HunUj - Proverbs

Chapter 1

1:1  Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának a példabeszédei.

1:2  Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!

1:3  Fogadd el az okos intést, az igazságot, a törvényt és a becsületességet!

1:4  Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást.

1:5  Hallgat rá a bölcs, és gyarapítja tudását, az értelmes útmutatást nyer,

1:6  és megérti a példázatot és a hasonlatot, a bölcsek szavait és találós kérdéseit.

1:7  Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg.

1:8  Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,

1:9  mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!

1:10  Fiam, ha vétkezők csábítanak, ne engedj nekik!

1:11  Ha ezt mondják: Jöjj velünk, álljunk lesbe vérontásra, ólálkodjunk az ártatlanra, ok nélkül is.

1:12  Nyeljük el őket, mint a holtak hazája az élőket, tökéletesen, mint akik sírba szállnak!

1:13  Mindenféle drága kincset találunk, megtöltjük házunkat zsákmánnyal.

1:14  Ha ránk bízod sorsodat, egy erszényünk lesz mindnyájunknak!

1:15  Fiam, ne járj velük egy úton, ne lépj rá ösvényükre!

1:16  Mert ők rossz úton futnak, és vérontásra sietnek.

1:17  De hiába feszítik ki a hálót a sok szárnyassal szemben.

1:18  Mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe, saját életük kárára ólálkodnak.

1:19  Így jár minden haszonleső: tulajdon életét veszi el.

1:20  A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát.

1:21  Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:

1:22  Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet?

1:23  Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet.

1:24  Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt.

1:25  Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek,

1:26  ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek,

1:27  ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség.

1:28  Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg,

1:29  mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották;

1:30  nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet.

1:31  Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és tanácsukkal laknak jól.

1:32  Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el.

1:33  De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.

Chapter 2

2:1  Fiam, ha megfogadod mondásaimat, és parancsaimat magadba zárod,

2:2  ha figyelmesen hallgatsz a bölcsességre, és szívből törekszel értelemre,

2:3  bizony, ha bölcsességért kiáltasz, és hangosan kéred az értelmet,

2:4  ha úgy keresed azt, mint az ezüstöt, és úgy kutatod, mint az elrejtett kincseket,

2:5  akkor megérted, mi az Úr félelme, és rájössz, mi az istenismeret.

2:6  Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik.

2:7  A becsületeseknek jutalmat tartogat, pajzsot a feddhetetlenül élőknek.

2:8  Vigyáz a törvény ösvényeire, és híveinek útját megőrzi.

2:9  Majd megérted, mi az igazság és a törvény, a becsületesség és az igazán jó út.

2:10  Bölcsesség költözik szívedbe, és az ismeret gyönyörködteti lelked.

2:11  Megfontolás őrködik feletted, értelem oltalmaz téged.

2:12  Megment a helytelen úttól, és az álnokul beszélő embertől;

2:13  azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, és sötét utakon járnak.

2:14  Örülnek, ha rosszat tehetnek, vigadnak a gonosz fonákságokon.

2:15  Ösvényeik görbék, útjaik hamisak.

2:16  De a bölcsesség megment a más asszonyától, a hízelgő szavú idegen nőtől,

2:17  aki elhagyja ifjúkorának társát, és megfeledkezik az Isten előtt kötött szövetségről.

2:18  Mert halálba süllyed a háza, és útja az árnyak közé.

2:19  Aki bement hozzá, nem tud visszafordulni, és nem talál rá az élet ösvényeire.

2:20  Te azért járj a jók útján, és ügyelj az igazak ösvényeire!

2:21  Mert a becsületesek fogják lakni a földet, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta.

2:22  De a bűnösök kivesznek a földről, és a hűtlenek kipusztulnak onnan.

Chapter 3

3:1  Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved,

3:2  mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked!

3:3  A szeretet és hűség ne hagyjon el téged: kösd azokat a nyakadba, írd fel a szíved táblájára!

3:4  Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.

3:5  Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!

3:6  Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.

3:7  Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat!

3:8  Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.

3:9  Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából,

3:10  akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból.

3:11  Az Úr intését meg ne vesd, fiam, és dorgálását meg ne utáld!

3:12  Mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.

3:13  Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap.

3:14  Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak.

3:15  Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled.

3:16  Hosszú élet van a jobbjában, baljában pedig gazdagság és dicsőség.

3:17  Útjai kedves utak, és minden ösvénye békesség.

3:18  Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok.

3:19  Az Úr bölcsességgel vetette meg a föld alapját, értelemmel erősítette meg az eget.

3:20  Az ő tudása által váltak ketté a mélységes vizek, és harmatoznak a magas fellegek.

3:21  Fiam, ne téveszd ezt szem elől, vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy!

3:22  Ez élteti lelkedet, és ékesíti nyakadat.

3:23  Utadon biztonságban jársz, és lábadat nem ütöd meg.

3:24  Ha lefekszel, nem rettensz fel, hanem fekszel, és édesen alszol.

3:25  Nem kell félned a hirtelen fölrettenéstől, sem attól, hogy viharként rád törnek a bűnösök.

3:26  Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi lábad a csapdától.

3:27  Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd!

3:28  Ha van mit adnod, ne mondd embertársadnak: Menj el, jöjj holnap, majd akkor adok!

3:29  Ne koholj rosszat embertársad ellen, aki gyanútlanul lakik melletted!

3:30  Ne pörölj ok nélkül olyan emberrel, aki nem bánt rosszul veled!

3:31  Ne irigykedj az erőszakos emberre, és egyik útját se válaszd!

3:32  Mert a rossz úton járókat utálja az Úr, de a becsületesekkel közösségben van.

3:33  Az Úr átka van a bűnösök házán, de az igazak lakóhelyét megáldja.

3:34  A csúfolódókat ő megcsúfolja, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.

3:35  Dicsőséget örökölnek a bölcsek, az ostobáknak pedig nő a gyalázatuk.

Chapter 4

4:1  Hallgassatok, fiaim, az atyai intésre, és figyeljetek az okos tudományra!

4:2  Mert jó tanulságot adok nektek, ne hagyjátok el tanításomat!

4:3  Mikor még mint gyermek apámnál voltam, mint kicsi és egyetlen, anyám mellett,

4:4  tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz!

4:5  Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük!

4:6  Ne hagyd el, és megőriznek téged, szeresd, és megoltalmaznak téged!

4:7  A bölcsességnek ez a kezdete: Szerezz bölcsességet, és minden szerzeményeden szerezz értelmet!

4:8  Becsüld nagyra, és felmagasztal téged. Dicsőséget hoz rád, ha magadhoz öleled.

4:9  Ékes koszorút tesz a fejedre, díszes koronát ajándékoz neked.

4:10  Hallgasd meg, fiam, és fogadd el mondásaimat, mert megsokasítják életed éveit.

4:11  A bölcsesség útjára tanítottalak, helyes ösvényen vezettelek téged.

4:12  Jártodban semmi sem gátolja lépteidet, és ha futsz, nem botlasz el.

4:13  Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle, vigyázz reá, mert ez a te életed!

4:14  A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján!

4:15  Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé!

4:16  Mert azok aludni sem tudnak, ha rosszat nem tehetnek, és elrabolja álmukat, ha nem vethetnek gáncsot.

4:17  Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak.

4:18  Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.

4:19  A bűnösök útja olyan, mint a sűrű homály; nem tudják, miben botlanak majd meg.

4:20  Fiam, figyelj szavaimra, hajtsd füledet mondásaimra!

4:21  Ne téveszd szemed elől, őrizd meg azokat szíved mélyén,

4:22  mert életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek.

4:23  Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet!

4:24  Tartsd távol szádtól a csalárdságot, és távolítsd el ajkadról a hamisságot!

4:25  Szemed előre tekintsen, és egyenesen magad elé nézz!

4:26  Ügyelj, hogy merre tart a lábad, akkor minden utad biztos lesz.

4:27  Ne térj le se jobbra, se balra, tartsd távol lábadat a rossztól!

Chapter 5

5:1  Fiam, figyelj bölcsességemre, hallgasd meg értelmes szavaimat!

5:2  Maradj megfontolt, és ügyelj, hogy ajkad okosan szóljon!

5:3  Mert színméz csepeg a más asszonyának ajkáról, és ínye simább az olajnál.

5:4  De a végén keserű lesz, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.

5:5  Lábai a halál felé visznek, léptei a holtak hazájába tartanak.

5:6  Nem az élet ösvényét járja, téves úton jár, és maga sem tudja.

5:7  Most azért, fiaim, hallgassatok rám, ne térjetek el attól, amit mondok!

5:8  Messze kerüld el az ilyen nőt, ne közelíts háza ajtajához,

5:9  különben másoknak kell adnod méltóságodat, és éveidet a kegyetleneknek;

5:10  bitorlók élik föl életerődet, és kereseted idegen házába kerül.

5:11  Nyögni fogsz majd a végén, amikor tönkremegy tested és életed.

5:12  És ezt mondod: Miért is gyűlöltem az intést, miért utáltam szívből a feddést?

5:13  Miért nem hallgattam tanítóim szavára, miért nem figyeltem oktatóimra?

5:14  Majdnem belekerültem minden rosszba, amit egy társaság vagy csoport elkövethet.

5:15  A magad kútjából igyál vizet, és csörgedező vizet a magad forrásából!

5:16  Ne folyjanak forrásaid az utcára, és patakjaid a terekre!

5:17  Egyedül tiéid legyenek, ne oszd meg másokkal!

5:18  Legyen forrásod áldott, és örülj ifjúkorodban elvett feleségednek.

5:19  Szerelmes szarvasünő és kedves őzike ő, keblei gyönyörködtetnek mindenkor, szerelmétől mindig mámoros leszel.

5:20  Miért mámorosodnál meg, fiam, a más asszonyától, miért ölelnéd idegen asszony keblét?

5:21  Mert az Úr látja az ember útjait, és figyeli minden lépését.

5:22  Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg.

5:23  Meghal az ilyen, mert nem fogadta meg az intést, és a sok bolondság megmámorosította.

Chapter 6

6:1  Fiam, ha kezességet vállaltál embertársadért, és kezet adtál egy idegenért,

6:2  ha csapdába estél saját kijelentéseid miatt, és megfogtak téged saját kijelentéseid,

6:3  akkor így cselekedj, fiam, hogy megmenekülj, ha embertársad kezébe jutottál: Menj hozzá sietve, és ostromold embertársadat!

6:4  Ne engedj álmot szemednek, és szunnyadást szempilládnak!

6:5  Menekülj, mint a gazella a vadász elől, és mint a madár a madarász kezéből!

6:6  Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj!

6:7  Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója,

6:8  mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor.

6:9  Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást?

6:10  Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés:

6:11  így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.

6:12  A mihaszna és rosszindulatú ember hamis szájjal jár-kel,

6:13  szemével kacsingat, lábával jelt ad, és ujjával integet.

6:14  Fonákság van szívében, rosszat kohol mindenkor, és viszálykodást szít.

6:15  Azért hirtelen tör rá a veszedelem, egy pillanat alatt összetörik menthetetlenül.

6:16  Hat dolgot gyűlöl az Úr, sőt hét dolog utálatos előtte:

6:17  A nagyravágyó szemek, a hazug nyelv, az ártatlan vért ontó kezek,

6:18  a gonosz terveket koholó szív, a rosszra sietve futó lábak,

6:19  a hazugságot beszélő hamis tanú és a testvérek közt viszályt szító ember.

6:20  Őrizd meg, fiam, apád parancsát, és ne hagyd el anyád tanítását!

6:21  Kösd mindenkor a szívedre, hordozd a nyakadra fűzve!

6:22  Jártodban vezessen, fektedben őrizzen, és ha felébredsz, irányítsa gondolataidat!

6:23  Mert lámpás a parancs, világosság a tanítás, az élet útja a figyelmeztető intés.

6:24  Ez őriz meg a rossz nőtől, az idegen nő hízelgő nyelvétől.

6:25  Ne kívánd meg szépségét szívedben, és ne fogjon meg szempilláival!

6:26  Mert a parázna nő csak egy darab kenyérre, de a férjes asszony drága életedre vadászik.

6:27  Vihet-e valaki tüzet a keblében úgy, hogy meg ne gyulladjon a ruhája?

6:28  Vagy járhat-e valaki parázson úgy, hogy a lába meg ne égjen?

6:29  Pedig így jár, aki bemegy embertársa feleségéhez, senki sem marad büntetlen, aki megérinti.

6:30  Nem vetik meg a tolvajt, ha azért lop, hogy jóllakjék, mert éhezik;

6:31  mégis hétannyit kell fizetnie, ha rajtakapják, háza egész vagyonába is kerülhet.

6:32  De aki asszonnyal lesz házasságtörő, az esztelen, önmagát rontja meg, aki ilyet csinál.

6:33  Csapás és szégyen éri, gyalázata letörölhetetlen.

6:34  Mert a féltékenység haragra lobbantja a férfit, és ő nem ismer szánalmat a bosszúállás napján.

6:35  Nem fogad el semmiféle váltságot, nem enged, bármennyi ajándékot adnak is neki!

Chapter 7

7:1  Fiam, őrizd meg szavaimat, és zárd magadba parancsaimat!

7:2  Tartsd meg parancsaimat, hogy élj, tanításomat őrizd, mint a szemed fényét!

7:3  Kösd ujjaidra, írd föl szíved táblájára!

7:4  Mondd a bölcsességnek, hogy a nővéred, és az értelmet nevezd jó ismerősödnek,

7:5  hogy megőrizzen a más feleségétől és a hízelgő szavú idegen nőtől.

7:6  Mert házamnak az ablakán, a rácson át kinéztem,

7:7  és láttam a tapasztalatlanok között, észrevettem a fiúk között egy esztelen ifjút.

7:8  Az utcán járkált, egy utcasarkon, és megindult a ház felé,

7:9  esti alkonyatkor, a sötét éjszaka közepén.

7:10  Egyszer csak egy asszony termett előtte, parázna nőnek öltözve, csalfa szívvel.

7:11  Fecseg az ilyen és féktelen, lábai nem nyughatnak otthon,

7:12  hol az utcán, hol a tereken van, és minden sarkon leselkedik.

7:13  A nő megragadta, megcsókolta, és szemtelen képpel így szólt hozzá:

7:14  Békeáldozatot kellett bemutatnom, ma teljesítettem fogadalmaimat,

7:15  azért jöttem ki eléd, hogy megkeresselek téged, és rád találtam!

7:16  Terítőket terítettem fekhelyemre, egyiptomi színes szőtteseket;

7:17  illatossá tettem heverőmet mirhával, aloéval és fahéjjal.

7:18  Jöjj, ittasodjunk meg a gyönyörtől reggelig, élvezzük a szerelmet!

7:19  Mert nincs itthon a férjem, messze útra ment,

7:20  a pénzes zacskót is magával vitte, csak holdtöltekor érkezik haza.

7:21  Sok beszéddel rá is vette, hízelgő szóval elcsábította.

7:22  Az meg követte őt oktalanul, ahogyan a bika megy a vágóhídra, mint egy bilincsbe béklyózott bolond.

7:23  De végül nyíl hasít a májába. Úgy jár, mint a kelepcébe siető madár, amely nem tudja, hogy az az életébe kerül.

7:24  Azért, fiaim, hallgassatok rám, és figyeljetek szavaimra!

7:25  Az ilyen nő útjára ne vezessen szíved, ne tévedj rá ösvényeire!

7:26  Mert sok embert ejtett el megsebezve; életerős volt mind, akiket meggyilkolt.

7:27  Háza a holtak hazájába vezet, a halál kamráiba visz le.

Chapter 8

8:1  Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem?

8:2  Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra.

8:3  A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált.

8:4  Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól.

8:5  Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák!

8:6  Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok.

8:7  Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt.

8:8  Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság.

8:9  Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők.

8:10  Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat!

8:11  Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság.

8:12  Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás.

8:13  Aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat. meg az álnok beszédet gyűlölöm.

8:14  Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom.

8:15  Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek.

8:16  Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók.

8:17  Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek.

8:18  Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság.

8:19  Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél.

8:20  Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain,

8:21  hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat.

8:22  Az Úr útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen.

8:23  Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt.

8:24  Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel.

8:25  Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem;

8:26  amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem.

8:27  Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött.

8:28  Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai,

8:29  amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait,

8:30  én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor.

8:31  Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben.

8:32  Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat!

8:33  Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!

8:34  Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve.

8:35  Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.

8:36  De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik.

Chapter 9

9:1  A bölcsesség házat épített magának, hét oszlopot faragott hozzá.

9:2  Levágta vágómarháját, megfűszerezte borát, és megterítette asztalát.

9:3  Lányokat küldött ki, hogy így kiáltsanak a város magasan fekvő pontjain:

9:4  Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

9:5  Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatok fűszerezett boromból!

9:6  Hagyjátok el az együgyűséget, és éltek, járjatok az értelem útján!

9:7  Aki meginti a csúfolódót, maga fog pironkodni, aki megfeddi a bűnöst, magát szennyezi be.

9:8  Ne fedd meg a csúfolódót, mert meggyűlöl téged, de fedd meg a bölcset, az szeretni fog téged!

9:9  Adj a bölcsnek, és még bölcsebb lesz, tanítsd az igazat, és ő gyarapítja tudását!

9:10  A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.

9:11  Mert általam sokasodnak meg napjaid, és gyarapodnak életed évei.

9:12  Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs, ha csúfolódó vagy, magad vallod kárát.

9:13  A balgaság fecsegő asszony, együgyű, és semmit sem tud.

9:14  Kiül háza ajtajába egy székre a város magaslatán.

9:15  Így szólítja meg az arra járókat, akik egyenes ösvényeken járnak:

9:16  Aki tapasztalatlan, térjen be ide! Az esztelennek pedig ezt mondja:

9:17  A lopott víz édes, az eldugott kenyér kedves.

9:18  De nem tudják, hogy az árnyak vannak ott, és vendégei a halál mélységeibe kerülnek.

Chapter 10

10:1  Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának.

10:2  Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól.

10:3  Nem hagyja az Úr éhezni az igaz embert, de a bűnösök mohóságát elveti.

10:4  Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.

10:5  Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való.

10:6  Áldások szállnak az igaz fejére, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget.

10:7  Az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz.

10:8  A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik.

10:9  Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, az kitudódik róla.

10:10  Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik.

10:11  Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget.

10:12  A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet.

10:13  Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára.

10:14  A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája.

10:15  A gazdagnak a vagyon az erős városa, a nincsteleneknek romlásuk a szegénység.

10:16  Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek.

10:17  Az élet ösvényén jár, aki megfogadja az intést, de tévelyegni fog, aki megveti a dorgálást.

10:18  Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba.

10:19  A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre.

10:20  Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér.

10:21  Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt.

10:22  Az Úr áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni.

10:23  Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben.

10:24  Utoléri a bűnöst az, amitől retteg, az igazak kívánsága pedig teljesül.

10:25  Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll.

10:26  Amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak.

10:27  Az Úr félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek.

10:28  Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz.

10:29  Az Úrnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás.

10:30  Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön.

10:31  Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják.

10:32  Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul.

Chapter 11

11:1  A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli.

11:2  Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt.

11:3  A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk.

11:4  Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól.

11:5  A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt.

11:6  A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk.

11:7  Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is.

11:8  Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut.

11:9  Megrontja szájával embertársát az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek.

11:10  Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán.

11:11  A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti.

11:12  Kigúnyolja embertársát az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat.

11:13  A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot.

11:14  Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.

11:15  Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást.

11:16  A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.

11:17  Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.

11:18  A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet.

11:19  Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra.

11:20  Utálja az Úr az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen.

11:21  Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek.

11:22  Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.

11:23  Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek.

11:24  Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut.

11:25  Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.

11:26  Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja.

11:27  Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza.

11:28  Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb.

11:29  Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond.

11:30  Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg.

11:31  Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!

Chapter 12

12:1  Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad.

12:2  A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja.

12:3  Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan.

12:4  A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.

12:5  Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak.

12:6  A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük.

12:7  Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad.

12:8  Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik.

12:9  Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere.

12:10  Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen.

12:11  Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen.

12:12  A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek.

12:13  A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból.

12:14  Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza.

12:15  A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra.

12:16  A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét.

12:17  Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot.

12:18  Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít.

12:19  Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az.

12:20  Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de akik békés tanácsot adnak, azokéban öröm.

12:21  Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele.

12:22  Utálja az Úr a hazug ajkat, de akik igazan élnek, azokat kedveli.

12:23  Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával.

12:24  A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog.

12:25  Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja.

12:26  Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk.

12:27  A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom.

12:28  Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet.

Chapter 13

13:1  A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra.

13:2  Amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól, a hűtlenek mégis erőszakra vágynak.

13:3  Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár.

13:4  Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik.

13:5  Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz.

13:6  Az igazság megtartja a feddhetetlenül élőt, a bűn pedig elbuktatja a vétkest.

13:7  Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona.

13:8  A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall.

13:9  Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik.

13:10  A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van.

13:11  Könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik.

13:12  A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.

13:13  Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsot, elnyeri jutalmát.

13:14  A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.

13:15  A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza.

13:16  Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt.

13:17  A gonosz követ bajba esik, az igazi küldött pedig gyógyulást hoz.

13:18  Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést.

13:19  A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól.

13:20  Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.

13:21  A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz.

13:22  A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár.

13:23  Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség.

13:24  Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.

13:25  Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.

Chapter 14

14:1  Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le.

14:2  Aki egyenes úton jár, féli az Urat, de aki letéved útjairól, az megveti őt.

14:3  A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk.

14:4  Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör.

14:5  Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél.

14:6  Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés.

14:7  Menj el az ostoba ember elől, mert nem szerzel ajkáról tudást!

14:8  Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobák pedig bolond módon becsapódnak.

14:9  A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van.

14:10  A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen.

14:11  A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrában lakók virulni fognak.

14:12  Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet.

14:13  Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat.

14:14  A romlott szívű a magaviselete szerint fog jóllakni, meg a jó is a magáé szerint.

14:15  A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére.

14:16  A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott.

14:17  A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik.

14:18  Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti.

14:19  Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt.

14:20  A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik.

14:21  Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz.

14:22  Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar.

14:23  Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut.

14:24  A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság.

14:25  Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló.

14:26  Aki az Urat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az.

14:27  Az Úrnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére.

14:28  Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is.

14:29  A türelmes ember nagyon értelmes, a türelmetlen pedig nagy bolondságot követ el.

14:30  A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.

14:31  Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti.

14:32  A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is.

14:33  Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban.

14:34  Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek.

14:35  Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

Chapter 15

15:1  A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.

15:2  A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt.

15:3  Mindenen rajta tartja szemét az Úr, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli.

15:4  A szelíd nyelv életnek a fája, a romlott pedig összetöri a lelket.

15:5  A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.

15:6  Az igaz házában nagy kincs van, a bűnös jövedelme pedig széthull.

15:7  A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta.

15:8  A bűnösök áldozatát utálja az Úr, de a becsületesek imádságát kedveli.

15:9  Utálja az Úr a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt.

15:10  Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást.

15:11  A halálnak és elmúlásnak helye is az Úr előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve!

15:12  Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez.

15:13  Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket.

15:14  Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik.

15:15  A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.

15:16  Jobb a kevés az Úr félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele.

15:17  Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van.

15:18  Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart.

15:19  A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes.

15:20  A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.

15:21  A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár.

15:22  Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó.

15:23  Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó!

15:24  Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent.

15:25  A gőgösök házát összedönti az Úr, de megszilárdítja az özvegyek határát.

15:26  Utálatosak az Úr előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak.

15:27  Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog.

15:28  Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz.

15:29  Távol van az Úr a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja.

15:30  A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet.

15:31  Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad.

15:32  Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik.

15:33  Az Úr félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

Chapter 16

16:1  Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.

16:2  Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.

16:3  Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

16:4  Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.

16:5  Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen!

16:6  Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.

16:7  Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.

16:8  Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.

16:9  Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.

16:10  Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.

16:11  Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.

16:12  Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.

16:13  A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.

16:14  A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.

16:15  A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.

16:16  Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!

16:17  A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.

16:18  Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.

16:19  Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.

16:20  Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.

16:21  A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.

16:22  Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.

16:23  A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.

16:24  Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.

16:25  Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.

16:26  A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.

16:27  A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.

16:28  Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.

16:29  Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.

16:30  Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.

16:31  Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.

16:32  Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.

16:33  Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.

Chapter 17

17:1  Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ha lakomával van tele a ház, de veszekednek benne.

17:2  Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben.

17:3  Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztó kemence, de a szívek vizsgálója az Úr.

17:4  A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel.

17:5  Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen.

17:6  Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.

17:7  Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd.

17:8  Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.

17:9  Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.

17:10  Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát.

17:11  Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene.

17:12  Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik.

17:13  Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj.

17:14  A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör.

17:15  Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az Úr.

17:16  Mire való a vételár az ostoba kezében, hogy bölcsességet vegyen, holott esze sincsen?

17:17  Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.

17:18  Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért.

17:19  A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi.

17:20  Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül.

17:21  Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja.

17:22  A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.

17:23  A bűnös elfogadja a titokban adott vesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét.

17:24  Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik.

17:25  Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját.

17:26  Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes.

17:27  A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű.

17:28  Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.

Chapter 18

18:1  A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen.

18:2  Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában.

18:3  Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat.

18:4  Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.

18:5  Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.

18:6  Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő.

18:7  Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája.

18:8  A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.

18:9  Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.

18:10  Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.

18:11  A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.

18:12  Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.

18:13  Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják.

18:14  Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?

18:15  Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.

18:16  Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.

18:17  Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja.

18:18  A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.

18:19  A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár.

18:20  Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.

18:21  Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.

18:22  Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát.

18:23  Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.

18:24  Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

Chapter 19

19:1  Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.

19:2  Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.

19:3  Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.

19:4  A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.

19:5  Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.

19:6  Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.

19:7  A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.

19:8  Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.

19:9  Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.

19:10  Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.

19:11  Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.

19:12  Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.

19:13  Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.

19:14  A ház és a vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség.

19:15  A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik.

19:16  Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.

19:17  Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.

19:18  Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!

19:19  A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.

19:20  Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!

19:21  Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg.

19:22  Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.

19:23  Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.

19:24  Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.

19:25  Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.

19:26  Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.

19:27  Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül!

19:28  A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.

19:29  A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.

Chapter 20

20:1  A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog.

20:2  A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét.

20:3  Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik.

20:4  Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit.

20:5  Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti.

20:6  Sok ember hirdeti, hogy ő hűséges, de ki találhat megbízható embert?

20:7  Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek.

20:8  Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat.

20:9  Ki mondhatja: tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem?

20:10  A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az Úr.

20:11  Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!

20:12  A halló fület és a látó szemet egyaránt az Úr alkotta.

20:13  Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel.

20:14  Rossz! Rossz! - mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik.

20:15  Lehet bőven arany és gyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj.

20:16  Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!

20:17  Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája.

20:18  Tanácsadás erősíti meg a terveket, és irányítás kell a hadviseléshez.

20:19  A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz!

20:20  Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki.

20:21  Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás.

20:22  Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, ő megsegít téged.

20:23  Utálja az Úr a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog.

20:24  Az Úr irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját?

20:25  Csapdába esik, aki valamit meggondolatlanul odaszentel, mert a fogadalomtétel után hiába bánkódik.

20:26  A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk.

20:27  Az ember lelke az Úrtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét.

20:28  Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját.

20:29  Az ifjaknak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj.

20:30  Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.

Chapter 21

21:1  Olyan az Úr kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja.

21:2  Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr vizsgálja meg a szíveket.

21:3  Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az Úr, mint az áldozatot.

21:4  A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek.

21:5  A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut.

21:6  A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda.

21:7  A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk, mert nem akarják teljesíteni a törvényt.

21:8  Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes.

21:9  Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.

21:10  A bűnös lelke rosszat kíván, még a barátjára sem néz jóindulattal.

21:11  Ha megbírságolják a csúfolódót, az együgyű lesz bölcs, de ha a bölcset oktatják, maga okul belőle.

21:12  Az igaz szemmel tartja a bűnös házát, és a bűnösöket romlásba dönti.

21:13  Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált.

21:14  A titkon adott ajándék megenyhíti a haragot, és a zsebbe dugott vesztegetés a heves indulatot.

21:15  Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés.

21:16  Az értelem útjáról letévedő ember az árnyak gyülekezetébe jut majd.

21:17  Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg.

21:18  Váltságdíj lesz az igazért a bűnös, és a becsületesek helyett a hűtlen.

21:19  Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal.

21:20  Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt.

21:21  Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál.

21:22  Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét.

21:23  Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól.

21:24  A kevély gőgösnek csúfolódó a neve, dühében gőgösen viselkedik.

21:25  A restet megöli vágyakozása, mert nem akar dolgozni kezével;

21:26  egész nap csak vágyakozik, az igaz pedig ad, és nem fukarkodik.

21:27  A bűnösök áldozata utálatos, kivált ha galád dologért hozzák.

21:28  Aki hazugságot tanúsít, elvész, de aki meggyőződött az ügyről, az mindig beszélhet.

21:29  Szemtelen képet vág a bűnös ember, a becsületes pedig rendben tartja dolgait.

21:30  Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az Úrral szemben.

21:31  Készen áll a ló a csata napján, de az Úr adja a győzelmet.

Chapter 22

22:1  Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál.

22:2  Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindegyiket az Úr alkotta.

22:3  Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.

22:4  Az alázatnak és az Úr félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet.

22:5  Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat.

22:6  Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

22:7  A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak.

22:8  Aki álnokságot vet, bajt arat, és megsemmisül haragjának botja.

22:9  A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek.

22:10  Űzd el a csúfolódót, és elmegy vele a perlekedés, megszűnik a peres ügy és a gyalázat.

22:11  Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király.

22:12  Az Úr szeme ügyel az ismeretre, a hűtlenek beszédét meghiúsítja.

22:13  Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban.

22:14  Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az Úr.

22:15  A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.

22:16  Aki elnyomja a nincstelent, hogy maga gyarapodjék, és a gazdagnak ad, egyszer majd ínségre jut.

22:17  Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra!

22:18  Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek.

22:19  Legyen az Úrban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked!

22:20  Már előbb is írtam neked tanácsokat és tudnivalókat,

22:21  tanítva téged arra, hogy ezek valóban igaz mondások, hogy igaz mondásokkal felelhess annak, aki küldött.

22:22  Ne rabold ki a szegényt, mivel szegény ő, és ne tipord el a nyomorultat a kapuban!

22:23  Mert az Úr perli perüket, és fosztogatóikat megfosztja életüktől.

22:24  Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel,

22:25  mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát!

22:26  Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak!

22:27  Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned?

22:28  Ne mozdítsd el az ősi határt, amelyet őseid jelöltek ki!

22:29  Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani, nem marad az alacsonyrangúak szolgálatában.

Chapter 23

23:1  Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted,

23:2  mert ha telhetetlen vagy, kést tettél a torkodra!

23:3  Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az!

23:4  Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, a magad belátásából hagyd abba!

23:5  Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű.

23:6  Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd jó falatjait,

23:7  mert olyan ő, mint aki számolgat magában: Egyél, igyál! - mondja neked, de nem szívesen.

23:8  Megevett falatodat ki fogod hányni, és kedves szavaidat elvesztegeted.

23:9  Az ostoba füle hallatára ne beszélj, mert csak megveti okos szavaidat.

23:10  Ne mozdítsd el az ősi határt, és az árvák mezejére ne menj!

23:11  Mert megváltójuk erős: ő perli majd perüket veled.

23:12  Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre!

23:13  Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal.

23:14  Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg.

23:15  Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is.

23:16  Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól.

23:17  Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az Urat féld mindennap,

23:18  mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg.

23:19  Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra!

23:20  Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!

23:21  Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás.

23:22  Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik!

23:23  Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet!

23:24  Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak.

23:25  Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged!

23:26  Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat!

23:27  Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony.

23:28  Úgy leselkedik, mint egy rabló, és szaporítja a hűtlen emberek számát.

23:29  Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme?

23:30  Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak.

23:31  Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az!

23:32  De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera.

23:33  Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz.

23:34  És olyan leszel, mint aki tenger közepén fekszik, vagy mint aki az árbockosárban fekszik.

23:35  Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.

Chapter 24

24:1  Ne irigyeld a rossz embereket, és ne kívánj velük lenni!

24:2  Mert pusztításon töpreng a szívük, és bántó, amit beszél az ajkuk.

24:3  Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg,

24:4  és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel.

24:5  A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű.

24:6  Irányítás kell a hadviseléshez, és segítséget jelent a sok tanácsadó.

24:7  Magas a bolondnak a bölcsesség: ne nyissa ki száját a kapuban!

24:8  Aki gonosz tettet tervez, azt alattomos embernek hívják.

24:9  Az alattomos bolondság vétek, és utálják az emberek a csúfolódót.

24:10  Ha a nyomorúság idején gyenge vagy, kevés az erőd.

24:11  Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak!

24:12  Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint.

24:13  Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek.

24:14  Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg.

24:15  Ne ólálkodj, te bűnös, az igaz lakóhelyénél, ne pusztítsd el nyugvóhelyét!

24:16  Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban.

24:17  Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved,

24:18  mert az Úr meglátja, rosszallja, és elfordítja haragját róla.

24:19  Ne haragudj a gonosztevőkre, ne irigyeld a bűnösöket!

24:20  Mert nincs jövője a gonosznak, a bűnösök mécsese kialszik.

24:21  Féljed, fiam, az Urat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj!

24:22  Mert hirtelen támad rájuk a veszedelem; és ki tudja: kettőjüktől milyen pusztulás jön?

24:23  Ezek is a bölcsek mondásai: Nem jó a személyválogatás a törvénykezésben.

24:24  Aki igaznak mondja a bűnöst, azt átkozzák a népek, és kárhoztatják a nemzetek.

24:25  De akik igazságot szolgáltatnak: jó dolguk lesz, és gazdag áldás száll rájuk.

24:26  Ajkakat csókol az, aki helyes választ ad.

24:27  Lásd el kinti tennivalódat, és végezd el mezei munkádat, azután építsd házadat!

24:28  Ne tanúskodj ok nélkül embertársad ellen: rászednéd-e beszédeddel?

24:29  Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint!

24:30  Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett,

24:31  és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt.

24:32  Amikor ezt láttam, elgondolkoztam, elnéztem, és ezt az okulást szereztem:

24:33  Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés:

24:34  így tör rád a szegénység, mint az útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.

Chapter 25

25:1  Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze:

25:2  Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják.

25:3  Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan.

25:4  Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle.

25:5  Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság.

25:6  Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj,

25:7  mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz!

25:8  Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít?

25:9  A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl,

25:10  mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza!

25:11  Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige.

25:12  Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek.

25:13  Mint a hideg hó aratás idején, olyan a hűséges követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét.

25:14  Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik.

25:15  Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri.

25:16  Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de túl sokat ne egyél, mert kihányod!

25:17  Ritkán tedd lábadat embertársad házába, mert megsokallja, és meggyűlöl.

25:18  Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik embertársa ellen.

25:19  Mint a rossz fog és a tántorgó láb, olyan lesz a hűtlenek bizakodása a nyomorúság idején.

25:20  Mint aki leveti ruháját hideg időben, vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol.

25:21  Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet,

25:22  mert parazsat gyűjtesz a fejére, az Úr pedig visszafizeti, amit adtál.

25:23  Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos arcot.

25:24  Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban.

25:25  Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír.

25:26  Fölkavart forrás és romlott vizű kút: olyan az igaz, ha a bűnös előtt meginog.

25:27  Sok mézet enni nem jó, és a nehéz dolgokat kutatni nehéz.

25:28  Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma.

Chapter 26

26:1  Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség.

26:2  Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül.

26:3  Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának.

26:4  Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá!

26:5  Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek.

26:6  Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet.

26:7  Lóg a béna ember lába, meg a példázat is az ostoba szájában.

26:8  Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának.

26:9  Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába.

26:10  Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát fogad fel, vagy csavargókat fogad fel.

26:11  Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba.

26:12  Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.

26:13  Ezt mondja a rest: Oroszlánkölyök van az úton, oroszlán van a tereken!

26:14  Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán.

26:15  Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye.

26:16  Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel.

26:17  Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze.

26:18  Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz,

26:19  olyan az, aki becsapja embertársát, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam!

26:20  Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály.

26:21  A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít.

26:22  A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.

26:23  Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet.

26:24  Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol.

26:25  Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert hét utálatosság van szívében!

26:26  El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben.

26:27  Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza.

26:28  A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.

Chapter 27

27:1  Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!

27:2  Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!

27:3  Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.

27:4  Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?

27:5  Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél.

27:6  Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.

27:7  Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.

27:8  Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.

27:9  Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.

27:10  Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.

27:11  Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.

27:12  Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.

27:13  Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!

27:14  Aki kora reggel nagy hangon áldja embertársát, átoknak veszik azt tőle.

27:15  A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák:

27:16  aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.

27:17  Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.

27:18  Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.

27:19  Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.

27:20  Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.

27:21  Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.

27:22  Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.

27:23  Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,

27:24  mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!

27:25  Amikor behordják a szénát, előtűnik a sarjú, és mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,

27:26  akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;

27:27  és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

Chapter 28

28:1  Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán.

28:2  Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet.

28:3  Ha szegény ember a nincstelenek elnyomója, olyan az, mint a felhőszakadás, mely után nincs kenyér.

28:4  Akik elhanyagolják a tanítást, dicsérik a bűnösöket, de akik megfogadják a tanítást, ellenük támadnak.

28:5  A rossz emberek nem értik meg a törvényt, de akik keresik az Urat, egészen megértik.

28:6  Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár.

28:7  Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára.

28:8  Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, annak gyűjt, aki könyörül a nincsteleneken.

28:9  Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos.

28:10  Aki a becsületeseket rossz útra csábítja, maga esik a verembe, de a feddhetetlenekre szép örökség vár.

28:11  A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta.

28:12  Ha az igazak vigadnak, az nagy dicsőséget jelent, ha a bűnösök kerülnek felül, keresni kell az embereket.

28:13  Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer.

28:14  Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik.

28:15  Olyan a szegény népen uralkodó bűnös, mint a morgó oroszlán és az éhes medve.

28:16  Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él.

28:17  Akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki!

28:18  Aki feddhetetlenül él, az segítséget kap, de aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik.

28:19  Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut.

28:20  A megbízható ember bőven kap áldást, de a gazdagságra törő nem marad büntetlenül.

28:21  A személyválogatás nem jó dolog, egy falat kenyérért is vétekbe viheti az embert.

28:22  Vagyont akar szerezni a kapzsi ember, de nem tudja, hogy ínségbe jut.

28:23  Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg.

28:24  Aki meglopja apját és anyját, és azt gondolja, hogy az nem bűn, cinkosa az a gonosztevőnek.

28:25  A telhetetlen ember viszályt szít, de aki az Úrban bízik, az gyarapodik.

28:26  Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül.

28:27  Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri.

28:28  Ha fölemelkednek a bűnösök, elrejtőzik az ember, de ha azok elpusztulnak, sokan lesznek az igazak.

Chapter 29

29:1  Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik.

29:2  Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép.

29:3  Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát.

29:4  Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt.

29:5  Aki hízeleg embertársának, hálót vet annak lába elé.

29:6  A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül.

29:7  Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni.

29:8  Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot.

29:9  A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton.

29:10  A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla.

29:11  Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti.

29:12  Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik.

29:13  A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az Úrtól kapta a szemevilágát.

29:14  Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll.

29:15  A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára.

29:16  Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását.

29:17  Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.

29:18  Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.

29:19  Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit.

29:20  Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá.

29:21  Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele.

29:22  A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el.

29:23  Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi.

29:24  Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti.

29:25  Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.

29:26  Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az Úr szolgáltat igazságot az embernek.

29:27  Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.

Chapter 30

30:1  Ágúrnak a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van!

30:2  Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem.

30:3  Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a szent dolgok tudományát:

30:4  Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve?

30:5  Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek.

30:6  Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz!

30:7  Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem:

30:8  Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges,

30:9  hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét!

30:10  Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz!

30:11  Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja!

30:12  Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből!

30:13  Micsoda népség az, amely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű!

30:14  Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nyomorultakat a földön, a szegényeket az emberek között!

30:15  A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég:

30:16  A holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég.

30:17  Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, vagy megeszik a sasok.

30:18  Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek:

30:19  A sasnak az útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a leánnyal.

30:20  Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat!

30:21  Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni:

30:22  Ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát,

30:23  ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgáló úrnője örökébe lép.

30:24  Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak:

30:25  Nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket.

30:26  Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat.

30:27  Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan.

30:28  Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban.

30:29  Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása:

30:30  Az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől,

30:31  a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király.

30:32  Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra!

30:33  Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, per lesz belőle.

Chapter 31

31:1  Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította.

31:2  Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem?

31:3  Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg!

31:4  Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a szeszes ital kívánása.

31:5  Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nyomorultak ügyében.

31:6  Adjatok szeszes italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek.

31:7  Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára.

31:8  Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért!

31:9  Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, ítéld meg a nyomorultnak és szegénynek a jogát!

31:10  Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél.

31:11  Ura szívből bízik benne, vagyona el nem fogy.

31:12  Egész életén át javát munkálja urának, nem kárát.

31:13  Szerez gyapjút és lent, és jókedvűen dolgozik kezével.

31:14  Hasonló a kereskedők hajóihoz: távolból is hoz eledelt.

31:15  Fölkel még éjjel, ételt ad háza népének, és rendelkezést szolgálóinak.

31:16  Ha az a szándéka, mezőt vásárol, keze munkájával szőlőt telepít.

31:17  Megkeményíti derekát, megfeszíti karjait.

31:18  Érzi, milyen hasznos tevékenysége, éjjel sem alszik el mécsese.

31:19  Ügyesen kezeli a guzsalyt, tenyerében tartja az orsót.

31:20  Tenyere nyitva van a nyomorult előtt, kezét nyújtja a szegénynek.

31:21  Nem félti háza népét a hóeséskor sem, mert egész háza népe meleg ruhába öltözött.

31:22  Színes szőtteseket készít magának, lenvászon és bíbor az öltözete.

31:23  Férjét jól ismerik a városkapukban, ahol az ország véneivel ül együtt.

31:24  Finom inget készít, és eladja, övet is ad el a kalmárnak.

31:25  Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé.

31:26  Szája bölcsességre nyílik, és nyelve szeretetre tanít.

31:27  Ügyel háza népe dolgaira, nem kenyere a semmittevés.

31:28  Fölkelnek előtte fiai, és boldognak mondják, ura pedig így dicséri:

31:29  Sok nő végez derék munkát, de te felülmúlod mindegyiket!

31:30  Csalóka a báj, mulandó a szépség, de az Urat félő asszony dicséretre méltó.

31:31  Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék tetteiért minden helyen!