HunIMIT - Proverbs

Chapter 1

1:1  Példabeszédei Salamonnak, Dávid fiának, Izraél királyának.

1:2  Hogy tudjunk bölcsességet és oktatást, hogy értsük az értelmesség mondásait;

1:3  hogy elfogadjunk belátásra való oktatást, igazságot, jogot és egyenességet;

1:4  hogy adjanak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak tudást és meggondolást;

1:5  hallja a bölcs s gyarapodjék tanulságban, s az értelmes útmutatást szerezzen;

1:6  hogy értsünk példázatot s ékes beszédet, bölcsek szavait és rejtvényeiket.

1:7  Istenfélelem a tudás kezdete; bölcsességet és oktatást az oktalanok megvetnek.

1:8  Halljad, fiam, atyád oktatását és el ne hagyjad anyád tanítását;

1:9  mert kecses füzér azok fejednek és díszláncz a te nyakadnak.

1:10  Fiam, ha téged vétkesek csábítanak, ne engedj!

1:11  Ha azt mondják: jer velünk, leselkedjünk vérre, ólálkodjunk ártatlanra ok nélkül;

1:12  nyeljük el őket elevenen, mint az alvilág és egészen, mint a verembe szállókat;

1:13  mindenféle drága vagyont találunk, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;

1:14  sorsodat veted közöttünk, egy zacskónk lesz mindnyájunknak:

1:15  fiam, ne járj az úton velük, tartsd vissza lábadat ösvényüktől;

1:16  mert lábaik rosszra futnak, és sietnek vért ontani.

1:17  Hisz hiába van kivetve a háló minden szárnyas szemei előtt.

1:18  Ők pedig a maguk vérére leselkednek, a maguk lelkére ólálkodnak.

1:19  Ilyenek útjai mindenkinek, ki nyerészkedést űz: gazdájának lelkét veszi az el.

1:20  Bölcsesség az utczán megszólal, a piaczokon hallatja hangját;

1:21  zajongó utczák sarkán hirdet, kapuk bejáratain, a városban mondja el mondásait:

1:22  Meddig, együgyűek, szeretitek az együgyűséget, s kívánják meg a csúfolók a csúfolást, és gyűlölik a balgák a tudást?

1:23  Fordulnátok feddésemre! Íme, ömleszteném nektek szellememet, tudatnám veletek szavaimat.

1:24  Mivel hívtalak, de ti vonakodtatok, kinyújtottam kezemet, de senki sem figyelt,

1:25  elvetettétek minden tanácsomat és feddésemnek nem engedtetek:

1:26  én is nevetek majd szerencsétlenségteken, gúnyolódom, mikor eljő rettegéstek,

1:27  mikor eljő mint zivatar a ti rettegéstek és szerencsétlenségtek mint szélvész érkezik, mikor jő reátok szorultság és szükség.

1:28  Akkor hívnak majd engem, de nem felelek, keresnek engem, de nem találnak meg;

1:29  mivelhogy gyűlölték a tudást a az istenfélelmet nem választották,

1:30  nem engedtek tanácsomnak, megvetették minden feddésemet.

1:31  Egyenek hát az útjok gyümölcséből, s lakjanak jól a maguk tanácsaiból.

1:32  Mert az együgyűek megátalkodottsága megöli őket, s a balgák gondatlansága elveszti őket;

1:33  de a ki rám hallgat, bizton fog lakni s nyugodt lesz a veszedelem rettegésétől.

Chapter 2

2:1  Fiam, ha elfogadod mondásaimat és parancsaimat magadnál rejted,

2:2  figyeltetve füledet a bölcsségre, szívedet az értelemre hajtod;

2:3  bizony, ha az értelmességet hívod, az értelemért hallatod szavadat;

2:4  ha keresed azt, mint az ezüstöt, s mint a kincseket kutatod:

2:5  akkor megérted az Isten félelmét, s Isten megismerését találod.

2:6  Mert az Örökkévaló ad bölcsességet, szájából tudást és értelmet;

2:7  üdvöt tartogat az egyeneseknek, pajzsa ő a gáncstalanul járóknak,

2:8  megóva a jognak ösvényeit és őrizve jámborainak útját.

2:9  Akkor értesz igazságot és jogot és egyenességet – a jónak minden nyomdokát.

2:10  Mert bölcsesség jut szívedbe, és tudás kedves lesz a lelkednek.

2:11  Meggondolás fog őrködni feletted, értelem meg fog óvni tégedet.

2:12  Hogy megmentsen téged a rossznak útjától, embertől, ki ferdeségeket beszél,

2:13  a kik elhagyják az egyenesség ösvényeit, hogy járjanak sötétség útjain;

2:14  kik örülnek azon, hogy rosszat tesznek, vígadnak a rossznak ferdeségén;

2:15  kik ösvényeiken fonákok s álnokok a nyomdokaiban.

2:16  Hogy megmentsen téged idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette mondásait;

2:17  ki elhagyta ifjúkori társát és Istene szövetségét elfelejtette.

2:18  Mert halálra hanyatlik az ő házával és az árnyakhoz nyomdokai.

2:19  Mind, a kik bemennek hozzá, nem térnek vissza s nem érik el az élet ösvényeit.

2:20  Azért, hogy járj a jóknak útján s megőrizzed az igazak ösvényeit.

2:21  Mert az egyenesek fogják lakni az országot és a gáncstalanok megmaradnak benne.

2:22  De a gonoszok ki fognak irtatni az országból és a hűtlenkedőket kiszakítják belőle.

Chapter 3

3:1  Fiam, tanomat el ne felejtsd s parancsaimat óvja meg a szíved;

3:2  mert hosszú életet s életnek meg békének az éveit gyarapítják neked.

3:3  Szeretet és hűség ne hagyjanak el téged, kösd azokat nyakadra, írjad szíved táblájára;

3:4  hogy találj kegyet és kiváló észt Isten és ember szemeiben.

3:5  Bízzál az Örökkévalóban egész szíveddel, és értelmességedre ne támaszkodjál.

3:6  Minden útjaidban ismerd meg őt s ő majd egyengeti ösvényeidet.

3:7  Ne légy bölcs a magad szemeiben, féljed az Örökkévalót és távozz a rossztól.

3:8  Gyógyítás lesz az testednek, s üdítés csontjaidnak.

3:9  Tiszteld az Örökkévalót vagyonodból s minden termésed zsengéjéből,

3:10  s megtelnek csűreid bőséggel s musttól áradnak el présházaid.

3:11  Az Örökkévaló oktatását, fiam, meg ne vesd s ne utáld meg fenyítését;

3:12  mert a kit szeret az Örökkévaló, azt fenyíti, miként atya, a ki fiát kedveli.

3:13  Boldog az ember, ki bölcsességet talált és az ember, ki értelemre szert tett;

3:14  mert jobb az ő megszerzése mint ezüst megszerzése és finom aranynál a jövedelme.

3:15  Becsesebb az koráloknál, és mind a drágaságaid nem érnek föl vele.

3:16  Hosszú élet van jobbjában, baljában gazdagság és dicsőség.

3:17  Útjai kellemesség útjai és mind az ösvényei béke.

3:18  Élet fája az a hozzá ragaszkodóknak, és bár ki tartja, boldognak mondható.

3:19  Az Örökkévaló bölcsességgel alapította a földet, megszilárdította az eget értelemmel;

3:20  tudása által hasadtak meg a mélységek és a fellegek harmattól csepegtek.

3:21  Fiam, ne mozduljanak el szemeid elől, óvd meg a valódi belátást és a meggondolást;

3:22  s majd lesznek életül a te lelkednek és kedvességül a te nyakadnak.

3:23  Akkor bizton fogsz járni utadon, s lábadat meg nem ütöd.

3:24  Ha lefekszel, nem rettegsz, s mikor lefeküdtél, kellemes lesz az álmod.

3:25  Nem kell félned hirtelen rettegéstől s a gonoszoknak zivatarától, midőn megjő.

3:26  Mert az Örökkévaló lesz bizodalmad s megőrzi lábadat a kelepczétől.

3:27  Ne vond meg a jót gazdájától, midőn kezed hatalmában van, hogy megtegyed.

3:28  Ne mondd felebarátodnak: menj és térj vissza, majd holnap adok – holott van nálad.

3:29  Ne koholj felebarátod ellen rosszat, holott ő bizton lakik nálad.

3:30  Ne perelj emberrel ok nélkül, ha nem tett veled rosszat.

3:31  Ne irigykedj erőszakos férfira és ne válaszd semmi útját:

3:32  mert az Örökkévaló utálata az álnok, de egyenesekkel van meghittsége.

3:33  Az Örökkévalónak átka van a gonosznak házában, de az igazak hajlékát megáldja.

3:34  Ha csúfolókkal jár el, megcsúfolja őket, de az alázatosaknak kegyet ád.

3:35  A bölcsek dicsőséget kapnak birtokul, de a balgák szégyent visznek el.

Chapter 4

4:1  Halljátok, fiúk, az atya oktatását s figyeljetek, hogy meg ösmerjétek az értelmességet;

4:2  mert jó tanúlságot adtam nektek, tanomat el ne hagyjátok.

4:3  Mert fia voltam atyámnak, gyöngéd s egyetlen az anyám előtt;

4:4  az tanított meg engem, s mondta nékem: Tartsa meg szavaimat szíved, őrizd meg parancsaimat, hogy élj.

4:5  Szerezz bölcsességet, szerezz értelmességet; ne felejtsd el, ne hajolj el szájam mondásaitól.

4:6  Ne hagyd el őt s megőriz téged, szeresd őt és megóv téged.

4:7  Kezdete a bölcsességnek: szerezz bölcsességet! s minden szerzeményeden szerezz értelmességet!

4:8  Tüntesd ki őt és fölemel téged, tiszteltté tesz téged, midőn átkarolod.

4:9  Ad majd fejednek kecses füzért, díszes koronával ajándékoz meg téged.

4:10  Halljad fiam s fogadd el mondásaimat, hogy megsokasodjanak a te életed évei.

4:11  Bölcsesség útjára tanítottalak, járattalak az egyenesség nyomdokaiban.

4:12  Jártadban nem szorul meg lépésed, s ha futsz, nem botlasz meg.

4:13  Ragaszkodjál az oktatáshoz, ne hagyd abba, óvd meg őt, mert ő az életed.

4:14  A gonoszok ösvényére ne menj, és ne haladj a rosszak útján.

4:15  Vesd el, ne vonulj rajta, térj le róla s vonulj el.

4:16  Mert nem alusznak, ha rosszat nem tesznek, s el van rabolva álmuk, ha botlást nem okoznak.

4:17  Mert ették a gonoszság kenyerét és az erőszakoskodás borát isszák.

4:18  S az igazak ösvénye akár a fényes napvilág, mely egyre világosabb lesz a nappal megszilárdultáig;

4:19  a gonoszok útja akár az éjhomály, nem tudják, miben botlanak meg.

4:20  Fiam, szavaimra figyelj, mondásaimra hajtsad füledet;

4:21  ne mozduljanak el szemeid elől, őrizd azokat szíved belsejében:

4:22  mert élet azok megtalálóik számára s egész testöknek gyógyulás.

4:23  Minden őrzendőnél jobban óvjad szívedet, mert abból erednek az élet forrásai.

4:24  Vesd le magadról a szájnak görbeségét, s az ajkak ferdeségét távolítsd el magadtól.

4:25  Szemeid előre tekintsenek és szempilláid egyenesen nézzenek magad elé.

4:26  Mérlegeld lábad nyomdokát s mind az útjaid megszilárdulnak.

4:27  Ne hajolj jobbra és balra, távoztasd lábadat a rossztól.

Chapter 5

5:1  Fiam, bölcsességemre figyelj, értelmemre hajtsad füledet,

5:2  hogy megőrizd a meggondolást s a tudást óvják meg az ajkaid.

5:3  Mert színméztől csepegnek az idegen nőnek ajkai és ínye simább az olajnál;

5:4  de a vége keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.

5:5  Lábai halálra szállnak le, az alvilágot tartják léptei;

5:6  az élet ösvényeit nehogy mérlegelje, tétováztak nyomdokai, a nélkül hogy tudná.

5:7  Most pedig, fiúk, hallgassatok reám, s ne térjetek el szájam mondásaitól!

5:8  Távol tartsd tőle útadat, s ne közeledjél háza bejáratához.

5:9  Nehogy másoknak adjad díszedet és esztendőidet a kegyetlennek;

5:10  nehogy idegenek lakjanak jól erőddel és fáradalmaiddal idegen ember házában.

5:11  Sóhajtasz majd végeden, midőn elfogy tested és húsod,

5:12  és azt mondod: mint gyűlöltem az oktatást s a feddést megvetette szívem,

5:13  és nem hallgattam oktatóim szavára s tanítóim felé nem hajtottam fülemet!

5:14  Kevés híján benn voltam minden bajban, gyülekezet és község közepette!

5:15  Igyál vizet saját vermedből és folyóvizet saját kutadból.

5:16  Az utczára omoljanak forrásaid, a piaczokra vízpatakok?

5:17  Legyenek egyedül a tieid s nem idegenekéi veled együtt.

5:18  Legyen a te kútfőd áldott s örülj ifjúkorod feleségével.

5:19  Szerelmetes őzike, kedves zerge: emlői ittasítsanak minden időben, szerelmében mámorosodjál mindig;

5:20  hisz miért mámorosodnál, fiam, idegen nővel s ölelnéd más asszonynak keblét?

5:21  Mert az Örökkévaló szemei előtt vannak a férfi útjai s mind a nyomdokait mérlegeli.

5:22  Bűnei megfogják a gonoszt és vétke kötelékeivel fogva tartatik.

5:23  Ő meg fog halni oktatás híján s oktalanságának nagyságában eltévelyeg.

Chapter 6

6:1  Fiam, ha kezes lettél felebarátodnál, tenyeredet összecsaptad az idegennél,

6:2  tőrbe jutottál szájad mondásai által, megfogattál szájad mondásai által:

6:3  tedd ezt ugyan, fiam, hogy megmenekülj, minthogy felebarátod markába kerültél: menj, tiportasd magadat és ostromold felebarátodat;

6:4  ne engedj álmot szemeidnek, sem szendergést szempilláidnak;

6:5  menekülj, mint szarvas a kézből, s mint a madár a madarász kezéből.

6:6  Menj a hangyához, rest, nézd útjait, hogy okulj:

6:7  ő, a kinek nincs vezére, felügyelője és uralkodója,

6:8  elkészíti nyáron a kenyerét, összegyűjtötte aratáskor az eledelét.

6:9  Meddig, rest, fogsz feküdni, mikor kelsz fel álmodból?

6:10  Egy kis alvás, egy kis szendergés; egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj:

6:11  majd eljön, mint vándor, a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.

6:12  Alávaló ember, jogtalan férfi, szájnak görbeségével jár,

6:13  hunyorgat szemeivel, kapargat lábaival, mutogat ujjaival;

6:14  ferdeség a szívében, rosszat kohol minden időben, viszályokat indít.

6:15  Azért hirtelen jön meg szerencsétlensége, rögtön megtöretik és nincsen gyógyulás.

6:16  Hat dolog van, a mit gyűlöl az Örökkévaló és hét, a mi lelkének utálata:

6:17  Fennhéjázó szemek, hazug nyelv, és ártatlan vért ontó kezek;

6:18  szív, mely jogtalan gondolatokat kohol, lábak, melyek futva sietnek a rosszra;

6:19  hazugságnak lehelője, hamis tanú, s a ki viszályokat indít testvérek közt.

6:20  Óvd meg, fiam, atyád parancsát és el ne hagyjad anyád tanítását;

6:21  kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd azokat nyakadra.

6:22  Mikor jársz, az vezetni fog téged, mikor lefekszel, őrködik feletted, s mikor felébredtél, az beszélget veled.

6:23  Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.

6:24  Hogy megőrizzen téged a rossz asszonytól, a simanyelvű idegen nőtől.

6:25  Ne kívánd meg szépségét szívedben, s el ne fogjon téged szempilláival.

6:26  Mert parázna asszonyért egy czipó kenyérre jutsz, s férjes asszony a drága lelket vadássza.

6:27  Kaparhat-e valaki tüzet az ölében és ruhái el nem égnek,

6:28  avagy járhat-e valaki parázson és lábai meg nem perzselődnek?

6:29  Olyan az, a ki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlenül, bárki hozzányúl.

6:30  Nem gúnyolják a tolvajt, midőn lop, hogy kielégítse lelkét, midőn éhezik;

6:31  ha rajtakapják, hétszeresen fizet, házának egész vagyonát odaadja.

6:32  Ki házasságot tör asszonnyal, esztelen; a ki önmagát megrontja, az cselekszi ezt.

6:33  Kárt és szégyent talál, és gyalázata nem töröltetik el.

6:34  Mert féltékenység a férfiúnak dühe s nem kímél a bosszú napján,

6:35  nincs tekintettel semmi váltságra s nem enged, noha sokasítod az ajándékot.

Chapter 7

7:1  Fiam, őrizd meg mondásaimat és parancsaimat rejtsd el magadnál.

7:2  Őrizd meg parancsaimat, hogy élj és tanomat, mint szemeid fényét.

7:3  Kösd azokat ujjaidra, írjad azokat szíved táblájára.

7:4  Mondd a bölcsességnek: nővérem vagy, s rokonnak nevezd az értelmességet;

7:5  hogy megőrizzen idegen asszonytól, idegen nőtől, ki simává tette beszédjét.

7:6  Mert házam ablakán, rácsozatomon át tekintettem ki.

7:7  Ekkor láttam az együgyűek között, észre vettem a fiúk közt egy esztelen ifjút:

7:8  elhalad az utczán annak szöglete mellett és a házához menő úton lépdel,

7:9  szürkületkor, a nap estéjén, éj sötétségében és homályban.

7:10  S íme elejébe egy asszony, parázna ruhájú és álnok szívű;

7:11  zajongó ő és csapongó, házában nem nyugosznak lábai:

7:12  egyszer az utczán, másszor piaczokon, minden szöglet mellett leselkedik.

7:13  Megragadja őt, megcsókolja őt, szemérmetlen arczczal mondja neki:

7:14  Békeáldozatokkal tartozom, ma megfizettem fogadalmaimat;

7:15  azért jöttem ki elédbe, hogy fölkeressem színedet, és megtaláltalak.

7:16  Takarókkal takartam le nyoszolyámat, egyiptomi tarka szövettel;

7:17  behintettem fekvőhelyemet myrrhával, aloéval s fahéjjal.

7:18  Jöjj! ittasodjunk szeretettel reggelig, enyelegjünk szerelemben.

7:19  Mert nincs otthon a férfi, útra ment messzire;

7:20  a pénzes zacskót kezébe vette, holdtölte napjára fog haza jönni.

7:21  Elhajlította őt sok rábeszélésével, ajkai simaságával eltántorítja.

7:22  Megy utána hirtelen, mint ökör, mely a levágásra megyen, s mint békóban fenyítéséhez az oktalan;

7:23  mígnem nyíl fúrja át máját, a mint madár siet a tőrhöz, s nem tudja, hogy életébe kerül.

7:24  Most tehát, fiúk, hallgassatok reám s figyeljetek szájam mondásaira:

7:25  ne térjen az ő utjaira szíved, ne tévelyegj ösvényein;

7:26  mert sokan vannak a megöltek, kiket elejtett, és számosak mind a meggyilkoltjai.

7:27  Az alvilág útjai vannak házában, levisznek a halál kamaráihoz.

Chapter 8

8:1  Nemde, szólít a bölcsesség és az értelem hallatja hangját;

8:2  magaslatok tetején, az útnál, ösvények közében ott áll,

8:3  kapuk oldalán, város elején, ajtók bejáratánál megszólal:

8:4  Hozzátok szólok, férfiak, s hangommal az ember fiaihoz.

8:5  Értsetek, együgyűek, okosságot, s balgák ti, értelmes szívűek legyetek!

8:6  Halljátok, mert jeles dolgokat beszélek s ajkaim megnyílása egyenesség:

8:7  mert igazat szól ínyem és ajkaim utálata a gonoszság.

8:8  Igazsággal vannak szájam minden mondásai; nincs közöttük ferde és görbe;

8:9  mindnyájan egyenesek az értelmesnek és helyesek azoknak, kik tudást találnak.

8:10  Fogadjátok el oktatásomat és ne az ezüstöt, s a tudást inkább válogatott aranynál.

8:11  Mert jobb a bölcsesség koráloknál, és semmi drágaság nem ér fel ő vele.

8:12  Én bölcsesség lakom az okosság mellett és tudást, meggondolást találok.

8:13  Istenfélelem: gyűlölni a rosszat; gőgöt és gőgösséget, rossz utat és álnok szájat gyűlölök.

8:14  Enyém a tanács és valódi belátás, én vagyok az értelem, enyém az erő.

8:15  Általam uralkodnak királyok, és törvényt szabnak fejedelmek igazsággal;

8:16  általam vezérelnek vezérek és a nemesek, mind a földnek bírái.

8:17  Azokat, kik engem szeretnek, szeretem, s kik engem keresnek, meg fognak találni.

8:18  Gazdagság és dicsőség nálam van, tartós vagyon és igazság.

8:19  Jobb gyümölcsöm aranynál és színaranynál és jövedelmem a válogatott ezüstnél.

8:20  Az igazság pályáján járok, a jog ösvényeinek közepette:

8:21  hogy azoknak, kik engem szeretnek, valódi vagyont adjak birtokul és megtöltsem kincstáraikat.

8:22  Az Örökkévaló szerzett engem útja kezdetén, cselekedetének elején régtől fogva.

8:23  Őskortól fogva avattattam fel, kezdettől, a föld eleitől fogva.

8:24  Mikor nem voltak mélységek, létesíttettem, mikor nem voltak források, vízzel terheltek;

8:25  mielőtt a hegyek elsüllyesztettek, a halmoknak előtte létesíttettem;

8:26  míg nem alkotott még földet és térségeket, a világ porainak összegét.

8:27  Midőn megszilárdította az eget, ott voltam, midőn megszabta a kört a mélység felszínén;

8:28  midőn megerősítette a fellegeket felülről, midőn erősekké lettek a mélység forrásai;

8:29  midőn a tengernek megadta a törvényét, s hogy a vizek meg ne szegjék parancsát, midőn megszabta a földnek alapjait.

8:30  Voltam nála növendékül, voltam gyönyörűségül napról napra, játszadozva előtte minden időben,

8:31  játszadozva földje világában, a gyönyörűségem telik az ember fiaival.

8:32  Most tehát, fiúk, hallgassatok reám; hisz boldogok, kik útjaimat őrzik.

8:33  Halljátok az oktatást, hogy bölcsekké legyetek, és el ne vessétek.

8:34  Boldog az az ember, ki rám hallgat, őrködvén ajtóimon napról napra, megőrizvén kapuim ajtófélfáit.

8:35  Mert a ki engem talált, életet talált és kegyet nyert az Örökkévalótól;

8:36  de a ki engem elvet, önmagát bántalmazza, mind kik engem gyűlölnek, a halált szeretik.

Chapter 9

9:1  Bölcsesség fölépítette házát, kivágta oszlopait, hetet.

9:2  Levágta a lakomájára valót, töltötte borát, el is rendezte asztalát.

9:3  Küldte leányzóit, vendégeket hí meg a város magaslatainak tetején.

9:4  Ki együgyű, térjen ide; esztelen – annak mondja:

9:5  Jertek, egyetek kenyeremből és igyatok a borból, melyet töltöttem!

9:6  Hagyjátok az együgyűséget, hogy éljetek és haladjatok az értelem útján.

9:7  A ki csúfolót oktat, szégyent szerez magának, s a ki gonoszt megint, hibát önmagának.

9:8  Ne intsd meg a csúfolót, nehogy meggyűlöljön, intsd meg a bölcset és megszeret téged.

9:9  Adj a bölcsnek és még bölcsebb lesz, tudasd az igazzal és gyarapodik tanulságban.

9:10  A bölcsesség kezdete az istenfélelem, és a Szentnek megismerése értelem.

9:11  Mert általam sokasodnak napjaid és meggyarapodnak a te életed évei.

9:12  Ha bölcs lettél, magadnak lettél bölcs, s ha csúfoló lettél, egyedül te viseled.

9:13  Balgaság asszony zajongó, együgyű és mitsem tud.

9:14  Háza bejáratába ül, székre, a város magaslatain,

9:15  hogy meghívja az úton arra menőket, kik egyenesen járnak ösvényeiken.

9:16  Ki együgyű, térjen ide, és esztelen – annak mondja:

9:17  Lopott víz édes és titkosság kenyere kellemes!

9:18  És nem tudja, hogy árnyak vannak ott, az alvilág mélységeiben vannak meghívottjai.

Chapter 10

10:1  Salamon példabeszédei. Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s balga fiú anyjának bánata.

10:2  Nem használnak gonoszság kincsei, de az igazság megment a haláltól.

10:3  Nem éhezteti az Örökkévaló az igaznak lelkét, de a gonoszok vágyát eltaszítja.

10:4  Szegénnyé lesz, ki renyhe kézzel dolgozik, de a szorgalmasak keze gazdagít.

10:5  Nyáron gyűjt az eszes fiú, aratáskor mélyen alszik a szégyenletes fiú.

10:6  Áldások az igaznak fejére, de a gonoszok szája erőszakot takar.

10:7  Az igaznak emlékezete áldásra való, de a gonoszok neve elrothad.

10:8  A bölcs szívű elfogad parancsokat, de az oktalan ajkú elbukik.

10:9  A ki gáncstalanságban jár, bizton jár, de a ki elgörbíti útjait, bűnhődik.

10:10  Ki szemmel hunyorgat, fájdalmat okoz, s az oktalan ajkú elbukik.

10:11  Életforrás az igaznak szája, de a gonoszok szája erőszakot takar.

10:12  A gyűlölség viszályokat ébreszt, de minden bűntettet eltakar a szeretet.

10:13  Az értelmesnek ajkain bölcsesség találtatik, de bot való az esztelen hátának.

10:14  A bölcsek rejtegetik a tudást, de az oktalannak szája közeli rettegés.

10:15  A gazdagnak vagyona az ő erős vára, a szegények rettegése szegénységük.

10:16  Az igaznak munkabére életre visz, a gonosznak jövedelme vétekre.

10:17  Életnek pályáján jár, ki az oktatást megőrzi, de a ki a feddést elhagyja, tévelyeg.

10:18  Gyűlölséget takargat a hazug ajkú, de a ki rágalmat terjeszt, az balga.

10:19  Sok szó mellett nem marad el a bűn, de ajkait tartóztatja a belátó.

10:20  Válogatott ezüst az igaznak nyelve, a gonoszok szíve vajmi kevés.

10:21  Az igaznak ajkai sokakat vezérlenek, de az oktalanok esztelen által halnak meg.

10:22  Az Örökkévaló áldása – az gazdagít, s mellette nem gyarapít a fáradalom.

10:23  Mintegy nevetség a balgának gazságot cselekedni, és bölcsességet az értelem emberének.

10:24  A gonosznak félelme – az jön rá, de az igazak kívánsága megadatik.

10:25  A mint elvonul a szélvész, máris nincs a gonosz, de az igaz örök alap.

10:26  Mint eczet a fogaknak s mint füst a szemeknek, olyan a rest a küldőinek.

10:27  Az istenfélelem gyarapítja a napokat, de a gonoszok évei megrövidülnek.

10:28  Az igazak várakozása öröm, de a gonoszok reménye elvész.

10:29  Menedék a gáncstalanságnak az Örökkévaló útja, de rettegés a jogtalanságot cselekvőknek.

10:30  Az igaz soha sem inog meg, de a gonoszok nem fogják lakni az országot.

10:31  Az igaznak szája bölcsességet terem, de a ferdeség nyelve kiírtatik.

10:32  Az igaznak ajkai jóakaratot ismernek, de a gonoszok szája ferdeség.

Chapter 11

11:1  Csalárd mérleg utálata az Örökkévalónak, de teljes súlykő kedvére van.

11:2  Jött a kevélység és jött a szégyen is; de a szerényeknél bölcsesség van.

11:3  Az egyenesek gáncstalansága vezeti őket, de a hűtlenkedők ferdesége elpusztítja őket.

11:4  Nem használ a vagyon a haragnak napján, de az igazság megment a haláltól.

11:5  A gáncstalannak igazsága egyenessé teszi útját, de gonoszsága által elesik a gonosz.

11:6  Az egyenesek igazsága megmenti őket, de vágyuk által megfogatnak a hűtlenkedők.

11:7  Gonosz ember halálával elvész a remény, s a jogtalanság várakozása elveszett.

11:8  Az igaz kiszabadult a szorongatásból, és jött helyébe a gonosz.

11:9  Szájjal rontja meg felebarátját az istentelen, de tudás által kiszabadulnak az igazak.

11:10  Mikor jó dolguk van az igazaknak, vigad a város, s mikor elvesznek a gonoszok, ujjongás van.

11:11  Az egyenesek áldása által emelkedik a város, de a gonoszok szája által leromboltatik.

11:12  Gúnyolódik felebarátján az esztelen, de az értelmes ember hallgat.

11:13  Ki mint rágalmazó jár, feltárja a titkot, de a hűséges szellemű eltakarja a dolgot.

11:14  Útmutatások nélkül elesik a nép, de a tanácsosok sokaságában győzelem van.

11:15  Nagyon rosszul jár, ha ki idegenért kezeskedett, de a ki gyűlöli a kézcsapást, az bizton van.

11:16  Kedves asszony megtartja a tiszteletet, és az erősek megtartják a gazdagságot.

11:17  Saját lelkével tesz jót a kegyes ember, de saját testét megzavarja a kegyetlen.

11:18  gonosz hazug munkabért szerez, de a ki igazságot vet, igaz jutalmat.

11:19  Igazságos becsületesség életre visz, de ki a rosszat hajhássza, halálára teszi.

11:20  Az Örökkévaló utálata az álnok szívűek, de kedvére vannak a gáncstalan útuak.

11:21  Kezet kézre! Nem marad büntetlenül a rossz, de az igazak magzatja megmenekül.

11:22  Arany gyűrű sertésnek orrában, szép asszony, de ész híján.

11:23  Az igazak kívánsága csupán a jó, a gonoszok reménye – harag.

11:24  Van, a ki szór és még gyarapszik, de a ki megvon attól, a mi illő – csak szűkölködésre teszi.

11:25  Áldásos lélek bőségben részesül, s a ki telít, maga is telíttetik.

11:26  A ki visszatartja a gabonát, azt megátkozza a nép, de áldás száll a gabonaeladónak fejére.

11:27  A ki jóra igyekszik, kedvességet keres, de a ki rossz után tör, ő reá jön az.

11:28  A ki gazdagságában bízik, az el fog esni, de mint a falevél virulnak az igazak.

11:29  A ki megzavarja házát, szelet kap birtokul, és szolgája lesz az oktalan a bölcsszívűnek.

11:30  Az igaznak gyümölcse életnek fája, és lelkeket nyer meg a bölcs.

11:31  Lám az igaznak a földön fizetnek, hát még a gonosznak és vétkezőnek.

Chapter 12

12:1  A ki szereti az oktatást, szereti a tudást, de a ki gyűlöli a feddést, az oktalan.

12:2  Kedvességet nyer a jó az Örökkévalótól, de a fondorlatok emberét kárhoztatja.

12:3  Nem szilárdul meg az ember gonoszság által, de az igazak gyökere meg nem inog.

12:4  A derék asszony férjének koronája, de mint rothadás csontjaiban a szégyenletes.

12:5  Az igazak gondolatai jogosság, a gonoszok tanácsai csalárdság.

12:6  A gonoszok szavai: vérre leselkedni, de az egyenesek szája megmenti őket.

12:7  Megfordulnak a gonoszok és máris nincsenek, de az igazak háza fönnáll.

12:8  Eszéhez képest dicsértetik a férfi, de az elferdült szívű csúffá lesz.

12:9  Jobb, a kit lenéznek, de van szolgája, mint a ki előkelősködik, de kenyér híjával van.

12:10  Ismeri az igaz barmának lelkét, de a gonoszok irgalma kegyetlenség.

12:11  A ki földjét műveli, jól fog lakni kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, esztelen.

12:12  Kívánta a gonosz hálóba keríteni a rosszakat, de az igazak gyökere megmarad.

12:13  Az ajkak bűnében gonosz tőr van, de az igaz kikerült a szorongatásból.

12:14  Szájának gyümölcséből jóval lakik jól a férfi, s az ember kezeinek tettét visszafizetik neki.

12:15  Az oktalannak útja egyenes az ő szemeiben, de tanácsra hallgat a bölcs.

12:16  Az oktalannak aznap tudódik ki bosszúsága, de eltakarja a szégyent az okos.

12:17  A ki hűséget terjeszt, igazság szerint vall, de hazug tanú a csalárd.

12:18  Van a ki fecseg akár kardszúrások, de a bölcsek nyelve gyógyítás.

12:19  Az igaz ajak fönnáll örökre, de csak szempillantásig a hazug nyelv.

12:20  Csalárdság van a rosszat koholók szívében, de a békét tanácsolóknak öröm jut.

12:21  Nem esik meg az igazon semmi jogtalanság, de a gonoszok telvék roszzal.

12:22  Az Örökkévaló utálata a hazug ajkak, de kedvére vannak a. hűséggel cselekvők.

12:23  Okos ember eltakarja a tudást, de a balgák szíve kikiáltja az oktalanságot.

12:24  A szorgalmasak keze uralkodni fog, de a renyheség alattvalóvá lesz.

12:25  Aggódás az ember szívében leveri azt, de a jó szó felvidítja.

12:26  Útbaigazítja társait az igaz, de a gonoszok útja eltévelyíti őket.

12:27  Nem süti meg a renyhe a vadját, de drága vagyona az embernek a szorgalom.

12:28  Az igazság pályáján élet van, és ösvényének útján nem halál.

Chapter 13

13:1  A bölcs fiú hallgatott atyja oktatására, de a csúfoló nem hallgatott dorgálásra.

13:2  Szájának gyümölcséből eszik jót a férfi, de a hűtlenkedők lelke erőszak.

13:3  A ki megóvja száját, megőrzi lelkét, de a ki fölszakítja ajkait, számára rettegés!

13:4  Kivánkozik, de hiába, a restnek lelke, de a szorgalmasak lelke bőségben részesül.

13:5  Hazug szót gyűlöl az igaz, de a gonosz megszégyenít és meggyaláz.

13:6  Az igazság megőrzi a gáncstalan útút, de a gonoszság megdönti a vétkest.

13:7  Van a ki gazdagnak tetteti magát, de nincs semmije, a ki szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.

13:8  Az ember lelkének váltsága a gazdagsága, de a szegény nem hallgatott dorgálásra.

13:9  Az igazak világossága vígan ég, de a gonoszok mécsese kialszik.

13:10  Kevélységgel csak czivódás okoztatik, de a tanácskozóknál bölcsesség van.

13:11  Hiábavalóság által szerzett vagyon kevesbedik, de a ki markonként gyűjt, gyarapít.

13:12  Halogatott várakozás beteggé teszi a szívet, de élet fája a bekövetkezett kívánság.

13:13  A ki gúnyolja az igét, leköttetik neki, de a ki féli a parancsot, az megjutalmaztatik.

13:14  A bölcsnek tanítása életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.

13:15  Igazi eszesség kegyet szerez, de a hűtlenkedők útja kemény.

13:16  Minden okos tudással cselekszik, de a balga kitárja az oktalanságot.

13:17  Gonosz követ bajba esik, de gyógyítás hűséges küldött.

13:18  Szegénységet és szégyent ér, a ki elveti az oktatást, de a ki megőrzi a feddést, tiszteltetik.

13:19  Megvalósult kívánság kellemes a léleknek, de utálata a balgáknak kerülni a rosszat.

13:20  A ki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, de a ki balgákkal társul, rosszul jár.

13:21  A vétkeseket üldözi a rosszaságuk, de az igazaknak jóval fizetnek.

13:22  A jó örököt hagy fiai fiainak, de az igaz számára van eltéve a vétkezőnek vagyona.

13:23  Bő eleséget terem a szegények ugara, de van, a ki tönkre jut jog híján.

13:24  A ki visszatartja vesszejét, gyűlöli fiát, de a ki szereti, idején keresi föl fenyítéssel.

13:25  Az igaz eszik lelke jóllaktáig, de a gonoszok hasa hiányt érez.

Chapter 14

14:1  Az asszonyok legbölcsebbike fölépítette házát, de az oktalanság önkezeivel lerontja.

14:2  Egyenességében jár, a ki az Örökkévalót féli, de álnok az útjain, a ki őt megveti.

14:3  Az oktalannak szájában a gőgnek vesszeje van, de a bölcsek ajkai megőrzik őket,

14:4  Ökrök híján tiszta a jászol, de termések bősége a marha erejében van.

14:5  Hűséges tanú nem hazudik, de hazugságokat terjeszt hazug tanú.

14:6  Keresett a csúfoló bölcsességet, de nincs, az értelmesnek azonban könnyű a tudás.

14:7  Menj el a balga ember közeléből, és nem ismerted meg tudásnak ajkait,

14:8  Az okosnak bölcsessége: érteni az útját, de a balgák oktatalansága csalárdság.

14:9  Az oktalanok közt tolmács a bűn és az egyenesek közt a jóakarat.

14:10  A szív ismeri önmagának keservét, és örömébe nem vegyül idegen.

14:11  A gonoszok háza megsemmisül, de az egyenesek sátra virul.

14:12  Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.

14:13  Nevetés közt is fájhat a szív, és az örömnek vége bánat.

14:14  Saját útjaiból lakik jól a tévedt szívű, az övéiből a jó ember.

14:15  Az együgyű minden szónak hisz, de az okos ügyel lépésére.

14:16  A bölcs fél és kerüli a rosszat, de a balga fölháborodik és elbizakodik.

14:17  A hirtelen haragú oktalanságot követ el, és a fondorlatok embere meggyűlöltetik.

14:18  Birtokul nyertek az együgyűek oktalanságot, de az okosok körülfogják a tudást.

14:19  Legörnyedtek a rosszak a jók előtt és a gonoszok az igaznak kapuinál.

14:20  Társánál is gyűlöletessé válik a szegény, de a gazdagnak barátai sokan vannak.

14:21  A ki gúnyolódik felebarátján, vétkezik, de a ki könyörül a szegényeken, boldog az.

14:22  Nemde eltévelyegnek a rosszat koholók, de szeretetet és hűséget találnak a jót koholók.

14:23  Minden fáradalomból nyereség származik, de az ajkak beszédje csak hiányra visz.

14:24  A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák oktalansága oktalanság.

14:25  Lelkeket ment meg az igaz tanú, de hazugságokat terjeszt a csalárd.

14:26  Az istenfélelemben erős bizalom van, fiainak is menedékük lesz.

14:27  Az istenfélelem életforrás, hogy távozzunk a halál tőreitől.

14:28  Abban, hogy sok a nép, van a király dísze, és a nemzet fogytában a fejedelem rettegése.

14:29  A késedelmes haragú nagy értelmességű, de a hirtelen indulatú oktalanságot visz el.

14:30  A testnek élete a szelíd szív, de a csontok rothadása a vakbuzgalom.

14:31  A ki nyomorgatja a szegényt, az káromolta alkotóját, de tiszteli őt, a ki könyörül a szűkölködőn.

14:32  Szerencsétlenségében eltaszíttatik a gonosz, de halálakor is bízik az igaz.

14:33  Az értelmesnek szívében bölcsesség nyugszik, de a balgák közepében kitudódik.

14:34  Igazság felemeli a nemzetet, de a népek gyalázata a vétek.

14:35  A király jóakarata az eszes szolgáé, de haragja lesz a szégyenletesé.

Chapter 15

15:1  Gyöngéd felelet elfordítja az indulatot, de bántó szó haragot kelt.

15:2  A bölcsek nyelve jó tudást ad és a balgák szája oktalanságot bugyogtat.

15:3  Minden helyen vannak az Örökkévaló szemei, szemlélve a rosszakat és jókat.

15:4  A nyelv szelídsége életnek fája, de ferdeség benne romlás a lélekben.

15:5  Az oktalan megveti atyjának oktatását, de a ki a feddést megőrzi, okossá lesz.

15:6  Az igaznak házában nagy készlet van, de a gonosznak jövedelmében zavarodás.

15:7  A bölcsek ajkai szórják a tudást, de a balgák szíve helytelen.

15:8  A gonoszok áldozata utálata az Örökkévalónak, de az egyenesek imádsága kedvére van.

15:9  Az Örökkévaló utálata a gonosznak útja, de az igazságra törekvőt szereti.

15:10  Súlyos fenyítés jut annak, ki az utat elhagyja, a ki a feddést gyűlöli, meghal.

15:11  Alvilág és enyészet az Örökkévaló előtt vannak, hát még az ember fiainak szívei.

15:12  Nem szereti a csúfoló, hogy feddik őt: bölcsekhez el nem jár.

15:13  Örvendő szív derültté teszi az arczot, de a szív fájdalmában levert a lélek.

15:14  Értelmes szív tudást keres, de a balgák szája oktalanságot követ.

15:15  A szegénynek napjai mind szomorúak, de a vidám szívű – állandó lakoma.

15:16  Jobb kevés istenfélelemmel, mint sok kincs és háborúság vele.

15:17  Jobb egy étel zöldség, a hol szeretet van, mint hizlalt ökör és gyűlölet mellette.

15:18  Az indulatos ember viszályt gerjeszt, de a hosszantűrő lecsendesíti a pörlekedést.

15:19  A restnek útja akár a tövis-sövény, de az egyenesek pályája fel van töltve.

15:20  Bölcs fiú megörvendezteti atyját, s ember, a ki balga, megveti anyját.

15:21  Az oktalanság öröm az esztelennek, de az értelem embere egyenesen jár.

15:22  Meghiúsulnak a gondolatok tanácskozás híján, de ha sok a tanácsadó, megállanak.

15:23  Öröm jut az embernek szája feleletében, és szó a maga idején – mi jó!

15:24  Az élet pályája fölfelé megy az eszes számára, azért hogy távozzék az alvilágtól alant.

15:25  A gőgösek házát kiszakítja az Örökkévaló, de fönnállni engedi az özvegynek határát.

15:26  Az Örökkévaló utálata rossz gondolatok, de tiszták a kedves beszédek.

15:27  Megzavarja házát a nyerészkedést űző, de a ki ajándékokat gyűlöl, élni fog.

15:28  Az igaznak szíve gondolkozik azon, mit feleljen, de a gonoszok szája bugyogtatja a rosszaságokat.

15:29  Távol van az Örökkévaló a gonoszoktól, de az igazak imádságát meghallja.

15:30  A szemek világossága megörvendezteti a szívet, jó hír zsírossá teszi a csontot.

15:31  Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni.

15:32  A ki elveti az oktatást, megveti a lelkét, de a ki feddésre hallgat, észt szerez.

15:33  Istenfélelem oktatás a bölcsességre, és a tisztelet előtt jár az alázatosság.

Chapter 16

16:1  Az emberéi a szívnek szándékai, de az Örökkévalótól való a nyelv felelete.

16:2  Mindenik útja az embernek tiszta az ő szemében, de az elméket meghatározza az Örökkévaló.

16:3  Hárítsd az Örökkévalóra dolgaidat, és majd megszilárdulnak gondolataid.

16:4  Mindet a maga czéljára alkotta az Örökkévaló, és a gonoszt is a bajnak napjára.

16:5  Az Örökkévaló utálata minden büszke szívű; kezet kézre, nem marad büntetlenül.

16:6  Szeretettel és hűséggel megengeszteltetik a bűn, és istenfélelem által távozunk a rossztól.

16:7  Midőn kedveli az Örökkévaló a férfi útjait, ellenségeit is megbékélteti vele.

16:8  Jobb kevés igazsággal, mint termések bősége jog nélkül.

16:9  Az ember szíve kigondolja útját, de az Örökkévaló igazítja lépését.

16:10  Varázs van királynak ajkain: az ítéletben ne vétsen szája.

16:11  Jogos mérleg és serpenyő az Örökkévalóé, az ő műve minden súlykő a zacskóban.

16:12  Királyoknak utálata gonoszságot cselekedni, mert igazság által szilárdul meg a trón.

16:13  Királyoknak kedve az igazság ajkai; s a ki egyeneset beszél, azt szereti.

16:14  Királynak indulata: halál követei, de bölcs ember megengeszteli azt.

16:15  Király arczának világosságában élet van, és jóakarata olyan mint a tavaszi eső felhője.

16:16  Bölcsességet szerezni mennyivel jobb az aranynál, és értelmet szerezni becsesebb az ezüstnél.

16:17  Az egyenesek pályája: távozni a rossztól; lelkét őrzi meg, a ki megóvja útját.

16:18  Romlás előtt jár a gőg, és botlás előtt lélek büszkesége.

16:19  Jobb alázatos lelkűnek lenni szerények közt, mint zsákmányt osztani gőgösökkel.

16:20  A ki ügyel az igére, jót fog találni, s a ki az Örökkévalóban bízik, boldog az!

16:21  A bölcsszívűt nevezik értelmesnek, s az ajkak édessége gyarapítja a tanulságot.

16:22  Életforrás az ész a gazdájának, s az oktalanok fenyítése az oktalanság.

16:23  A bölcsnek szíve oktatja száját és ajkain gyarapítja a tanulságot.

16:24  Színméz a kellemes beszéd, édes a léleknek és gyógyítás a csontnak.

16:25  Van út, mely egyenes az ember előtt, de a vége – halálnak útjai.

16:26  A dolgozónak vágya dolgozott érette, mert szorította őt a szája.

16:27  Az alávaló ember veszedelmet ás, ajkán pedig mintha égető tűz volna.

16:28  A ferdeség embere viszályt indít, és a suttogó barátot választ el.

16:29  Az erőszak embere elcsábítja felebarátját, hogy vezesse őt úton, mely nem jó.

16:30  A ki behunyja szemeit, hogy ferdeséget gondoljon ki, a ki fintorgatja ajkait: elhatározta a rosszat.

16:31  Díszes korona az ősz haj, igazság útján találtatik.

16:32  Jobb a hosszantűrő, mint a hős, és az indulatán uralkodó, mint a ki várost vesz be.

16:33  Ölbe vetik a sorsot, de az Örökkévalótól való minden ítélete.

Chapter 17

17:1  Jobb száraz darab kenyér és nyugalom mellette, mint ház tele háborúságos áldozatokkal.

17:2  Eszes szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, és a testvérek közt osztozkodni fog az örökségen.

17:3  Tégely az ezüstnek s kohó az aranynak, de a szívek vizsgálója az Örökkévaló.

17:4  A gonosztevő figyel a jogtalanság ajkára, a hazug hallgat a veszedelem nyelvére.

17:5  A ki gúnyolódik a szegényen, káromolta alkotóját, a ki őrvend szerencsétlenségen, nem marad büntetlenül.

17:6  Az öregek koronája gyermekeik gyermekei és a gyermekek dísze a szüleik.

17:7  Nem illő az aljashoz fennhéjázó beszéd, hát még a nemeshez hazug beszéd.

17:8  Bűvös kő a megvesztegetés gazdája szemeiben: bármerre fordul, boldogul.

17:9  A ki eltakarja a bűntettet, szeretetet keres, de a ki ismételgeti a dolgot, barátot választ el.

17:10  Mélyen hat a dorgálás az értelmesre, inkább mint mikor százszor ütik a balgát.

17:11  Csak bajt keres az engedetlen, a kegyetlen követ bocsáttatik ellene.

17:12  Találjon rá az emberre kölykétől megfosztott medve, és ne a balga az ő oktalanságában.

17:13  A ki rosszat fizet jóért, nem mozdul el házából a baj.

17:14  Víznek kieresztése a viszály kezdete: mielőtt kitörne, hagyd abba a pört.

17:15  A ki fölmenti a bűnöst és elítéli az igazat: az Örökkévaló utálata mindkettejük.

17:16  Minek is a vételár balgának kezében, hogy bölcsességet vegyen, s nincsen ész!

17:17  Minden időben szeret a barát, de testvér szorongatás idejére születik.

17:18  Esztelen ember kézbe csap, kezességet vállal felebarátja előtt.

17:19  A ki a bűntettet szereti, szereti a czívódást; a ki magasra teszi bejáratát, romlást keres.

17:20  Álnok szívű nem talál jót, s a ki nyelvével ferde, bajba esik.

17:21  A ki balgának szülője, az neki bánatára van, és nem örül az aljasnak atyja.

17:22  Örvendő szív jó gyógyítást ad, de a levert lélek kiszárítja a csontot.

17:23  Megvesztegetést vesz ki öléből a gonosz, hogy elhajlítsa a jog ösvényeit.

17:24  Az értelmesnek arcza előtt van a bölcsesség, de a balgának szemei föld végén járnak.

17:25  Bosszúsága atyjának a balga fiú, és keserűsége szülőanyjának.

17:26  Még bírságolni az igazat sem jó, megverni a nemeseket a méltányosság ellenére.

17:27  Visszatartja beszédét a ki tudást ismer, tartózkodó lelkű az értelmes ember,

17:28  Az oktalan is, midőn hallgat, bölcsnek tekintetik, a ki becsukja ajkait, értelmesnek.

Chapter 18

18:1  Kívánságát keresi a különváló, minden ellen, a mi üdvös, kitör.

18:2  Nem talál kedvet a balga az értelemben, hanem abban, hogy feltáruljon a szíve.

18:3  A gonosz jöttével jön a gúny is, a szégyennel együtt a gyalázat.

18:4  Mélységes vizek a férfi szájának szavai, bugyogó patak, bölcsesség forrása.

18:5  Tekintettel lenni a gonoszra nem jó, elhajítani az igazat az ítéletben.

18:6  A balgáknak ajkai pörbe kerülnek, és szája az ütlegeket híja.

18:7  A balgának szája rettegés neki, és ajkai lelkének a tőre.

18:8  A suttogónak szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.

18:9  Az is, ki munkájában henyélkedik, testvére a rontó embernek.

18:10  Erős torony az Örökkévaló neve; abba fut az igaz és mentve van.

18:11  A gazdagnak vagyona az ő erős vára és mint magas fal – képzeletében.

18:12  Romlás előtt büszkélkedik az ember szíve, de a tiszteletnek előtte alázatosság van.

18:13  A ki feleletet ad mielőtt hallaná, oktalanság az rá nézve és szégyen.

18:14  A férfi lelke elbírja betegségét; de a levert lelket ki viseli el?

18:15  Az értelmesnek szíve tudást szerez, s a bölcseknek füle tudást keres.

18:16  Az ember ajándéka tág tért ad neki, és a nagyok elé vezeti őt.

18:17  Igaza van az elsőnek a pörében, de jön majd a társa és kikutatja.

18:18  Viszályokat megszüntet a sorsvetés és erőseket szétválaszt.

18:19  A megsértett testvér keményebb az erős várnál, és viszályok akár a kastély retesze.

18:20  A férfi szájának gyümölcséből jól lakik teste, ajkai terméséből lakik jól.

18:21  Halál és élet a nyelv kezében, s a ki szereti, élvezi gyümölcsét. Asszonyt talált, jót talált és kegyet nyert az Örökkévalótól.

18:22  Könyörögve beszél a szegény, de a gazdag keményen felel.

18:23  Vannak társak arra, hogy rosszul járjunk, s van barát, ki ragaszkodóbb testvérnél.

Chapter 19

19:1  Jobb a szegény, a ki gáncstalanságában jár, mint az álnok ajkú, a ki balga.

19:2  Hogy lélek tudás nélkül van, az sem jó, és a ki lábaival hamarkodik, vétkezik.

19:3  Az ember oktalansága elferdíti útját, és az Örökkévaló ellen háborog szíve.

19:4  A vagyon hozzászerez sok barátot, de a szegénynek a társa is elválik.

19:5  Hazug tanú nem marad büntetlenül, és a ki hazugságokat terjeszt, nem menekül meg.

19:6  Sokan hízelegnek a bőkezűnek, és mindenki barátja az adakozó embernek.

19:7  A szegénynek minden testvérei gyűlölik őt, mennyivel inkább távoznak tőle társai. Ki szóbeszédet hajhász, az övé az.

19:8  A ki szívet szerez, szereti lelkét, a ki megőrzi az értelmet, jót fog találni.

19:9  Hazug tanú nem marad büntetlenül, s a ki hazugságokat terjeszt, elvész.

19:10  Nem illik a balgához a gyönyörködés, hát még a szolgához uralkodni urakon!

19:11  Az embernek esze hosszantűrővé teszi, és díszessége: elnézni a büntettet.

19:12  Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a király haragja, s mint harmat a fűre az ő kegye.

19:13  Veszedelmére van atyjának a balga fiú, és csepegő eresz az asszony czivódása.

19:14  Ház és vagyon ősök öröke, de az Örökkévalótól van az eszes asszony.

19:15  Restség mély álomba ejt, és a renyhének lelke éhezik.

19:16  A ki megőrzi a parancsolatot, megőrzi lelkét, a ki megveti utjait, meg fog halni.

19:17  Az Örökkévalónak ad kölcsön, ki könyörül a szegényen, és tettét megfizeti néki.

19:18  Fenyítsd fiadat, mert van remény, de megölésére ne vidd lelkedet.

19:19  A nagy indulatú viseli a bírságot, mert ha megmentenéd, még növelnéd.

19:20  Halljad a tanácsot és fogadd el az oktatást, azért hogy bölcs légy a végeden.

19:21  Sok a gondolat a férfi szívében, de az Örökkévaló tanácsa – az áll fönn.

19:22  Az ember kívánsága az ő szeretete, és jobb a szegény a hazugság emberénél.

19:23  Az Istenfélelem életre visz, s jóllakottan hál meg, nem ér hozzá baj.

19:24  Bedugta kezét a rest a tálba, még a szájához sem viszi vissza.

19:25  A csúfolót ütöd és az együgyű lesz okossá; s ha feddik az értelmest, megérti a tudást.

19:26  Atyját pusztítja, anyját megfutamítja szégyenletes és gyalázatos fi.

19:27  Hallgatva oktatásra, szűnj meg, fiam, eltévelyegni a tudás szavaitól!

19:28  Alávaló tanú megcsúfolja a jogot, és a gonoszok szája elnyeli a jogtalanságot.

19:29  Készen vannak a csúfolóknak a büntetések és ütlegek a balgák hátának.

Chapter 20

20:1  Csúfoló a bor, zajongó a részegítő ital; és bárki megmámorodik benne, nem lesz bölcs.

20:2  Mint fiatal oroszlán ordítása, olyan a király ijesztése, a ki magára haragítja, lelke ellen vét.

20:3  Dicsősége a férfiúnak elállni a pörtől, de minden oktalan kitör.

20:4  Ősztől kezdve nem szánt a rest, majd kér aratáskor, de nincs.

20:5  Mélységes víz a tanács az ember szívében, de az értelem embere merít belőle.

20:6  A legtöbb ember – kiki hirdeti szeretetét, de hűséges embert ki talál?

20:7  Gáncstalanságában jár az igaz, boldogok a fiai ő utána.

20:8  A király, ki az ítélet trónján ül, szemeivel szór szét minden rosszat.

20:9  Ki mondhatja: megtisztítottam szívemet, tiszta lettem vétkemtől;

20:10  Kétféle súlykő, kétféle mérő; az Örökkévaló utálata mindakettő.

20:11  Cselekedeteiben megismerszik a fiú is, vajon tiszta s vajon egyenes-e a míve.

20:12  Halló fül és látó szem, az Örökkévaló teremtette mind a kettőt.

20:13  Ne szeresd az alvást, nehogy elszegényedjél, nyisd ki szemeidet, lakjál jól kenyérrel.

20:14  Rossz, rossz! mondja a vevő, s midőn elmegy, akkor dicsekszik.

20:15  Van arany és korál bőven, de drága ékszer a tudás ajkai.

20:16  Vedd el ruháját, mert másért kezeskedett, és idegen nő miatt zálogold őt meg.

20:17  Kellemes az embernek a hazugság kenyere, de azután kaviccsal telik meg a szája.

20:18  Gondolatok tanács által szilárdulnak meg, és útmutatásokkal viselj háborút.

20:19  Feltárja a titkot, ki mint rágalmazó jár, és csacskaajkúval ne állj össze.

20:20  A ki átkozza atyját és anyját, annak mécsese kialszik sötétség homályában.

20:21  Kezdetben hamarkodva szerzett birtok – annak vége nem lesz áldott.

20:22  Ne mondd: Hadd fizetek rosszal; remélj az Örökkévalóhoz, s majd megsegít téged.

20:23  Utálata az Örökkévalónak kétféle súlykő, és csalárd mérleg nem jó.

20:24  Az Örökkévalótól valók a férfi léptei, s az ember – miképp értheti az utját?

20:25  Tőr az embernek hirtelen kiejteni: szentség! és azután fontolgatni a fogadalmakat.

20:26  A gonoszokat szétszórja a bölcs király, és rájuk fordította a kereket.

20:27  Mécsese az Örökkévalónak az ember lelke, átkutatja mind a testnek kamaráit.

20:28  Szeretet és hűség megóvják a királyt, és szeretettel támasztja trónját.

20:29  Az ifjak ékessége erejök, s az öregek dísze az ősz haj.

20:30  Ütésnek kelevénye kenőcs a rosszra s a verések a test kamaráiba hatolnak.

Chapter 21

21:1  Vízerek: a király szíve az Örökkévaló kezében, valamerre akarja, hajlítja azt.

21:2  Az embernek minden útja egyenes az ő szemeiben, de az Örökkévaló határozza meg a szíveket.

21:3  Igazságot és jogot cselekedni becsesebb az Örökkévaló előtt áldozatnál.

21:4  Szemek büszkesége és szívnek gőgje: a gonoszok vétektermő mezeje.

21:5  A szorgalmasnak gondolatai csak nyereségre visznek, de minden hamarkodó csak hiányra jut.

21:6  Kincsek megszerzése hazug nyelvvel: elhajtott lehelet – halált keresnek.

21:7  A gonoszok erőszakossága elhurczolja őket, mert vonakodtak jogot cselekedni.

21:8  Tekervényes az ember útja ég elhajló, de a tisztának egyenes a cselekvése.

21:9  Jobb a háztető sarkában lakni, mint a czivódó asszony és közös ház.

21:10  A gonosznak lelke vágyódott a rosszra, nem talál kegyet szemében a társa.

21:11  Midőn büntetik a csúfolót, bölccsé lesz az együgyű, s midőn oktatják a bölcset, elfogad tudást.

21:12  Ügyel az igaz a gonosznak házára, elferdít gonoszokat veszedelembe.

21:13  Ki bedugja fülét a szegény jajkiáltása elől, ő is kiáltani fog, de nem fog meghallgattatni.

21:14  Adomány titokban lenyügzi a haragot, és ajándék az ölben az erős indulatot.

21:15  Öröm az igaznak a jognak cselekvése, de rettegés a jogtalanságot mívelőknek.

21:16  Ember, ki eltévelyeg a belátás útjáról, az árnyak gyülekezetében fog nyugodni.

21:17  Szűkölködés embere lesz, ki szereti a vigalmat; a ki a bort és az olajat szereti, nem lesz gazdaggá.

21:18  Váltsága az igaznak a gonosz, és az egyenesek helyébe jön a hűtlenkedő.

21:19  Jobb lakni pusztának földjén, mint czivódó és bosszús asszonnyal.

21:20  Kívánatos kincs meg olaj van a bölcsnek hajlékában, de a balga ember eldőzsöli.

21:21  Ki igazságot és szeretetet követ, találni fog életet, igazságot és tiszteletet.

21:22  Vitézek városára szállt föl a bölcs és ledöntötte bizodalmának erősségét.

21:23  A ki megőrzi száját és nyelvét, szorongatásoktól őrzi meg a lelkét.

21:24  A hetyke kevélynek csúfoló a neve, cselekszik kevélységnek túlcsapongásával.

21:25  A restnek kívánsága megöli őt, mert kezei vonakodtak dolgozni.

21:26  Egész nap kívánsággal kívánkozik, de az igaz ad és nem tart vissza.

21:27  A gonoszok áldozata utálat, hát még ha gazsággal hozzák.

21:28  A hazug tanú el fog veszni, de ember, a ki figyel, mindétig fog beszélni.

21:29  A gonosz ember arczátlankodik, de az egyenes megérti utját.

21:30  Nincs bölcsesség és nincs értelmesség és nincs tanács az Örökkévalóval szemben.

21:31  Készen áll a ló a csata napjára, de az Örökkévalóé a győzelem.

Chapter 22

22:1  Becsesebb a név nagy gazdagságnál, ezüstnél és aranynál jobb a kedvesség.

22:2  Gazdag és szegény találkoztak; mindnyájuk alkotója az Örökkévaló.

22:3  Az okos látta a bajt és elrejtőzött, de az együgyűek tova haladtak és lakoltak.

22:4  Nyomában az alázatosságnak, az istenfélelemnek van gazdagság és dicsőség és élet.

22:5  Tövisek, tőrök vannak az álnok útján; a ki lelkét megőrzi, távol marad tőlük.

22:6  Neveld a fiút az ő módja szerint, ha megöregszik sem tér el attól.

22:7  A gazdag uralkodik a szegényeken, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadó embernek.

22:8  A ki jogtalanságot vet, bajt fog aratni, és haragjának vesszeje megsemmisül.

22:9  A ki jóságos szemű, az meg fog áldatni, mert kenyeréből adott a szegénynek.

22:10  Űzd el a csúfolót és elmegy a viszály, s megszűnik per és szégyen.

22:11  Szereti a tiszta szívűt, barátja a kedves ajkúnak a király.

22:12  Az Örökkévaló szemei megóvták a tudást és ő elferdítette a hűtelennek szavait.

22:13  Mondta a rest: oroszlán van az utczán, a piaczok közepén meg fognak engem ölni.

22:14  Mélységes gödör idegen nők szája, az Örökkévaló átkozottja esik oda bele.

22:15  Az oktalanság hozzá van kötve a fiú szívéhez, a, fenyítés pálczája eltávolítja tőle.

22:16  A ki fosztogatja a szegényt, hogy a magáét gyarapítsa, a gazdagnak ad majd – bizony szűkölködésre jut.

22:17  Hajlítsd füledet és halljad a bölcsek szavait, és szívedet fordítsd tudásomra.

22:18  Mert kellemes az, hogy megőrzöd kebledben, megszilárdulnak egyaránt ajkaidon.

22:19  Hogy az Örökkévalóban legyen bizodalmad, te veled is tudattam e napon.

22:20  Nemde fölírtam neked kiváló dolgokat, tanácsokkal és tudással;

22:21  hogy tudassak veled valódiságot, igaz mondásokat, hogy küldőidnek válaszolhass igaz mondásokkal.

22:22  Ne rabold meg a szegényt, mivel szegény, s ne zúzd össze a nyomorút a kapuban;

22:23  mert az Örökkévaló viszi ügyüket s megfosztja kifosztóikat az élettől.

22:24  Ne barátkozzál haragos emberrel és heveskedő férfival ne jöjj össze;

22:25  nehogy eltanuljad az ő ösvényét és tőrt szereznél lelkednek.

22:26  Ne légy azok közt, kik kézbe csapnak, a kik kezeskednek adósságokért;

22:27  ha nincs neked miből fizetni, miért vegye el ágyadat alólad.

22:28  Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid.

22:29  Láttál valakit, a ki ügyes az ő munkájában, királyok előtt állhat, ne álljon a sötét sorban levők előtt.

Chapter 23

23:1  Midőn leülsz étkezni az uralkodóval, ügyelve ügyelj arra, hogy ki van előtted;

23:2  kést tennél a torkodra, ha vágynak vagy az embere.

23:3  Ne kívánkozzál csemegéi után, hisz hazugság étele az.

23:4  Ne fáradozzál, hogy meggazdagodj, eszességednél fogva hagyj föl avval.

23:5  A mint ráröpíted szemeidet, nincs meg; mert bizony szárnyakat csinál magának, mint a sas, mely az égbe röpül.

23:6  Ne étkezzél az irigyszeműnek ételéből és ne kívánkozzál csemegéi után.

23:7  Mert olyan ő, a mint lelkében számítgat; egyél és igyál mondja neked, de szíve nincs veled.

23:8  Falatodat, melyet megettél, kihányod, elvesztegetted kedves beszédeidet.

23:9  Balgának fülei előtt ne beszélj, mert kigúnyolná szavaid eszes voltát.

23:10  Ne told el az ősrégi határt, s az árvák földjeibe ne lépj be;

23:11  mert megváltójuk erős, ő viszi majd ügyüket ellened.

23:12  Nyújtsd oda az oktatásnak szívedet és füledet a tudás mondásainak.

23:13  Ne vond meg a fiútól a fenyítést; midőn vesszővel vered, nem hal meg;

23:14  te vesszővel vered őt és lelkét az alvilágtól mented meg.

23:15  Fiam, ha bölcs lett a szíved, örül az én szívem is;

23:16  és vigadnak veséim, mikor ajkaid egyeneset beszélnek.

23:17  Ne irigykedjék szíved a vétkesekre, hanem istenfélelemben legyen egész nap.

23:18  Mert bizony van jövendő, és reményed nem írtatik ki.

23:19  Halljad, fiam te, és légy bölcs, és igazítsd az útra szívedet.

23:20  Ne légy azok közt, kik bort isznak, azok közt, kik húsban dőzsölnek.

23:21  Mert az iszákos és dőzsölő elszegényedik, és rongyokba, öltöztet a szendergés.

23:22  Hallgass atyádra, a ki téged nemzett, s ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád.

23:23  Igazságot szerezz és ne add el, bölcsességet és oktatást és értelmet.

23:24  Ujjongva ujjong az igaznak atyja, s a ki bölcsnek szülője, örül vele.

23:25  Örüljön atyád és anyád, és ujjongjon az, ki téged szült.

23:26  Adjad, fiam, szívedet énnekem, és szemeid óvják meg az útjaimat.

23:27  Mert mélységes verem a parázna nő, és szűk kút az idegen nő;

23:28  sőt mint a rabló, úgy leselkedik ő, és hűteleneket az emberek közt gyarapít.

23:29  Kinek jaj; kinek baj, kinek viszálykodás, kinek panasz, kinek sebek ok nélkül, kinek szemek vörössége?

23:30  Azoknak, kik későig ülnek a bor mellett, azoknak, kik bemennek vizsgálni a kevert italt.

23:31  Ne nézd a bort, mint piroslik, mint mutatja színét a serlegben, simán csúszik le!

23:32  A végén mar mint a kígyó, és mint a baziliszk sebesít.

23:33  Szemeid idegen dolgokat látnak majd, és szíved ferdeségeket beszél;

23:34  s olyan lész, mint a ki a tenger közepén fekszik s mint a ki fekszik az árbócznak tetején.

23:35  Megvertek, nem fájt nekem, ütöttek, nem éreztem; mikor ébredek föl? Még továbbra is keresem.

Chapter 24

24:1  Ne irigykedjél a rosszaság embereire, és ne kívánkozzál velök lenni;

24:2  mert pusztítást gondol ki szívök és bajt beszélnek ajkaik.

24:3  Bölcsesség által épül fel a ház és értelem által szilárdul meg;

24:4  és tudás által telnek meg a kamarák, mindennemű drága és kedves vagyonnal.

24:5  Bölcs férfi hatalmas és a tudás embere bátor erejű.

24:6  Mert útmutatásokkal viselhetsz háborút, és győzelem van a tanácsosok sokaságában.

24:7  Magas az oktalannak a bölcsesség: a kapuban nem nyitja meg a száját.

24:8  A ki azon gondolkodik, hogy rosszat tegyen, azt fondorlatok emberének hívják.

24:9  Oktalanság gondolata a vétek, és utálata az embereknek a csúfoló.

24:10  Ha elernyedtél a szükség napján, szűknek bizonyult az erőd.

24:11  Mentsd meg a halálra vitteket, és a megölésre támolygókat hát ha elvonnád.

24:12  Ha azt mondod: lám nem tudtunk róla, nemde a szívek meghatározója, ő ügyel rá, és lelked megóvója – ő tudja, és viszonoz az embernek tette szerint.

24:13  Egyél, fiam, mézet, mert jó, és színméz édes az ínyednek:

24:14  ilyen, tudd meg, a bölcsesség a te lelkednek; ha megtaláltad, van jövendő és reményed nem írtatik ki.

24:15  Ne leselkedjél, te gonosz, az igaznak hajlékára, ne pusztítsd el heverő helyét;

24:16  mert hétszer elesik az igaz, de fölkel, de a gonoszok megbotlanak a szerencsétlenségben.

24:17  Midőn elesik az ellenséged, ne örülj, s midőn megbotlik, ne vigadjon szíved;

24:18  nehogy lássa az Örökkévaló és rossznak tetszenék szemeiben és elfordítaná tőle haragját.

24:19  Ne gerjedj föl a gonosztevők ellen, ne irigykedjél a gonoszokra;

24:20  mert nem lesz jövendője a rossznak, a gonoszok mécsese kialszik.

24:21  Féljed az Örökkévalót, fiam, és a királyt, az elszakadókkal ne állj össze;

24:22  mert hírtelen támad szerencsétlenségük, és mindkettejük balvégzetét ki ismeri?

24:23  Ezek is bölcsektől valók. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.

24:24  A ki azt mondja a gonosznak: igaz vagy, azt átkozzák a népek, szidják a nemzetek;

24:25  de a megfeddőknek kellemes lesz a dolguk, és reájuk száll a jónak áldása.

24:26  Az ajkakat csókolja, a ki helyes szavakkal válaszol.

24:27  Készítsd el odakünn munkádat, és intézd el azt magadnak a mezőn; azután építsd fel házadat.

24:28  Ne légy ok nélkül tanú felebarátod ellen; vajon ámítanád-e ajkaiddal?

24:29  Ne mondd: amint velem tett, úgy teszek ő vele, viszonzok az embernek tette szerint.

24:30  Rest ember mezeje mellett mentem el, és esztelen ember szőlleje mellett;

24:31  s íme egészen benőtte a tövis, ellepte színét a csalán, és kőfala le volt rombolva.

24:32  Néztem én, ráfordítottam szívemet, láttam, tanulságot vettem.

24:33  Egy kis alvás, egy kis szendergés, egy kis kézösszekulcsolás, hogy feküdj;

24:34  majd el jön vándorként a te szegénységed és szűkölködésed, mint a pajzsos férfi.

Chapter 25

25:1  Ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedtek Chizkija, Jehúda királyának emberei.

25:2  Isten dicsősége elrejteni a dolgot, s a királyok dicsősége: kikutatni a dolgot.

25:3  Az ég magasságra s a föld mélységre – s a királyok szíve kikutathatatlan.

25:4  Eltávolították a salakot az ezüstből, s előállt az ötvös számára az edény:

25:5  távolítsák el a gonoszt a király elől, s megszilárdul az igazság által trónja.

25:6  Ne büszkélkedjél a király előtt és a nagyoknak helyére ne állj;

25:7  mert jobb, ha mondják neked: jer fel ide, semhogy megalázzanak a nemes előtt, a hogy látták szemeid.

25:8  Ne indulj hamar pörre, mert ugyan mit teszel majd a végén; mikor téged megszégyenít felebarátod.

25:9  Pörödet viseld felebarátoddal, de másnak titkát ne áruld el;

25:10  nehogy meggyalázzon téged az, a ki hallja, és rossz híred nem szűnik meg.

25:11  Arany almák ezüst díszítményekben: a maga módjára elmondott szó.

25:12  Arany gyűrű és színarany ékszer: bölcs feddő halló fülnek.

25:13  Mint hónak hidege aratás napján, olyan a hűséges követ a küldőinek, és urának lelkét felüdíti.

25:14  Felhők meg szél, de nincs eső: ember, ki dicsekedik hazug adománnyal.

25:15  Hosszantűrés által rábeszélhető a fejedelem és puha nyelv csontot tör.

25:16  Mézet találtál, egyél a míg elég neked, nehogy, jól lakván vele, kihánynád.

25:17  Gyérré tedd lábadat barátod házában, nehogy jól lakván veled, meggyűlölne téged.

25:18  Buzogány és kard és élesített nyíl: ember, a ki felebarátja ellen hamis tanúként vall.

25:19  Romlott fog, tántorgó láb: menedék, mely cserben hagy a szorongatás napján.

25:20  A ki leveti a ruhát fagynak napján, eczet a salétromra: olyan a ki énekeket énekel szomorú szívre.

25:21  Ha éhezik gyűlölőd, adj ennie kenyeret, és ha, szomjazik, adj innia vizet;

25:22  mert parazsat kaparsz fejére, és az Örökkévaló megfizet neked.

25:23  Az északi szél esőt szül, és bosszús arczot a titkos nyelv.

25:24  Jobb a háztető sarkában lakni, mint czivódó asszony és közös ház.

25:25  Hideg víz a bágyadt lélekre, olyan a jó hír messze országból.

25:26  Fölkavart forrás és elrontott kútfő: az igaz, a ki meginog a gonosz előtt.

25:27  Mézet sokat enni nem jó, s a dicsőség kutatása dicsőség.

25:28  Város, melybe rést törtek, mely fal nélkül van: ember, kinek indulatára nincsen fékezés.

Chapter 26

26:1  Mint a hó nyáron és mint eső aratáskor, úgy nem illő a tisztelet a balgához.

26:2  Mint a veréb, midőn költözik, mint a fecske, midőn repül: olyan az oknélküli átok, nem következik be.

26:3  Ostor a lónak, kantár a szamárnak, és vessző a balgák hátának.

26:4  Ne felelj a balgának az ő oktalansága szerint, nehogy hasonló légy hozzá te is.

26:5  Felelj a balgának oktalansága szerint, nehogy bölcs legyen a maga szemében.

26:6  Levágja lábait, erőszakot iszik, a ki üzenetet küld balgával.

26:7  Lelógnak a lábszárak a sántáról: olyan a példabeszéd a balgák szájában.

26:8  Mint a ki követ köt meg parittyában, olyan a ki a balgának tiszteletet ad.

26:9  Tüske akadt a részeg kezébe: olyan a példabeszéd a balgák szájában.

26:10  Íjász, a ki mindenkit megsebesít: olyan az, ki balgát bérel föl és csavargókat bérel föl.

26:11  Mint kutya, mely visszatér okádásához: balga, a ki megismételi oktalanságát.

26:12  Láttál valakit, a ki bölcs a maga szemében – reménye van a balgának, inkább mint neki.

26:13  Mondta a rest: fenevad van az úton, oroszlán a piaczok közt.

26:14  Az ajtó megfordul a sarkában s a rest az ő ágyában.

26:15  Bedugta kezét a rest a tálba, restelli szájához visszavinni.

26:16  Bölcsebb a rest a maga szemében, mint heten, kik ésszel felelnek.

26:17  Megfogja az ebnek füleit: a ki arra menve felháborodik pörön, mely nem az övé.

26:18  Mint a hóbortos, ki tüzes szereket lő, nyilakat meg halált:

26:19  olyan azon ember, ki megcsalta felebarátját és azt mondja: hiszen én tréfálok.

26:20  Fa híján elalszik a tűz, mikor nincs suttogó, elhallgat a viszály.

26:21  Szén a parázsnak és fa a tűznek és viszálykodás embere a pörnek szítására!

26:22  A suttogó szavai akár a csemege, s azok leszálltak a testnek kamaráiba.

26:23  Salakos ezüst rávonva cserépre: forró ajkak és gonosz szív.

26:24  Ajkaival tetteti magát a gyűlölő, de belsejében cselt hány.

26:25  Midőn kedvessé teszi hangját, ne higyj ő benne, mert hét utálatosság van szívében.

26:26  Eltakarja magát a gyűlölet ámítással: nyilvánvalóvá lesz rosszasága a gyülekezetben.

26:27  A ki vermet ás, abba beleesik és a ki követ gördít, hozzá tér az vissza.

26:28  A hazug nyelv gyűlöli a kiket összezúzott, és a sima száj elcsúszást okoz.

Chapter 27

27:1  Ne dicsekedjél a holnapi nappal, mert nem tudod mit szül a nap.

27:2  Dicsérjen más téged és ne tenszájad idegen és ne tenajkaid.

27:3  Kő nehézsége, föveny súlyossága: de az oktalannak bosszúsága kettejöknél nehezebb.

27:4  Indulatnak kegyetlensége és haragnak áradása; de ki állhat meg a féltékenység előtt?

27:5  Jobb a nyílt feddés, mint a rejtett szeretet.

27:6  Hűségesek a barátnak verései, s bőségesek a gyűlölőnek csókjai.

27:7  Jóllakott lélek tapossa a színmézet, de éhező léleknek minden keserű édes.

27:8  Mint madár, mely elbujdosik fészkéből, olyan a férfi, ki elbujdosik helyéből.

27:9  Olaj meg füstölőszer megörvendezteti a szívet: olyan a barát édessége lelkének tanácsából.

27:10  Barátodat és atyád barátját el ne hagyd, és testvéred házába ne menj szerencsétlenséged napján; jobb a közeli szomszéd, mint távoli testvér.

27:11  Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek gyalázómnak!

27:12  Az okos látta a bajt és elrejtőzött; az együgyűek tova haladtak, lakoltak.

27:13  Vedd el ruháját, mert kezeskedett másért, az idegen nőért zálogold őt meg.

27:14  A ki barátját fennhangon áldja korán reggel, átoknak tudatik az be neki.

27:15  Csepegő eresz esőzés napján és czivódó asszony egyenlő;

27:16  a ki őt elrejtette, szelet rejtett el, és olaj a jobbjában elkiáltja magát.

27:17  Vasat vason élesítenek, és ember élesíti társának tekintetét.

27:18  A ki őrzi a fügefát, enni fogja gyümölcsét, s a ki megőrzi urát, azt tisztelni fogják.

27:19  Mint a víz az arczot az arcznak, úgy a szív az embert az embernek.

27:20  Alvilág és enyészet nem laknak jól, s az ember szemei sem laknak jól.

27:21  Tégely az ezüstnek, kohó az aranynak, és az ember dicsérete szerint. Mert nem örökké tart a gazdagság; avagy a korona nemzedékre meg nemzedékre marad-e?

27:22  Ha megtöröd az oktalant mozsárban dara között a törővel, nem távozik tőle az ő oktalansága. Eltűnt a fű, mutatkozott a sarjú, és betakaríttatnak a hegyek füvei;

27:23  Ismerd meg jól nyájad színét, fordítsd szívedet a nyájakra.

27:26  juhok a ruházásodra és mező vételárául bakok;

27:27  és kecskék teje eleségedül elegendő, házad népe eleségéül, meg élelmül szolgálóidnak.

Chapter 28

28:1  Megfutamodtak, bár üldöző nincs, a gonoszok, de az igazak olyanok, mint bátorságos oroszlán.

28:2  Az ország bűne által sokan vannak vezérei, de ember által, ki ért és tud, szilárdan marad sokáig.

28:3  Ember, ki szegény és fosztogatja a gyöngéket: eső, mely elsöpör, de kenyér nincs.

28:4  A kik elhagyják a tant, dicsérik a gonoszokat, de a kik megőrzik a tant, fölgerjednek ellenük.

28:5  Rossz emberek nem értik a jogot, de kik az Örökkévalót keresik, mindent értenek.

28:6  Jobb a szegény, ki gáncstalanságában jár, mint a ki fonák az utjain, ha gazdag is.

28:7  Megóvja a tant az értelmes fiú, s a ki dőzsölőkkel társul, szégyent hoz atyjára.

28:8  A ki sokasítja vagyonát kamattal és többlettel, annak gyűjti, ki szegényeken könyörül.

28:9  A ki elfordítja fülét, hogy ne hallja a tant, annak imádsága is utálat.

28:10  A ki megtéveszti az egyeneseket rossz úton, ő esik bele a vermébe, de a gáncstalanok jót fognak örökölni.

28:11  Bölcs a maga szemében a gazdag ember, de a szegény, a ki értelmes, kikutatja őt.

28:12  Midőn ujjonganak az igazak, nagy a dicsőség, de midőn felülkerekednek a gonoszok, keresni kell az embert.

28:13  A ki eltakarja büntetteit, nem fog boldogulni, de a ki bevallja és elhagyja, irgalmat fog találni.

28:14  Boldog az ember, ki mindig retteg, de a ki megkeményíti szívét, bajba esik.

28:15  Ordító oroszlán és mohó medve: gonosz uralkodó szegény népen.

28:16  Fejedelem, hiányos az értelmességben és nagy a zsarolásban – a ki gyűlöli a haszonlesést, az soká fog élni!

28:17  Ember, kit megöltnek vére nyomaszt, a gödörig fusson, ne tartsák őt!

28:18  Ki gáncstalanul jár, megsegíttetik, de a ki fonák az útjain, az egyiken elesik.

28:19  A ki földjét műveli, jóllakik kenyérrel, de a ki üres dolgokat hajhász, jóllakik szegénységgel.

28:20  Hűséges embernek bő áldás jut; de a ki siet meggazdagodni, nem marad büntetlenül.

28:21  Tekintélyt ismerni nem jó, s egy darab kenyérért bűnössé lesz a férfi.

28:22  Utána rohan a vagyonnak az irigy szemű ember, és nem tudja, hogy hiány jön rá.

28:23  A ki meginti az embert, utóbb kegyet fog találni, inkább mint a sima nyelvű.

28:24  A ki megrabolja atyját és anyját és azt mondja: nincs bűn, társa ő a rontó embernek.

28:25  A telhetetlen lelkű viszályt gerjeszt, de a ki az Örökkévalóban bízik, bőségben részesül.

28:26  A ki önszívében bízik, az balga, de a ki bölcsességben jár, az megmenekszik.

28:27  A ki szegénynek ad, annál nincs hiány, de a ki elfordítja szemeit, annak bő átok jut.

28:28  Mikor felülkerekednek a gonoszok, elrejtőzik az ember, de mikor elvesznek, megsokasodnak az igazak.

Chapter 29

29:1  A feddés embere, a ki megkeményíti nyakát, hirtelen fog megtöretni és nincs gyógyulás.

29:2  Midőn sokasodnak az igazak, örül a nép; de midőn uralkodik a gonosz, nyög a nép.

29:3  Ember, ki bölcsességet szeret, megörvendezteti atyját, de a ki parázna nőkkel társul, elveszíti a vagyont.

29:4  A király jog által fennállást ad az országnak, de az adók embere lerombolja.

29:5  Férfi, ki hízeleg felebarátjának, hálót terít ki lábainak.

29:6  Rossz ember büntettében tőr van, de az igaz ujjong és örül.

29:7  Ismeri az igaz a szegények jogát, a gonosz nem érti meg a tudást.

29:8  A csúfolás emberei fölszítják a várost, de a bölcsek lecsillapítják a haragot.

29:9  Bölcs ember, ki pörösködik oktalan emberrel, akár háborog, akár mosolyog, nincs nyugta.

29:10  A vérontás emberei gyűlölik a gáncstalant, és az egyenesek gondoskodnak lelkükről.

29:11  Egész indulatát szabadon engedi a balga, de a bölcs utoljára lecsendesíti.

29:12  Uralkodó, ki hazug szóra figyel, annak szolgái mind gonoszok.

29:13  Szegény és elnyomás embere találkoztak, mindkettejük szemeinek megvilágosítója az Örökkévaló.

29:14  Király, ki igazsággal ítéli a szegényeket, annak trónja mindenkorra megszilárdul.

29:15  Vessző és intés bölcsességet ad, de a szabadjára eresztett fiú szégyent hoz anyjára.

29:16  Midőn megsokasodnak a gonoszok, sokasodik a bűn, de az igazak meglátják elestüket.

29:17  Fenyítsd fiadat és nyugalmat ad neked, és gyönyöröket szerez lelkednek.

29:18  Látomás nélkül elvadul a nép, de a ki megőrzi a tant, boldog az!

29:19  Szavak által nem okul a szolga, mert érti ugyan, de nincs felelet.

29:20  Láttál embert, ki hirtelenkedik beszédében; inkább van a balgának reménye, mint neki.

29:21  Ki elkényezteti ifjúkortól fogva szolgáját, a végén az úrfivá lesz.

29:22  Haragos ember viszályt gerjeszt, és indulatos embernél sok a bűntett.

29:23  Az ember büszkesége megalázza őt, de az alázatos lelkű szert tesz tiszteletre.

29:24  Ki tolvajjal osztozkodik, gyűlöli a lelkét; esküt hall, de nem vallhat.

29:25  Az ember rettegése tőrt szerez, de ki az Örökkévalóban bízik, megótalmaztatik.

29:26  Sokan keresik fel az uralkodó színét, de az Örökkévalótól van az ember igaza.

29:27  Az igazak utálata a jogtalanság embere és a gonosznak utálata az egyenes útu.

Chapter 30

30:1  Águrnak, Jáhé fiának szavai. Beszéd. Úgymond a férfi Itiélnek, Itiélnek és Ukálnak.

30:2  Bizony tudatlanabb vagyok bárkinél, és emberi értelmem nincs nekem;

30:3  s nem tanultam bölcsességet, és a Szentnek megismerését nem tudom.

30:4  Ki szállt fel az égbe és szállt alá; ki gyűjtött szelet a markába; ki kötött vizet ruhájába; ki állapította meg a föld végeit mind? Mi a neve, és mi fiának neve, hogyha tudod?

30:5  Istennek: minden szava salaktalan, pajzsa ő mind a benne menedéket keresőknek.

30:6  Ne tégy hozzá szavaihoz, nehogy rád czáfoljon és hazugnak bizonyulj.

30:7  Kettőt kértem tőled, ne vond meg tőlem, mielőtt meghalok.

30:8  Hamisságot és hazug szót távoztass tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nekem, eledelül add nekem kiszabott kenyeremet:

30:9  nehogy jóllakjam és tagadóvá lennék s mondanám, ki az Örökkévaló; s nehogy elszegényedjem és lopnék s megsérteném Istenemnek nevét.

30:10  Ne vádold be a szolgát uránál, nehogy átkozzon téged és te bűnhődnél.

30:11  Nemzedék, mely átkozza atyját, és anyját nem áldja;

30:12  nemzedék, mely tiszta a maga szemeiben, de szennyétől nem mosatott meg;

30:13  nemzedék – mily büszkék a szemei, és szempillái hogy emelkednek!

30:14  Nemzedék, melynek kardok a fogai és kések a zápfogai, hogy megegyék a szegényeket, ki az országból, és a szűkölködőket el az emberek közül.

30:15  Alúkának két lánya van: adj, adj; hárman vannak, kik nem laknak jól, négyen, kik nem mondják: elég!

30:16  Alvilág, elzárt anyaméh, a föld, mely nem lakik jól vízzel, és a tűz, mely nem mondja: elég!

30:17  Szem, mely kigúnyolja atyját és kicsúfolja az anyja iránt való engedelmességet, azt kivájják a völgynek hollói és megeszik a fiatal sasok.

30:18  Három az, a mi csodálatos nekem, és négy, amit nem tudok:

30:19  a sasnak útja az égen, kígyónak útja a, sziklán, hajónak útja a tenger szívében és férfi útja a fiatal nőnél.

30:20  Ilyen az útja az asszonynak, ki házasságot tör: evett, megtörölte száját és mondja: nem cselekedtem jogtalanságot.

30:21  Három alatt reszket a föld s négy alatt – nem bírja elviselni:

30:22  szolga alatt, midőn király lesz, s aljas alatt, midőn jóllakik kenyérrel;

30:23  gyűlölt nő alatt, midőn férjhez megy és szolgáló alatt, midőn örököse lesz űrnőjének.

30:24  Négyen vannak a földnek kicsinyei és azok bölcsességes bölcsek:

30:25  a hangyák nem erős nép és elkészítették nyáron a kenyerüket;

30:26  a hegyi nyulak nem hatalmas nép és a sziklába rakták házukat;

30:27  királya nincs a sáskának és kivonult rendezetten mindnyája;

30:28  a gyíkot kézzel foghatod, és ott van a királyi palotában.

30:29  Hárman vannak a szép léptűek és négyen a szép járásúak:

30:30  az oroszlán hős az állatok közt s nem tér ki senki elől;

30:31  a fürge derekú vagy a kecskebak, és a király, kivel szemben nincs megállhatás.

30:32  Ha elvetemültél emelkedésedben és ha gazul viselkedtél: kezet szájra!

30:33  Mert tejnek szorítása kihoz vajat és orrnak szorítása kihoz vért, és harag szorítása kihoz viszályt.

Chapter 31

31:1  Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.

31:2  Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?

31:3  Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.

31:4  Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!

31:5  Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.

31:6  Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;

31:7  igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.

31:8  Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.

31:9  Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.

31:10  Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.

31:11  Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.

31:12  Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.

31:13  Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.

31:14  Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.

31:15  Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.

31:16  Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.

31:17  Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.

31:18  Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.

31:19  Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.

31:20  Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.

31:21  Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.

31:22  Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.

31:23  Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.

31:24  Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.

31:25  Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.

31:26  Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.

31:27  Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.

31:28  Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.

31:29  Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.

31:30  Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.

31:31  Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!