HunIMIT - Jeremiah

Chapter 1

1:1  Jirmejáhú, Chilkijáhú fiának beszédei, a papok egyikének, kik Anátótban, Benjámin vidékén laktak;

1:2  kihez lett az Örökkévaló igéje Jósijáhú, Ámón fia, Jehúda királyának napjaiban, uralkodásának tizenharmadik évében;

1:3  és lett Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának napjaiban, egészen végéig Czidkíjáhú, Jósíjáhú fia, Jehúda királya tizenegyedik évének, Jeruzsálem számkivetéséig az ötödik hónapban.

1:4  Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

1:5  Mielőtt az anyaméhben alkottalak, ismertelek, és mielőtt kijöttél a méhből, megszenteltelek, prófétává tettelek a nemzetek számára.

1:6  És mondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló íme, én nem tudok beszélni, mert fiatal vagyok.

1:7  Szólt hozzám az Örökkévaló: Ne mondd, fiatal vagyok, hanem bárkihez küldelek, menj és bármit parancsolok neked, beszélj.

1:8  Ne félj tőlük, mert veled vagyok, hogy megmentselek, úgymond az Örökkévaló.

1:9  Erre kinyújtotta az Örökkévaló a kezét és megérintette vele számat; és szólt hozzám az Örökkévaló: Íme, szavaimat adtam szádba.

1:10  Lásd, rendeltelek e mai napon a nemzetek és királyságok fölé, hogy kiszakíts és leronts, hogy pusztíts és rombolj, hogy építs és plántálj.

1:11  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván: Mit látsz, Jirmejáhú? Mondtam: Mandulavesszőt látok.

1:12  És szólt hozzám az Örökkévaló: Jól láttál, mert őzködöm az én igém fölött, hogy megtegyem.

1:13  És lett hozzám az Örökkévaló igéje másodszor, mondván: Mit látsz? Mondtam: Forró fazekat látok és előrésze észak felől van.

1:14  És szólt hozzám az Örökkévaló. Észak felől nyílik meg a veszedelem mind az ország lakóira.

1:15  Mert íme én elhívom az északi királyságoknak mind a nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, eljönnek és oda teszik kiki a trónját Jeruzsálem kapuinak bejáratához és mind a falai ellen köröskörül és mind a Jehúda városai ellen.

1:16  És kimondom ítéleteimet felettük minden rosszaságuk miatt, hogy elhagytak engem és más isteneknek füstölögtettek és leborultak kezeik művei előtt.

1:17  Te pedig övezd föl derekadat, kelj fel és mondd el nekik mindazt, amit neked parancsolok, ne rettegj tőlük, hogy meg ne rettentselek előttük.

1:18  És én, íme teszlek ma erősített várossá, vízoszloppá és ércfalakká az egész ország ellen, Jehúda királyainak, nagyjainak, papjainak és az ország népének:

1:19  harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert veled vagyok, úgymond az Örökkévaló, hogy megmentselek.

Chapter 2

2:1  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

2:2  Menj és hirdesd Jeruzsálem fülei hallatára, mondván: Így szól az Örökkévaló: Megemlékezem számodra ifjúkorod kegyéről, menyasszonykorod szeretetéről, hogy követtél engem a pusztában, be nem vetett földön.

2:3  Szentség Izrael az Örökkévalónak, termésének zsengéje, mind akik megeszik, bűnbe esnek, veszedelem jön rájuk, úgymond az Örökkévaló.

2:4  Halljátok az Örökkévaló igéjét, Jákob haza, és mind az Izrael házának nemzetségei.

2:5  Így szól az Örökkévaló: mi jogtalanságot találtak bennem őseitek, hogy eltávolodtak tőlem és jártak a hiábavalóság után és hiábavalókká lettek?

2:6  És nem mondták: Hol van az Örökkévaló, ki felhozott bennünket Egyiptom országából, ki bennünket vezetett a pusztában, sivatag és gödör földjén, szárazság és sötétség földjén, oly földön, melyen nem ment át senki és ahol ember nem lakott.

2:7  És elvittelek benneteket termőföld országába, hogy egyétek gyümölcsét és javát; de ti bejöttetek és megtisztátalanítottátok országomat, birtokomat pedig utálattá tettétek.

2:8  A papok nem mondták, hol van az Örökkévaló, a tan kezelői nem ismertek engem, a pásztorok elpártoltak tőlem, és a próféták a Báalban prófétáltak és nem-használók után jártak.

2:9  Ezért egyre pörölök veletek, úgymond az Örökkévaló, és fiaitok fiaival is pörölök.

2:10  Mert keljetek át a kittimbeliek szigeteire és lássátok, s Kédárba küldjetek és figyeljétek meg nagyon és lássátok, vajon történt-e ilyesmi?

2:11  Vajon cserélt-e nemzet istent – noha azok nem istenek – népem pedig felcserélte dicsőségét nem használóval!

2:12  Iszonyodjatok amiatt egek, borzadjatok és irtózzatok nagyon, úgymond az Örökkévaló.

2:13  Mert két gonoszságot követett el a népem: engem elhagytak, élő víz forrását, hogy kutakat vájjanak ki maguknak, repedezett kutakat, melyek nem fogják a vizet.

2:14  Rabszolga-e Izrael, avagy házban szülött-e, miért lett prédává?

2:15  Ráordítottak oroszlánok, hallatták hangjukat; országát pusztulássá tették, városai felgyújtattak, nincs lakójuk.

2:16  Nóf és Tachpanchész fiai is zúzzák fejed tetejét.

2:17  Nemde ezt az hozza rád, hogy elhagytad az Örökkévalót, Istenedet, midőn vezetőd volt az úton!

2:18  Most pedig mi dolgod van az Egyiptomba való úton, hogy a Síchór vizét igyad? És mi dolgod van az Assúrba való úton, hogy a folyam vizét igyad?

2:19  Megfenyít téged a gonoszságod és elpártolásaid megbüntetnek téged: tudd meg hát és lásd, hogy rossz és keserű az, hogy elhagytad az Örökkévalót, Istenedet, és nincs rajtad az én félelmem, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura.

2:20  Mert régtől fogva eltörted igádat, széttépted köteleidet és mondtad: nem szolgálok; mert minden magas dombon és minden zöldellő fa alatt leterülsz, te parázna!

2:21  Én pedig nemes venyigéül ültettelek, csupa igaz magot; és hogyan változtál át idegen szőlőtő vadhajtásaivá!

2:22  Bizony, ha lúggal mosakodnál és tékozolnád magadra a szappant, folt előttem a te bűnöd, úgymond az Úr, az Örökkévaló.

2:23  Hogy mondhatod: nem tisztátalanodtam meg, a Báalok után nem jártam! Lásd utadat a völgyben, ismerd meg mit cselekedtél, gyors kancateve, mely összekuszálja útjait!

2:24  Nőstény vadszamár, szokva a pusztához, lelke vágyában lihegett levegő után, kívánságát ki gátolja meg? Mind a keresői nem fáradnak el, az ő hónapjában megtalálják.

2:25  Óvd lábadat a meztelenségtől és torkodat a szomjúságtól! De azt mondtad: hiába, nem, mert szeretem az idegeneket és utánuk megyek.

2:26  Valamint megszégyenül a tolvaj, midőn rajtakapják. úgy vallott szégyent Izrael háza, ők, királyaik, nagyjaik, papjaik és prófétáik.

2:27  Azt mondják a fának: atyám vagy, és a kőnek: te szültél bennünket, mert háttal fordultak felém és nem arccal, de veszedelmük idején azt mondják kelj fel és segíts meg bennünket!

2:28  Hol vannak hát isteneid, melyeket készítettél magadnak? Keljenek fel, vajon megsegítenek-e téged veszedelmed idején! Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, oh Jehúda.

2:29  Miért pereltek ellenem? Mindnyájatok elpártoltatok tőlem, úgymond az Örökkévaló.

2:30  Hiába vertem fiaitokat, fenyítést nem fogadtak el, megemésztette kardotok prófétáitokat, mint pusztító oroszlán.

2:31  Nemzedék ti, lássátok az Örökkévaló igéjét! Vajon puszta voltam-e Izraelnek vagy sötétség országa; miért mondta népem: dacolunk, nem jövünk többé hozzád.

2:32  Vajon elfelejti-e a hajadon az ő díszét, a menyasszony az ő övét? Népem pedig elfelejtett engem számtalan napokon át.

2:33  De jól intézed utadat, hogy szerelmet keress ezért a rossz nőket is tanítottad útjaidra.

2:34  Ruháid szélén is találtatott megölt ártatlan szegényeknek vére, nem betörésen érted őket, hanem mind a helyeken!

2:35  Azt mondtad: ártatlan vagyok, bizony elfordul tőlem haragja; íme én ítéletre szállok veled, mivelhogy azt mondod: nem vétkeztem.

2:36  Mit járkálsz oly nagyon megváltoztatva utadat? Egyiptom miatt is meg fogsz szégyenülni, amint megszégyenültél Assúr miatt.

2:37  Ettől is kimész kezeiddel fejed fölött: mert megvetette az Örökkévaló a te birodalmadat és nem fogsz velük boldogulni.

Chapter 3

3:1  Mondom: Ha. elküldi a férj a feleségét és elmegy tőle s más férfié lesz, vajon visszaveheti-e még, nemde fertőzötten fertőzve volna amaz ország? És te paráználkodtál sok társsal és visszatérnél hozzám úgymond az Örökkévaló?

3:2  Emeld fel szemeidet a hegycsúcsokra és lásd, hol nem háltak veled! Az utakon vártál rájuk, mint az arabs a pusztában: és megfertőztetted az országot paráznaságaiddal és gonoszságoddal.

3:3  És megvonatott a zápor, és a tavaszi eső nem volt, de olyan volt homlokod, mint parázna asszonyé, vonakodtál elpirulni.

3:4  Nemde mostantól fogva hívsz engem: atyám, ifjúkorom hitvese vagy;

3:5  vajon örökké tart-e haragot, avagy mindétig megőrzi-e? Íme beszéltél és megcselekszed a gonoszságokat és képes vagy rá!

3:6  Szólt hozzám az Örökkévaló Jósijáhú király napjaiban: Láttad-e, mit cselekedett Izrael, az elpártolt? Elmegy minden magas hegyre és minden zöldellő fa alá és paráználkodik ott.

3:7  Mondtam ugyan: miután mindezeket cselekedte, hozzám tér vissza, de nem tért vissza; ezt látta nővére, Jehúda, a hűtlen.

3:8  És láttam, hogy miután mind amiatt, amiért házasságot tört Izrael, az elpártolt, elküldtem őt és adtam neki válólevelét, mégsem félt nővére Jehúda, a hűtlen, hanem ment és paráználkodott ő is;

3:9  úgy, hogy hitvány paráznaságától meg van fertőzve az ország és házasságot tört a kővel meg a fával.

3:10  És mindamellett sem tért meg hozzám nővére Jehúda, a hűtlen, egész szívével, hanem hazugsággal, úgymond az Örökkévaló.

3:11  És szólt hozzám az Örökkévaló: Igazabbnak bizonyult Izrael, az elpártolt, mint Jehúda, a hűtlen.

3:12  Menj és kiáltsd e szavakat észak felé és mondjad: Térj meg Izrael, te elpártolt, úgymond az Örökkévaló, nem leszek rátok haragos, mert kegyes vagyok, úgymond az Örökkévaló, nem örökké tartok haragot.

3:13  Csakhogy ismerd be bűnödet, hogy az Örökkévalótól, Istenedtől elpártoltál és szétszórtad útjaidat az idegeneknek minden zöldellő fa alá, de szavamra nem hallgattatok, úgymond az Örökkévaló.

3:14  Térjetek meg, ti elpártolt gyermekek, úgymond az Örökkévaló, mert én vagyok az uratok, majd veszlek benneteket, egyet a városból és kettőt a nemzetségből és elhozlak Cziónba.

3:15  És adok nektek pásztorokat szívem szerint, és legeltetnek benneteket tudással és belátással.

3:16  És lesz, midőn sokasodtok és szaporodtok az országban ama napokban, úgymond az Örökkévaló, nem mondják többé: az Örökkévaló szövetségének ládája; észbe sem jut, nem emlékeznek róla és nem gondolnak rá, nem is készítik többé.

3:17  Amaz időben nevezni fogják Jeruzsálemet az Örökkévaló trónjának és hozzágyűlnek mind a népek az Örökkévaló nevéért Jeruzsálembe; és nem járnak többé gonosz szívük makacssága után.

3:18  Ama napokban menni fog Jehúda háza Izrael házával, és bemennek együttesen az észak országából azon országba, melyet birtokul adtam őseiteknek.

3:19  Azt mondtam én: Miképpen helyezlek el a gyermekek közt, adok neked gyönyörűséges országot, a nemzetek legeslegdíszesebb birtokát; azt mondtam: atyának fogsz engem nevezni és tőlem nem fogsz elpártolni.

3:20  Ámde miként hűtlen lett egy asszony a hitvese iránt, úgy hűtlenkedtetek ellenem, Izrael háza, úgymond az Örökkévaló.

3:21  Hang hallatszott a hegycsúcsokon, Izrael fiainak könyörgő sírása, mert elferdítették útjukat, elfelejtették az Örökkévalót, Istenüket.

3:22  Térjetek meg, elpártolt gyermekek, meggyógyítom elpártolásotokat! Íme mi jöttünk hozzád, mert te vagy az Örökkévaló, mi Istenünk.

3:23  Valóban hazugul van a zajongás a halmokról, a hegyeken; valóban az Örökkévalóban, Istenünkben van Izrael segedelme.

3:24  És a szégyen emésztette meg őseink szerzeményét ifjúkorunktól fogva, juhaikat és ökreiket, fiaikat és leányaikat.

3:25  Feküdnünk kell szégyenünkben, elborít bennünk gyalázatunk, mert az Örökkévaló, Istenünk ellen vétkeztünk, mi és őseink, ifjúkorunktól fogva mind e mai napig, és nem hallgattunk az Örökkévalónak, Istenünknek szavára.

Chapter 4

4:1  Ha megtérsz, Izrael, úgymond az Örökkévaló, hozzám megtérsz és ha eltávolítod undokságaidat színem elől és nem kóborolsz,

4:2  hanem esküszöl él az Örökkévaló, hűségben, jogosságban és igazságban: akkor áldani fogják magukat vele a nemzetek és vele dicsekednek.

4:3  Mert így szól az Örökkévaló Jehúda embereihez és Jeruzsálemhez: Szántsatok föl magatoknak ugart és ne vessetek tövisek közé.

4:4  Metéljétek körül magatokat az Örökkévalónak és távolítsátok el szívetek előbőrét, Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói, nehogy tűzként törjön ki haragom és égjen és senki nem oltja cselekedeteitek gonoszsága miatt.

4:5  Jelentsétek Jehúdában és Jeruzsálemben hallassátok, mondjátok fújjátok meg a harsonát az országban, kiáltsátok ki teljes erővel és mondjátok: gyülekezzetek, hadd megyünk az erősített városokba.

4:6  Emeljetek zászlót Czión felé, meneküljetek el, ne álljatok meg, mert veszedelmet hozok észak felől és nagy romlást.

4:7  Fölkerekedett az oroszlán az ő sűrűjéből és a népek megrontója elindult, kijött helyéből, hogy országodat pusztulássá tegye, városaid elpusztuljanak, lakó nélkül.

4:8  Emiatt kössetek föl zsákot, gyászt tartsatok és jajgassatok, mert nem fordult el tőlünk az Örökkévaló fellobbant haragja.

4:9  És lesz ama napon, úgymond az Örökkévaló, elvész a királynak szíve és a nagyoknak szíve és eliszonyodnak a papok, és a próféták elámulnak.

4:10  Én megmondtam: Jaj, Uram, Örökkévaló, valóban ámítva ámítottad ezt a népet és Jeruzsálemet, mondván: békétek lesz, holott a lélekig ért a kard.

4:11  Abban az időben azt mondják a népről és Jeruzsálemről forró szél a hegycsúcsokról a pusztában népem leánya felé – nem szórásra és nem tisztításra;

4:12  ezeknél teljesebb szél ér engem. Most én is ítéletet mondok ki felettük.

4:13  Íme mint a felhők jön fel, s mint a szélvész olyanok a szekerei, gyorsabbak a sasoknál lovai, jaj nekünk, mert elpusztíttattunk.

4:14  Mosd meg szívedet a gonoszságtól, Jeruzsálem, hogy megsegíttessél, meddig lakozzanak benned jogtalan gondolataid!

4:15  Mert hallga, hírmondó Dán felől és vésznek hallatója Efraim hegyéről.

4:16  Jelentsétek a nemzeteknek, íme hallassátok Jeruzsálem felől, ostromlók jönnek messze földről és Jehúda városai ellen emelik hangjukat:

4:17  mint mezőőrök, úgy vannak ellene köröskörül, mert irántam engedetlenkedett, úgymond az Örökkévaló.

4:18  Utad és cselekedeteid tették neked ezt, ez a te gonoszságod, azt, hogy keserű, hogy szívedig ért.

4:19  Beleim, beleim, hogy remegek, szívem falai, zúg az én szívem, nem hallgathatok, mert harsona hangját hallottad lelkem, harcnak riadását.

4:20  Romlást romlásra hirdetnek, mert elpusztíttatott az egész ország, hirtelen elpusztíttattak sátraim, egy pillanat alatt kárpitjaim.

4:21  Meddig kell látnom a zászlót, hallanom a harsona hangját?

4:22  Bizony oktalan a népem, engem nem ismernek, dőre fiuk és nem értelmesek ők, bölcsek ők rosszat tenni, de jót tenni nem tudnak.

4:23  Néztem a földet és íme puszta és üres, az egekre es nincs meg a világosságunk.

4:24  Néztem a földet és íme megrengnek és mind a halmok megrázkódnak

4:25  Néztem és íme nincs meg az ember és mind az ég madara elköltözött.

4:26  Néztem és íme a termőföld pusztává lett és mind a városai romba dőltek az Örökkévaló miatt, fellobbant haragja miatt.

4:27  Mert így szól az Örökkévaló: Pusztulássá lesz az egész ország, de végpusztítást nem teszek.

4:28  Emiatt gyászol a föld és elsötétülnek az egek fölülről, amiatt, hogy szóltam, szándékoltam s nem bántam meg, sem attól el nem térek.

4:29  A lovas és íjász zajától megfutamodik az egész város, a sűrűkbe mentek és a sziklákra szálltak: az egész város elhagyatva, senki sem lakik bennük.

4:30  Te pedig, kifosztatván, mit fogsz cselekedni? Bár bíborba öltözöl, bár aranydísszel díszíted magad, bár kendőzve föltéped szemeidet, hiába szépíted magad, megvetettek téged a szeretők, életedre törnek.

4:31  Mert hangot mint vajúdó nőét hallottam, jajkiáltást mint először szülőét, Czión leányának hangját, piheg, terjesztgeti kezeit: Oh, jaj nekem, mert elbágyadt a lelkem öldöklőktől!

Chapter 5

5:1  Járjatok szerte-széjjel Jeruzsálem utcáin és lássátok csak és tudjátok, és keressetek piacain, vajon találtok-e valakit, van-e, aki jogosságot cselekszik, hűséget keres és megbocsátok neki.

5:2  És ha azt mondják: él az Örökkévaló, bizony hazugul esküsznek.

5:3  Örökkévaló, szemeid nemde hűségre tekintenek? Verted őket, de nem fájlalták, enyésztetted őket – vonakodtak elfogadni oktatást; erősebbé tették arcukat a sziklánál, vonakodtak megtérni.

5:4  És én azt mondtam, csak szegények azok, oktalankodnak, mert nem ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét.

5:5  Hadd megyek el a nagyokhoz, hadd beszélek velük, mert ők ismerik az Örökkévaló útját, Istenük törvényét; ámde ők egyaránt eltörték a jármot, szétszakították a köteleket.

5:6  Azért öli őket oroszlán az erdőből, a sivatagok farkasa pusztítja, őket, párduc leselkedik városaikra, bárki kimegy azokból, széttépetik, mert számosak lettek bűntetteik, hatalmasak elpártolásaik.

5:7  Ugyan miért bocsássak meg neked? Gyermekeid elhagytak engem és nem-istenekre esküdtek, jóllakattam őket, de ők házasságot törtek és parázna nő házában csődültek össze.

5:8  Jól táplált lovak ők reggelenként, kiki felebarátja feleségére nyerítenek.

5:9  Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ilyen nemzeten ne álljon bosszút a lelkem?

5:10  Menjetek föl falaira és rontsatok, de végpusztítást ne tegyetek, távolítsátok el hajtásait, mert nem az Örökkévalóé azok.

5:11  Mert hűtlenkedve hűtlenkedtek irántam Izrael háza és Jehúda háza, úgymond az Örökkévaló.

5:12  Megtagadták az Örökkévalót és mondták: nem ő az, és nem fog ránkjönni a veszedelem és kardot és éhséget nem fogunk látni;

5:13  a próféták pedig széllé lesznek és az ige nincs bennük: így történjék velük!

5:14  Ezért így szól az Örökkévaló, a seregek Istene: minthogy szóltátok e szót, íme szavaimat a te szádban tűzzé teszem és ezt a népet fává, hogy megeméssze őket.

5:15  Íme én hozok rátok népet távolról, oh Izrael háza, úgymond az Örökkévaló; kemény nép az, őskortól való nép az, nép, melynek nem ismered nyelvét és nem érted, mit beszél.

5:16  Tegze olyan, mint a nyitott sír, mindnyájan hősök.

5:17  És megeszi termésedet és kenyeredet, melyet ennének fiaid és leányaid, megeszi juhaidat és ökreidet, megeszi szőlődet és fügefádat; szétrombolja erősített városaidat, amelyekben bízol, a karddal.

5:18  De azokban a napokban is, úgymond az Örökkévaló, nem teszek rajtatok végpusztítást.

5:19  És lesz, ha, azt mondjátok, mi miatt tette velünk az Örökkévaló, a mi Istenünk mindezeket – akkor szólj hozzájuk: Amint ti elhagytatok engem és szolgáltatok idegen isteneket országotokban, úgy fogtok szolgálni idegeneket oly országban, mely nem a tietek.

5:20  Hirdessétek ezt Jákob házában és hallassátok Jehúdában, mondván:

5:21  Halljátok csak ezt, dőre, ész nélküli nép, akiknek szemük van és nem látnak, fülük van és nem hallanak.

5:22  Vajon engem nem féltek-e, úgymond az Örökkévaló, avagy tőlem nem reszkettek-e, aki fövenyt tettem határul a tengernek örök törvényül, hogy meg ne szegje; megmozognak, de nem bírnak, és zúgnak hullámai, de nem szegik meg.

5:23  De e népnek makacs és engedetlen szíve volt, elszakadtak és elmentek.

5:24  És nem mondták szívükben: féljük csak az Örökkévalót, Istenünket, ki esőt ad, őszi esőt és tavaszi esőt a maga idején, az aratás megszabott heteit megőrzi nekünk.

5:25  Bűneitek elhajlították ezeket, és vétkeitek megvonták tőletek a jót.

5:26  Mert találtatnak népemben gonoszok, fürkésznek, mint ahogy leguggolnak a madarászok; fölállítottak csapdát, hogy embereket fogjanak.

5:27  Mint madárral teli kalitka, úgy telvék házaik csalárdsággal; azért nőttek és gazdagodtak meg.

5:28  Megkövéredtek, megfényesedtek, túl is csaptak a gonosz beszédek, törvényt nem tesznek, törvényt az árvának, az árva igazságát, hogy boldoguljanak, és a. szűkölködőknek nem szolgáltattak jogot.

5:29  Vajon ezeket ne büntessem-e meg, úgymond az Örökkévaló, avagy ily nemzeten ne álljon bosszút lelkem?

5:30  Iszonyúság és borzasztóság történt az országban.

5:31  A próféták hazugan prófétáltak és a papok uralkodnak mellettük és népem szereti így, de mit tesztek majd a végén?

Chapter 6

6:1  Meneküljetek el, Benjámin fiai, Jeruzsálemből, és Tekóában fújjátok meg a harsonát és Bét-Kérem fölött emeljetek tűzjelt, mert veszedelem tekint ide észak felől és nagy romlás.

6:2  A szépet és elkényeztettet megsemmisítem, Czión leányát.

6:3  Jönnek hozzá, pásztorok és nyájaik; felütöttek mellette sátrakat köröskörül, lelegelték kiki helyét.

6:4  Szenteljetek ellene harcot, rajta, menjünk fel délben! Jaj nekünk, mert lehanyatlott a nap, mert megnyúlnak az estnek árnyékai!

6:5  Rajta, menjünk föl éjjel és rontsuk le palotáit.

6:6  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Vágjátok le fáját és hányjatok föl Jeruzsálem ellen töltést; ez büntetni való város, benne csupa fosztogatás.

6:7  Valamint hűsen tartja kút a vizét, úgy hűsen tartotta ő a gonoszságát; erőszak és pusztítás hallatszik benne színem előtt mindig, betegség és seb.

6:8  Okulj Jeruzsálem, nehogy lelkem elszakadjon tőled, nehogy pusztasággá tegyelek, nem lakott földdé.

6:9  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Böngészve leböngészik, mint a szőlőtőt, Izrael maradékát – fordítsd kezedet, mint a szüretelő az indák felé!

6:10  Kihez beszéljek, kit intsek, hogy hallják? Íme körülmetéletlen a fülük és nem bírnak figyelni; íme az Örökkévaló igéje gyalázásra lett nekik, nem kedvelik azt.

6:11  De az Örökkévaló haragjával teltem meg, elfáradtam tartóztatni: Öntsd ki a gyerekre az utcán és az ifjak gyülekezetére egyaránt; mert férfi is, asszony is megfogatnak, az öreg a teljes korúval.

6:12  És átszállnak házaik másokra, mezők és feleségek egyaránt, mert kinyújtom kezemet az ország lakóira, úgymond az Örökkévaló.

6:13  Mert aprajától nagyjáig mindnyája nyerészkedik, és prófétától papig mindnyája hazugságot művel.

6:14  És gyógyítgatták népem romlását könnyedén, mondván: béke, béke, és nincs béke.

6:15  Szégyent vallottak, mert utálatosságot cselekedtek; sem szégyenkezve nem szégyenkeznek, sem pirulni nem tudnak, azért el fognak esni az elsők között, amidőn megbüntetem őket, el fognak botlani, mondja az Örökkévaló.

6:16  Így szól az Örökkévaló: Álljatok az utakra és lássátok, és kérdezősködjetek az őskor ösvényeiről, melyik a jónak útja és járjatok rajta s találjatok nyugalmat lelketeknek. De azt mondták: nem megyünk.

6:17  És támasztottam számotokra őröket: Figyeljetek a harsona hangjára! De azt mondták: nem figyelünk.

6:18  Azért halljátok nemzetek és tudd meg gyülekezet, hogy mi van közöttük!

6:19  Halljad föld: Íme én veszedelmet hozok erre a népre, gondolataik gyümölcsét; mert szavaimra nem figyeltek, tanomat pedig megvetették.

6:20  Minek is nekem tömjén, mely Sábából jön és az illatos nád messze földről? Égőáldozataitok nem kedvességre valók, és vágóáldozataitok nem kellemesek nekem.

6:21  Azért így szól az Örökkévaló: Íme én vetek e nép elé gáncsokat, és megbotlanak általuk atyák és fiúk egyaránt, lakó meg társa elvesznek.

6:22  Így szól az Örökkévaló: Íme nép jön észak országából és nagy nemzet serken föl a föld hátuljáról.

6:23  Íjat és lándzsát ragadnak, kegyetlenek ők és nem irgalmaznak, hangjuk zúg mint a tenger és lovakon nyargalnak: felkészülve mint harcra kész férfi, ellened, Czión leánya.

6:24  Hallottuk hírét, ellankadtak kezeink, szorultság ragadt meg minket, vajúdás, mint a szülőnőé.

6:25  Ne menjetek ki a mezőre és az úton ne járjatok; mert kardja az ellenségnek, félelem köröskörül!

6:26  Népem leánya, köss fel zsákot és fetrengj a hamuban; egyetlenért való gyászt tarts, keserű siratást, mert hirtelen jön a pusztító ránk.

6:27  Vizsgálóvá tettelek népemben, őrtoronnyá, hogy megtudjad és vizsgáljad útjukat.

6:28  Valamennyien pártoskodó pártütők, rágalmazva járók, réz és vas, valamennyien elvetemültek ők.

6:29  Átizzott a fúvó a tűztől, elfogyott az ólom; hiába olvasztottak meg olvasztottak, de a rosszak nem szakíttattak ki.

6:30  Megvetett ezüstnek nevezték őket, mert megvetette őket az Örökkévaló.

Chapter 7

7:1  Az ige, mely lett Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:

7:2  Állj az Örökkévaló házának kapujába és hirdesd ott ezt az igét, és mondjad: halljátok az Örökkévaló igéjét mind a Jehúdabeliek, kik a kapukba jöttök, hogy leboruljatok az Örökkévaló előtt.

7:3  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: javítsátok utaitokat és cselekedeteiteket, hogy lakoztathassalak benneteket e helyen.

7:4  Ne bízzátok el magatokat hazug beszédek által, mondván: az Örökkévaló temploma, az Örökkévaló temploma, az Örökkévaló temploma azok!

7:5  Mert ha javítva megjavítjátok útjaitokat és cselekedeteiteket, ha csakugyan igazságot tesztek ember és felebarátja között,

7:6  jövevényt, árvát és özvegyet nem fosztogattok és ártatlan vért nem ontatok e helyen, és más istenek után nem jártok a ti bajotokra:

7:7  akkor lakoztatlak benneteket e helyen, azon országban, melyet őseiteknek adtam öröktől fogva mindörökké.

7:8  Íme, ti elbízzátok magatokat a hazug beszédek által, melyek nem használnak.

7:9  Úgy-e lopni, ölni, házasságot törni, hazugul esküdni, és füstölögtetni a Báalnak és járni más istenek után, amelyeket nem ismertek:

7:10  azután jöttök és álltok előttem e házban, mely nevemről neveztetik és azt mondjátok: mentve vagyunk, – azért, hogy megtegyétek mindez utálatosságokat.

7:11  Vajon latrok barlangja lett-e e ház, mely nevemről neveztetik, a ti szemeitekben? Én is íme láttam, úgymond az Örökkévaló.

7:12  Mert menjetek csak az én helyemre, mely Silóban van, ahol azelőtt lakoztattam nevemet és lássátok, hogy mit cselekedtem vele Izrael népem rosszasága miatt.

7:13  Most tehát, mivelhogy teszitek mind a tetteket, úgymond az Örökkévaló, én pedig beszéltem hozzátok reggelenként beszélve és ti nem hallottátok, hívtalak benneteket és ti nem feleltetek:

7:14  teszek tehát azon házzal, mely nevemről neveztetik, amelyben ti bíztok és azon hellyel, amelyet adtam nektek és őseiteknek, amint tettem Sílóval.

7:15  És elvetlek benneteket színem elől, amint elvetettem mind a testvéreiteket, Efraim egész magzatját.

7:16  Te pedig ne imádkozzál a népért, ne emelj értük könyörgést és imát és ne kérlelj engem, mert nem hallgatok rád.

7:17  Nem látod-e, hogy mit tesznek ők Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin?

7:18  A gyermekek fát szednek és az apák meggyújtják a tüzet és az asszonyok tésztát gyúrnak, hogy kalácsot süssenek az ég királynőjének és öntőáldozatokat öntsenek más isteneknek azért, hogy bosszantsanak engem.

7:19  Vajon engem bosszantanak-e, úgymond az Örökkévaló, nemde önmagukat arcuk szégyene végett.

7:20  Azért így szól az Úr, az Örökkévaló: Íme haragom és hevem kiömlik e helyre, az emberre és az állatra, a mező fájára és a föld gyümölcsére; égni fog és ki nem alszik.

7:21  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Égőáldozataitokat tegyétek hozzá vágóáldozataitokhoz és egyetek húst.

7:22  Mert nem beszéltem őseitekkel és nem parancsoltam nekik, a midőn kivezettem őket Egyiptom országából, égőáldozat és vágóáldozat dolgában;

7:23  hanem ezt a dolgot parancsoltam nekik, mondván: hallgassatok szavamra, és leszek nektek Istenül s ti lesztek nekem népül és járjatok mind az úton, melyet majd parancsolok nektek, azért hogy jó dolgotok legyen.

7:24  De nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket, sőt jártak tanácsok szerint, gonosz szívük makacssága szerint; és jutottak hátra és nem előre.

7:25  Azon naptól fogva, hogy kivonultak őseitek Egyiptom országából, mind e mai napig küldtem hozzátok mind az én szolgáimat, a prófétákat naponta reggelenként küldve.

7:26  De nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket és megkeményítették nyakukat, gonoszabbul cselekedtek őseiknél.

7:27  Elmondod nekik mind e szavakat, de nem hallgatnak rád, hívod őket, de nem felelnek neked.

7:28  Szólj tehát hozzájuk: Ez az a nemzet, mely nem hallgatott az Örökkévalónak, Istenének szavára, mely nem fogadott el oktatást; elveszett a hűség, kiirtatott szájukból.

7:29  Nyírd le hajzatodat és vesd el, és kezdj a hegycsúcsokon gyászdalt, mert megvetette az Örökkévaló és otthagyta haragjának népét.

7:30  Mert cselekedték Jehúda fiai azt, ami rossz a szemeimben, úgymond az Örökkévaló, elhelyezték undokságaikat azon házban, mely nevemről neveztetik, hogy megtisztátalanítsák.

7:31  És építették a Tófet magaslatait, mely Ben-Hinnóm völgyében van, hogy fiaikat és leányaikat elégessék tűzben, amit nem parancsoltam és ami nem jutott eszembe.

7:32  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, nem mondják többé: Tófet és Ben-Hinnóm völgye, hanem: öldöklés völgye, és temetni fognak a Tófetben hely híján.

7:33  És tesz a nép hullája eledelül az ég madarának és a föld vadjának és nincs aki elriasztja.

7:34  És megszüntetem Jehúda városaiból és Jeruzsálem utcáiból a vígság hangját és az öröm hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, mert rommá lesz az ország.

Chapter 8

8:1  Abban az időben, úgymond az Örökkévaló, kiveszik Jehúda királyainak csontjait és nagyjaik csontjait, a papok csontjait és a próféták csontjait, meg Jeruzsálem lakóinak csontjait sírjaikból

8:2  és kiterítik a nap elé és a hold elé és az ég egész serege elé, amelyeket szerettek és amelyeket szolgáltak és amelyek után jártak és amelyeket kerestek s amelyek előtt leborultak; nem szedetnek össze és nem temettetnek el, trágyává lesznek a föld színén.

8:3  És kívánatosabb lesz a halál az életnél az egész maradéknak, azoknak, kik megmaradtak e gonosz nemzetségből, mind a megmaradt helyeken, ahová eltaszítottam őket, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura.

8:4  Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló: vajon elesnek-e és nem kelnek fel, avagy eltér-e és nem tér vissza?

8:5  Miért pártolt el ez a nép, Jeruzsálem, tartós elpártolással, ragaszkodtak a csalárdsághoz, vonakodtak megtérni?

8:6  Figyeltem és hallottam, nem helyesen beszélnek, nincs senki, ki megbánná gonoszságát, hogy mondaná: mit cselekedtem? Mindnyája eltér futásában, mint a harcban rohanó ló.

8:7  A gólya is, az égen, tudja időszakait, gerlice, fecske és daru megőrzik jöttüknek idejét, de népem nem tudja az Örökkévaló törvényét.

8:8  Hogyan mondhatjátok: bölcsek vagyunk és az Örökkévaló tana nálunk van? Ámde, íme hazugul munkált az írók hazug tolla.

8:9  Szégyent vallottak a bölcsek, megrettentek és megfogatnak; íme az Örökkévaló igéjét megvetették, hát mi bölcsességük van?

8:10  Azért másoknak adom feleségeiket, mezőiket hódítóknak, mert kicsinytől nagyig mindnyája nyerészkedve nyerészkedik, prófétától papig mindnyája hazugságot cselekszik.

8:11  És gyógyítgatták népem leányának romlását könnyedén, azt mondván: béke, béke, de nincs béke!

8:12  Szégyent vallottak, mert utálatosságot cselekedtek: szégyenkezve nem is szégyenkeznek és pirulni nem tudnak, azért elesnek az elesők között, büntetésük idején megbotlanak, mondja az Örökkévaló.

8:13  Elveszítve elveszítem őket, úgymond az Örökkévaló, nincs szőlő a szőlőtőn, nincs füge a fügefán és a levél elhervadt, és amiket adtam nekik, eltűntek tőlük.

8:14  Mi végett ülünk? Gyűljetek össze, menjünk be az erősített városokba és semmisüljünk meg ott, mert az Örökkévaló, a mi Istenünk, megsemmisített bennünket és méreg vizet adott innunk, mert vétkeztünk az Örökkévaló ellen!

8:15  Békét remélnek, de semmi jó, gyógyulás idejét, de íme ijedség.

8:16  Dán felől hallatszott lovainak tüsszögése, ménei nyerítésének hangjától rengett az egész ország, jöttek és megemésztették az országot és teljét, a várost és a benne lakókat.

8:17  Mert íme én bocsátok rátok kígyókat, baziliszkokat, amelyek ellen nincs igézés, és megmarnak benneteket, úgymond az Örökkévaló.

8:18  Erősítést nekem a bánat ellen, beteg bennem a szívem!

8:19  Íme hallatszik, népem leányának fohásza a messze földről: vajon az Örökkévaló nincs-e Cziónban, avagy királya nincs-e benne? Miért bosszantottak engem bálványképeikkel, idegen hiábavalóságokkal!

8:20  Elmúlt az aratás, vége van a gyümölcsszedésnek, de mi nem segíttettünk meg!

8:21  Népem leányának törése miatt megtörettem, elbúsultam, iszonyat fogott el engem.

8:22  Nincs-e balzsam Gileádban, avagy nincs ott orvos, miért nem hegedt be népem leányának sebe?

8:23  Vajha fejem víz volna és szemem könnyek forrása, hogy siratnám nappal és éjjel népem leányának megöltjeit!

Chapter 9

9:1  Vajha volna számomra, a pusztában utasok szállása, hogy elhagynám népemet és elmennék tőlük, mert mindnyájan házasságtörők, hűtlenkedők gyülekezete.

9:2  Kifeszítették nyelvüket, az ő íjukat, hazugságra, nem hűségért hatalmaskodtak az országban, mert rosszaságtól rosszaságra indultak és engem nem ismernek, úgymond az Örökkévaló.

9:3  Kiki barátjától óvakodjatok és még testvérben se bízzatok, mert minden testvér csalva csal és minden barát rágalmazva jár.

9:4  Kiki felebarátját ámítja és igazat nem beszélnek, nyelvüket tanították hazugságot beszélni, ferdén cselekedni fáradoztak.

9:5  Lakozásod csalárdság közepette van, csalárdságból vonakodnak megismerni engem, úgymond az Örökkévaló.

9:6  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme én megolvasztom őket, hogy megvizsgáljam, mert mi másképpen cselekedhetném népem leánya miatt?

9:7  Sebző nyíl az ő nyelvük, kiki csalárdságot beszél, szájával békét beszél felebarátjával, de belsejében lest hány neki.

9:8  Vajon ezekért ne büntessem-e meg őket, úgymond az Örökkévaló, avagy oly nemzeten, mint ez, ne álljon-e bosszút lelkem?

9:9  A hegyek fölött hangoztatok sírást és jajgatást és a puszta tanyái fölött gyászdalt, mert elpusztultak, úgy, hogy ember ott nem jár, és nem hallják a nyájnak hangját; az ég madarától a vadig, elköltöztek, tovamentek.

9:10  És teszem Jeruzsálemet kőhalmokká, sakálok tanyájává, és Jehúda városait teszem pusztasággá, lakó nélkül.

9:11  Ki a bölcs férfiú, hogy megértse ezt és amit szólt hozzá az Örökkévaló szája, hogy jelentse: mi miatt veszett el az ország, pusztult el, mint a sivatag, úgy hogy nem járnak ott?

9:12  Mondta az Örökkévaló: Mert elhagyták tanomat, melyet eléjük tettem, nem hallgattak szavamra és nem jártak aszerint:

9:13  és jártak szívük makacssága szerint és a Báalok után, melyekre tanították őseik.

9:14  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme én enni adok a népnek ürmöt és inni adok nekik méregvizet.

9:15  Szétszórom őket a nemzetek között, amelyeket nem ismertek sem ők, sem őseik és utánuk bocsátom a kardot, míg meg nem semmisítettem őket.

9:16  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Gondoljátok meg és hívjátok el a siratónőket, hadd jöjjenek, és a bölcs nőkhöz küldjetek, hadd jöjjenek el.

9:17  Siessenek és hangoztassanak fölöttünk jajgatást, hogy szemeink szétáradjanak könnyektől és szempilláink folyjanak víztől.

9:18  Mert jajgatás hangja hallatszott Cziónból: hogyan pusztultunk el! Nagyon megszégyenültünk, mert elhagytuk az országot, mert kivetettek bennünket hajlékaink.

9:19  Mert halljátok, asszonyok, az Örökkévaló igéjét, és vegye be fületek szájának igéjét: tanítsátok leányaitokat jajgatásra és egyik asszony a másikát gyászdalra.

9:20  Mert fölszállt a halál ablakainkba, bejött palotáinkba, hogy kiirtson gyermeket az utcáról, ifjakat a piacokról

9:21  – beszélj, így szól az Örökkévaló – és esni fog az ember hullája, mint a trágya a mező színén, s mint a kéve az arató mögött, és nincs ki összeszedi.

9:22  Így szól az Örökkévaló: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével és ne dicsekedjék a vitéz az ő vitézségével, ne dicsekedjék a gazdag az ő gazdagságával,

9:23  hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekszik: hogy belátó és hogy megismer engem, hogy én, az Örökkévaló, szeretetet, jogot és igazságot művelek a földön, mert ezekben van kedvem, úgymond az Örökkévaló.

9:24  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és megbüntetek minden körülmetéltet a körülmetéletlenséggel együtt:

9:25  Egyiptomot, Jehúdát, Edómot, Ammón fiait és Móábot, és mind a levágott hajszélűeket, kik a pusztában laknak, mert mind a nemzetek körülmetéletlenek, Izrael egész háza pedig körülmetéletlen szívű.

Chapter 10

10:1  Halljátok az igét, melyet szólt az Örökkévaló rólatok, Izrael háza.

10:2  Így szól az Örökkévaló: A nemzetek útjához ne szokjatok és az ég jeleitől ne rettegjetek, mert a nemzetek remegnek azoktól.

10:3  Mert a népek törvényei – hiábavalóság az, mert fa az, melyet erdőből vágtak, művész keze munkája, a baltával;

10:4  ezüsttel és arannyal szépíti, szögekkel és pörölyökkel erősíti, hogy meg ne inogjon,

10:5  olyanok ők, mint az ugorkamező oszlopa és nem beszélnek, vinni kell őket, mert nem léphetnek; ne féljetek tőlük, mert nem tesznek rosszat és jót tenni sem áll rajtuk.

10:6  Senki sincs olyan mint te, oh Örökkévaló; nagy vagy te és nagy a te neved hatalomban.

10:7  Ki ne félne téged, nemzetek királya, mert téged illet; mert mind a nemzetek bölcsei között és minden birodalmukban nincs senki olyan, mint te!

10:8  De egyben tudatlanok ők és balgák: a hiábavalóságok tana – fa az;

10:9  lapított ezüst, Tarsisból hozatik és arany Úfázból, művész munkája és ötvös kezéé, kék bíbor és piros bíbor öltözetük, bölcsek munkája mindannyi.

10:10  De az Örökkévaló igaz Isten, ő élő Isten és öröktől való király; haragjától megremeg a föld és nemzetek nem bírják el fölindulását.

10:11  Ekként szóljatok hozzájuk: Az istenek, melyek az eget és a földet nem teremtették, azok el fognak veszni a földről és az ég alól.

10:12  Teremtette a földet erejével, készítette a világot bölcsességével, és értelmével kiterjesztette az eget.

10:13  Amint hangját hallatja, vizek tömege van az égen, felhőket hoz fel a föld végéről; villámokat teremtett az esőnek és kihozta a szelet tárházaiból.

10:14  Elbutult minden ember, nincs megismerése, szégyent vallott minden ötvös a bálványkép miatt, mert hazugság az öntvénye, és nincs szellem bennük.

10:15  Hiábavalóság azok, csúfolni való munka, büntetésük idején elvesznek.

10:16  Nem olyan, mint ezek Jákob osztályrésze, mert a mindenség alkotója ő, és Izrael birtokának törzse, az Örökkévaló a seregek ura az ő neve.

10:17  Szedd össze az országból holmidat, te, ki ostrom alatt ülsz.

10:18  Mert így szól az Örökkévaló: Íme kihajítom az ország lakóit ez ízben szorongatom őket, hogy megkapják.

10:19  Jaj nekem a törésem miatt, kínzó a sebem; én meg azt mondtam volt: csak ez a betegség, majd elviselem.

10:20  Sátram elpusztíttatott, mind a köteleim elszakadtak; gyermekeim elmentek tőlem és nincsenek meg, nincs többé, ki felüsse sátramat, felvonná kárpitjaimat.

10:21  Mert elbutultak a pásztorok és az Örökkévalót nem keresték; ezért nem boldogultak és egész legelő nyájuk elszéledt.

10:22  Hallga, íme hír jön és nagy rengés észak országából, hogy Jehúda városait pusztulássá tegyék, sakálok tanyájává.

10:23  Tudom, oh Örökkévaló, hogy nem az emberé útja, nem a járóé férfiúé, hogy lépteit meghatározza.

10:24  Fenyíts meg engem, oh Örökkévaló, csakhogy ítélet szerint, ne haragodban, nehogy megfogyassz engem.

10:25  Ontsd ki hevedet nemzetekre, melyek téged nem ismernek, a nemzetségekre, melyek nevedet nem szólítják, mert ették Jákobot, megették és megsemmisítették és hajlékát elpusztították.

Chapter 11

11:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:

11:2  Halljátok a szövetség szavait és beszéljetek Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz.

11:3  Szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene; átkozott a férfi, aki nem hallgat a szövetség szavaira,

11:4  melyeket parancsoltam őseiteknek, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a vaskohóból, mondván: hallgassatok szavamra és tegyétek meg azokat, mind aszerint, amit parancsolok nektek, hogy népül legyetek nekem, és én leszek nektek Istenül.

11:5  Azért hogy fenntartsam az esküt, amelyet esküdtem őseiteknek, hogy adok nekik tejjel és mézzel folyó országot, mint az van e mai napon. Feleltem és mondtam: Ámen, Örökkévaló.

11:6  És szólt hozzám az Örökkévaló: Hirdesd mind e szavakat Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mondván: halljátok e szövetség szavait és tegyétek meg azokat.

11:7  Mert intve intettem őseiteket, amely napon fölvezettem őket Egyiptom országából mind e mai napig, reggelenként intve, mondván: hallgassatok szavamra.

11:8  De nem hallgattak és nem hajlították fülüket és jártak kiki gonosz szívük makacssága szerint és elhoztam rájuk mind e szövetség szavait, melyekről parancsoltam, hogy megtegyék, de nem tették meg.

11:9  Szólt hozzám az Örökkévaló: Összeesküvés találtatik Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói között;

11:10  visszatértek őseik régi bűneihez, akik vonakodtak hallgatni szavaimra, és ők maguk más istenek után jártak, hogy szolgálják azokat; megszegték Izrael háza és Jehúda háza szövetségemet, melyet kötöttem őseikkel.

11:11  Azért így szól az Örökkévaló: Íme hozok rájuk veszedelmet, amelyből nem bírnak kiszabadulni; kiáltani fognak hozzám, de nem hallgatok rájuk.

11:12  Elmennek majd Jehúda városai és Jeruzsálem lakói és kiáltanak az istenekhez, melyeknek ők füstölögtetnek, de segíteni nem segítenek nekik veszedelmük idején.

11:13  Mert városaid száma szerint vannak a te isteneid, Jehúda, és Jeruzsálem utcáinak száma, szerint állítottatok oltárokat a szégyennek, oltárokat, hogy füstölögtessetek a Báalnak.

11:14  Te pedig ne imádkozzál a népért és ne emelj értük könyörgést és imát; mert nem hallom, midőn kiáltanak hozzám veszedelmük miatt.

11:15  Mi dolga van kedvesemnek az én házamban? Elkövetvén a sokféle galádságot, hát a szent hús mozdítsa el rólad, hogy akkor gonoszságodban ujjonghass?

11:16  Zöldellő olajfának, formás gyümölcsével szépnek nevezett el téged az Örökkévaló, nagy tombolásnak zaja mellett tüzet gyújtott rá és letörnek az ágai.

11:17  És az Örökkévaló, a seregek ura, aki téged ültetett, veszedelmet mondott ki rólad Izrael házának és Jehúda házának gonoszsága miatt, amelyet elkövettek, hogy bosszantsanak, füstölögtetve a Báalnak.

11:18  Az Örökkévaló tudatta velem és én tudom; akkor láttattad velem cselekedeteiket.

11:19  Én pedig olyan voltam mint a kezes bárány, mely vágásra vitetik, és nem tudtam, hogy ellenem terveket gondoltak ki: rontsuk meg a fát gyümölcsével együtt és vágjuk ki az élők országából, hogy neve ne említtessék többé.

11:20  Oh Örökkévaló, seregek ura, igazságos bíró, vesék és szívnek vizsgálója, hadd lássam bosszúdat rajtuk, mert neked tártam fel ügyemet.

11:21  Azért így szól az Örökkévaló Anátót embereiről, akik életedre törnek, mondván: ne prófétálj az Örökkévaló nevében, hogy meg ne halj kezünk által,

11:22  ezért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme, én megbüntetem őket: az ifjak kard által fognak meghalni, fiaik és leányaik éhség által fognak meghalni.

11:23  És maradék nem lesz közülük; mert veszedelmet hozok Anátót embereire, büntetésük évét.

Chapter 12

12:1  Igaz vagy, Örökkévaló, ha pörölnék veled, csakhogy jogosságról beszélek veled: Miért szerencsés a gonoszok útja, miért boldogulnak mind a hűtlenkedők?

12:2  Elültetted őket, meg is gyökereztek, haladnak, gyümölcsöt is termettek, közel vagy szájukban, de távol veséiktől.

12:3  De te, Örökkévaló, ismersz engem, látsz engem és megvizsgálod szívemet te irántad; szakítsd ki őket, mint a juhokat vágásra, szenteld őket az öldöklés napjára.

12:4  Meddig gyászoljon az ország és száradjon el az egész mező füve? A bennlakók gonoszsága miatt elfogyott barom és madár, mert azt mondják; nem látja végünket.

12:5  Midőn gyalogosokkal futottál, kifárasztottak téged, hát miképpen versenyeznél lovakkal; béke országában biztos vagy, de miképpen fogsz cselekedni a Jordán büszkeségében?

12:6  Mert testvéreid és atyád háza, azok is hűtlenkedtek irántad, azok is kiáltottak utánad tele, torokkal: ne higgy bennük, mikor jót beszélnek hozzád.

12:7  Elhagytam házamat, elvetettem birtokomat, odaadtam lelkem kedvességét ellenségeinek kezébe.

12:8  Lett nekem birtokom mint oroszlán az erdőben, hangját emelte ellenem, azért meggyűlöltem.

12:9  Tarka madár-e nekem az én birtokom, madár gyűl-e ellene köröskörül? Gyertek, gyűjtsétek össze a mező minden vadját, jöjjetek el falni.

12:10  Sok pásztor rontotta, el szőlőmet, összetiporták telkemet, tették az én drága telkemet sivatag pusztává.

12:11  Tették sivataggá, gyászol előttem elpusztultan; elpusztult az egész ország, mert nincs senki, ki szívére venné.

12:12  Mind a hegycsúcsokra a pusztában pusztítók jöttek, mert kardja az Örökkévalónak emészt az ország végétől az ország végéig; nincs béke semmi halandó számára!

12:13  Búzát vetettek és tövist arattak, kínlódtak, de nem volt hasznuk: szégyenkezzetek terméstek miatt az Örökkévaló fellobbant haragjától!

12:14  Így szól az Örökkévaló mind a rossz szomszédaim felől, akik hozzányúlnak a birtokhoz, melyet birtokba adtam népemnek, Izraelnek: Íme én kiszakítom őket földjükből és Jehúda házát kiszakítom őközülük.

12:15  És lesz, miután kiszakítottam őket, újból irgalmazok nekik; és visszahozom őket, kikit birtokába és kikit országába.

12:16  És lesz, ha majd megtanulják népem útjait, hogy nevemre esküsznek: él az Örökkévaló, amint tanították népemet a Báalra esküdni, akkor fel fognak épülni népem közepében.

12:17  De ha nem hallgatnak rá, kiszakítom azt a népet, kiszakítva és elveszítve, úgymond az Örökkévaló.

Chapter 13

13:1  Így szólt hozzám az Örökkévaló: Menj és vegyél magadnak len-övet és tedd azt derekadra, de a vízbe ne tedd.

13:2  Megvettem az övet az Örökkévaló igéje szerint és derekamra tettem.

13:3  És lett hozzám az Örökkévaló igéje másodszor, mondván:

13:4  Vedd az övet, melyet megvettél, amely a derekadon van, és kelj fel, menj Perátba és dugd ott el egy sziklahasadékban.

13:5  Elmentem és eldugtam Perátban, amint megparancsolta nekem az Örökkévaló.

13:6  És volt sok idő múlva, szólt hozzám az Örökkévaló: Kelj föl, menj Perátba és vesd el onnan az övet, amelyről parancsoltam neked, hogy ott eldugjad.

13:7  Elmentem Perátba, ástam és elvettem az övet azon helyről, ahova eldugtam volt; és íme elromlott az öv, nem volt semmire sem alkalmas.

13:8  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

13:9  Így szól az Örökkévaló: Ekképpen fogom lerontani Jehúda büszkeségét és Jeruzsálem nagy büszkeségét.

13:10  Ez a rossz nép, akik vonakodnak szavaimra hallgatni, akik járnak szívük makacssága szerint és jártak más istenek után azokat szolgálva és leborulva előttük – olyan legyen, mint ez az öv, mely semmire sem alkalmas.

13:11  Mert valamint kapcsolódik az öv a férfi derekához, úgy kapcsoltam magamhoz Izrael egész házát és Jehúda egész házát, úgymond az Örökkévaló, hogy legyenek nekem népül és hírnevül, dicsőségül és díszül; de nem hallgattak rá.

13:12  És mondjad nekik ezt az igét: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene; minden tömlő megtelik borral. Ők meg szólnak majd hozzád: vajon nem tudjuk-e jól, hogy minden tömlő borral telik meg?

13:13  Akkor szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló: íme én megtöltöm mind ez ország lakóit meg a királyokat, akik a Dávid trónján ülnek és a papokat és a prófétákat és mind a Jeruzsálem lakóit részegséggel.

13:14  És összecsapom őket, egyiket a másikához, az apákat és a gyermekeket egyetemben, úgymond az Örökkévaló; nem könyörülök és nem kímélek és nem irgalmazok, hogy meg ne rontsam őket.

13:15  Halljátok és figyeljetek, ne büszkélkedjetek, mert az Örökkévaló beszélt.

13:16  Adjátok az Örökkévalónak, a ti Istenteknek, tiszteletet, mielőtt besötétednék és mielőtt megütköznének lábaitok az alkonyat hegyein és ti reméltek világosságot, de ő homállyá teszi, sűrű köddé fordítja.

13:17  De ha nem halljátok, rejtekben sír a lelkem a gőgössége miatt: könnyezve könnyezik és könnytől szétfolyik szemem, mert fogságba került az Örökkévaló nyája.

13:18  Mondd a királynak és az uralkodónőnek: Alacsonyra üljetek, mert leesett fejetekről díszes koronátok.

13:19  A Délvidék városai elzárattak és senki sem nyitja ki, számkivetésbe vitetett egész Jehúda, számkivetésbe vitetett teljesen.

13:20  Emeljétek fel szemeiteket és lássátok az északról jövőket! Hol a nyáj, mely neked adatott, díszes juhaid?

13:21  Mit fogsz mondani, midőn majd fölédrendeli, akiket társaknak szoktattál magadhoz fejekül; nemde fájdalmak fognak el, mint a szülő asszonyé?

13:22  És ha azt mondod szívedben: miért értek engem ezek? Bűnöd nagyságáért takartattak fel uszályaid, bántalmaztattak sarkaid.

13:23  Vajon megváltoztatja-e kúsita a bőrét és párduc a foltjait? Ti is tudnátok jót tenni, ti gonosztevéshez szokottak!

13:24  Elszórom tehát őket, mint az elszálló polyvát a puszta szelének.

13:25  Ez a te sorsod, kimért osztályrészed én tőlem, úgymond az Örökkévaló, mivel megfeledkeztél rólam és hazugságban bíztál.

13:26  Fel is takartam tehát uszályaidat arcod fölé, hogy megláttassék gyalázatod.

13:27  Házasságtöréseidet és nyerítéseidet, paráználkodásod galádságát a halmokon, a mezőn láttam undokságaidat: jaj neked Jeruzsálem, nem fogsz megtisztulni – még meddig nem?

Chapter 14

14:1  Amely igéje az Örökkévalónak lett Jírmejáhúhoz a szárazság dolgában.

14:2  Gyászol Jehúda, kapui pedig elfonnyadtak, búsulva ülnek a földre; és Jeruzsálem jajkiáltása felszáll.

14:3  És hatalmasaik vízért küldték jobbágyaikat, odajöttek a gödrökhöz, nem találtak vizet, visszatértek üres edényekkel, szégyenkeztek, meggyaláztattak és beborították fejüket.

14:4  A föld miatt, mely megrettent, mert nem volt eső az országban, szégyenkeztek a földművesek, beborították fejüket.

14:5  Mert a szarvasünő is amit szült, elhagyta, mert nem volt pázsit.

14:6  És a vadszamarak a hegycsúcsokon álltak, levegő után lihegtek, mint a sakálok; epedtek a szemeik, mert nincsen fű.

14:7  Ha bűneink vallottak ellenünk, oh Örökkévaló, cselekedjél neved kedvéért, mert számosak a mi elpártolásaink, ellened vétettünk.

14:8  Izrael reménye, segítője szorongatás idején, miért vagy úgy mint jövevény az országban és mint utas, aki hálni tért be?

14:9  Miért vagy olyan, mint megdöbbent ember, mint hős, ki nem tud segíteni? Holott köztünk vagy, Örökkévaló, és nevedről neveztetünk, ne hagyj bennünket.

14:10  Így szól az Örökkévaló ennek a népnek: Ekként szerettek bolyongani, lábaikat nem tartóztatták meg, az Örökkévaló pedig nem kedvelte őket, most megemlékszik bűnükről és gondol vétkükre.

14:11  És szólt hozzám az Örökkévaló: Ne imádkozzál ezért a népért a jóra.

14:12  Midőn böjtölnek, nem hallgatok könyörgésükre és midőn égőáldozatot és lisztáldozatot hoznak, nem kedvelem őket, hanem karddal, éhséggel, és dögvésszel semmisítem meg őket.

14:13  Erre mondtam: Jaj uram Örökkévaló, íme a próféták azt mondják nekik, nem fogtok kardot látni és éhség nem lesz rajtatok, mert igaz békét adok nektek ezen a helyen.

14:14  És szólt hozzám az Örökkévaló: Hazugságot prófétálnak nevemben a próféták, nem küldöttem őket és nem parancsoltam nekik és nem beszéltem hozzájuk; hazug látomással és semmis jósolással és szívük csalárdságával prófétáskodnak nálatok.

14:15  Azért így szól az Örökkévaló a prófétákról, akik nevemben prófétálnak, holott én nem küldöttem őket, ők pedig mondják, kard és éhség nem lesz ebben az országban: kard által és éhség által fognak elveszni ama próféták.

14:16  És a nép, akiknek ők prófétálnak, odavetve lesznek Jeruzsálem utcáira az éhség és a kard miatt, és nincs ki eltemeti őket, ők, feleségeik és fiaik és leányaik; így öntöm ki rájuk gonoszságukat.

14:17  És mondd meg nekik ezt az igét: Könnytől folyjanak szét szemeim éjjel és nappal és ne csillapodjanak; mert nagy töréssel töretett meg népem szűz leánya, nagyon kínzó sebbel.

14:18  Ha kimentem a mezőre, íme a kard elesettjei, és ha bementem a városba, íme éhség betegei; bizony, próféta is, pap is oly országba költöztek, melyet nem ismernek.

14:19  Megvetve megvetetted-e Jehúdát, avagy Cziónt megutálta-e lelked; miért vertél bennünket és nincs számunkra gyógyulás? Remélünk békét, de semmi jó, gyógyulás idejét és íme rémület.

14:20  Ismerjük, Örökkévaló, gonoszságunkat, őseink bűnét, mert vétkeztünk ellened.

14:21  Ne vesd el neved kedvéért, ne gyalázd meg dicsőséged trónját; emlékezzél, ne bontsd föl szövetségedet velünk.

14:22  Vannak-e a nemzetek hiábavalóságai között esőt adók, avagy az egek adnak-e záport; nemde te vagy az, oh Örökkévaló, mi Istenünk, és hozzád remélünk, mert te teremtetted mindezeket.

Chapter 15

15:1  És szólt hozzám az Örökkévaló: ha Mózes és Sámuel állna elém, lelkem nem hajolna a néphez; küldd el színem elől, hadd menjenek el.

15:2  És lesz, midőn szólnak hozzád: hová menjünk? szólj hozzájuk: így szól az Örökkévaló: aki halálra való, a halálra, aki kardra, a kardra, aki éhségre, az éhségre, és aki fogságba, a fogságba.

15:3  És kirendelek ellenük négy nemzetséget, úgymond az Örökkévaló: a kardot, hogy öljön, a kutyákat, hogy hurcoljanak, az ég madarát és a föld vadját, hogy faljon és elpusztítson.

15:4  És teszem őket iszonyattá mind a föld királyságainak Menasse, Jechizkíjáhú fia, Jehúda királya miatt, azért, amit Jeruzsálemben cselekedett.

15:5  Mert ki könyörül rajtad, Jeruzsálem, ki szánakozik rajtad és ki tér be, hogy békéd felől kérdezősködjék?

15:6  Te elhagytál engem, úgymond az Örökkévaló, hátrafelé vonultál, tehát kinyújtottam rád kezemet és megrontottalak, meguntam könyörülni.

15:7  Megszórtam őket szórólapáttal az ország kapuiban, gyermekeitől megfosztottam, elveszítettem népemet, útjaikról nem tértek meg.

15:8  Számosabbak lettek nekem özvegyei tengerek fövényénél, elhoztam nekik az ifjú anyjára pusztítót délben, rávetettem hirtelen izgalmat és rémületet.

15:9  Elfonnyadt az, aki hetet szült, kilehelte lelkét, leáldozott a napja, midőn még nappal volt, megszégyenült és elpirult – maradékukat a kardnak adom ellenségeik előtt, úgymond az Örökkévaló.

15:10  Jaj nekem anyám, hogy szültél engemet, pernek emberét és viszálynak emberét, az egész országnak; nem hiteleztem és nekem nem hiteleztek, mindannyian átkoznak engem.

15:11  Szól az Örökkévaló: Bizony megtartalak jóra, bizony könyörögtetem hozzád a veszedelem idején és a szorongatás idején az ellenséget.

15:12  Megtörik-e a vas, északi vas, és az érc?

15:13  Vagyonodat és kincseidet prédául adom nem árért, és pedig mind a vétkeidért, és pedig mind a határaidban.

15:14  És szolgáltatom veled ellenségeidet országban, melyet nem ismersz; mert tűz gyulladt ki haragomban, ellenetek gyújttatik meg.

15:15  Te tudod, Örökkévaló, emlékezzél meg rólam és gondolj rám és vegyél értem bosszút üldözőimen; hosszantűrésed szerint ne ragadj el engem; tudjad, hogy érted viselek gyalázatot.

15:16  Mihelyt akadtak szavaid, megettem őket, és vált nekem a te igéd vígságra és szívem örömére, mert nevedről neveztettem el, Örökkévaló, seregek Istene.

15:17  Nem ültem a mulatozók gyülekezetében, hogy ujjongtam volna; kezed miatt magányosan ültem, mert bosszúsággal töltöttél el.

15:18  Miért lett fájdalmam örökretartó és sebem halálos; vonakodik gyógyulni? Olyan vagy te nekem, mint a csalóka patak, nem hűséges víz.

15:19  Azért úgy szól az Örökkévaló: Ha visszatérsz, visszatérni engedlek, hogy előttem állj, és ha kibontod a becsest a hitványból, mintegy szájam leszel; térjenek ők tehozzád, de te ne térj ő hozzájuk.

15:20  És teszlek téged a népnek erősített ércfallá, harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled; mert veled vagyok, hogy megsegítselek és hogy megmentselek, úgymond az Örökkévaló.

15:21  És megmentelek a rosszak kezéből és kiváltalak az erőszakosok markából.

Chapter 16

16:1  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

16:2  Ne vegyél magadnak feleséget és ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen.

16:3  Mert így szól az Örökkévaló a fiakról és leányokról, akik a helyen születtek és anyáikról, akik szülték őket és atyáikról, akik nemzették őket ebben az országban:

16:4  Sokféle kínos halállal fognak meghalni, nem siratják őket és nem temetik el, trágyává lesznek a föld színén, a kard és az éhség által pusztulnak el, és hullájuk eledelül lesz az ég madarának és a föld vadjának.

16:5  Mert így szól az Örökkévaló: Ne menj be siralomnak házába, ne menj siratni és ne szánakozz rajtuk; mert elvettem békémet a néptől, úgymond az Örökkévaló, a szeretetet és az irgalmat.

16:6  És meg fognak halni nagyok és kicsinyek ez országban, nem temetik el: se nem siratják őket, se nem vagdalják magukat, se nem kopasztják magukat miattuk.

16:7  És nem szegnek nekik kenyeret gyászban, hogy megvigasztalják a halottért és nem itatják velük a vigasztalás poharát, kit-kit atyjáért és anyjáért.

16:8  De lakodalomnak házába se menj be, hogy leülj velük enni és inni.

16:9  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme megszüntetem ezen a helyen szemeitek előtt és napjaitokban a vígság hangját és az öröm hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját.

16:10  És lesz, midőn megmondod a népnek mind e szavakat, ők meg szólnak hozzád: miért mondta ki felőlünk az Örökkévaló ezt az egész nagy veszedelmet és mi a bűnünk és mi a vétkünk, mellyel vétettünk az Örökkévaló, a mi Istenünk ellen?

16:11  akkor szólj hozzájuk: Mivelhogy elhagytak engem őseitek, úgymond az Örökkévaló, jártak más istenek után és szolgálták őket és leborultak előttük, engem pedig elhagytak és tanomat nem őrizték meg;

16:12  de ti rosszabbul cselekedtetek őseiteknél, és íme jártok kiki rossz szívének makacssága után, rám nem hallgatva.

16:13  Elhajítalak tehát benneteket ez országból oly országba, amelyet nem ismertek, sem ti, sem őseitek; és szolgálni fogtok más isteneket nappal és éjjel, mivel nem adok nektek könyörületet.

16:14  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és nem mondják többé: él az Örökkévaló aki fölhozta Izrael fiait Egyiptom országából,

16:15  hanem: él az Örökkévaló, aki fölhozta Izrael fiait az észak országából és mindazon országokból, ahová eltaszította őket; ugyanis visszahozom őket földjükre, melyet adtam őseiknek.

16:16  Íme én küldök sok halászért, úgymond az Örökkévaló, hogy halásszák őket és azután küldök sok vadászért, hogy vadászszák őket minden hegyről és minden dombról és a sziklák hasadékaiból.

16:17  Mert szemeim mind az ő utjaikon vannak, nincsenek rejtve előttem, és nincsen eltitkolva az ő bűnük szemeim előtt.

16:18  És megfizetem legelőbb kétszeresét bűnüknek és vétküknek, amiért megszentségtelenítették országomat: undokságaik és utálatosságaik dögével megtöltötték birtokomat.

16:19  Oh Örökkévaló, erőm és erősségem és menedékem a szorongatás napján; hozzád jönnek majd nemzetek a föld végeiről és azt mondják: csak hazugságot örököltek őseink, hiábavalóságot és nincs azok közt aki használna.

16:20  Vajon csinálhat-e magának ember istent? és azok nem is istenek.

16:21  Azért íme én megismertetem velük ez ízben, meg fogom ismertetni velük kezemet és hatalmamat; és megismerik, hogy nevem Örökkévaló.

Chapter 17

17:1  Jehúda vétke írva van vastollal, gyémánt heggyel, bevésve szívük táblájára és oltáraitok szarvaira.

17:2  Miként gyermekeikről, emlékeznek oltáraikról és aséráikról, a zöldellő fák mellett, a magas dombokon.

17:3  Hegyem a mezőn, vagyonodat, mind a kincseidet prédául adom, magaslataidat a vétekért mind a határaidban.

17:4  És elszakadsz, tenmagad miatt, birtokodtól, melyet neked adtam és szolgáltatom veled ellenségeidet oly országban, melyet nem ismertél, mert tüzet gyújtottatok haragomban, örökké fog égni.

17:5  Így szól az Örökkévaló: Átkozott a férfiú, ki emberben bízik és halandót tesz karjává, az Örökkévalótól pedig eltér a szíve.

17:6  Olyan lesz mint a boróka a sivatagban és nem látja; hogy jön a jó: aszott földön lakik a pusztában, sós földön, mely lakatlan.

17:7  Áldott a férfiú, ki az Örökkévalóban bízik és kinek az Örökkévaló a bizodalma.

17:8  Olyan lesz mint a fa, mely víz mellé van ültetve és mely folyó mellé bocsátja gyökereit, mely nem látja, mikor jön a hőség és zöldellő lesz a levele; a szárazság évében sem aggódik és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni.

17:9  Álnokabb a szív mindennél és kóros az: ki ismeri meg?

17:10  Én az Örökkévaló kutatom a szívet, vizsgálom a veséket, és pedig hogy kinek-kinek adjak útjai szerint, cselekedeteinek gyümölcse szerint.

17:11  Mint a fogolymadár, mely azt költi, amit nem tojt, olyan az, aki gazdagságot szerez, de nem jog útján, napjainak felében elhagyja azt és a végén balgataggá lesz.

17:12  Dicsőség trónja, magasságban levő kezdettől fogva, szentélyünk helye,

17:13  Izrael reménye, oh Örökkévaló! Mind akik elhagynak téged, megszégyenülnek, és akik elszakadnak tőlem, a földre iratnak, mert elhagyták az élő víznek forrását, az Örökkévalót.

17:14  Gyógyíts meg engem, oh Örökkévaló, hogy meggyógyuljak, segíts meg, hogy meg legyek segítve, mert dicséretem vagy.

17:15  Íme ők azt mondják nekem: hol van az Örökkévaló igéje, következzék csak be!

17:16  Én pedig nem szegültem ellene, hogy ne járjak utánad és a végzetes napot nem óhajtottam, te tudod; ami kijött ajkaimról színed előtt volt.

17:17  Ne legyél nekem rettegésül, menedékem vagy a veszedelem napján.

17:18  Szégyenüljenek meg üldözőim és ne szégyenüljek meg én, rettegjenek ők és ne rettegjek én; hozd rájuk a veszedelem napját és kétszeres töréssel törd meg őket.

17:19  Így szólt hozzám az Örökkévaló: Menj és állj meg a nép fiainak kapujában, amelyen bejönnek Jehúda királyai és amelyen kimennek, és Jeruzsálem minden kapuiban,

17:20  és szólj hozzájuk: Halljátok az Örökkévaló igéjét, Jehúda királyai és egész Jehúda és Jeruzsálem lakói mind, akik bejönnek ezeken a kapukon.

17:21  Így szól az Örökkévaló: Őrizkedjetek lelketekért és ne vigyetek terhet a szombat napján, hogy bevinnétek Jeruzsálem kapuin.

17:22  És ne vigyetek ki terhet házaitokból a szombat napján és semmiféle munkát ne végezzetek; szenteljétek meg a szombat napját, amint megparancsoltam őseiteknek.

17:23  De ők nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket, hanem megkeményítették nyakukat, hogy ne hallgassanak rá és oktatást el ne fogadjanak.

17:24  És lesz, ha hallgatni fogtok rám, úgymond az Örökkévaló, hogy nem visztek be terhet e város kapuin a szombat napján és hogy megszentelitek a szombat napját, nem végezvén azon semmiféle munkát:

17:25  akkor be fognak jönni e város kapuin királyok meg nagyok, azok, akik Dávid trónján ülnek, szekereken és lovakon járva, ők és nagyjaik, Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói; és lakva lesz e város örökké.

17:26  Ha bejönnek Jehúda városaiból és Jeruzsálem környékéből és Benjámin országából és az alföldről és a hegységről és a Délvidékről, akik hoznak égőáldozatot, vágóáldozatot, lisztáldozatot és tömjént, és akik hoznak hálaáldozatot az Örökkévaló házába.

17:27  De ha nem hallgatok rám, hogy megszenteljétek a szombat napját és hogy ne vigyetek terhet és be ne jöjjetek Jeruzsálem kapuin a szombat napján: akkor tüzet fogok gyújtani kapuiban és megemészti Jeruzsálem palotáit és nem alszik el.

Chapter 18

18:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, mondván:

18:2  Kelj föl és menj le a fazekasnak házába, és ott majd hallatom veled szavaimat.

18:3  Lementem tehát a fazekasnak házába, és íme, ő munkát végzett a korongon.

18:4  És amint elromlott az edény, melyet az agyagból készített, a fazekas kezében, ismét más edényt készített belőle, amint helyesnek tetszett a fazekas szemében, hogy készítse.

18:5  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

18:6  Vajon mint ez a fazekas, nem tehetek-e veletek Izrael háza, úgymond az Örökkévaló. Íme mint az agyag a fazekas kezében, úgy vagytok ti az én kezemben, Izrael háza.

18:7  Egy pillanatban kimondom egy nemzetről és királyságról, hogy kiszakítom, lerontom és elpusztítom;

18:8  de megtér gonoszságától ama nemzet, amelyről azt kimondtam: akkor meggondolom a veszedelmet, amelyet szándékoztam rajta véghezvinni.

18:9  Egy pillanatban pedig kimondom egy nemzetről és királyságról, hogy fölépítem és elplántálom;

18:10  de teszi azt, ami rossz a szemeimben, nem hallgatva szavamra: akkor meggondolom a jót, amellyel akartam vele jót tenni.

18:11  Most tehát szólj csak Jehúda embereihez és Jeruzsálem lakóihoz, mondván: Így szól az Örökkévaló: íme én készítek ellenetek veszedelmet és kigondolok ellenetek gondolatot; térjetek csak meg ki-ki gonosz útjáról és javítsátok meg útjaitokat és cselekedeteiteket.

18:12  De ők mondták hiába, mert gondolataink után fogunk járni és kiki rossz szívének makacsságát fogjuk cselekedni.

18:13  Azért így szól az Örökkévaló: Kérdezzétek csak a nemzetek közt: ki hallott ilyeneket? Nagyon borzadalmast cselekedett Izrael szüze.

18:14  Vajon fölenged-e a mező sziklájáról a Libanon hava, avagy megszakadnak-e a bugyogó, buzogó, csergedező vizek,

18:15  ahogy engem elfelejtett az én népem, a semminek füstölögtetnek, megbotlatták őket útjaikon, ősrégi csapásokban, hogy járjanak ösvényeken, föl nem töltött úton;

18:16  hogy országukat iszonyodássá tegyék, örökké tartó piszegéssé, bárki elmegy mellette, eliszonyodik és fejét csóválja.

18:17  Mint keleti széllel elszórom őket ellenség előtt, hátukat és nem arcukat fogom látni balsorsuk napján.

18:18  És mondták: Gyertek, gondoljunk ki Jirmejáhú ellen gondolatokat, mert nem vész el tan a paptól, sem tanács a bölcstől, sem ige a prófétától; gyertek, verjük meg a nyelvvel és ne figyeljünk semmi szavára.

18:19  Figyelj rám, oh Örökkévaló és halld meg a velem pörlők szavát.

18:20  Vajon fizetnek-e a jóért rosszat, hogy vermet ástak életemnek! Emlékezzél, mint álltam előtted, hogy jót beszéljek felőlük, hogy elfordítsam tőlük haragodat.

18:21  Azért add át fiaikat az éhségnek és hányd őket a kard hatalmába, hogy asszonyaik gyermektelenek és özvegyek legyenek és férfiaik a halál megöltjei legyenek, ifjaik a kard levertjei a harcban.

18:22  Hallassék jajkiáltás házaikból, midőn hirtelen hozol rájuk csapatot, mert vermet ástak, hogy engem megfogjanak és tőröket rejtettek el lábaimnak.

18:23  Te pedig, Örökkévaló, ismered minden halálos tanácsukat ellenem, ne adj enyhítést bűnükért és vétküket előled ne töröld el, megbotlatottak legyenek előtted, haragod idején bánj el velük.

Chapter 19

19:1  Így szól az Örökkévaló: Menj és végy cserépkancsót a fazekastól, és néhánnyal a nép vénei közül és a papok vénei közül

19:2  menj ki Ben-Hinnóm völgyébe, mely a Charszit-kapu bejáratánál van és hirdesd ott a szavakat, melyeket szólni fogok hozzád.

19:3  És mondjad: Halljátok az Örökkévaló igéjét, Jehúda királyai és Jeruzsálem lakói. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: íme én oly veszedelmet hozok e helyre, hogy bárki hallja megcsendülnek fülei.

19:4  Mivelhogy elhagytak engem és idegenné tették ezt a helyet, füstölögtettek benne más isteneknek, amelyeket nem ismertek, ők és őseik és Jehúda királyai, és megtöltötték ezt a helyet ártatlanok vérével.

19:5  És építették a Báal magaslatait, hogy fiaikat tűzben égessék el, égőáldozatokul a Báalnak, amit nem parancsoltam és nem mondtam és ami nem jutott eszembe.

19:6  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és nem nevezik többé ezt a helyet Tófetnek és Hinnóm fia völgyének, hanem öldöklés völgyének.

19:7  Es kiürítem Jehúda és Jeruzsálem tanácsát ezen a helyen és elejtem őket kard által ellenségeik előtt és azok keze által, kik életükre törnek, és hullájukat eledelül adom az ég madarának és a föld vadjának.

19:8  És teszem ezt a várost iszonyattá és pisszegéssé; bárki elmegy mellette, eliszonyodik és pisszeg mind a csapásai miatt.

19:9  És megetetem velük fiaik húsát és leányaik húsát és kiki felebarátjának húsát eszi a körülzárásban és a szorongatásban, mellyel szorongatják őket ellenségeik és azok, kik életükre törnek.

19:10  Erre törd el a kancsót azon emberek szeme láttára, kik veled mennek.

19:11  És szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Úgy fogom eltörni ezt a népet és ezt a várost, amint eltörik a fazekas edényét, amely többé helyre nem állítható; és majd Tófetben temetnek, mert nincs hely temetésre.

19:12  Így fogok tenni e hellyel, úgymond az Örökkévaló, és lakóival, hogy olyanná teszem ezt a várost, mint Tófet.

19:13  Olyanok lesznek ugyanis Jeruzsálem házai és Jehúda királyainak házai, mint Tófet helye, tisztátalanok, mindama házak, amelyeknek tetőin füstölögtettek az ég egész seregének és öntőáldozatokat öntöttek más isteneknek.

19:14  És jött Jirmejáhú Tófetből, ahová őt az Örökkévaló küldötte volt, hogy prófétáljon, és megállt az Örökkévaló házának udvarában és szólt az egész néphez:

19:15  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme én elhozom a városra és mind a városaira azt az egész veszedelmet, melyet kimondtam ellene, mert megkeményítették nyakukat, nem hallgatva szavamra.

Chapter 20

20:1  És midőn hallotta Paschúr, Immér fia, a pap – ő pedig főfelügyelő volt az Örökkévaló házában – Jirmejáhút, amint prófétálja e szavakat,

20:2  akkor megverte Paschúr Jirmejáhú prófétát és tette őt a Benjámin felső kapujában levő kalodába, mely az Örökkévaló házában volt.

20:3  Volt pedig másnap és Paschúr kieresztette Jirmejáhút a kalodából; ekkor szólt hozzá Jírmejáhú nem Paschúrnak nevezett el téged az Örökkévaló, hanem: Rémület köröskörül.

20:4  Mert így szól az Örökkévaló: Íme én teszlek rémületté magadnak és mind a barátaidnak és elesnek ellenségeik kardja által, szemeid pedig látják; és egész Jehúdát Bábel királyának kezébe adom és számkivetésbe viszi őket Bábelbe és megöli a karddal.

20:5  És majd odaadom a városnak egész gazdagságát és minden szerzeményét és minden drágaságát – és Jehúda királyainak kincseit mind adom ellenségeik kezébe, elprédálják és elviszik és Bábelbe hozzák.

20:6  Te pedig Paschúr és mind a házad lakói fogságba fogtok menni; Bábelbe fogsz jutni és ott fogsz meghalni és ott fogsz eltemettetni, te és mind a barátaid, akiknek hazugsággal prótétáltál.

20:7  Rábeszéltél engem, oh Örökkévaló, és rábeszéltettem magamat, erőt vettél rajtam és győztél, nevetséggé lettem egésznap, mindnyája gúnyolódik rajtam.

20:8  Mert valahányszor beszélek, kiáltoznom kell, kiáltanom: erőszak és pusztítás! mert lett nekem az Örökkévaló igéje gyalázássá és csúfolássá egész napon.

20:9  És ha mondom: nem emlékezem meg róla és nem beszélek többé az ő nevében, akkor úgy van szívemben, mint égő tűz, csontjaimba zárva, úgy hogy meguntam elviselni és nem győzöm.

20:10  Mert hallottam sokaknak rágalmazását, rémületet köröskörül: Jelentsétek meg, jelentsük őt fel! Minden meghitt emberem bukásomat lesi: talán rászedhető és legyőzhetjük, és bosszúnkat megvehetjük rajta!

20:11  De az Örökkévaló velem van mint hatalmas hős, ezért üldözőim megbotlanak és nem győznek; nagyon megszégyenültek, mert nem boldogultak, örökkétartó szégyennel, mely el nem felejtetik.

20:12  De, Örökkévaló, a seregek ura, aki megvizsgálja az igazságost, látja a veséket és a szívet, hadd látom bosszúdat rajtuk, mert neked föltártam ügyemet.

20:13  Énekeljetek az Örökkévalónak, dicsérjétek az Örökkévalót, mert megmentette a szűkölködőnek lelkét a gonosztevők kezéből.

20:14  Átkozott a nap, amelyen születtem, a nap, amelyen szült engem anyám, ne legyen áldott!

20:15  Átkozott az ember, ki hírt hozott atyámnak, mondván: fiúgyermek született neked – örvendeztetve megörvendeztette őt.

20:16  Legyen az az ember olyan, mint a városok, melyeket feldúlt az Örökkévaló és meg nem bánta; halljon jajkiáltást reggel és riadást délnek idején.

20:17  Hogy meg nem ölt az anyaméhtől fogva, hogy anyám lett volna sírom és méhe örökösen várandós!

20:18  Miért is jöttem ki az anyaméhből, hogy lássak szenvedést és bánatot és hogy szégyenben teljenek el napjaim?

Chapter 21

21:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, midőn küldte hozzá Czidkijáhú király Paschúrt, Malkíja fiát és Czefanját, Máaszéja fiát, a papot, mondván:

21:2  Kérdezd meg csak értünk az Örökkévalót, mert Nebúkadnecczár, Bábel királya harcol ellenünk, talán cselekszik velünk az Örökkévaló mind az ő csodatettei szerint, hogy elvonuljon tőlünk.

21:3  És szólt hozzájuk Jirmejáhú: Így szóljatok Czidkijáhúhoz.

21:4  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: íme én visszafordítom a hadi fegyvereket, melyek kezetekben vannak, amelyekkel ti a falon kívül harcoltok Bábel királya ellen és a titeket ostromló kaldeusok ellen és begyűjtöm azokat ebbe a városba.

21:5  És én magam harcolok ellenetek kinyújtott kézzel és erős karral, haraggal és hévvel, és nagy haragvással.

21:6  És megverem e város lakóit, mind az embert mind az állatot, nagy dögvészben halnak meg.

21:7  És azután, úgymond az Örökkévaló, adom Czidkijáhút, Jehúda királyát és szolgáit és a népet és azokat, kik megmaradtak a városban a dögvésztől, a kardtól és az éhségtől, Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe és ellenségeik kezébe és azok kezébe, kik életükre törnek; megöli őket a kard élével, nem szánakozik rajtuk, nem kímél és nem irgalmaz.

21:8  E néphez pedig szólj: Így szól az Örökkévaló, íme én elétek teszem az élet útját és a halál útját.

21:9  Aki e városban marad, meg fog halni kard, éhség és dögvész által; de aki kimegy és átpártol a titeket ostromló kaldeusokhoz, az élni fog és lelke lesz neki zsákmányul.

21:10  Mert rosszra és nem jóra fordítottam arcomat a város ellen, úgymond az Örökkévaló, Bábel királyának kezébe adatik és tűzben égeti el.

21:11  És Jehúda királya házának: Halljátok az Örökkévaló igéjét.

21:12  Dávid háza! Így szól az Örökkévaló: tartsatok reggelenként ítéletet és mentsétek meg a kiraboltat a fosztogató kezéből, nehogy mint a tűz törjön ki haragom és égne és nincs ki eloltaná cselekedeteitek rosszasága miatt.

21:13  Íme én ellened vagyok, lakója a völgynek, a síkság sziklájának, úgymond az Örökkévaló, kik azt mondjátok ki száll le hozzánk, ki jön be hajlékainkba?

21:14  Megbüntetlek benneteket cselekedeteitek gyümölcse szerint, úgymond az Örökkévaló, és tüzet gyújtok erdejében és megemészti mind azt, ami körülötte van.

Chapter 22

22:1  Így szól az Örökkévaló: Menj le Jehúda királyának házába és mondd el ott ezt az igét.

22:2  Szólj: Halljad az Örökkévaló igéjét, Jehúda királya, ki Dávid trónján ülsz, te meg szolgáid és néped, akik bejönnek e kapukon.

22:3  Így szól az Örökkévaló: Cselekedjetek jogot és igazságot és mentsétek meg a kiraboltat a fosztogató kezéből, jövevényt, árvát és özvegyet ne szorongassatok, erőszakot ne tegyetek és ártatlan vért ne ontsatok e helyen.

22:4  Mert ha megteszitek ezt a dolgot: akkor bejönnek e ház kapuin királyok, kik Dávidnak ülnek a trónján, szekereken és lovakon járnak, ő meg szolgái és népe.

22:5  De ha nem hallgattok e szavakra, magamra esküszöm, úgymond az Örökkévaló, hogy rommá lesz e ház.

22:6  Mert így szól az Örökkévaló Jehúda királyának házáról: Gileád vagy nekem, Libanon csúcsa, bizony pusztává teszlek, lakatlan városokká.

22:7  És szentelek ellened pusztítókat, kikit szerszámával, és levágják válogatott cédrusaidat és tűzbe vetik.

22:8  És elmegy sok nemzet e város mellett és így szólnak egyik a másikához miért tett így az Örökkévaló e nagy várossal?

22:9  És mondják: mert elhagyták az Örökkévalónak, Istenüknek szövetségét, és leborultak más istenek előtt és szolgálták őket.

22:10  Ne sírjatok a halottért és ne szánjatok senkit érte, sírjatok az elmenőért, mert nem tér többé vissza, hogy lássa szülőföldjét.

22:11  Mert így szól az Örökkévaló Sallúmról, Jósijáhú, Jehúda királyának fiáról, aki király lett atyja Jósijáhú helyett, s aki eltávozott e helyről: Nem fog oda visszatérni többé;

22:12  hanem azon helyen, ahová őt számkivetették, ott fog meghalni, és ezt az országot nem fogja többé látni.

22:13  Oh, aki házát igazság nélkül építi és emeleteit jog nélkül, felebarátjával ingyen dolgoztat és munkabérét nem adja meg neki.

22:14  Aki azt mondja: majd építek magamnak tágas házat és téres emeleteket; vág magának ablakokat, bepadlózza cédrusfával és befesti vörös festékkel.

22:15  Vajon király vagy-e, hogy cédrusfában versenyzel? Atyád nemde evett és ivott és cselekedett jogot és igazságot, akkor jó volt dolga.

22:16  Jogot szerzett a szegénynek és szűkölködőnek, akkor jól volt. Nemde ez az: engem megismerni, úgymond az Örökkévaló.

22:17  De a szemed és szíved nincsen másra, ha csak nem nyereségedre és az ártatlannak vérére, hogy ontsad és a fosztogatásra és elnyomásra, hogy megtegyed.

22:18  Azért így szól az Örökkévaló Jehójákimról, Jósijáhú fiáról, Jehúda királyáról: nem tartanak érte gyászt: Jaj, fivér és jaj, nővér! nem tartanak érte gyászt: Jaj, úr és jaj, fensége!

22:19  Amint szamarat temetnek, fogják őt temetni, hurcolva és eldobva messze Jeruzsálem kapuitól.

22:20  Menj föl a Libanonra és kiálts, és Básánban hallasd hangodat, kiálts az Abárimról, mert megtörettek mind a szeretőid.

22:21  Beszéltem hozzád jólétedben, azt mondtad: nem hallom; ez a te utad ifjúkorodtól fogva, hogy nem hallgattál szavamra.

22:22  Mind a legeltetőidet legeltetni fogja a szél és szeretőid fogságba mennek; bizony akkor meg fogsz szégyenülni és el fogsz pirulni minden gonoszságod miatt.

22:23  Ki a Libanonon lakozol, cédrusfák közt fészkelsz, mily sajnálni való vagy, midőn jönnek rád fájdalmak, vajúdás mint a szülő nőre.

22:24  Ahogy élek, úgymond az Örökkévaló, bizony, ha Konjáhú, Jehójákim fia, Jehúda királya, pecsétgyűrű volna jobb kezemen, bizony onnan szakítanálak le.

22:25  Azok kezébe adlak téged, kik életedre törnek és azok kezébe, kiktől félsz: Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe és a kaldeusok kezébe.

22:26  És elhajítlak téged és anyádat, aki téged szült, más országba, amelyben nem születtetek, és ott fogtok meghalni.

22:27  Azon országba pedig, ahova vágyódik a lelkük, hogy oda visszatérjenek, oda nem fognak visszatérni.

22:28  Vajon megvetett eltört csinálmány-e ez az ember Konjáhú, avagy edény-e, melyet nem kedvelnek, miért hajíttattak el ő és magzatja és eldobattak oly országba, melyet nem ismertek?

22:29  Ország, ország, ország, halljad az Örökkévaló igéjét!

22:30  Így szól az Örökkévaló: Írjátok be ezt az embert gyermektelennek, férfiúnak, ki soha napjaiban nem boldogul, mert magzatjából nem boldogul senki, hogy üljön Dávid trónján és még uralkodjék Jehúdán.

Chapter 23

23:1  Oh pásztorok, kik elveszítik és elszélesztik legelőm juhait, úgymond az Örökkévaló.

23:2  Azért így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, a pásztorok felől, kik népemet legeltetik: Ti szélesztettétek el juhaimat és eltaszítottátok és nem gondoltatok velük; íme én megbüntetem rajtatok cselekedeteitek rosszaságát, úgymond az Örökkévaló.

23:3  És én össze fogom gyűjteni juhaim maradékát mindazon országokból, ahová eltaszítottam őket és visszahozom őket tanyájukra és majd szaporodnak és sokasodnak.

23:4  És állítok föléjük pásztorokat, hogy legeltessék őket, nem fognak többé félni és nem rettegnek és nem lesz köztük hiány, úgymond az Örökkévaló.

23:5  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és támasztok Dávidnak igaz csemetét, uralkodik mint király és boldogul és jogot és igazságot tesz az országban.

23:6  Napjaiban megsegíttetik Jehúda és Izrael biztosságban fog lakni; és ez a neve, amelyen nevezik: az Örökkévaló a mi igazságunk.

23:7  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és nem mondják többé: él az Örökkévaló, aki felhozta Izrael fiait Egyiptom országából;

23:8  hanem: él az Örökkévaló, aki felhozta és bevitte Izrael házának magzatját az észak országából és mindazon országokból, ahova eltaszítottam őket, és lakni fognak földükön.

23:9  A prófétáknak. Meg van törve bennem a szívem, megreszkettek mind a csontjaim, olyan lettem, mint részeg ember és mint férfi, kit elöntött a bor, az Örökkévaló miatt és az ő szent szavai miatt.

23:10  Mert megtelt házasságtörőkkel az ország, mert átok miatt gyászol az ország, elszáradtak a puszta tanyái és futásuk a rosszaságra volt és erejük igaztalanságra.

23:11  Mert próféta is, pap is istentelenek, házamban is találtam gonoszságukat, úgymond az Örökkévaló.

23:12  Azért olyan lesz nekik az útjuk, mint sikamlósság a sötétségben, elcsúsznak és elesnek rajta, mert veszedelmet hozok rájuk, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló.

23:13  Sómrón prófétáiban is bohóságot láttam; prófétáskodtak a Báal nevében és megtévesztették népemet, Izraelt.

23:14  Jeruzsálem prófétáiban pedig borzasztóságot láttam: házasságot törtek és hazugságban jártak és megerősítették a gonosztevők kezeit, úgy hogy nem tértek meg kiki gonoszságától; olyanok lettek számomra mindannyian, mint Szodoma, és lakói mint Amóra.

23:15  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura a próféták felől: Íme én adok enniük ürmöt és adok inniuk méregvizet, mert Jeruzsálem prófétáitól indult ki az istentelenség az egész országra.

23:16  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Ne hallgassatok a próféták szavaira, akik nektek prófétálnak, hiábavalóval hitegetnek benneteket, szívük látomását beszélik, nem az Örökkévaló szájából

23:17  Mondogatják káromlóimnak: Megmondta az Örökkévaló: béke lesz számotokra; és bárki jár szíve makacssága szerint, annak mondják: nem jön rátok veszedelem.

23:18  Mert ki állt az Örökkévaló tanácsában, hogy lássa és hallja az ő igéjét, ki figyelt igéjére, hogy hallotta volna?

23:19  Íme az Örökkévaló vihara hévvel tör ki, forgó szélvész a gonoszok fejére fordul.

23:20  Nem tér meg az Örökkévaló haragja, míg meg nem tette és míg nem teljesítette szíve gondolatait; a napok végén megértitek értelemmel.

23:21  Nem küldöttem a prófétákat és ők futottak, nem beszéltem hozzájuk és ők prófétáltak.

23:22  De ha tanácsomban álltak, akkor hallassák szavaimat a népeimmel és térítsék meg őket rossz útjukról és cselekedeteik rosszaságától.

23:23  Vajon közelről való Isten vagyok-e, úgymond az Örökkévaló, és nem távolról való Isten?

23:24  Avagy elrejtőzik-e valaki a rejtekben és én nem látom, úgymond az Örökkévaló, hiszen az eget és a földet töltöm én be, úgymond az Örökkévaló.

23:25  Hallottam azt, amit mondtak a próféták, akik hazugságot prófétálnak nevemben, mondván: álmodtam, álmodtam.

23:26  Meddig még? Az van-e azon próféták szívében, akik hazugságot prófétálnak és akik szívük csalárdságának prófétái –

23:27  azt gondolják-e, hogy elfelejtetik nevemet népemmel álmaik által, amelyeket elbeszélnek egyik a másikának, amint őseik a Báal által felejtették el nevemet?

23:28  A próféta, akinél álom van, beszéljen el álmot, és akinél az én igém van, mondja el az én igémet igazsággal! Mi dolga a szalmának a tiszta búzával, úgymond az Örökkévaló.

23:29  Nemde olyan az én igém mint a tűz, úgymond az Örökkévaló, és mint a kalapács, mely a sziklát zúzza?

23:30  Azért íme én fordulok azon próféták ellen, akik ellopják szavaimat egyik a másikától.

23:31  Íme én fordulok azon próféták ellen, úgymond az Örökkévaló, akik vették nyelvüket és azt mondták: Úgymond;

23:32  íme én fordulok azok ellen, akik hazug álmokat prófétálnak, úgymond az Örökkévaló, elbeszélték azokat és megtévesztették népemet hazugságaikkal és fitogtatásukkal, holott én nem küldöttem őket és nem parancsoltam nekik, de használni sem használnak ennek a népnek, úgymond az Örökkévaló.

23:33  És ha kérdez téged e nép vagy a próféta, vagy pap, mondván: mi az Örökkévaló beszéde? mondd meg nekik, hogy mi a beszéd: elvetlek benneteket, úgymond az Örökkévaló.

23:34  A próféta pedig és a pap és a nép, mely azt mondja: az Örökkévaló beszéde meg fogom büntetni azt az embert és a házát.

23:35  Így szóljatok kiki a társához és kiki a testvéréhez: mit felelt az Örökkévaló és mit mondott az Örökkévaló?

23:36  De azt, hogy Örökkévaló beszéde, ne említsétek többé, mert beszéddé lesz kinek kinek saját szava, s így elferdítitek szavait az élő Istennek, az Örökkévalónak, a seregek urának, a mi Istenünknek.

23:37  Így szóljatok a prófétához: mit felelt neked az Örökkévaló, és mit mondott az Örökkévaló?

23:38  De ha azt mondjátok: az Örökkévaló beszéde – azért így szól az Örökkévaló: mivelhogy mondtátok e szót: az Örökkévaló beszéde, én pedig küldöttem hozzátok, mondván, ne mondjátok: az Örökkévaló beszéde –

23:39  azért íme én elszakítva elszakítlak benneteket és elvetlek benneteket és a várost, melyet adtam nektek és őseiteknek, színem elől.

23:40  És adok rátok örök gyalázatot és örök szégyent, mely el nem felejthető.

Chapter 24

24:1  Láttatta velem az Örökkévaló, és íme, két kosár füge, odaállítva az Örökkévaló temploma előtt, miután számkivetette Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jekhonjáhút, Jehójákim fiát, Jehúda királyát és Jehúda nagyjait és a kovácsokat és lakatosokat Jeruzsálemből és elvitte Bábelbe.

24:2  Az egyik kosár igen jó füge, mint korán érő füge, a másik kosár pedig igen rossz füge, amely nem ehető rosszasága miatt.

24:3  És szólt hozzám az Örökkévaló: Mit látsz Jirmejáhú? Mondtam: fügét; a jó füge igen jó, a rossz pedig igen rossz, úgyhogy nem ehető rosszasága miatt.

24:4  És lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

24:5  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Miként megismerik e jó fügét; úgy fogom megismerni Jehúda számkivetettjeit, akiket elküldtem e helyről Kaszdím országába, a jóra;

24:6  rájuk fordítom szememet a jóra és visszahozom őket ez országba; felépítem őket és nem rombolom le, elplántálom őket és nem szakítom ki.

24:7  És szívet adok nekik, hogy megismerjenek engem, hogy én vagyok az Örökkévaló és lesznek nekem népül, én pedig leszek, Istenül nekik; midőn majd visszatérnek hozzám egész szívükből.

24:8  És amilyen a rossz füge, mely nem ehető rosszasága miatt – bizony így szól az Örökkévaló, úgy teszem Czidkijáhút, Jehúda királyát és nagyjait és Jeruzsálem maradékát, azokat, kik megmaradtak ez országban és akik Egyiptom országában laknak –

24:9  teszem őket iszonyattá, veszedelemmé, mind a föld királyságainak, gyalázattá és példabeszéddé, gúnnyá és átokká mindazon helyeken, ahová eltaszítom őket.

24:10  És rájuk bocsátom a kardot, az éhséget és a dögvészt, míg el nem tűntek a földről, melyet adtam nekik és őseiknek.

Chapter 25

25:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett, Jehúda egész népe felől, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, első éve az Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának,

25:2  melyet szólt Jirmejáhú próféta Jehúda egész népéhez és mind a Jeruzsálem lakóihoz, mondván:

25:3  Jósijáhú, Ámón fiának, Jehúda királyának tizenharmadik évétől mind e mai napig, immár huszonhárom éve lett hozzám az Örökkévaló igéje és én beszéltem hozzátok, reggelenként beszélve, de ti nem hallottátok.

25:4  Küldte az Örökkévaló hozzátok mind az ő szolgáit, a prófétákat, reggelenként küldve – de ti nem hallottátok és nem hajlítottátok fületeket a hallásra –

25:5  mondván: térjetek csak meg kiki rossz útjáról és cselekedeteitek rosszaságától, hogy lakhassatok a földön, melyet az Örökkévaló adott nektek és őseiteknek, öröktől örökké;

25:6  és ne járjatok más istenek után, szolgálva őket és leborulva előttük, és ne bosszantsatok engem kezeitek művével, hogy rosszat ne tegyek veletek.

25:7  De nem hallgattatok rám, úgymond az Örökkévaló, azért hogy bosszantsatok engem kezeitek művével, hogy rosszul járjatok.

25:8  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Mivelhogy nem hallgattatok szavaimra,

25:9  íme én küldök és veszem mind az észak nemzetségeit, úgymond az Örökkévaló, meg Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, az én szolgámhoz, és elhozom őket ez ország ellen és lakói ellen és mind a nemzetek ellen köröskörül; kipusztítom őket és teszem őket iszonyodássá és pisszegéssé és örök romokká.

25:10  És eltüntetem tőlük a vígság hangját és öröm hangját, vőlegény hangját és menyasszony hangját, malomnak hangját és mécsesnek világát.

25:11  És ez egész ország rommá és pusztulássá lesz és szolgálni fogják e nemzetek Bábel királyát hetven évig.

25:12  És lesz, amint eltelt hetven év, megbüntetem Bábel királyán és ama nemzeten, úgymond az Örökkévaló, az ő bűnüket, meg Kaszdím országán, és teszem azt örök pusztasággá.

25:13  És elhozom amaz országra mind a szavaimat, melyeket szóltam felőle, mindazt, ami írva van a könyvben, amit prófétált Jirmejáhú mind a nemzetek felől.

25:14  Mert leigázzák őket is számos nemzetek és nagy királyok; és fizetek nekik tettük szerint és kezeik műve szerint.

25:15  Mert így szólt hozzám az Örökkévaló, Izrael Istene: Vedd kezemből a harag borának a serlegét és itasd azt meg mind a nemzetekkel, melyekhez téged küldlek;

25:16  igyanak és inogjanak meg és tomboljanak a kard miatt, amelyet közéjük küldök.

25:17  Vettem a serleget az Örökkévaló kezéből és megitattam mind a nemzetekkel, amelyekhez az Örökkévaló engem küldött:

25:18  Jeruzsálemmel és Jehúda varosaival, királyaival és nagyjaival, hogy tegyem őket rommá, iszonyodássá, pisszegéssé és átokká, mint az e mai napon van;

25:19  Fáraóval, Egyiptom királyával, meg szolgáival és nagyjaival és egész népével;

25:20  és az egész Érebbel és Úcz országának mind a királyaival és a filiszteusok országának mind a királyaival: Askalónnal, Azzával, Ekrónnal és Asdód maradékával;

25:21  Edómmal, Móábbal és Ammón fiaival;

25:22  Czór minden királyaival és Czídón minden királyaival, meg a sziget királyaival, mely a tengeren túl van;

25:23  Dedánnal, Témával, Búzzal és mind a levágott hajszélűekkel;

25:24  Arábia minden királyaival és az Éreb minden királyaival, akik a pusztában laknak;

25:25  Zimri minden királyaival, Élám minden királyaival és Média minden királyaival;

25:26  meg mind az észak királyaival, a közel levőkkel és távol levőkkel egymás után és mind a föld királyságaival, melyek a föld színén vannak – Sésák királya pedig azok után fog inni.

25:27  És szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: igyatok, részegedjetek és okádjatok, essetek el és ne keljetek föl a kard miatt, melyet közitekbe küldök.

25:28  És lesz, midőn vonakodnak elfogadni kezedből a serleget, hogy igyanak, akkor szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, meg kell innotok!

25:29  Mert íme azon városnál, mely nevemről neveztetik, megkezdem a veszedelmet, és ti büntetlenül maradnátok? Nem maradtok büntetlenül, mert kardot szólítok mind a föld lakóira, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura.

25:30  Te pedig prófétáld nekik mind e szavakat és szólj hozzájuk: az Örökkévaló a magasból ordít és szent hajlékából hallatja hangját; ordítva ordít tanyájára, kurjantást, mint a sajtolók, hangoztat mind a föld lakói ellen.

25:31  Eljut a zajongás, a föld végéig ér, mert pöre van az Örökkévalónak a nemzetekkel, ítéletre száll minden halandóval; a gonoszokat a kardnak adta át, úgymond az Örökkévaló.

25:32  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme veszedelem indul nemzettől nemzethez és nagy szélvész kel a föld hátuljáról.

25:33  És lesznek az Örökkévaló megöltjei azon napon föld végétől föld végéig, nem siratják őket, nem szedik össze és nem temetik el, trágyává lesznek a föld színén.

25:34  Jajgassatok, pásztorok és kiáltsatok, porban fetrengjetek ti hatalmasai a juhoknak, mert leteltek napjaitok a vágásra; elszórlak benneteket és elhulltok, miként drága edény.

25:35  És elvész menedék a pásztorok számára és menekülés a juhok hatalmasai számára.

25:36  Hallik a pásztorok kiáltása és a juhok hatalmasainak jajgatása, mert pusztítja az Örökkévaló legelőjüket.

25:37  És megsemmisülnek a béke tanyái az Örökkévaló fellobbant haragja miatt.

25:38  Elhagyta mint a fiatal oroszlán bozótját, mert pusztulássá lett országuk az elnyomó kard heve miatt és az ő fellobbant haragja miatt.

Chapter 26

26:1  Jehojákim, Josijáhú fia, Jehúda királya uralkodásának kezdetén volt ez az ige az Örökkévalótól, mondván:

26:2  Így szól az Örökkévaló: Állj az Örökkévaló házának udvarába és mondd el mind a Jehúda városainak, azoknak, kik jönnek leborulni az Örökkévaló házában, mind azon szavakat, melyeket parancsoltam neked, hogy elmondjad nekik; ne hagyj ki egy szót sem.

26:3  Hátha meghallják és megtérnek kiki rossz útjáról, és én meggondolom a rosszat, melyet cselekedeteik rosszasága miatt velük tenni szándékoztam.

26:4  És szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló: ha nem hallgattok rám, hogy járjatok tanom szerint, melyet elétek tettem,

26:5  hallgatva szolgáimnak, a prófétáknak szavaira, akiket hozzátok küldök, reggelenként küldve, de ti nem hallottátok:

26:6  olyanná teszem ezt a házat, mint amilyen Síló, e várost pedig átokká teszem, mind a föld nemzeteinek.

26:7  És hallották a papok és a próféták és az egész nép Jirmejáhút, amint elmondta a szavakat az Örökkévaló házában.

26:8  És történt, amint Jirmejáhú végzett azzal, hogy elmondja mind azt, amit az Örökkévaló megparancsolt, hogy elmondja az egész népnek, megfogták őt a papok és a próféták és az egész nép, mondván: meg kell hallnod.

26:9  Miért prófétáltál az Örökkévaló nevében, mondván: olyan lesz ez a ház, mint amilyen Síló és ez a város rommá lesz lakó nélkül És összegyűlt az egész nép Jirmejáhú ellen az Örökkévaló házában.

26:10  És hallották Jehúda nagyjai e dolgokat, akkor fölmentek a király házából az Örökkévaló házába és leültek az Örökkévaló új kapujának bejáratánál.

26:11  És szóltak a papok és a próféták a nagyokhoz és az egész néphez, mondván: Halálbüntetés illeti ezt az embert, mert prófétált e város felől, amint hallottátok füleitekkel.

26:12  Ekkor szólt Jirmejáhú mind a nagyokhoz és az egész néphez, mondván: Az Örökkévaló küldött engem, hogy e ház és a város felől prófétáljam mind a szavakat, melyeket hallottatok.

26:13  Most tehát javítsátok utaitokat és cselekedeteiket és hallgassatok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára, és majd meggondolja az Örökkévaló azt a rosszat, melyet kimondott felőletek.

26:14  Én pedig, íme kezetekben vagyok; tegyetek velem, amint jónak és amint helyesnek tetszik szemeitekben.

26:15  Csakhogy tudnotok kell, hogyha megöltök engem, hogy ártatlan vért hoztok magatokra és a városra és lakóira, mert igazán küldött engem hozzátok az Örökkévaló, hogy elmondjam füleitek hallatára mind e szavakat.

26:16  Erre szóltak a nagyok meg az egész nép a papokhoz és a prófétákhoz: Nem illeti ezt az embert halálbüntetés, mert az Örökkévalónak, a mi Istenünknek nevében beszélt hozzánk.

26:17  És fölkeltek emberek az ország vénei közül és szóltak a nép egész gyülekezetéhez, mondván:

26:18  Michá a Mórésetbeli prófétált Chizkijáhú, Jehúda királyának napjaiban és szólt Jehúda egész népéhez, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Czión mezővé fog fölszántatni és Jeruzsálem romhalmazzá lesz és a háznak hegye erdős magaslatokká.

26:19  Vajon megölték-e őt Chizkijáhú, Jehúda királya, meg az egész Jehúda? Nemde félte az Örökkévalót és könyörgött az Örökkévalóhoz, és meggondolta az Örökkévaló a rosszat, amit kimondott felőlük! És mi nagy rosszaságot kövessünk el lelkünk ellen?

26:20  Még egy ember prófétált az Örökkévaló nevében, Urijáhú, Semájáhú fia, Kirjat Jeárímból; prófétált a város felől és ez ország felől egészen Jirmejáhú beszédei szerint;

26:21  és hallották Jehójákím király, meg mind a vitézei és mind a nagyok az ő szavait és a király meg akarta őt ölni; de meghallotta Urijáhú, félt és megszökött és eljutott Egyiptomba.

26:22  Akkor küldött Jehójákim király embereket Egyiptomba, Elnátánt, Akhbór fiát meg embereket ővele Egyiptomba;

26:23  kivitték Úrijáhút Egyiptomból és elhozták Jehójákim királyhoz, és megölte karddal; és eldobták hulláját a nép fiainak sírjaihoz.

26:24  Csakhogy Achíkám, Sáfán fiának keze volt Jirmejáhúval, hogy ne adják a nép kezébe, hogy megölje.

Chapter 27

27:1  Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királya uralkodásának kezdetén lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:

27:2  Így szólt hozzám az Örökkévaló: készíts magadnak köteleket és igarudakat és tedd azokat nyakadra.

27:3  És küldd el azokat Edóm királyához és Móáb királyához és Ammón fiainak királyához és Czór királyához és Czídón királyához azon követek által, akik eljöttek Jeruzsálembe, Czidkíjáhúhoz, Jehuda királyához.

27:4  És hagyd meg nekik uraik számára, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, így szóljatok uraitokhoz:

27:5  Én alkottam a földet, az embert és az állatot, amely a föld színén van, nagy erőmmel és kinyújtott karommal és adom azt annak, akinek adni helyesnek tetszik szemeimben.

27:6  Most pedig adtam én mindez országokat Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának, az én szolgámnak kezébe, és a mező vadját is nekiadtam, hogy őt szolgálja.

27:7  És szolgálni fogják őt mind a nemzetek, meg fiát és fiának fiát, míg megjön az ő országának is az ideje és alávetik őt számos nemzetek és nagy királyok.

27:8  És lesz azon nemzet és királyság, mely nem szolgálja Nebúkadnecczárt, Bábel királyát és mely nem teszi nyakát Bábel királyának jármába – a karddal, az éhséggel és a dögvésszel fogom megbüntetni azt a nemzetet, úgymond az Örökkévaló, míg végképen kezébe nem adtam.

27:9  Ti tehát ne hallgassatok prófétáitokra, jósaitokra és álmaitokra és kuruzslóitokra és varázslóitokra, akik szólnak hozzátok, mondván: nem fogjátok szolgálni Bábel királyát.

27:10  Mert hazugságot prórétálnak nektek, azért hogy eltávolítsanak benneteket földetekről és eltaszítsalak benneteket és elvesszetek.

27:11  Azon nemzet pedig, mely Bábel királyának jármába viszi nyakát, hogy őt szolgálja, meghagyom azt a földjén, úgymond az Örökkévaló, hogy művelje és rajta lakozzék.

27:12  Czidkijáhúhoz, Jehúda királyához pedig beszéltem mind e szavak szerint, mondván: Vigyétek nyakatokat Bábel királyának jármába, szolgáljátok őt és népét, hogy éljetek.

27:13  Miért halnátok meg, te és néped, a kard, éhség és a dögvész által, amint kimondta az Örökkévaló azon nemzet felől, amely nem szolgálja Bábel királyát?

27:14  És ne hallgassatok azon próféták szavaira, akik szólnak hozzátok, mondván: nem fogjátok szolgálni Bábel királyát, mert hazugságot prófétálnak ők nektek.

27:15  Mert nem küldtem őket, úgymond az Örökkévaló, és ők nevemben hazugul prófétálnak, azért hogy eltaszítsalak benneteket és elvesszetek ti meg a próféták, kik nektek prófétálnak.

27:16  A papokhoz pedig és ez egész néphez beszéltem, mondván: Így szól az Örökkévaló: ne hallgassatok prófétáitok szavaira, akik prófétálnak nektek, mondván: íme az Örökkévaló házának edényei visszahozatnak Bábelből, most nemsokára, mert hazugságot prófétálnak öli nektek.

27:17  Ne hallgassatok rájuk, szolgáljátok Bábel királyát, hogy éljetek; miért legyen ez a város rommá?

27:18  És ha próféták ők és ha van náluk az Örökkévaló igéje, kérleljék csak meg az Örökkévalót, a seregek urát, hogy Bábelbe ne jussanak az edények, melyek megmaradtak az Örökkévaló házában és Jehúda királyának házában és Jeruzsálemben.

27:19  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura az oszlopokról és a tengerről és a talapzatokról és a többi edényekről, amelyek megmaradtak a városban,

27:20  melyeket el nem vett Nebúkadnecczár, Bábel királya, midőn számkivetésbe vitte Jekhonját, Jehójákim fiát, Jehúda királyát, Jeruzsálemből Bábelbe, meg mind a Jehúda és Jeruzsálem nemeseit –

27:21  mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, azon edényekről, amelyek megmaradtak az Örökkévaló házában és Jehúda királya házában és Jeruzsálemben:

27:22  Bábelbe fognak vitetni és ott lesznek azon napig, hogy rájuk gondolok, úgymond az Örökkévaló, és felviszem és visszahozom e helyre.

Chapter 28

28:1  És volt ugyanazon évben, Czidkija, Jehúda királya uralkodásának kezdetén, a negyedik évben, az ötödik hónapban, szólt hozzám Chananja, Azzúr fia, a Gibeónból való próféta, az Örökkévaló házában, a papok és az egész nép szeme láttára, mondván:

28:2  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, mondván: eltörtem Bábel királyának jármát.

28:3  Két esztendő múlva visszahozom e helyre az Örökkévaló házának mind az edényeit, melyeket elvett Nebúkadnecczár, Bábel királya, e helyről és elvitte Bábelbe.

28:4  Jekhonját is, Jehójákim fiát, Jehúda királyát, meg mind a Jehúda számkivetettjeit, akik Bábelbe jutottak, visszahozom e helyre, úgymond az Örökkévaló, mert el fogom törni Bábel királyának jármát.

28:5  Ekkor szólt Jirmeja próféta Chananja prófétához, a papok szeme láttára és az egész nép szeme láttára, akik az Örökkévaló házában álltak,

28:6  szólt Jirmeja próféta: Ámen, így cselekedjék az Örökkévaló, tartsa fönn az Örökkévaló szavaidat, amelyeket prófétaltál, hogy visszahozza az Örökkévaló házának edényeit és az egész számkivetettséget Bábelből e helyre!

28:7  Ámde halljad csak ezt az igét, melyet szólok füled hallatára és az egész nép füleinek hallatára.

28:8  Azon próféták, akik előttem és előtted voltak ősidőtől fogva, prófétáltak számos országokról és nagy királyságokról, háború, veszedelem és dögvész felől.

28:9  Azon próféta, aki béke felől prófétál – midőn bekövetkezik a próféta igéje, megismerszik a próféta, akit az Örökkévaló igazán küldött.

28:10  Ekkor vette Chananja próféta az igarudat Jirmeja próféta nyakáról és eltörte azt.

28:11  És szólt Chananja az egész nép szeme láttára, mondván: Így szól az Örökkévaló: ekképpen fogom eltörni Nebúkadnecczár, Bábel királyának jármát két esztendő múlva mind a nemzetek nyakáról. Erre elment Jirmeja próféta az útjára.

28:12  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejához, miután Chananja próféta eltörte az igarudat Jirmeja próféta nyakáról – mondván:

28:13  Menj és szólj Chananjához, mondván: így szól az Örökkévaló: Fából való igarudakat törtél el, csinálj helyettük vasból való rudakat.

28:14  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Vasjármot tettem mind a nemzetek nyakára, hogy szolgálják Nebúkadnecczárt, Bábel királyát és fogják őt szolgálni és a mező vadját is nekiadtam.

28:15  És szólt Jirmeja próféta Chananja prófétához: Halljad csak Chananja, nem küldött téged az Örökkévaló és te hazugsággal bíztattad ezt a népet.

28:16  Azért így szól az Örökkévaló: Íme én elküldelek a föld színéről: ez évben meg fogsz halni, mert elpártolást beszéltél az Örökkévaló ellen.

28:17  És meghalt Chananja próféta azon évben, a hetedik hónapban.

Chapter 29

29:1  És ezek azon levél szavai, melyet Jirmeja próféta küldött Jeruzsálemből a. számkivetettség véneinek maradékához és a papokhoz és prófétákhoz és az egész néphez, melyet számkivetett Nebúkadnecczár Jeruzsálemből Bábelbe -

29:2  miután elmentek Jekhonja király és az uralkodónő és az udvartisztek Jehúda és Jeruzsálem nagyjai és a kovácsok és lakatosok Jeruzsálemből

29:3  Eleásza, Sáfán fia és Gemarja, Chilkija fia által, akiket Czidkija, Jehúda királya küldött Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, Bábelbe, mondván:

29:4  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, az egész számkivetettséghez; melyet számkivetettem Jeruzsálemből Bábelbe.

29:5  Építsetek házakat és lakjátok, ültessetek kerteket és egyétek gyümölcsüket;

29:6  vegyetek feleségeket és nemezzetek fiakat és leányokat és vegyetek fiaitok számára feleségeket, leányaitokat pedig adjátok férjhez, hogy fiakat és leányokat szüljenek, sokasodjatok ott és ne kevesbedjetek.

29:7  És keressétek azon város békéjét, ahova számkivetettelek benneteket és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz; mert az ő békéjében lesz számotokra is béke.

29:8  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: ne ámítsanak el benneteket prófétáitok, akik köztetek vannak és jóslóitok és ne hallgassatok álmaitokra, amelyeket álmodtatok;

29:9  mert hazugul prófétálnak nektek nevemben, nem küldtem őket, úgymond az Örökkévaló.

29:10  Mert így szól az Örökkévaló: Mihelyt letelt Bábelnek hetven éve, gondolok rátok és beteljesítem rajtatok az én jó igémet, hogy visszahozzalak benneteket e helyre.

29:11  Mert én ismerem a gondolatokat, melyeket felőletek gondolok, úgymond az Örökkévaló, gondolatokat békére és nem veszedelemre, hogy adjak nektek jövőt és reményt.

29:12  Ti majd hívtok engem, mentek és imádkoztok hozzám és hallgatni fogok rátok.

29:13  És majd kerestek engem és megtaláltok, hogyha fölkerestek engem egész szívetekből.

29:14  És megtaláltatom magamat veletek, úgymond az Örökkévaló, és visszahozom foglyaitokat és összegyűjtelek benneteket mind a nemzetekből és mind a helyekről, ahová eltaszítottalak benneteket, úgymond az Örökkévaló, és visszahozlak benneteket azon helyre, ahonnan számkivetettelek benneteket.

29:15  Mert azt mondtátok: az Örökkévaló prófétákat támasztott nekünk Bábelben.

29:16  Mert így szól az Örökkévaló a királyról, aki Dávid trónján ül és az egész népről, mely e városban lakik, testvéreitekről, akik nem mentek el veletek a számkivetettségbe –

29:17  így szól az Örökkévaló, a seregek ura: íme én rájuk bocsátom a kardot, az éhséget és a dögvészt, és olyanokká teszem őket, mint az utálatos fügét, mely nem ehető rosszaság miatt.

29:18  És üldözöm őket a karddal, az éhséggel és a dögvésszel és teszem őket iszonyattá mind a föld királyságainak, átokká, iszonyodássá, pisszegéssé és gyalázattá mindazon nemzetek közt, ahová eltaszítottam őket.

29:19  Azért hogy nem hallgattak szavaimra, úgymond az Örökkévaló, melyekkel küldtem hozzájuk szolgáimat, a prófétákat, reggelenként küldve, de ti nem hallgattatok rá, úgymond az Örökkévaló.

29:20  Ti pedig halljátok az Örökkévaló igéjét, az egész számkivetettség, akiket elküldtem Jeruzsálemből Bábelbe.

29:21  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, Achábról, Kólája fiáról és Czidkijáhúról, Máaszéja fiáról, akik nevemben hazugságot prófétálnak nektek: íme, én adom őket Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe, és megöli szemeitek láttára.

29:22  És majd vesznek róluk átkot Jehúda egész számkivetettségénél, amely Bábelben van, mondván: tegyen téged az Örökkévaló olyanná, mint Czidkijáhú és mint Acháb, akiket tűzben égetett el Bábel királya.

29:23  Mivelhogy aljasságot követtek el Izraelben és házasságot törtek felebarátjaik nejeivel és igét mondtak nevemben hazugul, amit nem parancsoltam nekik, pedig én vagyok a tudója és tanúja, úgymond az Örökkévaló.

29:24  A Nechlámbeli Semájáhúhoz pedig szólj, mondván:

29:25  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, mondván: mivelhogy te leveleket küldtél nevedben az egész néphez, mely Jeruzsálemben van és Czefanjához, Máaszéja fiához; a paphoz és mind a papokhoz, mondván:

29:26  Az Örökkévaló pappá tett téged Jehójadá pap helyébe, hogy legyenek felügyelők az Örökkévaló házában, minden őrült és prófétáskodó ember felett, hogy kalodába és nyaklóba tegyed.

29:27  Most tehát miért nem dorgáltad meg az Anátótbeli Jirmejáhút, aki nektek prófétáskodik?

29:28  Mert azért küldött hozzánk Bábelbe, mondván: Soká tart! Építsetek házakat és lakjátok, ültessetek kerteket és egyétek gyümölcsüket.

29:29  És felolvasta Czefanja pap ezt a levelet Jirmejáhú próféta füle hallatára.

29:30  Ekkor lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:

29:31  Küldj az egész számkivetettséghez, mondván: Így szól az Örökkévaló a Nechlámbeli Semajáról, mivelhogy prófétált nektek Semája, holott én nem küldtem és hazugsággal bíztatott benneteket,

29:32  azért így szól az Örökkévaló: Íme megbüntetem a Nechlámbeli Semáját és magzatát: nem lesz tőle senki, aki lakik a nép közepette, és nem fogja látni a jót, amit én majd cselekszem népemmel, úgymond az Örökkévaló, mert elpártolást beszélt az Örökkévaló ellen.

Chapter 30

30:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól; mondván:

30:2  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, mondván: Írd föl magadnak könyvbe mind azon igéket, melyeket szóltam hozzád.

30:3  Mert íme, napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és visszahozom népemnek, Izraelnek és Jehúdának foglyait, úgymond az Örökkévaló, visszahozom őket azon országba, melyet őseiknek adtam, hogy birtokba vegyék.

30:4  És ezek a szavak, melyeket szólt az Örökkévaló Izrael és Jehúda felől.

30:5  Mert így szól az Örökkévaló: Ijedség szavát hallottuk, rettegés és nincs béke.

30:6  Kérdezzétek csak és lássátok, vajon szül-e férfi? Miért láttam minden férfit kezével a csípőin mint a szülő nő, és átváltozott minden arc sápadtsággá?

30:7  Jaj, mert nagy ama nap, nincs hozzá hasonló; szorongatás ideje az Jákobnak, de abból megszabadul.

30:8  És lesz ama napon, úgymond az Örökkévaló a seregek ura, eltöröm jármát nyakadról és köteleidet szétszakítom és nem igázzák őt le többé idegenek,

30:9  hanem szolgálni fogják az Örökkévalót, Istenüket, és Dávidot, királyukat, akit majd támasztok nekik.

30:10  És te ne félj szolgám Jákob, úgymond az Örökkévaló, és ne rettegj Izrael, mert íme én megsegítlek távolból és magzatodat fogságuk országából; visszatér Jákob, nyugodt lesz és gondtalan, és nem ijeszti senki.

30:11  Mert veled vagyok, úgymond az Örökkévaló, hogy megsegítselek; mert végpusztítást teszek mind azon nemzetek közt, ahová elszórtalak, ámde rajtad nem teszek végpusztítást, megfenyítlek igazság szerint, de büntetlenül nem hagylak.

30:12  Mert így szól az Örökkévaló: Végzetes a törésed, kínzó a te sebed!

30:13  Senki sem szerez neked jogot nyavalyádban; sebhegesztő gyógyító szerek nincsenek számodra.

30:14  Mind a szeretőid elfelejtettek téged, felőled nem kérdezősködnek; mert amint ellenség ver, úgy vertelek, kegyetlennek a fenyítésével, azért, mert sok volt a bűnöd, számosak a vétkeid.

30:15  Mit kiáltasz törésed miatt, hogy végzetes a fájdamad? Azért mert sok volt a bűnöd, számosak vétkeid, cselekedtem ezeket veled.

30:16  Azért mind akik téged megemésztenek, megemésztetnek, s mind a szorongatóid, mindnyájan fogságba mennek és lesznek a fosztogatóid fosztogatásra és mind a prédálóidat prédává teszem.

30:17  Mert behegesztem sebedet és csapásaidból meggyógyítlak, úgymond az Örökkévaló, mert eltaszítottnak neveztek téged: Czión az, nincs ki felőle kérdezősködik.

30:18  Így szól az Örökkévaló: íme én visszahozom Jákob sátrainak foglyait és hajlékainak irgalmazok; fölépül a város a maga halmán és a palota a maga módja szerint lesz lakva.

30:19  És hálaszó ered belőlük és játszadozók hangja; megsokasítom őket és nem kevesbednek, dicsőkké teszem őket és nem kisebbednek.

30:20  És olyanok lesznek fiai, mint hajdan, és községe szilárdan áll előttem, és megbüntetem mind az elnyomóit.

30:21  És belőle lesz a hatalmasa és uralkodója az ő közepéből ered; közeledni hagyom őt, hogy hozzám lépjen; mert kicsoda az, aki rászánta szívét, hogy hozzám lépjen, úgymond az Örökkévaló?

30:22  És ti lesztek nekem népül és én leszek nektek Istenül.

30:23  Íme az Örökkévaló vihara hévvel tör ki, rohanó szélvész, a gonoszok fejére fordul.

30:24  Nem tér meg az Örökkévaló föllobbant haragja, amíg meg nem tette és teljesítette szívének gondolatait; a napok végén meg fogjátok érteni. Abban az időben, úgymond az Örökkévaló, leszek Istenül Izrael minden nemzetségeinek és ők lesznek nekem népül.

Chapter 31

31:1  Így szól az Örökkévaló: Kegyet talált a pusztában a kardtól menekültek népe: elmegyek, hogy nyugtot szerezzek neki, Izraelnek.

31:2  Távolról jelent meg nekem az Örökkévaló! Hisz örök szeretettel szeretlek, azért vonzottalak kegyelemmel.

31:3  Még fölépítlek, és fölépülsz Izrael szüze, még díszíted magadat dobjaiddal és kivonulsz a játszadozók körtáncában.

31:4  Még fogsz ültetni szőlőkerteket Sómrón hegyein: ültették ültetők és tartottak szüretet.

31:5  Mert lesz nap, hogy kiáltják az őrök Efraim hegyén: Keljetek föl, hogy felmenjünk Cziónba, az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.

31:6  Mert így szól az Örökkévaló Ujjongjatok Jákob felett örömmel és rivalgjatok a nemzetek élén; hallassatok dicséretet és mondjátok: segítsd meg, Örökkévaló, népedet, Izrael maradékát.

31:7  Íme elhozom őket az észak országából és összegyűjtöm a föld hátuljáról; köztük vak és sánta, várandós és szülő nő egyaránt; nagy gyülekezetképen fognak visszatérni ide.

31:8  Sírással jönnek és könyörgés közben vezérlem őket, menesztem víznek patakjaihoz, egyenes úton, melyen nem botlanak meg; mert atyjává lettem Izraelnek és Efraim az én elsőszülöttem.

31:9  Halljátok az Örökkévaló igéjét, ti nemzetek és hirdessétek a szigeteken messzire és mondjátok: Izraelnek szétszórója összegyűjti őt és megőrzi, valamint pásztor a nyáját.

31:10  Mert kiváltotta az Örökkévaló Jákobot és megváltja a nálánál erősebbnek kezéből.

31:11  Jönnek majd és ujjonganak Czión magaslatán és özönlenek az Örökkévaló javához, gabonához, musthoz és olajhoz, meg fiatal juhokhoz és marhához; és olyan lesz a lelkük mint áztatott kert és nem fognak többé csüggedni.

31:12  Akkor örülni fog a hajadon körtáncban meg ifjak és vének egyaránt; átváltoztatom gyászukat vígsággá, megvigasztalom és megörvendeztetem őket bánatukban.

31:13  És telítem a papok lelkét zsiradékkal, népem pedig javammal lakik jól, úgymond az Örökkévaló.

31:14  Így szól az Örökkévaló: Hang hallatszik Rámában, jajszó, keserves sírás; Ráchel sír a gyermekei miatt, vonakodott vigasztalódni gyermekei felől, mert nincsenek.

31:15  Így szól az Örökkévaló: Tartsd vissza hangodat a sírástól és szemeidet a könnytől, mert van jutalma munkádnak, úgymond az Örökkévaló, és visszatérnek az ellenség országából.

31:16  És van reménye a jövődnek, úgymond az Örökkévaló, és visszatérnek a gyermekek az ő határukba.

31:17  Hallva hallottam Efraimot, amint kesereg: megfenyítettél és megfenyíttettem magamat mint meg nem szoktatott tinó; téríts meg, hogy megtérhessek, mert te, Örökkévaló, vagy az én Istenem.

31:18  Mert eltérésem után megbántam, és okulásom után csípőmre vertem; szégyenkeztem, el is pirultam, mert ifjúkorom gyalázatát viseltem.

31:19  Drága fiam-e nekem Efraim, avagy gyönyörűségem gyermeke-e, hogy valahányszor beszélek felőle, egyre megemlékszem róla? Azért zúgnak miatta beleim, irgalmazva irgalmazok neki, úgymond az Örökkévaló,

31:20  Állíts magadnak útjelzőket, helyezz el magadnak oszlopokat, fordítsd szívedet az országútra, az útra, amelyen mentél, térj vissza, Izrael szüze, térj vissza a városaidba.

31:21  Meddig fogsz bujkálni, te elpártolt leány? Bizony újat teremtett az Örökkévaló a földön: nő környékez férfit.

31:22  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Még mondani fogják a szót Jehúda országában és városaiban, midőn visszahozom foglyaikat: áldjon téged az Örökkévaló, igazság tanyája, szent hegy!

31:23  És laknak benne Jehúda meg mind a városai egyaránt, földművesek és akik a nyájjal vonulnak.

31:24  Mert megüdítettem az elbágyadt lelket és minden csüggedt lelket megelégítettem.

31:25  Erre felébredtem és láttam, és álmom kellemes volt nekem.

31:26  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, bevetem Izrael házát és Jehúda házát ember magvával és barom magvával.

31:27  És lesz, amint őrködtem fölöttük, hogy kiszakítsak és lerontsak, romboljak és pusztítsak és veszedelmet hozzak, úgy fogok őrködni fölöttük, hogy építsek és plántáljak, úgymond az Örökkévaló.

31:28  Ama napokban nem fogják többé mondani: az apák egrest ettek és a fiuk fogai vásnak belé;

31:29  hanem kiki a saját bűnében hal meg; minden embernek, aki az egrest ette, belé vásnak a fogai.

31:30  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, kötök Izrael házával és Jehúda házával új szövetséget,

31:31  Nem mint azon szövetség, melyet kötöttem őseikkel, midőn megfogtam kezüket, hogy kivezessem őket Egyiptom országából, amely szövetségemet ők megszegték, holott én voltam az uruk, úgymond az Örökkévaló;

31:32  hanem ez a szövetség, melyet majd kötök Izrael házával ama napok után, úgymond az Örökkévaló: tanomat belsejükbe adom és szívükre írom, és leszek nekik Istenül és ők lesznek nekem népül.

31:33  És nem fogják többé tanítani egyik a másikát és egyik a testvérét, mondván: ismerjétek meg az Örökkévalót, mert mindnyájan megismerni fognak engem, aprajától nagyjáig, úgymond az Örökkévaló, mert megbocsátom bűnüket és vétkükre nem emlékezem többé.

31:34  Így szól az Örökkévaló, ki a napot adja világosságul nappal, a hold és a csillagok törvényeit világosságul éjjel, aki felkavarja a tengert, hogy zúgnak a hullámai, Örökkévaló, seregek ura az ő neve:

31:35  ha elmozdulnak előlem e törvények, úgymond az Örökkévaló, Izrael magzata is megszűnik népnek lenni előttem minden időben.

31:36  Így szól az Örökkévaló: Ha megmérhetők lesznek az egek fent és átkutathatók a föld alapjai alant, én is megvetem Izrael egész magzatját mindazért, amit cselekedtek, úgymond az Örökkévaló.

31:37  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, fel fog épülni e város az Örökkévalónak, Chanánél tornyától a sarok-kapuig; és kimegy még a mérőzsinór egyenesen a Gáréb dombig és átkerül Góába.

31:38  és kimegy még a mérőzsinór egyenesen a Gáréb dombig és átkerül Góába.

31:39  És a hullák és hamu egész völgye és a mezőségek egészen a Kidrón patakáig, a lovak kapujának sarkáig, kelet felé: szent az az Örökkévalónak, nem szakíttatik ki és nem romboltatik le soha többé.

Chapter 32

32:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól Czidkijáhú, Jehúda királyának tizedik évében, az Nebúkanecczárnak tizennyolcadik éve.

32:2  Akkor pedig Bábel királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet és Jirmejáhú próféta be volt zárva az őrség udvarában, mely Jehúda királyának házában volt,

32:3  ahová bezáratta őt Czidkijáhú, Jehúda királya, mondván: miért prófétálsz te, azt mondván: így szól az Örökkévaló, íme én ezt, a várost Bábel királyának kezébe adom, hogy elfoglalja;

32:4  és Czidkijáhú, Jehúda királya nem menekül meg a kaldeusok kezéből, hanem adatni fog Bábel királyának kezébe és szája beszélni fog az ő szájával és szemei látni fogják az ő szemeit:

32:5  és Bábelbe viszi majd Czidkijáhút és ott lesz, míg nem gondolok rá, úgymond az Örökkévaló: ha harcolni fogtok a kaldeusokkal, nem fogtok boldogulni.

32:6  És szólt Jirmejáhú: Lett hozzám az Örökkévaló igéje, mondván:

32:7  íme Chanámél, Sallúm nagybátyádnak fia, jön hozzád, mondván: vedd meg mezőmet, mely Anátótban van, mert tied a kiváltás joga, hogy megvegyed.

32:8  És jött hozzám Chanánél, nagybátyám fia, az Örökkévaló igéje szerint, az őrség udvarába és szólt hozzám: Vedd meg, kérlek, mezőmet, mely Anátótban, Benjámin országában van, mert tied az öröklés joga és tied a kiváltás, vedd meg magadnak. És megtudtam, hogy az Örökkévaló igéje az.

32:9  Megvettem tehát Chanáméltől nagybátyám fiától a mezőt, mely Anátótban van és lemértem neki az ezüstöt, hét sékelt és tíz ezüstöt.

32:10  És fölírtam levélbe és lepecsételtem és állítottam tanukat és mérlegen lemértem az ezüstöt.

32:11  Erre vettem a vétellevelet, a lepecsételtet – a parancsolat és törvények szerint – és a nyitottat;

32:12  És adtam a vétellevelet Bárúkhnak, Nérija Machszéja fia fiának Chanámél rokonom szeme láttára, és a tanuk szeme láttára, kik aláírták a vétellevelet, mind a Jehúdabeliek szeme láttára, akik az őrség udvarában ültek.

32:13  És megparancsoltam Bárúkhnak szemeik láttára, mondván:

32:14  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura. Izrael Istene, vedd a leveleket, ezt a vétellevelet: mind a lepecsételtet, mind a nyitott levelet és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.

32:15  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Még fognak venni házakat és mezőket és szőlőket ebben az országban.

32:16  És imádkoztam az Örökkévalóhoz, miután átadtam a vétellevelet Bárúkhnak, Neríja fiának, mondván:

32:17  Jaj, Uram, Örökkévaló! Íme te alkottad az eget és a földet nagy erőddel és kinyújtott karoddal, nem lehetetlen neked semmi sem;

32:18  aki kegyelmet cselekszik ezrediziglen és megfizeti az atyák bűnét, gyermekeik ölébe ő utánuk, a nagy és hatalmas Isten, Örökkévaló, seregek ura az ő neve;

32:19  nagy tanácsú és hatalmas cselekvésű, te akinek szemei nyitvák az ember fiainak mind az útjaira, hogy adják kikinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.

32:20  Aki tettél jeleket és csodákat Egyiptom országában mind a mai napig, Izraelen is, az embereken is és szereztél magadnak nevet, mint ez van e mai napon;

32:21  és kivezetted népedet Izraelt Egyiptom országából, jelekkel és csodákkal meg erős kézzel és kinyújtott karral és nagy félelmetességgel;

32:22  és adtad nekik ez országot, melyről megesküdtél őseiknek, hogy nekik adod, tejjel és mézzel folyó országot;

32:23  és jöttek és elfoglalták, de nem hallgattak szavadra és tanod szerint nem jártak, mind azt amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették és megtörténtetted velük ezt az egész veszedelmet:

32:24  íme a töltések a városig értek, annak elfoglalására és a város az ellene harcoló kaldeusok kezébe adatik kard, éhség és dögvész által, és amit kimondtál, megtörtént, íme te látod;

32:25  pedig te azt mondtad nekem, oh Uram, Örökkévaló: vedd meg a mezőt ezüstön és állíts tanukat, holott a város a kaldeusok kezébe adatik!

32:26  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:

32:27  Íme én vagyok az Örökkévaló, minden halandónak Istene, vajon nekem lehetetlen-e bármi is?

32:28  Azért így szól az Örökkévaló: Íme én a várost a kaldeusok kezébe adom és Nebúkadnecczár, Bábel királyának kezébe, hogy elfoglalja.

32:29  És jönnek majd a kaldeusok, kik e város ellen harcolnak és tűzzel gyújtják fel e várost és elégetik, meg a házakat, amelyeknek tetőin füstölögtettek a Báalnak és öntőáldozatokat öntöttek más isteneknek, azért hogy bosszantsanak engem.

32:30  Mert Izrael fiai és Jehúda fiai csakis azt szokták tenni, ami rossz szemeimben, ifjúkoruktól fogva, mert Izrael fiai csak bosszantanak engem kezeik művével, úgymond az Örökkévaló.

32:31  Mert haragomra és felindulásomra volt nekem e város azon naptól fogva, amelyen építették, egészen e mai napig, úgy, hogy eltávolítom színem elől,

32:32  Izrael fiainak és Jehúda fiainak minden rosszasága miatt, amit tettek bosszantásomra, ők, királyaik, nagyjaik, papjaik és prófétáik, meg Jehúda emberei és Jeruzsálem lakói.

32:33  Háttal fordultak felém és nem arccal, pedig tanítottam őket, reggelenként tanítva, de ők nem hallgattak rá, hogy elfogadtak volna oktatást.

32:34  Elhelyezték undokságaikat azon házban, amely az én nevemről neveztetik, hogy azt megtisztátalanítsák.

32:35  És építették a Báal magaslatait a Ben-Hinnóm völgyében, hogy átvezessék fiaikat és leányaikat a Molokhnak, amit nem parancsoltam nekik és nem jutott eszembe, hogy ez utálatosságot cselekedjék, azért hogy vétekre indítsák Jehúdát.

32:36  Most tehát azért így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, a városról, melyről azt mondjátok: Bábel királyának kezébe adatott kard, éhség és dögvész által:

32:37  Íme én összegyűjtöm őket mindazon országokból, ahová eltaszítottam őket haragomban, felindulásomban és nagy haragvásban; és visszahozom őket e helyre és lakoztatom őket biztonságban.

32:38  És lesznek nekem népül, én pedig leszek nekik istenül.

32:39  Adok nekik egy szívet és egy utat, hogy féljenek engem minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik és gyermekeiknek utánuk.

32:40  És kötök velük örök szövetséget, mely szerint nem fordulok el tőlük, hogy velük jót tegyek, félelmemet pedig szívükbe adom, hogy ne térjenek el tőlem.

32:41  És majd örvendek rajtuk, hogy jót tegyek velük, és elplántálom őket ez országban igazán, egész szívemmel és egész lelkemmel.

32:42  Mert így szól az Örökkévaló: Valamint ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, úgy rájuk hozom mind a jót, amit kimondok felőlük.

32:43  És mező vétetik ebben az országban, amelyről azt mondjátok: pusztaság az, ember és állat nélkül, a kaldeusok kezébe adatott.

32:44  Mezőket pénzen fognak venni, levélbe írva, megpecsételve és tanukat állítva Benjámin földjén és Jeruzsálem környékein, meg Jehúda városaiban, a hegység varosaiban, az alföld városaiban és a Délvidék városaiban, mert vissza fogom hozni foglyaikat, úgymond az Örökkévaló.

Chapter 33

33:1  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz másodszor, és ő még elzárva volt az őrség udvarába, mondván:

33:2  Így szól az Örökkévaló; a megtevője: az Örökkévaló megalkotja, hogy megszilárdítsa, Örökkévaló az ő neve.

33:3  Szólj hozzám és felelni fogok neked; hadd tudatok veled nagyokat és hozzáférhetetleneket, amiket nem tudsz.

33:4  Mert így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, a város házairól és Jehúda királyainak házairól, melyek lebontattak a töltések ellenében és a kard ellenében:

33:5  Jönnek harcolni a kaldeusokkal és hogy megtöltsék azokat azon emberek hulláival, akiket megöltem haragomban és felindulásomban és akiknek minden gonoszsága miatt elrejtettem arcomat e várostól.

33:6  Íme én engedek neki behegedést és meggyógyulást és meggyógyítom őket; föltárom nekik békének és igazságnak bőséget.

33:7  Visszahozom Jehúda foglyait és Izrael foglyait és fölépítem őket mint annak előtte.

33:8  És megtisztítom őket minden bűnüktől, amellyel ellenem vétkeztek és megbocsátom minden bűneiket, amelyekkel ellenem vétkeztek és melyekkel elpártoltak tőlem.

33:9  És lesz nekem hírnévül, örvendezésül, dicséretül és dicsőségül mind a föld nemzeteinél, akik hallani fogják mindazt a jót, amit velük teszek, és majd remegnek és reszketnek mindazon jó miatt és mindazon béke miatt, amelyet vele cselekszem.

33:10  Így szól az Örökkévaló: Még hallatszik e helyen, amelyről azt mondjátok: rommá lett, ember nélkül és állat nélkül, Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, amelyek pusztasággá lettek ember nélkül lakó nélkül és állat nélkül,

33:11  vígság hangja és öröm hangja, vőlegény hangja és menyasszony hangja, azoknak hangja, akik mondják: Magasztaljátok az Örökkévalót, a seregek urát; mert jóságos az Örökkévaló, mert örökké tart a kegyelme! – akik hálaáldozatot hoznak az Örökkévaló házába; mert vissza fogom hozni az ország foglyait mint annak előtte, mondja az Örökkévaló.

33:12  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Még lesz ezen a helyen, amely rommá lett ember és állat nélkül, és mind a városaiban pásztorok tanyája, kik juhokat heverésztetnek.

33:13  A hegység városaiban, az alföld városaiban, a délvidék városaiban, Benjámin földjén és Jeruzsálem környékein meg Jehúda városaiban, át fognak még menni a juhok a számlálónak kezén, mondja az Örökkévaló.

33:14  Íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, teljesíteni fogom azt a jó igét, melyet kimondtam Izrael háza és Jehúda, háza felől.

33:15  Ama napokban és amaz időben sarjasztok Dávidnak igaz sarjadékot, és tenni fog jogot és igazságot az országban.

33:16  Ama napokban meg fog segítetni Jehúda és Jeruzsálem biztonságban fog lakni, és ez az ahogy nevezni fogják: az Örökkévaló a mi igazságunk!

33:17  Mert így szól az Örökkévaló: nem fogy el Dávidtól férfi, aki ül Izrael házának trónján.

33:18  És a levita papoktól sem fog elfogyni férfi előttem, aki bemutat égőáldozatot és füstölögtet lisztáldozatot és készít vágóáldozatot minden időben.

33:19  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:

33:20  Így szól az Örökkévaló: Ha felbonthatjátok szövetségemet a nappal és szövetségemet az éjszakával, úgy hogy ne legyenek a nap és az éjszaka a maguk idejében,

33:21  fölbontható Dávid szolgámmal való szövetségem is, úgy hogy nem volna neki fia, aki mint király ül a trónján, meg a levita papokkal, szolgálattevőimmel.

33:22  Ahogy nem számlálható meg az ég serege és nem mérhető meg a tenger fövénye, úgy fogom megsokasítani Dávid szolgám magzatját és a levitákat, akik szolgálatomat végzik.

33:23  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:

33:24  Nemde láttad, mit beszél ez a nép, mondván: azon két család, amelyet az Örökkévaló kiválasztott – megvetette azokat; népemet pedig azzal káromolják, hogy többé nem lesz nemzet azok előtt.

33:25  Így szól az Örökkévaló: ha nincs meg szövetségem a nappal és az éjszakával, ha ég és föld törvényeit nem szabtam,

33:26  Jákobnak és Dávid szolgámnak magzatját is meg fogom vetni, úgy, hogy ne vegyek magzatjából uralkodókat Ábrahám, Izsák és Jákob magzatja fölött; mert visszahozom foglyaikat és irgalmazok nekik.

Chapter 34

34:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól – Nebúkadnecczár, Bábel királya pedig és egész hadserege s az uralma alatt levő földnek minden királyságai és mind a népek harcoltak Jeruzsálem ellen és mind a városai ellen – mondván:

34:2  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: menj és szólj Czidkijáhúhoz, Jehúda királyához és mondd meg neki: így szól az Örökkévaló, íme én adom ezt a várost Bábel királyának kezébe és elégeti tűzzel.

34:3  Te pedig nem fogsz megmenekülni kezéből, hanem bizony elfognak téged és kezébe fogsz adatni és szemeid Bábel királyának szemeit fogják látni és szája a te száddal fog beszélni és Bábelbe fogsz jutni.

34:4  Azonban halljad az Örökkévaló igéjét, Czidkijáhú, Jehúda királya! Így szól felőled az Örökkévaló: nem fogsz kard által meghalni.

34:5  Békében fogsz meghalni és amint máglyát égettek atyáid, az előbbi királyok számára, akik előtted voltak, úgy fognak számodra máglyát égetni, s így siratnak: jaj úr! Mert szót szóltam én, úgymond az Örökkévaló.

34:6  És elmondta Jirmejáhú próféta Czidkijáhúnak, Jehúda királyának mind a szavakat Jeruzsálemben;

34:7  Bábel királyának hadserege pedig harcolt Jeruzsálem ellen és Jehúdának mind a megmaradt városai ellen, Lákhís ellen és Azéka ellen, mert azok maradtak meg Jehúda városai közül mint erősített városok.

34:8  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután Czidkijáhú király szövetséget kötött az egész néppel, mely Jeruzsálemben volt, hogy szabadságot hirdessenek nekik;

34:9  hogy szabadon bocsássa kiki szolgáját és kiki szolgálóját, a hébert és a héber nőt, hogy senki sem dolgoztasson velük, a Jehúdabelivel, testvérével.

34:10  És hallgattak erre mind a nagyok és az egész nép, akik a szövetségbe léptek, hogy szabadon bocsássa kiki szolgáját és kiki a szolgálóját, hogy többé azokkal ne dolgoztassanak hallgattak rá és elbocsátották.

34:11  De azután újra visszahozták a szolgákat és szolgálókat, akiket szabadon bocsátottak; és kényszerítették őket szolgákul és szolgálókul.

34:12  Ekkor lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz; mondván:

34:13  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Én szövetséget kötöttem őseitekkel, amely napon kivezettem őket Egyiptom országából, a szolgák hazából, mondván:

34:14  Hét év múltán bocsássátok el kiki héber testvérét, aki magát eladja neked, szolgáljon téged hat évig, aztán bocsásd szabadon magadtól; de nem hallgattak őseitek rám és nem hajlították fülüket.

34:15  És ti megtértetek a napon és cselekedtétek azt, ami helyes szemeimben, szabadságot hirdetve kiki felebarátjának, és szövetséget kötöttetek előttem azon házban, mely nevemről neveztetik.

34:16  De újra megszentségtelenítettétek nevemet és visszahoztátok kiki szolgáját és kiki szolgálóját, akiket szabadon bocsátottatok magukra, és kényszerítettétek őket, hogy szolgákul és szolgálókul legyenek nektek.

34:17  Azért így szól az Örökkévaló: Ti nem hallgattatok rám, hogy szabadságot hirdessetek kiki testvérének és kiki felebarátjának; íme én hirdetek nektek szabadságot, úgymond az Örökkévaló: a kardra, a dögvészre és az éhségre, és teszlek benneteket iszonyodássá mind a föld királyságainak.

34:18  És adom azon férfiakat, akik megszegték szövetségemet, akik nem tartották meg a szövetség szavait, amelyet előttem kötöttek, a borjúval, amelyet ketté vágtak és általmentek darabjai között,

34:19  Jehúda nagyjait és Jeruzsálem nagyjait, az udvari tiszteket és a papokat és mind az ország népét, akik általmentek a borjú részei között

34:20  adom őket ellenségeik kezébe és azoknak kezébe, akik életükre törnek, és hullájuk eledelül lesz az ég madarának és a föld vadjának.

34:21  És Czidkijáhút, Jehúda királyát és az ő nagyjait adni fogom ellenségeik kezébe és azok kezébe, akik életükre törnek és Bábel királya hadseregének kezébe, akik elvonultak tőletek.

34:22  Íme én parancsolom, úgymond az Örökkévaló, visszahozom őket, városhoz, harcolnak ellene, elfoglalják és elégetik tűzben, Jehúda városait pedig pusztasággá teszem, lakó nélkül.

Chapter 35

35:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, Jehójákim, Jósíjáhú fiának, Jehúda királyának napjaiban, mondván:

35:2  Menj a Rékhábfiak házába, beszélj velük és vidd el őket az Örökkévaló házába, a csarnokok egyikébe és adj nekik bort inni.

35:3  Erre vettem Jáazanját. Jirmejáhú, Chábaczinja fiának fiát, meg testvéreit s mind a fiait és a Rékhábfiak egész házát:

35:4  és elvittem őket az Örökkévaló házába, a Chánán, az Isten embere, Jigdalja fia, fiainak csarnokába, mely a nagyok csarnoka mellett van, amely Máaszéjáhú Sallúm fia, a küszöb őrének csarnoka felett van.

35:5  És tettem a Rékhábfiak házának fiai elé borral telt serlegeket, meg poharakat; és szóltam hozzájuk: Igyatok bort.

35:6  Mondták: Nem iszunk bort, mert Jónádáb, Rékháb fia, a mi ősünk megparancsolta nekünk, mondván: ne igyatok bort, ti és fiaitok örökké;

35:7  és házat ne építsetek és vetőmagot ne vessetek és szőlőt ne ültessetek, sem effélétek ne legyen, hanem sátrakban lakjatok mindennapjaitokban, hogy sok ideig éljetek azon föld színén, ahol tartózkodtok.

35:8  És hallgattunk Jehónádáb, Rékháb fiának, ősünknek szavára, mindabban, amit megparancsolt nekünk: hogy nem iszunk bort mindennapjainkban, mi, feleségeink, fiaink és leányaink,

35:9  és hogy nem építünk házakat lakásunkra, és szőlőnk, mezőnk és vetőmagunk nincs.

35:10  Hanem sátrakban laktunk; így hallgattunk rá és cselekedtünk egészen aszerint, mint megparancsolta nekünk Jónádáb ősünk.

35:11  És volt, mikor Nebúkadnecczár, Bábel királya, feljött az országba, azt mondtuk: gyertek, menjünk be Jeruzsálembe a kaldeusok hadserege elől és Arám hadserege elől. Tehát letelepedtünk Jeruzsálemben.

35:12  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, mondván:

35:13  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene; menj és mondd meg Jehúda embereinek és Jeruzsálem lakóinak: Nem fogadtok-e el oktatást, hogy szavaimra hallgassatok, úgymond az Örökkévaló?

35:14  Megtartották Jehónádáb, Rékháb fiának szavait, aki azt parancsolta fiainak, hogy ne igyanak bort, és nem ittak mind e mai napig, mert hallgattak ősük parancsára; én pedig beszéltem hozzátok, reggelenként beszélve, de nem hallgattatok rám.

35:15  Küldtem hozzátok mind a szolgáimat a profétákat reggelenként küldve, mondván: térjetek csak meg kiki gonosz útjáról és javítsátok cselekedeteiteket és ne járjatok más istenek után, azokat szolgálva, hogy lakhassatok a földön, melyet adtam nektek és őseiteknek; de nem hajlítottátok fületeket és nem hallgattatok rám.

35:16  Igenis megtartották Jehónádáb, Rékháb fiának fiai ősüknek parancsát, melyet parancsolt nekik, de ez a nép nem hallgatott rám.

35:17  Azért így szólt az Örökkévaló, a seregek Istene, Izrael Istene: Íme, én elhozom Jehúdára és Jeruzsálem minden lakóira mindazt a rosszat, amit kimondtam felőlük, mivel beszéltem hozzájuk, de nem hallgattak rá, szólítottam őket, de nem feleltek.

35:18  A Rékhábfiak házának pedig mondta Jirmejáhú: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene; mivelhogy hallgattatok Jehónádáb ősetek parancsára és megőriztétek mind a parancsait és cselekedtetek mind aszerint, amint megparancsolta nektek:

35:19  azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: nem fogy el Jónádábtól, Rékháb fiától férfi, aki áll előttem minden időben.

Chapter 36

36:1  És volt Jehójákím, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, lett ez az ige Jirmejáhúhoz az Örökkévalótól, mondván:

36:2  Végy magadnak könyvtekercset és írd föl rá mindazon szavakat, amelyeket szóltam hozzád Izraelről és Jehúdáról, meg mind a nemzetekről, amely naptól fogva beszéltem hozzád, Jósijáhú napjaitól fogva mind e mai napig.

36:3  Hátha meghallják a Jehúda házabeliek mindazt a rosszat, amit szándékozom rajtuk cselekedni, azért hogy megtérjenek kiki rossz útjáról és megbocsássam bűnüket és vétküket.

36:4  És hívta Jirmejáhú Barúkhot, Néríja fiát; és fölírta Bárúkh Jirmejáhú hazájából mind az Örökkévaló szavait, amelyeket szólt hozzá, könyvtekercsbe.

36:5  És megparancsolta Jirmejáhú Bárúkhnak, mondván: Én el vagyok zárva, nem mehetek be az Örökkévaló házába,

36:6  Menj be tehát te és olvasd föl a tekercsből, melyet szájamból írtál, az Örökkévaló szavait a nép füle hallatára az Örökkévaló házában a böjt napján; s mind a Jehúdabeliek füle hallatára is, akik a városaikból bejöttek, olvasd föl azokat.

36:7  Hátha az Örökkévaló elé száll könyörgésük és megtérnek kiki gonosz útjáról, mert nagy a harag és a felindulás, melyet kimondott az Örökkévaló a nép felől.

36:8  És cselekedett Báruch Nérija fia mind aszerint, amint parancsolta neki Jirmejáhú próféta, hogy olvassa a könyvből az Örökkévaló szavait az Örökkévaló házában.

36:9  És volt Jehójákim, Jósijáhú fia, Jehúda királyának ötödik évében, a kilencedik hónapban, böjtre szólították az Örökkévaló elé az egész népet Jeruzsálemben és az egész népet, mely bejött Jehúda városaiból Jeruzsálembe.

36:10  Akkor fölolvasta Báruch a könyvből Jirmejáhú szavait az Örökkévaló házában, Gemarjahú, Sáfán fiának, az írónak csarnokában, a felső udvarban, az Örökkévaló háza új kapujának bejáratánál az egész nép füle hallatára.

36:11  Midőn meghallotta Mikhájehú, Gemárjáhú Sáfán fiának fia mind az Örökkévaló szavait a könyvből,

36:12  elément a király házába, az írónak csarnokába, és íme ott ültek mind a nagyok Elisámá az író, Delájáhú, Semájáhú fia, Élnátán, Akhbór fia, Gemarjáhú, Sáfán fia, Czidkijáhú, Chananjáhú fia és mind a nagyok.

36:13  És tudtukra adta Mikhájehú mind a szavakat, amelyeket hallott, midőn felolvasott Bárúkh a könyvből a nép füle hallatára.

36:14  Ekkor küldték mind a nagyok Báruchhoz Jehúdít, Netanjáhú fiát, Selemjáhú fiát, húsi fiát, mondván: Azon tekercset, melyből felolvastál a nép füle hallatára, vedd kezedbe és jöjj el. És kezébe vette Bárúkh, Nérija fia a tekercset és elment hozzájuk.

36:15  És szóltak hozzá: Ülj csak le és olvasd azt fel fülünk hallatára. És fölolvasott Bárúkh fülük hallatára.

36:16  És volt, midőn hallották mind a szavakat, rettegve tekintettek egyik a másikára; és szóltak Báruchhoz: Tudtára kell adnunk a királynak mind e szavakat.

36:17  Báruchtól pedig megkérdezték, mondván: Add kérlek tudtunkra. hogyan írtad föl mind a szavakat az ő szájából.

36:18  Mondta nekik Báruch: Szájával mondja el nekem mind e szavakat, én pedig fölírom a könyvbe tintával.

36:19  És szóltak a nagyok Báruchhoz: Menj, rejtőzzél el, te és Jirmejáhú, hogy senki ne tudja, hol vagytok.

36:20  Erre bementek a királyhoz az udvarba, a tekercset pedig őrizetben hagyták Elisámá írónak csarnokában, és elmondták a király füle hallatára mind a dolgokat.

36:21  Ekkor küldte a király Jehúdít, hogy elhozza a tekercset; és elhozta Elisámá írónak csarnokából; és felolvasta Jehúdí a király füle hallatára és mindazon nagyok füle hallatára, akik a király körül álltak.

36:22  A király pedig a téli házban ült a kilencedik hónapban és előtte az üstben égett a, tűz.

36:23  És volt, amint fölolvasott Jehúdí három hasábot vagy négyet, elmetszette az író késével és beledobta, a tűzbe, mely az üstön volt, míg vége lett az egész tekercsnek az üstön levő tűzön.

36:24  És nem rettegtek és nem szaggatták meg ruháikat, a király és mind a szolgái, akik hallották mind a szavakat.

36:25  Elnátán ugyan és Delájáhú és Gemarjáhú kérték a királyt, hogy ne égesse el a tekercset, de nem hallgatott rájuk.

36:26  És megparancsolta, a király Jerachmiélnek, a királyfinak és Szerájáhúnak, Azriél fiának és Sélemjáhúnak, Abdiél fiának, hogy hozzák el Bárúkhot az írót és Jirmejáhút a prófétát; de elrejtette őket az Örökkévaló.

36:27  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz, miután elégette a király a tekercset és a szavakat, melyeket Báruch Jirmejáhú szájából írt, mondván:

36:28  Újból végy magadnak más tekercset és írd rá mind az előbbi szavakat, melyek az előbbi tekercsen voltak, amelyet elégetett Jehójákim, Jehúda királya.

36:29  Jehójákímról, Jehúda királyáról pedig mondjad: Így szól az Örökkévaló: te elégetted ezt a tekercset, mondván: miért írtad rá, mondván: el fog jönni Bábel királya és elpusztítja ezt az országot és kiirt belőle embert és állatot!

36:30  Azért így szól az Örökkévaló Jehójákímról Jehúda királyáról: nem lesz tőle olyan, aki ül Dávid trónján és hullája odavetve lesz a hőségnek nappal és a fagynak éjjel.

36:31  És megbüntetem rajta és magzatján és szolgáin a bűnüket, és elhozom rájuk és Jeruzsálem lakóira és Jehúda embereire mindazt a rosszat, amelyet szóltam felőlük, de ők nem hallgattak rá.

36:32  Jirmejáhú pedig más tekercset vett és odaadta Báruchnak, Nérijáhú fiának, az írónak és ráírta Jirmejáhú szájából azon könyvnek minden szavait, melyet Jehójákím, Jehúda királya a tűzben elégetett, és még hozzátétetett sok olyan szó, mint amazok.

Chapter 37

37:1  Konjáhú, Jehójákím fia helyett királlyá lett Czidkijáhú, Jósijáhú fia, akit királlyá tett Nebúkadnecczár, Bábel királya Jehúda országában.

37:2  És nem hallgatott sem ő, sem szolgái, sem az ország népe az Örökkévaló szavaira, amelyeket Jirmejáhú próféta által szólt.

37:3  És küldte Czidkijáhú király Jehúkhált Selemja fiát és Czefanjáhút Máaszéja fiát, a papot, Jirmejáhú prófétához, mondván: Imádkozzál, kérlek, értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.

37:4  Jirmejáhú pedig bejárt és kijárt a nép között, és nem vetették őt a fogházba.

37:5  És Fáraó hadserege elindult Egyiptomból, és midőn meghallották a Jeruzsálemet ostromló kaldeusok az ő hírüket, elvonultak Jeruzsálem alól.

37:6  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhú prófétához, mondván:

37:7  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Így szóljatok Jehúda királyához, aki hozzám küldött benneteket, hogy engem megkérdezzen: Íme Fáraó hadserege, mely segítségtekre indult el, visszatér országába, Egyiptomba;

37:8  és visszatérnek a kaldeusok és harcolnak e város ellen, majd elfoglalják és elégetik tűzzel.

37:9  Így szól az Örökkévaló: Ne ámítsátok magatokat, mondván: el fognak menni tőlünk a kaldeusok mert nem fognak elmenni.

37:10  Mert ha megvernétek az ellenetek harcoló kaldeusok egész hadseregét, és megmaradnának közülük átszúrt emberek, kiki sátrában fölkelnének és tűzzel elégetnék ezt a várost.

37:11  És volt midőn a kaldeusok hadserege elvonult Jeruzsálem alól Fáraó hadserege miatt,

37:12  kiment Jirmejáhú Jeruzsálemből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy kivegye onnan részét, a népnek közepette.

37:13  Midőn ő Benjámin kapujában volt – ott pedig egy felügyeletes tiszt volt, neve Jiríja, Selemja, Chananja fiának fia – elfogta Jirmejáhú prófétát, mondván: a kaldeusokhoz akarsz átszökni!

37:14  Mondta Jirmejáhú: Hazugság, nem akarok átszökni a kaldeusokhoz. De nem hallgatott rá; és megfogta Jiríja Jirmejáhút és bevitte őt a nagyokhoz.

37:15  És haragudtak a nagyok Jirmejáhúra és ütötték és börtönbe vetették, Jehónátán írónak házába, mert azt tették fogházzá.

37:16  Így jutott Jirmejáhú a tömlöcbe és a boltozatokba; és ott maradt Jirmejáhú sok ideig.

37:17  És küldött Czidkijáhú király, elhozatta őt és kérdezte tőle a király a maga házában titokban és mondta: Van-e ige az Örökkévalótól? Mondta Jirmejáhú: Van.

37:18  És mondta: Bábel királyának kezébe fogsz adatni. És szólt Jirmejáhú Czidkijáhú királyhoz: Mit vétettem neked és szolgáidnak és a népnek, hogy fogházba vetettetek engem?

37:19  És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nektek, mondván: nem jön Bábel királya ellenetek és az ország ellen.

37:20  Most halljad csak, uram király, hadd jusson eléd könyörgésem és ne tégy vissza engem Jehónátán írónak házába, hogy ott meg ne haljak.

37:21  És megparancsolta Czidkijahú király, és őrizetbe tették Jirmejáhút az őrség udvarába és adtak neki egy cipó kenyeret napjára a sütők utcájából, míg el nem fogy ott minden kenyér a városból. És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.

Chapter 38

38:1  Meghallotta Sefatja, Mattán fia meg Gedaljáhú, Paschúr fia és Júkhal Selemjáhú fia és Paschúr, Malkíja fia – azon szavakat, melyeket Jirmejáhú szólt az egész néphez, mondván:

38:2  így szól az Örökkévaló, aki a városban marad, meg fog halni kard által, éhség által és dögvész által, de aki kimegy a kaldeusokhoz, az élni fog és lelke zsákmányul lesz neki, hogy éljen;

38:3  így szól az Örökkévaló: adatni fog a város Bábel királya hadseregének kezébe és elfoglalja azt.

38:4  Akkor szóltak a nagyok a királyhoz: Hadd ölessék meg ez az ember, minthogy ő ellankasztja a harcosok kezét, akik megmaradtak a városban, meg az egész nép kezét, beszélvén hozzájuk ily szavakkal; mert ez az ember nem a nép javára törekszik, hanem veszedelmére.

38:5  És mondta Czidkijáhú király: Íme ő kezetekben van, mert a király nem képes ellenetek semmire.

38:6  Erre vették Jirmejáhút és bedobták őt Malkijáhú királyfinak gödrébe, mely az őrség udvarában volt és lebocsátották Jirmejáhút kötelekkel; a gödörben pedig nem volt víz, hanem csak sár, és elmerült Jirmejáhú a sárban.

38:7  És hallotta Ébed-Mélekh, a kúsita, egy herélt ember, ki a király házában volt, hogy Jirmejáhút a gödörbe tették; a király pedig Benjámin kapujában ült.

38:8  Ekkor kiment Ébed-Mélekh a király házából és beszélt a királyhoz, mondván:

38:9  Uram király, rosszul cselekedtek ezek az emberek mind azzal, amit Jirmejáhú prófétával tettek, akit a gödörbe dobtak; majd hogy meg nem halt azon helyen az éhség miatt, mert nincs többé kenyér a városban.

38:10  És megparancsolta a király Ébed-Mélekhnek, a kúsitának, mondván: Végy magaddal innen harminc embert és hozd föl Jirmejáhú prófétát a gödörből, mielőtt meghalna.

38:11  És magával vitte Ébed-Mélekh az embereket, bement a király házába a kincstár alá, vett onnan, elnyűtt rongyokat és cafatos rongyokat és lebocsátotta azokat Jirmejáhúhoz a gödörbe kötelekkel.

38:12  És szólt Ébed-Mélekh, a kúsita, Jirmejáhúhoz: Tedd, kérlek, az elnyűtt rongyokat és a cafatokat hónod alá a köteleken alul. És így tett Jirmejahú.

38:13  És kihúzták Jirmejáhút a kötelekkel és felhozták őt a gödörből; és maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.

38:14  És küldött Czidkijáhú király és magához hozatta Jirmejáhú prófétát a harmadik bejárathoz, mely az Örökkévaló házában volt; és szólt a király Jirmejáhúhoz: kérdezek én tőled valamit, ne titkolj el tőlem semmit.

38:15  Szólt Jirmejáhú Czidhijáhúhoz: Ha megmondom neked, hiszen meg fogsz ölni, és ha tanácsot adok neked, nem fogsz rám hallgatni.

38:16  És titokban megesküdött Czidkijáhú király Jirmejáhúnak, mondván: Él az Örökkévaló, aki nekünk ezt a lelket teremtette, nem foglak megölni és nem adlak ez emberek kezébe, akik életedre törnek.

38:17  Ekkor szólt Jirmejáhú Czidkijáhúhoz: Így szól az Örökkévaló, a seregek Istene, Izrael Istene, ha ki fogsz menni Bábel királyának nagyjaihoz, akkor életben marad a lelked és e város nem fog tűzzel elégettetni, és élni fogsz te, meg házad;

38:18  de ha nem mégy ki Bábel királyának nagyjaihoz, akkor a város a kaldeusok kezébe adatik és tűzzel égetik azt el, te pedig nem fogsz menekülni kezükből.

38:19  És szólt Czidkijáhú király Jirmejáhúhoz: Aggodalmam van azon Jehúdabeliek miatt, akik átszöktek a kaldeusokhoz, nehogy kezükbe adjanak engem és csúfot űznének velem.

38:20  Mondta Jirmejáhú: Nem fognak adni. Hallgass csak az Örökkévaló szavára abban, amit szólok hozzád, hogy jó dolgod legyen és éljen a lelked.

38:21  De ha vonakodsz kimenni, ez az ige, melyet láttatott velem az Örökkévaló:

38:22  És íme, mind az asszonyok, akik megmaradtak Jehúda királyának házában, kivitetnek Bábel királyának nagyjaihoz, s ők majd azt mondják: Csábítottak téged, le is győztek meghitt embereid, a mocsárba merültek lábaid, hátra fordultak.

38:23  Mind a feleségeidet pedig és gyermekeidet kiviszik a kaldeusokhoz és te nem fogsz megmenekülni kezükből, hanem Bábel királyának kezébe kerülsz megfogatva és ezen város tűzben fog elégettetni.

38:24  És szólt Czidkijáhú Jirmejáhúhoz: Senki ne tudjon e dolgokról, hogy meg ne halj.

38:25  És ha meghallják a nagyok, hogy beszéltem veled és jönnek hozzád és szólnak hozzád: add tudtunkra, kérlek, mit beszéltél a királlyal, ne titkold el tőlünk, hogy meg ne öljünk, és mit beszélt veled a király:

38:26  akkor szólj hozzájuk könyörgésemet juttattam a király elé, hogy ne tegyen engem vissza Jehónátán házába, hogy ott meghaljak.

38:27  És jöttek mind a nagyok Jirmejáhúhoz és kérdezték tőle és tudtukra adta mind e szavak szerint, amelyeket parancsolt a király; és elhallgattak előtte, mert nem hallatszott a dolog.

38:28  És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában azon napig, hogy bevétetett Jeruzsálem.

Chapter 39

39:1  Czidkijáhú, Jehúda királyának kilencedik évében, a tizedik hónapban Nebúkadnecczár, Bábel királya és egész hadserege Jeruzsálem alá jött és ostromolták azt.

39:2  Czidkijáhú tizenegyedik évében, a negyedik hónapban, a hó kilencedikén áttöretett a város.

39:3  És jöttek mind a Bábel királyának nagyjai és leültek a középső kapuban, Nérgál-Száréczer, Számgár-Nebú, Szárszekhim, az udvari tisztek feje, Nérgál-Száréczer, a mágusok feje, és Bábel királyának mind a többi nagyjai.

39:4  És volt, midőn látták őket Czidkíjáhú, Jehúda királya és mind a harcosok, megfutamodtak és kimentek éjjel a városból, a király kertje felé a két fal közötti kapun át; és kiment a síkság felé.

39:5  És űzőbe vette őket a kaldeusok hadserege és utolérték Czidkijáhút Jerichó síkságain, vették őt és felvitték Nebúkadnecczárhoz, Bábel királyához, Riblába, Chamát földjén, és törvényt tartott fölötte.

39:6  És lemészárolta Bábel királya Czidkijáhú fiait Riblában az ő szeme láttára, és Jehúda nemeseit mind lemészárolta Bábel királya

39:7  Czidkijáhú szemeit pedig megvakította és béklyóba verte őt, hogy elvigye Bábelbe.

39:8  És a király házát és a nép házát tűzben égették el a kaldeusok, Jeruzsálem falait pedig lerombolták.

39:9  És a többi népet, mely a városban maradt, meg az átszökőket, kik hozzá átszöktek volt, és a többi megmaradt népet számkivetésbe vitte Nebúzaradán, a testőrök feje, Bábelbe.

39:10  A szegény népből pedig, azokból, akiknek nincs semmijük, otthagyott Nebúzaradán, a testőrök feje, Jehúda országaiban; és adott nekik szőlőket és szántóföldeket azon napon –

39:11  parancsot adott Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jirmejahú felől, Nebúzaradán, a testőrök feje által, mondván:

39:12  Vedd őt és fordítsd rá szemedet és ne tégy vele semmi rosszat, hanem miként szólni fog hozzád, úgy tégy vele.

39:13  Ekkor küldött Nebúzaradán, a testőrök feje, meg Nebúsazbán, az udvari tisztek feje és Nérgál-Száréczer, a mágusok feje és Bábel királyának minden nagyjai,

39:14  küldtek és kivették Jirmejáhút az őrség udvarából és átadták Gedaljáhúnak, Achíkám, Sáfán fia, fiának, hogy hazaeressze. És maradt a nép között.

39:15  Jirmejáhúhoz pedig lett az Örökkévaló igéje, midőn elzárva volt az őrség udvarában, mondván:

39:16  Menj és mondd meg Ébed-Mélekhnek, a kúsítának, mondván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, íme én megvalósítom szavaimat e városon rosszra és nem jóra, és előtted lesznek ama napon.

39:17  És megmentlek ama napon, úgymond az Örökkévaló, és nem fogsz adatni azon emberek kezébe, akiktől félsz.

39:18  Mert meg foglak szabadítani és a kard által nem fogsz elesni, és lesz neked a lelked zsákmányul, mert bíztál bennem, úgymond az Örökkévaló.

Chapter 40

40:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett az Örökkévalótól, miután őt elbocsátotta Nebúzaradán, a testőrök feje, Rámából, amikor vette őt, és ő bilincsre volt verve, Jeruzsálem és Jehúda számkivetettsége között, mely számkivetésbe vitetett Bábelbe.

40:2  Vette ugyanis a testőrök feje Jirmejáhút és szólt hozzá: Az Örökkévaló, a te Istened kimondta ezt a veszedelmet e hely felől;

40:3  el is hozta és cselekedett az Örökkévaló, miként megmondotta, mert vétkeztetek az Örökkévaló ellen és nem hallgattatok szavára; tehát történt veletek ez a dolog.

40:4  És most íme kioldoztalak ma a kezeden levő bilincsekből, ha jónak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, jövel, és majd rád fordítom szememet, de ha rossznak tetszik szemeidben, hogy eljöjj velem Bábelbe, hadd abban; lásd, az egész ország előtted van, ahová jónak és helyesnek tetszik szemeidben, hogy elmenj, oda menj -

40:5  de még nem fordult meg – és térj vissza Gedaljához, Achíkám, Sáfán fia, fiához, akit Bábel királya Jehúda városai fölé rendelt és maradj vele a nép között, vagy bárhová helyesnek tetszik szemeidben, hogy menj, oda menj. És adott neki a testőrök nagyja eleséget és ajándékot és elbocsátotta.

40:6  És odament Jirmejáhú Gedáljához, Achíkám fiához Miczpába; és maradt vele e nép között, mely az országban megmaradt.

40:7  És hallották mind a hadsereg tisztjei, akik a mezőn voltak, ők meg embereik, hogy Bábel királya rendelte Gedaljáhút, Achíhám fiát az ország fölé és hogy rábízott férfiakat, asszonyokat és gyermekeket és pedig az ország szegényei közül, azok közül, kik nem vitettek számkivetésbe Bábelbe.

40:8  Akkor odamentek Gedaljához Miczpába: Jismaél, Netánjáhú fia, Jóchánán és Jónátán, Káréach fiai, Szerája, Tanchúmet fia, a Netófabeli Éfaj fiai és Jezanjáhú, a Máakhabeli fia, ők és embereik.

40:9  És megesküdött Gedaljáhú, Achíkám, Sáfán fiának fia nekik és embereiknek, mondván: Ne féljetek szolgálni a kaldeusoknak; maradjatok az országban és szolgáljatok Bábel királyának és jó dolgotok lesz.

40:10  Én pedig, íme én Miczpában maradok, hogy álljak a kaldeusok előtt, akik hozzánk jönnek. Ti pedig gyűjtsetek be bort és gyümölcsöt és olajat és tegyétek edényeitekbe és lakjatok városaitokban, amelyeket elfoglaltatok.

40:11  De mindazon Jehúdabeliek is, akik Móábban, Ammón fiai között és Edómban, és akik mind az országokban voltak, hallották, hogy Bábel királya maradékot adott Jehúdának és hogy föléjük rendelte Gedaljáhút, Achíkám, Sáfán fiának, a fiát;

40:12  visszatértek tehát mind a Jehúdabeliek mindazon helyekből, ahová eltaszíttattak és eljöttek Jehúda országába Gedaljáhúhoz Miczpába és begyűjtöttek bort és gyümölcsöt nagyon sokat.

40:13  Jóchánán pedig, Káréach fia és mind a hadsereg tisztjei, kik a mezőn voltak, eljöttek Gedaljáhúhoz Miczpába,

40:14  és szóltak hozzá: vajon tudod-e, hogy Báelísz, Ammón fiainak királya, elküldötte Jismaélt, Netanja fiát, hogy agyonüssön téged? De nem hitt nekik Gedaljáhú, Achíkám fia.

40:15  Jóchanán pedig, Kárésch fia, titokban szólt Gedaljáhúhoz Miczpában, mondván: Hadd menjek csak, hogy megöljem Jismaélt; Netanja fiát és senki meg ne tudja; miért üssön agyon téged, hogy elszóródjanak mind a hozzád egybegyűlt Jehúdabeliek és elvesszen Jehúda maradéka?

40:16  De Gedaljáhú, Achíkám fia azt mondta Jóchánánnak, Káréach fiának: Ne tedd ezt a dolgot, mert hazugságot beszélsz Jismaél felől.

Chapter 41

41:1  És volt a hetedik hónapban, eljött Jismaél, Netanja, Elisámá fiának fia, a királyi magzatból és a király nagyjai közül való, és tíz ember ővele, Gedaljáhúhoz, Achikám fiához Miczpába, és együtt ettek ott kenyeret Miczpában.

41:2  És fölkelt Jismaél, Netanja fia meg a tíz ember, akik vele voltak és karddal leütötték Gedaljáhút, Achíkám Sáfán fiának fiát, és megölte őt, akit Bábel királya az ország fölé rendelt.

41:3  És mind a Jehúdabelieket, akik vele, Gedáljáhúval voltak Miczpában és a kaldeusokat, akik ott találtattak, a harcosokat leütötte Jismaél.

41:4  És volt a második napon Gedaljáhú megölése után, és senki sem tudta,

41:5  jöttek emberek Sekhémből, Sílóból és Sómrónból, nyolcvan ember, lenyírt szakállal, megszaggatott ruhával, megvagdaltan, és kezükben lisztáldozat meg tömjén, hogy az Örökkévaló házába vigyék.

41:6  És kiment eléjük Jismaél, Netanja fia Miczpából, egyre menve és sírva; és volt, amint rájuk talált, szólt hozzájuk: Gyertek Gedaljáhúhoz, Achíkám fiához.

41:7  És volt, amint a városba értek, lemészárolta őket Jismaél, Netanja fia a verembe, ő meg az emberek, kik vele voltak.

41:8  De találtatott köztük tíz ember, akik azt mondták Jismaélnek: ne ölj meg bennünket, mert kincseink vannak a mezőn: búza és árpa, olaj és méz. Erre abbahagyta és nem ölte meg őket testvéreik között.

41:9  A verem pedig, hova Jismaél beledobta mindazon emberek hulláit, akiket megölt Gedaljáhú oldalán, ugyanaz, melyet készített Ászá király Báesa, Izrael királya miatt; azt töltötte meg Jismaél, Netanjáhú fia megöltekkel.

41:10  És fogságba ejtette Jismaél a Miczpában levő népnek egész maradékát, a királyleányokat és a Miczpában megmaradt egész népet, melyet rábízott Nebúzaradán, a testőrök feje, Gedaljáhúra, Achíkám fiára; fogságba ejtette azokat Jismaél, Netanja fia, és elment, hogy átkeljen Ammón fiaihoz.

41:11  És meghallotta Jóchánán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei, kik vele voltak, mind azt a rosszat, amit cselekedett Jismaél, Netanja fia;

41:12  Akkor vették mind az embereket és mentek, hogy harcoljanak Jismaél, Netanja fia ellen és megtalálták őt a Gibeónban levő nagy vizeknél.

41:13  És volt, amint a Jismaéllel levő egész nép látta Jóchánánt, Kárésch fiát és mind a hadsereg tisztjeit, kik vele voltak, megörültek.

41:14  És megfordult az egész nép, melyet fogságba ejtett Jismaél Miczpából: visszatértek és elmentek Jóchánánhoz, Káréach fiához.

41:15  Jismaél pedig, Netanja fia, elmenekült nyolc emberrel Jóchánán elől, és Ammón fiaihoz ment.

41:16  Erre vette Jóchanán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei, akik vele voltak, a nép egész maradékát, amelyet visszahozott Jismaéltől, Netanja fiától, Miczpából, miután ez megölte volt Gedalját, Achíkám fiát, a férfiakat, a harcosokat, meg az asszonyokat és gyermekeket és udvari tiszteket, akiket visszahozott Gibeónból.

41:17  Elmentek és maradtak Gérút-Kimhámban, amely Bét-Léchem mellett van, hogy elmenjenek és eljussanak Egyiptomba,

41:18  a kaldeusok elől, mert féltek tőlük, mert megölte Jismaél, Netanja fia Gedaljáhút, Achíkám fiát, akit Bábel királya az ország fölé rendelt.

Chapter 42

42:1  És odaléptek mind a hadsereg tisztjei és Jóchánán, Káréach fia és Jezanja, Hósája fia és az egész nép, aprajától nagyjáig,

42:2  és szóltak Jirmejáhú prófétához: Jusson csak eléd a könyörgésünk és imádkozzál értünk az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez, ez egész maradékért, mert megmaradtunk kevesen a sokból, amint szemeid látnak bennünket:

42:3  hogy tudtunkra adja az Örökkévaló, a te Istened, az utat, amelyen járjunk és a dolgot, amelyet tegyünk.

42:4  Szólt hozzájuk Jirmejáhú proféta: Hallottam, íme én imádkozom majd az Örökkévalóhoz, a ti Istenetekhez szavaitok szerint, és lesz, mindazon igét, amellyel az Örökkévaló felelni fog nektek, tudtotokra adom, nem vonok meg tőletek semmit.

42:5  Oh pedig szóltak Jirmejáhúhoz: Legyen az Örökkévaló igaz és hűséges tanúvá ellenünk, ha nem egészen azon ige szerint, amellyel az Örökkévaló, a te Istened küldeni fog téged hozzánk, akképpen cselekszünk.

42:6  Akár jó, akár rossz, az Örökkévalónak, a mi Istenünknek szavára akihez küldünk téged, arra fogunk hallgatni, azért, hogy jó dolgunk legyen, midőn majd hallgatunk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek szavára.

42:7  És volt tíz nap múltán, lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz.

42:8  És hívta Jóchánánt, Káréach fiát és mind a hadsereg tisztjeit, akik vele voltak és az egész népet, aprajától nagyjáig.

42:9  És szólt hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, akihez küldtetek engem, hogy eléjuttassam könyörgésteket.

42:10  Ha megmaradni fogtok ez országban, akkor felépítelek benneteket és nem rombollak le, elplántállak benneteket és nem szakítlak ki, mert meggondoltam a veszedelmet, melyet veletek cselekedtem.

42:11  Ne féljetek Bábel királya miatt, aki miatt ti féltek; ne féljetek tőle, úgymond az Örökkévaló, mert veletek vagyok, hogy megsegítselek és megmentselek benneteket kezéből.

42:12  Majd adok nektek irgalmat, és irgalmazni fog nektek és visszatérít benneteket a ti földetekre.

42:13  De ha azt mondjátok, nem maradunk ez országban, nem hallgatva az Örökkévalónak, a ti Istenteknek szavára,

42:14  mondván: nem, hanem Egyiptom országába megyünk, hogy ne lássunk háborút és harsonaszót ne halljunk, kenyérre pedig ne éhezzünk és ott maradjunk:

42:15  most tehát azért halljátok az Örökkévaló igéjét, Jehúda maradéka: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, ha ti csakugyan arra fordítjátok arcotokat, hogy Egyiptomba menjetek és oda mentek, hogy ott tartózkodjatok,

42:16  akkor azon kard, amelytől féltek, ott fog elérni benneteket Egyiptom országában, és azon éhség, amelytől aggódtok, oda fog követni benneteket Egyiptomba és ott fogtok meghalni.

42:17  És mindazon emberek, akik arra fordították arcukat, hogy Egyiptomba menjenek, hogy ott tartózkodjanak, meg fognak halni a kard, az éhség és a dögvész által, és nem lesz közülük megmaradó és megmenekülő azon veszedelem elől, amelyet rájuk hozok.

42:18  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: miként kiontatott haragom és hevem Jeruzsálem lakóira, úgy fog kiomlani hevem rátok, mikor Egyiptomba jöttök és lesztek esküvé és iszonyattá, és nem fogjátok látni többé ezt a helyet.

42:19  Megmondta nektek az Örökkévaló, Jehúda maradéka: ne menjetek be Egyiptomba; jól tudjátok, hogy megintettelek ma benneteket.

42:20  Mert önnönmagatokat ámítottátok, mert ti küldtetek engem az Örökkévalóhoz, Istenetekhez, mondván imádkozzál értünk az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz és egészen, amint szólni fog az Örökkévaló, a mi Istenünk, akképpen add tudtunkra, hogy megcselekedjük.

42:21  És én tudtotokra adtam ma, de nem hallgattatok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára semmiben sem, amiben engem hozzátok küldött.

42:22  Most tehát tudjátok meg jól, hogy kard, éhség és dögvész által fogtok meghalni azon helyen, ahova menni kívántok, hogy ott tartózkodjatok.

Chapter 43

43:1  És volt, miután végzett Jirmejáhú azzal, hogy elmondja az egész népnek mind az Örökkévalónak, Istenüknek szavait, melyekkel őt hozzájuk küldte az Örökkévaló, az ő Istenük, mind eme szavakat;

43:2  akkor szólt Azarja, Hósája fia, meg Jóchánan, Káréach fia és mind a kevély férfiak, szólva Jirmejáhúhoz: Hazugságot beszélsz, nem küldött téged az Örökkévaló, a mi Istenünk, mondván: ne menjetek Egyiptomba, hogy ott tartózkodjatok;

43:3  hanem Bárúkh, Nérija fia, izgat téged ellenünk azért, hogy a kaldeusok kezébe adjon bennünket, hogy megöljenek és számkivetésbe vigyenek bennünket Bábelbe.

43:4  És nem hallgatott Jóchánán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei és az egész nép az Örökkévaló szavára, hogy Jehúda országában maradjanak.

43:5  És vette Jóchánán, Káréach fia, meg mind a hadsereg tisztjei Jehúda egész maradékát, azokat, akik visszatértek volt mind a nemzetek közül, ahová eltaszíttattak, hogy Jehúda országában tartózkodjanak:

43:6  a férfiakat, az asszonyokat és a gyermekeket, meg a királylányokat és mindazon személyeket, akiket otthagyott Nebúzáradán, a testőrök feje, Gedaljáhúnál, Achíkám Sáfán fia fiánál, meg Jirmejáhú prófétát és Bárúkhot, Nérijáhú fiát;

43:7  és elmentek Egyiptom országába, mert nem hallgattak az Örökkévaló szavára. és eljutottak Tachpanchészig.

43:8  És lett az Örökkévaló igéje Jirmejáhúhoz Tachpanchészben, mondván:

43:9  Végy kezedbe nagy köveket és rejtsd el azokat a vakolatban, a téglafalban, mely Fáraó házának bejáratánál van Tachpanchészben, Jehúdabeli emberek szeme láttára;

43:10  és szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: íme én küldök és veszem Nebúkadnecczárt, Bábel királyát, az én szolgámat és elhelyezem trónját e kövek fölött, amelyeket elrejtettem és kifeszíti fölöttük mennyezetét.

43:11  Eljön és megveri Egyiptom országát, a halálra valót a halálra, a fogságra valót fogságra, és a kardra valót kardra.

43:12  És tüzet gyújtok Egyiptom isteneinek házaiban, elégeti azokat, és fogságba viszi és magára ölti Egyiptom országát, miként a pásztor magára ölti ruháját; és elmegy onnan békében.

43:13  És összetöri oszlopait Bét-Sémesnek, mely Egyiptom országában van, s Egyiptom isteneinek házait tűzben fogja elégetni.

Chapter 44

44:1  Az ige, mely Jirmejáhúhoz lett, mind a Jehúdabeliek felől, akik Egyiptom országában laktak, akik laktak Migdólban, Tachpanchészben, Nófban és Patrósz országában, mondván:

44:2  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene; Ti láttátok mindazt a veszedelmet, amelyet hoztam Jeruzsálembe és mind a Jehúda városaira és íme azok romok e mai napon és nincs bennük lakó,

44:3  gonoszságuk miatt, amelyet elkövettél, hogy engem bosszantsanak, menvén füstölögtetni és szolgálni más isteneknek, amelyeket nem ismertek ők, ti és atyáitok.

44:4  És küldtem hozzátok mind az én szolgáimat, a prófétákat, reggelenként küldve, mondván: ne tegyétek, kérlek, ezt az utálatos dolgot, amelyet gyűlölök.

44:5  De nem hallgattak rá és nem hajlították fülüket, hogy megtérjenek gonoszságuktól, hogy más isteneknek ne füstölögtessenek.

44:6  Kiömlött tehát hevem és haragom és égett Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáiban, és lettek rommá, pusztulássá, mint ez van e mai napon.

44:7  És most így szól az Örökkévaló, a seregek Istene, Izrael Istene miért cselekedtek ti nagy rosszat lelketek vesztére, hogy kiirtsak közületek férfit és asszonyt, kisdedet és csecsemőt Jehúdából, nem hagyva nektek maradékot,

44:8  azzal, hogy engem bosszantotok kezeitek műveivel, füstölögtetve más isteneknek Egyiptom országában, ahová ti jöttök, hogy ott tartózkodjatok, azért hogy kiirtsalak benneteket és azért hogy átokká és gyalázattá legyetek a föld minden nemzetei között.

44:9  Elfelejtettétek-e őseitek gonoszságait és Jehúda királyainak gonoszságait és asszonyainak gonoszságait, meg a ti gonoszságaitokat és feleségeitek gonoszságait, amelyeket cselekedtek Jehúda országában és Jeruzsálem utcáiban?

44:10  Nem sújtattak le mind e mai napig és nem féltek és nem jártak tanom szerint és törvényeim szerint, melyeket elétek és őseitek elé adtam.

44:11  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme én ellenetek fordítom arcomat a rosszra és hogy kiirtsam egész Jehúdát.

44:12  És veszem Jehúda maradékát, azokat, akik arra fordították arcukat, hogy Egyiptom országába menjenek, hogy ott tartózkodjanak, és kivesznek mindnyájan, Egyiptom országában fognak elhullani, fegyver, éhség által fognak kiveszni, aprajától nagyjáig, kard és éhség által fognak meghalni, és lesznek esküvé, iszonyattá, átokká és gyalázattá.

44:13  És megbüntetem azokat, akik Egyiptom országában laknak, amint megbüntettem Jeruzsálemet, kard, éhség és dögvész által.

44:14  És nem lesz megmenekülő és megmaradó Jehúda maradékának, azoknak, akik, jöttek, hogy ott tartózkodjanak Egyiptom országában és majd visszatérjenek Jehúda országába, ahova visszatérni vágyódik a lelkük, hogy ott lakjanak, mert nem fognak visszatérni, hanem csak menekülők.

44:15  És feleltek Jirmejáhúnak mindazon férfiak, akik tudták, hogy feleségeik füstölögtetnek más isteneknek és mind az ott álló asszonyok, nagy gyülekezet és az egész nép, amely Egyiptom országában lakott, Patrószban, mondván:

44:16  Azon szó, melyet szóltál hozzánk az Örökkévaló nevében – abban nem hallgatunk rád,

44:17  hanem meg fogunk tenni minden szót, amely szánkból eredt, hogy füstölögtetünk az ég királynőjének és öntünk neki öntőáldozatokat, amint tettük mi és őseink, királyaink és nagyjaink, Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, akkor jóllaktunk kenyérrel és jó dolgunk volt és rosszat nem láttunk.

44:18  De mióta megszűntünk füstölögtetni az ég királynőjének és neki öntőáldozatokat önteni, hiányunk volt mindenben és kard és éhség által vesztünk el.

44:19  És hogyha füstölögtetünk az ég királynőjének és neki öntőáldozatokat öntünk, vajon férjeink tudta nélkül készítettünk-e neki kalácsokat, őt ábrázolva és öntöttünk neki öntőáldozatokat?

44:20  És szólt Jirmejáhú az egész néphez, a férfiakhoz és az asszonyokhoz és az egész néphez, akik szóval feleltek neki, mondván:

44:21  Nemde arról a füstölögtetésről, melyet végeztetek Jehúda városaiban és Jeruzsálem utcáin, ti és őseitek, királyaitok és nagyjaitok és az ország népe arról emlékezett meg az Örökkévaló és az jutott eszébe;

44:22  és az Örökkévaló nem bírta többé elviselni cselekedeteitek gonoszsága miatt, azon utálatosságok miatt, amelyeket cselekedtetek, úgy hogy országotok rommá, iszonyattá és átokká lett, lakó nélkül, mint az van e mai napon.

44:23  Amiatt, hogy füstölögtettetek és hogy vétkeztetek az Örökkévaló ellen és nem hallgattatok az Örökkévaló szavára, és tana és törvényei és bizonyságai szerint nem jártatok, ezért ért benneteket ez a veszedelem, mint az van e mai napon.

44:24  És szólt Jirmejáhú az egész néphez és mind az asszonyokhoz: Halljátok az Örökkévaló igéjét, egész Jehúda, mely Egyiptom országában van.

44:25  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene, mondván: Ti és feleségeitek, kimondtátok szájatokkal, kezeitekkel pedig teljesítettétek, mondván: végbe fogjuk vinni fogadásainkat, amelyeket fogadtunk, hogy füstölögtetünk az ég királynőjének és öntünk neki öntőáldozatokat – ám tartsátok meg fogadásaitokat és vigyetek végbe fogadásaitokat.

44:26  Azért halljátok az Örökkévaló igéjét, mind a Jehúdabeliek, akik Egyiptom országában laknak: Íme én esküszöm az én nagy nevemre, mondja az Örökkévaló, nem lesz többé az én nevem szólítva Jehúda valamely emberének szájában, aki mondaná: él az Úr, az Örökkévaló, Egyiptom egész országában.

44:27  Íme én őrködöm fölöttük rosszra és nem jóra, és kivesznek mind a Jehúda emberei, akik Egyiptom országában vannak, kard és éhség által, mígnem végük lesz.

44:28  És kardtól menekülők csekély számban fognak visszatérni Egyiptom országából Jehúda országába és megtudja Jehúda egész maradéka, azok, akik Egyiptom országába jöttek, hogy ott tartózkodjanak, kinek szava fog megállni, az enyém-e vagy az övék.

44:29  És ez nektek a jel, úgymond az Örökkévaló, hogy megbüntetlek benneteket e helyen, azért, hogy megtudjátok, hogy meg fognak állni szavaim ellenetek rosszra.

44:30  Így szól az Örökkévaló: Íme én adom Fáraó Chofrát, Egyiptom királyát, ellenségeinek kezébe és azoknak kezébe, kik életére törnek, amint adtam Czidkijáhút, Jehúda királyát, kezébe Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának, az ő ellenségének és az életére törőnek.

Chapter 45

45:1  Az ige, amelyet szólt Jirmejáhú próféta, Bárúkhhoz, Néríja fiához, amikor könyvbe írta e szavakat, Jirmejáhú szájából, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében, mondván:

45:2  Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, te felőled, Barúkh.

45:3  Azt mondtad: oh jaj nekem, hogy hozzá tett az Örökkévaló bánatot a fájdalmamhoz; elfáradtam nyögésemben és nyugalmat nem találtam!

45:4  Így szólj hozzá: így szól az Örökkévaló: íme amit építettem, azt lerombolom, amit elplántáltam, azt kiszakítom, és az egész földet illeti ez;

45:5  és te kérsz magadnak nagy dolgokat, ne kérj, mert íme én veszedelmet hozok minden halandóra, úgymond az Örökkévaló, de adom neked zsákmányul a lelkedet mindazon helyeken, ahová mégy.

Chapter 46

46:1  Amely igéje az Örökkévalónak lett Jirmejáhú prófétához a nemzetek felől.

46:2  Egyiptomról, Fáraó Nekhó Egyiptom királyának hadserege felől, mely az Eufrátes folyam mellett Karkemísban volt, amelyet megvert Nebúkadnecczár, Bábel királya, Jehójákim, Jósijáhú fiának, Jehúda királyának negyedik évében.

46:3  Fegyverkezzetek pajzzsal és vérttel és lépjetek oda harcba.

46:4  Fogjátok be a lovakat és szálljatok a ménekre, álljatok fel sisakokban, csiszoljátok a lándzsákat, öltsétek fel a páncélokat.

46:5  Miért láttam őket megrettegve, hátrahúzódva, hőseik is összezúzatnak, futással futottak és meg nem fordultak, félelem köröskörül, úgymond az Örökkévaló.

46:6  Ne futhasson el a gyorslábú és ne meneküljön a hős; észak felé, az Eufrátes folyam mellett megbotlottak, elestek.

46:7  Ki az, ki felszáll, mint a Nílus, mint a folyamok hullámzanak vizei;

46:8  Egyiptom felszáll, mint a Nílus és mint a folyamok hullámzanak vizei; azt mondta: felszállok, elborítom a földet, megsemmisítek várost, meg a benne lakókat.

46:9  Jöjjetek fel lovak és tomboljatok szekerek, és vonuljanak ki a hősök, Kús és Pút, kik fogják a pajzst és a Lúdbeliek, kik fogják, feszítik az íjat.

46:10  És azon nap az Úré, az Örökkévalóé, a seregek uráé, a bosszúnak napja, hogy bosszút álljon ellenein; emészt a kard és jóllakik és megittasodik vérüktől, mert áldozása van az Úrnak, az Örökkévalónak, a seregek urának az észak földjén, az Eufrátes folyamnál.

46:11  Menj fel Gileádba és hozz balzsamot, Egyiptom szűz leánya; hiába sokasítottál gyógyító szereket, hegedés nincs számodra.

46:12  Hallották a nemzetek szégyenedet és kiáltásoddal megtelt a föld, mert hős hősbe botlott, egyaránt estek el mindketten.

46:13  Az ige, melyet szólt az Örökkévaló Jirmejáhú prófétához, hogy jönni fog Nebúkadnecczár, Bábel királya, hogy megverje Egyiptom országát.

46:14  Jelentsétek Egyiptomban és hallassátok Migdólban, hallassátok Nófban és Tachpanchészben; mondjátok: állj ki és készülődjél, mert kard emésztett körülötted.

46:15  Miért teríttetett le hatalmasad? Nem állt meg, mert letaszította az Örökkévaló.

46:16  Megsokasította az elbotlót, esett is egyik a másikára, mondták: rajta, térjünk vissza népünkhöz és szülőföldünkhöz az elnyomó kard miatt.

46:17  Azt kiáltották ott: Fáraó, Egyiptom királya, csupa lárma, elmulasztotta az időt.

46:18  Ahogy élek, úgymond a király, Örökkévaló, a seregek ura az ő neve, bizony mint a Tábór a hegyek közt, és mint a Karmel a tengerben, úgy jön.

46:19  Elköltözésre való holmit készíts magadnak, Egyiptom leányának lakója, mert Nóf pusztulássá lesz, felgyújttatik, nem lesz lakója.

46:20  Szépséges üsző Egyiptom, mészárlás északról jön, jön.

46:21  Zsoldosai is ő benne olyanok, mint a hízlalt borjúk, bizony ők is megfordultak, elfutottak egyaránt, nem álltak meg; mert balsorsuk napja jött rájuk, büntetésük ideje.

46:22  Hangja olyan, mint a csúszó kígyóé, mert haddal mennek oda és fejszékkel jönnek rá, mint a favágók;

46:23  kivágják erdejét, úgymond az Örökkévaló, mert ki nem kutatható, mert többen vannak, mint a sáska és nincs számuk.

46:24  Szégyent vallott Egyiptom leánya, észak népének kezébe adatott.

46:25  Szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: íme én megbüntetem a Nóból való Ámónt és Fáraót és Egyiptomot, isteneit és királyait, Fáraót és a benne bízókat,

46:26  És adom őket azok kezébe; kik életükre törnek, Nebúkadnecczárnak, Bábel királyának kezébe és szolgáinak kezébe; de azután lakva lesz, mint ősidőkben, úgymond az Örökkévaló.

46:27  Te pedig, ne félj, szolgám Jákob, és ne rettegj Izrael, mert íme én megsegítelek távolból és magzatodat fogságuk országából; visszatér Jákob, nyugodt lesz és gondtalan és nem ijeszti senki.

46:28  Te ne félj szolgám Jákob, úgymond az Örökkévaló, mert veled vagyok, mert végpusztítást teszek mindazon nemzetek közt, ahová eltaszítottalak, ámde veled nem teszek végpusztítást, megfenyítelek igazság szerint, de büntetlenül nem hagylak.

Chapter 47

47:1  Amely igéje az Örökkévalónak lett Jirmejáhú prófétához a filiszteusok felől, mielőtt megverte Fáraó Azzát.

47:2  Így szól az Örökkévaló: Íme vizek szállnak fel északról és áradó patakká lesznek és elárasztják az országot és ami betölti a várost és a benne lakókat; kiáltoznak az emberek és jajgat az ország minden lakója.

47:3  Ménei patáinak dübörgése hangjától, szekereinek robajától, kerekeinek zörejétől apák nem fordultak fiaikhoz a kezek lankadtságától:

47:4  a nap miatt, mely jön, hogy elpusztítsa mind a filiszteusokat, hogy kiirtson Czórnak és Czídónnak minden megmaradt segítőt, mert elpusztítja az Örökkévaló a filiszteusokat, Kaftór szigetének maradékát.

47:5  Kopaszság jött Azzára, megsemmisült Askelón, lapályuk maradéka, meddig vagdalod magad?

47:6  Oh kardja az Örökkévalónak, meddig nem fogsz nyugodni még? Térj be hüvelyedbe, pihenj meg és csendesedjél.

47:7  Hogy nyugodhatnál meg? Hiszen az Örökkévaló parancsolta neki, Askelón ellen és a tengerpart ellen, oda rendelte.

Chapter 48

48:1  Móábról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Jaj Nebó fölött, mert elpusztíttatott, szégyent vallott, bevétetett Kirjátájim, szégyent vallott Miszgáb és megrettent.

48:2  Nincs többé Móáb dicsősége, Chosbónban rosszat gondoltak ki ellene: gyertek, irtsuk ki, hogy ne legyen nemzet, te Madmén is megsemmisülsz, utánad megy a kard.

48:3  Hallatszik kiáltás Chórónájimból, pusztulás és nagy romlás.

48:4  Megtöretett Móáb, jajkiáltást hallattak a kicsinyei.

48:5  Mert Lúchít hágóján sírással sírva mennek föl, mert Chórónájim lejtőjén szorongva vészkiáltást hallottak.

48:6  Fussatok, mentsétek meg lelketeket; olyanok lesztek; mint a boróka a sivatagban.

48:7  Mert mivel bíztál műveidben és kincseidben, téged is meghódítnak; számkivetésbe költözik Kemós, papjai és nagyjai egyetemben.

48:8  És jön pusztító minden városra, egy város sem menekül meg: elvész a völgy és megsemmisül a rónaság, ahogy mondta az Örökkévaló.

48:9  Adjatok szárnyat Móábnak, hogy elszállva elköltözzék; városai pusztulássá lesznek, nincs bennük lakó.

48:10  Átkozott, ki az Örökkévaló munkáját henyén végzi, és átkozott, ki vértől visszatartja kardját!

48:11  Gondtalan volt Móáb ifjúkorától fogva és nyugodt a seprűje fölött, nem ürítették ki edényből edénybe és számkivetésbe nem ment; azért megmaradt benne az íze, és illatja el nem változott.

48:12  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és bocsátok rá felborítókat, hogy felborítsák: edényeit kiürítik és összezúzzák korsóikat.

48:13  És megszégyenül Móáb Kemós miatt, amint megszégyenült Izrael háza Bét-Él, az ő bizodalmuk miatt.

48:14  Hogyan mondhatjátok: hősök vagyunk és derék emberek a harcra!

48:15  Elpusztíttatott Móáb, városait megszállták és ifjainak java ledőlt mészárlásra, úgymond a király, Örökkévaló, seregek ura az ő neve.

48:16  Közel van Móáb balsorsa, hogy bekövetkezzék, és veszedelme siet nagyon.

48:17  Sajnálkozzatok rajta mind a körülötte levők és mind, akik nevét ismerik; mondjátok: mint töretett le a hatalmas bot, a díszes pálca!

48:18  Szállj le a dicsőségről és ülj szomjúságban Díbón leányának lakója, mert Móáb pusztítója szállt rád, elrontotta erősségeidet.

48:19  Az útra állj és tekints szét, Aróér lakója, kérdezd a futamodót és menekülőt, mondd meg: mi történt?

48:20  Szégyent vallott Móáb, bizony megrettent, jajgassatok és kiáltsatok; jelentsétek az Arnónnál, hogy Móáb elpusztíttatott.

48:21  És ítélet jött a rónaság földjére: Chólónra, Jahczára és Méfáatra;

48:22  Díbónra, Nebóra és Bét-Diblátájimra:

48:23  Kirjátájimra, Bét Gámúlra és Bét-Meónra;

48:24  Keríjótra és Boczrára, meg mind a Móáb országának városaira, a távoliakra és a közeliekre.

48:25  Levágatott Móáb szarva és karja eltöretett, úgymond az Örökkévaló.

48:26  részegítsétek meg, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen, hogy odacsapjon Móáb az ő okádásába és ő is nevetséggé legyen.

48:27  Avagy nem nenevetségül volt-e neked Izrael, vajon tolvajok között érték-e rajt, hogy valahányszor beszéded volt róla, fejet csóváltál?

48:28  Hagyjátok el a városokat és tartózkodjatok a sziklában, Móáb lakói; és legyetek mint a galamb, mely az örvény szélének oldalain fészkel.

48:29  Hallottuk Móáb gőgjét, nagyon gőgös, büszkeségét, gőgjét, gőgösségét és szívének fennhéjázását.

48:30  Én ismerem, úgymond az Örökkévaló, dölyfösségét, az alaptalant, kérkedését s a mi alaptalant műveltek.

48:31  Ezért jajgatok Móáb miatt, és egész Móábért kiáltok; Kir-Chéresz emberei miatt nyögnek.

48:32  Jáezér siratásánál jobban siratlak téged, Szibma szőlőtője! Indáid túlmentek a tengeren, Jáezér tengeréig értek; gyümölcsszedésedre és szüretedre a pusztító esett rá.

48:33  Elvétetik öröm és ujjongás a termőföldről és Móáb országától, bort a présházakban megszüntettem, nem sajtolnak kurjantással; a kurjantás nem kurjantás.

48:34  A kiáltozó Chesbóntól Eleáléig, Jáhaczig hallatták hangjukat, Czóártól Chórónájimig, Eglat-Selísíjáig, mert Nimrim vizei is puszta helyekké lesznek.

48:35  És megszüntetek Móábnak, úgymond az Örökkévaló, olyat, aki magaslatra megy föl és istenének füstölögtet.

48:36  Azért fuvolaként búg a szívem Móábért, és szívem Chéresz emberei miatt fuvolaként búg, mivelhogy a vagyon, melyet szereztek, elveszett.

48:37  Mert minden fejen kopaszság és minden szakáll levágva, minden kezén vagdalások és a derékon zsák.

48:38  Mind a Móáb háztetőin és piacain csupa gyászolás; mert összetörtem Móábot, mint edényt, melyet nem kedvelnek, úgymond az Örökkévaló.

48:39  Mint rettent meg! Jajgassatok! Mint fordított Móáb hátat megszégyenülten! Így lesz nevetséggé Móáb és rettegéssé mind a körülötte levőknek.

48:40  Mert így szól az Örökkévaló: Íme sasként fog repülni és kiterjeszti szárnyait Móábra.

48:41  Bevétetett Keríót és a várak elfoglaltattak; s Móáb hőseinek szíve azon napon olyan lesz, mint a vajúdó asszony szíve.

48:42  És kiírtatik Móáb, hogy nép ne legyen, mert fennhéjázott az Örökkévaló ellen.

48:43  Remegés, örvény és tőr ellened Móáb lakója, úgymond az Örökkévaló.

48:44  Aki futamodik a remegés miatt, az örvénybe esik és aki feljön az örvényből, megfogatik a tőrben, mert hozom rá, Móábra, büntetésük évét, úgymond az Örökkévaló.

48:45  Chesbón árnyékában megálltak erőtlenül a futamodók, mert tűz ment ki Chesbónból és láng Szíchón városából és megemésztette Móáb szélét és a zajongás fiainak fejetetejét.

48:46  Jaj neked Móab, elveszett Kemós népe, mert elvitettek fiaid a fogságba, leányaid rabságba.

48:47  De visszahozom Móáb foglyait a napok végén, úgymond az Örökkévaló. Idáig Móáb ítélete.

Chapter 49

49:1  Ammón fiairól. Így szól az Örökkévaló: Vajon gyermekei nincsenek-e Izraelnek, avagy nincs-e örököse? Miért foglalta el Malkám Gádot és népe az ő városaiban telepedett le?

49:2  Azért, íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és harcnak riadását hallatom Ammón fiainak Rabbája ellen és rommá, pusztasággá lesz, leányvárosai pedig tűzben gyújtatnak föl; és elfoglalja Izrael az ő elfoglalóit, úgymond az Örökkévaló.

49:3  Jajgass Chesbón, mert elpusztíttatott Áj, kiáltsatok Rabba leányai, kössetek föl zsákokat, gyászt tartsatok és barangoljatok az aklok közt, mert Malkám számkivetésbe megy, papjai és nagyjai egyetemben.

49:4  Mit dicsekszel a völgyekkel, bővelkedő völgyeddel, te elpártolt leány, aki kincseiben bízik: ki jöhet ellenem?

49:5  Íme én hozok rád remegést, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, mind a körülötted levőktől, és el fogtok taszíttatni kiki maga elé és senki sem gyűjti össze a bujdosót.

49:6  De azután vissza fogom hozni Ammón fiainak foglyait, úgymond az Örökkévaló.

49:7  Edómról. Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Vajon nincs-e többé bölcsesség Témánban, elveszett-e tanács az értelmesektől, megromlott-e bölcsességük?

49:8  Fussatok, forduljatok, mélyre menjetek lakni, Dedán lakói, mert Ézsáu balsorsát hozom rá, amely időben megbüntetem.

49:9  Ha szüretelők jönnek hozzád, nem hagynak böngészetet, ha tolvajok éjjel, rontanak, amennyi elég nekik.

49:10  Mert én megmeztelenítettem Ézsáut, feltártam rejtekeit, elbújni nem tud; elpusztíttatott a magzatja, meg testvérei és szomszédjai, és ő nincs meg.

49:11  Hagyjad el árváidat, én majd életben tartom, és özvegyeid bennem bízzanak.

49:12  Mert így szól az Örökkévaló: íme akiket nem illet meg inniuk a serleget, inniuk kell, és épen te maradnál büntetlen? Nem maradsz büntetlen, hanem innod kell.

49:13  Mert magamra esküszöm, úgymond az Örökkévaló, bizony iszonyattá, gyalázattá, borzadássá és átokká lesz Boczra, és mind a városai örök romokká lesznek.

49:14  Hírt hallottam az Örökkévalótól, és a nemzetek közé küldött követet: gyülekezzetek és jöjjetek ellene és keljetek fel a harcra.

49:15  Mert íme kicsinnyé teszlek a nemzetek között, megvetetté az emberek közt.

49:16  Rémület rád! Elámított téged szíved kevélysége, aki lakozol sziklahasadékokban, aki tartod a domb magasságát. Ha fennen rakod fészkedet, mint a sas, onnan döntlek le, úgymond az Örökkévaló.

49:17  És pusztulássá lesz Edóm; bárki elmegy mellette, eliszonyodik és pisszeg mind a csapásai fölött.

49:18  Szodoma és Amóra és szomszédjai feldúlásaként, mondja az Örökkévaló, nem fog ott lakni senki és nem tartózkodik benne ember fia.

49:19  Íme, mint oroszlán, mely felszáll a Jordán büszkeségéből szilárd tanyára, egy szempillantás alatt elűzöm őt onnan és aki csak ki van választva, azt rendelem ellene. Mert ki olyan, mint én, ki idézhet meg engem és ki az a pásztor, aki megáll előttem?

49:20  Azért halljátok az Örökkévaló határozatát, melyet Edómról határozott, és gondolatait, melyeket gondolt Témán lakóiról: bizony elhurcolják őket, a juhok legkisebbjeit, bizony elpusztítják velük együtt a tanyájukat.

49:21  Esésük zajától megrendült a föld, jajkiáltás – a nádastengernél hallatszott a hangja.

49:22  Íme mint a sas száll föl és repül és kiterjeszti szárnyait Boczra felett; és lesz Edóm hőseinek szíve azon a napon, mint: a vajúdó asszony szíve.

49:23  Damaszkusról. Megszégyenült Chamát és Arpád, mert rossz hírt hallottak, elcsüggednek; a tengeren aggódás van, nem bír lecsillapodni.

49:24  Ellankadt Damaszkus, futásra fordult és reszketés fogta el, kín és fájdalmak ragadták meg, mint a szülő nőt.

49:25  Hogy nem hagyatott el a dicsőség városa, vígságom vára!

49:26  Azért esnek el ifjai a piacain és mind a harcosok megsemmisülnek azon a napon, úgymond az Örökkévaló, a seregek ura.

49:27  És tüzet gyújtok Damaszkus falában, hogy megeméssze Ben-Hadád kastélyait.

49:28  Kédárról és Cháczór királyságairól, melyeket megvert Nebúkadnecczár, Bábel királya. Így szól az Örökkévaló Föl, vonuljatok fel Kédár ellen és pusztítsátok el a Kelet fiait.

49:29  Sátraikat és juhaikat el fogják venni, kárpitjaikat és mind az edényeiket meg tevéiket el fogják vinni és azt kiáltják felőlük: rémület köröskörül!

49:30  Fussatok, bujdossatok nagyon, mélyre menjetek lakni, ti Cháczór lakói, úgymond az Örökkévaló; mert határozott ellenetek Nebúkadnecczár, Bábel királya határozatot és gondolt ellenetek gondolatot.

49:31  Föl, vonuljatok fel egy boldog, biztonságban lakó nemzet ellen, úgymond az Örökkévaló, sem ajtói, sem retesze neki, egymagában lakik.

49:32  És tevéik prédává lesznek és jószáguk sokasága zsákmánnyá és elszórom őket minden szélnek, a levágott hajfürtűeket; és minden oldalról elhozom balsorsukat, úgymond az Örökkévaló.

49:33  És lesz Cháczór sakálok tanyájává, pusztaság mindörökké, nem fog ott lakni senki, nem tartózkodik benne ember fia.

49:34  Amely igéje az Örökkévalónak lett Jirmejáhú prófétához, Élámról, Czidkijáhú, Jehúda királya uralkodásának kezdetén, mondván:

49:35  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Íme én eltöröm Élám íját, vitézségük javát.

49:36  És hozok Élámra négy szelet az ég négy végéről, elszórom őket mind a szeleknek; és nem lesz az a nemzet, ahova nem jönnének Élám elszéledtjei.

49:37  És megrettentem Élámot ellenségeik előtt és azok előtt, kik életükre törnek és veszedelmet hozok rájuk, fellobbant haragomat, úgymond az Örökkévaló, és utánuk bocsátom a kardot, míg ki nem pusztítattam őket.

49:38  És elhelyezem trónomat Élámban es elveszítek onnan királyt és nagyokat, úgymond az Örökkévaló.

49:39  De lesz a napok végén, visszahozom Élám foglyait, úgymond az Örökkévaló.

Chapter 50

50:1  Az ige, melyet szólt az Örökkévaló Bábelről, Kaszdím országáról, Jirmejáhú próféta által.

50:2  Jelentsétek a nemzetek között és hallassátok és emeljetek zászlót, hallassátok, ne titkoljátok el, mondjátok: Bevétetett Bábel, szégyent vallott Bél, megrettent Meródakh, szégyent vallottak bálványai, megrettentek undokságai.

50:3  Mert felvonult ellene egy nemzet északról, az majd pusztává teszi országát és nem lesz benne lakó, embertől állatig elköltöztek, tovamentek.

50:4  Ama napokban és amaz időben, úgymond az Örökkévaló, jönni fognak Izrael fiai, ők és Jehúda fiai egyetemben, egyre sírva fognak menni és az Örökkévalót, Istenüket fogják keresni.

50:5  Cziónt kérdezik, az ide vivő útra van az arcuk. Gyertek és csatlakozzatok az Örökkévalóhoz, örök szövetséggel, mellyel nem felejthető.

50:6  Elveszett juhok volt a népem, pásztoraik megtévesztették őket, hegyekre csábították őket, hegyről halomra mentek, elfelejtették heverő helyüket.

50:7  Mind akik rájuk találtak, megették őket és szorongatóik azt mondták: nem esünk bűnbe; azért hogy vétkeztek az Örökkévaló ellen, az igazság hajléka és őseik reménye, az Örökkévaló ellen!

50:8  Költözzetek el Bábelből, és Kaszdím országából vonuljatok ki, és legyetek mint a bakok a nyáj előtt.

50:9  Mert íme én feltámasztom és felhozom Bábel ellen nagy nemzetek gyülekezetét észak földjéről, hogy ellene sorakozzanak, onnan fog bevétetni. Nyilai olyanok, mint az öldöső hős, ki nem tér vissza, üresen.

50:10  És zsákmánnyá lesz Kaszdim, mind a zsákmánylói jóllaknak, úgymond az Örökkévaló.

50:11  Bár örültök, bár ujjongtok, ti birtokomnak fosztogatói, bár ugrándoztok, mint a nyomtató üsző és nyerítetek, mint a paripák:

50:12  megszégyenült: anyátok nagyon, elpirult a ti szülőtök: íme a nemzetek vége: puszta, vadon és sivatag.

50:13  Az Örökkévaló haragja miatt nem lesz lakva és pusztulássá lesz egészen; bárki elmegy Bábel mellett, eliszonyodik és pisszeg mind a csapásai fölött.

50:14  Sorakozzatok Bábel ellen köröskörül, mind akik az íjat feszítik, lőjetek rá, ne kíméljétek a nyilat, mert az Örökkévaló ellen vétkezett.

50:15  Riadozzatok ellene köröskörül: kezét nyújtotta, bedőltek alapzatai, leromboltattak falai, mert az Örökkévaló bosszúja az: álljatok bosszút rajta, amint cselekedett, úgy cselekedjetek vele!

50:16  Irtsatok ki magvetőt Bábelből és sarlófogót az aratás idején; az elnyomó kard miatt kiki népéhez fordulnak majd és kiki az országába futnak.

50:17  Elszéledt juh Izrael, oroszlánok kergették el; az első megette: Assúr királya, ez utolsó pedig csontjait törte: Nebúkadnecczár, Bábel királya.

50:18  Azért így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Íme én megbüntetem Bábel királyát és országát, amint megbüntettem Assúr királyát.

50:19  És visszatérítem Izraelt tanyájára, hogy legeljen a Karmellen és Básánban és Efraim hegyén, meg Gileádban jól lakjék a lelke.

50:20  Ama napokban és amaz időben, úgymond az Örökkévaló, keresik majd Izrael bűnét és nincsen és Jehúda vétkeit, de nem találtatnak, mert megbocsátok annak, akit. meghagyok.

50:21  Merátájim ország ellen – menj föl ellene és Pekód lakói ellen: karddal ölj és pusztíts utánuk, úgymond az Örökkévaló, és tégy mind aszerint, amint megparancsoltam neked.

50:22  Háború zaja van az országban és nagy romlás!

50:23  Mint vágatott le és töretett el az egész föld kalapácsa, mint lett pusztulássá Bábel a nemzetek között!

50:24  Tőrt vetettem neked és meg is fogattál, Bábel, s te nem tudtad; megtaláltattál és meg is ragadtattál, mert az Örökkévaló ellen gerjedtél föl.

50:25  Kinyitotta az Örökkévaló az ő tárházát és kihozta haragjának fegyvereit, mert munkája van az Úrnak, az Örökkévalónak, a seregek urának Kaszdím országában.

50:26  Gyertek ellene mindenfelől, nyissátok föl csűreit, hányjátok fel őt mint asztagokat és pusztítsátok ki, ne legyen maradéka.

50:27  Öljétek le mind a tulkait, dőljenek le vágásra: jaj nekik, mert megjött napjuk, büntetésük ideje.

50:28  Hallga, futamodók és menekülők Bábel országából, hogy jelentsék Cziónban, az Örökkévalónak, Istenünknek bosszúját, templomának a bosszúját.

50:29  Hívjatok egybe Bábel ellen lövészeket, mindazokat, kik az íjat feszítik; táborozzatok ellene köröskörül, ne legyen menekvése, fizessetek neki cselekvése szerint, mind aszerint, amit tett, tegyetek vele, mert az Örökkévaló ellen kevélykedett, Izrael szentje ellen.

50:30  Azért hulljanak el ifjai a piacain és mind a harcosai semmisüljenek meg azon napon, úgymond az Örökkévaló.

50:31  Íme én ellened fordulok, kevélység, úgymond az Úr, az Örökkévaló, a seregek ura, mert megjött a napod, a midőn megbüntetlek.

50:32  És megbotlik a kevélység és elesik, és nincs aki feltámasztja; és tüzet gyújtok városaiban, hogy megeméssze mindazt, ami körülötte van.

50:33  Így szól az Örökkévaló a seregek ura: Ki vannak fosztogatva Izrael fiai és Jehúda fiai egyetemben, mind akik fogságba ejtették őket, erősen tartották őket, vonakodtak őket elbocsátani.

50:34  Megváltójuk erős, Örökkévaló, seregek ura az ő neve, védve védi az ügyüket, hogy megnyugtassa a földet és megháborítsa Bábel lakóit.

50:35  Kard a kaldeusokra, úgymond az Örökkévaló, és Bábel lakóira, meg nagyjaira és bölcseire;

50:36  kard a hazugokra, hogy elbolonduljanak, kard hőseire, hogy megrettenjenek;

50:37  kard a lovaira és szekereire és mind a gyülevész népre, mely benne van, hogy asszonyokká legyenek, kard a kincseire, hogy elprédáltassanak!

50:38  Szárazság a vizeire, hogy elszikkadjanak, mert bálványképek országa az és rémekkel őrjöngnek.

50:39  Azért laknak majd pusztai állatok vad ebekkel és laknak benne struccmadarak; nem lakják soha, többé és nem lesz lakva nemzedékre s nemzedékre.

50:40  Mint mikor Isten feldúlta Szodomát és Amórát meg szomszédjait, úgymond az Örökkévaló, nem fog ott lakni senki és nem fog benne tartózkodni ember fia.

50:41  Íme nép jön északról, nagy nemzet, és sok királyok serkennek fel a föld hátuljáról.

50:42  Íjat és lándzsát ragadnak, kegyetlenek ők és nem irgalmaznak, hangjuk zúg mint a tenger és lovakon nyargalnak, felkészülve, mint harcra kész férfi, ellened, Bábel leánya.

50:43  Hallotta Bábel királya a hírüket és ellankadtak kezei, szorultság ragadta őt meg, vajúdás, mint a szülő nőé.

50:44  Íme, mint oroszlán, mely felszáll a Jordán büszkeségéből szilárd tanyára, egy szempillantás alatt elűzöm őket onnan, és aki csak ki van választva, azt rendelem ellene. Mert ki olyan, mint én, ki idézhet meg engem és ki az a pásztor, aki megáll előttem?

50:45  Ezért halljátok az Örökkévaló határozatát, amelyet Bábelről határozott és gondolatait, melyeket gondolt Kaszdím országról: bizony elhurcolják őket, a juhok legkisebbjeit, bizony elpusztítják velük együtt a tanyájukat.

50:46  Azon hírre, hogy elfoglaltatott Bábel, megrendült a föld, jajkiáltás hallatszott a nemzetek között.

Chapter 51

51:1  Így szól az Örökkévaló: íme én fölserkentem Bábel ellen és Támadóim-szíve lakói ellen egy pusztítónak szellemét;

51:2  és kiküldök Bábel ellen megszórókat, hogy megszólják és kiürítsék az országát; bizony ellene voltak köröskörül a veszedelem napján.

51:3  Bárhol feszíti a feszítő az íját és bárhol fölemelkedik páncéljában, ne kíméljétek az ifjait, pusztítsátok ki egész seregét.

51:4  És hulljanak el megölöttek a kaldeusok országában és az átszúrottak az utcáiban.

51:5  Mert nem özvegy Izrael és Jehúda az Istenétől, az Örökkévalótól, a seregek urától; mert országuk megtelt bűnnel Izrael szentje ellen.

51:6  Fussatok Bábelből és mentsétek meg ki-ki a lelkét, meg ne semmisüljetek bűne által; mert a bosszú ideje az az Örökkévalónak, tettet fizet ő neki.

51:7  Arany serleg Bábel az Örökkévaló kezében, megrészegítője az egész földnek; borából ittak nemzetek, azért őrjöngnek nemzetek.

51:8  Hirtelen elesett Bábel és megtöretett; jajgassatok miatta, hozzatok balzsamot fájdalmára, hátha meggyógyítható.

51:9  Gyógyítgattuk Bábelt, de nem volt gyógyítható, hagyjátok el és menjünk ki-ki az országába, mert az égig ért az ítélete és fölemelkedett a fellegekig.

51:10  Kiderítette az Örökkévaló igazainkat; gyertek és beszéljük el Cziónban az Örökkévalónak, Istenünknek művét.

51:11  Tisztítsátok a nyilakat, töltsétek meg a tegzeket, felserkentette az Örökkévaló Média királyainak szellemét, mert Bábel ellen van szándéka, hogy elpusztítsa, mert az Örökkévaló bosszúja az, templomának a bosszúja.

51:12  Bábel falai ellen emeljetek zászlót, erősítsétek meg az őrséget, állítsatok föl őröket. helyezzétek el a lesőket! Mert az Örökkévaló ki is gondolta, meg is cselekedte azt, amit kimondott Bábel lakóiról.

51:13  Nagy vizek mellett lakozó te, kincsekben bővelkedő, megjött a véged, kapzsiságod mértéke.

51:14  Megesküdött az Örökkévaló, a seregek ura önmagára: Bizony megtöltelek annyi emberrel, mint a sáska és kurjantást hangoztatnak fölötted.

51:15  Teremtette a földet erejével, készítette a világot bölcsességével és értelmével kiterjesztette az eget.

51:16  Amint hangját hallatja, vizek tömege van az égen, felhőket hozott föl a föld végéről; villámokat teremtett az esőnek és kihozta a szelet tárházaiból.

51:17  Elbutult minden ember, nincs megismerés, szégyent vallott minden ötvös a bálványkép miatt, mert hazugság az öntvénye és nincs szellem bennük.

51:18  Hiábavalóság azok, csúfolni való munka, büntetésük idején elvesznek.

51:19  Nem olyan, mint ezek Jákob osztályrésze, mert a mindenség alkotója ő, és Izrael birtokának törzse: Örökkévaló, a seregek ura, az ő neve.

51:20  Pörölyöm voltál nekem, harcnak a fegyvere: összezúzok veled nemzeteket és megrontok veled királyságokat:

51:21  összezúzok veled lovat és lovast, összezúzok veled szekeret és szekerest:

51:22  összezúzok veled férfit és asszonyt összezúzok veled öreget és fiatalt; összezúzok veled ifjút és hajadont:

51:23  összezúzok veled pásztort meg nyáját, összezúzok veled földművest meg igamarháját, összezúzok veled helytartókat és kormányzókat.

51:24  De megfizetem Bábelnek és mind a Kaszdím lakóinak minden gonoszságukat, melyet elkövettek Cziónban szemeitek láttára, úgymond az Örökkévaló.

51:25  Íme én ellened fordulok rontás hegye te, úgymond az Örökkévaló, amely megrontotta az egész földet; kinyújtom rád kezemet és legördítlek a sziklákról és kiégett heggyé teszlek.

51:26  És nem vesznek belőled követ sarokra, se követ alapzatra, mert örökös pusztasággá lesz, úgymond az Örökkévaló.

51:27  Emeljetek zászlót a földön, fújjatok harsonát a nemzetek között, szenteljetek ellene nemzeteket, hívjátok össze ellene Arárat, Minní és Askenáz királyságait, rendeljetek ellene vezért, hozzatok föl annyi lovat, mint a borzas sáska.

51:28  Szenteljetek ellene nemzeteket: Média királyait, helytartóit és mind a kormányzóit és uralmának egész országát.

51:29  Megrendült a föld és reszketett, mert beteljesedtek Bábel ellen az Örökkévaló gondolatai, hogy Bábel országát pusztulássá tegye, lakó nélkül.

51:30  Megszűntek harcolni Bábel vitézei, a várakban ültek, elapadt a vitézségük, asszonyokká lettek; felgyújtották lakhelyeit, eltörettek reteszei.

51:31  Futár futárral szemben fut; hírmondó hírmondóval szemben, hogy hírül adják Bábel királyának, hogy városa bevétetett mindenünnen;

51:32  és az átkelők elfoglaltattak és a mocsarakat elégették tűzben, a harcosok pedig megrémültek.

51:33  Mert így szól az Örökkévaló, a seregek ura, Izrael Istene: Bábel leánya olyan mint a szérű, amikor tapossák; még egy kevés – és megjön az aratás ideje számára.

51:34  Megevett, kizavart engem Nebúkadnecczár Bábel királya, leállított üres edényként, elnyelt, mint a sárkány, megtöltötte hasát csemegéimmel, eltaszított engem;

51:35  sérelmem és húsom Bábelre, mondja Czión lakója, és vérem Kaszdím lakóira, mondja Jeruzsálem.

51:36  Azért így szól az Örökkévaló: íme én viszem az ügyedet, és bosszút állok érted; kiszárítom a tengerét és kiapasztom a forrását.

51:37  És kőhalmokká lesz Bábel, sakálok tanyájává, iszonyattá és pisszegéssé, lakó nélkül.

51:38  Egyaránt ordítanak mint fiatal oroszlánok, kurrogtak, mint az oroszlánok kölykei.

51:39  Mikor fölhevülnek, rendezem majd lakomájukat és megrészegítem őket, azért hogy ujjongjanak és aludjanak örök álmot és fel ne ébredjenek, úgymond az Örökkévaló.

51:40  Leszállítom őket mint bárányokat a levágásra, mint kosokat bakokkal együtt.

51:41  Mint vétetett be Sésakh és elfoglaltatott az egész föld dicsősége; mint lett pusztulássá Bábel a nemzetek között!

51:42  Felszállt Bábelre a tenger, zúgó hullámaival elboríttatott.

51:43  Pusztulássá lettek városai, szárazság és sivatag földjévé, oly földdé, hogy bennük nem lakik senki és nem megy át rajtuk ember fia.

51:44  Megbüntetem Bélt Bábelben és kiveszem szájából amit elnyelt, és nem özönlenek többé hozzá nemzetek; Bábel fala is ledőlt.

51:45  Vonuljatok ki belőle, népem és mentsétek meg ki-ki a lelkét az Örökkévaló fellobbant haragjától.

51:46  De hogy ne csüggedjen szívetek, hogy félnétek a hír miatt, mely hallatszik az országban; jön ugyanis ez évben a hír és az utána való évben is hír, erőszak lesz az országban, uralkodó uralkodó ellen.

51:47  Azért íme napok jönnek és megbüntetem Bábel bálványképeit és egész országa meg fog szégyenülni és mind a megöltjei elesnek közepette.

51:48  Akkor ujjonganak Bábel fölött ég és föld és mind ami bennük van, mert északról jönnek ellene a pusztítók, úgymond az Örökkévaló.

51:49  Bábelnek is el kell esnie, Izrael megöltjeiért: Bábel miatt is elestek az egész föld megöltjei.

51:50  Kardtól menekülők ti, menjetek, ne álljatok meg, emlékezzetek meg messziről az Örökkévalóról, és Jeruzsálem jusson eszetekbe.

51:51  Megszégyenültünk, mert gyalázatot hallottunk, szégyen borította arcunkat, mert idegenek jöttek az Örökkévaló házának szentélyei ellen.

51:52  Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és megbüntetem az ő bálványképeit és egész országában hörögnek a megöltek.

51:53  Ha égbe száll Bábel, ha megerősíti hatalma magasságát, tőlem jönnek pusztítók ellene, úgymond az Örökkévaló.

51:54  Jajkiáltás hangja Bábelből és nagy romlás Kaszdím országából!

51:55  Mert elpusztítja az Örökkévaló Bábelt és elveszíti belőle a nagy zajt; zúgnak majd hullámaik, mint nagy vizek, hallatszik hangjuk zajongása.

51:56  Mert jön rá, Bábelre, pusztító és elfogatnak vitézei, megtöretnek íjaik, mert viszonzás Istene az Örökkévaló, fizetve fizet.

51:57  És megrészegítem nagyjait és bölcseit, helytartóit és kormányzóit és vitézeit, örök álmot alusznak és nem ébrednek fel, úgymond a király, Örökkévaló, a seregek ura az ő neve.

51:58  Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Bábel fala, a széles, rontva ronttatik le és magas kapui tűzben égettetnek el; fáradnak tehát a népek semmiért és a nemzetek a tűzért és elbágyadnak.

51:59  Az ige, melyet parancsolt Jirmejáhú próféta Szerájának, Néríja Machszéja fia fiának, midőn Czidkijáhúval, Jehúda királyával Bábelbe ment, uralkodásának negyedik évében, Szerája pedig szállásmester volt.

51:60  És megírta Jirmejáhú mind a veszedelmet, mely majd Bábelre jön, egy könyvben: a Bábelről írt mind e szavakat.

51:61  És szólt Jirmejáhú Szerájához: Amint Bábelbe érsz, lásd és olvasd mind e szavakat:

51:62  és szólj: Örökkévaló, te kimondtad a helyről, hogy kiirtod, úgy, hogy nem lesz benne lakó, embertől állatig, mert örök pusztasággá lesz.

51:63  És lesz, amint végeztél azzal, hogy elolvastad a könyvet: akkor köss rá követ és dobjad az Eufrátesbe;

51:64  és szólj: így süllyedjen el Bábel és ne támadjon fel, azon veszedelem miatt, melyet én hozok rá; és lankadjanak el. Idáig Jirmejáhú szavai.

Chapter 52

52:1  Huszonegy éves volt. Czidkijahú, midőn király lett és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben; anyjának neve pedig Chamútál, Jirmejáhú leánya Libnából.

52:2  És tette azt, ami rossz az Örökkévaló szemeiben, egészen ahogy tette Jehójákim.

52:3  Mert az Örökkévaló haragja miatt történt ez Jeruzsálemmel és Jehúdával, míg nem elvetette őket színe elől. És fellázadt Czidkijáhú Bábel királya ellen.

52:4  És volt uralkodásának kilencedik évében, a tizedik hónapban, a hónap tizedikén, jött Nebúkadnecczár, Bábel királya, ő meg egész hadserege Jeruzsálem alá, táboroztak ellene és építettek ellene ostromtornyokat köröskörül.

52:5  És ostrom alá került a város Czidkijáhú király tizenegyedik évéig.

52:6  A negyedik hónapban, a hónap kilencedikén erős lett az éhség a városban és nem volt kenyere az ország népének.

52:7  Áttöretett a város, mind a harcosok pedig elszöktek és kimentek a városból éjjel a két fal közötti kapun át, mely a király kertje mellett volt, míg a kaldeusok a város körül voltak és mentek a síkság felé.

52:8  De a kaldeusok hadserege űzőbe vette a királyt és utolérték Czidkijáhút Jeríchó síkságain; egész hadserege pedig elszéledt tőle.

52:9  Elfogták a királyt és felvitték őt Bábel királyához Riblába, Chamát országában, és törvényt tartott fölötte.

52:10  És lemészárolta Bábel királya Czidkijáhú fiait az ő szeme láttára, mind a Jehúda nagyjait is lemészárolta Riblában.

52:11  Czidkijáhú szemeit pedig megvakította, béklyóba verte és elvitte őt Bábel királya Bábelbe és a börtön házába vetette halála napjáig:

52:12  És az ötödik hónapban, a hónap tizedikén – tizenkilencedik éve volt az Nebúkadnecczár királynak, Bábel királyának – eljött Nebúzaradán, a testőrök nagyja, aki Bábel királya szolgálatában volt Jeruzsálemben.

52:13  Elégette az Örökkévaló házát és a király házát, meg Jeruzsálem házait mind és minden nagy házat elégetett tűzben.

52:14  Jeruzsálem minden falait pedig köröskörül lerombolta a kaldeusok egész hadserege, mely a testőrök nagyjával volt.

52:15  A nép szegényéből pedig és a többi népet; mely a városban maradt, meg az átszökőket, akik átszöktek volt Bábel királyához és többi tömeget számkivetésbe vitte Nebúzaradán, a testőrök nagyja.

52:16  Az ország szegényéből pedig ott hagyott egy részt Nebúzaradán, a testőrök nagyja vincelléreknek és földműveseknek.

52:17  És a rézoszlopokat, melyek az Örökkévaló házában voltak, a talapzatokat és a réztengert, melyek az Örökkévaló házában voltak, összetörték a kaldeusok és elvitték azoknak minden rezét Bábelbe.

52:18  A fazekakat pedig és a lapátokat és a késeket és a tálakat és a kanalakat és mind a rézedényeket, melyekkel szolgálatot tettek, elvitték.

52:19  És a csészéket és a serpenyőket és a tálakat és a fazekakat és a lámpásokat és a kanalakat és a kancsókat, mind az aranyból valókat, mind az ezüstből valókat, elvitte a testőrök nagyja.

52:20  A két oszlop, az egy tenger és a tizenkét réz-ökör, melyek a talapzatok alatt voltak, amelyeket készített Salamon király az Örökkévaló háza számára mind ez edények rezének nem volt súlya.

52:21  Az oszlopok pedig – tizennyolc könyök volt az egyik oszlop magassága és tizenkét könyöknyi fonal futja körül, és vastagsága négyujjnyi, belül üres volt.

52:22  És oszlopfő volt rajta rézből; s egy oszlopfő magassága öt könyök, meg háló és gránátalmák az oszlopfőn köröskörül, mind rézből; és ilyenei voltak a másik oszlopnak, gránátalmák is.

52:23  Volt pedig kilencvenhat gránátalma kifelé; mind a gránátalma száz, köröskörül a hálón.

52:24  És elvitte a testőrök nagyja Szeráját, a főpapot, Czefánját, a másodpapot és a három küszöb-őrt.

52:25  A városból pedig magával vitt egy udvari tisztet, azt, aki rendelve volt a harcosok fölé és hét férfit azok közül, kik a király személye körül voltak, akik találtattak a városban, és a hadvezér íróját, aki a seregbe írta az ország népét, meg hatvan férfit az ország népéből, kik találtattak a városban.

52:26  Elvitte azokat Nebúzaradán, a testőrök nagyja és Bábel királyához vezette őket Riblába.

52:27  És leütötte őket Bábel királya, és megölte Riblában, Chamát országában. Így ment számkivetésbe Jehúda az ő földjéről.

52:28  Ez a nép, melyet számkivetésbe vitt Nebúkadnecczár: a hetedik évben három ezer huszonhárom Jehúdabeli;

52:29  Nebukadnecczár tizennyolcadik évében: Jeruzsálemből nyolcszáz harminckét lélek;

52:30  Nebúkadnecczár huszonharmadik évében számkivetésbe vitt Nebúzaradán, a testőrök nagyja, Jehúdabelieket hétszáznegyvenöt lelket. Valamennyi lélek négyezerhatszáz.

52:31  És volt Jehójákhín, Jehúda királya számkivetésének harminchetedik évében, a tizenkettedik hónapban, a hónap huszonötödikén, fölemelte Evíl-Meródákh, Bábel királya, amely évben királyságra jutott, Jehójákhín, Jehúda királyának fejét és kivette őt a fogházból.

52:32  Jóságosan beszélt vele és föléhelyezte trónját azon királyok trónjának, kik nála voltak Bábelben.

52:33  Megváltoztatta fogházruháit: és evett előtte kenyeret mindig élete mindennapjaiban.

52:34  És ellátása, állandó ellátás, adatott neki Bábel király-e részéről, a mindennapra való, halála napjáig, élete minden napjaiban.