HunKNB - I Chronicles

Chapter 1

1:1  Ádám, Szet, Enós,

1:2  Káinán, Maláleél, Járed,

1:3  Hénok, Matuzsálem, Lámek,

1:4  Noé, Szem, Kám és Jáfet.

1:5  Jáfet fiai Gómer, Magóg, Madáj, Jáván, Tubál, Mosok, és Tírász voltak.

1:6  Gómer fiai Askenez, Rifát és Togorma,

1:7  Jáván fiai pedig Elisa, Tarzis, Ketim és Dodanim voltak.

1:8  Kám fiai Kús, Micrajim, Fút és Kánaán voltak.

1:9  Kús fiai Sába, Hevila, Szabáta, Regma és Szabátáka, Regma fiai pedig Sába és Dádán voltak.

1:10  Kús nemzette Nimródot is: ennek kezdett hatalma lenni a földön.

1:11  Micrajim nemzette Ludimot, Anamimot, Laabimot, Neftuimot,

1:12  Fetruszimot és Kaszluimot – ezek közül vonultak ki a filiszteusok – meg Kaftorimot.

1:13  Kánaán nemzette Szidont, az elsőszülöttjét, továbbá Hetitát,

1:14  Jebuzitát, Amoritát, Gergezitát,

1:15  Hivvitát, Arákitát, Szinitát,

1:16  Aráditát, Cemaritát és a Hamatitát.

1:17  Szem fiai Élám, Asszúr, Arfaxád, Lúd, Arám, Húsz, Húl, Geter és Mosok voltak.

1:18  Arfaxád Sálét nemzette, az pedig Hébert nemzette.

1:19  Hébernek két fia született: az egyiket Fálegnek hívták, mert az ő napjaiban került felosztásra a föld, fivérét pedig Jektánnak nevezték.

1:20  Jektán nemzette Elmodádot, Sálefet, Aszármótot, Járét,

1:21  Adorámot, Huzált, Deklát,

1:22  Hebált, Abimaélt, Sábát, valamint

1:23  Ofírt, Hevilát és Jobábot: ezek mind Jektán fiai voltak.

1:24  Szem, Arfaxád, Sál,

1:25  Héber, Fáleg, Rágau,

1:26  Szerúg, Náchor, Táre,

1:27  Ábrám, vagyis Ábrahám.

1:28  Ábrahám fiai Izsák és Izmael voltak.

1:29  Nemzedékeik a következők voltak. Izmaeltől származott az ő elsőszülöttje, Nábajót, azután Kedár, Abdeél, Mábszám,

1:30  Misma, Dúma, Mássza, Hádád, Tema,

1:31  Jetur, Náfis és Kedma. Ezek voltak Izmael fiai.

1:32  Keturának, Ábrahám mellékfeleségének fiai, azok, akiket ő szült, Zámrán, Jeksán, Mádán, Mádián, Jesbok és Sua voltak. Jeksán fiai Sába és Dedán,

1:33  Mádián fiai pedig Éfa, Éfer, Hénok, Abida és Eldáa voltak. Ezek mind Ketura fiai voltak.

1:34  Ábrahám nemzette továbbá Izsákot: az ő fiai Ézsau és Izrael voltak.

1:35  Ézsau fiai Elifáz, Ráguel, Jehus, Jálám és Kóré voltak.

1:36  Elifáz fiai Temán, Ómár, Szefi, Gátán, Kenez, Támna és Amalek,

1:37  Ráguel fiai pedig Náhát, Zára, Samma, Meza voltak.

1:38  Szeír fiai Lótán, Sobál, Szebeon, Ána, Díson, Eszer és Dísán voltak.

1:39  Lótán fiai Hóri és Homám voltak, Lótán nővére pedig Támna volt.

1:40  Sobál fiai Alián, Manhat, Ebál, Séfi és Onám, Szebeon fiai Ája és Ána, Ána fiai Díson,

1:41  Díson fiai Hamrám, Esebán, Jetrán és Kárán,

1:42  Eszer fiai Bálaán, Záván és Jákán, Dísán fiai Húsz és Árán voltak.

1:43  A következők voltak azok a királyok, akik Edom földjén uralkodtak, mielőtt Izrael fiainak királyuk lett volna: Bále, Beor fia; városának neve: Denába.

1:44  Amikor Bále meghalt, a Boszrából való Jobáb, Záre fia lett a király helyette.

1:45  Amikor Jobáb is meghalt, a temániak földéről való Husám lett a király helyette.

1:46  Amikor Husám is meghalt, Ádád, Bádád fia lett a király helyette, az, aki megverte a mádiánitákat Moáb földjén. Városának neve: Ávít.

1:47  Amikor Ádád is meghalt, a Mászrekából való Szemla lett a király helyette.

1:48  Amikor Szemla is meghalt, a Folyóvíz mellett fekvő Rohobótból való Saul lett a király helyette.

1:49  Amikor Saul is meghalt, Balánán, Ákobor fia lett a király helyette.

1:50  Amikor ő is meghalt, Ádád lett a király helyette. Városának neve Fáu, feleségét pedig, aki Mezaáb leányának, Mátrednek volt a leánya, Meetábelnek hívták.

1:51  Ádád halála után királyok helyett fejedelmek kezdtek uralkodni Edomban: Támna fejedelem, Álva fejedelem, Jetet fejedelem,

1:52  Oolibáma fejedelem, Éla fejedelem, Finon fejedelem,

1:53  Kenez fejedelem, Temán fejedelem, Mábszár fejedelem,

1:54  Magdiél fejedelem, Hírám fejedelem. Ezek voltak Edom fejedelmei.

Chapter 2

2:1  Izrael fiai Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Isszakár, Zebulon,

2:2  Dán, József, Benjamin, Naftali, Gád és Áser voltak.

2:3  Júda fiai Her, Onán és Sela voltak; ezt a hármat szülte neki Sua leánya, a kánaáni asszony. Her, Júda elsőszülöttje azonban gonosz volt az Úr előtt, s ezért az Úr megölte.

2:4  Támár, a menye, Fáreszt és Zárát szülte neki; Júda fiai összesen tehát öten voltak.

2:5  Fáresz fiai Ezron és Hámul voltak.

2:6  Zára fiai összesen öten voltak: Zámri, Etán, Emán, Kalkál és Dára.

2:7  Kármi fiai voltak: Ákár, aki bajba döntötte Izraelt, mivel az átok alá vetett dologból lopott s így bűnt követett el,

2:8  Etán fia pedig Azarja.

2:9  Ezron fiai, azok, akik neki születtek, Jerameél, Arám és Kalubi voltak.

2:10  Arám Aminádábot nemzette, Aminádáb Nahsont, Júda fiainak fejedelmét nemzette,

2:11  Nahson nemzette Szálmát, tőle származott Boóz.

2:12  Boóz Obedet nemzette, aki pedig Izájt nemzette,

2:13  Izáj aztán nemzette: Eliábot, az elsőszülöttet, Abinádábot, a másodikat, Simát, a harmadikat,

2:14  Natanaelt, a negyediket, Raddájt, az ötödiket,

2:15  Ászomot, a hatodikat, Dávidot, a hetediket.

2:16  Nővéreik voltak: Száruja és Abigail. Szárujának három fia volt: Abizáj, Joáb és Aszaél,

2:17  Abigail pedig Amászát szülte: az ő atyja az izmaelita Jeter volt.

2:18  Káleb, Heszron fia, egy Azuba nevű asszonyt vett feleségül. Vele nemzette Jeriótot, akinek fiai Jáser, Sobáb és Árdon voltak.

2:19  Azuba halála után Káleb Efratát vette feleségül, aki Húrt szülte neki.

2:20  Húr aztán Úrit nemzette. Úri pedig Beszeleélt nemzette.

2:21  Heszron aztán bement Mákirnak, Gileád atyjának leányához, s elvette; ekkor ő hatvan éves volt. Ő szülte neki Szegubot,

2:22  Szegub pedig Jaírt nemzette. Neki huszonhárom városa volt Gileád földjén,

2:23  de Gessúr és Arám elvette Jaír városait, Kánátot is, ennek falvait is, hatvan várost. Ők mind Mákirnak, Gileád atyjának fiai voltak.

2:24  Amikor pedig Heszron meghalt, Káleb bement Efratához. Heszronnak Ábia is felesége volt, aki neki Áshurt, Tekoa atyját szülte.

2:25  Jerameélnek, Heszron elsőszülöttjének a következő fiai születtek: Rám, elsőszülöttje, továbbá Búna, Arám, Ászom és Áhia.

2:26  Jerameél egy másik asszonyt is feleségül vett: ezt Atárának hívták és Onám anyja lett.

2:27  Rámnak, Jerameél elsőszülöttjének fiai Moósz, Jámin és Áhár voltak.

2:28  Onám fiai Szemei és Jáda, Szemei fiai pedig Nádáb és Abisúr voltak.

2:29  Abisúr feleségét Abihailnak hívták, aki neki Ahobbánt és Mólidot szülte.

2:30  Nádáb fiai Száled és Affaim voltak. Száled gyermektelenül halt meg,

2:31  Affaim fia Jesi volt. Ez a Jesi Sesánt nemzette, Sesán pedig Oholájt nemzette.

2:32  Jádának, Szemei fivérének fiai Jeter és Jonatán voltak. Jeter gyermektelenül halt meg,

2:33  Jonatán Fáletet és Zízát nemzette. Ezek voltak Jerameél fiai.

2:34  Sesánnak nem voltak fiai, csak leányai, meg egy egyiptomi rabszolgája, akit Jeraának hívtak.

2:35  Hozzáadta leányát feleségül s az neki Etejt szülte.

2:36  Etej aztán Nátánt nemzette, Nátán Zábádot nemzette,

2:37  Zábád Oflált nemzette, Oflál Obedet nemzette,

2:38  Obed Jéhut nemzette, Jéhu Azarját nemzette,

2:39  Azarja Heleszt nemzette, Helesz Elászát nemzette,

2:40  Elásza Sziszámojt nemzette, Sziszámoj Sallumot nemzette,

2:41  Sallum Ikámiát nemzette, Ikámia pedig Elisámát nemzette.

2:42  Kálebnek, Jerameél fivérének fiai voltak: Mésa, az ő elsőszülöttje, Zífnek az atyja, és Máresának, Hebron atyjának fiai.

2:43  Hebron fiai Kóré, Táfua, Rekem és Samma voltak.

2:44  Samma Rahámot, Jerkaám atyját nemzette, Rekem pedig Sammájt nemzette.

2:45  Sammáj fia Máon volt, Máon Bétszúr atyja volt.

2:46  Éfa, Káleb mellékfelesége Háránt, Mószát és Gezezt szülte. Hárán Gezezt nemzette,

2:47  Jahaddáj fiai pedig Regom, Jótám, Gésán, Fálet, Éfa és Saáf voltak.

2:48  Maáka, Káleb mellékfelesége Sábert és Taránát szülte.

2:49  Saáf, Madmena atyja Sevát, Makbena atyját és Gibea atyját nemzette. Káleb leánya Áksza volt.

2:50  Ezek voltak Káleb fiai. Húrnak, Efrata elsőszülöttjének fiai voltak: Sobál, Kirját-Jearim atyja,

2:51  Szálma, Betlehem atyja, Hárif, Betgáder atyja.

2:52  Sobálnak, Kirját-Jearim atyjának fiai voltak: Haróe, a fél Menuhót,

2:53  továbbá Kirját-Jearim nemzetségei, a jetriták, az afutiták, a sematiták, a misraiták, tőlük származtak a száraiták és az estáoliták.

2:54  Szálma fiai voltak: Betlehem, Netofáti, Atarót-Bét-Joáb meg a manahatiták száraita fele,

2:55  továbbá a Jábeszben lakó írástudók nemzetségei, a tirátiták, a simátiták meg a szúkátiták. Utóbbiak Rekáb házának atyjától, Hammáttól származó kiniták voltak.

Chapter 3

3:1  Ezek voltak Dávidnak azok a fiai, akik Hebronban születtek: elsőszülöttje a jezreeli Ahinoámtól Ámnon; a második a kármeli Abigailtól Dániel,

3:2  a harmadik Absalom, Maákának, Tolmáj gessúri király leányának fia; a negyedik Adoniás, Ággit fia,

3:3  az ötödik Abitáltól Safátja, a hatodik Eglától, a feleségétől Jetrahám.

3:4  Hat született tehát neki Hebronban, ahol hét esztendeig és hat hónapig uralkodott. Harminchárom esztendeig aztán Jeruzsálemben uralkodott.

3:5  Jeruzsálemben a következő fiai születtek: Sima, Sobáb, Nátán és Salamon – négy, Batsebától, Ammiel leányától –,

3:6  továbbá Jibhár, Elisáma,

3:7  Elifálet, Nóge, Nefeg, Jáfia,

3:8  valamint Elisáma, Eljáda és Elifelet: kilenc;

3:9  ez volt Dávid összes fia, a mellékfeleségek fiain kívül. Nővérük Támár volt.

3:10  Salamon fia Roboám volt, akinek fia, Ábia, Ászát nemzette, tőle született Jozafát,

3:11  Jórám atyja, Jórám Ohozját nemzette, tőle Joás származott,

3:12  akinek fia, Amaszja, Azarját nemzette, Azarja fia, Jótám,

3:13  Ácházt, Hiszkija atyját nemzette, Hiszkijától Manassze született,

3:14  Manassze Ámont, Jozija atyját nemzette.

3:15  Jozija fiai voltak: az elsőszülött, Johanán, a második: Joakim, a harmadik: Cidkija, a negyedik: Sallum.

3:16  Joakimtól Joachin és Cidkija született.

3:17  A fogoly Joachin fiai ezek voltak: Salátiel,

3:18  Melkirám, Fadája, Senneszer, Jekemia, Sáma, Nadábia.

3:19  Fadájától Zerubbábel és Szemei származott. Zerubbábel Mesullámot, Hananját s nővérüket, Selomitot nemzette,

3:20  továbbá Hásabást, Oholt, Berekját, Haszádját és Josábheszedet: ötöt.

3:21  Hananja fia, Faltja, Jesaja atyja volt, Jesaja fia Rafája volt, akinek fia Arnán volt, tőle Obadja született, akinek a fia Sekenja volt,

3:22  Sekenja fia Semeja volt. Neki összesen hat fia volt: Háttus, Jegaál, Bária, Naária és Safát.

3:23  Naáriának három fia volt: Elioenáj, Hiszkija és Ezrikám.

3:24  Elioenájnak hét fia volt: Óduja, Eljasúb, Pelaja, Akkub, Johanán, Dalája és Anáni.

Chapter 4

4:1  Júda fiai Fáresz, Heszron, Kármi, Húr és Sobál voltak.

4:2  Sobál fia, Rája, Jahátot nemzette, tőle Ahumáj és Laád született. Ezek voltak a száratiták nemzetségei.

4:3  Etám nemzetsége a következő volt: Jezreel, Jesema és Jedebós. Nővérüket Aszálelfúninak hívták.

4:4  Továbbá Fánuel, Gedor atyja, és Ezer, Hósa atyja. Ezek voltak Húrnak, Efrata elsőszülöttjének, Betlehem atyjának fiai.

4:5  Asszúrnak, Tekoa atyjának két felesége volt: Haláa és Naára.

4:6  Naára Oozát, Hefert, Temánit és az ahastaritákat szülte neki. Ezek voltak Naára fiai.

4:7  Haláa fiai Szeret, Zóhár, és Etnán voltak.

4:8  Kósz Ánobot, Szobobát és Aharhélnek, Árum fiának nemzetségét nemzette.

4:9  Jábesz volt a legnevezetesebb a testvérei között; anyja nevezte el Jábesznek, mondván: »Fájdalommal szültem őt,« –

4:10  Jábesz pedig segítségül hívta Izrael Istenét: »Bárcsak megáldanál engem s kiterjesztenéd határaimat s velem lenne kezed s nem engednéd, hogy elnyomjon a baj!« – Isten teljesítette is, amit kért.

4:11  Káleb, Súha fivére, Máhírt nemzette, aki Eston atyja lett.

4:12  Eston pedig Betráfát, Fesszét és Tehinnát, Naás városának atyját nemzette. Ezek voltak Reka férfiai.

4:13  Kenez fiai Otoniel és Szárája voltak. Otoniel fiai Hátát és Maonáti voltak.

4:14  Maonáti Ofrát nemzette. Szárája Joábot, a Mesteremberek völgyének atyját nemzette; ott ugyanis mesteremberek voltak.

4:15  Kálebnek, Jefóne fiának fiai Hír, Éla és Náhám voltak. Éla fia Kenez,

4:16  Jehallelél fiai pedig Zíf, Zífa, Tíria és Aszraél voltak.

4:17  Ezra fiai Jeter, Mered, Éfer és Jálon voltak és nemzette Mirjámot, Sammájt és Jesbát, Estámó atyját

4:18  az ő felesége, Judája pedig Járedet, Gedor atyját, Hébert, Szókó atyját, és Ikutiélt, Zánoe atyját szülte. Ezek voltak Betiának, a Fáraó leányának, akit Mered feleségül vett, a fiai.

4:19  Odája feleségének, aki Náhámnak, Keila atyjának volt a nővére, Gármi és a makátita Estámó voltak a fiai.

4:20  Simon fiai Ámnon, Rinna, Hánán fia, és Tilon, Jesi fiai pedig Zóhet és Benzóhet voltak.

4:21  Selának, Júda fiának fiai voltak: Her, Leka atyja, Laáda, Máresa atyja, a bisszuskészítők házának bétásbeai nemzetségei,

4:22  továbbá Jókim, meg Kozeba polgárai, meg Joás, és Száráf, akik Moáb fejedelmei voltak, meg Jasubi-Lehem, ezek azonban régi dolgok.

4:23  Ezek voltak a Netaimban és Gederában lakó fazekasok. A királynál, az ő szolgálatában laktak ott.

4:24  Simeon fiai Námuel, Jámin, Járib, Zára és Saul voltak.

4:25  Akinek fia Sallum, akinek fia Mapszám, akinek fia Miszma volt.

4:26  Miszma fiai voltak: az ő fia, Hámuel, akinek fia Szakkur, akinek fia Szemei.

4:27  Szemeinek tizenhat fia és hat leánya volt; fivéreinek azonban nem volt sok fiuk, s így az egész nemzetség sem érte el Júda fiainak számát.

4:28  Beersebában, Moládában, Hácar-Suálban,

4:29  Bálában, Ászomban, Tóládban,

4:30  Bátuelben, Hormában, Szikelegben,

4:31  Betmarkabótban, Hácar-Szúszimban, Betberájban és Saárimban laktak. Ezek voltak az ő városaik Dávid királyig.

4:32  Az ő helységeik voltak továbbá Etám, Áen, Remmon, Tóken és Ászán: öt város,

4:33  valamint mindazok a falvak, amelyek e városok körül voltak, egészen Baálig. Ez volt az ő lakóhelyük és telepjegyzékük.

4:34  Továbbá: Mosobáb, Jemlek, Jósa, Amaszja fia,

4:35  meg Joel, és Jéhu, aki annak a Josábjának volt a fia, aki Szárajának, Ásziel fiának volt a fia,

4:36  és Elioenáj, Jákoba, Isuhája, Aszája, Adiél, Iszmiel, Beanája,

4:37  továbbá Zíza. Ő Sefeinek volt a fia, aki meg Állonnak volt a fia, aki meg Idájának volt a fia, aki meg Semrinek volt a fia, aki meg Samájának volt a fia.

4:38  Ezek a felsoroltak fejedelmek voltak nemzetségeikben és családjuk nagyon megsokasodott.

4:39  Elindultak tehát, hogy egészen a völgy keleti részéig behatoljanak Gádorba és legelőt keressenek nyájaiknak.

4:40  Találtak is kövér és igen jó legelőket, a föld ott igen tágas, nyugodt és termékeny volt és eddig Kám nemzetségei laktak rajta.

4:41  Azok tehát, akiket fentebb név szerint feljegyeztünk, Hiszkijának, Júda királyának napjaiban elmentek és elpusztították az ő sátraikat meg az ott talált lakosokat. Eltörölték őket és letelepedtek helyükbe mind a mai napig, mivel ott igen kövér legelőket találtak.

4:42  Simeon fiai közül ötszáz ember pedig Pelatjának, Naárjának, Rafájának és Ozielnek, Jesi fiainak vezérlete alatt elment Szeír hegyére,

4:43  megverte az amalekiták megmenekült maradványait és ott maradt helyükbe telepedve mind a mai napig.

Chapter 5

5:1  Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének fiai: – ő volt ugyanis elsőszülöttje, de minthogy meggyalázta atyja ágyát, elsőszülöttségét Józsefnek, Izrael fiának fiai kapták meg s ő nem számított elsőszülöttnek,

5:2  hanem Júda lett a legerősebb a testvérei között s az ő törzséből származtak a fejedelmek, az elsőszülöttség pedig Józsefnek jutott. –

5:3  Tehát Rúbennek, Izrael elsőszülöttjének fiai Énok, Fállu, Eszron és Kármi voltak.

5:4  Joel fiai voltak : az ő fia, Sámia, akinek fia Góg, akinek fia Szemei,

5:5  akinek fia Míka, akinek fia Reja, akinek fia Baál,

5:6  akinek fia Beéra, akit Tiglatpilezer, az asszírok királya fogságba vitt és aki Rúben törzsének egyik fejedelme volt. –

5:7  Testvéreinek s egész nemzetségének, amikor családjaik szerint összeírták őket, fejedelmei a következők voltak: Jejél, Zakariás,

5:8  továbbá Bála, annak az Atáznak a fia, aki Sammának, Joel fiának volt a fia. Ő Ároertől egészen Nébóig és Beelmeonig lakott,

5:9  kelet felé pedig az Eufrátesz folyóig terjedő puszta bejáratáig telepedett le. Nagyszámú barmuk volt ugyanis Gileád földjén,

5:10  és Saul napjaiban hadat indítottak az agariták ellen. Miután ezeket megölték, helyettük ők laktak sátraikban, a Gileádtól keletre eső egész vidéken.

5:11  Gád fiai pedig velük szemben, Básán földjén, Szelkáig telepedtek le.

5:12  Joel volt a fő, Sáfán a második, majd Jánáj és Sáfát következett Básánban.

5:13  Testvéreik, családjaik szerint a következők voltak: Mikaél, Mesullám, Sebe, Jóráj, Jákán, Zíe és Héber: hét.

5:14  Ezek voltak Abihail fiai, aki Húrinak volt a fia, aki meg Járának a fia, aki meg Gileádnak a fia, aki meg Mikaélnek a fia, aki meg Jesesinek a fia, aki meg Jeddónak a fia, aki meg Búznak a fia.

5:15  Ahi, Abiel, Gúni fiának a fia volt a családfő.

5:16  Gileádot, Básánt, ennek falvait, meg Sáron valamennyi legelővidékét lakták egészen a határokig.

5:17  Mindezeket Jótámnak, Júda királyának napjaiban és Jeroboámnak, Izrael királyának napjaiban írták össze.

5:18  Rúbennek, Gádnak és Manassze fél törzsének a fiai közül negyvennégyezer-hétszázhatvan harcos, pajzs- és kardviselő, íjász, harcban jártas férfi hadba vonult és

5:19  hadat indított az agariták ellen. Erre az ituriták meg Náfis és Nódáb

5:20  segítséget nyújtottak azoknak. Mindazonáltal az agariták és mindazok, akik velük tartottak, a kezükbe jutottak, mert ők segítségül hívták Istent, amikor harcoltak, s Ő meghallgatta őket, mivel benne bíztak.

5:21  El is fogtak mindent, ami azoké volt: ötvenezer tevét, kétszázötvenezer juhot, kétezer szamarat és százezer embert,

5:22  sebesülten pedig sokan hullottak el, mert az Úr harcolt velük. Így ők laktak ott helyettük egészen fogságba hurcolásukig.

5:23  Manassze fél törzsének fiai a Básán határaitól a Baál-Hermonig és a Szánirig terjedő földet meg a Hermon hegyet lakták, mivel igen sokan voltak.

5:24  A családok fejei a következők voltak: Éfer, Jesi, Eliél, Ezriél, Jirmeja, Hodavja és Jahdiél. Ők igen vitéz és hatalmas emberek és neves fejedelmek voltak családjaikban.

5:25  Elhagyták azonban atyáik Istenét s parázna módra az ország azon népeinek istenei után jártak, amelyeket Isten eltávolított előlük.

5:26  Erre Izrael Istene felingerelte ellenük Fúlnak, az asszírok királyának lelkét és Tiglatpilezernek, Asszúr királyának lelkét s az fogságba vitte Rúbent, Gádot és Manassze törzsének felét s Láhelába, meg a Háborhoz és Árába meg Gózán folyójához vitette őket, s ott is vannak mind a mai napig.

5:27  Lévi fiai Gerson, Kaát és Merári.

5:28  Kaát fiai Amrám, Jichár, Hebron és Oziel,

5:29  Amrám fiai Áron, Mózes és Mirjám. Áron fiai Nádáb, Ábiu, Eleazár és Itamár voltak.

5:30  Eleazár Fineeszt nemzette, Fineesz Abisuét nemzette,

5:31  Abisue Bokkit nemzette, Bokki Ózit nemzette,

5:32  Ózi Zaráját nemzette, Zarája Merajótot nemzette,

5:33  Merajót Amarját nemzette, Amarja Ahitóbot nemzette,

5:34  Ahitób Szádokot nemzette, Szádok Ahimaászt nemzette,

5:35  Ahimaász Azarját nemzette, Azarja Johanánt nemzette,

5:36  Johanán Azarját nemzette – ő az, aki a papságot viselte abban a házban, amelyet Salamon Jeruzsálemben építtetett –

5:37  Azarja Amarját nemzette, Amarja Ahitóbot nemzette,

5:38  Ahitób Szádokot nemzette, Szádok Sallumot nemzette,

5:39  Sallum Helkiját nemzette, Helkija Azarját nemzette,

5:40  Azarja Száraját nemzette, Száraja Joszedeket nemzette.

5:41  Joszedek eltávozott, amikor az Úr fogságba vitette Júdát és Jeruzsálemet Nebukadnezár által.

Chapter 6

6:1  Lévi fiai tehát Gerson, Kaát és Merári voltak.

6:2  Gerson fiait Libninek és Szemeinek hívták.

6:3  Kaát fiai Amrám, Jichár, Hebron és Oziel,

6:4  Merári fiai pedig Moholi és Músi voltak. Lévi nemzetségei, családjaik szerint, a következők voltak:

6:5  Gerson, akinek fia Libni, akinek fia Jahát, akinek fia Zámma,

6:6  akinek fia Jóah, akinek fia Addó, akinek fia Zára, akinek fia Jetráj.

6:7  Kaát fiai voltak: az ő fia, Aminádáb, akinek fia Kóré, akinek fia Ászír,

6:8  akinek fia Elkána, akinek fia Abiászáf, akinek fia Ászír,

6:9  akinek fia Táhát, akinek fia Uriel, akinek fia Ozija, akinek fia Saul.

6:10  Elkána fiai Amaszáj, Ahimót

6:11  és Elkána voltak. Elkána fiai voltak: az ő fia Szófáj, akinek fia Náhát,

6:12  akinek fia Eliáb, akinek fia Jerohám, akinek fia Elkána.

6:13  Sámuel fiai voltak: az elsőszülött, Vásseni, és Ábia.

6:14  Merári fiai voltak: Moholi, ennek fia Libni, akinek fia Szemei, akinek fia Óza,

6:15  akinek fia Sima, akinek fia Haggia, akinek fia Aszája.

6:16  A következők voltak azok, akiket Dávid a láda elhelyezése után az Úr házában az énekesek vezetésére rendelt.

6:17  Mint énekesek szolgáltak a bizonyság sátra előtt, míg Salamon fel nem építette az Úr házát Jeruzsálemben és a rájuk vonatkozó rendtartás szerint végezték szolgálatukat.

6:18  A következők voltak azok, akik ott szolgáltak fiaikkal: Kaát fiai közül Hemán énekes. Ő Jóhelnek volt a fia, aki meg Sámuelnek volt a fia,

6:19  aki meg Elkánának volt a fia, aki meg Jerohámnak volt a fia, aki meg Eliélnek volt a fia, aki meg Tóhunak volt a fia,

6:20  aki meg Szúfnak volt a fia, aki meg Elkánának volt a fia, aki meg Mahátnak volt a fia, aki meg Amaszájnak volt a fia,

6:21  aki meg Elkánának volt a fia, aki meg Jóhelnek volt a fia, aki meg Azarjának volt a fia, aki meg Szofoniásnak volt a fia,

6:22  aki meg Tahátnak volt a fia, aki meg Ászírnak volt a fia, aki meg Abiászáfnak volt a fia, aki meg Kórénak volt a fia,

6:23  aki meg Jichárnak volt a fia, aki meg Kaátnak volt a fia, aki meg Lévinek, Izrael fiának volt a fia.

6:24  Továbbá testvére, Ászáf, aki az ő jobbján állt. Ászáf Berekjának volt a fia, aki meg Samáának volt a fia,

6:25  aki meg Mikaélnek volt a fia, aki meg Mászejának volt a fia, aki meg Melkiának volt a fia,

6:26  aki meg Atanájnak volt a fia, aki meg Zárának volt a fia, aki meg Afájának volt a fia,

6:27  aki meg Etánnak volt a fia, aki meg Zammának volt a fia, aki meg Szemeinek volt a fia,

6:28  aki meg Jetnek volt a fia, aki meg Gersomnak volt a fia, aki meg Lévinek volt a fia.

6:29  Testvéreik, Merári fiai közül, bal felől, Etán állt ott. Ő Kúsinak volt a fia, aki meg Abdinak volt a fia, aki meg Máloknak volt a fia,

6:30  aki meg Hásabjának volt a fia, aki meg Amaszjának volt a fia, aki meg Helkijának volt a fia,

6:31  aki meg Amaszájnak volt a fia, aki meg Bóninak volt a fia, aki meg Sómernak volt a fia,

6:32  aki meg Moholinak volt a fia, aki meg Músinak volt a fia, aki meg Merárinak volt a fia, aki meg Lévinek volt a fia.

6:33  Testvéreiknek, a többi levitának az volt a rendeltetése, hogy ellássák mindazt, ami az Úr lakóházának szolgálatához tartozott,

6:34  Áronnak és fiainak pedig az, hogy jóillatot gyújtsanak az égőáldozat oltárán és a füstölőszer oltárán, ellássák a szentek szentjének egész szolgálatát, s könyörögjenek Izraelért, egészen úgy, ahogy Mózes, Isten szolgája rendelte.

6:35  Áron fiai a következők voltak: az ő fia, Eleazár, akinek fia Fineesz, akinek fia Abisue,

6:36  akinek fia Bokki, akinek fia Ózi, akinek fia Zarahja,

6:37  akinek fia Merajót, akinek fia Amarja, akinek fia Ahitób,

6:38  akinek fia Szádok, akinek fia Ahimaász.

6:39  Ezeknek, tudniillik a kaátiták nemzetségei közül Áron fiainak, lakóhelyei falvaik és határaik szerint a következők voltak. Nekik juttatta ugyanis a sorsvetés

6:40  s azért nekik is adták: Júda földjén Hebront, s annak legelőit körös-körül. –

6:41  A város szántóföldjeit és majorjait Kálebnek, Jefóne fiának,

6:42  a menedékvárost, Hebront pedig Áron fiainak adták, – továbbá Libnát és legelőit,

6:43  meg Jetert és Estemót legelőikkel együtt, valamint Helont és Debirt, legelőikkel együtt,

6:44  meg Ásánt és Bétsemest és ezek legelőit.

6:45  Benjamin törzséből pedig: Gebát és legelőit, Álmátot legelőivel együtt, továbbá Anatótot legelőivel együtt: összesen tizenhárom várost adtak nekik nemzetségeikhez mérten.

6:46  Kaát többi, az ő nemzetségéből való fiainak tíz várost adtak birtokul Manassze fél törzséből.

6:47  Gersom fiainak, nemzetségeikhez mérten tizenhárom várost adtak, Isszakár törzséből, Áser törzséből, Naftali törzséből és Manassze Básánban lakó törzséből.

6:48  Merári fiainak, nemzetségeikhez mérten, tizenkét várost adtak sorsvetés által Rúben törzséből, Gád törzséből és Zebulon törzséből.

6:49  Kiadták tehát Izrael fiai a levitáknak a városokat s azok legelőit:

6:50  sorsvetés által adták ki Júda fiainak törzséből, Simeon fiainak törzséből és Benjamin fiainak törzséből azokat a név szerint megnevezett városokat.

6:51  Kiadták azoknak is, akik Kaát fiainak nemzetségéből valók voltak – az ő határaikban levő városok Efraim törzséből valók voltak. –

6:52  Nekik adták: a menedékvárost, Szíchemet, legelőivel együtt, Efraim hegységén, és Gézert, legelőivel együtt,

6:53  továbbá Jokmaámot, legelőivel együtt, meg Béthoront hasonlóképpen,

6:54  továbbá Elont, legelőivel együtt és Gátremmont ugyanúgy,

6:55  Manassze fél törzséből pedig Ánert és legelőit, Bálámot és legelőit: azoknak tudniillik, akik Kaát fiainak nemzetségéből még hátra voltak.

6:56  Gersom fiainak pedig: Manassze fél törzsének nemzetségéből Gaulont, Básánban, s annak legelőit, meg Astarótot, legelőivel együtt.

6:57  Isszakár törzséből Kedest és legelőit, Dáberetet és legelőit,

6:58  továbbá Rámótot és legelőit, meg Ánemet, legelőivel együtt.

6:59  Áser törzséből pedig Másált legelőivel együtt, és Abdont, hasonlóképpen,

6:60  továbbá Hukókot és legelőit, meg Rohóbot, legelőivel együtt.

6:61  Naftali törzséből pedig: Kedest, Galileában, s annak legelőit, Hámont, legelőivel együtt, Kirját-Jearimot és legelőit.

6:62  Merári még hátralevő fiainak pedig: Zebulon törzséből Rimmont és legelőit, Mahanaimot és legelőit

6:63  a Jordánon túl, Jerikóval szemben. A Jordántól keletre pedig: Rúben törzséből Bószort a pusztában, legelőivel együtt, és Jászát, legelőivel együtt,

6:64  továbbá Kademótot és legelőit és Mefaátot, legelőivel együtt.

6:65  Gád törzséből pedig Rámótot, Gileádban, és legelőit, Manaimot legelőivel együtt,

6:66  meg Hesebont legelőivel együtt és Jézert, legelőivel együtt.

Chapter 7

7:1  Isszakár négy fia Tóla, Fúa, Jasúb és Simeron volt.

7:2  Tóla fiai Ózi, Rafája, Jeriél, Jemáj, Jebszem és Sámuel voltak. Mindegyikük családfő volt. Tóla nemzetségéből Dávid napjaiban huszonkétezer-hatszáz vitézlő embert számláltak össze.

7:3  Ózi fiai Izráhia, valamint az utóbbitól született Mikaél, Obadja, Joel és Jesia voltak. Fejedelem volt mind az öt.

7:4  Nemzetségeik és háznépeik szerint harminchatezer harcrakész, vitézlő ember tartozott hozzájuk, sok feleségük és fiuk volt ugyanis.

7:5  Testvéreik, Isszakár valamennyi nemzetségében, szintén igen erős harcosok voltak. Számuk nyolcvanhétezerre rúgott.

7:6  Benjamin három fia Bela, Bekor és Jedjaél volt.

7:7  Bela öt fia Eszbon, Ózi, Oziel, Jerimót és Uráj volt. Ezek családfők és igen erős harcosok voltak. Jegyzékük huszonkétezer-harmincnégy tagot számlált.

7:8  Bekor fiai Zámira, Joás, Elieszer, Elioenáj, Ámri, Jerimót, Ábia, Anatót és Álmát voltak, ezek voltak Bekor összes fiai.

7:9  Jegyzékük nemzetségeik és a családfők szerint húszezer-kétszáz vitézlő harcost számlált.

7:10  Jedjaél fiai Bálán, Bálán fiai pedig Jehus, Benjamin, Áod, Kanána, Zetán, Tarzis és Ahisahár voltak.

7:11  Ezek mind Jedjaél fiai voltak. Jegyzékük a családfők szerint, tizenhétezer-kétszáz harcba vonuló, vitézlő embert számlált.

7:12  Hír fiai Sefám és Háfám, Áher fia pedig Húsim volt.

7:13  Naftali fiai Jásziel, Gúni, Jeszer és Sallum, ők Bilhától születtek.

7:14  Manassze fia Eszriel volt, akit szír mellékfelesége szült; ő szülte Mákirt, Gileád atyját is.

7:15  Mákir feleségül vette Hufím és Szufím Maáka nevű húgát. Egy másik fiának Celofhád volt a neve. Celofhádnak csak leányai születtek.

7:16  Maáka, Mákir felesége, fiút szült és elnevezte Peresnek. Az öccsét Seresnek hívták, akinek fiai Ulám és Rekem voltak,

7:17  Ulám fia pedig Bádán lett. Ezek voltak a fiai Gileádnak, aki Mákirnak, Manassze fiának volt a fia.

7:18  Nővére, Regina, Ishódot, Abiézert és Moholát szülte.

7:19  Semida fiai Áhin, Sekem, Leki és Ániám voltak.

7:20  Efraim fiai voltak Sutála, az ő fia Báred, akinek fia Táhát, akinek fia Eláda, akinek fia Táhát, akinek fia Zábád,

7:21  akinek fia Sutála, akinek fia Ezer és Elád. Utóbbiakat Gát bennszülött emberei megölték, mivel ők lementek, hogy rajtaüssenek a jószágaikon.

7:22  Ezért atyjuk, Efraim sok napig gyászolt, de fivérei eljöttek, hogy megvigasztalják.

7:23  Aztán bement feleségéhez, az fogant és fiút szült, akit ő Bériának nevezett el, mivel háza bajai között született.

7:24  Leánya Sára volt: ő építtette ki Alsó- és Felső-Béthoront meg Ózensárát.

7:25  Fia volt továbbá Ráfa, Resef és Tále, utóbbitól született Taán.

7:26  Ő Laádánt nemzette, akinek a fia Ammiúd volt, aki Elisámát nemzette,

7:27  tőle pedig Nún származott, akinek a fia Józsue volt.

7:28  Birtokaik és lakóhelyeik voltak: Betel és leányvárosai, kelet felé Nórán, nyugat felé Gézer és leányvárosai, továbbá Szíchem, leányvárosaival együtt egészen Ájáig és leányvárosaiig.

7:29  Manassze fiaié voltak: Bétsán és leányvárosai, Tánák és leányvárosai, Megiddó és leányvárosai, Dór és leányvárosai. Ezekben laktak Józsefnek, Izrael fiának fiai.

7:30  Áser fiai Jimna, Jisva, Jisvi és Béria voltak, nővérük Szára volt.

7:31  Béria fiai Héber és Melkiel voltak, utóbbi volt Bárszait atyja.

7:32  Héber Jeflátot, Sómert, Hótámot és nővérüket Suát nemzette.

7:33  Jeflát fiai Pászah, Bimhál és Asvat voltak. Ezek voltak Jeflát fiai.

7:34  Sómer fiai Áhi, Roága, Hába és Arám,

7:35  fivérének, Helemnek fiai pedig Szúfa, Jimna, Selles és Amál voltak.

7:36  Szúfa fiai Szúe, Harnáfer, Suál, Béri, Jámra,

7:37  Bószor, Hód, Samma, Sálusa, Jetrán és Beéra voltak.

7:38  Jeter fiai Jefóne, Piszpa és Ára,

7:39  Olla fiai pedig Áreé, Hániel és Reszia voltak.

7:40  Ezek mind Áser fiai, családfők, válogatott és igen vitéz fővezérek voltak. Nemzetség-jegyzékük huszonhatezer, hadra alkalmas korban levő embert számlált.

Chapter 8

8:1  Benjamin nemzette Bálét, elsőszülöttjét, Ásbelt, a másodikat, Ahárát, a harmadikat,

8:2  Noháát, a negyediket és Ráfát, az ötödiket.

8:3  Bále fiai voltak Addár, Gera, Ábiud,

8:4  Abisue, Naámán, Áhoe,

8:5  Gera, Sefufán és Húrám.

8:6  Áhod fiai, a Gibeában lakó családok fejei, akiket áttelepítettek Manahatba, a következők voltak:

8:7  Naámán, Áhia és Gera. Utóbbi telepítette át őket. Ő Ózát és Áhiudot nemzette.

8:8  Saháraim Moáb földjén, miután elbocsátotta feleségeit, Húsimot és Bárát, nemzette,

8:9  éspedig feleségétől, Hódestől nemzette: Jobábot, Szebiát, Mésát, Molkomot,

8:10  Jéuzt, Szekiát és Mármát: ezek a fiai családfők voltak.

8:11  Husimtól Abitóbot és Elfaált nemzette.

8:12  Elfaál fiai Héber, Mísaám és Sámád voltak, ő építtette ki Onót, Lódot és leányvárosait.

8:13  Béria és Sáma az Ajjalonban lakó családfők voltak, ők űzték el Gát lakóit.

8:14  Ahió, Sesák, Jerimót,

8:15  Zábadja, Árod, Heder,

8:16  Mikaél, Jesfa és Jóha voltak Béria fiai. –

8:17  Zábadja, Mesullám, Hezeki, Héber,

8:18  Jesamári, Jezlia, Jobáb voltak Elfaál fiai,

8:19  Jákim, Zekri, Zábdi,

8:20  Elioenáj, Szeletáj, Eliél,

8:21  Adája, Barája, Samarát pedig Szemei fiai voltak. –

8:22  Jesfám, Héber, Eliél,

8:23  Abdon, Zekri, Hánán,

8:24  Hananja, Élám, Anatótja,

8:25  Jefdája, Fánuel voltak Sesák fiai,

8:26  Samsári, Sohorja, Otolja,

8:27  Jersia, Elija, Zekri pedig Jerohám fiai.

8:28  Ezek család- és nemzetségfők voltak és Jeruzsálemben laktak.

8:29  Gibeonban laktak: Abigibeon, akinek feleségét Maákának hívták,

8:30  s akinek elsőszülött fia Abdon volt, továbbá Szúr, Kís, Baál, Nádáb,

8:31  Gedor, Ahió, Záker és Miklót.

8:32  Miklót Simát nemzette. Ezek a testvéreikkel átellenben, Jeruzsálemben, a testvéreik között laktak.

8:33  Nér Kíst nemzette, Kís meg Sault nemzette. Saul Jonatánt, Melkisuát, Abinádábot és Esbaált nemzette.

8:34  Jonatán fia Meribbaál volt, Meribbaál pedig Míkát nemzette.

8:35  Míka fiai Fíton, Melek, Táraa, és Ácház voltak.

8:36  Ácház Joádát nemzette, Joáda Alamátot, Azmótot és Zámrit nemzette, Zámri Mószát nemzette,

8:37  Mósza Bánaát nemzette, akinek fia Ráfa volt, tőle Elásza származott, ő pedig Ászelt nemzette.

8:38  Ászelnek hat fia volt, név szerint: Ezrikám, Bokru, Ismaél, Sária, Obadja és Hánán: ez volt Ászel összes fia.

8:39  Fivérének, Eseknek fiai voltak: Ulám, az elsőszülött, Jehus, a második és Elifálet, a harmadik.

8:40  Ulám fiai igen erős emberek s nagy erejű íjászok voltak. Sok fiuk és unokájuk volt, mintegy százötven. Ezek mind Benjamin fiai voltak.

Chapter 9

9:1  Így foglalták jegyzékekbe egész Izraelt: összességük fel van jegyezve Izrael és Júda királyainak könyvében. Vétkeik miatt azonban Babilonba hurcolták őket.

9:2  Azok, akik azelőtt birtokaikon és városaikban laktak: izraeliták, papok, leviták és natiniták voltak.

9:3  Jeruzsálemben Júda fiai, Benjamin fiai, Efraim és Manassze fiai közül a következők laktak.

9:4  Júda fiának, Fáresznek fiai közül: Otei; aki Ammiúdnak volt a fia, aki meg Ámrinak volt a fia, aki meg Omrájnak volt a fia, aki meg Bonninak volt a fia.

9:5  A selaiták közül: Aszája, az elsőszülött, és fiai.

9:6  Zára fiai közül: Jehuél, továbbá ezek testvérei, hatszázkilencvenen. –

9:7  Benjamin fiai közül: Száló, ő Mesullámnak volt a fia, aki meg Odujának volt a fia, aki meg Aszánának volt a fia,

9:8  továbbá Jobánja, Jerohám fia, meg Éla, Ózinak, Mokori fiának fia, meg Mesullám. Ő Sáfatjának volt a fia, aki meg Ráguelnek volt a fia, aki meg Jebanjának volt a fia,

9:9  továbbá ezek testvérei, családjaik szerint, kilencszázötvenhatan. Ezek mind családfők voltak a családjukban.

9:10  A papok közül: Jedája, Jojárib, Jákin,

9:11  továbbá Azarja, az Isten házának főpapja. – Ő Helkijának volt a fia, aki meg Mesullámnak volt a fia, aki meg Szádoknak volt a fia, aki meg Marájótnak volt a fia, aki meg Ahitóbnak volt a fia, –

9:12  továbbá Adája. – Ő Jerohámnak volt a fia, aki meg Fássúrnak volt a fia, aki meg Melkiának volt a fia, meg Maászáj. – Ő Adiélnek volt a fia, aki meg Jezrának volt a fia, aki meg Mesullámnak volt a fia, aki meg Mesullámitnak volt a fia, aki meg Immernek volt a fia, –

9:13  meg ezek testvérei, ezerhétszázhatvanan, akik családfők voltak családjukban és vitéz hősök az Isten háza szolgálatának végzésében.

9:14  A leviták közül: a Merári fiai közül való Semeja, ő Hásubnak volt a fia, aki meg Ezrikámnak volt a fia, aki meg Hásebjának volt a fia,

9:15  továbbá Bákbakár, Cheres, Galál és Matanja. Ő Míkának volt a fia, aki meg Zekrinek volt a fia, aki meg Ászáfnak volt a fia,

9:16  továbbá Obadja. Ő Semejának volt a fia, aki meg Galálnak volt a fia, aki meg Iditunnak volt a fia, továbbá Berekja, aki a netofátiak majorjaiban lakó Elkána fiának, Ászának volt a fia.

9:17  Továbbá az ajtónállók: Sallum, Akkub, Telmon és Áhimán. Fivérük, Sallum volt a fő:

9:18  mindezideig ő és emberei őrködtek Lévi fiai közül a királyi, a keleti kapunál, rendjeik szerint.

9:19  Sallum, annak a Kórénak a fia, aki Kóré fiának, Abiászáfnak volt a fia, meg az ő testvérei és az ő családja voltak ugyanis azok a kóriták, akik mint a sátor bejáratának őrei teljesítettek szolgálatot, s az ő családjaik őrizték rendjeik szerint az Úr táborának bejáratát.

9:20  Fineesz, Eleazár fia volt az elöljárójuk az Úr előtt.

9:21  Zakariás, Mesullámja fia volt a bizonyság hajlékába vezető kapu őre.

9:22  Azok, akiket a kapuk őreivé szemeltek ki, összesen kétszáztizenketten voltak és a saját falvaikban voltak jegyzékbe véve. Dávid és Sámuel, a látnok rendelte őket megbízatásukba

9:23  éspedig őket is, fiaikat is az Úr házának ajtajaihoz és a sátorhoz, rendjeik szerint.

9:24  A négy égtáj felé voltak felállítva az ajtónállók: azaz kelet, nyugat, észak és dél felé.

9:25  Testvéreik falvaikban tartózkodtak, de szombatjaikon, időről-időre, bevonultak.

9:26  Erre a négy levitára volt bízva az ajtónállók egész összessége. Ők ügyeltek fel a kamrákra és az Úr házának kincseire is.

9:27  Az Úr temploma körül tartózkodtak őrhelyeiken, hogy amikor az ideje elérkezik, reggel kinyissák az ajtókat.

9:28  Az ő nemzetségükből valók voltak a szolgálathoz szükséges eszközök gondviselői is: megszámlálva vitték be és hozták ki ugyanis az eszközöket.

9:29  Közülük valók voltak azok is, akikre a szentély tárgyai voltak bízva, akik gondot viseltek a lisztlángra, a borra, az olajra, a tömjénre és a fűszerekre.

9:30  A keneteket azonban a papok fiai készítették a fűszerekből.

9:31  Matatiás levita, a kórita Sallum elsőszülöttje a serpenyőben készítendő süteményekről gondoskodott,

9:32  néhányan testvéreik, Kaát fiai közül pedig a kiteendő kenyerekre viseltek gondot, hogy minden szombatra mindig újakat készítsenek.

9:33  Ezek voltak az énekesek vezetői a leviták családjai szerint, akik a templom oldalkamráiban laktak, hogy éjjel-nappal állandóan szolgálhassanak tisztükben,

9:34  s ezek voltak a leviták vezetői, a családok fejei, akik Jeruzsálemben laktak.

9:35  Gibeonban laktak: Gibeon atyja, Jehiél; feleségét Maákának hívták,

9:36  elsőszülött fia pedig Abdon volt; továbbá Szúr, Kís, Baál, Nér, Nádáb,

9:37  Gedor, Ahió, Zakariás és Miklót.

9:38  Miklót Simát nemzette. Ők testvéreikkel szemben, Jeruzsálemben, testvéreik között laktak.

9:39  Nér Kíst nemzette, Kís Sault nemzette, Saul Jonatánt, Melkisuát, Abinádábot és Esbaált nemzette.

9:40  Jonatán fia Meribbaál volt, Meribbaál Míkát nemzette,

9:41  Míka fiai Fíton, Melek, Táraa és Áház voltak.

9:42  Áház Járát nemzette, Jára Alamátot, Azmótot és Zámrit nemzette, Zámri Mószát nemzette,

9:43  Mósza Bánaát nemzette, az ő fia, Rafája, Elászát nemzette, tőle Ászel származott.

9:44  Ászelnek hat fia volt, név szerint: Ezrikám, Bokru, Ismaél, Sária, Obadja, Hánán. Ezek voltak Ászel fiai.

Chapter 10

10:1  A filiszteusok azonban harcra keltek Izraellel, s Izrael emberei megfutamodtak a filiszteusok elől, s elhullottak sebeikben a Gilboa hegyén.

10:2  Amikor aztán a filiszteusok, akik űzőbe vették Sault és fiait, közelebb kerültek, leütötték Jonatánt, Abinádábot és Melkisuát, Saul fiait.

10:3  Majd Saul ellen fordult a harc heve, az íjászok rátaláltak és nyilaikkal megsebesítették.

10:4  Ekkor Saul azt mondta fegyverhordozójának: »Húzd ki kardodat s ölj meg, hogy ide ne találjanak jönni ezek a körülmetéletlenek s csúfot ne űzzenek belőlem.« Fegyverhordozója azonban nem akarta ezt megtenni, mert félelem szállta meg. Erre Saul megragadta a kardot és beledőlt.

10:5  Mikor ezt fegyverhordozója látta, azt tudniillik, hogy Saul meghalt, maga is kardjába dőlt és meg is halt.

10:6  Így pusztult el Saul és három fia s vele együtt összeomlott egész háza.

10:7  Amikor ezt Izraelnek azok az emberei, akik a Mezőségen laktak, látták, megfutamodtak, és Saulnak és fiainak halála után elhagyták városaikat és szanaszét széledtek. Erre a filiszteusok odamentek s azokban is megtelepedtek.

10:8  Másnap aztán a filiszteusok, miközben a megölteket fosztogatták, megtalálták Sault és fiait, elterülve a Gilboa hegyén.

10:9  Erre, miután kifosztották, fejét levágták, a fegyvereit leszedték és elküldték földjükre, hogy hordozzák körül és mutassák meg bálványaik templomaiban és a népnek.

10:10  Aztán elhelyezték fegyvereit istenük templomába, fejét pedig kitűzték Dágon templomában.

10:11  Amikor ezt Jábes-Gileád emberei meghallották, mindazt tudniillik, amit a filiszteusok Saullal tettek,

10:12  vitézlő embereik valamennyien felkerekedtek és elvették Saulnak és fiainak tetemét. Elvitték Jábesbe és eltemették csontjaikat a jábesi tölgyfa alatt. Aztán hétnapos böjtöt tartottak.

10:13  Így halt meg Saul gonoszságai miatt, azért, mert megszegte s nem tartotta meg az Úr adott parancsát, meg azért, mert halottidéző asszonytól kért tanácsot

10:14  s nem az Úrban bízott. Ezért ölte meg őt s ruházta át királyságát Dávidra, Izáj fiára.

Chapter 11

11:1  Összesereglett erre egész Izrael Dávidhoz, Hebronba és azt mondta: »Csontod és húsod vagyunk.

11:2  Tegnap is, tegnapelőtt is, amikor még Saul volt a király, te voltál az, aki kivezetted s bevezetted Izraelt, meg aztán neked mondta az Úr, a te Istened: ‘Te fogod legeltetni népemet, Izraelt, s te leszel fejedelme.’«

11:3  Elment tehát Izrael valamennyi véne a királyhoz, Hebronba és Dávid szövetséget kötött velük Hebronban az Úr előtt, ők pedig felkenték őt Izrael királyává, az Úr szava szerint, amelyet Sámuel által mondott.

11:4  Aztán elment Dávid és egész Izrael Jeruzsálembe, azaz Jebuzba, ahol a jebuziták voltak a föld lakói.

11:5  Ekkor Jebuz lakosai azt mondták Dávidnak: »Ide ugyan be nem jössz.« Ám Dávid elfoglalta Sion várát, azaz a Dávid-várost. –

11:6  Azt mondta: »Aki elsőnek üt agyon egy jebuzitát, fejedelem és vezér lesz.« Elsőnek Joáb, Száruja fia ment fel s fejedelem is lett. –

11:7  Dávid megtelepedett a várban, melyet éppen ezért neveztek el Dávid-városnak,

11:8  és körös-körül kiépítette a várost, a Mellót és környékét, Joáb pedig helyreállította a város többi részét.

11:9  Dávid aztán mindinkább gyarapodott és növekedett, mert a seregek Ura vele volt.

11:10  A következők voltak Dávid legfőbb vitézei, akik segítették őt, hogy egész Izrael királyává legyen, az Úr szava szerint, amelyet Izraelnek mondott.

11:11  A következő Dávid vitézeinek jegyzéke: Jesbaám, Hakámoni fia, aki a harminc között a legfőbb volt. Ő emelte fel dárdáját háromszáz ember felett, akiket egyetlen ütközetben sebesített meg.

11:12  Utána következik az áhohita Eleazár, az ő atyai nagybátyjának a fia, a három legkiválóbb egyike.

11:13  Ő volt Dáviddal Feszdomimban, amikor a filiszteusok odagyűltek viadalra. Ennek a vidéknek a szántóföldje tele volt árpával, s a nép megfutamodott a filiszteusok színe elől.

11:14  Ők azonban megálltak a szántóföld közepén, megoltalmazták a mezőt, megverték a filiszteusokat és az Úr nagy győzelmet szerzett népének.

11:15  Egyszer, amikor a filiszteusok a Refaim völgyben táboroztak, lementek hárman a harminc legfőbb közül ahhoz a sziklához, ahol Dávid tartózkodott, az adullámi barlanghoz.

11:16  Dávid ekkor az erősségben volt, a filiszteusok előőrse pedig Betlehemnél állt.

11:17  Dávid vágyakozva azt mondta: »Ó, bárcsak adna nekem valaki vizet abból a vízveremből, amely Betlehemben, a kapunál van.«

11:18  Erre ez a három keresztülvágta magát a filiszteusok táborán, s vizet merített abból a vízveremből, amely Betlehemben, a kapunál volt, s elvitte Dávidnak, hogy igyék. Ő azonban nem akarta meginni, hanem italáldozatként bemutatta az Úrnak,

11:19  mondván: »Távol legyen tőlem, hogy ilyesmit cselekedjem Istenem színe előtt és megigyam ezeknek a férfiaknak a vérét: hiszen életük kockáztatásával hozták nekem ezt a vizet.« Éppen ezért nem is akarta meginni. Ilyeneket művelt a három vitéz.

11:20  Abizáj, Joáb fivére volt a legfőbb a három között: ő emelte fel dárdáját háromszáz megsebesített ember felett, ő volt a három között a legnevesebb,

11:21  s a második három között a leghíresebb és a legfőbb, de az első hármat nem érte utol.

11:22  Utána következik a nagy tetteket cselekvő Benája, Jojádának, egy vitéz embernek a fia, aki Kábszeélből származott: ő ütötte le a két moábi Arielt, s ő ment le s ölte meg a veremben az oroszlánt a hóesés idején.

11:23  Ugyancsak ő ütötte le azt az egyiptomi embert, akinek magassága öt könyöknyi volt s akinek olyan dárdája volt, mint a takácsok zugolyfája: lement ugyanis hozzá egy szál bottal, kiragadta a kezében tartott dárdát és megölte őt tulajdon dárdájával.

11:24  Ilyeneket művelt Benája, Jojáda fia. Ő volt a három vitéz között a legnevesebb,

11:25  s a harminc között a legelső, de azt a hármat nem érte utol. Dávid őt titkos tanácsosává tette.

11:26  A hadsereg vitézei a következők voltak: Aszaél, Joáb fivére, továbbá Elhanán, az ő betlehemi nagybátyjának fia,

11:27  az árori Sammót, a fáloni Helesz,

11:28  a tekoai Ira, Ákkes fia, az anatóti Abiézer,

11:29  a husáti Szibbekáj, az áhohita Iláj,

11:30  a netofáti Mahráj, a netofáti Heled, Baána fia,

11:31  Ittaj, a Benjamin fiainak Gibeájából való Ribáj fia, a fárátoni Benája,

11:32  a Gaás völgyéből való Huráj, az arbáti Abiel, a baurámi Azmót, a sálaboni Eliába,

11:33  a gezoni Ássem fiai, az árári Jonatán, Ságe fia,

11:34  az árári Ahiám, Szákár fia,

11:35  Elifál, Úr fia,

11:36  a mekerai Hefer fia, a felóni Áhia,

11:37  a kármeli Heszró, Naáráj, Ászbáj fia,

11:38  Joel, Nátán fivére, Mibahár, Agáráj fia,

11:39  az ammonita Szelek, a beróti Naáráj, Joábnak, Száruja fiának fegyverhordozója,

11:40  a jetrita Ira, a jetrita Gáreb,

11:41  a hetita Uriás, Zábád, Oholi fia,

11:42  a rúbenita Ádina, Síza fia, a rúbeniták vezetője és vele harminc ember,

11:43  Hánán, Maáka fia, a mátáni Jozafát,

11:44  az astaróti Ozija, az árori Samma és Jehiél, Hótám fiai,

11:45  a tószai Jedjaél, Sámri fia, és fivére Jóha,

11:46  a máhumi Eliél meg Jeribáj és Josája, Elnaém fiai, a moábi Jetma, a maszóbiai Eliél, Obed és Jásziel.

Chapter 12

12:1  A következők mentek Dávidhoz Szikelegbe, amikor még bujdosott Saul, Kís fia elől. Ezek igen vitéz és kiváló harcosok,

12:2  íjászok, mindkét kézzel követ hajítani tudó parittyások és nyilasok voltak. Benjaminból, Saul testvérei közül:

12:3  a gibeai Ahiézer, a vezérük és Joás, Sammáa fiai; Jáziel és Fállet, Azmót fiai; az anatóti Baráka és Jéhu;

12:4  a gibeoni Samája, a harminc közül való vitéz és a harmincnak elöljárója;

12:5  a gáderóti Jeremiás, Jeheziél, Johanán és Jezábád;

12:6  a hárufi Eluzáj, Jerimót, Baálja, Samarja és Safátja;

12:7  a kárehimi Elkána, Jesia, Azareél, Joézer és Jesbaám,

12:8  továbbá a gedori Joela és Zábadja, Jerohám fiai.

12:9  A gáditák közül szöktek át Dávidhoz, amikor a pusztában lappangott, a következő igen erős férfiak s kiváló harcosok, pajzsosok és dárdások, akiknek tekintete olyan volt, mint az oroszlán tekintete, s akik oly gyorsak voltak, mint a vadkecskék a hegyeken:

12:10  Ezer, a vezérük, Obadja, a második, Eliáb, a harmadik,

12:11  Masmána, a negyedik, Jeremiás az ötödik,

12:12  Eti, a hatodik, Eliél, a hetedik,

12:13  Johanán, a nyolcadik, Elzábád, a kilencedik,

12:14  Jeremiás, a tizedik, Makbanáj, a tizenegyedik;

12:15  ezek voltak Gád fiai közül a had vezetői: az utolsó is felért száz vitézzel, a legnagyobb ezerrel is.

12:16  Ők voltak azok, akik átkeltek a Jordánon, az első hónapban, amikor el szokta önteni partjait, s megfutamították mindazokat, akik keleten és nyugaton, a völgyekben laktak.

12:17  Benjaminból és Júdából is elmentek azonban néhányan ahhoz az erősséghez, amelyben Dávid tartózkodott.

12:18  Erre Dávid kiment eléjük és azt mondta: »Ha békességes szándékkal jöttetek hozzám, azért, hogy segítségemre legyetek, akkor szívem egy lesz veletek, ha azonban csapdát állítottatok nekem ellenségeim érdekében, noha kezemben gonoszság nincsen, akkor lássa ezt atyáink Istene és torolja meg.«

12:19  Erre megszállta a lélek Amaszájt, a harmincnak a vezérét és azt mondta: »Tieid vagyunk, Dávid, és veled tartunk Izáj fia; béke, béke neked és béke segítőidnek, mert megsegít téged a te Istened.« Erre Dávid befogadta őket és vezérekké tette a seregben.

12:20  Manasszéból is átszöktek néhányan Dávidhoz, amikor ő a filiszteusokkal Saul ellen hadba vonult, de nem harcolt velük – mert a filiszteusok fejedelmei tanácsot tartottak s visszaküldték őt, mondván: »Fejünk árán akar visszatérni urához, Saulhoz« –,

12:21  hanem visszatért Szikelegbe. Ekkor szöktek át hozzá Manasszéból: Adnah, Jozabád, Jedjaél, Mikaél, Jozabád, Eliú és Szaláti, a manasszei ezrek vezetői.

12:22  Ezek segítséget nyújtottak Dávidnak a rablók ellen, – mert mindannyian igen vitéz emberek voltak – s vezérek lettek a seregben.

12:23  Egyébként napról-napra jöttek emberek Dávidhoz, hogy segítségére legyenek, végül is akkora lett a számuk, mint az Isten seregéé.

12:24  A következő volt azoknak a hadvezéreknek a száma, akik Dávidhoz mentek, amikor Hebronban volt, hogy ráruházzák Saul királyságát, az Úr szava szerint:

12:25  Júda fiai közül: hatezer-nyolcszáz, pajzsot és dárdát viselő harcrakész ember.

12:26  Simeon fiai közül: hétezer-száz, igen vitéz harcos.

12:27  Lévi fiai közül: négyezer-hatszáz ember,

12:28  továbbá Jojáda, Áron nemzetségének feje s vele háromezer-hétszáz ember,

12:29  valamint Szádok, e kiváló erkölcsű ifjú, és családja, huszonkét vezér.

12:30  Benjamin fiai, Saul testvérei közül: háromezer ember, nagyrészük ugyanis még Saul házát követte.

12:31  Efraim fiai közül húszezer-nyolcszáz igen vitéz, nemzetségében neves ember.

12:32  Manassze fél törzséből tizennyolcezer, név szerint ismert ember ment, hogy királlyá tegye Dávidot,

12:33  Isszakár fiai közül pedig kétszáz tapasztalt vezér, aki minden időben meg tudta mondani, hogy mit kell tennie Izraelnek, s akinek tanácsát valamennyi többi nemzetség követte.

12:34  Zebulon fiai közül ötvenezer hadba vonuló, a hadban hadiszerszámokkal felszerelve álló ember jött segítségül, nem kettős szívvel.

12:35  Naftaliból ezer vezér és velük harminchétezer, pajzzsal és dárdával felszerelt ember.

12:36  Dánból huszonnyolcezer-hatszáz, harcra felkészült ember.

12:37  Áserből negyvenezer hadba vonuló, s a hadban támadó ember.

12:38  A Jordánon túlról Rúben és Gád fiaiból s Manassze törzsének feléből százhúszezer, hadiszerszámokkal felszerelt ember.

12:39  Ezek a harcra felkészült harcosok teljes szívvel jöttek Hebronba, hogy Dávidot egész Izrael királyává tegyék: de a többi izraelita is mind egy szívvel azon volt, hogy Dávid legyen a király.

12:40  Három napig voltak ott Dávidnál, s ettek és ittak, mert testvéreik ellátták őket,

12:41  de meg azok is, akik a szomszédságukban voltak, egészen Isszakárig, Zebulonig és Naftaliig, hoztak szamarakon, tevéken, öszvéreken és marhákon ennivalót: lisztet, fügét, aszú szőlőt, bort, olajat, marhát s kost minden mennyiségben, mert öröm volt Izraelben.

Chapter 13

13:1  Majd tanácsot tartott Dávid az ezredesekkel, a századosokkal és az összes főemberrel,

13:2  és ezt mondta Izrael egész gyülekezetének: »Ha tetszik nektek, s az Úrtól, a mi Istenünktől ered ez a dolog, amelyet mondok, küldjünk el többi testvéreinkhez, Izrael valamennyi vidékére, meg a papokhoz és a levitákhoz, akik a városaikhoz tartozó majorokban laknak, hogy gyűljenek hozzánk,

13:3  és hozzuk vissza Istenünk ládáját mihozzánk. Saul idejében ugyanis nem gondoskodtunk róla.«

13:4  Erre az egész nép azt felelte, hogy úgy legyen, tetszett ugyanis ez a dolog az egész népnek.

13:5  Egybegyűjtötte tehát Dávid egész Izraelt, Egyiptom Síhorjától Emát bejárójáig, hogy elhozza az Isten ládáját Kirját-Jearimból.

13:6  Aztán felment Dávid és Izrael egész férfinépe a Júdában lévő Kirját-Jearim halmára, hogy elhozza onnan az Istennek, a kerubok között ülő Úrnak ládáját, ahol segítségül hívták az ő nevét.

13:7  Ki is hozták Isten ládáját Abinádáb házából és rátették egy új szekérre. Óza és fivére vezették a szekeret,

13:8  Dávid és egész Izrael pedig teljes erejéből táncolt Isten előtt, ének, lant, hárfa, dob, cintányér és trombita kísérettel.

13:9  Amikor azonban Hidon szérűjéhez értek, Óza kinyújtotta kezét, hogy fenntartsa a ládát, mert a féktelen ökrök megugrottak.

13:10  Ekkor az Úr megharagudott Ozára, s megverte őt, amiért a ládához nyúlt, úgy, hogy meghalt ott, az Úr előtt.

13:11  Erre Dávid elszomorodott, hogy az Úr elszakította Ózát, s elnevezte azt a helyet Óza elszakításának. Így is hívják mind a mai napig.

13:12  Ugyanakkor Istentől való félelem szállta meg és így szólt: »Hogyan vihetném be magamhoz Isten ládáját?«

13:13  Éppen azért nem is vitte be magához, vagyis a Dávid-városba, hanem a getita Obededom házába irányította.

13:14  Így az Isten ládája három hónapig Obededom házában maradt és az Úr megáldotta házát és mindenét, amije volt.

Chapter 14

14:1  Hírám, Tírusz királya követeket, cédrusfát, kőműveseket és ácsmestereket küldött Dávidhoz, hogy házat építsenek neki.

14:2  Ekkor Dávid megértette, hogy az Úr megerősítette őt Izraelen való királyságában, s hogy tekintélyt szerzett népe körében, Izraelen való királyságának.

14:3  Jeruzsálemben Dávid további feleségeket vett és fiúkat s leányokat nemzett.

14:4  Így hívták azokat, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sámua, Sobáb, Nátán, Salamon,

14:5  Jibhár, Elisua, Elifálet,

14:6  Nóga, Náfeg, Jáfia,

14:7  Elisáma, Baáljáda és Elifálet.

14:8  Amikor azonban a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot egész Izrael királyává kenték, valamennyien felvonultak, hogy megkeressék. Amikor ezt Dávid meghallotta, kivonult eléjük.

14:9  A filiszteusok is megérkeztek, és ellepték a Refaim völgyet.

14:10  Ekkor Dávid megkérdezte az Urat: »Felvonuljak-e a filiszteusok ellen, s kezembe adod-e őket?« Az Úr azt mondta erre neki: »Vonulj fel s a kezedbe adom őket.«

14:11  Amikor aztán azok felvonultak Baál-Farászimba, Dávid ott megverte őket és azt mondta: »Eloszlatta kezem által Isten az ellenségeimet, úgy, amint eloszlanak a vizek«, ezért nevezték el azt a helyet Baál-Farászimnak.

14:12  Azok ott hagyták isteneiket, mire Dávid megparancsolta, hogy égessék el őket.

14:13  A filiszteusok másodízben is betörtek és ellepték a völgyet.

14:14  Erre Dávid ismét megkérdezte Istent, s Isten azt mondta neki: »Ne vonulj fel utánuk, hanem térj ki előlük és a körtefák felől vonulj ellenük,

14:15  s ha majd járás neszét hallod a körtefák tetejéről, akkor vonulj ki a harcra, mert akkor vonul ki előtted Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát.«

14:16  Dávid úgy is cselekedett, ahogy Isten megparancsolta neki, és megverte a filiszteusok táborát Gibeontól Gézerig.

14:17  Erre elterjedt Dávid híre minden országban, és az Úr félelmet keltett iránta minden nemzetnél.

Chapter 15

15:1  Majd házakat készíttetett magának a Dávid-városban és helyet építtetett az Isten ládájának és sátrat állíttatott neki.

15:2  Ugyanakkor meghagyta Dávid: »Nem szabad akárkinek hordoznia Isten ládáját, hanem csak a levitáknak, akiket az Úr választott ki arra, hogy azt hordozzák, s Neki mindörökké szolgáljanak.«

15:3  Majd egész Izraelt egybegyűjtötte Jeruzsálembe, hogy átszállítsák az Isten ládáját a helyére, amelyet készíttetett neki,

15:4  meg összehívta Áron fiait és a levitákat.

15:5  Ott voltak Kaát fiai közül Uriel fejedelem és testvérei, százhúszan;

15:6  Merári fiai közül Aszája fejedelem, és testvérei, kétszázhúszan;

15:7  Gersom fiai közül Joel fejedelem és testvérei, százharmincan;

15:8  Elszafán fiai közül Semeja fejedelem és testvérei, kétszázan;

15:9  Hebron fiai közül Eliél fejedelem s testvérei, nyolcvanan;

15:10  Oziel fiai közül Aminádáb fejedelem s testvérei száztizenketten.

15:11  Majd magához hívatta Dávid Szádok és Abjatár papokat, s Uriel, Aszája, Joel, Semeja, Eliél és Aminádáb levitákat

15:12  és ezt mondta nekik: »Ti, akik a levita családok fejei vagytok, tartsatok megszentelődést testvéreitekkel együtt, s vigyétek az Úrnak, Izrael Istenének ládáját arra a helyre, amely neki készült,

15:13  hogy mi tilalmas dolgot ne cselekedjünk és ne történjék velünk most is úgy, mint a múltkor, amikor – mivel ti nem voltatok jelen –, megvert minket az Úr.«

15:14  Megszentelődést tartottak erre a papok és a leviták, hogy elhozhassák az Úrnak, Izrael Istenének a ládáját.

15:15  Aztán felvették Lévi fiai az Isten ládáját, miként Mózes az Úr szava szerint megparancsolta, a rudakkal a vállukra.

15:16  Meghagyta továbbá Dávid a leviták vezetőinek, hogy rendeljék ki testvéreik közül az énekeseket a hangszerekkel, a lantokkal, hárfákkal és cintányérokkal, hogy felzendüljön az örvendezés szava.

15:17  Ki is rendelték a következő levitákat: Hemánt, Joel fiát és az ő testvérei közül Ászáfot, Berekja fiát, testvéreik, Merári fiai közül pedig Etánt, Kásája fiát,

15:18  és velük testvéreiket a második rendből: Zakariást, Bent, Jázielt, Semirámótot, Jáhielt, Ánit, Eliábot, Benaját, Maaszját, Mattitját, Elifálút, Makenját, Obededomot és Jejélt, az ajtónállókat.

15:19  Az énekesek, Hemán, Ászáf és Etán rézcintányérokat zengettek,

15:20  Zakariás, Oziel, Semirámót, Jáhiel, Áni, Eliáb, Maaszja és Benája lantkísérettel titkos dolgokat énekeltek a »Szüzek« szerint.

15:21  Mattitja, Elifálú, Makenja, Obededom, Jejél és Ozáziu kobozkísérettel, egy oktávval lejjebb énekelték a győzelmi éneket.

15:22  Konenja, a leviták vezetője állt az ének élén és ő vezette az éneket, mert igen bölcs volt.

15:23  Berekja és Elkána voltak a láda ajtónállói,

15:24  Sebenja, Jozafát, Natanael, Amaszáj, Zakariás, Benája és Eliézer papok fújták a trombitákat az Isten ládája előtt, s Obededom és Jehia voltak a láda ajtónállói.

15:25  Tehát Dávid, Izrael összes vénei és az ezredesek elmentek, hogy örvendezve elhozzák az Úr szövetségének ládáját Obededom házából.

15:26  Amikor aztán Isten megsegítette a levitákat, akik az Úr szövetségének ládáját vitték, feláldoztak hét fiatal bikát és hét kost.

15:27  Dávid bisszusköntöst viselt, éppen úgy, mint mindazok a leviták, akik a ládát vitték, meg az énekesek és Konenja, az ének vezetője az énekesek között. Dávid azonban gyolcs efódot is viselt.

15:28  Egész Izrael örömrivalgással, harsonaszóval, trombitákkal, cintányérokkal, hárfát, lantot zengetve kísérte az Úr szövetségének ládáját.

15:29  Amikor azonban az Úr szövetségének ládája a Dávid-városhoz érkezett, Míkol, Saul leánya, aki kinézett az ablakon, meglátta az ugráló és táncoló Dávid királyt, és megvetette őt szívében.

Chapter 16

16:1  Elhozták tehát Isten ládáját és elhelyezték annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid felállíttatott neki, és egészen elégő és békeáldozatokat mutattak be az Úr előtt.

16:2  Amikor aztán befejezte Dávid az egészen elégő és a békeáldozatok bemutatását, megáldotta az Úr nevében a népet,

16:3  és mindenkinek, férfinak, asszonynak egyaránt, egy-egy kenyércipót, egy darab marhasültet s egy olajjal sütött kalácsot juttatott.

16:4  A leviták közül az Úr ládája elé rendelte, hogy szolgálatot teljesítsenek, az Úr tetteiről megemlékezzenek, az Urat, Izrael Istenét magasztalják és dicsérjék:

16:5  Ászáfot, a vezetőt, Zakariást, a helyettesét, továbbá Jáhielt, Semirámótot, Jejélt, Mattitját, Eliábot, Benaját és Obededomot. Jejélt, hogy a húros hangszereket és a lantokat, Ászáfot pedig, hogy a cintányérokat zengessék,

16:6  Benája és Jáziel papokat pedig, hogy szüntelenül fújják a trombitákat az Úr szövetségének ládája előtt.

16:7  Aznap bízta meg Dávid először Ászáfot és testvéreit az Úr következő dicséretével:

16:8  »Dicsérjétek az Urat, kiáltsátok nevét, hirdessétek a népek közt tetteit.

16:9  Énekeljetek neki, zengedezzetek neki beszéljétek minden csodatettét.

16:10  Dicsekedjetek az ő szent nevével, örvendezzen az Urat keresők szíve.

16:11  Keressétek az Urat és erejét, keressétek arcát szüntelenül.

16:12  Emlékezzetek a csodákra, melyeket művelt, jeleire és szája ítéleteire,

16:13  ti, Izrael utódai, az ő szolgái, Jákob fiai, az ő választottai.

16:14  Ő, az Úr, a mi Istenünk, ő ítéli az egész földet.

16:15  Gondoljatok örökké szövetségére, szavára, amelyet ezer nemzedékre rendelt,

16:16  szövetségére, amit Ábrahámmal kötött, az esküre, amelyet Izsáknak tett.

16:17  Jákobnak parancsba adta azt, Izraelnek örök szövetségként,

16:18  mondván: ‘Neked adom Kánaán földjét örökségtek osztályrészeként.’

16:19  Noha szám szerint kevesen voltak, és zsellérként tartózkodtak rajta,

16:20  s nemzettől nemzethez vándoroltak, egyik országból a másiknak népéhez,

16:21  senkinek sem engedte bántani őket, sőt fejedelmeket vert meg érettük,

16:22  mondván: ‘Ne bántsátok Felkentjeimet, prófétáimnak ne ártsatok.’

16:23  Országok, mindnyájan énekeljetek az Úrnak, szabadítását napról-napra hirdessétek,

16:24  beszéljetek a nemzetek közt dicsőségéről, valamennyi nép között csodatetteiről.

16:25  Mert nagy az Úr és igen méltó a dicséretre, s félelmetesebb minden istennél,

16:26  mert a népek istenei mind csak bálványok, egeket csak az Úr alkotott.

16:27  Dicsőség és fenség van előtte, erő és öröm az ő lakóhelyén.

16:28  Hódoljatok az Úrnak, népek nemzetségei, ismerjétek el az Úr dicsőségét s erejét,

16:29  ismerjétek el az Úrnak, nevének dicsőségét. Hozzatok áldozatot s jöjjetek színe elé, boruljatok szent ékességben az Úr elé.

16:30  Remegjen színétől az egész föld, mert ő vetette meg alapját a földnek, hogy ne ingadozzék.

16:31  Örvendjenek az egek, s ujjongjon a föld s mondják a nemzetek között: ‘Az Úr a király.’

16:32  Zúgjon a tenger s ami azt betölti. ujjongjanak a mezők s mindaz, ami rajtuk van.

16:33  Az erdő fái dicséretet mondanak majd az Úr előtt akkor, mivel eljön megítélni a földet.

16:34  Dicsérjétek az Urat, mert jó, mert irgalmassága örökkévaló,

16:35  s mondjátok: ‘Szabadíts meg minket, szabadító Istenünk, gyűjts össze s szabadíts ki minket a pogányok közül, hogy dicsérjük szent neved, s ujjongva zengjük énekeidet.

16:36  Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, öröktől fogva mindörökre.’« Azt mondja erre az egész nép: »Ámen« és »Dicsőség az Úrnak!«

16:37  Otthagyta tehát az Úr szövetségének ládája előtt Ászáfot és testvéreit, hogy szüntelenül, minden napnak s rendjüknek megfelelően szolgálatot teljesítsenek a láda előtt.

16:38  Ugyanakkor Obededomot – éspedig Obededomot, Iditun fiát – és hatvannyolc testvérét meg Hószát ajtónállókká rendelte.

16:39  Szádok papot s paptestvéreit az Úr hajléka előtt, a gibeoni magaslaton hagyta,

16:40  hogy szüntelenül, reggel és este, egészen elégő áldozatot mutassanak be az Úrnak az egészen elégő áldozat oltárán, pontosan úgy, ahogy meg van írva az Úr törvényében, amelyet Izraelnek parancsolt.

16:41  Rajta kívül otthagyta Hemánt, Iditunt s a többieket, akiket név szerint kiválasztott, hogy dicsérjék az Urat, »mert irgalmassága örökkévaló«,

16:42  Hemánt és Iditunt, hogy trombitáljanak s a cintányérokat s az Istennek való énekléshez tartozó egyéb hangszereket zengessék, Iditun fiait pedig ajtónállókká tette.

16:43  Erre az egész nép hazatért, Dávid pedig elment, hogy a maga háza népét is megáldja.

Chapter 17

17:1  Amikor aztán Dávid már a palotájában lakott, ezt mondta Nátán prófétának: »Íme, én cédruspalotában lakom, az Úr szövetségének ládája pedig bőrök alatt van.«

17:2  Azt mondta erre Nátán Dávidnak: »Hajtsd végre mindazt, ami szándékodban van, mert Isten veled van.«

17:3  Ám még ugyanazon az éjszakán Isten szózatot intézett Nátánhoz:

17:4  »Eredj s mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt üzeni az Úr: Ne te építs nekem házat lakásul.

17:5  Hiszen nem laktam én házban attól az időtől fogva, hogy kihoztam Izraelt, a mai napig, hanem állandóan változtattam hajlékom helyét és sátorban

17:6  laktam egész Izraellel együtt. Vagy szóltam-e csak egynek is Izrael bírái közül, akiknek megparancsoltam, hogy legeltessék népemet, mondván: Miért nem építettetek nekem cédrusházat?

17:7  Nos tehát, így szólj szolgámhoz, Dávidhoz: Ezt üzeni a seregek Ura: Én kiválasztottalak téged, noha a legelőn a nyájat terelted, hogy népem, Izrael vezére légy.

17:8  Veled voltam, bárhová mentél, és elpusztítottam minden ellenségedet előled. Olyan hírnevet szereztem neked, mint azoknak a nagyoknak, akik híresek a földön.

17:9  Lakóhelyet is adtam népemnek, Izraelnek, s odaültetem őt, és ő lakni fog rajta, s többé ki nem mozdítják s az erőszak fiai el nem nyomják úgy, mint azelőtt,

17:10  azoktól a napoktól fogva, amelyekben bírákat adtam népemnek, Izraelnek. Megaláztam valamennyi ellenségedet, sőt azt is tudtodra adom, hogy az Úr házat fog építeni neked.

17:11  Ha ugyanis majd eltöltötted napjaidat s atyáidhoz térsz, felemelem utánad ivadékodat, aki a te fiaid közül való lesz, s megszilárdítom királyságát.

17:12  Ő épít majd nekem házat s én megszilárdítom királyi székét mindörökre.

17:13  Én atyja leszek s ő fiam lesz, s irgalmasságomat meg nem vonom tőle, mint ahogy megvontam elődödtől,

17:14  hanem házam s országom fölé állítom őt mindörökre s királyi széke szilárd lesz örökre.«

17:15  Így, teljesen e szavak szerint s teljesen e látomás szerint mondta el Nátán mindezt Dávidnak.

17:16  Elment erre Dávid király s leült az Úr elé s azt mondta: »Ki vagyok én, Uram Isten, s mi az én házam, hogy ilyeneket tettél velem!

17:17  Sőt még ez is kevésnek tűnt színed előtt, s azért a jövőre vonatkozólag is szóltál szolgád házáról, s tekintélyesebbé tettél engem minden embernél, Uram Isten.

17:18  Mit is mondhatna még Dávid, mikor ennyire megdicsőítetted szolgádat s ennyire ismered őt.

17:19  Uram, szíved jóságából tetted szolgádért mindezeket a nagy dolgokat s jelentetted ki mindezeket a nagyszerű tényeket.

17:20  Uram, nincs hozzád hasonló és nincs más Isten rajtad kívül, egészen úgy, ahogy hallottuk a fülünkkel.

17:21  Hol is van más olyan nemzet, mint a te néped, Izrael, az egyetlen nemzet a földön, amelyhez elment Isten, hogy kiszabadítsa és a maga népévé tegye, s miután Egyiptomból kiszabadította, nagyságával és rettenetes tetteivel kiűzze színe elől a nemzeteket.

17:22  Te népedet, Izraelt a te népeddé tetted mindörökre, s te, Uram, neki Istene lettél!

17:23  Nos tehát, Uram, tartsd fenn szavadat, amelyet szolgádról és házáról mondtál, mindörökké, és tégy úgy, ahogy szóltál.

17:24  Bizonyuljon hűségesnek s nagynak neved mindörökké, s mondják: ‘A seregek Ura Izraelnek Istene, s szolgájának, Dávidnak háza maradandó előtte.’

17:25  Mivel Uram Isten, te nyilatkoztattad ki szolgád fülének, hogy házat építesz neki, azért merítette szolgád azt a bizodalmat, hogy ezt imádkozza előtted.

17:26  Nos tehát, Uram, te Isten vagy s te ígérted e nagy jótéteményeket szolgádnak:

17:27  elkezdted megáldani szolgád házát, hogy mindenkor fennmaradjon előtted, s mivel te, Uram, megáldottad, áldott is lesz mindörökké.«

Chapter 18

18:1  Ezek után az történt, hogy Dávid megverte a filiszteusokat és megalázta őket s elvette Gátot és leányvárosait a filiszteusok kezéből.

18:2  Aztán megverte a moabitákat, és a moabiták Dávid adófizető szolgáivá lettek.

18:3  Ugyanabban az időben megverte Dávid Adarézert, a Hemát vidékén levő Szóba királyát is, amikor az elindult, hogy kiterjessze hatalmát az Eufrátesz folyóig.

18:4  Ezer harciszekerét, hétezer lovasát s húszezer gyalogos emberét fogta el Dávid, de valamennyi szekeres ló inát elvágatta, kivéve száz szekérbe valót, amelyet magának tartott meg.

18:5  Amikor aztán odajöttek a damaszkuszi szírek, hogy segítséget nyújtsanak Adarézernek, Szóba királyának, közülük is levágott Dávid huszonkétezer embert,

18:6  aztán vitézeket helyezett Damaszkuszba, hogy Szíria is szolgáljon és adót fizessen neki. Így segítette őt az Úr mindenütt, ahova ment.

18:7  Ugyanekkor elvette Dávid azokat az arany tegzeket is, amelyek Adarézer szolgáinál voltak és elvitte Jeruzsálembe.

18:8  Tebátból és Kúnból, Adarézer városaiból pedig igen sok rezet szerzett. Ebből csináltatta Salamon a rézmedencét, az oszlopokat és a réztárgyakat.

18:9  Amikor ezt Tóu, Hemát királya meghallotta, azt tudniillik, hogy Dávid megverte Adarézernek, Szóba királyának egész hadseregét,

18:10  elküldte fiát, Adorámot Dávid királyhoz, hogy békét kérjen tőle és üdvözölje őt abból az alkalomból, hogy megverte és legyőzte Adarézert – Tóu ugyanis ellensége volt Adarézernek.

18:11  Dávid király azonban az összes arany-, ezüst- és réztárgyat az Úrnak szentelte, azzal az ezüsttel és arannyal együtt, amelyet a különböző nemzetektől, az edomitáktól, a moabitáktól, Ammon fiaitól, valamint a filiszteusoktól s az amalekitáktól zsákmányolt.

18:12  Abizáj, Száruja fia pedig megvert a Sóaknás-völgyben tizennyolcezer edomitát

18:13  és helyőrséget rendelt Edomba, hogy Edom Dávidnak szolgáljon. Így segítette az Úr Dávidot mindenütt, ahova ment.

18:14  Dávid volt tehát egész Izrael királya s ő szolgáltatott törvényt és igazságot egész népének.

18:15  Joáb, Száruja fia volt a sereg fővezére, Jozafát, Áhilud fia a jegyző,

18:16  Szádok, Ahitób fia és Ahimelek, Abjatár fia a papok, Súsa az íródeák,

18:17  Benája, Jojáda fia a keretiek és feletiek légióinak vezére, Dávid fiai pedig az elsők voltak a király keze körül.

Chapter 19

19:1  Történt továbbá, hogy meghalt Naás, Ammon fiainak királya, és fia lett a király helyette.

19:2  Így szólt ekkor Dávid: »Irgalmasságot tanúsítok Hánon, Naás fia iránt, mert atyja kedvességet tanúsított irántam.« Követeket küldött tehát Dávid, hogy vigasztalják meg őt atyja halála miatt. Amikor ezek eljutottak Ammon fiainak földjére, hogy megvigasztalják Hánont,

19:3  Ammon fiainak fejedelmei azt mondák Hánonnak: »Te talán azt hiszed, hogy Dávid atyád iránt való tiszteletből küldte el vigasztalóidat, s nem veszed észre, hogy azért jöttek hozzád szolgái, hogy kikémleljék, kifürkésszék s kilessék földedet?«

19:4  Erre Hánon megkopasztotta és megborotváltatta Dávid szolgáit, és levágatta ruhájukat az alfelüktől egészen a lábukig, s elbocsátotta őket.

19:5  Amikor ezek elmentek és ezt megüzenték Dávidnak, ő eléjük küldött (minthogy nagy gyalázatot szenvedtek) és megparancsolta, hogy maradjanak Jerikóban, amíg meg nem nő a szakálluk, és csak akkor térjenek vissza.

19:6  Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy méltatlanságot követtek el Dáviddal, mind Hánon, mind a többi nép, elküldött ezer talentum ezüstöt, hogy Mezopotámiából, a szíriai Maákából és Szóbából harci szekereket és lovasokat fogadjanak maguknak.

19:7  Meg is fogadtak harminckétezer harci szekeret s Maáka királyát, népével együtt. Ezek, miután megérkeztek, Medebával szemben ütöttek tábort. Ammon fiai is egybegyűltek városaikból, és hadba vonultak.

19:8  Amikor ezt Dávid meghallotta, odaküldte Joábot és a vitézek egész seregét.

19:9  Erre kivonultak Ammon fiai és a város kapuja mellett álltak csatarendbe, azok a királyok pedig, akik a segítségükre jöttek, külön, a mezőn álltak fel.

19:10  Ezért, amikor Joáb észrevette, hogy elölről is, hátulról is harc készül ellene, kiválasztotta egész Izraelből a legvitézebb embereket, és a szírek ellen indult.

19:11  A nép többi részét pedig Abizájnak, fivérének keze alá adta és azok Ammon fiai ellen indultak,

19:12  és azt mondta: »Ha fölém kerekednek a szírek, légy segítségemre, ha pedig föléd kerekednek Ammon fiai, én segítek neked.

19:13  Légy erős és cselekedjünk férfiasan népünkért és Istenünk városaiért, és az Úr majd megteszi azt, ami jó az ő színe előtt.«

19:14  Elindult tehát Joáb s a vele levő nép a szírek elleni harcra és megfutamította őket.

19:15  Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy a szírek megfutamodtak, ők is megfutamodtak fivére, Abizáj elől, és visszavonultak a városba. Erre Joáb visszatért Jeruzsálembe.

19:16  Amikor azonban a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael előtt, követeket küldtek és elhozatták azokat a szíreket, akik a folyón túl laktak. Sófák, Adarézer hadvezére volt a vezérük.

19:17  Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, ő egybegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon, és meglepte őket s csatarendbe állt ellenük. Erre azok megütköztek vele.

19:18  Ám a szírek megfutamodtak Izrael elől és Dávid hétezer szekeret s negyvenezer gyalogost pusztított el a szírek közül, Sófákot, a hadvezérüket is megölte.

19:19  Amikor aztán Adarézer szolgái látták, hogy Izrael föléjük kerekedett, Dávidhoz pártoltak és szolgáivá lettek, és Szíria nem akart többé segítséget nyújtani Ammon fiainak.

Chapter 20

20:1  Az esztendő fordulója után, abban az időben, amikor a királyok hadba szoktak vonulni, az történt, hogy Joáb egybegyűjtötte a hadsereget s a haderőt, s elpusztította Ammon fiainak földjét, majd elment és ostrom alá vette Rabbát. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt, amíg Joáb meg nem verte és le nem rontotta Rabbát.

20:2  Akkor Dávid levette Melkom fejéről a koronát és megállapította, hogy egy talentum aranyat nyom és igen drága kövek vannak benne, és koronát csináltatott belőle magának. Zsákmányt is igen sokat hozott a városból,

20:3  a benne levő népet pedig kihozta és kőbányába, a vascsákányokhoz és vasékekhez rendelte. Így cselekedett Dávid Ammon fiainak valamennyi városával, aztán visszatért egész népével Jeruzsálembe.

20:4  Ezután háború támadt Gézerben a filiszteusokkal; ebben a husáti Szibbekáj leütötte a ráfeiták nemzetségéből való Száfájt, és így megalázta őket.

20:5  Egy másik háború is keletkezett a filiszteusokkal: ebben a betlehemi Elhanán, Jaír fia, leütötte a gáti Góliát fivérét, akinek dárdanyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája.

20:6  Sőt még egy másik háború is keletkezett Gátban. Volt ebben egy igen magas ember, akinek hat-hat, összesen tehát huszonnégy ujja volt; ez is Ráfa nemzetségéből származott.

20:7  Ez szidalmakkal illette Izraelt, mire Jonatán, Samáának, Dávid fivérének fia leütötte. Ezek voltak Gátban Ráfának azok a fiai, akik Dávidnak és szolgáinak keze által estek el.

Chapter 21

21:1  Felkelt azonban a sátán Izrael ellen és arra ingerelte Dávidot, hogy számlálja meg Izraelt.

21:2  Ezt mondta azért Dávid Joábnak és a nép vezéreinek: »Menjetek és számláljátok meg Izraelt, Beersebától egészen Dánig és hozzátok meg nekem a számát, hadd tudjam.«

21:3  Joáb erre így válaszolt: »Szaporítsa az Úr százszor annyira népét, mint amennyi, hisz nem a te szolgáid-e ők, uram, király, mindnyájan? Miért kívánja azonban én uram azt, ami Izraelnek vétkéül fog számítani?«

21:4  Ám a király szava erősnek bizonyult. Kiment tehát Joáb és bejárta egész Izraelt, aztán visszatért Jeruzsálembe,

21:5  és átadta Dávidnak azoknak a számát, akiknél járt: Izrael száma összesen egymillió-százezer fegyverfogható ember, Júdáé pedig négyszázhetvenezer harcos volt.

21:6  Lévit és Benjamint ugyanis nem számlálta meg, mivel Joáb csak kelletlenül teljesítette a király parancsát.

21:7  De Istennek sem tetszett ez a parancs, és megverte érte Izraelt.

21:8  Azt mondta erre Dávid Istennek: »Nagyot vétkeztem, hogy ezt műveltem! Kérlek, bocsásd meg szolgád gonoszságát, mert esztelenül cselekedtem.«

21:9  Így szólt erre az Úr Gádhoz, Dávid látnokához:

21:10  »Eredj és szólj Dávidhoz s mondd neki: Ezt üzeni az Úr: Három dolgot adok eléd választásul: válaszd az egyiket, amelyiket akarod és azt megcselekszem veled.«

21:11  Gád el is ment Dávidhoz és azt mondta neki: »Ezt üzeni az Úr: Válassz, amit akarsz:

21:12  vagy három esztendei éhséget, vagy azt, hogy három hónapig menekülnöd kelljen ellenségeid elől és kardjuktól ne tudj megszabadulni, vagy azt, hogy három napig az Úr kardja és döghalál járja az országot és az Úr angyala öldököljön Izrael egész területén. Nos tehát, határozz, mit feleljek annak, aki engem küldött.«

21:13  Dávid erre így válaszolt Gádnak: »Mindegyiktől szorongás fog el: de jobb az Úr kezébe esnem, mint az emberekébe, mert nagy az ő irgalmassága.«

21:14  Döghalált bocsátott tehát az Úr Izraelre és meghalt Izraelből hetvenezer ember.

21:15  Jeruzsálemre is ráküldte az Úr az angyalt, hogy azt is megverje, de amikor az meg akarta verni, az Úr odatekintett és a csapás nagysága miatt megkönyörült, és parancsolt az angyalnak, aki meg akarta verni: »Elég, hagyja már abba kezed!« Az Úr angyala ekkor éppen a jebuzita Ornán szérűje mellett állt.

21:16  Ekkor Dávid felemelte szemét és látta, hogy az Úr angyala ott áll az ég s a föld között, kezében kivont, és Jeruzsálem ellen fordított karddal. Erre mind ő, mind a vének, szőrzsákokba öltözve, arcra borultak a földön

21:17  és Dávid így szólt Istenhez: »Nemde, én parancsoltam meg, hogy számlálják meg a népet? Én vagyok az, aki vétkeztem, én követtem el gonoszságot. Ez a nyáj mit követett el? Uram Isten, kérlek, forduljon ellenem s atyám háza ellen kezed, de népedet ne sújtsa.«

21:18  Erre az Úr angyala megparancsolta Gádnak, mondja meg Dávidnak, hogy menjen fel s építsen oltárt az Úr Istennek a jebuzita Ornán szérűjén.

21:19  Dávid fel is ment Gád szava szerint, amelyet az Úr nevében mondott neki.

21:20  Ornán ugyan, aki éppen akkor búzát csépelt a szérűn, amikor felpillantott s meglátta az angyalt, négy fiával együtt elrejtőzött.

21:21  Amikor azonban Dávid Ornánhoz ment, Ornán meglátta őt, eléje ment a szérűről és arcát földre hajtotta előtte.

21:22  Dávid így szólt hozzá: »Add nekem szérűd helyét, hadd építsek rajta oltárt az Úrnak, éspedig úgy, hogy fogadj el érte annyi ezüstöt, mint amennyit ér – hogy távozzon el a csapás a népről.«

21:23  Ornán erre ezt válaszolta Dávidnak: »Vedd, s tegye meg az én uram, a király azt, ami neki tetszik, sőt odaadom a marhákat is egészen elégő áldozatnak, a cséplőszánokat áldozati fának, a búzát ételáldozatnak: mindezt szívesen odaadom.«

21:24  Dávid király azonban azt mondta neki: »Ne úgy legyen, hanem hadd adjak csak meg érte annyi ezüstöt, amennyit megér: nem fogadhatom el ugyanis azt, ami a tied, hogy így ingyen szerzett egészen elégő áldozatot mutassak be az Úrnak.«

21:25  Éppen azért hatszáz sékel, igaz súlyú aranyat adott Dávid Ornánnak a helyért.

21:26  Aztán oltárt épített ott az Úrnak, és egészen elégő áldozatokat s békeáldozatokat mutatott be rajta és segítségül hívta az Urat, és az Úr meg is hallgatta őt. Tüzet bocsátott ugyanis az égből az égő áldozati oltárra,

21:27  és parancsolt az Úr az angyalnak, és az hüvelyébe tette kardját.

21:28  Minthogy tehát Dávid látta, hogy az Úr meghallgatta őt a jebuzita Ornán szérűjén, mindjárt ott mutatott be áldozatokat.

21:29  Az Úr hajléka, amelyet Mózes csinált a pusztában, meg az égő áldozati oltár ebben az időben ugyanis a gibeoni magaslaton volt,

21:30  és Dávid nem mehetett ehhez az oltárhoz, hogy ott engesztelje ki Istent, mert igen nagy félelem fogta el, amikor az Úr angyalának kardját látta.

Chapter 22

22:1  Éppen azért azt mondta Dávid: »Itt legyen az Isten háza és itt legyen az égő áldozati oltár Izrael számára.«

22:2  Ugyanazért megparancsolta, hogy gyűjtsenek egybe Izrael földjéről minden jövevényt, aztán kőfaragókat rendelt közülük, hogy köveket vágjanak s faragjanak az Isten házának felépítésére.

22:3  Igen sok vasat is szerzett Dávid, az ajtók szegeire meg a kapcsokra és a foglalatokra, s töméntelen súlyú rezet.

22:4  A cédrusfát, amelyet a szidoniak s a tírusziak szállítottak Dávidnak, meg sem lehetett számlálni.

22:5  Azt mondta ugyanis Dávid: »Fiam, Salamon, még kicsiny és gyönge gyermek, a háznak pedig, amelyet az Úrnak akarok építtetni, olyannak kell lennie, hogy híres legyen az egész földön: előkészítem tehát neki azt, ami szükséges.« Éppen ezért elő is készített halála előtt minden anyagot.

22:6  Majd hivatta fiát, Salamont s meghagyta neki, hogy építsen házat az Úrnak, Izrael Istenének.

22:7  Azt mondta Dávid Salamonnak: »Fiam, én akartam házat építeni az Úr, az én Istenem nevének,

22:8  de az Úr szózatot intézett hozzám: ‘Sok vért ontottál s igen sok háborút viseltél: nem építhetsz házat nevemnek, mert ennyi vért ontottál előttem.

22:9  Fiad, aki születni fog neked, a nyugalom embere lesz, mert nyugalmat adok neki körös-körül minden ellenségétől: s éppen azért fogják Békességesnek hívni, mert békességet s nyugalmat adok Izraelnek, az ő valamennyi napja alatt.

22:10  Ő építsen házat nevemnek. Ő a fiam lesz és én az atyja leszek s megszilárdítom Izraelen való királysága trónját mindörökre.’

22:11  Nos tehát, fiam, legyen az Úr veled, hogy sikerüljön házat építened az Úrnak, a te Istenednek, mint ahogy kijelentette rólad.

22:12  Adjon neked az Úr okosságot és értelmet is, hogy tudd kormányozni Izraelt s megtartani az Úr, a te Istened törvényét,

22:13  mert csak akkor fogsz boldogulni, ha megtartod azokat a parancsokat és rendeleteket, amelyre az Úr Mózes által Izraelt megtanította. Légy erős és járj el férfiasan, ne félj és ne rettegj!

22:14  Íme, én szegénységemben elkészítettem az Úr házához szükséges dolgokat: százezer talentum aranyat, egymillió talentum ezüstöt, s réz és vas annyi van, hogy megmérni sem lehet, mert tömege meghaladja a számot, s fát és követ is készítettem mindarra, ami szükséges.

22:15  Rendelkezésedre áll igen sok mesterember is, kőfaragó, kőműves és ács s mindenféle művészetben járatos ember, aki tud alkotni

22:16  aranyból, ezüstből, rézből és vasból, amelynek száma nincsen. Fel tehát, láss hozzá és az Úr veled lesz.«

22:17  Megparancsolta továbbá Dávid Izrael valamennyi főemberének, hogy támogassák fiát, Salamont,

22:18  mondván: »Látjátok, hogy az Úr, a ti Istenetek veletek van és nyugalmat adott nektek körös-körül mindenfelől, a kezetekbe adta minden ellenségeteket, s meghódolt e föld az Úr s az ő népe előtt.

22:19  Adjátok tehát szíveteket s lelketeket az Úr, a ti Istenetek keresésére: Fel, építsetek szentélyt az Úr Istennek, hogy be lehessen vinni az Úr szövetségének ládáját s az Úrnak szentelt tárgyakat az Úr nevének építendő házba.«

Chapter 23

23:1  Amikor aztán Dávid megöregedett s éltesebb korú lett, fiát, Salamont tette Izrael királyává

23:2  és egybegyűjtötte Izrael valamennyi főemberét meg a papokat és a levitákat.

23:3  Aztán megszámláltatta a levitákat, a harmincesztendősöktől felfelé, s harmincnyolcezer főnyinek találta őket.

23:4  »Ezek közül huszonnégyezret az Úr házának szolgálatára választott ki és osztott be, hatezret pedig elöljárónak és bírának,

23:5  négyezret meg ajtónállónak, s ugyancsak ennyit arra, hogy dicsérjék az Urat azokkal a hangszerekkel, amelyeket a dicsérethez készíttetett.«

23:6  Fel is osztotta őket Dávid, Lévi fiainak, tudniillik Gersonnak, Kaátnak és Merárinak rendje szerint.

23:7  Gerson fiai voltak: Leedán és Szemei.

23:8  Leedán fiai voltak: Jáhiel, a fő, továbbá Zetán meg Joel: három.

23:9  Szemei fiai voltak: Selomit, Hosziel és Árán: három. Ők voltak a Leedántól származó családfők. –

23:10  Szemei fiai voltak: Jahat, Zíza, Jáus és Béria; ezek négyen voltak Szemei fiai.

23:11  Jahat volt a fő, Zíza a helyettese; Jáusnak és Bériának azonban nem volt nagyon sok fia, s azért csak egy családnak s egy háznak számítottak.

23:12  Kaát fiai voltak: Amrám, Jichár, Hebron és Oziel: négy.

23:13  Amrám fiai Áron és Mózes voltak. Áront kiválasztották, hogy fiaival együtt mindörökké a szentek szentjében szolgáljon, és illatot gyújtson az Úrnak a neki megparancsolt szertartás szerint, s mindörökké áldja az ő nevét;

23:14  Mózesnek, az Isten emberének fiait is Lévi törzsébe sorolták.

23:15  Mózes fiai Gersom és Eliézer voltak.

23:16  Gersom fiai voltak: Subaél, a fő,

23:17  Eliézer fiai pedig: Rohóbia, a családfő, több fia nem is volt Eliézernek, de Rohóbia fiai nagyon megsokasodtak.

23:18  Jichár fiai voltak: Selomit, a családfő.

23:19  Hebron fiai: Jeriáu, a családfő, Amarja a második, Jahaziél a harmadik, Jekmaán a negyedik.

23:20  Oziel fiai: Míka, a családfő, Jesia a második.

23:21  Merári fiai voltak: Moholi és Músi. Moholi fiai voltak: Eleazár és Kís.

23:22  Eleazár azonban úgy halt meg, hogy nem voltak fiai, csak leányai, ezeket testvéreik, Kís fiai vették el.

23:23  Músi fiai voltak Moholi, Eder és Jerimót: három.

23:24  Ezek voltak Lévi fiainak családfői, nemzetségük, családjuk, rendjük és családfőik száma szerint. Ők látták el az Úr házának szolgálatát, a húszesztendősöktől kezdve felfelé.

23:25  Azt mondta ugyanis Dávid: »Az Úr, Izrael Istene, immár nyugalmat adott népének, s Jeruzsálemben lakik mindörökké,

23:26  és így nem kell többé hordozniuk a levitáknak a hajlékot s különböző szolgálati tárgyait.

23:27  Dávid utolsó rendelkezései szerint tehát a húszesztendősöktől fogva kell megállapítani Lévi fiainak számát.

23:28  Ők lássák el Áron fiainak felügyelete alatt az Úr házának szolgálatát, az udvarokon, a kamarákban, a tisztogatás helyén és a szent helyen, s az Úr temploma szolgálatának minden munkájában.

23:29  A papok viseljenek gondot a kitett kenyerekre, a lisztlángból való ételáldozatra, a kovásztalan lepényekre, a serpenyőben készített meg a pirított dolgokra, s minden súly- és hosszmértékre,

23:30  a leviták pedig álljanak elő dicséretet zengedezni és énekelni az Úrnak reggel, valamint este,

23:31  továbbá a szombatokon, a hónapok első napján, s a többi ünnepen az Úr egészen elégő áldozatainak bemutatásánál, úgy, ahogy azt az Úr előtt mindenkor bemutatandó mindenegyes áldozat száma és szertartása megkívánja.

23:32  Így teljesítsék kötelességüket a szövetség sátra iránt, feladatukat a szent hely iránt, s kötelességüket testvéreik, Áron fiai iránt, szolgálva az Úr házában.«

Chapter 24

24:1  Áron fiainak a következő osztályaik voltak. Áron fiai Nádáb, Ábiu, Eleazár és Itamár voltak,

24:2  de Nádáb és Ábiu atyjuk előtt haltak meg s nem voltak fiaik, és így Eleazár és Itamár viselték a papságot.

24:3  Ezeket osztotta be tehát Dávid, azaz az Eleazár fiai közül való Szádok és az Itamár fiai közül való Ahimelek, rendjeik és szolgálatuk szerint.

24:4  Ám Eleazár fiai között sokkal több családfő volt, mint Itamár fiai között. Ezért azoknak, vagyis Eleazár fiainak családjaik szerint tizenhat főembert juttatott, Itamár fiainak pedig, családjaik szerint nyolcat.

24:5  Sorsvetés által osztotta be mind a két nemzetséget egyaránt, mert Eleazár fiai közül is, meg Itamár fiai közül is voltak vezetői a szenthelynek és megbízottai Isten ügyének.

24:6  Semeja, Natanael fia, a levita íródeák jegyezte fel őket, a király és a fejedelmek meg Szádok pap és Ahimelek, Abjatár fia, meg a papi és levita családok fejei előtt: egyfelől Eleazár családját, amely a többi felett állott, másfelől Itamár családját, amely alatt a többiek voltak.

24:7  Az első sorsvetés Jojáribra esett, a második Jedeire,

24:8  a harmadik Hárimra, a negyedik Szeorimra,

24:9  az ötödik Melkiára, a hatodik Majmánra,

24:10  a hetedik Kószra, a nyolcadik Ábiára,

24:11  a kilencedik Jesuára, a tizedik Sekenjára,

24:12  a tizenegyedik Eliásibra, a tizenkettedik Jákimra,

24:13  a tizenharmadik Hoffára, a tizennegyedik Jesebábra,

24:14  a tizenötödik Bilgára, a tizenhatodik Immerre,

24:15  a tizenhetedik Hezírre, a tizennyolcadik Áfszeszre,

24:16  a tizenkilencedik Petahjára, a huszadik Hezekielre,

24:17  a huszonegyedik Jákinra, a huszonkettedik Gámulra,

24:18  a huszonharmadik Dalája, a huszonnegyedik Maazjáura.

24:19  Ez volt az ő szolgálati rendjük az Úr házába való bevonulásukat illetőleg, az atyjuktól, Árontól, az Úrnak, Izrael Istenének parancsa alapján kapott rendtartásuk szerint.

24:20  Ami Lévi többi fiát illeti: Amrám fiai közül való volt Subaél; Subaél fiai közül Jehedeja,

24:21  Rohóbia fiai közül pedig Jesia volt a családfő.

24:22  Jichár fiai közül való volt Sálemót, Sálemót fiai közül Jahát volt a családfő.

24:23  Ennek első fia Jeriáu, a második Amarja, a harmadik Jahaziél, a negyedik Jekmaán volt.

24:24  Oziel fia volt Míka, Míka fiai közül Sámir volt a családfő.

24:25  Míka fivére Jesia volt, Jesia fiai közül Zakariás volt a családfő.

24:26  Merári fiai voltak: Moholi és Músi. Ozjáu fia: Bennó.

24:27  Merári fiai voltak: Ozjáu, Soám, Zákur és Hebri.

24:28  Moholi fia volt Eleazár, – ennek nem voltak fiai.

24:29  Kís fia pedig Jerameél.

24:30  Músi fiai voltak: Moholi, Eder és Jerimót. Ezek voltak Lévi fiai, családjaik szerint.

24:31  Ezek is sorsot vetettek, mint ahogy a testvéreik, Áron fiai, Dávid király előtt és Szádok, Ahimelek, s a papi és levita családok fejei előtt, mind az idősebbek, mind a fiatalabbak: sorsvetés által osztották be egyaránt valamennyit.

Chapter 25

25:1  Kijelölték továbbá a szolgálatra Dávid és a sereg elöljárói Ászáfnak, Hemánnak és Iditunnak fiait, hogy azok lantokkal, hárfákkal és cintányérokkal prófétáljanak. Szám szerint a következők látták el e reájuk bízott szolgálatot:

25:2  Ászáf fiai közül: Szakkur, József, Natanja és Aszáréla, Ászáf fiai, Ászáf vezetése alatt, aki a király utasítása szerint prófétált.

25:3  Idituntól: Iditun fiai: Gedalja, Szóri, Jesaja, Hásabja és Mattitja, hatan, atyjuk, Iditun vezetése alatt, aki lanttal prófétált azok élén, akik dicsérték és magasztalták az Urat.

25:4  Hemántól: Hemán fiai: Bokkjáu, Matanjáu, Oziel, Subuél, Jerimót, Hananja, Hanáni, Eliáta, Geddelti, Romemtiézer, Jesbakassa, Mallóti, Ótir és Maháziót;

25:5  ezek mind Hemánnak, a király látnokának voltak a fiai, Isten azon szavai folytán, hogy növeli hatalmát: tizennégy fiút és három leányt adott ugyanis az Isten Hemánnak. –

25:6  Mindezeknek az volt a tisztük, hogy énekeljenek az Úr házában cintányér, hárfa- és lantkísérettel, az Úr házának szolgálatára, a király utasításai szerint atyjuk, tudniillik Ászáf, Iditun és Hemán vezetése alatt.

25:7  Szám szerint azokkal a testvéreikkel együtt, akik az Úr énekét tanították – vagyis a mesterek összesen – kétszáznyolcvannyolcan voltak.

25:8  Szolgálati rendjükre sorsot vetettek, az idősebbekre éppúgy, mint a fiatalabbakra, a tanultakra és tanulatlanokra egyaránt.

25:9  Az első sorsvetés Józsefre, Ászáf fiára esett, a második Gedaljára, rá magára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:10  a harmadik Zákurra, fiaira s testvéreire: tizenkettő;

25:11  a negyedik Iszárira, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:12  az ötödik Natanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:13  a hatodik Bokkjáura, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:14  a hetedik Iszreelára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:15  a nyolcadik Jesajára, fiaira és testvéreire: tizenkettő.

25:16  A kilencedik Matanjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:17  a tizedik Semejára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:18  a tizenegyedik Azareélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:19  a tizenkettedik Hásabjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:20  a tizenharmadik Subaélre, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:21  a tizennegyedik Mattitjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:22  a tizenötödik Jerimótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:23  a tizenhatodik Hananjára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:24  a tizenhetedik Jesbakassára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:25  a tizennyolcadik Hanánira, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:26  a tizenkilencedik Mellótira, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:27  a huszadik Eljatára, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:28  a huszonegyedik Ótirra, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:29  a huszonkettedik Geddeltire, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:30  a huszonharmadik Maháziótra, fiaira és testvéreire: tizenkettő;

25:31  a huszonnegyedik Romemtiézerre, fiaira és testvéreire: tizenkettő.

Chapter 26

26:1  Az ajtónállók osztályaihoz tartoztak: A kóriták közül Meselemia, az Ászáf fiai közül való Kóré fia.

26:2  Meselemia fiai: Zakariás, az elsőszülött, Jedjaél a második, Zábadja a harmadik, Jatanaél a negyedik,

26:3  Élám, az ötödik, Johanán, a hatodik, Elioenáj, a hetedik. –

26:4  Továbbá Obededom fiai: Semeja, az elsőszülött, Jozábád a második, Jóah a harmadik, Szákár a negyedik, Natanael az ötödik,

26:5  Ammiel a hatodik, Isszakár a hetedik, Folláti a nyolcadik – mert az Úr megáldotta őt.

26:6  Fiának, Szemeinek is születtek fiai. Ők elöljárói voltak családjuknak, mert igen derék emberek voltak;

26:7  Semeja fiai voltak: Otni, Ráfael, Obed és Elzábád és testvérei, akik igen derék emberek voltak, Eliú meg Szamákja.

26:8  Ezek mind Obededom fiai közül valók voltak, ők maguk is, fiaik is, testvéreik is igen derekasan szolgáltak. Obededomtól hatvanketten voltak.

26:9  Meselemia fiai és azok testvérei, akik szintén igen derék emberek voltak, tizennyolcan voltak.

26:10  Hószától, vagyis Merári fiai közül valók voltak: Semri, a családfő – atyjának ugyanis nem volt már elsőszülöttje s azért őt tette meg családfőnek –,

26:11  Helkija a második, Tabelja a harmadik, Zakariás a negyedik. Hószának ezek a fiai meg a testvérei összesen tizenhárman voltak.

26:12  Ezeket ajtónállóknak osztották be, hogy mint az őrség vezetői, testvéreikhez hasonlóan, szüntelenül az Úr házában szolgáljanak.

26:13  Majd kisorsolták fiatalnak s idősnek egyaránt, családról-családra a különböző kapukat.

26:14  A napkeleti rész Selemiára esett, fiának, Zakariásnak, aki igen okos és tapasztalt ember volt, az északi oldal jutott osztályrészül.

26:15  Obededomnak és fiainak a déli, a háznak az a része, amelyben a vének tanácsa volt.

26:16  Sefímnek és Hószának pedig a nyugati, a feljárat útjára vivő kapuval együtt, úgyhogy az egyik őrhely a másikkal szemben volt.

26:17  Kelet felé naponként hat levita állt őrt, észak felé négy, dél felé hasonlóképpen naponként négy, ahol a tanács volt kettő-kettő,

26:18  nyugat felé, az ajtónállók kamráinál pedig négy az útnál, kettő-kettő a kamráknál. –

26:19  Ez volt Kóré és Merári ajtónálló fiainak osztályai.

26:20  Isten házának kincseire és a szentelt tárgyakra Áhia ügyelt fel.

26:21  Ledán fiai, Gersonnak Ledántól származó fiai, a Ledántól és Gersontól származó Jejél család fejei,

26:22  Jejél fiai: Zátán és Joel, az ő testvérei, az Úr házának kincseire felügyeltek.

26:23  Az amrámiták, jicháriták, hebroniták és oziheliták élén álló

26:24  Subaél, Gersomnak, Mózes fiának a fia, volt a főkincstartó.

26:25  Az ő Eliézertől származó testvérei voltak: Eliézer fia, Rahábia, az ő fia Izajás, az ő fia Jórám, az ő fia Zekri, meg az ő fia Selemit.

26:26  Ez a Selemit meg a testvérei felügyeltek azokra a szent kincsekre, amelyeket Dávid király, a családfők, az ezredesek, a századosok meg a hadvezérek szenteltek

26:27  a harcokból és a háborús zsákmányból az Úrnak, ezeket ugyanis ők az Úr templomának fenntartására és felszerelésére szentelték.

26:28  Mindazt, amit Sámuel látnok szentelt az Úrnak, meg Saul, Kís fia, meg Ábner, Nér fia, meg Joáb, Száruja fia vagy bárki más szentelt az Úrnak, szintén Selemit és testvérei kezelték.

26:29  Elöljárók a jicháriták közül Konenja és fiai voltak. A feladatukat Izrael külső ügyei, tanítása és ítélése alkották.

26:30  A hebroniták közül Hásabja és testvérei, ezerhétszáz derék férfi, álltak a Jordánon túl, a nyugati oldalon lakó Izrael élén, az Úr valamennyi ügyében és a király szolgálatában.

26:31  A hebroniták feje, nemzetségeik és családjaik szerint, Jeria volt. Ezeket Dávid uralkodásának negyvenedik esztendejében számlálták meg, és Jázer-Gileádban igen vitéz emberek akadtak közülük.

26:32  Kétezer-hétszáz felnőtt korú testvére családfő volt. Ezeket Dávid a rúbenitáknak, a gáditáknak és Manassze fél törzsének élére állította, Istennek és a királynak minden ügyében.

Chapter 27

27:1  Izrael fiai, a családfők, az ezredesek, a századosok, az elöljárók, akik csapataik szerint szolgáltak a királynak, s az esztendő egy-egy hónapjában vonultak ki és be, és egyenkint huszonnégyezer ember élén álltak, számuk szerint a következők voltak.

27:2  Az első csapat élén, az első hónapban, Jesboám, Zábdiel fia állt; huszonnégyezer embere volt.

27:3  Fáresz fiai közül való volt, s ő volt a sereg valamennyi vezérének vezére az első hónapban.

27:4  A második hónap csapatát az áhohita Dúdia vezérelte; helyettesét Miklótnak hívták. Huszonnégyezer emberből álló seregrésznek parancsolt.

27:5  A harmadik seregnek, a harmadik hónapban Benája, Jojáda pap fia volt a vezére; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:6  Ez a Benája igen vitéz volt a harminc között, sőt a harminc felett volt; csapatának élén fia, Amizábád állt.

27:7  A negyediknek a vezére, a negyedik hónapban Aszaél, Joáb testvére, utána pedig fia, Zábadja volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:8  Az ötödik vezér, az ötödik hónapban, a jézerita Samhut volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:9  A hatodik, a hatodik hónapban, a tekoai Híra, Ákkes fia volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:10  A hetedik, a hetedik hónapban, az Efraim fiai közül való fállonita Helesz volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:11  A nyolcadik, a nyolcadik hónapban, a Zaráhi nemzetségből való husáti Szibbekáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:12  A kilencedik, a kilencedik hónapban, a Jemini fiai közül való, anatóti Abiézer volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:13  A tizedik, a tizedik hónapban, a netofáti Maráj volt. Ő is a Zaráhi nemzetségből való volt, csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:14  A tizenegyedik, a tizenegyedik hónapban, az Efraim fiai közül való, fárátoni Benája volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:15  A tizenkettedik, a tizenkettedik hónapban, a Gotoniel nemzetségéből való, netofáti Holdáj volt; csapatában huszonnégyezer ember volt.

27:16  Izrael törzseinek élén álltak: a rúbeniták élén Eliézer vezér, Zekri fia, a simeoniták élén Safátja vezér, Maáka fia,

27:17  a leviták élén Hásabja, Kámuel fia, az ároniták élén Szádok,

27:18  Júda élén Eliú, Dávid fivére, Isszakár élén Ámri, Mikaél fia,

27:19  a zebuloniták élén Jesmaja, Abdiás fia, a naftaliták élén Jerimót, Ozriel fia,

27:20  Efraim fiainak élén Ózeás, Ozáziu fia, Manassze fél törzsének élén Joel, Fadája fia,

27:21  Manassze gileádi fél törzsének élén Jaddó, Zakariás fia, Benjamin élén Jásziel, Ábner fia,

27:22  Dán élén pedig Ezriél, Jerohám fia. Ezek voltak Izrael fiainak vezetői.

27:23  A húszesztendősnél fiatalabbakat Dávid nem akarta megszámláltatni, mert az Úr azt mondta, hogy úgy megsokasítja Izraelt, mint az ég csillagait.

27:24  Joáb, Száruja fia megkezdte a számlálást, de be nem végezte, mert emiatt harag zúdult Izraelre. Éppen azért a megszámláltak száma nem került be Dávid király jegyzékeibe.

27:25  A király kincseinek felügyelője Azmót, Adiél fia volt, a városokban, a falvakban, a tornyokban levő kincseknek a gondviselője pedig Jonatán, Ozija fia volt.

27:26  A falusi munkák és a földművelő mezei munkások élén Ezri, Kelub fia állt.

27:27  A szőlőművesek élén a romátita Semeja állt, a borosházak felügyelője pedig az áfonita Zabdiás volt.

27:28  A Mezőségen elterülő olaj- és fügefa-kertek felügyelője a gederita Balanám volt, az olajtárházak felett pedig Joás állt.

27:29  A Sáronon legelő csordák felügyelője a sároni Setráj volt, a völgyekben levő szarvasmarhák felett Sáfát, Ádli fia volt,

27:30  a tevék felett az izmaelita Ubil, a szamarak felett a meronátita Jehdeja,

27:31  a juhok felett pedig az agarita Jáziz. Ez volt Dávid király jószágának összes felügyelője.

27:32  Jonatán, Dávid atyai nagybátyja tanácsos volt, értelmes és írástudó ember. Ő és Jáhiel, Hakámoni fia voltak a király fiai mellett.

27:33  Ahitófel szintén tanácsosa volt a királynak, az arákita Húsáj pedig a király barátja.

27:34  Ahitófel után Jojáda, Benája fia és Abjatár következett. A király hadseregének vezére Joáb volt.

Chapter 28

28:1  Majd egybehívta Dávid Izrael valamennyi fejedelmét, a törzsek vezéreit, a király szolgálatában álló csapattiszteket, meg az ezredeseket, a századosokat, a királyi jószág- és vagyonfelügyelőket, fiait meg az udvari tiszteket és a sereg erős és vitéz embereit Jeruzsálembe.

28:2  Aztán felkelt és felállt a király és így szólt: »Hallgassatok meg, testvéreim és népem! Elhatároztam, hogy házat építek, hogy ott megnyugodhasson az Úr szövetségének ládája, Istenünk lábának zsámolya, és el is készítettem mindent az építéshez.

28:3  Ám Isten azt mondta nekem: ‘Ne építs házat nevemnek, mert harcos ember vagy és vért ontottál.’

28:4  Az Úr, Izrael Istene azonban engem választott ki atyám egész házából arra, hogy királya legyek Izraelnek mindörökké. Júdából választotta ki ugyanis a vezéreket, Júda házából pedig atyám házát, atyám fiai közül pedig úgy tetszett neki, hogy engem válasszon ki egész Izrael királyává.

28:5  Fiaim közül pedig – sok fiút adott ugyanis nekem az Úr – kiválasztotta Salamon fiamat, hogy ő üljön az Úr izraeli királyi trónjára,

28:6  s azt mondta nekem: ‘Fiad, Salamon építi fel majd házamat és udvaraimat: őt választottam ki ugyanis fiamnak s én neki atyja leszek

28:7  és megszilárdítom királyságát mindörökre, ha kitart parancsaim és rendeleteim teljesítésében, úgy, mint ma.’

28:8  Nos tehát, Izrael egész gyülekezete előtt és Istenünk hallatára mondom: tartsátok meg és keressétek az Úr, a mi Istenünk valamennyi parancsát, hogy tulajdonotok legyen és magatok után fiaitokra hagyhassátok ezt a pompás földet mindörökre.

28:9  Te pedig, fiam, Salamon, ismerd el atyád Istenét és szolgálj neki teljes szívből és készséges lélekkel, mert az Úr minden szívet megvizsgál s az elmék minden gondolatát ismeri. Ha keresed őt, megtalálod, ha azonban elhagyod őt, elvet téged mindörökre.

28:10  Nos tehát, mivel téged választott ki az Úr arra, hogy megépítsd a szenthely házát, légy erős és készítsd el!«

28:11  Azzal Dávid átadta fiának, Salamonnak az előcsarnok, a templom, a melléktermek, az emeleti terem, a belső termek és az engesztelés házának leírását,

28:12  valamint mindannak a tervét, amit kigondolt az udvarokra, az Úr házának kincsei és a szent kincsek számára körös-körül építendő kamrákra,

28:13  a papok s a leviták beosztására meg az Úr házának valamennyi munkájára és az Úr templomának szolgálatához szükséges valamennyi eszközre vonatkozólag,

28:14  továbbá a megfelelő súlyú aranyat a szolgálat minden egyes eszközére, meg a megfelelő súlyú ezüstöt a különböző tárgyakra és dolgokra,

28:15  meg az arany mécstartók és mécseseik számára a mindegyik mécstartó és mécses méretének megfelelő aranyat. Hasonlóképpen átadta az ezüst mécstartók és mécseseik számára a megfelelő súlyú ezüstöt, a különböző méreteknek megfelelően.

28:16  Odaadta az aranyat a kitett kenyerek asztalaihoz is, a különböző fajtájú asztalokhoz, meg az ezüstöt az egyéb ezüstasztalok számára,

28:17  meg a villák, csészék, tömjénezők és az aranyserlegek számára a színtiszta aranyat, a méretek nagysága szerint számítva a súlyt minden egyes serlegre. Hasonlóképpen odaadta az ezüstserlegekre a különböző súlyú ezüstöt.

28:18  A füstölő oltár számára színtiszta aranyat adott; ugyanabból kellett készíteni a szárnyaikat kiterjesztő s az Úr szövetségládáját befedő kerubok szekerének szerkezetét is.

28:19  »Mindez, úgy mond, az Úr kezével írva jutott el hozzám, értésemre adva a terv egész kivitelét.«

28:20  Majd azt mondta Dávid a fiának, Salamonnak: »Légy férfi s erős és kezdj hozzá! Ne félj és ne rettegj, mert az Úr, az én Istenem veled lesz és nem hagy magadra s nem hagy cserben téged, amíg az Úr házának szolgálatához szükséges minden dolgot el nem készítesz.

28:21  Íme, a papok s a leviták csapatai itt vannak melletted az Úr házának minden szolgálatára, és készen vannak, és meg tudják tenni minden parancsodat a főemberek is, meg a nép is.«

Chapter 29

29:1  Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék.

29:2  Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben.

29:3  Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem,

29:4  háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait

29:5  és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«

29:6  Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők,

29:7  és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat.

29:8  Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe.

29:9  A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.

29:10  Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta: »Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene mindörökkön örökké.

29:11  Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.

29:12  Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.

29:13  Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.

29:14  Ki vagyok én és ki az én népem, hogy neked ajánlhatnánk mindezeket? Tiéd minden és mi csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk.

29:15  Idegenek s jövevények vagyunk csak előtted, éppúgy, mint atyáink voltak valamennyien. Napjaink olyanok ezen a földön, mint a múló árnyék.

29:16  Urunk, Istenünk, ez az egész vagyon, amelyet készítettünk, hogy ház épüljön szent nevednek, a te kezedből való és a tiéd az egész.

29:17  Tudom Istenem, hogy vizsgálod a szíveket és szereted az egyszerűséget: azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlottam fel mindezeket és láttam, hogy itt levő néped is nagy örömmel ajánlotta fel neked ajándékait.

29:18  Uram, atyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tartsd meg mindörökre szívüknek ezt a készségét és maradjon meg bennük mindig ez az érzés tiszteleted iránt!

29:19  Fiamnak, Salamonnak pedig adj tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, bizonyságaidat, szertartásaidat s tegyen meg mindent és építse fel azt a házat, amelynek költségeit előkészítettem.«

29:20  Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.

29:21  Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért.

29:22  Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul.

29:23  Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael.

29:24  A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak.

29:25  Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.

29:26  Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen.

29:27  Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig.

29:28  Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette.

29:29  Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében,

29:30  egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.