HunKNB - Proverbs

Chapter 1

1:1  Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának mondásai

1:2  a bölcsesség és fegyelem tanulására,

1:3  az okos beszéd megértésére, a bölcs okulás, igazságosság, ítélet és becsületesség elnyerésére,

1:4  hogy az egyszerűeknek értelem adassék, s az ifjúnak tudás és megfontoltság.

1:5  A bölcs, ha hallgatja, még bölcsebb lesz, s az értelmes útmutatást nyer,

1:6  behatol a mondás és rejtvény értelmébe, a bölcsek igéibe és fogós kérdéseibe.

1:7  A bölcsesség kezdete az Úr félelme. A balgák a bölcsességet és az intést megvetik.

1:8  Figyelj, fiam, atyád intelmére, s el ne hagyd anyád tanítását,

1:9  mert az díszes koszorú a fejedre, és ékes lánc a nyakadba!

1:10  Fiam, ha bűnösök csábítanak, ne engedj nekik,

1:11  ha azt mondják: »Jöjj velünk, leselkedjünk vér után, rejtsünk el ok nélkül csapdát az ártatlan ellen!

1:12  Nyeljük el élve, mint az alvilág, és egészen, mint a sírba szállót,

1:13  szerzünk majd mindenféle drága jószágot, megtöltjük házainkat zsákmánnyal!

1:14  Vesd tehát közöttünk sorsodat, mindannyiunknak egy legyen erszénye!«

1:15  Fiam, ne menj velük egy úton, tartóztasd lábadat ösvényüktől,

1:16  mert lábuk gonoszra siet és vérontásra rohan!

1:17  Azonban hiába állítanak fel hálót a madarak szeme előtt,

1:18  ők is csak saját vérük ellen leselkednek, önmaguknak vetnek tőrt.

1:19  Ilyen minden kapzsi útja: elveszi gazdája életét.

1:20  A bölcsesség úton-útfélen szónokol, a tereken hallatja hangját,

1:21  lármás utcafőkön kiált, a városkapuk nyílásánál szólal meg és mondja:

1:22  »Ti dőrék! Meddig kedvelitek a dőreséget, s a bolondok meddig kívánják, ami nekik ártalmas, s a balgák meddig gyűlölik a belátást?

1:23  Térjetek meg feddésemre! Íme, kiöntöm nektek lelkemet, tudtul adom nektek igéimet:

1:24  mivel szóltam, és vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, és nem volt, aki odanézzen,

1:25  semmibe sem vettétek összes tanácsomat, és nem törődtetek feddésemmel:

1:26  én is nevetek majd romlástokon, gúnyolódom, ha rátok jön, amitől féltek,

1:27  ha hirtelen baj szakad rátok, romlástok ott terem, mint a fergeteg, és eljön rátok a szükség és a szorongás!«

1:28  Akkor hívnak majd engem, de nem hallom, keresnek hajnalban, de meg nem lelnek.

1:29  Mivel gyűlölték a tudást, és nem fogadták be az Úr félelmét,

1:30  nem hajlottak tanácsomra, és megvetették minden intelmemet:

1:31  bizony, enni fognak útjuk gyümölcséből, és jóllaknak saját terveikből!

1:32  Mert a balgákat megöli elpártolásuk, s a dőréket elveszíti szerencséjük.

1:33  Aki azonban rám hallgat, bátorságban lakik, és bővelkedik baj félelme nélkül.

Chapter 2

2:1  Fiam! Ha megfogadod szavaimat és megőrzöd magadnál parancsaimat,

2:2  megnyitod füledet a bölcsességnek, és szívedet az okosság megismerésére adod,

2:3  sőt, ha hívod a bölcsességet, és szívedet az okosságra hajtod,

2:4  ha keresed azt, mint az ezüstöt, és kutatod, mint a rejtett kincset:

2:5  akkor megérted az Úr félelmét, és megtalálod Isten tudását,

2:6  mivel az Úr adja a bölcsességet, s az ő szájából származik a tudás és az értelem.

2:7  Ő rejt el üdvöt az igazak részére, és pajzsa azoknak, akik jámborságban járnak.

2:8  Megvédi az igazságosság ösvényeit, és őrködik a jámborok útja fölött.

2:9  Akkor megérted az igazságot és a törvényt, az egyenességet és minden helyes utat,

2:10  ha szívedbe száll a bölcsesség, s a tudás örömöt nyújt lelkednek.

2:11  A megfontolás őrködik majd fölötted, s az okosság megóv téged,

2:12  megment a rossz úttól, a hamisságot beszélő emberektől,

2:13  akik elhagyják az egyenes utat, hogy a sötétség ösvényein járjanak,

2:14  akik gonosztevésben találnak örömet, és gonosz hamisságon ujjonganak,

2:15  akiknek görbék az ösvényei, és elvetemültek az útjai.

2:16  Megment másnak asszonyától, az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg,

2:17  cserbenhagyja ifjúkora bizalmasát,

2:18  és megfeledkezik Isten szerződéséről, mert háza a halálba hanyatlik, és útjai az alvilágba vezetnek.

2:19  Mind, akik bemennek hozzá, nem térnek vissza, és nem találják meg az élet útjait;

2:20  hogy a jó úton járj és az igazak ösvényeit kövesd,

2:21  mert az igazak lakják majd a földet, s a jámborok maradnak meg rajta,

2:22  a gonoszok pedig elvesznek a földről, s a hűtleneket kitépik belőle.

Chapter 3

3:1  El ne felejtsd, fiam, tanításomat, és szíved őrizze meg parancsaimat,

3:2  mert számos napot, életévet és boldogságot szereznek neked!

3:3  Szeretet és hűség el ne hagyjanak! Fűzd ezeket nyakad köré, és vésd őket szíved táblájára,

3:4  akkor tetszést lelsz és szép jutalmat Isten és emberek előtt.

3:5  Teljes szívvel bízzál az Úrban, és ne támaszkodj saját belátásodra!

3:6  Minden utadon rá gondolj, s ő majd igazgatja lépéseidet.

3:7  Ne légy bölcs önnön szemedben, féld az Istent és kerüld a rosszat,

3:8  ez egészség testednek, és életerő csontjaidnak.

3:9  Tiszteld meg az Urat vagyonodból, és adj neki minden termésed zsengéjéből,

3:10  akkor megtelnek kamráid bőséggel, és túláradnak préseid a musttól.

3:11  Ne vesd meg, fiam, az Úr fenyítését, és meg ne und dorgálását,

3:12  mert az Úr azt feddi, akit szeret, s azt a fiát sújtja, akit kedvel!

3:13  Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, s az a férfi, aki belátásban bővelkedik,

3:14  mert megnyerése jobb, mint az ezüst megszerzése, és gyümölcse többet ér színaranynál,

3:15  drágább az minden gazdagságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.

3:16  Hosszú élet van a jobbjában, gazdagság és dicsőség a baljában,

3:17  útjai kellemes utak, és minden ösvénye boldogság.

3:18  Életfa az azoknak, akik megragadják, és boldog, aki beléje kapaszkodik.

3:19  Bölcsességgel alapította az Úr a földet, és értelemmel állította fel az eget,

3:20  tudománya által törtek elő a tengerek, és hullatnak a felhők harmatot.

3:21  Fiam! Ne távozzanak ezek szemed elől, ragaszkodj az okossághoz és a megfontoláshoz!

3:22  Akkor ez lelked élete lesz, és ékessége nyakadnak.

3:23  Bizton jársz akkor utadon, és meg nem ütöd lábadat.

3:24  Ha lefekszel, nem kell félned, pihensz, és édes lesz alvásod.

3:25  Ne félj akkor váratlan rémségtől s a gonoszok rád szakadó hatalmától,

3:26  mert az Úr lesz melletted, és megóvja lábadat, hogy tőrbe ne ejtsenek.

3:27  Ne tartsd vissza a jótettől azt, akitől telik, és magad is tégy jót, ha teheted.

3:28  Ne mondd barátodnak: »Menj és jöjj vissza, majd holnap adok!« – amikor tüstént adhatnál.

3:29  Ne tervezz gonoszat barátod ellen, holott az megbízik benned!

3:30  Ne perelj senkivel sem ok nélkül, ha neked semmi rosszat nem tett.

3:31  Ne irigykedjél az erőszakos emberre, és ne kövesd útjait,

3:32  mert az Úr utál minden elvetemültet, de az igazakat barátságára méltatja.

3:33  Szegénységet küld az Úr a gonosz házára, de áldott az igazak hajléka!

3:34  Csúffá teszi azokat, akik gúnyolódnak, de az alázatosakat kegyben részesíti.

3:35  A bölcseknek tisztesség jut osztályrészül, a balgák pedig gyalázatot aratnak.

Chapter 4

4:1  Halljátok, gyermekek, atyai intelmemet, és figyeljetek jól, hogy okosságot tanuljatok!

4:2  Üdvös oktatásban részesítlek titeket, ezért el ne hagyjátok tanításomat!

4:3  Hisz én is atyám gyermeke voltam, gyengéd és egyetlen anyám előtt.

4:4  Ő oktatott engem és így szólt: »Fogadja be szíved szavaimat, tartsd meg parancsaimat, akkor életed lesz!

4:5  Szerezz bölcsességet, szerezz okosságot, meg ne feledkezz erről, és ne térj el szám igéitől!

4:6  El ne hagyd azt, akkor megőriz téged, szeresd azt, akkor megtart téged!

4:7  A bölcsesség kezdete: szerezz bölcsességet, és minden jövedelmedből szerezz okosságot!

4:8  Ragadd meg azt, akkor felmagasztal téged, tisztességre juttat, ha magadhoz öleled.

4:9  Bájos füzért fon a fejedre, gyönyörű koronát ajándékoz neked.«

4:10  Figyelmezz, fiam, és fogadd be igéimet, akkor megsokasodnak életed esztendei!

4:11  Eligazítlak a bölcsesség útján, és vezetlek az igazság ösvényein.

4:12  Ha azokon jársz, semmi sem zavarja járásodat, és nem botlasz meg, amikor szaladsz.

4:13  Tartsd meg a fegyelmet és el ne hagyd, őrizd meg, mert ez a te életed!

4:14  Ne gyönyörködj a gonoszok ösvényein, és ne leld tetszésedet a rosszak útjában!

4:15  Fuss tőle és ne járj rajta, kerüld és hagyd el azt,

4:16  hisz aludni sem tudnak, ameddig gonoszt nem cselekszenek, kerüli őket az álom, ameddig valakit meg nem ejtenek,

4:17  mert eszik a gonoszság kenyerét, és isszák az erőszak borát.

4:18  Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a derengő fény, amely mindinkább erősödik, amíg a nappal teljes lesz.

4:19  A gonoszok útja sötétség, nem tudják, hogy mibe botlanak.

4:20  Fiam! Ügyelj szavaimra, nyisd meg füleidet igéimnek!

4:21  Ne távozzanak szemed elől, óvd őket szíved belsejében!

4:22  Mert életet adnak megtalálóiknak, és gyógyulást az egész testnek.

4:23  Óvd a szívedet minden gonddal, mert az élet ebből fakad!

4:24  Vesd el magadtól a száj hamisságát, s az ajkak alattomosságát tartsd távol magadtól!

4:25  Szemed egyenesen nézzen, és szempillád a lábad elé tekintsen!

4:26  Egyengesd lábad ösvényét, és minden utad legyen céltudatos!

4:27  Le ne térj se jobbra, se balra, fordítsd el lábadat a rossztól, mert a jobbra vivő utat az Úr ismeri, a balra tartók pedig gonoszak. Ő azonban egyenesekké teszi ösvényeidet, és útjaidat szerencsés véghez vezeti.

Chapter 5

5:1  Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,

5:2  hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,

5:3  mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,

5:4  végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.

5:5  A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,

5:6  nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.

5:7  Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!

5:8  Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,

5:9  hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,

5:10  hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,

5:11  hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:

5:12  »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?

5:13  Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!

5:14  Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«

5:15  A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!

5:16  Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?

5:17  Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.

5:18  Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!

5:19  A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!

5:20  Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?

5:21  Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!

5:22  A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,

5:23  meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!

Chapter 6

6:1  Fiam, ha társadért jótálltál, ha kezedet adtad idegenért,

6:2  ha tulajdon szád szava csapdába ejtett, és rabbá tett saját beszéded,

6:3  ahogy mondom, úgy tégy, fiam, hogy kilábalj, hiszen társad kezére kerültél. Menj! Sietve keltsd fel a társadat!

6:4  Ne engedj alvást szemednek, és szendergést szempilláidnak!

6:5  Vond ki magad, mint a gazella a hurokból, s a madár a madarász tőréből.

6:6  Eredj a hangyához, te lusta! Nézd az útjait és okulj!

6:7  Sem főnöke, sem tiszttartója, sem ura nincsen,

6:8  mégis megszerzi táplálékát nyáron, összegyűjti élelmét aratáskor.

6:9  Meddig heversz még, lusta? Mikor kelsz fel álmodból?

6:10  Alszol egy kevéssé, szenderegsz egy kissé, összeteszed kicsit a kezedet, hogy aludj,

6:11  és beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres rabló! De ha serény vagy, akkor aratásod bő, mint a forrás, s az ínség messze elkerül.

6:12  Semmirekellő az istentelen ember, hamis szájjal jár,

6:13  hunyorgat szemével, sikál a lábával, és jelet ad ujjával,

6:14  álnok szívvel gonoszt forral és viszályt hint el szüntelen!

6:15  Az ilyenre hirtelen rászakad romlása, váratlanul összeroppan, és nincs számára gyógyulás.

6:16  Hat dolgot gyűlöl az Úr és hetet utál a lelke:

6:17  a fennhéjázó szemet, a hazug nyelvet, az ártatlan vért ontó kezet,

6:18  az álnok tervet forraló szívet, a gonoszra sebtében siető lábakat,

6:19  a hamis tanút, aki ontja a hazugságot, és azt, aki viszályt hint testvérek közé.

6:20  Tartsd meg, fiam, atyád parancsait, és el ne hagyd anyád tanítását!

6:21  Kösd őket szívedre mindenkor, fűzd őket nyakad köré!

6:22  Hadd járjanak veled jöttödben-mentedben, őrködjenek fölötted, amikor alszol, és velük társalogj, amikor felébredsz!

6:23  Mert a parancs fáklya, a tanítás világosság, s a fegyelem feddése az életre vezető út,

6:24  hogy megóvjanak a rossz asszonytól, az idegen nő hízelkedő nyelvétől!

6:25  Meg ne kívánd szépségét szívedben, és meg ne ejtsenek az ő kacsintásai!

6:26  Mert a céda személy díja alig ér egy kenyeret, a férjes asszony azonban drága lélekre vadász.

6:27  Vehet-e ember tüzet az ölébe úgy, hogy ruhái meg ne égjenek?

6:28  Járhat-e valaki izzó parázson úgy, hogy talpát meg ne perzselje?

6:29  Így jár, aki betér társa asszonyához, aki őt érinti, nem marad büntetlen!

6:30  Nem nagy bűnt követ el a tolvaj, ha azért lop, hogy csillapítsa éhségét,

6:31  mégis, ha rajtakapják, hétannyit fizet, oda kell adnia háza minden holmiját.

6:32  De az ember, aki házasságot tör, balgaságában vesztébe rohan.

6:33  Csúfságot és szégyent von magára, és gyalázatát le nem mossa semmi,

6:34  mert a férfi féltékenysége és haragja nem ismer kíméletet a bosszú napján,

6:35  nem enged senki könyörgésének, és váltságul nem fogad el semekkora ajándékot.

Chapter 7

7:1  Fiam! Őrizd meg szavaimat, rejtsd magadba parancsaimat!

7:2  Tartsd meg parancsaimat, akkor élni fogsz, és tanításomat, mint szemed fényét!

7:3  Kösd azt ujjaidra, írd szíved táblájára!

7:4  Mondd a bölcsességnek: »Nővérem vagy!« Az okosságot kedvesednek szólítsd,

7:5  hogy megóvjon téged másnak asszonyától, az idegen nőtől, aki beszédeivel hízeleg.

7:6  Kinéztem házam ablakán a rács mögül,

7:7  és látok fiatalokat. Észreveszek egy balga legénykét:

7:8  ott megy az utca sarkán, s az asszony házának tájékára ballag,

7:9  szürkületben, estefelé, éjnek idején, sötétben.

7:10  És íme, elébe lép az asszony, rossz személy mezében, készen a lelkek megejtésére, csacsogó és állhatatlan,

7:11  nyugodni nem tudó. Lábai nem tűrik az otthonülést,

7:12  hol az utcán, hol a piacon, hol a sarkokon leskelődik.

7:13  Megragadja, megcsókolja az ifjút, szemtelen arccal hízeleg, és mondja:

7:14  »Áldozatokat fogadtam egészségemért, és ma váltottam be fogadalmamat,

7:15  ezért jöttem ki eléd, hogy keressem arcodat, és íme, megleltelek!

7:16  Hevederrel kötöttem át ágyamat, bevontam tarka, egyiptomi takaróval,

7:17  meghintettem fekvőhelyemet mirhával, áloéval, illatos fahéjjal.

7:18  Jöjj! Élvezzük a keblek mámorát, gyönyörködjünk szerelmes ölelésben hajnalig,

7:19  mert férjem nincs itthon, messze útra elment!

7:20  Magával vitte pénzes erszényét, nem jön haza, majd csak holdtölte napján.«

7:21  Befonja őt sok-sok beszédével, megejti őt hízelkedő ajkával.

7:22  Megy utána íziben, mint a leölésre vitt marha, mint az ugrándozó bárány, és nem érti a bolond, hogy bilincsekbe vonják,

7:23  amíg csak be nem hatol a nyíl a májába. Mint a madár, úgy siet a hálóba, és nem tudja, hogy életével játszik.

7:24  Nos tehát, fiam, hallgass rám, és figyelj szám igéire!

7:25  Szíved ne térjen útjaira, és ne tévedj ösvényeire,

7:26  mert már sokakat megsebesített és elejtett, és igen erőseket is megölt!

7:27  Háza az alvilág országútja, amely a halál kamráihoz vezet.

Chapter 8

8:1  Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?

8:2  Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,

8:3  a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:

8:4  »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!

8:5  Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!

8:6  Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,

8:7  mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.

8:8  Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.

8:9  Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.

8:10  Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,

8:11  mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«

8:12  Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.

8:13  Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.

8:14  Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!

8:15  Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.

8:16  Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.

8:17  Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.

8:18  Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.

8:19  Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.

8:20  Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,

8:21  hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.

8:22  Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.

8:23  Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.

8:24  Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,

8:25  még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.

8:26  Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,

8:27  amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.

8:28  Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.

8:29  Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,

8:30  ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.

8:31  Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.

8:32  Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!

8:33  Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!

8:34  Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,

8:35  mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.

8:36  Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!

Chapter 9

9:1  A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát,

9:2  leölte áldozatait, elegyítette borát, meg is terítette asztalát.

9:3  Elküldte szolgálóit, hogy kiáltsák a várban és a város falain:

9:4  »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek üzente:

9:5  »Jöjjetek, egyétek étkemet, és igyatok a borból, amelyet nektek elegyítettem!

9:6  Hagyjatok fel az együgyűséggel, hogy élhessetek, és járjatok a belátás útjain!«

9:7  Aki arcátlant dorgál, szidalmat szerez magának, aki gonoszt korhol, szégyenfoltot hoz magára.

9:8  Ne fedd meg az arcátlant, hogy meg ne gyűlöljön! Fedd meg a bölcset, és megkedvel téged.

9:9  Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsességben gyarapszik, tanítsd az igazat, és sietve elfogadja!

9:10  A bölcsesség kezdete az Úr félelme, s a Szentnek ismerete okosság,

9:11  mert általam sokasodnak napjaid, és lesz még több életéved.

9:12  Ha bölcs vagy, a magad javára vagy az, ha arcátlan vagy, magad vallod kárát!

9:13  Dőreség-asszony lármás, csupa csábítás és egyebet sem tud.

9:14  Leül háza kapujába, egy székre a város magas helyén,

9:15  hogy hívja az arra menőket, akik az útjukon járnak:

9:16  »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek ezt üzeni:

9:17  »A lopott víz édesebb, s a titkon élvezett kenyér ízletesebb!«

9:18  És nem tudják, hogy ott a megholtak árnyai vannak, s az ő vendégei az alvilág mélyén laknak!

Chapter 10

10:1  A bölcs fiú öröme atyjának, a balga fiú pedig búbánata anyjának.

10:2  Igaztalan kincsek semmit sem érnek, a becsületesség ellenben megment a haláltól.

10:3  Nem engedi az Úr az igaz lelkét éhezni, de elveti a gonoszok kívánságát.

10:4  A lassú kéz szegénnyé tesz, a szorgosak keze azonban gazdagságot szerez. Aki hazugságra támaszkodik, szelet legeltet, és repdeső madarat kerget.

10:5  Okos az az ember, aki aratáskor gyűjt, de szégyent vall, aki nyáron alszik.

10:6  Az Úr áldása nyugszik az igaz fején, a gonoszok száját pedig gonoszság borítja.

10:7  Az igaz emlékezete áldott, a gonoszok neve pedig elmállik.

10:8  Aki bölcs szívű, befogadja a parancsot, a bolondot azonban saját szája sújtja.

10:9  Aki egyenesen jár, bizton jár, aki görbe utakon jár, azt bizony rajtakapják.

10:10  Aki szemével hunyorgat, fájdalmat okoz, aki azonban nyíltan dorgál, békességet szerez.

10:11  Az igaz szája élet forrása, a gonoszok szája pedig erőszakot áraszt.

10:12  A gyűlölködés civódást szít, a szeretet pedig minden hibát befed.

10:13  Az értelmes ajkán bölcsességet találsz, ám vessző való az esztelen hátának!

10:14  A bölcsek elrejtik tudásukat, az ostoba szája azonban közel van a szégyenvalláshoz.

10:15  Erős város a vagyon a gazdagnak, a szűkölködés pedig romlás a szegénynek.

10:16  Az igaz szerzeménye életre szolgál, a gonosz jövedelme pedig bűnre.

10:17  Az élet útján halad, aki megszívleli az intést, aki megveti a korholást, eltéved.

10:18  A hazug ajkak gyűlöletet takarnak, aki rágalmat szór, az ostoba.

10:19  Sok beszéd nem marad hiba nélkül, az az okos ember, aki féken tartja ajkát.

10:20  Az igaz nyelve ezüst a javából, a gonoszok elméje pedig semmit sem ér!

10:21  Az igazak ajkai sok embert tanítanak, a balgák pedig tönkremennek szívük oktalansága miatt.

10:22  Az Úr áldása gazdagságot szerez, és nem jár azzal együtt a nyomorúság.

10:23  A dőre a bűnözést nézi mulatságnak, az értelmes férfi pedig a bölcsességet.

10:24  A gonoszt utoléri, amitől retteg, az igazak pedig azt kapják, amire vágynak.

10:25  Mint az elvonuló fergeteg, tűnik el a bűnös, az igaz pedig szilárdan áll örökre.

10:26  Ami az ecet a fognak, a füst a szemnek, az a lusta azoknak, akik megbízzák valamivel.

10:27  Az Úr félelme megsokasítja a napokat, a gonoszok évei pedig megrövidülnek.

10:28  Az igazak reménye boldogság, a gonoszok számítása pedig semmivé válik.

10:29  Az Úr útja erős vár a jámbornak, de romlás a gonosztevőknek.

10:30  Az igaz meg nem inog sohasem, a gonoszoknak pedig nincs a földön maradásuk.

10:31  Bölcsesség sarjad az igaz szájából, a gonoszok nyelve pedig tönkremegy.

10:32  Az igaznak ajka azt tudja, ami kedves, a gonosz szája pedig azt, ami romlott.

Chapter 11

11:1  Utálja az Úr a hamis mérleget, de kedvét leli a csorbítatlan súlyban.

11:2  Ahol gőg van, ott gyalázat is lesz, de ahol szerénység van, ott bölcsesség is van.

11:3  Az igazakat jámborságuk bizton vezérli, de a csalókat tönkreteszi hamisságuk.

11:4  Semmit sem használ a gazdagság a harag napján, a becsületesség azonban megóv a haláltól.

11:5  A jámbor útját igaz volta egyengeti, a gonoszt pedig gonoszsága elejti.

11:6  A becsületes embereket megmenti igaz voltuk, a csalók pedig ármányaik tőrébe esnek.

11:7  A gonosz ember halála véget vet a reménynek, s a vagyonba vetett bizalom szertefoszlik.

11:8  Az igaz megmenekszik a szorongatásból, s a gonosz jut a helyébe.

11:9  Az álnok tőrt vet szájával társának, de az igazakat megmenti okosságuk.

11:10  Az igazak jó sorsának megörül a város, s a gonoszok romlásán nagy az ujjongás.

11:11  Az igazak áldása által emelkedik a város, a gonoszok szája pedig lerontja azt.

11:12  Az együgyű lenézi társát, az okos férfi pedig meghallgatja.

11:13  Aki pletykával házal, kibeszéli a titkot, aki pedig megbízható, elrejti, amit barátja rábízott.

11:14  Ahol nincsen vezér, elvész a nép, de jólét van ott, hol bőven akad tanácsadó.

11:15  Rosszul jár, aki idegenért jótáll, bizton csak az van, aki kerüli a kezességet.

11:16  A tisztességes asszony becsületet arat, a szorgosak pedig vagyonhoz jutnak.

11:17  A könyörületes ember magával is jót tesz, a kegyetlen pedig rokonait is eltaszítja.

11:18  Csalóka nyereségre dolgozik a gonosz, aki igazságot vet, annak lesz maradandó jutalma.

11:19  A jóság életet szerez, a gonosz követése pedig halált.

11:20  Utálja az Úr az álnok szívet, de kedvét leli azokban, akiknek útja feddhetetlen.

11:21  A kezem rá, hogy a gonosznak nincsen mentsége, az igazak ivadéka azonban megmenekszik.

11:22  Sertés orrában aranykarika: ilyen a szép nő, ha illetlen.

11:23  Az igazak csak jót remélhetnek, a gonoszokra pedig a harag vár.

11:24  Vannak, akik elosztják a magukét és gazdagabbak lesznek, mások elragadják a másét, és folyton nélkülöznek.

11:25  Aki áldásban részesít, maga is gyarapszik, s aki itat, maga is betelik itallal.

11:26  Elátkozza a nép azt, aki visszatartja gabonáját, de áldás száll annak fejére, aki áruba bocsátja.

11:27  Jókor kel reggel, aki jót akar, aki pedig rosszat tervez, maga kerül bajba.

11:28  Aki gazdagságában bízik, elbukik, az igazak pedig virulnak, mint a friss lombkorona.

11:29  Aki megbolygatja házát, szelet vet, s a balga a bölcsnek lesz szolgája.

11:30  Az igaznak gyümölcse az élet fája, de a gonoszság elveszti a lelkeket.

11:31  Ha az igaz is megkapja a földön a magáét, mennyivel inkább a gonosz és a bűnös!

Chapter 12

12:1  Aki szereti a feddést, szereti az okulást, aki pedig fázik az intéstől, az balga.

12:2  A jó az Úrtól kegyben részesül, de aki saját gondolataiban bizakodik, istentelenül cselekszik.

12:3  Senki sem erősödik bűn által, az igazak gyökere azonban ki nem lazul.

12:4  A derék asszony a férje koronája, a becstelen pedig szú a csontjában.

12:5  Az igazak gondolatai a helyeset célozzák, a gonoszok terve pedig csalásra irányul.

12:6  A gonoszok szavai vér után leselkednek, az igazak szája azonban megmenti őket.

12:7  Döntsd le a gonoszokat, és nincsenek többé, az igazak háza azonban szilárd marad.

12:8  Okossága szerint dicsérik az embert, és megvetik azt, aki üres és esztelen.

12:9  Többet ér a szegény, aki megelégszik magával, mint az úrhatnám, akinek kenyere sincsen.

12:10  Tudja az igaz, mi kell marhájának, a gonoszok szíve azonban kegyetlen.

12:11  Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel, aki hiú dolgok után szalad, az ostoba nagyon! Aki borozgatva éldeleg, szégyent hagy erődjeiben.

12:12  Az istentelen vágya a gonoszok vára, az igazak gyökere azonban erősödik.

12:13  Az ajkak bűneiért romlás éri a gonoszt, az igaz azonban megmenekül a szorongatásból.

12:14  Mindenki a szája gyümölcse szerint telik el javakkal, és mindenkinek keze munkája szerint fizetnek.

12:15  A balga a maga útját gondolja helyesnek, a bölcs azonban a tanácsra hallgat.

12:16  A balga bosszúságát menten kimutatja, az okos pedig a sértést elleplezi.

12:17  Aki azt mondja, amit tud, az igazat vall, aki pedig hazudik, csalárd tanú.

12:18  Van, akinek fecsegése olyan, mint a karddöfés, a bölcsek nyelve pedig, mint az orvosság.

12:19  Igaz ajkak helytállnak örökké, de a felelőtlen tanú hazug nyelvet kohol.

12:20  Fondorlat van azok szívében, akik gonoszt forralnak, de öröm éri azokat, akik békességet javasolnak.

12:21  Nem bántja az igazat, bármi is történjék vele, a gonoszok azonban tele vannak bajjal.

12:22  Utálja az Úr a hamis ajkakat, de kedvét leli azokban, akik híven cselekszenek.

12:23  Az okos ember elrejti tudását, a dőrék szíve pedig kürtöli a balgaságot.

12:24  A szorgalmas kéz uralomra kerül, a lusta pedig robotmunkára jut.

12:25  A szívbeli bánat leveri az embert, de a szép szó felderíti!

12:26  Aki nem törődik kárával barátja kedvéért, az igaz, a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.

12:27  A csaló nem jut nyereséghez, de az ember vagyona aranyat ér.

12:28  Az igazság útja életet ad, de tágas az út, mely a halálba vezet.

Chapter 13

13:1  A bölcs fiú hallgat atyjára, az arcátlan pedig nem hallgat a korholásra.

13:2  Mindenki a szája gyümölcsétől lakik jól, a csalárdok lelke azonban igaztalan.

13:3  Aki vigyáz a szájára, megóvja lelkét, aki meggondolatlan beszédében, bajba jut.

13:4  Akar is, nem is a lusta, de meghízik a dolgos.

13:5  Az igaz gyűlöli a hazug beszédet, a gonosz pedig csúfságot művel, és restelkedést okoz.

13:6  Az igazság óvja a feddhetetlennek útját, a gonoszság ellenben elejti a bűnöst.

13:7  Az egyik kelleti magát, holott semmije sincsen, a másik adja a szegényt, és mellette dúsgazdag.

13:8  A férfi lelkének váltsága a gazdagsága, a szegény azonban nem hall fenyegetést.

13:9  Az igazak lámpása vígan lobog, a gonoszok mécsese pedig kialszik.

13:10  A kevélyek között mindig háborúság van, a megfontoltakat azonban bölcsesség vezérli.

13:11  A sietve harácsolt vagyon elillan, a kézzel, apránként gyűjtött pedig gyarapszik.

13:12  Hosszú várakozás a szívet beteggé teszi, a teljesedő kívánság azonban az élet fája.

13:13  Aki intő szót megvet, pusztulást von magára, aki a parancsot megbecsüli, üdvösségre lel. Az álnok lelkek bűnökben tévelyegnek, az igazak pedig irgalmasok és könyörülnek.

13:14  A bölcsnek tanítása élet forrása, mert visszatart a halálos csapdától.

13:15  A bölcs belátás kedvessé tesz, de az álnokok útja örvénybe taszít.

13:16  Az okos mindent ésszel tesz, a dőre pedig kitálalja balgaságát.

13:17  Gonosz küldönc bajba juttat, de a megbízható követ orvosság.

13:18  Szegénység és gyalázat éri azt, aki elhagyja a fegyelmet, de dicséretet szerez, aki enged a dorgálónak.

13:19  Teljesülő kívánság: csemege a léleknek, felhagyni a rosszal: csömör a balgáknak.

13:20  Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, aki balgákkal barátkozik, hasonló lesz hozzájuk.

13:21  A bűnösöket balsors üldözi, az igazaknak pedig jóval fizetnek.

13:22  Fiakra és unokákra hagyja a jámbor az örökségét, de a bűnös vagyona az igaznak van eltéve.

13:23  Az atyák új szántásán sok az élelem, de másoknak gyűlik az, ha nincsen okosság.

13:24  Aki kíméli a pálcát, gyűlöli fiát, aki pedig szereti, szüntelen fenyíti.

13:25  Az igaz ehet, amíg jól nem lakik, a gonoszok gyomra azonban üres marad.

Chapter 14

14:1  A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.

14:2  Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.

14:3  A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.

14:4  Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.

14:5  Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.

14:6  Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.

14:7  Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!

14:8  A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.

14:9  Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.

14:10  Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.

14:11  A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.

14:12  Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.

14:13  Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.

14:14  Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.

14:15  Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.

14:16  A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.

14:17  A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.

14:18  Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.

14:19  A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.

14:20  A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.

14:21  Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.

14:22  Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.

14:23  Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.

14:24  A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.

14:25  A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.

14:26  Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.

14:27  Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.

14:28  A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.

14:29  Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.

14:30  A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.

14:31  Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.

14:32  A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.

14:33  Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.

14:34  Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.

14:35  Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.

Chapter 15

15:1  Szelíd felelet megtöri a haragot, sértő szó pedig szítja az indulatot.

15:2  A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt, a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.

15:3  Az Úr szeme mindenütt jelen van, a rosszakat is, a jókat is meglátja.

15:4  A békülékeny nyelv az élet fája, a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.

15:5  A balga fitymálja atyja feddését, aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz. A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség, a gonoszok terveit pedig kiirtják.

15:6  Az igaz háza igen nagy erősség, a gonoszok termésében pedig háborúság van.

15:7  A bölcsek ajka tudást hint, nem így azonban a balgák szíve!

15:8  Utálja az Úr a gonoszok áldozatait, de kedvét leli az igazak imájában.

15:9  Utálja az Úr a gonosz útját, de szereti azt, aki az igazság útján jár.

15:10  Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról, aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.

15:11  Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt, mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!

15:12  Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti, oda sem néz a bölcsek tájékára.

15:13  A jókedv felderíti az arcot, a szív bánata pedig leveri a lelket.

15:14  Az okos szíve tudást keres, a balgák szája pedig bolondságon legel.

15:15  Bajos a szegény ember minden napja, de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.

15:16  Többet ér a kevés az Úr félelmében, mint a dús kincs nyugtalanság közepette.

15:17  Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel, mint hizlalt tulokra gyűlölettel.

15:18  Az indulatos ember civódást szít, a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.

15:19  A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés, a szorgosak útja pedig egyenletes.

15:20  A bölcs fiú örömet szerez atyjának, a balga ember pedig megveti anyját.

15:21  A sületlenség kész öröm a balgának, az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.

15:22  Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak, de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.

15:23  Öröme telik az embernek a szája válaszában, s a kellő időben kimondott szó – de jó!

15:24  Felfelé visz az okos ember életútja, hogy elkerülje az alvilágot odalenn!

15:25  Lebontja az Úr a kevélyek házát, és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.

15:26  Utálja az Úr a gonosz terveket, a tiszta beszéd azonban kedves előtte.

15:27  Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát, de aki megveti az ajándékot, életet talál. Könyörület és hűség eltörli a vétket, s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.

15:28  Az igaz szíve megfontolja a feleletet, a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.

15:29  Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.

15:30  A barátságos tekintet felvidítja a lelket, és a kedvező hír erősíti a csontokat.

15:31  A fül, amely az üdvös intelmet befogadja, szívesen időzik a bölcsek körében!

15:32  Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát, aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.

15:33  Az Úr félelme a bölcsesség tudománya, s a dicsőség előtt alázatosság jár.

Chapter 16

16:1  Az ember dolga a szív előkészítése, de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.

16:2  Az ember minden útja hibátlan a saját szemében, a lelkeket azonban az Úr veti latra.

16:3  Az Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.

16:4  Az Úr mindent önmagáért alkotott, így a bűnöst is a balsors napjára.

16:5  Minden gőgös ember utálat az Úr előtt, a kezem rá, hogy nem marad büntetlen! A jó út kezdete: megtenni, ami helyes, ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.

16:6  Könyörület és hűség eltörlik a vétket, s az Úr félelme távol tart a gonosztól.

16:7  Ha kedvét leli az Úr az ember útjában, ellenfeleit is békességre téríti.

16:8  A kevés többet ér becsületességgel, mint dús jövedelem igazságtalansággal.

16:9  Az ember kieszeli útját szívében, de az Úr az, aki lépéseit irányítja.

16:10  Jóslat van a király ajkán, az ítéleten nem véthet a szája.

16:11  Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van, az efód minden köve az ő műve.

16:12  A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek, mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.

16:13  Az igaz ajkak kedvesek a királynál, szereti azokat, akik helyesen beszélnek.

16:14  A király haragja a halál hírnöke, de az okos ember le tudja csillapítani.

16:15  A király arcának derűje életet jelent, a kegye olyan, mint a késői eső.

16:16  Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál, szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!

16:17  Az igazak pályája távol marad a gonosztól, aki kitart az útján, megmenti lelkét.

16:18  Romlás előtt kevélység jár, és bukás előtt a lélek fennhéjázása.

16:19  Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni, mint gőgösökkel prédán osztozkodni.

16:20  Aki az igére hallgat, szerencsét talál, és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.

16:21  Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják, de az édesajkú többet ér el.

16:22  A belátás élet forrása birtokosának, a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.

16:23  A bölcs szíve bölccsé teszi száját, és növeli ajka kedvességét.

16:24  Lépes méz a szép szó, édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.

16:25  Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.

16:26  A munkást éhsége munkára hajtja, mert a szája készteti.

16:27  A semmirekellő ember gonosz vermet ás, és ajkán perzselő tűz izzik.

16:28  A hamis ember civódást szít, s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.

16:29  Az erőszakos ember elcsábítja barátját, s olyan útra viszi, amely nem jó.

16:30  Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel, aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.

16:31  Az ősz haj ékes korona, tisztesség útján lehet ahhoz jutni.

16:32  Többet ér a türelmes a hősnél, s aki uralkodik önmagán, különb annál, aki városokat hódít.

16:33  Ölbe vetik a sorsot, de minden döntése az Úrtól van.

Chapter 17

17:1  Többet ér egy száraz falat békességben, mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.

17:2  Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon, s a testvérek között ő osztja el az örökséget.

17:3  Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt, és a kemencében az aranyat, úgy vizsgálja az Úr a szíveket.

17:4  Gonosz szájra gonosz ember ad, és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.

17:5  Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.

17:6  Az öregek koronája az unokák, s a fiúk dicsősége a felmenőik.

17:7  Nem illik ékes beszéd a balga szájába, még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.

17:8  A remény kedves drágakő a várakozónak, bármerre fordul, okosan cselekszik.

17:9  Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt, aki pedig a dolgot felhányja, elhidegíti egymástól a barátokat.

17:10  Többet használ a korholás az okosnak, mint száz ütleg a balgának.

17:11  A gonosz mindig viszályt keres, de kegyetlen követet küldenek majd ellene.

17:12  Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit, mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.

17:13  Ha valaki jóért rosszal fizet, annak házától a baj többé el nem távozik.

17:14  A civódás kezdete gátszakadás, ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.

17:15  Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja: mindkettőt egyformán megveti az Úr.

17:16  Mire jó a vagyon a balgának, mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni? Aki magasra építi házát, összeomlást keres, aki tanulni átall, bajba kerül.

17:17  A barát állandóan szeretetet tanúsít, és szükség idején testvérnek bizonyul!

17:18  Esztelen ember, aki kezességet vállal és társáért jótáll.

17:19  Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart, aki magas kaput épít, a romlást keresi.

17:20  A romlott szívű nem lel szerencsét, s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.

17:21  A maga gyalázatára látott a balga napvilágot, de atyja sem leli örömét a bolondban!

17:22  Vidám szív jót tesz a testnek, a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.

17:23  Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből, hogy elcsavarja a törvény útját.

17:24  Az okos szeme előtt a bölcsesség áll, az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.

17:25  A balga fiú bosszúsága atyjának, és keserű fájdalma szülőanyjának.

17:26  Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra, sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.

17:27  Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes, az az okos férfi, aki higgadt lelkű.

17:28  A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat, és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.

Chapter 18

18:1  Alkalmat keres, aki szakítani akar barátjával, az ilyen pedig gyalázatos lesz mindenkor.

18:2  A balga nem fogadja be az okosság igéit, ha nem azt mondod, amit elméjében forgat.

18:3  Ha az istentelen elér a gonoszság fenekéig, fitymál, de nyomában van a szégyen és a gyalázat!

18:4  A bölcs férfi szájában a szavak olyanok, mint a mély víz, mint a kiáradó patak, és mint a bölcsesség forrása.

18:5  Nem helyes kedvezni a gonosz személyének, mert eltérsz az igaz ítélettől.

18:6  A balga ajka viszályba keveredik, szája pedig perlekedést szít.

18:7  Romlást hoz a balgára a szája, és ajka kelepce a lelkének.

18:8  A besúgó beszéde olyan, mint az ínyencség, s a gyomor belsejébe hatol. A lustát leveri a félelem, s a puhányok lelke éhezik.

18:9  Aki lágy és tunya a dolga végzésében, édes testvére a tékozlónak.

18:10  Az Úr neve erős torony, hozzá menekül az igaz, és biztonságban van.

18:11  A gazdag vagyona erős város számára, úgy veszi őt körül, mint az erős fal.

18:12  Mielőtt összetörne, felfuvalkodik az ember szíve, a dicsőség előtt pedig alázatosság jár.

18:13  Aki felel, mielőtt valamit meghallgatna, balgának és szégyenteljesnek mutatkozik.

18:14  A férfilélek eltűri a betegséget, de ki tudja elviselni a haragra hajlamos lelket?

18:15  Az értelmes szív megszerzi a tudást, s a bölcsek füle keresi a tudományt.

18:16  Az ajándék tágassá teszi az utat az ember számára, s a nagyok színe elé juttatja.

18:17  Igazat adnak annak, aki a pörben elsőnek jut szóhoz, azután eljön az ellenfele és kivallatja.

18:18  A sorshúzás viszályokat szüntet, és igazságot tesz a hatalmasok között.

18:19  Erős város a testvér, akit testvére megsegít. A törvénylátás a városkapu retesze.

18:20  Mindenkinek a szája gyümölcsével telik meg a gyomra, s attól lakik jól, ami ajkán terem.

18:21  A nyelv által jöhet halál is, élet is, ki mit szeret, annak gyümölcsét élvezi.

18:22  Aki jó feleséget talál, szerencsét talál, s az Úrtól jótéteményben részesül, aki jó feleséget űz el, elűzi magától a szerencsét, de aki a házasságtörőt megtartja, balga az és istentelen.

18:23  A szegény esdekelve beszél, a gazdag pedig keményen válaszol.

18:24  Van barát, aki kellemes a társalgásban, és van olyan, aki szeret, és testvérnél is ragaszkodóbb.

Chapter 19

19:1  Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.

19:2  Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.

19:3  Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!

19:4  A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.

19:5  A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.

19:6  Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.

19:7  A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.

19:8  Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.

19:9  A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.

19:10  Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.

19:11  Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.

19:12  A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.

19:13  A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.

19:14  A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.

19:15  A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.

19:16  Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.

19:17  Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.

19:18  Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!

19:19  Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!

19:20  Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!

19:21  Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!

19:22  A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.

19:23  Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.

19:24  A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.

19:25  Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.

19:26  Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.

19:27  Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!

19:28  A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.

19:29  Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.

Chapter 20

20:1  Buja dolog a bor, és tombol a részegség, aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.

20:2  A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése, önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.

20:3  Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal, bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!

20:4  A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást, ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!

20:5  Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében, de az okos ember kimeregeti azt.

20:6  Sok emberről állítják, hogy jószívű, de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?

20:7  Az igaz, aki tökéletességben jár, boldog gyermekeket hagy maga után.

20:8  A király, amikor ítélőszékén ül, tekintetével elszéleszt minden gonoszt.

20:9  Ki mondhatja: tiszta a szívem, tiszta vagyok a bűntől?

20:10  A kétféle súly és kétféle mérték: mindkettő utálatos Isten előtt.

20:11  A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz, hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?

20:12  A halló fület, a látó szemet: mind a kettőt az Úr alkotta.

20:13  Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon, tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!

20:14  »Silány! Silány!« – mondja minden vevő, s amikor elmegy, nagyra van vele.

20:15  Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven, a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.

20:16  Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak, végy zálogot tőle idegenek miatt!

20:17  Édes az embernek a csalárdság kenyere, de azután szája betelik kaviccsal.

20:18  Tanácstól erősödnek a tervek, bölcs számítással kell viselni hadat!

20:19  Aki pletykával házal, elárulja a titkot, ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!

20:20  Aki átkozza atyját és anyját, annak mécsese a sötétség idején kialszik.

20:21  Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek, nem áldják a végén.

20:22  Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!« Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.

20:23  Utálja az Úr a kétféle súlyt, a hamis mérleg nem jó!

20:24  A férfi lépteit az Úr irányítja, hogy is érthetné meg az ember a saját útját?

20:25  Kelepce az embernek, ha valamit elsietve szentnek nyilvánít, s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.

20:26  A bölcs király szétszórja a gonoszokat, és kereket gurít rájuk.

20:27  Az ember lelke az Úr fáklyája, amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.

20:28  A királyt szeretet és hűség oltalmazza, trónusát a kegyesség támogatja.

20:29  Az ifjak büszkesége az erejük, s a vének tisztessége az ősz haj.

20:30  Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat, és a verés a test belső részeit.

Chapter 21

21:1  Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás, ahová akarja, oda irányítja.

21:2  Az ember minden útja helyes a saját szemében, a szíveket mégis az Úr veti latra.

21:3  Irgalmasságot és igazságot tenni kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál.

21:4  A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás, a gonoszok szövétneke a bűn.

21:5  A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet, de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.

21:6  Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset, hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe.

21:7  A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja, mert nem akarnak igazságot cselekedni.

21:8  A romlott férfi útja tekervényes, a tisztának eljárása pedig egyenes.

21:9  Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

21:10  A gonosz lelke kártevés után áhít, és társán meg nem könyörül.

21:11  Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny, és ha követi a bölcset, okulást merít.

21:12  Az igaz a bűnös házát szemmel tartja, hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa.

21:13  Aki bedugja fülét a szegény kiáltására, maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.

21:14  A titkos adomány kioltja a haragot, s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot.

21:15  Az igazságtevés öröm az igaznak, de rémület a gonosztevőknek.

21:16  Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról, az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik.

21:17  Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut, aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag.

21:18  A jó helyett a bűnös szolgál váltságul, s az igazak helyett a hitehagyott.

21:19  Jobb lakni kietlen földön, mint házsártos, mogorva asszonnyal.

21:20  Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj, az oktalan ember azonban elpazarolja.

21:21  Aki követi az igazságot és irgalmasságot, életet talál, igazságot és hírnevet.

21:22  A bölcs bejut a hősöktől védett városba és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak.

21:23  Aki vigyáz a szájára s nyelvére, megóvja lelkét a sanyarúságtól.

21:24  Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt, aki indulatában szertelenül dölyfösködik.

21:25  A lustát megölik a kívánságok, mert keze mit sem akar dolgozni.

21:26  Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván, az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.

21:27  A gonoszok áldozatai utálatosak, kivált, ha gonosztettért hozzák.

21:28  A hamis tanú elvész, a hűséges vallomása sikert ér el.

21:29  A gonosz férfi szemtelen arccal jár, az igaz pedig ügyel útjára.

21:30  Nincsen bölcsesség, nincsen okosság, nincsen tanács az Úr ellen.

21:31  A lovat készen tartják a csata napjára, a győzelmet azonban az Úr adja.

Chapter 22

22:1  Többet ér a jó név nagy gazdagságnál, s a kedvesség ezüstnél és aranynál.

22:2  Van egymás mellett gazdag is, szegény is: mindegyiket az Úr alkotta.

22:3  Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik, a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.

22:4  A szerénység jutalma az Úr félelme, gazdagság, hírnév és élet.

22:5  A gonosz útján fegyver és kard van, aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.

22:6  Az ifjú a maga életútját követi, s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.

22:7  A gazdag uralkodik a szegényen, s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.

22:8  Aki igazságtalanságot vet, bajt arat, és dölyfének vesszője megsemmisül.

22:9  Az irgalmas lelkű áldásban részesül, mert adott kenyeréből a szegénynek. Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik, és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.

22:10  Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály, megszűnik a perpatvar s a szidalom.

22:11  Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű, aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.

22:12  Az Úr szemei megőrzik a tudást, s az elvetemült igéi összeomlanak.

22:13  Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint! Még megölnek az utca közepén!«

22:14  Az idegen asszony szája mély verem, akire az Úr haragszik, beleesik.

22:15  Dőreség tapad az ifjú szívéhez, a fenyítő pálca azonban leszedi róla.

22:16  Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát, ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.

22:17  Hajtsd ide füledet, és hallgasd a bölcsek mondásait, vedd szívedre tanításomat,

22:18  mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben, és kiárad majd ajkadra!

22:19  Hogy az Úrba helyezd bizalmadat, a mai napon veled is közlöm.

22:20  Harminc mondást írtam le számodra, megfontolással és tudománnyal,

22:21  hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket, hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.

22:22  Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény, s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,

22:23  mert ügyét az Úr vállalja és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.

22:24  Ne barátkozz olyannal, aki indulatos, és ne járj haragos férfival,

22:25  hogy el ne tanuld útjait, és kelepcét ne állíts lelkednek.

22:26  Ne légy azok között, akik kezüket adják, hogy tartozásért jótálljanak,

22:27  ha majd nem lesz miből fizetned, miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?

22:28  El ne mozdítsd a régi határt, amelyet őseid megvontak!

22:29  Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában? Királyok előtt legyen a helye, és ne az alacsony sorban levők előtt!

Chapter 23

23:1  Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél, arra legyen gondod, amit eléd raknak,

23:2  tégy kést a torkodra, hogy uralkodni tudj kívánságodon.

23:3  Pompás falatjait ne kívánd, mert csalfa étel az!

23:4  Ne törd magadat gazdagság után, és mérsékeld élelmességedet!

23:5  Ne emeld szemedet olyan javakra, amelyek a tieid nem lehetnek, mert azok szárnyra kapnak, mint a sas, és az ég felé elröpülnek.

23:6  Ne étkezz irigy emberrel, és ne kívánd pompás falatjait,

23:7  mert mint a bűvész és a jós, arra következtet, amit nem tud. Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!« de nem mondja neked szívből,

23:8  a lenyelt falatot még kihányod, és szép szavaidat hiába vesztegeted.

23:9  Ne beszélj a balgák fülébe, mert lenézik okos beszédeidet!

23:10  El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét, és be ne nyomulj az árvák földjére,

23:11  mert erős a gyámoluk, s ő magára vállalja pörüket ellened!

23:12  Nyisd meg szívedet az intelemnek, és füledet az okos beszédnek!

23:13  Ne sajnáld a fiútól a fenyítést! Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod!

23:14  Te pálcával vered őt, és lelkét az alvilágtól mented meg!

23:15  Fiam! Ha szíved bölcs lesz, az én szívem is örvendez veled,

23:16  és bensőmben vigadok, amikor ajkad helyesen beszél.

23:17  Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt, hanem az Úr félelmében légy szüntelen,

23:18  hisz van reményed a jövendőben, és bizakodásod meg nem hiúsul!

23:19  Figyelj, fiam, és légy bölcs, irányítsd szívedet az egyenes útra!

23:20  Ne végy részt a nagyivók lakomáin, sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat,

23:21  mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik, és a naphosszat alvó rongyokba öltözik.

23:22  Hallgass atyádra, aki nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik!

23:23  Igazságot vásárolj – és el ne add! – bölcsességet, fegyelmet és okosságot!

23:24  Ujjonghat az igaznak atyja, aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne.

23:25  Örvendjen tehát atyád és anyád, vigadjon, aki szült téged!

23:26  Add nekem, fiam, szívedet, és szemed vigyázzon útjaimra,

23:27  mert a feslett nő mély verem, s az idegen asszony szűk kút,

23:28  lesben áll az úton, mint a rabló, és megöli azokat, akiket óvatlannak lát.

23:29  Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?« Ki a veszekedő és ki esik verembe? Kinek vannak sebei ok nélkül? Kinek vörös a szeme?

23:30  Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak, és szorgalmasak a poharazgatásban?

23:31  Ne nézd a bort, hogyan piroslik, s hogy miként villog a serlegben! Könnyen csúszik az lefelé,

23:32  de végül mar, mint a kígyó, és kilövi a mérgét, mint a vipera.

23:33  A szemed fura dolgokat lát, és szíved bolondokat beszél,

23:34  úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél, mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt.

23:35  Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem, ütöttek, de nem éreztem. Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?«

Chapter 24

24:1  Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,

24:2  mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.

24:3  Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,

24:4  tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.

24:5  A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.

24:6  Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.

24:7  Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.

24:8  Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.

24:9  A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.

24:10  Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.

24:11  Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!

24:12  Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.

24:13  Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!

24:14  Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.

24:15  Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!

24:16  Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.

24:17  Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,

24:18  hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!

24:19  A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,

24:20  mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.

24:21  Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,

24:22  mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!

24:23  Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!

24:24  Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,

24:25  de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.

24:26  Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.

24:27  Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.

24:28  Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!

24:29  Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«

24:30  Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,

24:31  és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!

24:32  Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!

24:33  Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.

24:34  Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«

Chapter 25

25:1  Ezek is Salamon mondásai, amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe.

25:2  Isten dicsősége a dolgot elrejteni, a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni.

25:3  Az ég magasságát, a föld mélységét, s a király szívét nem lehet kipuhatolni.

25:4  Válaszd ki az ezüstből a salakot, akkor az színtiszta lesz,

25:5  távolítsd el a gonoszt a király környezetéből, akkor az igazság szilárddá teszi trónját.

25:6  Ne tolakodj előre a király előtt, és ne állj a nagyok helyére,

25:7  mert jobb, ha mondják neked: »Jöjj ide, feljebb!« minthogy megalázzanak a fejedelem előtt.

25:8  Amit szemed látott, ne használd a perben megfontolás nélkül, hátha később nem tudod jóvátenni, hogy társadat csúffá tetted.

25:9  Intézd el peredet társaddal, és más titkát el ne áruld,

25:10  hogy meghallván, gyalázattal ne illessen, és ne szűnjön ócsárolni téged. Jóindulat és barátság megment, ehhez tartsd magadat, hogy ne legyen ócsárlásban részed.

25:11  Aranyalma ezüsttálcán: ilyen a szó kellő időben kimondva.

25:12  Arany fülbevaló és ragyogó gyöngy: ilyen a bölcs intelem a szófogadó fülnek.

25:13  Amilyen a hűsítő hó az aratás hevében, olyan a megbízható követ a küldőjének: megnyugtatja gazdája szívét.

25:14  Felhő és vihar eső nélkül: ez a dicsekvő férfi, aki ígéreteit nem teljesíti.

25:15  Türelemmel csitítani lehet a fejedelmet, a puha nyelv a csontot is megtöri.

25:16  Ha mézet találsz, csak annyit egyél, amennyi elég neked, hogy torkig ne légy vele, és ki ne add magadból,

25:17  ritkán tedd lábadat társad házába, hogy jól ne lakjék veled és meg ne unjon.

25:18  Dárda, kard és hegyes nyíl: ilyen az az ember, aki társa ellen hamisan tanúskodik.

25:19  Odvas fog és roskadó láb: ilyen a hűtlen a szükség idején.

25:20  Mint aki elveszíti palástját hideg napon, s mint az ecet a sziksóra, ilyen az, aki rosszkedvű előtt nótázik. Mint a moly a ruhának, s a féreg a fának úgy árt a bánat az ember szívének.

25:21  Ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki vizet inni,

25:22  így parazsat gyűjtesz a fejére, és az Úr megfizeti neked.

25:23  Az északi szél elűzi az esőt, és a bosszús arc a rágalmazó nyelvet.

25:24  Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

25:25  Tikkadt torokra friss víz: ilyen a messze földről jövő jó hír.

25:26  Lábbal felkavart forrás, zavaros vízfakadás: ilyen az az igaz, aki a gonosz előtt meginog.

25:27  Amint túl sok mézet enni nem tesz jót, úgy a dicsőséget keresni sem dicsőség.

25:28  Város, amelyen rést ütöttek és már fala sincsen: ilyen a férfi, aki beszédében nem tud magán uralkodni.

Chapter 26

26:1  Mint a hó a nyárhoz, az eső az aratáshoz, éppúgy nem illik a balgához a megtiszteltetés.

26:2  Ahogy a madár tovaszáll s a fecske elrepül, az ok nélkül kimondott átok sem talál.

26:3  A lónak ostor kell, a szamárnak zabola, a balgák hátának pedig vessző.

26:4  Ne felelj az ostobának balgasága szerint, hogy ne légy te is hozzá hasonló.

26:5  Felelj az ostobának balgasága szerint, hogy ne higgye magát bölcsnek.

26:6  A saját lábát vágja el, és kárvallást szenved, aki balga útján küld üzenetet.

26:7  A sántának hiába van formás lábszára, éppígy nem illik bölcs mondás a balga szájába.

26:8  Mint aki kőrakásról követ tesz tarsolyába, olyan az, aki balgát tiszteletben részesít.

26:9  Mintha tövis nőne a részeg kezében, olyan a bölcs mondás bolondok szájában.

26:10  Az ítélet véget vet a pöröknek, s aki elhallgattatja a bolondot, haragot enyhít.

26:11  Amint a kutya visszatér arra, amit kihányt, úgy a balga is megismétli a bolondságát.

26:12  Láttál-e embert, aki bölcsnek tartja magát? A bolondtól többet lehet remélni, mint tőle!

26:13  A lusta így szól: »Oroszlán van az úton! Oroszlán van az utcán!«

26:14  Ahogy az ajtó a sarkán, úgy forog a lusta az ágyán.

26:15  Ha kezét a tálba mártja a lusta, még azt is sokallja, hogy szájához emelje.

26:16  A lusta bölcsebbnek tartja magát hét olyannál, aki okosan tud megfelelni.

26:17  Mint aki kutyát fülön fog, olyan az izgága, aki más pörébe ártja magát.

26:18  Miként ártalmas az, aki vaktában lövöldöz nyilat és halálos dárdát,

26:19  úgy tesz az is, aki álnokul árt társának, és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam!«

26:20  Ha kifogy a fa, a tűz elalszik, ha nincsen besúgó, a perpatvar is megszűnik.

26:21  Parázshoz szén és a tűzhöz fa kell, a viszály szításához pedig izgága ember.

26:22  A besúgó szavai olyanok, mint a csemege, s a gyomor belsejébe hatolnak.

26:23  Silány ezüsttel bevont cserépedény: ilyen a sima száj a gonosz szív mellett.

26:24  Ajkáról ismerhető fel az ellenség, amikor fondorlatot sző magában;

26:25  ha szavát édesre fordítja, ne higgy neki, mert hét aljasság van szívében!

26:26  Gyűlöletét ravaszul rejtegeti, de gazsága elárulja magát a közösségben.

26:27  Aki másnak vermet ás, maga esik bele, s aki másra követ hengerít, visszagurul az arra.

26:28  A hamis nyelv utálja az igazságot, és a sima száj romlást szerez.

Chapter 27

27:1  Ne dicsekedjél a holnappal, hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!

27:2  Más dicsérjen téged, ne a saját szád, idegen valaki, és ne a saját ajkad!

27:3  Nehéz a kő, súlyos a homok, de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.

27:4  Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés, de a féltékeny támadását ki állhatja ki?

27:5  Leplezetlen korholás többet ér eltitkolt szeretetnél.

27:6  Többet érnek sebek baráttól, mint álnok csókok ellenségtől.

27:7  Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa, az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.

27:8  Mint a fészkéből elköltöző madár, olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.

27:9  Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek, a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.

27:10  Ne hagyd el barátodat és atyád barátját, és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján. Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.

27:11  Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhess az ócsárlónak.

27:12  Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik, a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.

27:13  Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, végy zálogot tőle idegenek miatt!

27:14  Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja, hasonlít az átkozóhoz.

27:15  A beázott tető esős napon és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:

27:16  aki magánál tartja, szelet tartogat, és olaj után fog kiáltani a jobbja.

27:17  Vasat vassal élesítenek, és mindenki a társa személyét csiszolja.

27:18  Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi, aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.

27:19  Amint a vízben tükröződik a belenéző arca, úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.

27:20  Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem, az ember szeme is telhetetlen.

27:21  Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára, a férfit pedig a száj, amely dicséri. Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat, az igaznak szíve pedig tudást keres.

27:22  Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel, mégsem hagyja el a balgasága.

27:23  Törődjél aprómarhád állapotával, és tartsd szemmel nyájaidat,

27:24  mert a vagyon nem tart örökké, és a gazdagság nem száll nemzedékről nemzedékre.

27:25  Ha kihajt a rét, zöldell a fű, és begyűjtik a szénát a hegyekről,

27:26  a juhok megadják neked a ruhát, s a bakok árán szántót vehetsz,

27:27  a kecskék elegendő tejet adnak élelmedre és házi szükségedre, és szolgáló leányaid eledelére.

Chapter 28

28:1  A gonosz menekül, mikor nem is üldözi senki sem, az igaz pedig bizton érzi magát, mint a bátor oroszlánkölyök.

28:2  Az erőszakosok hibájából viszályok támadnak, az okos ember azonban elfojtja azokat.

28:3  A gonosz férfi, aki szegényeket elnyom: pusztító ár, amely éhínséget okoz.

28:4  Akik elhagyják a törvényt, magasztalják az istentelent, akik megtartják, kikelnek ellene.

28:5  A gonosz emberek nem értik a jogot, akik pedig keresik az Urat, mindent felfognak.

28:6  Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint aki görbe utakon jár, mégha gazdag is.

28:7  Aki megfogadja a tanítást, okos gyermek, aki dőzsölőket lát vendégül, szégyent hoz atyjára.

28:8  Aki vagyonát kamattal és ráadással gyarapítja, olyannak gyűjti, aki szegényhez bőkezű.

28:9  Aki elfordítja fülét, hogy ne hallja a törvényt, annak még az imája is visszataszító.

28:10  Aki igazakat kárhozatos útra vezet, maga esik a vermébe, és javait az igazak birtokolják.

28:11  Bölcsnek tartja magát a gazdag, de az okos szegény átlát rajta.

28:12  Ha az igazak ujjonganak, nagy a dicsőség, ha pedig a gonoszok jutnak uralomra, az emberek tönkremennek.

28:13  Nem boldogul, aki bűneit palástolja, de irgalmat nyer, aki megvallja s elhagyja azokat.

28:14  Boldog az ember, aki mindig istenfélő, aki azonban szívét megkeményíti, bajba jut.

28:15  Ordító oroszlán és falánk medve: ilyen a szegény népen uralkodó istentelen.

28:16  Okosságban szűkölködő fejedelem sokakat elnyom erőszakkal, de aki gyűlöli a fösvénységet, sokáig uralkodik.

28:17  Az embert, akit kiontott vér terhe nyom, ha a sírig menekül is, senki sem támogatja!

28:18  Aki igazságban jár, üdvösségben részesül, akinek görbék az útjai, egyszer csak elesik.

28:19  Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel, aki üres dolgok után szalad, betelik szegénységgel.

28:20  A becsületes embert bőséges áldás kíséri, aki azonban siet meggazdagodni, nem marad büntetlen.

28:21  Nem cselekszik jól, aki ítéletben személyre tekint, az ilyen egy falat kenyérért is vét az igazság ellen.

28:22  A férfi, aki siet meggazdagodni, és másokra irigykedik, nem tudja, hogy utoléri majd a szegénység.

28:23  Aki megfeddi az embert, később könnyebben talál nála szeretetet, mint aki hízelgő nyelvével megcsalja.

28:24  Aki atyját, anyját kifosztja, és azt mondja: »Ez nem bűn!« – ártó ember cimborája.

28:25  A pöffeszkedő telhetetlen szítja a viszályt, aki bízik az Úrban, megerősödik.

28:26  Balga az, aki saját eszére hagyatkozik, az menekül meg, aki bölcsességben jár-kel.

28:27  Aki ad a szegénynek, nem lát szükséget, aki megveti a könyörgőt, ínségbe jut.

28:28  Ha a gonoszok felemelkednek, az emberek elrejtőznek, ha pedig azok tönkremennek, az igazak gyarapodnak.

Chapter 29

29:1  A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti, hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés.

29:2  Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak, de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra.

29:3  A férfi, aki kedveli a bölcsességet, megörvendezteti atyját, aki azonban céda nőket tart, elherdálja a vagyont.

29:4  Az igazságos király talpraállítja az országot, a kapzsi férfiú azonban tönkreteszi.

29:5  A férfi, aki hízelgő, tettetett beszéddel szól barátjához, hálót vet lába elé.

29:6  A gonosz ember beleakad bűnei tőrébe, az igaz pedig ujjong és örvendezik.

29:7  Az igaz gondol a szegények jogával, a gonosz pedig nem vesz róla tudomást.

29:8  Az arcátlan emberek fellázítják a várost, a bölcsek ellenben csitítják az indulatot.

29:9  Ha bölcs ember balgával vitába száll, akár haragudjék, akár nevessen, nyugalmat nem talál.

29:10  Vérszomjas emberek megvetik az ártatlant, az igazak pedig keresik a lelkét.

29:11  A balga rögtön kiadja egész lelkét, a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja.

29:12  Amely király örömest hallgat hazug beszédekre, annak szolgái egytől egyig gonosztevők.

29:13  Van egymás mellett szegény is, elnyomó is, mindegyik az Úrtól kapja szeme világát.

29:14  Örökre szilárd a király trónja, aki a szegénynek igazságot szolgáltat.

29:15  Vessző és korholás bölcsességet adnak, az ifjú pedig, akit szabadjára hagynak, szégyent hoz anyjára.

29:16  Ha a gonoszok gyarapodnak, a bűn is erőre kap, az igazak azonban meglátják bukásukat.

29:17  Fenyítsd fiadat, akkor nyugodalmat ad neked, és gyönyörűséget szerez lelkednek.

29:18  Látomás nélkül a nép féktelenné lesz, de boldog, ha megtartja a törvényt.

29:19  Szolgát nem lehet csak szép szóval kitanítani, mert érti ugyan, mit mondasz, de mégsem fogad szót.

29:20  Láttál-e embert, aki elsieti beszédét? A balgának több a reménye, mint neki!

29:21  Aki szolgáját gyermekkorától kényezteti, később majd makacsnak találja.

29:22  Indulatos férfi viszályt támaszt, s a heveskedő bővelkedik bűnökben.

29:23  Az embert kevélysége megalázza, az alázatosnak pedig megbecsülés jut.

29:24  Aki tolvajjal osztozik, ellensége önmagának, hallja az átkot, és még sem tesz jelentést!

29:25  Az emberektől való félelem tőrbe ejt, aki pedig az Úrban bízik, oltalmat nyer.

29:26  Sokan keresik az uralkodó színét, de az Úrtól jön mindenki ítélete.

29:27  Az igazak utálják a gonosztevőt, a gonoszok pedig attól irtóznak, aki egyenes úton jár. A fiú, aki szót fogad, megmenekszik a romlástól.

Chapter 30

30:1  A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai. Így szól a férfi, akivel Isten van, és mert Isten vele van, bátorsággal mondja:

30:2  Balgább vagyok, mint a többi ember, és nincsen emberi bölcsességem!

30:3  Nem tanultam bölcsességet, hogyan ismerném tehát a Legszentebbet?

30:4  Ki ment fel az égbe és szállott alá? A szelet ki gyűjtötte kezébe? A vizet ki kötötte mintegy köpenybe, ki állította föl a földnek minden szélét? Hogy hívják? És mi a neve a fiának, ha tudod?

30:5  Isten minden szava állja a tüzet, védőpajzs ő azoknak, akik benne bíznak.

30:6  Szavaihoz mit sem szabad hozzátenned, hogy meg ne korholjon és hazugságban ne maradj!

30:7  Két dolgot kérek tőled, ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:

30:8  Tartsd távol tőlem a hamisságot, hazugságot! Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot! Csak annyit adj ennem, amennyi elegendő,

30:9  hogy jóllakván meg ne tagadjalak, és ne mondjam: »Ki az az Úr?« vagy szükségtől hajtva ne lopjak, és meg ne gyalázzam Istenem nevét!

30:10  Ne rágalmazd a szolgát uránál, hogy meg ne átkozzon, és meg ne bűnhődj!

30:11  Olyan nemzedék ez, amely elátkozza atyját, és nem áldja anyját,

30:12  nemzedék, amely tiszta a saját szemében, pedig le nem mosta magáról szennyét,

30:13  nemzedék, amely szemét magasan hordja, és felhúzza szemöldökét,

30:14  nemzedék, amelynek foga megannyi kard, és álla csupa kés, hogy felfalja a nyomorgókat a földről, és a szegényeket az emberek közül.

30:15  A piócának két leánya van, mindegyik azt mondja: »Ide vele! Ide vele!« Három az, ami telhetetlen, és négy, ami sohasem mondja: »elég!«:

30:16  az alvilág, az anyaméh szája, a föld, amely nem tud betelni vízzel, s a tűz, amely sohasem mondja, hogy: »elég!«

30:17  A szemet, amely atyjából csúfot űz, és lenézi anyja szülését, vájják ki a patakok hollói, és falják fel a sasok fiai!

30:18  Három dolog nem fér a fejembe, és négyet sehogy sem értek:

30:19  a sasnak útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a tenger közepén, s a férfi útját a leánynál.

30:20  Ilyen még a házasságtörő asszony útja is: eszik, megtörli száját, és így szól: »Semmi rosszat sem tettem!«

30:21  Három dolog alatt rendül meg a föld, és négyet nem tud elviselni:

30:22  a rabszolgát, ha király lesz belőle, a balgát, ha jóllakik étellel,

30:23  a gyűlölt nőt, ha férjhez megy, s a rableányt, ha úrnője örökébe lép.

30:24  Négy igen apró van a földön, de azért a bölcseknél is okosabb:

30:25  erőtlen nép a hangya, de aratáskor gyűjti élelmét,

30:26  gyenge nép a szirti borz, mégis sziklába építi lakását,

30:27  a sáskának nincsen királya, és raja mégis rendben vonul,

30:28  a gyík kezével kapaszkodik, és ott van királyi palotákban.

30:29  Hárman lépnek szépen, és négyen járnak délcegen:

30:30  az oroszlán, a hős az állatok között, nem hátrál meg senki elől,

30:31  a kakas, amint a tyúkok között büszkén lépeget, a bak a kecskenyáj élén, s a király, ha kiáll népe elé.

30:32  Van, aki akkor bizonyul balgának, mikor magasra emelték: ha okos lett volna, kezét a szájára tette volna.

30:33  Aki fejés közben erősen nyomja a tőgyet, vajat szorít ki belőle. Aki erősen fújja orrát, vért nyom ki belőle. Aki az indulatot szítja, viszályt okoz.

Chapter 31

31:1  Lámuelnek, Massza királyának igéi, amelyekkel őt anyja oktatta.

31:2  Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke? Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?

31:3  Ne költsd vagyonodat nőkre, és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!

31:4  Ne adj királyoknak, Lámuel, ne adj királyoknak bort, mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,

31:5  hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt, és meg ne másítsák a szegények igazát.

31:6  A búslakodóknak adjátok a részegítőt, s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,

31:7  hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat, hogy ne gondoljanak többé bajukra!

31:8  Nyisd ki szádat a néma érdekében, minden jövő-menő ember ügyében,

31:9  nyisd ki szádat igaz ítéletre, és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!

31:10  Derék asszonyt ki talál? Becse a korallokét messze meghaladja!

31:11  Férjének szíve bátran ráhagyatkozik, és nem lesz nyereség híján.

31:12  Jóval fizet neki és nem rosszal, élete minden napján.

31:13  Előszedi a gyapjút és a kendert, és ügyes kézzel végzi a munkát,

31:14  úgy, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét.

31:15  Még tart az éjjel, és máris felkel, eleséget ad háza népének, s élelmet szolgálóinak.

31:16  Szántóföldön jár az esze, és azt meg is szerzi, szőlőt ültet keze munkája árán.

31:17  Derekát jól felövezi és erős karral lát a dolgához.

31:18  Érzi, látja, hogy szépen keres, mécsese éjjel el nem alszik.

31:19  Kezébe veszi a rokkát, és ujjai megfogják az orsót.

31:20  Megnyitja tenyerét a szegénynek, és kinyújtja kezét a szűkölködő felé.

31:21  Nem félti házát a hó hidegétől, mert egész házanépének kettős a ruhája.

31:22  Takarót készít magának, bisszusból, bíborból van a ruhája.

31:23  Férjének nagy a becsülete a kapuknál, ha ülésezik az ország véneivel.

31:24  Gyolcsot készít és eladja, és övet ad át a kánaáninak.

31:25  Erő és ékesség a ruhája, ezért vidáman néz a jövő nap elé.

31:26  Bölcsességre nyitja száját, és nyelvén jóságos tanítás van.

31:27  Szemmel tartja házanépe útjait, és nem eszi a tunyaság kenyerét.

31:28  Kiállnak fiai és boldognak hirdetik, a férje is magasztalja:

31:29  »Sok nő gyűjtött már vagyont, de te túltettél valamennyin!«

31:30  A kedvesség csal, a szépség mulandó, de az istenfélő asszony dicséretet érdemel!

31:31  Adjatok neki keze gyümölcséből, és tettei dicsérjék őt a kapuknál!