájával és így tégy testvéred minden elveszett dolgával, amely elveszik tőle és te megtalálod, nem szabad elfordulnod tőle.

22:4  Ne lásd testvéred szamarát vagy ökrét kidőlve az úton és elfordulnál tőlük; föl kell segítened vele együtt.

22:5  Ne legyen férfi ruhája asszonyon és ne öltsön férfi asszonyruhát, mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindaz, aki ezeket teszi.

22:6  Ha madárfészek kerül eléd az úton valamely fán vagy a földön, fiókák vagy tojások, és az anya ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiakkal együtt.

22:7  Bocsásd el az anyát és a fiakat elveheted, hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy.

22:8  Ha új házat építesz, csinálj korlátot tetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba, ha valaki leesik arról.

22:9  Ne vesd be szőlődet kétfélével, hogy szentséggé ne váljék az egész, a mag, melyet vetsz és a szőlő termése.

22:10  Ne szánts ökrön és szamáron együtt.

22:11  Ne ölts fel vegyes szövetet, gyapjút és lent együtt.

22:12  Bojtokat készíts ruhád négy szögletére, amellyel befödöd magadat.

22:13  Ha valaki feleséget vesz magának, bemegy hozzá, azután meggyűlöli;

22:14  és ráfog hamis vádakat és kelt róla rossz hírt és azt mondja: Ezt a nőt elvettem, közeledtem hozzá és nem találtam szűziességét

22:15  Akkor vegye a leány apja és anyja és vigye ki a leány szűziessége jeleit a város véneihez, a kapuba.

22:16  És mondja a leány atyja a véneknek: Leányomat odaadtam ennek a férfiúnak feleségül, de ez gyűlöli őt.

22:17  És íme ráfog hamis vádakat, mondván: Nem találtam leányod szűziességét, és ezek leányom szűziességének jelei; és terjesszék ki a ruhát a város vénei előtt.

22:18  És vegyék a város vénei a férfiút és fenyítsék meg;

22:19  bírságolják meg őt száz ezüstre és adják azt a leány atyjának, mert rossz hírt keltett Izrael szüzére, neki pedig legyen feleségül, nem bocsáthatja el egész életén át.

22:20  Ha pedig igaz volt az a dolog és nem találtatott a leánynak szűziessége,

22:21  akkor vezessék a leányt atyja házának bejáratához és kövezzék meg városának emberei kövekkel, hogy meghaljon, mert aljasságot követett el Izraelben, paráználkodván atyja házában. Így irtsd ki a gonoszt közepedből.

22:22  Ha rajta érnek valakit, hogy hál férjes nővel, haljanak meg mindketten; a férfi, aki hált a nővel, meg a nő. Így irtsd ki a gonoszt Izraelből.

22:23  Ha szűz leány eljegyeztetett egy férfiúnak és valaki éri őt a városban és vele hál,

22:24  akkor vezessétek ki mindkettőt ama város kapujába és kövezzétek meg őket kővel, hogy megfialjanak; a leányt, mivelhogy nem kiabált a városban és a férfiút, mert meggyalázta felebarátja feleségét. Így irtsd ki a gonoszt közepedből.

22:25  De ha a mezőn éri a férfiú az eljegyzett leányt, és megragadja őt a férfiú és hál vele; akkor haljon meg a férfi, aki vele hált, egyedül.

22:26  A leánynak azonban ne tégy semmit, a leánynak nincs halálos vétke, mert mintha rátámad, valaki felebarátjára és megöli, olyan ez a dolog;

22:27  mert a mezőn érte őt, kiálthatott az eljegyzett leány, nem volt semmi, aki segített neki.

22:28  Ha valaki ér szűzleányt, aki nem eljegyzett, megragadja és hál vele és rajta érik őket,

22:29  akkor adjon a férfiú, aki, vele hált, a leány atyjának ötven ezüstöt és az legyen az ő felesége, mivelhogy meggyalázta; nem bocsáthatja el egész életén át.

Chapter 23

23:1  Ne vegye el senki az atyja feleségét és ne födje föl atyja leplét.

23:2  Ne jusson be zúzott heréjű vagy elvágott tagú az Örökkévaló gyülekezetébe.

23:3  Ne jusson be vérfertőzésből származó az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe.

23:4  Ne jusson be ammónita és móabita az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe, mindörökké.

23:5  Azért, mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból és mivelhogy fölbérelte ellened Bileámot, Beór fiát, Peszórból, Árám-Náháráimban, hogy elátkozzon téged.

23:6  De nem akart az Örökkévaló, a te Istened Bileámra hallgatni és átváltoztatta az Örökkévaló, a te Istened számodra az átkot áldássá, mert az Örökkévaló, a te Istened szeretett téged.

23:7  Ne keresd az ő békességüket és az ő javukat mindennapjaidon át, örökké.

23:8  Ne utáld az edómitát, mert testvéred ő; ne utáld az Egyiptomit, mert idegen voltál az ő országában.

23:9  Gyermekeik, akik születnek nekik, a harmadik nemzedék jusson be közülük az Örökkévaló gyülekezetébe.

23:10  Ha táborba vonulsz ellenségeid ellen, őrizkedjél minden gonosz dologtól.

23:11  Ha lesz közötted valaki, aki nem lesz tiszta éjjeli véletlen folytán, menjen ki a táboron kívülre, ne menjen be a táborba.

23:12  És lesz, estefelé fürödjék meg vízben és mikor lemegy a nap, menjen be a táborba.

23:13  És hely legyen számodra a táboron kívül, hogy oda kimehess.

23:14  És ásó legyen nálad fegyvereid mellett; és lesz, midőn kinn leülsz, áss vele és fedd be, ami elment tőled.

23:15  Mert az Örökkévaló, a te Istened jár táborod közepette, hogy megmentsen téged és ellenségeidet elédadja; azért legyen a te táborod szent, hogy ne lásson benne szemérmetlen dolgot és elforduljon tőled.

23:16  Ne szolgáltass ki szolgát az ő urának, ha menekül hozzád az ő ura elől.

23:17  Nálad lakjék, közepetted, ama helyen, melyet választ kapuid egyikében, ahol jó neki; ne sanyargasd őt.

23:18  Ne legyen paráznaságra szentelt nő Izrael leányai közül és ne legyen paráznaságra szentelt férfi Izrael fiai közül.

23:19  Ne vidd be a parázna nő bérét és az eb árát az Örökkévaló, a te Istened házába bármely fogadalom fejében; mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindkettő.

23:20  Ne adj kamatot testvérednek, kamatot pénzre, kamatot eledelre, kamatot bármire, amire kamatot adnak.

23:21  Az idegennek adj kamatot, de a testvérednek ne adj kamatot, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden szerzeményében, az országban, ahova bemész, hogy elfoglaljad.

23:22  Ha fogadalmat teszel az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne késsél azt teljesíteni, mert számon kéri azt az Örökkévaló, a te Istened tőled és vétek lesz rajtad.

23:23  Ha pedig abbahagyod a fogadalomtevést nem lesz rajtad vétek.

23:24  Ami ajkaidon kijön, őrizd meg és tedd meg, úgy, amint megfogadtad az Örökkévalónak, a te Istenednek önkéntes adományul, amit kimondtál száddal.

23:25  Ha bemész felebarátod szőlőjébe, ehetsz szőlőt kedved szerint jóllakásodig, de edényedbe ne tégy.

23:26  Ha bemész felebarátod lábán álló gabonájába, leszakíthatsz kalászokat kezeddel, de sarlót ne emelj felebarátod lábán álló gabonájára.

Chapter 24

24:1  Ha valaki feleséget vesz magának és férjévé lesz, akkor lesz, ha nem talál az kegyet szemeiben, mert talált rajta valami szemérmetlen dolgot és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából –

24:2  az elmegy házából és megy és más férfiúé lesz,

24:3  de meggyűlöli őt az utóbbi férfi és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából vagy ha meghal az utóbbi férfi, aki elvette feleségül:

24:4  nem szabad az első férjének, aki elküldte, visszavennie, hogy felesége legyen neki, miután megfertőztetett, mert utálat az az Örökkévaló színe előtt; és ne vidd vétekre az országot, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked örökségül.

24:5  Ha valaki vesz új feleséget, ne vonuljon ki a sereggel és ne jusson rá semmi teher; szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett.

24:6  Ne vegyen senki zálogul malmot és felső malomkövet, mert életet venne zálogba.

24:7  Ha rajtaérnek valakit, aki embert lop testvérei közül, Izrael fiai közül, hatalmaskodik fölötte és eladja őt, akkor haljon meg az a tolvaj, Így irtsd ki a gonoszt közepedből.

24:8  Őrizkedjél a poklosság sérelménél, hogy őrizkedjél nagyon és cselekedjél mind aszerint, amint tanítanak benneteket a levita papok, amint parancsoltam nekik, úgy őrizzétek meg, hogy megtegyétek.

24:9  Emlékezzél meg arról, amit tett az Örökkévaló, a te Istened Mirjámmal az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból.

24:10  Ha kölcsönzöl felebarátodnak bármely kölcsönt, ne menj be házába, hogy elvedd zálogát,

24:11  kinn állj meg és az az ember, akinek kölcsönöztél, hozza ki neked a zálogot az utcára.

24:12  Ha pedig szegény ember az, ne feküdjél le zálogával;

24:13  add vissza neki a zálogot, mikor lemegy a nap, hogy lefeküdhessék az ő ruhájában és áldjon téged; neked pedig igazságul lesz az az Örökkévaló a te Istened színe előtt.

24:14  Ne nyomorgasd a bérmunkást, a szegényt és szűkölködőt testvéreid közül vagy idegened közül, aki országodban, kapuidban van.

24:15  Aznap add meg bérét és ne menjen le fölötte a nap, mert szegény ő és azután vágyódik lelke, hogy ne kiáltson ellened az Örökkévalóhoz és vétek legyen rajtad.

24:16  Ne ölessenek meg atyák a gyermekek miatt és gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétkéért ölessék meg.

24:17  Ne hajlítsd el az idegennek és az árvának a jogát, és ne vedd el zálogba az özvegy ruháját.

24:18  Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptomban és megváltott téged az Örökkévaló, a te Istened onnan; azért parancsolom neked, hogy tedd ezt a dolgot.

24:19  Mikor learatod aratni valódat meződön, és elfelejtesz kévét a mezőn, ne térj vissza, hogy azt elvedd; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában.

24:20  Mikor lerázod olajfádat, ne szedd le (a bogyókat) magad után; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen.

24:21  Ha leszüreteled szőlődet, ne böngéssz magad után; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen.

24:22  Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában, azért parancsolom meg neked, hogy tedd ezt a dolgot.

Chapter 25

25:1  Ha pör lesz férfiak között és odalépnek a törvény elé, hogy ítéljenek fölöttük, és fölmentik az igazságost és elítélik a bűnöst

25:2  Akkor lesz, ha verést érdemel a bűnös, fektesse le őt a bíró és veressen rá maga előtt bűnösségéhez mérten, szám szerint.

25:3  Negyvenet veressen rá, ne többet; nehogy többet veressen rá, ezenfelül sok ütést, és lealáztatnék testvéred szemeid előtt.

25:4  Ne kösd be az ökör száját, mikor nyomtat.

25:5  Ha együtt laknak testvérek és meghal az egyik közülük, és fia nincs neki, ne legyen a halottnak felesége (családon) kívül idegen férfié, sógora menjen be hozzá és vegye őt nőül, sógorsági házassággal vegye el.

25:6  És legyen, az elsőszülött, akit szülni fog, maradjon meghalt testvére nevén, hogy ne töröltessék a neve Izraelből.

25:7  De ha nem akarja a férfi elvenni sógorasszonyát, akkor menjen ki sógorasszonya a kapuba, s vénekhez és mondja: Sógorom vonakodik fenntartani az ő testvérének nevét Izraelben, nem akar engem sógorsági házassággal elvenni.

25:8  És hívják meg városának vénei és szóljanak hozzá; ő meg odaáll és azt mondja: Nem akarom elvenni,

25:9  akkor lépjen oda sógorasszonya hozzá a vének szemei láttára, húzza le saruját a lábáról és köpjön ki előtte; szólaljon föl és mondja: Így történjék a férfiúval, aki nem építi föl testvérének a házát.

25:10  És neveztessék el Izraelben: Saruja – lehúzottnak háza.

25:11  Midőn férfiak egymás közt tusakodnak, valaki meg testvére, és közeledik az egyiknek felesége, hogy megmentse férjét annak kezéből, ki őt veri s kinyújtja kezét és megragadja a szemérmét:

25:12  akkor vágd el kezefejét, ne sajnálja szemed.

25:13  Ne legyen neked zacskódban kétféle súlykő, nagy és kicsiny.

25:14  Ne legyen neked házadban kétféle éfó, nagy és kicsiny.

25:15  Teljes és igazságos súlyköved legyen, teljes és igazságos éfód legyen, hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

25:16  Mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindaz, aki ezeket teszi, mindaz, aki hamisságot követ el.

25:17  Emlékezzél meg arról, amit tett neked Amalék az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból:

25:18  Hogy rádtámadt az úton és megverte az utócsapatodat, mind az elgyöngültetek mögötted; te pedig bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől.

25:19  Azért lesz, midőn nyugalmat szerez neked az Örökkévaló, a te Istened mind az ellenségeidtől köröskörül, az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfogadjad, akkor töröld el Amalék emlékét az ég alól, el ne felejtsd!

Chapter 26

26:1  És lesz, mikor bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul és elfoglalod azt és laksz benne:

26:2  Akkor végy zsengéjéből a föld minden gyümölcsének, melyet betakarítasz földedről, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, és tedd kosárba és menj arra a helyre, melyet kiválaszt az Örökkévaló, a te Istened, hogy lakoztassa ott nevét.

26:3  Menj el a paphoz, ki abban az időben lesz, és mondd neki: Kijelentem ma az Örökkévaló, a te Istened előtt, hogy elérkeztem az országba, melyről megesküdött az Örökkévaló őseinknek, hogy nekünk adja.

26:4  A pap vegye el a kosarat kezedből és tegye az Örökkévaló, a te lstened oltára elé.

26:5  Te pedig szólalj meg és mondd az Örökkévaló, a te Istened színe előtt: Bujdosó arameus volt az atyám, lement Egyiptomba, ott tartózkodott csekély számmal és lett ott nagy, hatalmas és számos néppé.

26:6  De az Egyiptomiak rosszul bántak velünk és sanyargattak bennünket és vetettek ránk nehéz munkát.

26:7  És mi kiáltottunk az Örökkévalóhoz, őseink Istenéhez és az Örökkévaló meghallotta hangunkat, meglátta nyomorúságunkat, vesződségünket és szorongatásunkat.

26:8  És kivezetett bennünket az Örökkévaló Egyiptomból erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelmetességgel, jelekkel és csodákkal.

26:9  Elhozott bennünket erre a helyre és adta nekünk ezt az országot, a tejjel-mézzel folyó országot.

26:10  És most, íme elhoztam zsengéjét a föld gyümölcsének, melyet nekem adtál, ó Örökkévaló! Azután tedd le azt az Örökkévaló, a te Istened színe előtt.

26:11  És örvendj mindama jónak, amit az Örökkévaló, a te Istened adott neked és házadnak, te, a levita és az idegen, aki közepetted van.

26:12  Ha teljesen megadtad termésed minden tizedét a harmadik évben, a tized évében, és adtad a levitának, az idegennek, az árvának és az özvegynek, hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak,

26:13  akkor mondd az Örökkévaló, a te Istened színe előtt: Eltakarítottam a szent részt a házból és oda is adtam a levitának, az idegennek, az árvának, az özvegynek, minden parancsolatod szerint, amelyet parancsoltál nekem, nem hágtam át egyet sem parancsolataid közül és nem felejtettem el;

26:14  nem ettem belőle gyászomban és nem takarítottam el belőle tisztátlanságomban és nem adtam, belőle a halott számára; hallgattam az Örökkévaló, az én Istenem szavára, cselekedtem mind aszerint, amint parancsoltad nekem.

26:15  Tekints le szent lakodból, az égből és áldd meg népedet Izraelt és a földet, melyet nekünk adtál, amint megesküdtél őseinknek, a tejjel-mézzel folyó országot.

26:16  E napon parancsolja neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtedd a törvényeket és rendeleteket; őrizd meg és tedd meg azokat egész szíveddel és egész lelkeddel.

26:17  Az Örökkévalóval mondattad te ma, hogy lesz neked Istened és hogy jársz az ő útjain, hogy megőrzöd törvényeit, parancsolatait és rendeleteit és hallgatsz az ő szavára.

26:18  És az Örökkévaló mondatta ma veled, hogy leszel az ő tulajdon népe, amint szólt hozzád és hogy megőrzöd minden parancsolatait;

26:19  hogy tegyen téged legmagasabbá mind a népek fölé, amelyeket alkotott dicséretre, hírnévre és dicsőségre, és hogy légy szent népe az Örökkévalónak, a te Istenednek, amint szólt.

Chapter 27

27:1  És megparancsolta Mózes, meg Izrael vénei a népnek, mondván: őrizzétek meg mind a parancsolatot, melyet én ma nektek parancsolok.

27:2  És lesz, ama napon, melyen átvonultok a Jordánon az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, állíts föl magadnak nagy köveket és meszeld be azokat mésszel,

27:3  és írd rájuk a tannak minden szavait, mihelyt átvonultál; azért, hogy bemehess az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked, a tejjel-mézzel folyó országba, amint szólt hozzád az Örökkévaló, őseid Istene.

27:4  És lesz, mihelyt átvonultatok a Jordánon, állítsátok föl a köveket, amit én ma nektek parancsolok, az Évol hegyén és meszeld be azokat mésszel.

27:5  És építs ott oltárt az Örökkévalónak, a te Istenednek, kövekből való oltárt, ne emelj azokra vasat.

27:6  Egész kövekből építsd az Örökkévaló, a te Istened oltárát és mutass be azon égőáldozatokat az Örökkévalónak, a te Istenednek;

27:7  vágj vágóáldozatokat és edd meg ott; és örvendj az Örökkévaló, a te Istened színe előtt.

27:8  És írd a kövekre a tannak minden szavait egész értelmesen.

27:9  És szólt Mózes és a levita papok egész Izraelhez, mondván: Figyelj és halljad Izrael! E napon lettél az Örökkévaló, a te Istened népévé!

27:10  Hallgass tehát az Örökkévaló, a te Istened szavára és tedd meg parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok.

27:11  És megparancsolta Mózes a népnek ama napon, mondván:

27:12  Ezek álljanak, hogy megáldják a népet a Gerizim hegyén, mihelyt átvonultatok a Jordánon Simon, Lévi, Júda, Isszáchár, József és Benjámin.

27:13  Ezek pedig álljanak az átoknál az Évol hegyén: Rúben, Gád, Ásér, Zebúlun, Dán és Náftáli.

27:14  És szólaljanak meg a leviták és mondják Izrael minden férfiának fennhangon:

27:15  Átkozott a férfi, aki készít faragott képet vagy öntött bálványt, utálatára az Örökkévalónak, mester kezeművét és titokban fölállítja! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen!

27:16  Átkozott, aki megveti atyját és anyját! És mondja az egész nép: Ámen!

27:17  Átkozott, aki eltolja felebarátja határát! És mondja az egész nép: Ámen!

27:18  Átkozott, aki félrevezet vakot az úton! És mondja az egész nép: Ámen!

27:19  Átkozott, aki elhajlítja jogát az idegennek, árvának és özvegynek! És mondja az egész nép: Ámen!

27:20  Átkozott, ki hál atyja feleségével, mert felfedte atyjának leplét! És mondja az egész nép: Ámen.

27:21  Átkozott, ki hál bármely barommal! És mondja az egész nép: Ámen.

27:22  Átkozott ki hál nővérével, atyjának leányával vagy anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen.

27:23  Átkozott, ki hál napával! És mondja az egész nép: Ámen.

27:24  Átkozott, aki agyonveri felebarátját titokban! És mondja. az egész nép: Ámen!

27:25  Átkozott, aki vesztegetést elfogad; hogy megöljön valakit, ártatlannak vérét ontva! És mondja az egész nép: Ámen!

27:26  Átkozott, aki nem tartja fenn a tannak szavait, hogy megtegye azokat! És mondja az egész nép: Ámen!

Chapter 28

28:1  És lesz, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd és megtedd mind a parancsolatait, melyeket én ma neked parancsolok, akkor tesz téged az Örökkévaló, a te Istened legmagasabbá mind a népek fölé.

28:2  És rádszállnak mindeme áldások és elérnek téged, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára.

28:3  Áldott lesz a városban és áldott lesz a mezőn.

28:4  Áldott lesz méhed gyümölcse, földed gyümölcse és barmod gyümölcse: marháid fajzása és juhaid szaporodása.

28:5  Áldott lesz kosarad és teknőd.

28:6  Áldott lesz jöttödben és áldott lesz mentedben.

28:7  Az Örökkévaló teszi majd, hogy ellenségeid, kik ellened támadnak, vereséget szenvedjenek előtted; egy úton vonulnak ki ellened, de hét úton menekülnek majd előled.

28:8  És az Örökkévaló hozzád parancsolja az áldást, éléstáraidba és kezed minden szerzeményébe, és megáld téged az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

28:9  Föltámaszt téged az Örökkévaló magának szent népévé, amint megesküdött neked, ha megőrzöd az Örökkévaló, a te Istened parancsolatait és jársz az ő útjain.

28:10  És látják a föld minden népei, hogy az Örökkévaló nevével neveztetsz és félnek majd tőled.

28:11  És bővelkedővé tesz téged az Örökkévaló javadra, méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében, a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek, hogy neked adja.

28:12  Megnyitja az Örökkévaló számodra jó kincstárát, az eget, hogy megadja országod esőjét a maga idejében és megáldja kezed minden munkáját; és te kölcsönzöl majd sok népnek, de te nem veszel kölcsön.

28:13  És tesz téged az Örökkévaló fejnek és nem faroknak, és mindig felül fogsz lenni és nem leszel alant, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened parancsaira, melyeket én ma neked parancsolok, hogy megőrizd és megtedd.

28:14  De el ne térj mindamaz igéktől, melyeket én ma nektek parancsolok, se jobbra, se balra, hogy járnál más istenek után, azokat szolgálván.

28:15  És lesz, ha nem hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd és megtedd mind a parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok, akkor rádjönnek mind ez átkok és elérnek téged.

28:16  Átkozott lesz a városban és átkozott lesz a mezőn.

28:17  Átkozott lesz kosarad és teknőd.

28:18  Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse, barmaid fajzása és juhaid szaporodása.

28:19  Átkozott lesz jöttödben és átkozott lesz mentedben.

28:20  Az Örökkévaló rád bocsátja az átkot, a zavart és a romlást kezed minden szerzeményében, amit teszel míg el nem pusztulsz és míg el nem veszel gyorsan, cselekedeteid gonoszsága miatt; mivelhogy elhagytál engem.

28:21  Hozzád tapasztja az Örökkévaló a halálvészt, mígnem kipusztít téged a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad.

28:22  Megver téged az Örökkévaló sorvadással, lázzal, gyulladással, forrósággal, szárazsággal, aszállyal és sárgasággal; és üldöznek téged, míg el nem veszel.

28:23  És lesz eged, mely fejed fölött van, érccé és a föld, mely alattad van, vassá.

28:24  Adni fog az Örökkévaló országod esője gyanánt fövényt és port; az égből száll le rád, amíg el nem pusztulsz.

28:25  Teszi majd az Örökkévaló, hogy vereséget szenvedsz ellenségeid előtt, egy úton vonulsz ki ellene, de hét úton menekülsz előle; és iszonyatul leszel a föld minden birodalmainak.

28:26  És lesz a te hullád eledele az ég minden madarának és a föld vadjának; és senki sem riasztja el.

28:27  Megver téged az Örökkévaló egyiptomi fekéllyel, kelésekkel; varral és rühvel, hogy nem gyógyulhatsz meg.

28:28  Megver téged az Örökkévaló őrültséggel, vaksággal és a szív bódultságával.

28:29  És tapogatni fogsz délben, amint tapogat a vak a sötétben és nem leszel szerencsés utaidon, hanem csak elnyomatott és kirabolt leszel minden időben és senki sem segít.

28:30  Nőt eljegyzel magadnak és más férfi veszi el, házat építesz és nem laksz benne; szőlőt ültetsz és nem veszed hasznát.

28:31  Ökrödet levágják szemeid előtt és te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják előled és nem kerül vissza hozzád; juhaid átadatnak ellenségeidnek és nem lesz számodra segítő.

28:32  Fiaid és leányaid átadatnak más népnek, szemeid látják és epednek utánuk egésznap, de nem lesz hatalom kezedben.

28:33  Földed gyümölcsét és minden fáradozásodat megemészti oly nép, melyet nem ismertél és te csak nyomorgatott és eltiport leszel minden időben.

28:34  És megörülsz szemeid látványától, amit látsz.

28:35  Megver téged az Örökkévaló gonosz fekéllyel a térdeken és a combokon, hogy nem gyógyulhatsz meg, lábad talpától egész fejed tetejéig.

28:36  Elvezet az Örökkévaló téged és királyodat, akit magad fölé teszel, oly néphez, melyet nem ismertél, sem te, sem őseid; és ott szolgálsz majd más isteneket, fából és kőből.

28:37  És leszel rémületté, példázattá és gúnnyá mind a népek között, ahova elvezet téged az Örökkévaló.

28:38  Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert fölfalja a sáska.

28:39  Szőlőket ültetsz és megmunkálod, de bort nem iszol és nem gyűjtsz be, mert megeszi a féreg.

28:40  Olajfáid lesznek minden határodban, de olajjal nem kened magadat, mert lehull olajbogyód.

28:41  Fiúkat és leányokat nemzesz, de nem lesznek a tieid, mert elmennek a fogságba.

28:42  Minden fádat és földed gyümölcsét elpusztítja a bogár.

28:43  Az idegen, ki közepetted lesz, föléd kerül, följebb, följebb, te pedig leszállsz, alábbra, alábbra.

28:44  ő fog neked kölcsönözni, de te nem fogsz neki kölcsönözni; ő lesz fejjé, te pedig leszel farokká.

28:45  És rádjönnek mindez átkok, üldöznek téged és elérnek, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára; hogy megőrizd parancsolatait és törvényeit, melyeket neked parancsolt.

28:46  És rajtad lesznek jelül és csodául, meg magzatodon mindörökké.

28:47  Azért, mert nem szolgáltad az Örökkévalót, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindenben; bővelkedve,

28:48  szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket az Örökkévaló rád fog küldeni, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és mindennek hiányában; vasjármot tesz nyakadra, míg el nem pusztít téged.

28:49  Az Örökkévaló hoz rád egy népet a távolból, a föld végéről, mint mikor repül a sas, egy népet, melynek nem érted a nyelvét;

28:50  egy kemény tekintetű népet; mely nem veszi tekintetbe az aggot és az ifjúnak nem kegyelmez.

28:51  Fölemészti barmod gyümölcsét és földed gyümölcsét, míg el nem pusztulsz, úgy, hogy nem hagy neked gabonát, mustot, olajat, sem barmod fajzásából és juhaid szaporodásából, míg el nem veszít téged.

28:52  És szorongat téged minden kapuidban, míg lesüllyednek magas és erős falaid, amelyekben te bízol, egész országodban; és szorongat téged minden kapuidban, egész országodban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.

28:53  És megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és leányaid húsát, akiket ad neked az Örökkévaló, a te Istened, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged.

28:54  A leggyöngédebb férfi közötted és a nagyon kényes irigy szemmel néz az ő testvérére és feleségére, ki keblén van és gyermekei maradékára, mely megmarad neki,

28:55  hogy ne adjon egyiknek sem közülük gyermekei húsából, melyet eszik; mivelhogy nem hagytak meg neki semmit a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged minden kapuidban.

28:56  A leggyöngédebb nő közötted és a legkényesebb, aki nem kísérelte meg talpát a földre bocsátani kényeskedés és elpuhulásból, irigy szemmel néz férjére, ki keblén van, fiára és leányára,

28:57  és kisdedére, mely tőle származik és gyermekeire, kiket szül, mert megeszi őket, mindennek hiányában, titokban, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged kapuidban.

28:58  Ha nem őrzöd meg, hogy megtedd a tannak minden igéit, melyek a könyvben meg vannak írva, hogy féljed ezt a dicső és félelmetes Nevet: az Örökkévalót, a te Istenedet:

28:59  Akkor csodálatossá teszi az Örökkévaló a te csapásaidat és magzatod csapásait, nagy és tartós csapásokká, gonosz és tartós betegségekké.

28:60  És rádhozza Egyiptom minden betegségét, amelyektől féltél és hozzád tapadnak;

28:61  minden betegség is és minden csapás, mely nincs megírva a tan könyvében – rád hozza azokat az Örökkévaló, míg el nem pusztulsz.

28:62  És csekély számmal maradtok meg, ahelyett, hogy voltatok, mint az ég csillagai sokaságra nézve; mivelhogy nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára.

28:63  És lesz, amint örült az Örökkévaló rajtatok, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, úgy fog örvendezni az Örökkévaló rajtatok, hogy elveszítsen benneteket és elpusztítson benneteket; és ki fogtok tépetni a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad.

28:64  És elszór téged az Örökkévaló mind a népek közé a föld egyik szélétől a föld másik széléig és ott szolgálsz majd más isteneket, melyeket nem ismertél, sem te, sem őseid, fából és kőből.

28:65  De ama népek között sem fogsz megpihenni és nem lesz nyugvóhelye lábad talpának, mert ad neked ott az Örökkévaló rettegő szívet, epedő szemeket és csüggedő lelket.

28:66  És életed függőben lesz előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem fogsz bízni életedben.

28:67  Reggel azt mondod: Bárcsak este volna és este azt mondod: Bárcsak reggel volna! szíved rettegése miatt, amellyel rettegsz és szemeid látványa miatt, amit látsz.

28:68  És visszavisz téged az Örökkévaló hajókon Egyiptomba, azon az úton, melyről azt mondtam neked: nem fogod azt többé látni. És áruljátok magatokat ott ellenségeidnek szolgákul és szolgálókul, de nem lesz vevő.

28:69  Ezek. a szövetség szavai, melyről megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, hogy kösse meg Izrael fiaival Móáb országában, ama szövetségen kívül, melyet kötött velük Chóreben.

Chapter 29

29:1  És Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Ti láttátok mindazt, amit tett az Örökkévaló szemeitek láttára Egyiptom országában, Fáraóval és minden szolgáival, meg egész országával;

29:2  a nagy kísértéseket, melyeket szemeid láttak, a jeleket és ama nagy csodákat.

29:3  De nem adott nektek az Örökkévaló szívet a megismerésre és szemeket a látásra, meg füleket a hallásra e mai napig.

29:4  És én vezettelek benneteket negyven évig a pusztában, ruháitok nem koptak le rólatok és sarud nem kopott le lábadról;

29:5  kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

29:6  És elérkeztetek arra a helyre, de kivonult Szichón, Chesbón királya és Óg, Boson királya ellenünk harcra és mi megvertük őket;

29:7  elvettük országukat és odaadtuk birtokul Rúbénnak, Gádnak és Menásse fél törzsének.

29:8  Őrizzétek meg tehát a szövetség szavait és tegyétek meg, hogy boldoguljalok mindenben, amit tesztek.

29:9  Ti álltok ma mindnyájan az Örökkévaló, az Istenetek színe előtt, fejeitek, törzseitek, véneitek, és felügyelőitek, Izrael minden férfia;

29:10  gyermekeitek, feleségeitek és idegened, aki táborod közepette van, favágódtól vízmerítődig.

29:11  Hogy belépj az Örökkévaló, a te Istened szövetségébe esküjébe, melyet az Örökkévaló, a te Istened veled van ma

29:12  hogy tegyen téged ma az ő népévé és ő legyen neked Isten amint szólt hozzád, amint megesküdött őseidnek. Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.

29:13  De nem egyedül veletek kötöm én ezt a szövetséget és ezt az esküt,

29:14  hanem avval, aki itt van velünk állva ma az Örökkévaló, a mi Istenünk színe előtt és avval, aki nincs itt velünk ma.

29:15  Mert ti tudjátok, hogy miként jártunk Egyiptom országában és miként vonultunk át a népek között, amelyeken átvonultatok.

29:16  Láttátok az ő utálataikat és bálványaikat, fából és kőből, ezüstből és aranyból, melyek náluk voltak.

29:17  Nehogy legyen közöttetek férfi vagy nő, vagy család, vagy törzs, melynek szíve elfordul ma az Örökkévalótól, a mi Istenünktől, hogy menjen és szolgálja ama népek isteneit, nehogy legyen közöttetek gyökér, mely mérget és ürmöt hajt.

29:18  És lenne, midőn hallja ez eskü szavait, akkor áldani fogja magát a szívében; mondván: Béke lesz velem, ha járok szívem állhatatosságában; hogy fokozza a jóllakással a szomjat.

29:19  Nem akar majd az Örökkévaló annak megbocsátani, mert akkor füstölög az Örökkévaló haragja és buzgalma ama férfiú ellen és rászáll mindaz átok, mely meg van írva ebben a könyvben és eltörli az Örökkévaló annak nevét az ég alól.

29:20  És kiválasztja azt az Örökkévaló rosszra Izrael minden törzsei közül, a szövetség minden átkai szerint, mely meg van írva a tannak könyvében.

29:21  És mondani fogja a későbbi nemzedék, fiaitok, kik támadnak utánatok és az idegen, aki távol országból jön, és látják ez ország csapásait, meg betegségeit, melyekkel sújtotta az Örökkévaló.

29:22  Kéntől és sótól kiégve egész földje, be nem vetik és nem sarjaszt semmit, nem nő rajta semmi fű, mint Szodoma, Gomorrha, Ádma és Czebóim fölforgatása, melyeket fölforgatott az Örökkévaló haragjában és fölgerjedésében.

29:23  És mondják majd mind a népek: Miért tett így az Örökkévaló ezzel az országgal? Miért e nagy harag; fölgerjedése?

29:24  És azt mondják majd: Mivelhogy elhagyták az Örökkévaló, őseik Istenének szövetségét, amelyet kötött velük, midőn kivezette őket Egyiptom országából.

29:25  Elmentek és szolgáltak más isteneket és leborultak előttük; istenek előtt, melyeket nem ismertek és melyeket nem osztott ki nekik.

29:26  És fölgerjedt az Örökkévaló haragja az ország ellen, hogy ráhozza mind az átkot, mely meg van írva e könyvben.

29:27  És kitépte őket az Örökkévaló földjükből haraggal és fölgerjedéssel és nagy fölháborodással, és vetette őket más országba, mint e mai napon van.

29:28  A rejtett dolgok az Örökkévalóé, a mi Istenünké, de a nyilvánvalók a mieink és gyermekeinké mindörökké, hogy megtegyük a tannak minden szavát.

Chapter 30

30:1  És lesz, ha rádjönnek mindezek a dolgok, az áldás és az átok, melyet eléd tettem, és szívedre veszed mind a népek között, ahova kivetett téged az Örökkévaló, a te Istened,

30:2  és megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és hallgatsz az ő szavára mind aszerint, amint és parancsoltam neked ma, te és gyermekeid, egész szíveddel és egész lelkeddel,

30:3  akkor visszahozza az Örökkévaló, a te Istened foglyaidat és irgalmaz neked, újra összegyűjt téged mind a népek közül, ahova elszórt téged az Örökkévaló, a te Istened.

30:4  Ha lesznek a te kivetettjeid az ég végén onnan is összegyűjt téged az Örökkévaló, a te Istened és onnan is elvesz;

30:5  és bevisz téged az Örökkévaló, a te Istened az országba, melyet elfoglaltak őseid, hogy (ismét) elfoglaljad; jót tesz veled és megsokasít jobban, mint őseidet.

30:6  És körülmetéli az Örökkévaló, a te Istened szívedet és magzatod szívét, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet egész szíveddel és egész lelkeddel, a te életed kedvéért.

30:7  És adja majd az Örökkévaló mindez átkot ellenségeidre és gyűlölőidre, akik üldöztek téged.

30:8  Te pedig megtérsz és hallgatsz az Örökkévaló szavára, és megteszed minden parancsolatait, melyeket én neked ma parancsolok;

30:9  és bővelkedővé tesz téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében javadra, mert újra fog rajtad örülni az Örökkévaló javadra, amint örült őseiden,

30:10  ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd parancsolatait és törvényeit, melyek meg vannak írva a tannak könyvében, midőn megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez egész szíveddel és egész lelkeddel.

30:11  Mert ez a parancsolat, melyet én neked parancsolok, nem elérhetetlen számodra és nincs távol az;

30:12  nem az égben van az, hogy mondanád: Ki száll föl érte számunkra az égbe, hogy elhozza nekünk és hirdesse azt nekünk, hogy megtegyük;

30:13  nem a tengeren túl van az, hogy mondanád: Ki megy át számunkra a tengeren túlra, hogy elhozza nekünk és hirdesse azt nekünk, hogy megtegyük;

30:14  hanem nagyon közel van hozzád az ige, szádban és szívedben, hogy megtedd azt.

30:15  Lásd, eléd tettem ma az életet és a jót, a halált és a rosszat,

30:16  amint hogy megparancsolom ma neked, hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, hogy járj az ő útjain, hogy megőrizd parancsolatait, törvényeit és rendeleteit, hogy élj, sokasodjál és megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened az országban, ahová bemész, hogy azt elfoglaljad.

30:17  Ha pedig elfordul szíved és nem engedelmeskedsz, megtántorodsz és leborulsz más istenek előtt és szolgálod őket

30:18  Kijelentem nektek ma, hogy el fogtok pusztulni, nem lesztek hosszú életűek azon a földön, ahová te átvonulsz a Jordánon át, hogy bemenj oda és elfoglaljad azt.

30:19  Tanúkul hívom ellenetek ma az eget és a földet: az életet és a halált tettem eléd, az áldást és az átkot! Válaszd tehát az életet, hogy életben maradj te és magzatod;

30:20  hogy szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet, hallgass az ő szavára és ragaszkodjál hozzá, mert Ő a te életed és napjaid hosszúsága, hogy lakjál a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik adja.

Chapter 31

31:1  Mózes ment és elmondta ezeket a szavakat egész Izraelnek.

31:2  És mondta nekik: Százhúsz éves vagyok én ma, nem bírok többé kivonulni, meg bevonulni; az Örökkévaló pedig azt mondta nekem, nem fogsz átvonulni ezen a Jordánon.

31:3  Az Örökkévaló, a te Istened, ő vonul át előtted, ő fogja elpusztítani ezeket a népeket előled, hogy elfoglaljad azokat; Józsua, ő vonul át előtted, amint szólt az Örökkévaló.

31:4  És úgy tesz velük az Örökkévaló, amint tett Szichónnal és Óggal, az Emóri királyaival, meg országukkal, hogy elpusztította azokat.

31:5  Az Örökkévaló elétek fogja azokat adni és tegyetek velük mind a parancsolat szerint, melyet parancsoltam nektek.

31:6  Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert az Örökkévaló, a te Istened, ő jár veled, nem enged lankadnod és nem hagy el téged.

31:7  Akkor szólította Mózes Józsuát, és mondta neki egész Izrael szemei előtt: Légy erős és bátor, mert te mész be a néppel az országba, melyről megesküdött az Örökkévaló őseiknek, hogy nekik adja, és te adod azt birtokukba.

31:8  És az Örökkévaló, ő jár előtted, ő lesz veled, nem enged lankadnod és nem hagy el téged; ne félj és ne csüggedj.

31:9  Es Mózes fölírta ezt a tant és átadta a papoknak, Lévi fiainak, akik viszik az Örökkévaló szövetségének ládáját, meg Izrael minden véneinek.

31:10  És megparancsolta nekik Mózes, mondván: Hét év végével, az elengedés évének idején, a sátrak ünnepén,

31:11  midőn eljön egész Izrael, hogy megjelenjék az Örökkévaló, a te Istened színe előtt, azon a helyen, melyet kiválaszt, olvasd föl ezt a tant egész Izrael előtt, füleik hallatára.

31:12  Gyűjtsd egybe a népet: a férfiakat, a nőket, a gyermekeket és idegenedet, aki kapuidban van, hogy hallják és hogy megtanulják, és féljék az Örökkévalót, a ti Isteneteket és őrizzék meg, hogy megtegyék a tannak minden szavait.

31:13  És gyermekeik, akik nem tudják, hallják és tanulják meg, félni az Örökkévalót, a ti Isteneteket minden időben, amíg éltek a földön, ahova átvonultok a Jordánon, hogy azt elfoglaljátok.

31:14  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, közelednek napjaid, hogy meghalj; szólítsd Józsuát és álljatok a gyülekezés sátorába, hogy parancsot adjak neki. És elment Mózes meg Józsua, és odaálltak a gyülekezés sátorába.

31:15  És megjelent az Örökkévaló a sátorban, felhőoszlopban és megállt a felhőoszlop a sátor bejáratánál.

31:16  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, te nyugszol majd őseidnél, és föltámad ez a nép és paráználkodva jár az ország idegen istenei után, ahova eljut majd, annak közepében, engem pedig elhagy és megszegi szövetségemet, melyet vele kötöttem.

31:17  És akkor fölgerjed haragom ellene azon a napon, elhagyom őket; elrejtem színemet előlük, hogy megemésztessék; és éri őt sok baj és szorongatás és mondani fogja azon a napon: Nemde, mivelhogy Istenem nincs közepettem, érnek engem ezek a bajok?

31:18  Én pedig teljesen elrejtem színemet azon a napon mindama gonoszság miatt, melyet elkövetett, hogy más istenekhez fordult.

31:19  És most írjátok föl magatoknak ezt az éneket és tanítsd meg rá Izrael fiait, tedd azt a szájukba, hogy legyen számomra ez ének tanúnak Izrael fiai ellen.

31:20  Mert elviszem őt arra a földre, melyről megesküdtem őseinek, a tejjel-mézzel folyóra és eszik, jóllakik, kövér lesz és elfordul más istenekhez, szolgálja azokat, engem pedig megvet és megszegi szövetségemet.

31:21  És lesz, ha majd eléri őt sok baj és szorongatás, akkor valljon ez ének előtte tanú gyanánt, – mert nem fog elfelejtetni magzata szájából – mert ismerem az ő indulatát, amellyel ő ma cselekszik, mielőtt beviszem őt az országba, melyről megesküdtem.

31:22  És Mózes felírta ez éneket az nap és megtanította rá Izrael fiait.

31:23  És (Isten) parancsot adott Józsuának, Nún fiának és mondta: Légy erős és bátor, mert te viszed be Izrael fiait az országba, melyről megesküdtem nekik, én pedig veled leszek.

31:24  És volt, midőn végzett Mózes azzal, hogy fölírja e tannak szavait könyvbe, mindvégig,

31:25  akkor megparancsolta Mózes a levitáknak, akik viszik az Örökkévaló szövetségének ládáját, mondván:

31:26  Vegyétek a tannak könyvét és tegyétek azt az Örökkévaló, a ti Istenetek szövetségének ládája mellé, hogy ott legyen tanúnak ellened.

31:27  Mert én ismerem ellenszegülésedet és kemény nyakadat; íme, amíg én élek veletek ma, ellenszegültetek az Örökkévalónak, hát még halálom után.

31:28  Gyűjtsétek egybe hozzám törzseitek minden véneit és felügyelőiteket, hadd mondom el füleik hallatára e szavakat, és hadd hívom föl tanúnak ellenük az eget és a földet.

31:29  Mert tudom, hogy halálom után megromoltok és letértek majd az útról, melyet parancsoltam nektek, és elér benneteket a baj késő időben, midőn azt teszitek, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, hogy megharagítsátok őt kezetek műve által.

31:30  Mózes elmondta Izrael egész gyülekezetének fülei hallatára az ének szavait, mindvégig.

Chapter 32

32:1  Figyeljetek egek, hadd szóljak és hallja meg a föld szám szózatát.

32:2  Permetezzék mint az eső tanításom, hulljon mint a harmat szózatom, mint permetezés a sarjadékra és zápor a fűre.

32:3  Mert az Örökkévaló nevét szólítom, adjatok dicsőséget Istenünknek!

32:4  A szirt, tökéletes az Ő műve, mert minden útja jog; a hűség Istene hamisság nélkül, igazságos és egyenes Ő.

32:5  Elromlott számára – nem is gyermekei, saját gyalázatukra – a ferde és fonák nemzedék.

32:6  Az Örökkévalónak így fizettek, alávaló, oktalan nép? Nem-e Ő a te atyád, aki téged szerzett, Ő alkotott és szilárdított meg téged?

32:7  Emlékezzél ősidőkről, vizsgáljátok nemzedékek és nemzedékek éveit! Kérdezd meg atyádat és tudtodra adja, véneidet és elmondják neked.

32:8  Midőn birtokot adott a Legfelsőbb a nemzeteknek, midőn elválasztotta az ember fiait: megállapította a népek határait Izrael fiainak száma szerint.

32:9  Mert az Örökkévaló osztályrésze az ő népe, Jákob az ő kimért öröksége.

32:10  A puszta földjén találja őt, a sivárságban, a sivatag ordítása közt; körülveszi, vigyáz rá, megóvja, mint a szeme fényét.

32:11  Mint a sas, mely fölkelti fészkét, fiókái fölött lebeg, kiterjeszti szárnyait, fölveszi és viszi tollain;

32:12  úgy az Örökkévaló egyedül vezeti őt és nincs vele idegen isten.

32:13  Járatja őt a föld magaslatain és eszi az a mező gyümölcsét, mézet szívat vele a sziklából és olajat a kőszirtből;

32:14  a marha vaját és juhok tejét a bárányok zsiradékával, Básán nevelte kosokat és a bakokat, a búza veséinek zsiradékával, és a szőlővért iszod bor gyanánt.

32:15  És Jesúrun meghájasodott és kirúgott, meghájasodtál, meghíztál, megkövéredtél – és elvetette Istenét, aki alkotta és meggyalázta üdvének szirtjét.

32:16  Ingerlik őt idegenekkel és utálatokkal bosszantják őt;

32:17  áldoznak a rossz szellemeknek, nem-isteneknek; isteneknek, melyeket nem ismertek, újaknak, melyek az imént jöttek, melyektől atyáitok nem borzadtak.

32:18  A szirtet, ki téged szült, elhagytad és elfelejtetted Istent, ki létrehozott.

32:19  És látta az Örökkévaló és megvetette, és leányai fölött való bosszúságból.

32:20  És mondta: Hadd rejtem el színemet előlük, majd meglátom, mi lesz a végük? Mert fonák nemzedék ez, gyermekek, kikben, nincs hűség.

32:21  Ők ingereltek engem nem-istennel, bosszantottak hiábavalóságaikkal, én pedig ingerlem őket nem-néppel, alávaló nemzettel bosszantom őket.

32:22  Mert tűz gyulladt ki haragomban és égett a sír mélyéig, megemészti a földet és termését, és lángba borítja a hegyek alapjait.

32:23  Halmozok rájuk bajokat, nyilaimat elfogyasztom ellenük.

32:24  Az éhségtől kiaszottak, a forróláztól és keserű halálvésztől fölemésztettek lesznek; fenevadak fogát bocsátom rájuk, a porban kúszók mérgével együtt.

32:25  Kinn pusztít a kard és a szobákban a félelem, mind ifjat, mind hajadont, csecsemőt az ősz emberrel együtt.

32:26  Mondtam: Elpusztítom őket, kiirtom emléküket a halandók közül.

32:27  Ha nem félnék az ellenség bosszantásától, hogy félre ne ismerjék elleneik, nehogy azt mondják: Kezünk a hatalmas, nem az Örökkévaló cselekedte mindezt.

32:28  Mert tanácsvesztette nép ez, nincs bennük értelem.

32:29  Ha bölcsek volnának, megértenék ezt, gondolnának végükre!

32:30  Miként üldözhet egy ezret és ketten hogy futamíthatnak meg tízezret? Ha nem, hogy szirtjük eladta őket és az Örökkévaló kiszolgáltatta őket.

32:31  Mert nem olyan, mint szirtünk az ő szirtjük, maguk ellenségeink bírák ebben.

32:32  Mert Szodoma szőlőjéből való az ő szőlőjük és Gomorra mezőségeiről; bogyóik méregbogyók, keserűek a fürtjeik.

32:33  Sárkányok dühe az ő boruk és viperák kegyetlen mérge.

32:34  Nemde el van az rejtve nálam, bepecsételve kincstáraimban?

32:35  Enyém a bosszú és a megtorlás az időre, midőn ingadozik lábuk, mert közel van szerencsétlenségük napja és sietve jön az ő jövőjük.

32:36  Mert igazságot szolgáltat az Örökkévaló az ő népének és megszánja szolgáit, midőn látja, hogy eltűnt a hatalom és odavan az elzárt és meghagyott.

32:37  És azt mondja: Hol vannak isteneik, a szirt, melyben bíztak,

32:38  melyek az ő áldozataik zsiradékát eszik, italáldozatuk borát isszák? Keljenek föl, segítsenek benneteket, hogy oltalom legyen számotokra!

32:39  Lássátok most, hogy én, én vagyok az és nincs Isten mellettem, én osztok halált és adok életet, sebet verek és meggyógyítom én, és nincs, aki kezemből megmenthet!

32:40  Mert az égre emelem föl kezemet és mondom: Amint hogy örökké élek –

32:41  ha megélesítem villogó kardomat és kezem az ítélethez fog, bosszút állok elleneimen és gyűlölőimnek megfizetek.

32:42  Megrészegítem nyilaimat vérrel és kardom húst eszik: az elesettnek és fogolynak vérével, az ellenség szétzúzott fejéből.

32:43  Ujjongjatok nemzetek az ő népének, mert ő megbosszulja szolgáinak vérét és bosszút áll ellenein, engesztelést szerez földjének, népének.

32:44  Mózes elment és elmondta ez ének minden szavait a nép füleinek hallatára, ő és Hósea, Nun fia.

32:45  Midőn végzett Mózes azzal; hogy elmondja mind e szavakat egész Izraelnek,

32:46  akkor mondta nekik: Fordítsátok szíveteket mind a szavakra, melyekkel én tanúságot teszek ellenetek ma, hogy megparancsoljátok azokat gyermekeiteknek, hogy megőrizzék és megtegyék e tannak minden szavait.

32:47  Mert nem üres szó az számotokra, hanem az a ti életetek és ez ige által lesztek hosszú életűek a földön, ahova ti átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok.

32:48  És szólt az Örökkévaló Mózeshez ugyanezen a napon, mondván:

32:49  Menj fel az Ábárim e hegyére, a Nebó hegyre, mely Móáb országában van, mely Jerichó előtt van, és nézd meg Kanaán országát, melyet és Izrael fiainak adok örök birtokul.

32:50  És halj meg a hegyen, ahova te fölmész takaríttassál el népedhez, amint meghalt Áron testvéred a Hór hegyén és eltakaríttatott népéhez;

32:51  mivelhogy hűtlenül cselekedtetek ellenem Izrael fiai közepette a pörlekedés vizeinél Kádesben, Cin pusztájában, mivelhogy nem szenteltetek meg engem Izrael fiai közepette.

32:52  Csak távolról láthatod az országot, de be nem mész oda, az országba, melyet én Izrael fiainak adok.

Chapter 33

33:1  Ez pedig az áldás, mellyel megáldotta Mózes, Isten embere, Izrael fiait az ő halála előtt.

33:2  És mondta: Az Örökkévaló Szinájról jött és sugárzott neki Széirről, fénylett Párán hegyéről és eljött a szentség tízezrei közül, jobbja felől a törvény tüze számukra.

33:3  És szerette is a népet, minden szentjei a te kezedben vannak és ők lábaidnál elterülve fogadják szózataidat.

33:4  A tan, melyet parancsolt nekünk Mózes, öröksége Jákob gyülekezetének.

33:5  Így lett királlyá Jesúrunban, midőn összegyűltek a nép fejei, együvé Izrael törzsei.

33:6  Éljen Rúben és meg ne haljon, hogy ne legyenek emberei csekély számmal.

33:7  Ezt pedig Júdáról; és mondta: Hallgasd meg, Örökkévaló, Júda szavát és népéhez vidd őt; hatalmával harcoljon magáért és segítsége elleneivel szemben te légy!

33:8  Léviról mondta: Tummimod és Urimod jámbor férfiúdé, kit megkísértettél Másszóban, kivel pörlekedtél Merivó vizeinél;

33:9  aki mondta atyjáról és anyjáról: Nem láttam, testvéreit nem ismert és gyermekeiről nem tudott, mert szózatodat őrizték meg és szövetségedet tartották meg.

33:10  Tanítják rendeleteidre Jákobot és tanodra Izraelt, tesznek füstölőszert színed elé és égőáldozatot oltárodra.

33:11  Áldd meg, Örökkévaló, az ő erejét és keze munkája legyen kedves előtted; zúzd össze ellenei ágyékát és gyűlölőit, hogy föl ne támadjanak!

33:12  Benjáminról mondta: Az Örökkévaló kedveltje, bizton lakik mellette; védelmezi őt minden időben és vállai között lakozik.

33:13  Józsefről mondta: Isten áldotta az ő országa, az ég drágaságával, harmattal és az alant heverő mélység vizével;

33:14  a nap érlelte termésének drágaságával, mint a hónapok hajtásának drágaságával;

33:15  az ős hegyek javával és az örök halmok drágaságával;

33:16  az ország drágaságával és bőségével, mint a csipkebokorban lakozónak kegyével! Szálljon ez József fejére, feje tetejére testvérei koszorúzottjának!

33:17  Első fajzású tulka dísze ő neki és Reém szarvai az ő szarvai, azokkal döf le népeket, egyetemben a föld végéig; ezek pedig Efráim tízezrei és Menásse ezrei.

33:18  Zebúlunnak mondta: Örvendj Zebúlun mentedben, Isszáchár pedig sátraidban.

33:19  Népeket hívnak a hegyre, ott áldoznak igazságos áldozatokat, mert a tengerek bőségét szívják és a fövény rejtette kincseket.

33:20  Gádról mondta: Áldott, aki kiterjeszti Gád határát! Mint oroszlán tanyázik és szétszaggat kart; meg koponyát.

33:21  És kiszemelte magának a legelejét, mert ott van a törvényhozó része elrejtve; és járt a nép élén, végezte az Örökkévaló igazát és ítéleteit Izraellel.

33:22  Dánról mondta: Dán fiatal oroszlán, előront Básánból.

33:23  Náftáliról mondta: Náftáli jóllakva keggyel és telve az Örökkévaló áldásával, nyugatra és délre végy birtokot.

33:24  Ásérről mondta: Áldott a fiúk közül Ásér; legyen ő kedveltje testvéreinek és mártsa olajba lábát.

33:25  Vas és érc a te záraid és napjaiddal növekedik erőd is.

33:26  Nincs olyan, mint az Isten, ó Jesúrun! Bejárja az eget segítségedre és fönségében a fellegeket.

33:27  Menedék az ősidők Istene és alant örök hatalom, elűzte előled az ellenséget és mondta Pusztítsd el!

33:28  Így lakott Izrael biztonságban, egymaga Jákob forrása, gabona és must országában, még ege is permetez harmatot.

33:29  Boldog vagy te Izrael ki olyan, mint te? nép, segítve az Örökkévalótól, ki segítséged pajzsa és fenséged kardja! Ellenségeid hízelegnek neked, te pedig az ő magaslataikat taposod.

Chapter 34

34:1  És Mózes fölment Móáb síkságáról Nebó hegyére, Piszga csúcsára, mely Jerichó előtt van, és az Örökkévaló megmutatta neki az egész országot, Gileádtól Dánig,

34:2  meg az egész Náftálit és Efráim meg Menásse országát, egész Júda országát a nyugati tengerig;

34:3  a déli részt, a környéket, Jerichó, a pálmák városának völgyét, egész Czóárig.

34:4  És mondta neki az Örökkévaló: Ez az ország, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván: Magzatodnak fogom adni: engedtem látnod saját szemeiddel, de át nem vonulhatsz oda.

34:5  És meghalt ott Mózes, Isten szolgája, Móáb országában, az Örökkévaló parancsára.

34:6  Eltemette ott a völgyben, Móáb földjén, Bész-Peór átellenében, de nem tudja sírját senki, egész a mai napig.

34:7  Mózes pedig százhúsz éves volt, mikor meghalt; nem homályosodott el a szeme és nem fogyott meg az ereje.

34:8  Megsiratták Izrael fiai Mózest Móáb síkságain harminc napig, és beteltek Mózes siratásának, gyászolásának napjai.

34:9  Józsua pedig; Nún fia eltelt a bölcsesség szellemével, mert rátette Mózes a kezeit és Izrael fiai hallgattak rá és úgy cselekedtek, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

34:10  És nem támadt többé oly próféta Izraelben, mint Mózes, akit ismert az Örökkévaló színről színre;

34:11  mindama jelek és csodák tekintetében, amelyekkel küldte őt az Örökkévaló, hogy végezze Egyiptom országában Fáraón, minden szolgáin és egész országán,

34:12  és mindama nagy hatalom és mindama nagy félelmetesség tekintetében, amit végzett Mózes egész Izrael szeme láttára.