HunIMIT - Exodus

Chapter 1

1:1  És ezek a nevei Izrael fiainak, akik Egyiptomba jöttek; Jákobbal, kiki az ő házával, jöttek ők.

1:2  Rúben, Simon, Lévi és Júda;

1:3  Isszáchár, Zebúlun és Benjámin;

1:4  Dán, Náftáli, Gád és Ásér.

1:5  És volt összes lélekszáma a Jákob ágyékából származóknak: hetven lélek; József pedig Egyiptomban volt.

1:6  És meghalt József, meg mind a testvérei és az az egész nemzedék.

1:7  Izrael fiai pedig szaporodtak és nyüzsögtek, megsokasodtak és elhatalmasodtak igen nagyon, és megtelt az ország velük.

1:8  És új király támadt Egyiptom fölött, aki nem ismerte Józsefet.

1:9  és mondta az ő népének: Íme, Izrael fiainak népe több és hatalmasabb nálunknál.

1:10  Nosza, legyünk okosak vele szemben, hogy el ne sokasodjék, mert lesz, ha háború támadna, ő is csatlakoznék ellenségeinkhez, harcolna ellenünk és felmenne az országból.

1:11  És rendeltek feléje robotfelügyelőket, hogy sanyargassák őt rabmunkáikkal; és épített (Izrael) eleséggyűjtő városokat Fáraónak: Pítómot és Raámszészt.

1:12  De amint sanyargatták őt, úgy sokasodott és terjeszkedett; úgy, hogy irtóztak Izrael fiaitól.

1:13  És az egyiptomiak dolgoztattak Izrael fiaival szigorúsággal.

1:14  Megkeserítették az életüket kemény munkával agyagkeveréssel és téglavetéssel és minden munkával a mezőn; minden munkájukat, amelyet velük dolgoztattak, szigorúsággal (végeztették).

1:15  És mondta Egyiptom királya a héber szülésznőknek, akik közül az egyiknek neve Sifró és a másiknak neve Púó,

1:16  és mondta: Midőn szülésnél segédkeztek a héber nőknek, tekintsetek a szülőszékre: ha fiú az, öljétek meg őt, ha pedig leány, maradjon életben.

1:17  De a szülésznők félték Istent és nem tettek úgy, amint szólt hozzájuk Egyiptom királya, és életben hagyták a fiúgyermekeket.

1:18  És hivatta Egyiptom királya a szülésznőket és mondta nekik: Miért tettétek ezt a dolgot, hogy életben hagytátok a fiúgyermekeket?

1:19  És mondták a szülésznők Fáraónak: Mert nem olyanok a héber nők, mint az egyiptomi nők, hanem életrevalók; mielőtt jön hozzájuk a szülésznő, már szültek.

1:20  És jót tett Isten a szülésznőkkel; a nép pedig sokasodott és nagyon elhatalmasodott.

1:21  És volt, minthogy félték a szülésznők Istent, szerzett nekik házakat.

1:22  Fáraó pedig megparancsolta egész népének, mondván: Minden fiút, aki születik, a folyamba vessetek és minden leányt hagyjátok életben.

Chapter 2

2:1  És ment egy férfiú Lévi házából és elvette Lévi leányát.

2:2  Az asszony fogant és fiat szült; midőn látta, hogy szép, elrejtette őt három hónapig.

2:3  De nem tudta tovább elrejteni, azért vett számára egy ládát sásból, bekente gyantával és szurokkal, beletette a gyermeket és betette a nádasba a folyam partján.

2:4  A nővére pedig megállott távolról, hogy megtudja, mi történik vele:

2:5  Ekkor lejött Fáraó leánya, hogy fürödjék; a folyamban, szolgálói pedig jártak a folyam partján; és meglátta a ládát a nádas közepette, odaküldte szolgálóját és elvette azt.

2:6  Felnyitotta és meglátta a gyermeket és íme, egy síró fiú; megkönyörült rajta és mondta: A héberek gyermekei közül való ez.

2:7  És mondta a nővére Fáraó leányának: Elmenjek-e és hívjak-e neked szoptatós asszonyt a héber nők közül hogy szoptassa neked a gyermeket?

2:8  És mondta neki Fáraó leánya: Menj! És a leány elment és elhívta a gyermek anyját.

2:9  És mondta neki Fáraó leánya: Vidd a gyermeket és szoptasd őt nekem, és én megadom béredet; és elvette az asszony a gyermeket és szoptatta őt.

2:10  Midőn felnőtt a gyermek, akkor elvitte őt Fáraó leányának és lett neki fia gyanánt; elnevezte őt Mózesnek és mondta: Mert vízből húztam őt ki.

2:11  És történt ama napokban, Mózes nagy lett és kiment az ő testvéreihez és látta rabmunkáikat; és látott egy egyiptomi embert, amint üt egy héber embert az ő testvérei közül.

2:12  És erre meg arra fordult és látta, hogy nincs senki; akkor agyonütötte az egyiptomit és elrejtette őt a fövénybe.

2:13  Kiment másnap és íme, két héber férfiú dulakodik; és mondta az igaztalannak: Miért ütöd, felebarátodat?

2:14  És az mondta: Ki tett téged felügyelővé és bíróvá felénk, tán engem is megölni szándékozol, amint megölted az egyiptomit? És félt Mózes és mondta: Valóban, kitudódott a dolog.

2:15  Fáraó meghallotta ezt a dolgot és meg akarta ölni Mózest; de Mózes elmenekült Fáraó elől és letelepedett Midján országában és leült a kútnál.

2:16  Midján papjának pedig volt hét leánya; jöttek, merítettek és megtöltötték a vályúkat, hogy megitassák atyjuk juhait.

2:17  De jöttek a pásztorok és elűzték őket; akkor felkelt Mózes, segített nekik és megitatta juhaikat.

2:18  Midőn eljöttek Reúelhez, az ő atyjukhoz, ez mondta: Miért jöttetek ily hamar ma?

2:19  És ők mondták: Egy egyiptomi férfiú mentett meg bennünket a pásztorok kezéből és meríteni is merített nekünk és megitatta a juhokat.

2:20  És mondta leányainak: Hát hol van? Miért hagytátok el a férfiút? Hívjátok őt, hogy egyék kenyeret.

2:21  És beleegyezett Mózes, hogy lakjék a férfiúnál; és ez odaadta Cippórát, az ő leányát Mózesnek.

2:22  Az pedig fiat szült és elnevezte (Mózes) Gérsómnak, mert mondta: Idegen voltam idegen országban.

2:23  És történt abban a hosszú időben, meghalt Egyiptom királya és feljajdultak Izrael fiai a munkától és kiáltottak, és felszállt kiáltásuk Istenhez a munkától.

2:24  És meghallotta Isten az ő jajkiáltásukat és megemlékezett Isten az ő szövetségéről Ábrahámmal, Izsákkal és Jákobbal.

2:25  Isten látta Izrael fiait és megismerte Isten.

Chapter 3

3:1  Mózes legeltette juhait az ő apjának, Jitrónak, Midján papjának; és elvezette a juhokat a puszta mögé és elérkezett Isten hegyéhez, Chórebhez.

3:2  És megjelent neki az Örökkévaló angyala tűzlángban a csipkebokor közepéből; és ő látta; hogy íme a csipkebokor ég tűzben, de a csipkebokor nem emésztődik meg.

3:3  És mondta Mózes: Hadd térek csak oda, hogy lássam ezt a nagy látványt: miért nem ég el a csipkebokor?

3:4  Midőn látta az Örökkévaló, hogy odatér megnézni, szólította őt Isten a csipkebokor közepéből és mondta: Mózes! Mózes! És ő mondta: Itt vagyok.

3:5  És mondta (Isten): Ne közeledj ide, vesd le saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen te állsz, szent föld az.

3:6  És mondta: Én vagyok, atyád Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene! És elrejtette Mózes az arcát, mert félt feltekinteni Istenhez.

3:7  És mondta az Örökkévaló: Bizony láttam nyomorát népemnek, mely Egyiptomban van és hallottam kiáltásukat szorongatóik miatt, bizony ismerem fájdalmait.

3:8  Azért leszálltam, hogy megmentsem Egyiptom kezéből, hogy felvigyem amaz országból jó és tágas országba, tejjel-mézzel folyó országba, a Kánaáni, a Chitti, az Emóri, a Perízzi, a Chívvi és a Jevúszi helyére.

3:9  És most, íme Izrael fiainak kiáltása elérkezett hozzám és láttam is a nyomorgatást, a mellyel az egyiptomiak nyomorgatják őket.

3:10  Most tehát gyere és elküldelek téged Fáraóhoz és vezesd ki népemet, Izrael fiait Egyiptomból.

3:11  És mondta Mózes Istennek: Ki vagyok én, hogy menjek Fáraóhoz és hogy kivezessem Izrael fiait Egyiptomból?

3:12  És (Isten) mondta: Mert én veled leszek! És ez legyen neked a jele, hogy én küldtelek téged: midőn kivezeted a népet Egyiptomból, szolgálni fogjátok Istent a hegyen.

3:13  És mondta Mózes Istennek: Íme, én eljövök Izrael fiaihoz és mondom nekik: Őseitek Istene küldött engem hozzátok és ők azt mondják nekem: Mi a neve? Mit mondjak nekik?

3:14  És mondta Isten Mózesnek: Leszek aki leszek! És mondta: Így szólj Izrael fiaihoz: Ehje küldött engem hozzátek.

3:15  És még mondta Isten Mózesnek: Így szólj Izrael fiaihoz: Az Örökkévaló, őseitek Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött engem hozzátok; ez az én nevem mindörökké és ez az én emlékezetem nemzedékről nemzedékre.

3:16  Menj és gyűjtsd egybe Izrael véneit és mondd nekik: Az Örökkévaló, őseitek Istene megjelent nekem, Abrahám, Izsák és Jákob Istene, mondván: Gondoltam rátok és arra, ami veletek történik Egyiptomban;

3:17  és mondtam: Felviszlek benneteket Egyiptom nyomorából, a Kanaáni, a Chitti, az Emóri, a Perizzi, a Chivvi és a Jevúszi országába, tejjel-mézzel folyó országba.

3:18  És hallgatnak majd szavadra; akkor menj be te és Izrael vénei Egyiptom királyához és mondjátok neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene megjelent nekünk, azért most hadd menjünk csak három napi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Örökkévalónak, ami Istenünknek.

3:19  De én tudom, hogy nem fogja megengedni nektek Egyiptom királya, hogy elmenjetek, még erős kéz folytán sem.

3:20  És én kinyújtom kezemet és megverem Egyiptomot minden csodatetteimmel, amelyeket teszek közepette; azután elbocsát majd benneteket.

3:21  És én kegyet adok a népnek az egyiptomiak szemeiben; és lesz, ha elmentek, nem mentek el üresen.

3:22  És kérjen minden asszony a szomszédasszonyától és háza lakónéjától ezüst edényeket, arany edényeket és ruhákat; és tegyétek fiaitokra és leányaitokra és így kiürítitek Egyiptomot.

Chapter 4

4:1  Mózes pedig felelt és mondta: Íme, majd nem hisznek nekem és nem hallgatnak szavamra, mert azt mondják: Nem jelent meg neked az Örökkévaló.

4:2  És mondta neki az Örökkévaló: Mi ez a kezedben? És ő mondta: Bot.

4:3  És (Isten) mondta: Dobd le a földre! Ő ledobta a földre és kígyóvá lett; és Mózes elfutott előle.

4:4  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg a farkát; ő kinyújtotta kezét, megfogta azt és bottá lett kezében.

4:5  Hogy elhigyjék, hogy megjelent neked az Örökkévaló, az ő őseik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.

4:6  És még mondta neki az Örökkévaló: Tedd csak kezedet öledbe; ő betette kezét az ölébe és midőn kivette, íme, keze poklos volt, mint a hó.

4:7  És mondta: Tedd vissza kezedet öledbe, és ő visszatette kezét az ölébe, midőn kivette az öléből, íme, ismét olyan lett, mint teste.

4:8  Lesz, ha nem hisznek majd neked és nem hallgatnak az első jel szavára, majd hisznek az utóbbi jel szavára.

4:9  És lesz, ha nem hisznek majd a két jelre sem és nem hallgatnak szavadra, akkor vegyél a folyam vizéből és önts a szárazra; és lesz a víz, melyet veszel a folyamból, lesz majd vérré a szárazon.

4:10  És mondta Mózes az Örökkévalónak: Kérlek, Uram, nem vagyok én a szónak embere sem tegnapról sem tegnapelőttről, sem amióta te szóltál szolgádhoz, hanem nehéz ajkú és nehéz nyelvű vagyok én.

4:11  De az Örökkévaló mondta neki: Ki adott szájat az embernek, avagy ki tesz némává vagy süketté? vagy éleslátóvá, vagy vakká, nemde én az Örökkévaló?

4:12  Azért most menj, én pedig leszek a te száddal és megtanítalak arra, hogy mit beszélj.

4:13  De ő mondta: Kérlek, Uram, küldd csak, aki által küldeni akarod.

4:14  Ekkor felgerjedt az Örökkévaló haragja Mózes ellen és mondta: Nemde Áron, a te testvéred, a levita; tudom, hogy ő tud beszélni és íme, ő ki is jön eléd és ha meglát, örül a szívében.

4:15  Szólj hozzá és tedd a szavakat az ő szájába; én pedig leszek a te száddal és az ő szájával és megtanítalak benneteket arra, amit tegyetek.

4:16  Ő szóljon helyetted a néphez és lesz, ő lesz neked száj gyanánt, te pedig leszel neki Isten gyanánt.

4:17  Ezt a botot pedig vedd kezedbe, a mellyel majd végzed a jeleket.

4:18  Mózes elment és visszatért Jeszerhez, az ő apjához és mondta neki: Hadd menjek csak el és térjek vissza testvéreimhez, kik Egyiptomban vannak, hogy lássam, vajon élnek-e még? És mondta Jitró Mózesnek: Menj békével!

4:19  És mondta az Örökkévaló Mózesnek Midjánban: Menj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok az emberek, kik életedre törtek.

4:20  Mózes vette feleségét meg fiait, felültette őket a szamárra és visszatért Egyiptom országába; és vette Mózes az isteni botot a kezébe.

4:21  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Midőn mész, hogy visszatérj Egyiptomba, lásd, mindama csodákat, melyeket kezedbe tettem, tedd meg azokat Fáraó előtt; én pedig erőssé teszem szívét, hogy nem bocsátja el a népet.

4:22  És mondd Fáraónak: Így szól az Örökkévaló: Az én elsőszülött fiam Izrael;

4:23  azért mondtam neked, bocsásd el fiamat, hogy szolgáljon engem, de te vonakodtál őt elbocsátani, íme én megölöm a te elsőszülött fiadat.

4:24  És történt az úton a szálláson, megtámadta az Örökkévaló és meg akarta ölni.

4:25  És vett Cippóra egy éles követ és levágta fiának fitymáját és odavetette lábaihoz, és mondta: Bizony vérjegyesem vagy te nekem.

4:26  Midőn alábbhagyott (a baj), akkor mondta (Cippóra): Vérjegye a körülmetélés által.

4:27  És mondta az Örökkévaló Áronnak: Menj Mózes elé a pusztába. Ő elment és találkozott vele Isten hegyénél és megcsókolta.

4:28  És Mózes tudtára adta Áronnak az Örökkévaló minden szavát, melyekkel őt küldte és mind a jeleket, melyeket megparancsolt neki.

4:29  És ment Mózes meg Áron és összegyűjtötték Izrael fiainak minden véneit.

4:30  És elmondta Áron mindama szavakat, melyeket mondott az Örökkévaló Mózesnek és megtette a jeleket a nép szeme láttára.

4:31  A nép pedig hitt; és hallották, hogy gondolt az Örökkévaló Izrael fiaira és hogy látta az ő nyomorukat, amikor meghajoltak és leborultak.

Chapter 5

5:1  Azután bementek Mózes és Áron és mondták Fáraónak: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene, bocsásd el népemet, hogy ünnepet üljenek nekem a pusztában.

5:2  De Fáraó mondta: Ki az Örökkévaló, hogy hallgassak a szavára, hogy elbocsássam Izraelt? Nem ismerem az Örökkévalót és Izraelt sem fogom elbocsátani.

5:3  És ők mondták: A héberek Istene jelent meg nekünk; hadd menjünk csak három napi útra a pusztába és áldozzunk az Örökkévalónak, ami Istenünknek, hogy ne sújtson bennünket halálvésszel, vagy karddal.

5:4  És mondta nekik Egyiptom királya: Mózes és Áron, miért zavarjátok ki a népet munkájából; menjetek rabmunkáitokra!

5:5  És mondta Fáraó: Íme, sok most az ország népe, és ti szüneteltetitek rabmunkáikban.

5:6  És megparancsolta Fáraó az nap a nép hajtóinak és felügyelőinek, mondván:

5:7  Ne adjatok többé szalmát a népnek a téglavetéshez, mint tegnap, tegnapelőtt; maguk menjenek és tarlózzanak maguknak szalmát.

5:8  De a téglák számát, amelyet szoktak készíteni tegnap, tegnapelőtt, vessétek ki rájuk, ne vonjatok le belőle; mert restek ők, azért kiáltanak, mondván: Hadd menjünk, hadd áldozzunk Istenünknek!

5:9  Nehezedjék a munka a férfiakra, hogy foglalkozzanak vele és ne forduljanak hazug szavak felé.

5:10  És kimentek, akik a népet hajtják és felügyelői, és szóltak a néphez, mondván: Így szól Fáraó: Én nem adok nektek szalmát;

5:11  ti menjetek, vegyetek magatoknak szalmát onnan, a hol találtok, mert nem vonnak le munkátokból semmit.

5:12  És elszéledt a nép Egyiptom egész országában, hogy tarlózzon tarlót szalmának.

5:13  A hajtók pedig sürgették mondván: Végezzétek munkáitokat, a napi dolgot a maga napján, mint amikor volt szalma.

5:14  És megverettek Izrael fiainak felügyelői, akiket tettek feléjük Fáraónak a hajtói, mondván: Miért nem végeztétek el kiszabott részeteket, téglát vetve, mint tegnap tegnapelőtt, sem tegnap, sem ma?

5:15  És eljöttek Izrael fiainak felügyelői és kiáltottak Fáraóhoz, mondván: Miért teszel így szolgáiddal?

5:16  Szalmát nem adnak szolgáidnak és téglákat, azt mondják nekünk, csináljatok; és íme, szolgáidat megverik és így vétkezik néped.

5:17  De ő mondta: Restek vagytok ti, restek! Azért mondjátok: Hadd menjünk, hadd áldozzunk az Örökkévalónak.

5:18  És most, menjetek, dolgozzatok, szalma pedig ne adassék nektek, de a téglák számát beadjátok.

5:19  És látták Izrael fiainak felügyelői azokat a bajban, mondván: Ne vonjatok le tégláitokból, a napi dologból a maga napján.

5:20  És találkoztak Mózessel és Áronnal, kik előttük álltak, midőn kimentek Fáraótól,

5:21  és mondták nekik: Tekintsen rátok az Örökkévaló és ítéljen, hogy rossz hírbe kevertetek minket Fáraó előtt és szolgái előtt, kardot adván kezükbe, hogy megöljenek bennünket.

5:22  És visszatért Mózes az Örökkévalóhoz, és mondta: Uram miért bántál rosszul a néppel, minek is küldtél engem?

5:23  Amióta bementem Fáraóhoz, hogy szóljak nevedben, gonoszul bánik e néppel; de megmenteni, nem mentetted meg népedet.

Chapter 6

6:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Most fogod meglátni, hogy mit teszek Fáraóval, mert erős kéz által fogja őket elbocsátani és erős kéz által fogja őket elűzni országából.

6:2  Szólt Isten Mózeshez és mondta neki: Én vagyok az Örökkévaló!

6:3  Megjelentem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak mint Isten, mindenható, de nevemet: Örökkévaló, nem ismertettem meg velük.

6:4  És meg is kötöttem szövetségemet velük, hogy nekik adom Kánaán országát, az ő tartózkodásuk országát, amelyben tartózkodtak.

6:5  És hallottam is Izrael fiai jajkiáltását, mivelhogy az egyiptomiak szolgálatra szorítják őket és megemlékeztem szövetségemről.

6:6  Azért mondd Izrael fiainak: Én vagyok az Örökkévaló, kivezetlek benneteket Egyiptom rabmunkái alól, megmentelek benneteket az ő szolgálatukból, megváltalak benneteket kinyújtott karral és nagy ítéletekkel.

6:7  És veszlek benneteket magamnak népemül, én pedig leszek nektek Istenetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezet benneteket Egyiptom rabmunkái alól.

6:8  És elviszlek benneteket az országba, melyre nézve felemeltem kezemet, hogy adom azt Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, és nektek adom azt örökségül, én az Örökkévaló.

6:9  És szólt Mózes Izrael fiaihoz ekképpen, de ők nem hallgattak? Mózesre kislelkűség és a kemény munka miatt.

6:10  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

6:11  Menj be, szólj Fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy bocsássa el Izrael fiait az országából.

6:12  De szólt Mózes az Örökkévaló színe előtt mondván: Íme, Izrael fiai nem hallgattak rám, hogyan hallgatna meg Fáraó, holott én metéletlen ajkú vagyok?

6:13  De az Örökkévaló szólt Mózeshez meg Áronhoz és parancsot adott nekik Izrael fiaihoz és Fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy vezessék ki Izrael fiait Egyiptom országából.

6:14  Ezek atyai házuk fejei: Rúbén, Izrael elsőszülöttjének fiai: Chánóch és Fállú, Checrón és Chármi; ezek Rúbén családjai.

6:15  Simon fiai pedig: Jemúél, Jómiu, Ohód, Jóchin, Cóchár és Sóul, a kánaánita nő fia; ezek Simon családjai.

6:16  Ezek pedig Lévi fiainak nevei, nemzetségeik szerint: Gérsón, Kehosz és Meróri. Lévi életének évei pedig százharminchét év.

6:17  Gérsón fiai: Livni és Símei családjaik szerint.

6:18  Kehosz fiai pedig: Ámrom, Jichor, Chevrón és Uziél; Kehosz életének évei pedig: százharminchárom év.

6:19  Merori fiai pedig: Máchli és Músi; ezek Lévi családjai nemzetségeik szerint.

6:20  És elvette Ámrom Jóchevedet, nagynénjét, magának feleségül és ez szülte neki Áront és Mózest; Ámrom életének évei pedig százharminckét év.

6:21  Jichor fiai: Kórách, Nefeg és Zichri.

6:22  Uzziél fiai pedig: Misóél; Elccófon és Sziszri.

6:23  És elvette Áron Elisevát, Ámminódov leányát, Náchsón nővérét magának feleségül és ez szülte neki Nádábot, Ábihút, Eleázárt és Itámárt.

6:24  Kórách fiai pedig: Ásszir, Elkóno és Aviószof; ezek a Korchi családjai.

6:25  Eleázár, Áron fia pedig vett magának Pútiél leányai közül feleséget és ez szülte neki Pinchoszt; ezek a leviták atyáinak fejei, családjaik szerint.

6:26  Ez Áron és Mózes, akiknek az Örökkévaló mondta: Vezessétek ki Izrael fiait Egyiptom országából, seregeik szerint;

6:27  ők azok, akik szóltak Fáraóhoz, Egyiptom királyához, hogy kivezessék Izrael fiait Egyiptomból. Ez Mózes és Áron.

6:28  És történt az nap, midőn szólt az Örökkévaló Mózeshez, Egyiptom országában,

6:29  és szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Én vagyok az Örökkévaló! Mondd el Fáraónak, Egyiptom királyának mindazt, amit én mondok neked.

6:30  De Mózes mondta az Örökkévaló színe előtt: Íme, én metéletlen ajkú vagyok, hogy hallgatna rám Fáraó?

Chapter 7

7:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Lásd, én tettelek téged Istenévé Fáraónak, Áron pedig, a te testvéred lesz a prófétád.

7:2  Te mondd el mindazt, amit én parancsolok neked; Áron pedig, a te testvéred szóljon Fáraóhoz, hogy bocsássa el Izrael fiait az országából.

7:3  Én pedig megkeményítem Fáraó szívét és megsokasítom jeleimet és csodáimat Egyiptom országában.

7:4  De majd nem hallgat rátok Fáraó és én teszem kezemet Egyiptomra; és kivezetem seregeimet, az én népemet, Izrael fiait Egyiptom országából nagy ítéletekkel.

7:5  És megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn kinyújtom kezemet Egyiptomra, és kivezetem Izrael fiait közülük.

7:6  És cselekedett Mózes meg Áron, amint megparancsolta nekik az Örökkévaló, úgy cselekedtek.

7:7  Mózes nyolcvan éves volt, Áron pedig nyolcvanhárom éves, midőn szóltak Fáraóhoz.

7:8  És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván:

7:9  Ha szól hozzátok Fáraó, mondván: Tegyetek csodát! akkor mondd Áronnak: Vedd botodat és dobd le Fáraó előtt, hogy legyen kígyóvá.

7:10  És bement Mózes meg Áron Fáraóhoz és úgy cselekedtek, amint az Örökkévaló parancsolta; Áron ledobta botját Fáraó előtt és szolgái előtt és kígyóvá lett.

7:11  De Fáraó is hivatta a bölcseket és varázslókat és cselekedtek azok is, Egyiptom írástudói az ő bűvészetük által akképpen.

7:12  Ledobta mindegyik az ő botját és kígyókká lettek; de elnyelte Áron botja az ő botjaikat.

7:13  És erős volt Fáraó szíve és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló.

7:14  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Konok Fáraó szíve, vonakodik a népet elbocsátani.

7:15  Menj el Fáraóhoz reggel, íme, ő kimegy a vízhez, állj elébe a folyam partján; a botot pedig, mely átváltozott kígyóvá, vedd kezedbe.

7:16  És mondd neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem a pusztában; és íme, te nem hallgattál rám eddig.

7:17  Így szól az Örökkévaló: Ezáltal tudod meg, hogy én vagyok az Örökkévaló; íme, én rávágok a bottal, mely kezemben van, a vízre, mely a folyamban van és az átvéltozik vérré.

7:18  A hal pedig, mely a folyamban van; elvész és megbűzhödik a folyam; és az egyiptomiak undorodni fognak vizet inni a folyamból.

7:19  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak, vedd botodat és nyújtsd ki kezedet Egyiptom vizeire, folyóira, folyamaira, tavaira és minden vízgyüleményére, hogy vérré legyenek; és legyen vér Egyiptom egész országában, úgy a fa-, mint a kőedényekben.

7:20  És úgy cselekedtek Mózes meg Áron, amint parancsolta az Örökkévaló; felemelte a botot, rávágott a vízre, mely a folyamban volt, Fáraó szeme láttára és az ő szolgáinak szeme láttára és átváltozott mind a víz, mely a folyamban volt, vérré.

7:21  A hal pedig, mely a folyamban volt, elveszett és megbűzhödött a folyam, úgy, hogy nem tudtak az egyiptomiak vizet inni a folyamból; és volt a vér Egyiptom egész országában.

7:22  De így cselekedtek Egyiptom írástudói az ő bűvészetükkel; és erős volt Fáraó szíve és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló.

7:23  Fáraó pedig megfordult és bement házába és nem hajlította szívét erre sem.

7:24  És ástak mind az egyiptomiak a folyam körül vízért, hogy ihassanak; mert nem tudtak inni a folyam vizéből.

7:25  És eltelt hét nap, miután megverte az Örökkévaló a folyamot.

7:26  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj be Fáraóhoz és mondd neki: Így szól az Örökkévaló: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem.

7:27  Ha pedig vonakodol elbocsátani, íme, én sújtom egész határodat békákkal.

7:28  És a folyam nyüzsög majd békáktól, feljönnek és bemennek házadba, hálószobádba és ágyadra; szolgáid házába, népedre, kemencéidbe és dagasztó teknőidbe;

7:29  te rád, népedre és minden szolgáidra felmennek a békák.

Chapter 8

8:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújtsd ki kezedet botoddal a folyókra, s folyamokra és a tavakra, és hozd fel a békákat Egyiptom országára.

8:2  Áron kinyújtotta a kezét Egyiptom vizeire és feljött a béka és ellepte Egyiptom országát.

8:3  És így tettek az írástudók az ő bűvészetükkel és felhozták a békákat Egyiptom országára.

8:4  Fáraó pedig hivatta Mózest meg Áront és mondta: Fohászkodjatok az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről; én pedig elbocsátom majd a népet, hogy áldozzanak az Örökkévalónak.

8:5  Mózes pedig mondta Fáraónak: Szerezz dicsőséget felettem! mikorra fohászkodjam érted, szolgáidért és népedért, hogy kiirtsa (Isten) a békákat rólad és házadból; csak a folyamban maradjanak.

8:6  És ő mondta: Holnapra! És (Mózes) mondta; Szavad szerint! hogy megtudd, hogy nincs olyan, mint az Örökkévaló, ami Istenünk.

8:7  Eltávoznak majd a békák tőled, házaidból, szolgáidtól és népedtől, csak a folyamban maradnak meg.

8:8  És kiment Mózes meg Áron Fáraótól; és Mózes kiáltott az Örökkévalóhoz a békák miatt, melyeket Fáraóra bocsátott.

8:9  Az Örökkévaló pedig cselekedett Mózes szava szerint és kivesztek a békák a házakból, az udvarokból és a mezőkről.

8:10  De összehalmozták azokat rakásokba és megbűzhödött az ország.

8:11  Midőn Fáraó látta, hogy szabadulása lett, akkor konokká tette az ő szívét és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló.

8:12  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Áronnak: Nyújts ki botodat és üsd meg a föld porát, hogy legyen férgekké Egyiptom egész országában.

8:13  És így cselekedtek: Áron kinyújtotta a kezét botjával és megütötte a föld porát és lett a féreg emberen és állaton. A föld minden pora féreggé lett Egyiptom egész országában.

8:14  És így cselekedtek az írástudók az ő bűvészetükkel, hogy előhozzák a férgeket, de nem bírták; és volt a féreg emberen és állaton.

8:15  És mondták az írástudók Fáraónak: Isten ujja ez! De erős maradt Fáraó szíve és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló.

8:16  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Kelj fel kora reggel és állj Fáraó elé; íme, ő kimegy a vízhez, mondd neki: Így szól az Örökkévaló, bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem;

8:17  mert ha nem bocsátod el népemet, íme, én bocsátom rád, szolgáidra, népedre és házaidra a vadállatokat és megtelnek Egyiptom házai vadállatokkal, meg a föld is, melyen ők vannak.

8:18  És kitűntetem ama napon Gósen földjét, amelyen az én népem van, hogy ne legyen ott vadállat, hogy megtudd, hogy én vagyok az Örökkévaló ezen a földön.

8:19  És különbséget teszek az én népem és a te néped között; holnap meglesz ez a jel.

8:20  És az Örökkévaló így tett és jött temérdek vadállat Fáraó házába és szolgái házába, és Egyiptom egész országában megromlott a föld a vadállatok miatt.

8:21  És Fáraó hivatta Mózest meg Áront és mondta: Menjetek, áldozzatok Isteneteknek az országban.

8:22  De Mózes mondta: Nem helyes, hogy így cselekedjünk, mert az egyiptomiak utálatát fogjuk áldozni az Örökkévalónak, ami Istenünknek; íme, mi áldozzuk majd az egyiptomiak utálatát az ő szemük láttára, nem fognak-e megkövezni bennünket?

8:23  Három napi útra megyünk a pusztába, hogy áldozzunk az Örökkévalónak, ami Istenünknek, amint mondja majd nekünk.

8:24  És mondta Fáraó: Én elbocsátlak benneteket, hogy áldozzatok az Örökkévalónak, a ti Isteneteknek a pusztában, csak messzire ne menjetek el; fohászkodjatok értem.

8:25  És mondja Mózes: Íme, én kimegyek tőled és fohászkodom az Örökkévalóhoz, hogy távozzék a vadállat Fáraótól, szolgáitól és népétől holnap; csak ne ámítson többé Fáraó, el nem bocsátván a népet, hogy áldozzon az Örökkévalónak.

8:26  Mózes kiment Fáraótól és fohászkodott az Örökkévalóhoz.

8:27  Az Örökkévaló pedig cselekedett Mózes szava szerint és eltávolította a vadállatot Fáraótól, szolgáitól és népétől nem maradt vissza egy sem.

8:28  És Fáraó konokká tette a szívét ez ízben is és nem bocsátotta el a népet.

Chapter 9

9:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj be Fáraóhoz és szólj hozzá: Így szól az Örökkévaló, a héberek Istene, bocsásd el népemet, hogy szolgáljon engem.

9:2  Mert ha vonakodol elbocsátani és még tartóztatod őket,

9:3  íme, az Örökkévaló keze lesz nyájadon, mely a mezőn van, a lovakon, a szamarakon, a tevéken, a marhán és a juhokon, igen súlyos dögvész.

9:4  És különbséget tesz az Örökkévaló Izrael nyája és Egyiptom nyája között, és nem fog elhullani mindabból, ami Izrael fiaié, semmi.

9:5  És az Örökkévaló szabott határidőt, mondván: Holnap teszi meg az Örökkévaló ezt a dolgot az országban.

9:6  Az Örökkévaló megtette ezt a dolgot másnap és elhullott az egyiptomiak minden nyája; Izrael nyájából pedig nem hullott el egy sem.

9:7  Fáraó pedig elküldött és íme, nem hullott el Izrael nyájából még egy sem; és konok maradt Fáraó szíve és nem bocsátotta el a népet.

9:8  És mondta az Örökkévaló Mózesnek meg Áronnak: Vegyetek tele markotokkal kemencekormot, ez szórja Mózes az ég felé Fáraó szeme láttára;

9:9  és legyen porrá Egyiptom egész országa fölött; és legyen emberen és állaton fekéllyé, mely hólyagokat fakaszt, Egyiptom egész országában.

9:10  Ők vették a kemencekormot és megálltak Fáraó előtt, Mózes feldobta azt az égnek és lett hólyagos fekély, mely kifakad, emberen és állaton.

9:11  És nem bírtak az írástudók megállni Mózes előtt a fekély miatt, mert a fekély volt az írástudókon és mind az egyiptomiakon.

9:12  De az Örökkévaló erőssé tette Fáraó szívét és nem hallgatott rájuk, amint szólt az Örökkévaló Mózeshez.

9:13  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Kelj fel kora reggel és állj meg Fáraó előtt és mondd neki: Így szól az Örökkévaló, a héberek Istene, bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem.

9:14  Mert ez ízben küldöm én mind a csapásaimat szívedre és szolgáid ellen és néped ellen, azért, hogy megtudjad, hogy nincs hozzám hasonló az egész földön.

9:15  Mert most kinyújthatnám kezemet és sújthatnálak téged és népedet halálvésszel, hogy eltűnnél a földről;

9:16  ámde azért tartottalak meg, hogy megmutassam neked erőmet és azért; hogy hirdessék nevemet az egész országban.

9:17  Ha még fennhéjázkodol népem ellen, hogy nem bocsátod el,

9:18  íme, én hullatok holnap ez időben igen nagy jégesőt, amelyhez hasonló nem volt Egyiptomban ama naptól, hogy alapították, egész mostanáig.

9:19  Azért most küldj ki, gyűjtsd be nyájadat és mindenedet, amid van a mezőn; minden ember és állat, mely a mezőn lesz található és nem takaríttatik be a házba – lejön rájuk a jégeső és elvesznek.

9:20  Aki félt az Örökkévaló szavától Fáraó szolgái közül, behajtotta szolgáit és nyáját a házakba;

9:21  de aki nem fordította szívét az Örökkévaló szavára, hagyta szolgáit és nyáját a mezőn.

9:22  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé, hogy legyen jégeső Egyiptom egész országában, emberre, állatra és a mező minden füvére Egyiptom országában.

9:23  Mózes kinyújtotta botját az ég felé és az Örökkévaló támasztott mennydörgést és jégesőt, meg tűz szállt le a földre; és hullatott az Örökkévaló jégesőt Egyiptom országára.

9:24  És volt jégeső, meg cikázó tűz a jégeső között, fölötte nagy, amelyhez hasonló nem volt Egyiptom egész országában, mióta nemzetté lett.

9:25  És elvert a jégeső Egyiptom egész országában mindent, ami a mezőn volt embertől baromig; és a mező minden füvét elverte a jégeső, a mező minden fáját pedig letörte.

9:26  Csak Gósen földjén, a hol Izrael fiai voltak, nem volt jégeső.

9:27  Fáraó elküldött és hivatta Mózest meg Áront és mondta nekik: Vétkeztem ez ízben; az Örökkévaló az igazságos, én pedig és népem a bűnösök.

9:28  Fohászkodjatok az Örökkévalóhoz, hogy legyen elég, hogy ne legyen több mennydörgése Istennek és jégeső; akkor majd elbocsátalak benneteket és nem kell tovább maradnotok.

9:29  És mondta neki Mózes: Mihelyt kimegyek a városból, kiterjesztem kezeimet az Örökkévaló felé; a mennydörgés meg fog szűnni és a jégeső nem lesz többé, hogy megtudjad, hogy az Örökkévalóé a föld.

9:30  Te azonban és szolgáid, tudom, hogy mégsem féltek az Örökkévaló Istentől.

9:31  És a len meg az árpa elveretett, mert az árpa kalászos, a len pedig bimbós volt;

9:32  de a búza és a tönköly nem veretett el, mert azok későiek,

9:33  Mózes kiment Fáraótól, ki a városból és kiterjesztette kezeit az Örökkévaló felé; a mennydörgés megszűnt és a jég meg az eső nem ömlött a földre.

9:34  Midőn Fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, akkor újra vétkezett és konokká tette a szívét, ő és az ő szolgái.

9:35  És erős maradt Fáraó szíve és nem bocsátotta el Izrael fiait, amint szólt az Örökkévaló Mózes által.

Chapter 10

10:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj be Fáraóhoz, mert én konokká tettem az ő szívét és a szolgái szívét, hogy megtegyem ezeket a jeleimet közepette;

10:2  és hogy elbeszéljed fiadnak és fiad fiának füle hallatára, amit műveltem Egyiptommal és jeleimet, melyeket tettem közöttük hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló.

10:3  És bement Mózes meg Áron Fáraóhoz és mondták neki: Így szól az Örökkévaló, a héberek Istene, meddig vonakodsz megalázkodni előttem? Bocsásd el népemet, hogy szolgáljon engem;

10:4  mert ha vonakodsz elbocsátani népemet, íme, én hozok holnap sáskát a te határodba;

10:5  és ellepi a föld színét, hogy nem lehet látni a földet; és felemészti a megmentett maradékot, mely megmaradt nektek a jégeső után és felemészt minden fát, mely nő nektek a mezőn.

10:6  És megtelnek házaid, minden szolgáid házai és egész Egyiptom házai, amit még nem láttak sem atyáid, sem atyáid atyái, amely naptól hogy léteznek a földön e napig. Megfordult és kiment Fáraótól.

10:7  És mondták Fáraó szolgái neki: Meddig legyen ez nekünk tőr gyanánt? Bocsásd el a férfiakat, hogy szolgálják az Örökkévalót, az ő Istenüket. Még nem tudod-e, hogy elveszett Egyiptom?

10:8  És visszavitték Mózest meg Áront Fáraóhoz és mondta nekik: Menjetek, szolgáljátok az Örökkévalót, a ti Isteneteket! Kik azok, akik menjenek?

10:9  És Mózes mondta: Ifjainkkal és véneinkkel megyünk, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és marháinkkal megyünk, mert az Örökkévaló ünnepe lesz nekünk.

10:10  És mondta nekik: Úgy legyen az Örökkévaló veletek, amint én elbocsátlak benneteket és gyermekeiteket! Lássátok, hogy rossz van szándékotokban.

10:11  Nem úgy! Menjetek csak a férfiak és szolgáljátok az Örökkévalót, hisz ezt kéritek ti. És elűzték őket Fáraó színe elől.

10:12  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet Egyiptom országa felé a sáskáért, hogy felszálljon Egyiptom országára és feleméssze a föld minden füvét, amit meghagyott a jégeső.

10:13  Mózes kinyújtotta botját Egyiptom országa felé, az Örökkévaló pedig támasztott keleti szelet az országban azon egész nap és egész éjjel; reggel lett és a keleti szél elhozta a sáskát.

10:14  És felszállt a sáska Egyiptom egész országára és leereszkedett Egyiptom egész határában, nagyon súlyosan; előtte nem volt sáska hozzá hasonló és utána sem lesz olyan.

10:15  És ellepte az egész ország színét, hogy sötét lett az ország és felemésztette a föld minden füvét és a fa minden gyümölcsét, amit meghagyott a jégeső; és nem maradt meg semmi zöld a fán és a mező füvén Egyiptom egész országában.

10:16  És Fáraó sietett hivatni Mózest meg Áront és mondta: Vétkeztem az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen és ellenetek;

10:17  most pedig bocsásd meg vétkemet csak ez ízben és fohászkodjatok az Örökkévalóhoz, a ti Istenetekhez, hogy távolítsa el tőlem még csak ezt a halált.

10:18  És ő kiment Fáraótól és fohászkodott az Örökkévalóhoz.

10:19  Az Örökkévaló fordított igen erős nyugati szelet és ez elvitte a sáskát és elsüllyesztette a nádastengerbe; nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész határában.

10:20  De az Örökkévaló erőssé tette Fáraó szívét és nem bocsátotta el Izrael fiait.

10:21  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az ég felé; hogy legyen sötétség Egyiptom országa fölött hogy tapinthassák a sötétséget.

10:22  Mózes kinyújtotta kezét az ég felé és lett sűrű sötétség Egyiptom egész országában három napig.

10:23  Nem látta egyik a másikát és nem kelt fel senki a helyéből három napig; Izrael minden fiainál pedig világosság volt az ő lakóhelyeiken.

10:24  És Fáraó hivatta Mózest és mondta: Menjetek, szolgáljátok az Örökkévalót, csak juhaitok és marháitok maradjanak; gyermekeitek is menjenek veletek.

10:25  De Mózes mondta: Sőt te adsz majd kezünkbe vágóáldozatokat és égőáldozatokat, hogy elkészítsük az Örökkévalónak, ami Istenünknek.

10:26  És barmunk is velünk megy, nem marad vissza egy pata sem, mert abból fogunk venni, hogy szolgáljuk az Örökkévalót, ami Istenünket; de mi nem tudjuk, hogyan szolgáljuk majd az Örökkévalót, amíg oda nem érkezünk.

10:27  De az Örökkévaló erőssé tette Fáraó szívét és ez nem akarta őket elbocsátani.

10:28  És mondta neki Fáraó: Menj el tőlem! Őrizkedjél, ne lásd többé színemet, mert amely napon látod a színemet, meghalsz.

10:29  És mondta Mózes: Helyesen szóltál, nem látom többé színedet.

Chapter 11

11:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Még egy csapást hozok Fáraóra és Egyiptomra, azután elbocsát majd benneteket innen; midőn elbocsát, végkép el fog űzni benneteket.

11:2  Szólj csak a nép füle hallatára, hogy kérjenek, férfi az ő társától és nő az ő társnőjétől ezüst edényeket és arany edényeket.

11:3  És az Örökkévaló adott kegyet a népnek az egyiptomiak szemeiben; a férfiú Mózes is igen nagy volt Egyiptom országában, Fáraó szolgái szemeiben és a nép szemeiben.

11:4  És mondta Mózes: Így szól az Örökkévaló, éjfél táján kimegyek én Egyiptomba,

11:5  és meghal minden elsőszülött Egyiptom országában, Fáraó elsőszülöttétől, aki ül trónján, a szolgáló elsőszülöttéig, aki a kézimalom mögött van és minden elsőszülötte a baromnak.

11:6  És lesz nagy jajkiáltás Egyiptom egész országában melyhez hasonló nem volt még és amelyhez hasonló nem lesz többé.

11:7  Izrael minden fiaira pedig a kutya sem ölti ki nyelvét, sem emberre, sem baromra, hogy megtudjátok, hogy különbséget tesz az Örökkévaló Egyiptom és Izrael között.

11:8  Akkor lejönnek mindezek a te szolgáid hozzám és leborulnak előttem, mondván: Menj ki, te és az egész nép, mely téged követ és azután ki fogok menni. És kiment Fáraótól felgerjedt haraggal.

11:9  Az Örökkévaló pedig mondta Mózesnek: Nem hallgat rátok Fáraó, hogy sokasodjanak csodáim Egyiptom országában.

11:10  Mózes és Áron pedig végezték mindezeket a csodákat Fáraó előtt és az Örökkévaló erőssé tette a Fáraó szívét, hogy nem bocsátotta el Izrael fiait az ő országából.

Chapter 12

12:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz Egyiptom országában, mondván:

12:2  Ez a hónap nektek a hónapok kezdete, első ez nektek az év hónapjai között.

12:3  Szóljatok Izrael egész községéhez, mondván: E hónap tizedikén vegyen magának kiki egy bárányt, az atyai ház szerint, egy bárányt egy ház számára.

12:4  Ha pedig kevés a háznép, hogy elég legyen egy bárányhoz, akkor vegyen ő és az ő szomszédja, ki közel van házához, a lelkek száma szerint; mindenkit az ő evése szerint számítsatok a bárányhoz.

12:5  Ép bárány, hím, egyéves legyen számotokra, a juhok közül és a kecskék közül vegyétek.

12:6  És legyen nálatok őrizet alatt tizennegyedik napjáig; e hónapnak; akkor vágja le azt Izrael községének egész, gyülekezete, estefelé.

12:7  És vegyenek a vérből és tegyenek a két ajtófélre és a felső küszöbre a házakban, amelyekben azt elköltik.

12:8  És egyék meg a húst amaz éjjel, tűzön sütve, kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel együtt egyék meg azt.

12:9  Ne egyetek belőle nyersen, sem megfőzve vízben, hanem tűzön sütve, fejét lábszáraival és belsejével együtt.

12:10  És ne hagyjátok meg belőle reggelre; ami pedig megmarad belőle reggelre, tűzben égessétek el.

12:11  Így egyétek azt: Csípőitek övezve; saruitok lábaitokon, bototok kezetekben; és egyétek azt sietve, peszách az az Örökkévalónak.

12:12  És átvonulok Egyiptom országán ez éjjel, megölök minden elsőszülöttet Egyiptom országában embertől baromig; és Egyiptom minden istenein ítéletet végzek, én az Örökkévaló.

12:13  Azért legyen a vér nektek jelül a házakon amelyekben ti vagytok, és midőn látom a vért, elkerüllek benneteket; hogy ne legyen rajtatok pusztító csapás, midőn megverem Egyiptom országát.

12:14  És legyen ez a nap nektek emlékül és ünnepeljétek azt ünnep gyanánt az Örökkévalónak, nemzedékeiteken át, örök törvényül ünnepeljétek azt.

12:15  Hét napig kovásztalant egyetek, de már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házaitokból, mert bárki kovászost eszik, írtassék ki az a lélek Izraelből, az első naptól a hetedik napig.

12:16  Az első napon pedig szentség hirdetése legyen és a hetedik napon szentség hirdetése legyen nálatok, semmi munka se végeztessék azokon, csak ami eledelre való bármely személynek, az egyedül készíttessék el nálatok.

12:17  És őrizzétek meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert ezen a napon vezettem ki seregeiteket Egyiptom országából; azért őrizzétek meg ezt a napot nemzedékeiteken át, örök törvényül.

12:18  Az első hónapban, tizennegyedik napján a hónapnak, este egyetek kovásztalant, a huszonegyedik napjáig e hónapnak, este.

12:19  Hét napig kovász ne találtassék házaitokban mert mindenki, aki eszik kovászost, irtassék ki az a lélek Izrael községéből, akár idegen, akár az ország szülötte.

12:20  Semmi kovászost se egyetek, minden lakóhelyeiteken kovásztalant egyetek.

12:21  És szólította Mózes Izrael minden véneit és mondta nekik: Fogjatok és vegyetek magatoknak juhokat családjaitok szerint és vágjátok le a peszácháldozatot.

12:22  És vegyetek egy csomó izsópot, mártsátok be a vérbe, mely a medencében van és kenjetek a felső küszöbre és a két ajtófélre a vérből, mely a medencében van, ti pedig ne menjetek ki, senki az ő háza bejáratán egész reggelig.

12:23  Az Örökkévaló pedig átvonul, hogy sújtsa Egyiptomot és látja a vért a felső küszöbön és a két ajtófélen, akkor elkerüli az Örökkévaló a bejáratot és nem engedi a pusztítót bemenni házaitokba, hogy sújtson.

12:24  És őrizzétek meg ezt a dolgot törvényül magadnak és gyermekeidnek mindörökre.

12:25  És lesz, ha bementek az országba, melyet az Örökkévaló nektek ad, amint szólt, akkor őrizzétek meg ezt a szolgálatot.

12:26  És lesz, ha mondják nektek gyermekeitek: Mi ez a szolgálat nektek?

12:27  Akkor mondjátok: Peszácháldozat az az Örökkévalónak, mivelhogy elkerülte Izrael fiai házait Egyiptomban, midőn sújtotta Egyiptomot, ami házainkat pedig megmentette; és a nép meghajolt és leborult.

12:28  Elmentek és cselekedtek Izrael fiai, amint az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek meg Áronnak, úgy cselekedtek.

12:29  És történt éjfélkor, hogy megölt az Örökkévaló minden elsőszülöttet Egyiptom országában, Fáraó elsőszülöttétől kezdve, aki trónján ül, a fogoly elsőszülöttéig, aki a fogházban van, és a baromnak minden első fajzatát.

12:30  És felkelt Fáraó éjjel, ő és minden szolgája, meg egész Egyiptom és lett nagy jajkiáltás Egyiptomban, mert nem volt ház, ahol nem volt halott.

12:31  És hivatta Mózest meg Áront éjjel és mondta: Kerekedjetek fel, menjetek el népem közül, ti is, Izrael fiai is; menjetek, szolgáljátok az Örökkévalót, amint szóltatok.

12:32  Juhaitokat is, marháitokat is vegyétek, amint szóltatok és menjetek; de áldjatok meg engem is.

12:33  Az egyiptomiak pedig sürgették a népet, hogy mihamarabb elküldjék őket az országból, mert azt mondták: Mindnyájan meghalunk.

12:34  És a nép vitte tésztáját, mielőtt megkelt volna, teknőiket bekötve ruháikba, vállukon.

12:35  Izrael fiai pedig cselekedtek Mózes szava szerint és kértek az egyiptomiaktól ezüst edényeket, arany edényeket és ruhákat.

12:36  Az Örökkévaló pedig kegyet adott a népnek az egyiptomiak szemeiben és adtak nekik kérésükre; így kiürítették Egyiptomot.

12:37  És vonultak Izrael fiai Rámszészből Szukkószba, mintegy hatszázezer gyalogos, a férfiak a gyermekeken kívül.

12:38  De sok zagyva nép is ment fel velük, meg juh és marha, igen sok nyáj.

12:39  És megsütötték a tésztát, melyet kivittek Egyiptomból, kovásztalan lepényeknek, mert nem kelt meg; mert elűzettek Egyiptomból és nem késlekedhettek, meg eleséget sem készítettek maguknak.

12:40  Izrael fiainak lakása pedig, amíg Egyiptomban laktak, négyszázharminc év.

12:41  És volt négyszázharminc év multán, volt pedig ugyanazon a napon, mentek ki az Örökkévaló minden seregei Egyiptom országából.

12:42  A megőrzés éjjele az az Örökkévalónak, hogy kivezesse őket Egyiptom országából, az az éjjel az Örökkévalóé, megőrzés Izrael minden fiainál nemzedékeiken át.

12:43  És mondta az Örökkévaló Mózesnek meg Áronnak: Ez a peszách törvénye, semmiféle idegen se egyék belőle.

12:44  És bárkinek szolgája, a pénzen vett, ha körülmetélte őt, akkor ehetik belőle.

12:45  Lakos és béres ne egyék belőle.

12:46  Egy házban költessék el, ne vigyél ki a házból a húsból az utcára, és csontot ne törjetek össze benne.

12:47  Izrael egész községe készítse el azt.

12:48  És ha tartózkodik nálad idegen és készíteni akar peszácháldozatot az Örökkévalónak, körülmetéltessék nála minden férfiszemély és akkor közeledhetik, hogy elkészítse azt és lesz mint az ország szülötte; de semmiféle körülmetéletlen se egyék belőle.

12:49  Egy tan legyen a bennszülött és az idegen számára, aki tartózkodik közöttetek.

12:50  És úgy cselekedtek Izrael minden fiai, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek meg Áronnak; úgy cselekedtek.

12:51  És volt ugyanazon a napon, vezette ki az Örökkévaló Izrael fiait Egyiptom országából seregeik szerint.

Chapter 13

13:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez; mondván:

13:2  Nekem szentelj minden elsőszülöttet, megnyitóját minden anyaméhnek Izrael fiainál, embernél és állatnál; enyém az.

13:3  És mondta Mózes a népnek: Emlékezzetek meg a napról, amelyen kijöttetek Egyiptomból; a szolgák házából, mert erős kézzel vezetett ki az Örökkévaló benneteket onnan; azért ne egyetek kovászost

13:4  Ma mentek ki, a kalászérés hónapjában.

13:5  És lesz, ha elvisz téged az Örökkévaló a Kanaáni, a Chitti, az Emóri, a Chivvi és a Jevúszi országába, amelyről megesküdött atyáidnak, hogy neked adja, a tejjel-mézzel folyó országot, akkor végezd ezt a szolgálatot ebben a hónapban.

13:6  Hét napon át kovásztalant egyél és a hetedik napon ünnep legyen az Örökkévalónak.

13:7  Kovásztalant egyenek hét napon át; és ne láttassék nálad kovászos és ne láttassék nálad kovász egész határodban.

13:8  És add tudtára fiadnak azon a napon, mondván: Annak okáért van, amit tett az Örökkévaló velem, midőn kijöttem Egyiptomból.

13:9  És legyen neked jelül, kezeden és emlékül szemeid között, hogy legyen az Örökkévaló tana a te szádban, mert erős kézzel vezetett ki téged az Örökkévaló Egypitomból.

13:10  És tartsd meg ezt a törvényt annak idejében évről-évre.

13:11  És lesz, ha elvisz téged az Örökkévaló a Kanaáni országába, amint megesküdött neked és őseidnek, és neked adja azt,

13:12  akkor különítsd el az anyaméh minden megnyitóját az Örökkévalónak és a barom minden első fajzását, ami lesz neked, a hímeket az Örökkévalónak.

13:13  A szamár minden első fajzását pedig váltsd meg egy báránnyal, ha pedig nem váltod meg, akkor szegd nyakát; de az ember minden elsőszülöttét fiaid közül váltsd meg.

13:14  És lesz, ha kérdez téged fiad holnap, mondván: Mi ez? Úgy mondd neki: Erős kézzel vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból, a szolgák házából.

13:15  És volt, midőn makacskodott Fáraó, hogy bennünket el ne bocsásson, akkor megölt az Örökkévaló minden elsőszülöttet Egyiptom országában, ember elsőszülöttétől a barom elsőszülöttéig, azért áldozom én az Örökkévalónak az anyaméh minden megnyitóját, a hímeket; fiaim minden elsőszülöttét pedig megváltom.

13:16  Azért legyen jelül kezeden és homlokkötőül szemeid között, mert erős kézzel vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból.

13:17  És volt, midőn elbocsátotta Fáraó a népet, nem vezette őket Isten a filiszteusok országának útján mert közel volt az; mert azt mondta Isten, nehogy megbánja a nép, midőn háborút látnak és visszatérnek Egyiptomba.

13:18  Azért kerültette Isten a népet a puszta útján, a nádastenger felé; és felfegyverkezve mentek fel Izrael fiai Egyiptom országából.

13:19  Mózes pedig elvitte József csontjait magával, mert ez megeskette Izrael fiait, mondván: Gondolni fog rátok Isten, akkor majd vigyétek fel csontjaimat innen magatokkal.

13:20  És elvonultak Szukkószból és táboroztak Észonban, a puszta szélén.

13:21  Az Örökkévaló pedig járt előttük nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton és éjjel tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy menjenek nappal és éjjel.

13:22  Nem mozdult a felhőoszlop nappal és a tűz oszlop éjjel a nép elől.

Chapter 14

14:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

14:2  Szólj Izrael fiaihoz, hogy forduljanak vissza és táborozzanak Pi-Háchirósz előtt, Mígdól és a tenger között; Baál-Cefón előtt, átellenében táborozzatok a tenger mellett.

14:3  És azt mondja majd Fáraó Izrael fiairól: Eltévedtek ők az országban, körülfogta őket a puszta.

14:4  Én pedig erőssé teszem Fáraó szívét és üldözi őket; és dicsőséget szerzek Fáraó által és egész serege által, hogy megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Örökkévaló! És így cselekedtek.

14:5  Midőn tudtára adatott Egyiptom királyának, hogy elszökött a nép, akkor megváltozott Fáraónak és szolgáinak a szíve a nép iránt és mondták: Mit is tettünk, hogy elbocsátottuk Izraelt, hogy ne szolgáljon bennünket?

14:6  És befogatott szekerébe és népét magával vitte

14:7  vett hatszáz kiválogatott szekeret és Egyiptom minden szekerét és vitézeket mindazokra.

14:8  Az Örökkévaló pedig erőssé tette Fáraó, Egyiptom királya szívét és ez üldözte Izrael fiait. Izrael fiai pedig felemelt kézzel mentek ki!

14:9  És az egyiptomiak üldözték őket és elérték őket, amint táboroznak a tenger mellett, Fáraó minden szekerének lova, lovasai és serege Pi-Háchirósznál, Baál-Cefón előtt.

14:10  Midőn Fáraó közeledett, felvetették Izrael fiai szemeiket és íme, Egyiptom vonul utánuk; akkor nagyon féltek és kiáltottak Izrael fiai az Örökkévalóhoz.

14:11  Mózesnek pedig mondták: Vajon mivel nincsenek sírok Egyiptomban, hoztál el bennünket, hogy meghaljunk a pusztában? Mit is tettél velünk, hogy kivezettél bennünket Egyiptomból?

14:12  Nem-e ez az a beszéd, amit szóltunk hozzád Egyiptomban, mondván: Hagyj bennünket és hadd szolgáljuk mi Egyiptomot, mert jobb nekünk szolgálni Egyiptomot, mint meghalnunk a pusztában!

14:13  De Mózes mondta a népnek: Ne féljetek, álljatok veszteg és lássátok az Örökkévaló segítségét, melyet veletek cselekszik ma, mert amint láttátok az egyiptomiakat ma, úgy nem fogjátok többé őket látni soha sem!

14:14  Az Örökkévaló fog harcolni értetek, ti pedig hallgassatok!

14:15  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám? Szólj Izrael fiaihoz, hogy vonuljanak.

14:16  Te pedig emeld fel botodat és nyújtsd ki kezedet a tenger felé és hasítsd ketté, hogy menjenek Izrael fiai a tenger közepén, szárazon.

14:17  Én pedig, íme én erőssé teszem az egyiptomiak szívét, hogy bemenjenek utánuk és dicsőséget szerzek Fáraó által és egész serege által, szekere és lovasai által;

14:18  és megtudják az egyiptomiak, hogy én vagyok az Örökkévaló, midőn dicsőséget szerzek Fáraó által, szekere és lovasai által.

14:19  És elvonult Isten angyala, aki járt Izrael tábora előtt és ment mögéjük és elvonult a felhőoszlop előlük és állott mögéjük;

14:20  így jutott Egyiptom tábora és Izrael tábora közé – volt felhő meg sötétség – és megvilágította az éjjelt hogy nem közeledett egyik a másikhoz egész éjjel.

14:21  Mózes pedig kinyújtotta kezét a tenger fölé és hajtotta az Örökkévaló a tengert hatalmas keleti széllel egész éjjelen át és szárazzá tette a tengert; így hasadtak ketté a vizek.

14:22  És bementek Izrael fiai a tenger közepébe, szárazon; a víz pedig volt nekik fal gyanánt jobbjukról és baljukról.

14:23  Az egyiptomiak pedig üldözték őket és bement utánuk Fáraó minden lova, szekere és lovasa a tenger közepébe.

14:24  És volt a reggeli őrszakban letekintett az Örökkévaló az egyiptomiak táborára tűz és felhőoszlopban és megzavarta Egyiptom táborát.

14:25  Ez kivette szekereinek kerekeit és vontatta nehezen; és mondta Egyiptom: Hadd meneküljek Izrael elől, mert az Örökkévaló harcol értük Egyiptom ellen.

14:26  Az Örökkévaló pedig mondta Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet a tenger fölé, hogy visszatérjen a víz Egyiptomra, szekerére és lovasaira.

14:27  Mózes kinyújtotta kezét a tenger felé és a tenger visszatért reggel felé az ő erejébe, az egyiptomiak pedig menekültek vele szembe; és beledöntötte az Örökkévaló az egyiptomiakat a tenger közepébe.

14:28  A vizek pedig visszatértek és elborították a szekeret, meg a lovasokat, Fáraó egész seregét, akik utánuk jöttek a tengerbe; nem maradt meg közülük egy sem.

14:29  Izrael fiai pedig átmentek szárazon a tenger közepében és a víz volt számukra fal gyanánt, jobbjukról és baljukról.

14:30  És megsegítette az Örökkévaló aznap Izraelt Egyiptom kezéből; és Izrael látta az egyiptomiakat holtan a tenger partján.

14:31  Izrael látta a nagy hatalmat, amellyel cselekedett az Örökkévaló az egyiptomiak ellen és félte a nép az Örökkévalót; és hittek az Örökkévalóban és Mózesben, az ő szolgájában.

Chapter 15

15:1  Akkor énekelte Mózes és Izrael fiai ezt az éneket az Örökkévalónak és szóltak, mondván: Hadd énekelek az Örökkévalónak, mert fenségesen fenséges volt, lovat és lovasát a tengerbe döntötte.

15:2  Erősségem és énekem Isten, ő lett nekem segedelmem. Ez az én Istenem, őt dicsőítem atyám Istene, őt magasztalom.

15:3  Az Örökkévaló, a harc ura, Örökkévaló a neve!

15:4  Fáraó szekereit és seregét a tengerbe vetette és válogatott vitézei elmerültek a nádastengerben.

15:5  A mélységek borítják őket, leszálltak a habokba, mint a kő.

15:6  Jobbod, Örökkévaló! dicső erőben; jobbod, Örökkévaló! összezúzza az ellent.

15:7  Fenséged nagyságával lerontod támadóidat, kibocsátod haragodat és megemészti őket, mint a tarlót.

15:8  Orrod leheletétől feltorlódtak a vizek, megálltak mint a fal a hullámok, megmerevedtek a mélységek a tenger szívében.

15:9  Szólt az ellen: Üldözöm, elérem, zsákmányt osztok, betelik velük lelkem; kirántom kardom, kiirtja őt kezem!

15:10  Fújtál leheleteddel: elborította őt a tenger; elsüllyedtek, mint az ólom a hatalmas vizekben.

15:11  Ki olyan, mint te, a hatalmasak között, Örökkévaló! Ki olyan, mint te, dicső a szentségben, félelmetes dicsőségű csodatevő.

15:12  Kinyújtottad jobbodat: elnyelte őt a föld.

15:13  Kegyelmeddel vezetted a népet, melyet megváltottál, hatalmaddal szentséged lakába.

15:14  Népek hallották és reszkettek, remegés fogta el Pelesesz lakóit.

15:15  Akkor megrémültek Edóm törzsfői, Móab hatalmasait elfogta a rettegés, elcsüggedtek Kanaán lakói mind.

15:16  Rájuk borult félelem és rettegés, karod nagyságától elnémultak, mint a kő; míg átvonul a te néped, Örökkévaló! míg átvonul a nép, melyet szereztél.

15:17  Elviszed és ülteted birtokod hegyére, a helyre, melyet lakóhelyednek alkottál, Örökkévaló! a szentélybe, Uram; melyet kezeid készítettek.

15:18  Az Örökkévaló uralkodik mindörökké!

15:19  Mert bement Fáraó lova szekerével és lovasaival a tengerbe, és az Örökkévaló visszahozta rájuk a tenger vizét; Izrael fiai pedig átmentek a szárazon a tenger közepében.

15:20  És vette Mirjám, a prófétanő, Áron nővére a dobot kezébe, és kimentek mind a nők utána dobokkal és körtánccal.

15:21  És Mirjám elkezdte nekik: Énekeljetek az Örökkévalónak, mert fenségesen fenséges volt, lovat és lovasát a tengerbe döntötte.

15:22  És elindította Mózes Izraelt a nádastengertől és mentek Súr pusztájába; mentek három napig a pusztában és nem találtak vizet.

15:23  Elérkeztek Móróba, de nem tudtak vizet inni Móróból, mert keserű volt az, azért nevezték el Mórónak (keserű).

15:24  És zúgolódott a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?

15:25  Ő pedig kiáltott az Örökkévalóhoz és az Örökkévaló mutatott neki egy fát; ő beledobta a vízbe és édes lett a víz. Ott adott neki törvényt és jogot, és ott megkísértette őt.

15:26  És mondta: Ha hallgatni fogsz az Örökkévaló, a te Istened szavára és azt, ami helyes az ő szemeiben teszed, figyelsz parancsolataira, megőrzöd mind a törvényeit: mindama betegséget, melyet Egyiptomra bocsátottam, nem fogom rád bocsátani, mert én vagyok az Örökkévaló, a te gyógyítód.

15:27  És elérkeztek Élimbe, ott pedig volt tizenkét vízforrás és hetven pálma; és táboroztak ott a víz mellett.

Chapter 16

16:1  És elvonultak Élimből és elérkezett Izrael fiainak egész községe Szin pusztájába, mely Élim és Szináj között van, tizenötödik napján a második hónapnak, hogy Egyiptom országából kivonultak.

16:2  És zúgolódott Izrael fiainak egész községe Mózes és Áron ellen a pusztában;

16:3  és mondták nekik Izrael fiai: Vajha meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, midőn ültünk a húsos fazék mellett, midőn ehettünk kenyeret a jóllakásig; mert ti kihoztatok bennünket a pusztába, hogy megöljétek ezt az egész gyülekezetet éhség által.

16:4  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én hullatok nektek kenyeret az égből; menjen ki a nép és szedje a napravalót a maga napján, hogy megkísértsem, vajon jár-e tanom értelmében, vagy sem?

16:5  És lesz a hetedik napon, akkor készítsék el amit bevisznek és lesz kétszerese annak, amit naponként szednek.

16:6  És mondta Mózes meg Áron Izrael minden fiainak: Este majd megtudjátok, hogy az Örökkévaló vezetett ki benneteket Egyiptom országából;

16:7  reggel pedig majd látjátok az Örökkévaló dicsőségét, mivelhogy meghallotta zúgolódásotokat az Örökkévaló ellen; mi pedig mik vagyunk, hogy ellenünk zúgolódtok?

16:8  És mondta Mózes: Azáltal, hogy ad az Örökkévaló nektek este húst, hogy egyetek és kenyeret reggel, hogy jóllakjatok; mivelhogy hallotta az Örökkévaló zúgolódásotokat, mellyel zúgolódtok ellene, mi pedig, mik vagyunk? Nem ellenünk van a ti zúgolódásotok, hanem az Örökkévaló ellen.

16:9  És mondta Mózes Áronnak: Mondd Izrael fiai egész községének: Lépjetek oda az Örökkévaló színe elé, mert meghallotta zúgolódásotokat.

16:10  És volt, midőn, Áron szólt Izrael fiai egész községéhez, a puszta felé fordultak; és íme, az Örökkévaló dicsősége megjelent a felhőben.

16:11  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

16:12  Hallottam Izrael fiai zúgolódását; szólj hozzájuk, mondván: Estefelé esztek majd húst és reggel jóllaktok majd kenyérrel, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

16:13  És volt este, fölszállt a fürj és elborította a tábort; reggel pedig volt harmatréteg a tábor körül.

16:14  Midőn fölszállt a harmatréteg, íme, a puszta színén valami apró szemcsés, apró, mint a dér a földön.

16:15  Midőn látták Izrael fiai, mondták egymásnak: Mi ez? Mert nem tudták, hogy mi az. És mondta nekik Mózes: Ez a kenyér, melyet az Örökkévaló adott nektek eledelül.

16:16  Ez az a dolog, amit parancsolt az Örökkévaló: Szedjetek belőle, kiki étke szerint, egy ómert fejenként, lelkeitek száma szerint, kiki a sátrában levők számára vegyetek.

16:17  És így cselekedtek Izrael fiai és szedtek, ki többet, ki kevesebbet.

16:18  És megmérték az ómerrel és nem volt fölöslege annak, ki többet szedett, aki pedig kevesebbet szedett, annak nem volt fogyatkozása; kiki az ő étke szerint szedett.

16:19  És mondta nekik Mózes: Senki se hagyjon meg belőle reggelig.

16:20  De nem hallgattak Mózesre és meghagytak némelyek belőle reggelig, de megférgesedett és megbűzhödött; és haragudott rájuk Mózes,

16:21  Így szedték azt minden reggel, kiki az ő étke szerint; midőn pedig melegen sütött a nap, elolvadt.

16:22  És volt a hatodik napon, szedtek kétszeres kenyeret, két ómert egynek; és eljöttek a község minden fejedelmei és tudtára adták Mózesnek.

16:23  És ő mondta nekik: Ez az, amit szólt az Örökkévaló: Nyugalom, szent szombat lesz az Örökkévalónak holnap; amit sütni akartok, süssétek meg és amit főzni akartok, főzzétek meg, az egész fölösleget pedig tegyétek el magatoknak megőrzésre, reggelre.

16:24  És eltették azt reggelre, amint parancsolta Mózes és nem bűzhödött meg és féreg sem volt benne.

16:25  És mondta Mózes: Egyétek meg ma, mert szombat van ma az Örökkévalónak; ma nem találjátok azt a mezőn.

16:26  Hat napon át szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van; nem lesz azon.

16:27  És volt a hetedik napon, kimentek a nép közül, hogy szedjenek, de nem találtak.

16:28  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Meddig vonakodtok még megőrizni parancsolataimat és tanaimat!

16:29  Lássátok, hogy az Örökkévaló adta nektek a szombatot, azért ad nektek a hetedik napon két napi kenyeret; maradjatok kiki a helyén, ne menjen ki senki az ő helyéből a hetedik napon.

16:30  És nyugodott a nép a hetedik napon.

16:31  És elnevezte Izrael háza mannának; az pedig olyan volt, mint a koriandrum magva, fehér és íze olyan, mint a mézeskalácsé.

16:32  És mondta Mózes: Ez a dolog, amit parancsolt az Örökkévaló: Egy tele ómerrel legyen belőle megőrzésre nemzedékeiteknek, hogy lássák a kenyeret, melyet enni adtam nektek a pusztában, midőn kivezetlek benneteket Egyiptom országából.

16:33  És mondta Mózes Áronnak: Vegyél egy palackot és tegyél bele egy tele ómerrel mannát, és tedd azt az Örökkévaló színe elé megőrzésre nemzedékeiteknek.

16:34  Amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, odatette Áron a bizonyság elé megőrzésre.

16:35  Izrael fiai pedig ették a mannát negyven évig, amíg elérkeztek lakott földre; a mannát ették, amíg elérkeztek Kanaán országának határára.

16:36  Az ómer pedig egy tized éfó volt.

Chapter 17

17:1  És elvonult Izrael fiainak egész községe Szin pusztájából vonulásaik szerint az Örökkévaló parancsára; és táborozott Refidimben, de nem volt víz, hogy igyék a nép.

17:2  És pörlekedett a nép Mózessel és mondta: Adjatok nekünk vizet, hogy igyunk! És mondta nekik Mózes: Mit pörlekedtek velem, és mit kísértitek meg az Örökkévalót?

17:3  És szomjúhozott ott a nép vízre és zúgolódott a nép Mózes ellen, és mondta: Miért is hoztál fel bennünket Egyiptomból, hogy megölj engem és gyermekeimet és nyájaimat szomjúság által?

17:4  És kiáltott Mózes az Örökkévalóhoz, mondván: Mit tegyek e néppel? Kevés híja, és megköveznek engem.

17:5  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vonulj a nép előtt és vegyél magaddal Izrael vénei közül, meg botodat, mellyel megverted a folyamot, vedd kezedbe és menj!

17:6  Íme, én állok majd előtted ott a sziklán, a Chóreben, üss a sziklára és kijön abból víz és majd iszik a nép. Mózes így cselekedett Izrael vénei szeme láttára.

17:7  És elnevezte a helyet Másszó (megkísértés) és Merivó (pörlekedés), Izrael fiainak pörlekedése miatt és mivelhogy megkísértették az Örökkévalót, mondván vajon közepettünk van-e az Örökkévaló, vagy nincs?

17:8  És eljött Amálék és harcolt Izraellel Refidimben.

17:9  És mondta Mózes Józsuának: Válassz ki nekünk férfiakat és menj, harcolj Amálek ellen; holnap odaállok én a domb tetejére is az isteni bot kezemben.

17:10  Józsua úgy cselekedett, amint mondta neki Mózes; hogy harcoljon Amálek ellen; Mózes, Áron, meg Chúr fölmentek a domb tetejére.

17:11  És volt, mikor Mózes fölemelte a kezét, akkor erősebb volt Izrael és mikor leeresztette kezét, akkor erősebb volt Amálek.

17:12  Mózes kezei pedig nehezek voltak, vettek tehát egy követ, alátették és őrá ült; Áron pedig és Chúr támasztották kezeit, innen egyik és onnan egyik. Így voltak kezei kitartók naplementéig.

17:13  És Józsua meggyengítette Amálékot és népét a kard élével.

17:14  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Írd fel ezt emlékül a könyvbe és tedd Józsua füleibe; hogy el fogom törölni Amálék emlékét az ég alól.

17:15  Mózes pedig épített oltárt és elnevezte: Az Örökkévaló az én zászlóm!

17:16  És mondta: Mert Isten trónusán a kéz, hogy harca van az Örökkévalónak Amalék ellen, nemzedékről nemzedékre.

Chapter 18

18:1  Midőn hallotta Jitró, Midján papja, Mózes apja mindazt, amit Isten tett Mózessel és Izraellel, az ő népével, hogy kivezette az Örökkévaló Izraelt Egyiptomból;

18:2  akkor vette Jitró, Mózes apja Cippórát, Mózes feleségét, miután ez elküldöttje volt,

18:3  és két fiát, akik közül az egyiknek a neve Gérsóm, mert azt mondta: idegen voltam, idegen földön;

18:4  a másiknak a neve pedig Eliezer: mert atyám Istene volt segítségemre és megmentett Fáraó kardjából.

18:5  És eljött Jitró, Mózes apja és fiai, meg felesége Mózeshez a pusztába, ahol táborozott az Isten hegyénél.

18:6  És megüzente Mózesnek: Én, apád, Jitró jövök hozzád, meg feleséged és két fia vele.

18:7  És Mózes kiment az ő apja elé, leborult és megcsókolta őt és kérdezték egymást jólétük felől, azután bementek a sátorba.

18:8  Mózes elbeszélte az apjának mindazt, amit az Örökkévaló tett Fáraóval és Egyiptommal Izrael miatt; mindazt a fáradalmat, mely őket érte az úton, de megmentette őket az Örökkévaló.

18:9  És Jitró örült mindama jó miatt, amit az Örökkévaló tett Izraellel, hogy megmentette Egyiptom kezéből.

18:10  És mondta Jitró: Áldassék az Örökkévaló, ki megmentett benneteket Egyiptom kezéből és Fáraó kezéből; aki megmentette a népet Egyiptom keze alól!

18:11  Most tudom, hogy nagyobb az Örökkévaló minden isteneknél; mert amely dologgal vétkeztek, (az jött) rájuk.

18:12  És hozott Jitró, Mózes apja égőáldozatot és vágóáldozatokat Istennek; és eljött Áron, meg Izrael minden véne, hogy egyenek kenyeret Mózes apjával Isten színe előtt.

18:13  És volt másnap, leült Mózes törvényt tenni a nép között; és ott állt a nép Mózes körül reggeltől estig.

18:14  És látta Mózes apja mindazt, amit az tesz a néppel, és mondta: Micsoda dolog ez, amit te teszel a néppel? Miért ülsz te egyedül és az egész nép áll körülötted reggeltől estig?

18:15  És mondta Mózes az ő apjának: Mivelhogy eljön hozzám a nép, hogy megkérdezze Istent.

18:16  Ha ügyük van; eljönnek hozzám és én ítélek ember és társa között, és ismertetem Isten törvényeit és tanait.

18:17  És mondta neki Mózes apja: Nem jó a dolog, amit te teszel.

18:18  El fogsz lankadni te is, meg a nép is, mely nálad van, mert túlságos nehéz a dolog neked, nem bírod azt végezni egyedül.

18:19  Most tehát hallgass szavamra, tanácsot adok neked, Isten pedig legyen veled! Te légy a nép számára Istennel szemben és vidd te a dolgokat Isten elé.

18:20  És világítsd meg nekik a törvényeket és tanokat, ismertesd meg velük az utat, melyen járjanak és a cselekedetet, melyet cselekedjenek.

18:21  Te pedig szemelj ki az egész népből derék férfiakat, istenfélőket, igaz férfiakat, kik gyűlölik a haszonlesést, és tedd feléjük ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé.

18:22  Ők tegyenek törvényt a nép között minden időben és lesz, minden nagy ügyet hozzanak el hozzád, de minden kis ügyben ítéljenek ők; így könnyíts magadon és ők viseljék veled (a terhet).

18:23  Ha ezt a dolgot megteszed és Isten megparancsolja neked, akkor megállhatsz és az egész nép is helyére jut békében.

18:24  És Mózes hallgatott az ő apja szavára és megtett mindent, amit mondott.

18:25  Kiválasztott Mózes derék férfiakat egész Izraelből és tette őket főnökökké a nép fölé, ezrek tisztjeivé, százak tisztjeivé, ötvenek tisztjeivé és tizek tisztjeivé,

18:26  hogy törvényt tegyenek a nép között minden időben; a nehéz dolgot elviszik Mózeshez, minden kis dologban pedig ítélnek ők.

18:27  És elbocsátotta Mózes az ő apját, és ez elment az országába.

Chapter 19

19:1  A harmadik hónapban, hogy Izrael fiai kivonultak Egyiptom országából, aznap eljutottak Szináj pusztájába.

19:2  Elvonultak Refidimből és eljutottak Szináj pusztájába, és táboroztak a pusztában; ott táborozott Izrael a heggyel szemben.

19:3  Mózes pedig fölment Istenhez és szólította őt az Örökkévaló a hegyről, mondván: Így szólj Jákob házához, és add tudtára Izrael fiainak.

19:4  Ti láttátok, mit tettem Egyiptommal, hogy vittelek benneteket sasszárnyakon és elhoztalak benneteket hozzám.

19:5  Azért most, ha hallgattok szavamra és megőrzitek szövetségemet, akkor lesztek az én kiváló tulajdonom mind a népek közül, bár enyém az egész föld.

19:6  És ti legyetek nekem papok birodalma és szent nép! ezek a szavak, melyeket elmondja Izrael fiainak.

19:7  Mózes elment és szólította a nép véneit; eléjük terjesztette mind a szavakat, melyeket parancsolt neki az Örökkévaló.

19:8  És felelt az egész nép egyetemben és mondta! Mindent, amit az Örökkévaló szólt, megteszünk Mózes visszavitte a nép szavait az Örökkévalóhoz.

19:9  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én eljövök hozzád felhő sűrűjében, hogy meghallja a nép, midőn veled beszélek és benned is higyjenek örökké. És Mózes hírül vitte a nép szavait az Örökkévalónak.

19:10  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj a néphez és szenteld meg őket ma és holnap, és mossák meg ruháikat.

19:11  Legyenek készen a harmadik napra, mert a harmadik napon leszáll az Örökkévaló az egész nép szeme láttára a Szináj hegyére.

19:12  Te pedig vonj határt a népnek, mondván: Őrizkedjetek, fogy fel ne menjetek a hegyre és hogy ne érintsétek annak szélét. Bárki érinti a hegyet, ölessék meg.

19:13  Ne érintse őt kéz, hanem köveztessék meg, vagy lövessék agyon, akár barom, akár ember, ne maradjon életben. Midőn huzamosan szól a harsona, akkor felmehetnek ők a hegyre.

19:14  És lement Mózes a hegyről a néphez; megszentelte a népet és megmosták ruháikat.

19:15  És mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra, ne közeledjetek asszonyhoz.

19:16  És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt.

19:17  És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében.

19:18  A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá az Örökkévaló tűzben; és felszállt füstje, mint a kemence füstje és az egész hegy nagyon megrendült.

19:19  És volt, a harsona hangja folyvást erősebb lett; Mózes beszél, Isten pedig felel neki hangosan.

19:20  Az Örökkévaló leszállt a Szináj hegyére, a hegy tetejére és szólította az Örökkévaló Mózest a hegy tetejére; és Mózes felment.

19:21  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Menj le, intsd meg a népet, hogy, ne rontsanak előre az Örökkévalóhoz, hogy lássanak és elesnék közülük sok.

19:22  És a papok is, kik közel lépnek az Örökkévalóhoz; szenteljék meg magukat, nehogy rájuk törjön az Örökkévaló.

19:23  És mondta Mózes az Örökkévalónak: A nép nem jöhet fel a Szináj hegyére, mert Te megintettél bennünket, mondván: Vonj határt a hegy körül és szenteld meg.

19:24  Es mondta neki az Örökkévaló: Eredj, menj le, azután jöjj fel te, meg Áron veled; de a papok és a nép ne rontsanak előre, hogy felmenjenek az Örökkévalóhoz, nehogy rájuk törjön.

19:25  Mózes lement a néphez és megmondta nekik.

Chapter 20

20:1  És Isten elmondta mindezeket az igéket, mondván:

20:2  Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából, a rabszolgák házából.

20:3  Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt.

20:4  Ne csinálj magadnak faragott képet, sem bármely alakját annak, mi az égben van, fenn és ami a földön van, alant és ami a vízben van, a föld alatt.

20:5  Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló, a te Istened, buzgó Isten vagyok, ki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben, harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek;

20:6  de szeretetet gyakorlok ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.

20:7  Ne ejtsd ki az Örökkévaló, a te Istened nevét hiába, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki kiejti az ő nevét hiába.

20:8  Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteljed azt.

20:9  Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat;

20:10  de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se barmod, se idegened, ki kapuidban van.

20:11  Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van és megnyugodott a hetedik napon; azért áldotta meg az Örökkévaló a szombat napját és megszentelte azt.

20:12  Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű legyél a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened neked ad.

20:13  Ne ölj!

20:14  Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne vallj felebarátod ellen, mint hamis tanú. Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, semmit se, ami felebarátodé!

20:15  És az egész nép látta a mennydörgést, a lángokat és a harsona hangját és a hegyet, amint füstölög; midőn látta a nép, megrendült és megállt a távolban.

20:16  És mondták Mózesnek: Beszélj te velünk, hogy halljuk, de ne beszéljen velünk Isten, hogy meg ne haljunk.

20:17  De Mózes mondta a népnek: Ne féljetek, mert azért, hogy megkísértsen benneteket, jött az Isten és azért, hogy legyen az ő félelme rajtatok, hogy ne vétkezzetek.

20:18  A nép tehát állt a távolban, Mózes pedig odalépett a felleghez, ahol az Isten volt.

20:19  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Így szólj Izrael fiaihoz: Ti láttátok, hogy az égből beszéltem veletek:

20:20  Ne csináljatok mellettem ezüst isteneket, meg arany isteneket ne csináljatok magatoknak.

20:21  Földből való oltárt csinálj nekem és áldozd fel azon égőáldozataidat; és békeáldozataidat, juhodat és marhádat; minden helyen; ahol engedem említeni nevemet, eljövök hozzád és megáldalak téged.

20:22  Ha pedig kőoltárt csinálsz nekem, ne építsd faragott kövekből, mert vasadat emelted rá és megszentségtelenítetted azt.

20:23  És ne menj fel lépcsőkön az én oltáromra, hogy fel ne fedessék meztelenséged rajta.

Chapter 21

21:1  És ezek a rendeletek, melyeket eléjük tegyél:

21:2  Ha vásárolsz héber szolgát, hat évig szolgáljon: a hetedikben pedig menjen szabadon, ingyen.

21:3  Ha egymagában jön, egymagában menjen el; ha nős férfi, menjen felesége vele.

21:4  Ha ura ad neki feleséget és ez szült neki fiakat vagy leányokat, az asszony és az ő gyermekei legyenek az uráé, ő pedig menjen el egymagában.

21:5  Ha azonban azt mondja a szolga: Szeretem uramat, feleségemet és gyermekeimet, nem megyek el szabadon,

21:6  akkor vezesse őt az ura a bírákhoz és vezesse oda az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és fúrja át ura az ő fülét az árral és szolgálja őt örökké.

21:7  Ha pedig eladja valaki az ő leányát szolgálóul, ez ne menjen el; mint a szolgák elmennek.

21:8  Ha visszatetszik az ő ura szemeiben, aki magának szánta, akkor váltassa ki; idegen népnek eladni nincs hatalma, miután hűtlen volt hozzá.

21:9  Ha pedig fiának szánja őt, a lányok joga szerint cselekedjék vele.

21:10  Ha másikat vesz magának, amannak élelmezését, ruházását és lakását ne vonja meg.

21:11  Ha pedig ezt a hármat nem cselekszi vele, úgy menjen el az ingyen, váltságpénz nélkül.

21:12  Aki úgy megver valakit, hogy az meghal, ölessék meg.

21:13  Ha pedig nem lesett rá, de Isten juttatta az ő kezébe, akkor rendelek neked helyet, ahová meneküljön.

21:14  Ha valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy megölje orvul, oltárom mellől vedd el őt, hogy meghaljon.

21:15  Aki megveri az atyját vagy az anyját, ölessék meg.

21:16  Aki embert lop, hogy eladja azt és megtalálják a kezében, ölessék meg.

21:17  Aki átkozza az atyját vagy az anyját, ölessék meg.

21:18  És ha pörlekednek férfiak és egyik megüti a másikat kővel vagy ököllel és az nem hal meg, de ágyba esik.

21:19  Ha felkel és jár az utcán mankóján, akkor büntetlen legyen, aki megütötte, csak mulasztását térítse meg és gyógyíttassa meg.

21:20  Ha pedig valaki úgy megveri az ő szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy meghal keze alatt, toroltassék meg rajta.

21:21  De ha egy napig, vagy két napig életben marad akkor ne toroltassék meg, mert az ő pénze az.

21:22  Midőn dulakodnak férfiak és meglöknek egy viselős asszonyt, úgy, hogy elmegy magzata, de veszedelem nincs, akkor bírságoltassék meg, amint kiszabja rá az asszony férje és adja meg a bírák útján.

21:23  Ha azonban veszedelem lesz, akkor adj lelket lélekért,

21:24  szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért,

21:25  égetést égetésért, sebet sebért, kékfoltot kékfoltért.

21:26  Ha pedig valaki úgy üti meg szolgája szemét, vagy szolgálója szemét, hogy megrontja azt, szabadon bocsássa el a szeméért.

21:27  Ha pedig szolgája fogát, vagy szolgálója fogát üti ki, szabadon bocsássa el a fogáért.

21:28  És ha megöklel egy ökör férfit vagy nőt, úgy, hogy ez meghal: köveztessék meg az ökör és ne egyék meg a húsát, az ökör gazdája azonban büntetlen.

21:29  De ha öklelős ökör az tegnapról tegnapelőttről és megintetett az ő gazdája és még sem őrzi, és megölt férfit vagy nőt: Az ökör köveztessék meg és gazdája is ölessék meg.

21:30  Ha váltságdíjat vetnek ki rá, akkor adja meg lelkének váltságát egészen úgy, amint kivetik rá.

21:31  Ha fiút öklel meg, vagy leányt öklel meg, e rendelet szerint bánjanak el vele.

21:32  Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálói, harminc sékel ezüstöt adjon azok urának és az ökör köveztessék meg.

21:33  És ha valaki nyit vermet, vagy ha ás valaki vermet és nem fedi azt be, és beleesik ökör vagy szamár:

21:34  A verem gazdája fizesse meg, árát térítse meg az urának és az elhullott az övé legyen.

21:35  Ha pedig valakinek ökre megrúgja felebarátjának ökrét, úgy, hogy ez elhull, akkor adják el az élő ökröt és felezzék meg az árát és az elhullottat is felezzék meg.

21:36  Ha ismeretes volt, hogy öklelős ökör az tegnapról tegnapelőttről és még sem őrzi gazdája, akkor fizessen ökröt ökörért, az elhullott pedig az övé legyen.

21:37  Ha valaki lop ökröt vagy bárányt és levágja azt, vagy eladja: öt marhát fizessen az ökörért és még juhot a bárányért.

Chapter 22

22:1  Ha a betörésen rajta érik a tolvajt és úgy megverik, hogy meghal, nincs miatta vérbűn;

22:2  ha rásütött a nap, vérbűn van miatta. Fizessen (a tolvaj), ha pedig nincs neki, adassék el az ő lopásáért.

22:3  Ha megtalálják kezében a lopott dolgot, akár ökröt, akár szamarat vagy juhot élve, kétszerannyit fizessen.

22:4  Ha lelegeltet valaki mezőt vagy szőlőt, rábocsátja ugyanis marháját és legelteti másnak a mezején: mezejének legjavából és szőlőjének legjavából fizessen.

22:5  Ha tűz támad és ér töviseket és fölemészt asztagot, vagy lábán álló gabonát, vagy mezőt, fizesse meg az, aki a tüzet gyújtotta.

22:6  Ha ad valaki felebarátjának pénzt vagy edényeket megőrzés végett és ellopták annak a férfiúnak a házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétszerannyit;

22:7  de ha nem találják meg a tolvajt, lépjen oda a ház ura a bíróhoz, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után.

22:8  Minden vétség ügyében, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akár elveszett dolog, amelyre azt mondja (a károsult), hogy ez az, a bíró elé jöjjön mindkettőjük ügye; akit elmarasztalnak a bírák, az fizessen kétszerannyit az ő felebarátjának.

22:9  Ha ad valaki felebarátjának szamarat, vagy ökröt, vagy juhot, vagy bármi barmot megőrzés végett és ez elhullott, vagy megsérült, vagy elfogatott és senki sem látta,

22:10  Az Örökkévalóra tett eskü legyen kettőjük között, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után; és ezt fogadja el annak gazdája és ő ne fizessen.

22:11  De ha ellopják tőle, fizesse meg gazdájának.

22:12  Ha széttépetett, hozza el azt tanú gyanánt; a széttépettet ne fizesse meg.

22:13  Ha pedig kölcsönkér valaki felebarátjától (barmot) és ez megsérül vagy elhull, gazdája pedig nincs vele, fizesse meg.

22:14  Ha gazdája vele van, ne fizesse meg; ha bérelt volt, bérébe megy.

22:15  Ha valaki elcsábít hajadont, ki nincs eljegyezve és vele marad, jegybérrel vegye el magának feleségül;

22:16  ha vonakodik az atyja, hogy neki adja, akkor mérjen le ezüstöt a hajadonok jegybére szerint.

22:17  Varázslónőt ne hagyj életben.

22:18  Mindenki, ki barommal hál, ölessék meg.

22:19  Aki isteneknek áldoz, pusztíttassék el; kivéve az Örökkévalónak egyedül.

22:20  Az idegent el ne nyomd és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában.

22:21  Egy özvegyet és árvát se sanyargassatok.

22:22  Mert ha sanyargatod őt, hogyha kiált majd hozzám, meg fogom hallgatni jajkiáltását;

22:23  és fölgerjed haragom és megöllek benneteket karddal és a ti feleségeitek lesznek özvegyek és gyermekeitek árvák.

22:24  Ha pénzt kölcsönzöl népemnek, a szegénynek melletted, ne légy irányában, mint a hitelező; ne vessetek rá kamatot.

22:25  Ha zálogba veszed felebarátod ruháját, a naplemente előtt add vissza neki;

22:26  mert az az egyedüli takarója, az ruhája testének, miben háljon? És lesz, ha kiált hozzám, meghallgatom, mert könyörületes vagyok én.

22:27  Bírákat ne átkozz és fejedelmet néped között ne szidalmazz.

22:28  Gabonád és folyadékod adományát ne késleltesd; fiaid elsőszülöttét add nekem.

22:29  Így tegyél ökröddel, juhoddal; hét napig maradjon az anyjánál, nyolcadik nap add nekem.

22:30  Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt.

Chapter 23

23:1  Ne hordjál hamis hírt! Ne fogj kezet a gonosszal, hogy tanú légy az erőszakra!

23:2  Ne kövesd a sokaságot rosszra és ne vallj peres ügyben, hajolván a sokaság felé joghajlításra;

23:3  A szegényt ne tüntesd ki pörében.

23:4  Ha rátalálsz ellenséged ökrére vagy szamarára, amely eltévedt, vidd azt neki vissza.

23:5  Ha látod gyűlölőd szamarát leroskadva terhe alatt, távol legyen tőled, hogy magára hagyjad, segítsd fel vele együtt.

23:6  Ne hajlítsd el a te szűkölködőd jogát az ő peres ügyében.

23:7  Hazug dologtól maradj távol; ártatlant és igazat meg ne ölj, mert én nem adok igazat a gonosznak.

23:8  Megvesztegetést el ne fogadj, mert a megvesztegetés megvakítja az éleslátókat és elferdíti az igazak szavait.

23:9  Idegent ne szorongass, hisz ti ismeritek az idegen lelkét, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.

23:10  Hat éven át vesd be földedet és gyűjtsd be termését;

23:11  a hetedikben pedig engedd ugarnak és hagyd el, hogy egyék (termését) néped szűkölködői, és amit meghagynak, egye meg a mezei vad; így tegyél szőlőddel és olajfáddal.

23:12  Hat napon át végezd munkádat, de a hetedik napon nyugodjál, hogy nyugodjék ökröd és szamarad és pihenjen szolgálód fia, meg az idegen.

23:13  És mindenben, amit mondtam nektek, legyetek óvatosak! Más istenek neveit ne említsétek; ne hallassék szádból.

23:14  Háromízben ülj ünnepet nekem az évben:

23:15  A kovásztalan kenyér ünnepét őrizd meg; hét napon át egyél kovásztalant, amint parancsoltam neked, a kalászérés hónapjának idején, mert abban vonultál ki Egyiptomból; és ne jelenjék meg senki színem előtt üresen.

23:16  És az aratás ünnepét, munkád zsengéjét, melyet elvetettél a mezőn; és a takarodás ünnepét, midőn végére jár az év, midőn betakarítod munkádat a mezőről.

23:17  Háromszor az évben jelenjék meg minden férfiszemélyed az Úr, az Örökkévaló színe előtt.

23:18  Ne áldozd kovászos mellett áldozatom vérét, és ne maradjon éjjelen át ünnepi áldozatom zsiradéka, reggelig.

23:19  Földed zsengéjének elsejét vidd az Örökkévaló, a te Istened házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.

23:20  Íme, én küldök angyalt előtted, hogy megőrizzen téged az úton és hogy elvigyen arra a helyre, melyet én elkészítettem.

23:21  Őrizkedjél tőle és hallgass szavára, ellene ne szegülj, mert ő nem fogja megbocsátani elpártolásotokat, mert nevem van benne.

23:22  Hanem, ha hallgatni fogsz szavára és megteszed mindazt, amit mondok, akkor ellensége leszek a te ellenségeidnek és szorongatom a te szorongatóidat.

23:23  Mert jár majd az én angyalom előtted és elvisz téged az Emórihoz, a Chittihez, a Perizihez; a Kánaánihoz, a Chivvihez és Jevúszihoz; és én kipusztítom azt.

23:24  Ne borulj le az ő isteneik előtt és ne szolgáld azokat, – és ne cselekedjél az ő cselekedeteik szerint – hanem rombold le azokat és zúzd össze az ő oszlopaikat.

23:25  És szolgáljátok az Örökkévalót, a ti Isteneteket, és ő megáldja a te kenyeredet és vizedet; és akkor eltávolítom a betegséget közepedből.

23:26  Nem lesz idétlent szülő és magtalan asszony a te országodban; napjaid számát teljessé teszem.

23:27  Félelmemet küldöm előtted és megzavarom mind a népet, amelyek közé te mész; és teszem, hogy mind a te ellenségeid hátat fordítanak neked.

23:28  És küldöm a darazsat előtted, hogy előzze a Chivvit, a Kánaánit és Chittit előled.

23:29  Nem űzöm el őt előled egy évben, hogy ne legyen az ország puszta és elszaporodjék ellened a mező vadja.

23:30  Apránként űzöm el őt előled, amíg te megszaporodsz és birtokba veszed az országot.

23:31  És teszem a te határodat a Nádastengertől a filiszteus tengerig és a pusztától a folyamig; mert kezetekbe adom az ország lakóit és te űzöd azokat magad előtt.

23:32  Ne köss velük, sem isteneikkel szövetséget.

23:33  Ne lakjanak a te országodban, nehogy vétekre vígyenek téged ellenem, amidőn szolgálnád az ő isteneiket, mert ez tőrré lenne számodra.

Chapter 24

24:1  Mózesnek pedig mondta: Menj fel az Örökkévalóhoz, te, Áron, Nádáb és Ábihu, meg hetvenen Izrael vénei közül, és boruljatok le távolról.

24:2  Mózes lépjen oda egyedül az Örökkévalóhoz, de ők ne lépjenek oda, a nép pedig ne menjen fel vele.

24:3  És Mózes eljött és elbeszélte a népnek az Örökkévaló minden szavait és mind a rendeleteket, a nép pedig felelt egyhangúlag és mondta: Mindama igéket, melyeket az Örökkévaló mondott, megtesszük.

24:4  És felírta Mózes az Örökkévaló minden szavait és felkelt kora reggel és épített oltárt a hegy aljában és tizenkét oszlopot, Izrael tizenkét törzse szerint.

24:5  És odaküldte Izrael fiainak ifjait és ők bemutattak égőáldozatokat és vágtak vágóáldozatokat, békeáldozatokul az Örökkévalónak tulkokat.

24:6  Mózes pedig vette a vérnek felét és tepsikbe tette, a vér másik felét pedig ráhintette az oltárra.

24:7  És vette a szövetség könyvét és felolvasta a nép füle hallatára, az pedig mondta: Mindent, amit az Örökkévaló szólt, megteszünk és meghallgatunk.

24:8  Mózes pedig vette a vért, ráhintett a népre és mondta: Íme, a szövetség vére, amelyet kötött az Örökkévaló veletek mind a szavak szerint.

24:9  És fölment Mózes meg Áron, Nádáb és Ábihu és hetvenen Izrael vénei közül.

24:10  És látták Izrael Istenét; és lábai alatt olyasmi, mint fénylő zafír és mint maga az ég, oly tiszta.

24:11  Izrael fiainak kiválasztottjaira pedig nem nyújtotta ki kezét; látták Istent és ettek és ittak.

24:12  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és légy ott; hadd adjam át neked a kőtáblákat, meg a tant és a parancsolatot, amelyet felírtam tanításukra.

24:13  És felkerekedett Mózes meg Józsua, az ő szolgája; és Mózes felment az Isten hegyére.

24:14  A véneknek pedig mondta: Várjatok ránk itt, amíg mi visszatérünk hozzátok; és íme, Áron meg Chúr veletek van, akinek ügye van, lépjen oda hozzájuk.

24:15  És Mózes felment a hegyre és a felhő befedte a hegyet.

24:16  És nyugodott az Örökkévaló dicsősége Szináj hegyén, befedte ezt a felhő hat napon át, és szólította Mózest a hetedik napon a felhő közepéből.

24:17  És az Örökkévaló dicsőségének jelenése, mint emésztő tűz a hegy tetején Izrael fiainak szeme láttára.

24:18  És Mózes bement a felhő közepébe és felment a hegyre; és Mózes volt a hegyen negyven nap és negyven éjjel.

Chapter 25

25:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

25:2  Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak nekem: ajándékot; minden embertől, akit szíve arra ösztönöz, vegyétek el a nekem szánt ajándékot.

25:3  És ez az ajándék, melyet tőlük elvegyetek: Arany, ezüst és réz;

25:4  kék bíbor, piros bíbor, karmazsin és bisszus, meg kecskeszőr;

25:5  pirosra festett kosbőrök és táchásbőrök, meg sittimfa;

25:6  olaj a világításra, illatszerek a kenetolajhoz és fűszeres füstölőszerhez;

25:7  sóhámkövek és foglalókövek, az éfód és a melldísz számára.

25:8  És készítsenek nekem szentélyt, hogy lakjam közepettük.

25:9  Egészen úgy, amint én mutattam neked a hajlék mintáját és minden edényeinek mintáját, úgy készítsétek.

25:10  És készítsenek ládát sittimfából; két és fél könyök a hossza, egy és fél könyök a szélessége és egy és fél könyök a magassága.

25:11  És vond be azt tiszta arannyal, belülről és kívülről vond be azt; és készíts rá arany koszorút köröskörül.

25:12  És önts számára négy arany karikát és tedd a négy szögletére; és pedig két karikát az egyik oldalára és két karikát a másik oldalára.

25:13  És készíts rudakat sittimfából és vond be azokat arannyal.

25:14  Tedd be a rudakat a karikákba a láda oldalain, hogy vigyék a ládát azokon.

25:15  A láda karikáiban legyenek a rudak, ne távozzanak azokból.

25:16  És tedd a ládába a bizonyságot, amelyet majd adok neked.

25:17  És készíts födelet tiszta aranyból, két és fél könyök a hossza, egy és fél könyök a szélessége.

25:18  És készíts két kerubot aranyból; vert munkával készítsd azokat a födél két végén.

25:19  Készíts pedig egy kerubot az egyik végén, innen, és egy kerubot a másik végén, amonnan; a födélből készítsétek a kerubokat, annak két végén.

25:20  És legyenek a kerubok szárnyaikat kiterjesztve, felfelé, beborítva szárnyaikkal a födelet, arcuk pedig egymáshoz fordulva; a födél felé legyen a kerubok arca.

25:21  És tedd a födelet a ládára felülről; a ládába pedig tedd a bizonyságot, melyet majd adok neked.

25:22  És én találkozom veled ott és elmondom neked a födélről, a két kerub közül, melyek a bizonyság ládáján vannak, mindazt, amit neked parancsolok Izrael fiai számára.

25:23  És készíts asztalt sittimfából; két könyök a hossza, egy könyök a szélessége és egy és fél könyök a magassága.

25:24  Vond be azt tiszta arannyal és készíts neki arany koszorút köröskörül.

25:25  És készíts neki egy tenyérnyi keretet köröskörül és készíts arany koszorút keretére köröskörül.

25:26  És készíts neki négy arany karikát; és tedd a karikákat a négy sarokra, melyek négy lábánál vannak.

25:27  A keret mellett legyenek a karikák tartókul a rudaknak, hogy vigyék az asztalt.

25:28  És készítsd a rudakat sittimfából és vond be azokat arannyal, hogy vigyék azokon az asztalt.

25:29  Es készítsd az ő tálait, csészéit, kannáit és kancsóit, amelyekkel italt áldoznak; tiszta aranyból készítsd azokat.

25:30  És tegyél az asztalra (Isten) színe elé való kenyeret, színem előtt legyen állandóan.

25:31  És készíts lámpát tiszta aranyból; vert munkával készíttessék a lámpás: szára, ágai, kelyhei, gombjai és virágai belőle legyenek.

25:32  Hat ág jöjjön ki oldalaiból: a lámpás három ága az egyik oldalából, és a lámpás három ága a másik oldalából.

25:33  Három mandolaforma kehely az egyik ágon, gomb meg virág, és három mandolaforma kehely másik ágon, gomb meg virág; így a hat ágnál, melyek kijönnek a lámpásból.

25:34  És a lámpáson négy mandolaforma kehely, gombjai meg virágai.

25:35  És egy gomb két ág alatt belőle és egy gomb két ág alatt belőle és egy gomb két ág alatt belőle; a hat ágnál, melyek kijönnek a lámpásból.

25:36  Gombjaik és ágaik belőlük legyenek; az egész egy darabból verve, tiszta aranyból.

25:37  És készítsd mécseit, hetet, hogy midőn felteszi mécseit, világítsanak az eleje felé.

25:38  És hamvvevői, meg serpenyői tiszta aranyból.

25:39  Egy kikkár tiszta aranyból készítsd azt, meg mind ez edényeket.

25:40  Nézd meg és készítsd el, az ő mintájuk szerint, mely neked mutattatott a hegyen.

Chapter 26

26:1  A hajlékot pedig készítsd tíz szőnyegből, sodrott bisszusból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, kerubokkal, takácsmunkával készítsd azokat.

26:2  Egy szőnyeg hossza huszonnyolc könyök és szélessége négy könyök, ez egy szőnyeg; egy mértéke legyen mind a szőnyegeknek.

26:3  Öt szőnyeg legyen összefűzve egymással és megint öt szőnyeg összefűzve egymással.

26:4  És készíts hurkokat kék bíborból, az egyik szőnyeg szélére az összefűzés végén; és így készíts a szélső szőnyeg szélére is, a másik összefűzésnél.

26:5  Ötven hurkot készíts az egyik szőnyegre és ötven hurkot készíts a szőnyeg szélére, mely a másik összefűzésnél van; átellenben legyenek a hurkok egymással.

26:6  És készíts ötven arany kapcsot; és fűzd össze a szőnyegeket, egyiket a másikkal a kapcsok által, hogy a hajlék eggyé legyen.

26:7  És készíts kecskeszőr-szőnyegeket sátor gyanánt a hajlék fölé; tizenegy szőnyeget készíts azokból.

26:8  Egy szőnyeg hossza harminc könyök és szélessége négy könyök, ez egy szőnyeg; egy mértéke legyen a tizenegy szőnyegnek.

26:9  És fűzz össze öt szőnyeget külön, meg hat szőnyeget külön; és hajtsd kétrétűen a hatodik szőnyeget a sátor előrésze felé.

26:10  És készíts ötven hurkot az egyik szőnyeg szélére, mely a szélső az összefűzésben és ötven hurkot az egyik szőnyeg szélére, a másik összetűzésnél.

26:11  És készíts rézkapcsokat, ötvenet, és tedd a kapcsokat a hurkokba, hogy összetűzd a sátort és eggyé legyen.

26:12  A lelógó rész, mely fölös a sátor szőnyegeinél: a fölös fél szőnyeg lógjon a hajlék hátsó részén;

26:13  és pedig egy könyöknyi innen és egy könyöknyi amonnan a fölöslegből, a sátor szőnyegeinek hosszában lógjon le a hajlék oldalán innen és onnan, hogy befedje azt.

26:14  És készíts takarót a sátornak, pirosra festett kosbőrökből, és egy takarót táchásbőrből legfelül.

26:15  Készíts deszkákat a hajlékhoz sittimfából, egyenesen állókká.

26:16  Tíz könyök a deszka hossza és egy és fél könyök az egyik deszka szélessége.

26:17  Két csapot egy-egy deszkának, hozzáillesztve egyiket a másikhoz; így készítsd a hajlék összes deszkáinak.

26:18  És készítsd a deszkákat a hajlékhoz: húsz deszkát a déli oldal felől, dél felé.

26:19  És negyven ezüst lábat készíts a húsz deszka alá: két lábat egy deszka alá, két csapja számára, és két lábat egy deszka alá, két csapja számára.

26:20  És a hajlék másik oldalára, észak felé húsz deszkát.

26:21  És negyven lábukat ezüstből; két lábat egy deszka alá és két lábat egy deszka alá.

26:22  És a hajlék hátulsó részére, nyugat felé készíts hat deszkát.

26:23  És két deszkát készíts a hajlék szögletei számára, a hátulsó részen.

26:24  És kettősek legyenek alulról és teljesen egybeillők legyenek fent egy karikában; így legyen mindkettőnél, a két szögletnél.

26:25  És legyen nyolc deszka és ezüst lábaik, tizenhat láb; két láb egy deszka alatt, két láb egy deszka alatt.

26:26  És készíts tolózárakat sittimfából, ötöt a hajlék egyik oldalának deszkái számára;

26:27  és öt tolózárt a hajlék másik oldalának deszkái számára és öt tolózárt a hajlék oldalának deszkái számára; a hátulsó részen, nyugat felől;

26:28  és a középső tolózárt, a deszkák közepén, mely átfut egyik végétől a másik végéig.

26:29  A deszkákat pedig vond be arannyal és karikáikat készítsd aranyból, tartókul a tolózáraknak; és vond be a tolózárakat arannyal.

26:30  Azután állítsd fel a hajlékot, annak rendje szerint, amint neked mutattatott a hegyen.

26:31  És készíts függönyt kék bíborból, piros bíborból, karmazsinból és sodrott bisszusból, takácsmunkával készítsék azt, kerubokkal.

26:32  És tedd azt négy sittimfaoszlopra, melyek arannyal vannak bevonva; horgaik aranyból, négy ezüst lábon.

26:33  És tedd a függönyt a kapcsok alá és vidd be oda a függönyön belül, a bizonyság ládáját; és válassza el nektek a függöny a szentélyt a szentek szentjétől.

26:34  És tedd a födelet a bizonyság ládájára, szentek szentjében.

26:35  És tedd az asztalt a függönyön kívül és a lámpást az asztallal szemközt, a hajlék oldalára, dél felé, az asztalt pedig tedd az északi oldalra.

26:36  És készíts takarót a sátor ajtajának kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, még sodrott bisszusból, hímző munkával.

26:37  És készíts a takaró számára öt sittimfaoszlopot és vond be azokat arannyal, horgaik aranyból; és önts számukra öt rézlábot.

Chapter 27

27:1  És készítsd az oltárt sittimfából; öt könyök a hossza és öt könyök a szélessége, négyszögű legyen az oltár és három könyök a magassága.

27:2  És készítsd szarvait négy sarkára, magából legyenek szarvai; és vond be azt rézzel.

27:3  És készítsd fazekait, hogy hamuját kivegyed, és lapátait, medencéit, villáit és serpenyőit; mind az edényeit rézből készítsd.

27:4  És készíts hozzá rostélyt, hálómunkával, rézből és készíts a hálóra négy rézkarikát, a négy végére.

27:5  És tedd azt az oltár párkányzata alá, alulról és legyen a háló az oltár feléig.

27:6  És készíts rudakat az oltár számára, sittimfarudakat és vond be azokat rézzel.

27:7  És tegyék rúdjait a karikákba, és legyenek a rudak az oltár két oldalán, midőn viszik azt.

27:8  Üresen, táblákból készítsd azt; amint neked mutattatott a hegyen, úgy készítsék el.

27:9  És készítsd a hajlék udvarát; déli oldalára függönyöket az udvarnak, sodrott bisszusból, száz könyök a hossza az egyik oldalnak.

27:10  És oszlopait, húszat, meg lábaikat, húszat, rézből; az oszlopok horgait és abroncsaikat ezüstből.

27:11  Épp így az északi oldalra, hosszában függönyöket, száz könyök a hossza; és oszlopait, húszat, meg lábaikat, húszat, rézből, az oszlopok horgait és abroncsaikat ezüstből.

27:12  És az udvar szélességében a nyugati oldalra ötven könyöknyi függönyöket; oszlopaikat, tizet és lábaikat, tizet.

27:13  És az udvar szélességében a napkeleti oldalra ötven könyöknyit.

27:14  És pedig tizenöt könyöknyi függönyt az egyik végére, oszlopaikat, hármat és lábaikat, hármat;

27:15  és a második végére tizenöt könyöknyi függönyt, oszlopaikat, hármat, meg lábaikat hármat.

27:16  És az udvar kapuja gyanánt egy takarót, hús könyöknyit, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból, hímző munkával; oszlopaikat, négyet, meg lábaikat, négyet.

27:17  Az udvar minden oszlopait köröskörül ezüsttel abroncsolva, horgaikat ezüstből és lábaikat rézből.

27:18  Az udvar hossza száz könyöknyi és szélessége ötven az ötvenre és magassága öt könyök; (függönyei) sodrott bisszusból és lábaik rézből.

27:19  Minden edény a hajléknak, minden szolgálatában és minden szöge és szögei az udvarnak rézből legyenek.

27:20  Te pedig parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy felgyújtsatok örök mécset.

27:21  A gyülekezés sátorában a függönyön kívül, mely a bizonyság előtt van, rendezze el azt Áron és fiai estétől reggelig, az Örökkévaló színe előtt; örök törvény ez nemzedékeiken át Izrael fiai között.

Chapter 28

28:1  Te pedig hadd közeledni magadhoz Áront, a testvéredet és az ő fiait vele Izrael fiai közepéből, hogy papommá legyen; Áron meg Nádáb és Ábihú, Elázár és Itámár, Áron fiai.

28:2  És készíts szent ruhákat Áronnak, a te testvérednek, tiszteletül és díszül.

28:3  Te pedig szólj minden bölcs szívűhöz, akit betöltöttem a bölcsesség szellemével, hogy készítsék Áron ruháit, hogy felszenteld őt és papommá legyen.

28:4  És ezek a ruhák, amelyeket készítsenek: melldísz, éfód, köpeny, kockás köntös, süveg és öv; készítsenek szent ruhákat Áronnak, a te testvérednek és fiainak, hogy papommá legyen.

28:5  És ők vegyék el az aranyat, a kék bíbort, a piros bíbort és a karmazsint, meg a bisszust.

28:6  És készítsék az éfódot aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból, takácsmunkával.

28:7  Két hozzáfűzött vállszalagja legyen annak két végén, hogy összefűzhessék.

28:8  És az átkötéséhez való szorító, mely rajta van, annak munkája szerint, belőle legyen: aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból.

28:9  És vedd a két sóhám követ és véssd azokra Izrael fiainak neveit;

28:10  hatot neveikből az egyik kőre és a hatnak nevét, kik fönnmaradtak, a másik kőre, születésük szerint.

28:11  Kőmetsző munkával, pecsétvéséssel véssd a két követ Izrael fiainak neveire, körülvéve arany kockákkal készítsd azokat.

28:12  És tedd a két követ az éfód vállszalagjaira emlékkövekül Izrael fiainak; és viselje Áron a neveket az Örökkévaló színe előtt két vállán emlékül.

28:13  És készíts arany kockákat.

28:14  És két láncot tiszta aranyból, egymásba öltve készítsd azokat, fonó munkával és tedd a fonott láncokat a kockákra.

28:15  És készítsd az ítélet melldíszét, takácsmunkával, az éfód munkája szerint készítsd azt; aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból készítsd azt.

28:16  Négyszögletű legyen, kétrétűen; egy arasz a hossza és egy arasz a szélessége.

28:17  És foglalj abba kőfoglalatot, négy sor követ; egy sor: ódem, pitdó és bórekesz, az első sor.

28:18  A második sor: nófech, száppir és jáhálóm.

28:19  A harmadik sor: lesem, sevó és áchlómó.

28:20  A negyedik sor: társis, sóhám és josfé; aranykockákban legyenek foglalatukban.

28:21  És a kövek legyenek Izrael fiainak neveire, tizenkettő a neveikre; pecsétvéséssel, mindegyiknek a nevére legyenek, a tizenkét törzs szerint.

28:22  És készíts a melldíszre egymásba öltött láncokat, fonómunkával, tiszta aranyból.

28:23  És készíts a melldíszre két arany karikát és tedd a két karikát a melldísz két végére.

28:24  Tedd a hét aranyfonatot a két karikába, a melldísz végére,

28:25  És a két fonatnak két végét tedd a két kockára; és tedd az éfód szalagjaira, előrészére.

28:26  És készíts két arany karikát és tedd azokat a melldísz két végére, a szélére, mely az éfód oldalán van, belülről.

28:27  És készíts két arany karikát és tedd azokat az éfód két vállszalagjára, alulról, előrészére, összefűzése irányában, az éfód szorítóján felül.

28:28  És kössék a melldíszt, annak karikáinál fogva az éfód karikáihoz kék bíbor zsinórral, hogy az éfód szorítóján legyen és el ne csússzék a melldísz az éfódról.

28:29  És viselje Áron Izrael fiainak neveit az ítélet melldíszében, szíve fölött, midőn bemegy a szentélybe, emlékezetül az Örökkévaló színe előtt állandóan.

28:30  És tedd az ítélet melldíszébe az úrimot és tummimot, hogy legyenek Áron szíve fölött, midőn bemegy az Örökkévaló színe elé; és viselje Áron Izrael fiainak ítéletét az ő szívén az Örökkévaló színe előtt állandóan.

28:31  És készítsd az éfódhoz való köpenyt egészen kék bíborból.

28:32  És legyen felső nyílása a közepében; szegélye legyen nyílásának köröskörül szövő munkával, mint a páncéling nyílása legyen rajta, hogy el ne szakadjon.

28:33  És készíts széleire gránátalmákat, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, széleire köröskörül; és arany csengettyűket azok között köröskörül.

28:34  Arany csengettyű és gránátalma, arany csengettyű és gránátalma legyen a köpeny szélein köröskörül.

28:35  És legyen Áronon a szolgálatkor, hogy hallassék hangja, midőn bemegy a szentélybe; az Örökkévaló színe elé és midőn kimegy, hogy meg ne haljon.

28:36  Készíts lemezt tiszta aranyból és véssd rá pecsétvéséssel: Szent az Örökkévalónak!

28:37  És tedd azt kék bíbor zsinórra, hogy legyen a süvegen; a süveg előrészén legyen.

28:38  És legyen Áron homlokán és viselje Áron a szentségek bűnét, amelyeket szentelnek Izrael fiai, minden szent ajándékaik szerint; és legyen homlokán állandóan, kedvességül nekik az Örökkévaló színe előtt.

28:39  És kockásan készítsd a köntöst bisszusból és készíts süvegeket bisszusból és övet készíts, hímző munkával.

28:40  Áron fiainak pedig készíts köntösöket és készíts nekik öveket és magas süvegeket készíts nekik, tiszteletül és díszül.

28:41  Öltöztesd fel azokba Áront, a te testvéredet és fiait vele együtt; kend fel őket és töltsd meg kezüket, szenteld meg őket, hogy papjaimmá legyenek.

28:42  És készíts nekik lennadrágokat, hogy befedjék a szemérmet; a csípőktől a combokig érjenek.

28:43  a legyenek Áronon, meg fiain, midőn bemennek a gyülekezés sátorába, vagy midőn odalépnek az oltárhoz szolgálatot végezni a szentélyben, és ne vegyenek bűnt magukra, hogy meghaljanak. Örök törvény ez neki és az ő magzatának utána.

Chapter 29

29:1  És ez az, amit tegyél velük, hogy megszenteld őket, hogy papjaimmá legyenek: Vegyél egy fiatal tulkot és két ép kost;

29:2  meg kovásztalan kenyeret és kovásztalan kalácsokat, megkeverve olajjal és kovásztalan lepényeket, megkenve olajjal; búzalángból készítsd azokat.

29:3  Tedd azokat egy kosárba és mutasd be azokat a kosárban, meg a tulkot és a két kost.

29:4  Áront és fiait pedig hagyd közeledni a gyülekezés sátorának bejáratához és mosd meg őket vízben.

29:5  Vedd a ruhákat és öltöztesd fel Áront a köntösbe, az éfód köpenyébe, az éfódba és a melldíszbe, és övezd őt körül az éfód szorítójával.

29:6  Tedd a süveget a fejére és tedd a szentség koronáját a süvegre.

29:7  És vedd a kenetolajat és önts a fejére, hogy felkend őt.

29:8  Fiait is hagyd közeledni és öltöztesd fel őket köntösökbe;

29:9  és övezd át őket övvel, Áront és fiait, és tegyél fel nekik magas süvegeket, hogy legyen nekik a papság örök törvényül; és töltsd meg Áron kezét és fiai kezét.

29:10  Azután vidd oda a tulkot a gyülekezés sátora elé és tegyék Áron meg fiai kezeiket a tulok fejére.

29:11  És vágd le a tulkot az Örökkévaló színe előtt, a gyülekezés sátorának bejáratánál.

29:12  Vegyél a tulok véréből és tedd az oltár szarvaira ujjaddal, a többi vért öntsd az oltár aljára.

29:13  És vedd az egész zsiradékot, mely befedi a belet és a hártyát, mely a májon van, meg a két vesét és a zsiradékot, mely rajtuk van, és füstölögtesd el az oltáron.

29:14  A tulok húsát pedig, bőrét és ganaját égesd el tűzben a táboron kívül; vétekáldozat az.

29:15  Az egyik kost pedig vedd és tegyék Áron meg fiai kezeiket a kos fejére.

29:16  És vágd le a kost, vedd vérét és hintsd az oltárra köröskörül.

29:17  A kost pedig darabold fel az ő darabjaira, mosd meg belét és lábszárait, és tedd darabjaira meg fejére.

29:18  Füstölögtesd el az egész kost az oltáron, égőáldozat az az Örökkévalónak; kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.

29:19  Azután vedd a második kost és tegyék Áron, meg fiai kezeiket a kos fejére.

29:20  Vágd le a kost és vegyél véréből, tedd Áron fülének porcogójára és fiai fülének porcogójára, a jobbikra, meg jobb kezük hüvelykujjára és jobb lábuk hüvelykujjára, és hintsd a vért az oltárra köröskörül.

29:21  És vegyél a vérből, mely az oltáron van, meg a kenetolajból és fecskendezz Áronra és ruháira, fiaira és fiainak ruháira vele együtt, hogy szent legyen ő és ruhái, fiai és fiainak ruhái vele együtt.

29:22  Vedd a kosból a zsiradékot és a farkot, meg a zsiradékot, mely befedi a belet, meg a máj hártyáját, a két vesét és a zsiradékot, mely rajtuk van és a jobb lapockát, mert a felavatás kosa az;

29:23  meg egy kerek kenyeret, egy olajos kalácsot és egy lepényt, a kovásztalannak kosarából, mely az Örökkévaló színe előtt van.

29:24  És tedd mindezt Áron tenyereire; meg fiainak tenyereire; és lengesd azokat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt.

29:25  Azután vedd el azokat kezükből és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozaton felül; kellemes illatul az Örökkévaló színe előtt, tűzáldozat az az Örökkévalónak.

29:26  És vedd a szegyet a felavatási kosból, mely Ároné és lengesd azt lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; és legyen az a te részed.

29:27  Szenteld meg a lengetett szegyet és az ajándéklapockát, melyet lengettek és melyet leemeltek a felavatási kosból, abból, mely Ároné és abból, mely fiaié.

29:28  És legyen Áronnak meg fiainak örök törvényül Izrael fiai részéről, mert ajándék az és ajándék legyen Izrael fiaitól, békeáldozataikból, az ő ajándékuk az Örökkévalónak.

29:29  És a szent ruhák, melyek Ároné, fiaié legyenek ő utána, hogy felkenessenek azokban és hogy megtöltsék azokban az ő kezüket.

29:30  Hét napon át öltse fel, aki pap lesz helyette fiai közül, aki bemegy a gyülekezés sátorába, hogy szolgálatot végezzen a szentélyben.

29:31  A felavatási kost pedig vedd és főzd meg a húsát szent helyen.

29:32  És egyék meg Áron és fiai a kos húsát, meg a kenyeret, mely a kosárban van a gyülekezés sátorának bejáratánál.

29:33  És egyék meg azokat, amelyekkel engesztelést szereztek értük, hogy megtöltsék kezüket, hogy megszenteljék azokat; de idegen ne egye, mert szent az.

29:34  Ha pedig marad a felavatási kos húsából és a kenyérből reggelig, akkor égesd el a maradékot tűzben, ne egyék meg, mert szent az.

29:35  És tegyél Áronnal meg fiaival így, egészen úgy, amint parancsoltam neked; hét napon át töltsd meg kezüket.

29:36  És egy vétekáldozati tulkot készíts minden napra az engesztelőn felül, hogy megtisztítsd az oltárt, midőn engesztelést végzel rajta; és kend fel azt, hogy megszenteljed.

29:37  Hét napon át végezz engesztelést az oltáron és szenteld meg azt, hogy legyen az oltár szentek szentje; mindenki, aki az oltárhoz ér, szent legyen.

29:38  És ez az, amit az oltáron bemutass: egyéves juhot, kettőt naponta, állandóan.

29:39  Az egyik juhot mutasd be reggel és a második juhot mutasd be estefelé.

29:40  És egy tized lánglisztet, megkeverve egy negyed hin tört olajjal és italáldozatul egy negyed hin bort, az egyik juh számára.

29:41  A második juhot pedig mutasd be estefelé; a reggeli ételáldozat és annak italáldozata szerint készíts számára, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.

29:42  Állandó égőáldozat nemzedékeiteken át a gyülekezés sátorának bejáratánál, az Örökkévaló színe előtt, ahol én találkozom veletek, hogy beszéljek veled ott.

29:43  És találkozom ott Izrael fiaival és megszenteltetik dicsőségem által.

29:44  És megszentelem a gyülekezés sátorát és az oltárt; Áront és fiait megszentelem, hogy papjaimmá legyenek.

29:45  És lakni fogok, Izrael közepette és leszek az ő Istenük,

29:46  és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, az ő Istenük, aki kivezettem őket Egyiptom országából, hogy lakózzam közepettük: Én az Örökkévaló, az ő Istenük.

Chapter 30

30:1  És készíts oltárt a füstölőszer elégetésére; sittimfából készítsd azt.

30:2  Egy könyök a hossza és egy könyök a szélessége, négyszögű legyen és két könyök a magassága; magából legyenek a szarvai.

30:3  És vond be azt tiszta arannyal, tetejét és falait köröskörül, meg szarvait; és készíts neki arany koszorút köröskörül.

30:4  És két aranykarikát készíts rá koszorúja alól, két szélére csináld a két oldalán, hogy legyenek tartókul a rudaknak, hogy vigyék azt azokon.

30:5  És készítsd a rudakat sittimfából és vond be azokat arannyal.

30:6  És tedd azt a függöny elé, mely a bizonyság ládáján van, a födél előtt, mely a bizonyságon van, ahol találkozom veled.

30:7  És füstölögtessen rajta Áron fűszeres füstölőszert reggelenként, midőn megigazítja a mécseket, füstölögtesse azt.

30:8  És midőn felteszi Áron a mécseket estefelé, füstölögtesse azt; állandó füstölőszer az Örökkévaló színe előtt, nemzedékeiteken át.

30:9  Ne mutassatok be rajta idegen füstölőszert, sem égőáldozatot és ételáldozatot, sem italáldozatot ne öntsetek rá.

30:10  És engeszteljen Áron (az oltár) szarvain egyszer az évben; az engesztelő vétekáldozat véréből engeszteljen rajta nemzedékeiteken át; szentek szentje az az Örökkévalónak.

30:11  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

30:12  Ha felveszed Izrael fiainak összegét számlálásuk szerint, akkor adja kiki lelke váltságát az Örökkévalónak, midőn megszámlálják őket; hogy ne legyen rajtuk csapás, midőn megszámlálják őket.

30:13  Ezt adja mindenki, aki átmegy a számláláson: fél sékelt, a szentség sékelje szerint, – húsz géra a sékel – fél sékelt ajándékul az Örökkévalónak.

30:14  Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől felfelé, adja az Örökkévaló ajándékát.

30:15  A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél sékelnél, hogy adja az Örökkévaló ajándékát, hogy engeszteljen lelkeitekért.

30:16  És vedd az engesztelés pénzét Izrael fiaitól és add azt a gyülekezés sátorának szolgálatára; és legyen Izrael fiainak emlékezetül az Örökkévaló színe előtt, hogy engeszteljen lelkeitekért.

30:17  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

30:18  Készíts medencét rézből és talapzatát rézből, mosdásra; és tedd a gyülekezés sátora és az oltár közé és tegyél oda vizet,

30:19  hogy megmossák abból Áron és fiai kezeiket és lábaikat.

30:20  Midőn bemennek a gyülekezés sátorába, mosdjanak vízben, hogy meg ne haljanak; vagy midőn odalépnek az oltárhoz szolgálatot végezni, hogy füstölögtessenek tűzáldozatot az Örökkévalónak,

30:21  mossák meg kezeiket és lábaikat, hogy meg ne haljanak; és legyen nekik örök törvényül, neki és az ő magzatának, nemzedékeiken át.

30:22  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

30:23  Te pedig vegyél kiváló illatszereket: finom mirhát, ötszáz (sékelt), illatos fahéjat, annak felét, kétszázötvenet, és illatos nádat kétszázötvenet;

30:24  és kassziát, ötszázat, a szentség sékelje szerint, és egy hin faolajat.

30:25  És készítsd el azt a szentség kenetolajának, jól megkeverve, kenőcskeverő munkával; a szentség kenetolaja legyen.

30:26  És kend fel vele a gyülekezés sátorát és a bizonyság ládáját,

30:27  az asztalt, meg minden edényeit és a lámpást, meg edényeit és a füstölőszer oltárát,

30:28  meg az égőáldozat oltárát és minden edényeit, meg a medencét és talapzatát.

30:29  Szenteld meg azokat, hogy a szentek szentje legyenek; bárki érinti azokat, szent legyen.

30:30  És Áront, meg fiait kend fel és szenteld meg őket, hogy papjaimmá legyenek.

30:31  Izrael fiaihoz pedig szólj, mondván: A szentség kenetolaja legyen ez nekem, nemzedékeiteken át.

30:32  Ember testére ne öntsétek és mértéke szerint ne készítsetek hozzá hasonlót; szent az, szent legyen nektek.

30:33  Bárki, aki kever hozzá hasonlót és aki ad abból idegenre, irtassék ki népe köréből:

30:34  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Vegyél fűszereket: balzsamot, ónixot, galbánumot, fűszereket és tiszta tömjént; mindegyik egyenlő részben legyen,

30:35  És készítsd azt füstölőszernek keveréssel, kenőcskeverő munkával, elegyítve, tisztán, szent az.

30:36  És dörzsölj el belőle finomra és tegyél belőle a bizonyság elé a gyülekezés sátorában, ahol találkozom veled; szentek szentje legyen nektek.

30:37  És a füstölőszer, melyet készítesz – annak mértéke szerint ne készítsetek magatoknak, – szent legyen az nálad az Örökkévalónak.

30:38  Bárki, aki készít hozzá hasonlót, hogy szagolja azt, irtassék ki az ő népe közül.

Chapter 31

31:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

31:2  Lásd, név szerint szólítottam Becálélt, Uri fiái, Chúr fiát, Júda törzséből;

31:3  és betöltöttem őt Isten szellemével, bölcsességgel, értelemmel és ismerettel minden munkában,

31:4  hogy kigondoljon terveket, hogy elkészítse aranyban, ezüstben és rézben,

31:5  és kőmetszésben foglalásra és fafaragásban, hogy elkészítse mindenféle munkával.

31:6  És én íme adtam mellé Oholiovot, Áchiszómoch fiát, Dán törzséből és minden bölcsnek a szívébe adtam bölcsességet, hogy elkészítsék mindazt, amit neked parancsoltam.

31:7  A gyülekezés sátorát és a ládát a bizonyság számára és a födelet, mely rá való és a sátor minden edényét;

31:8  az asztalt és edényeit, a tiszta arany lámpás és minden edényeit és a füstölőszer oltárát;

31:9  az égőáldozat oltárát és minden edényeit, a medencét és talapzatát;

31:10  és a szolgálati ruhákat és a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak ruháit papi szolgálatra;

31:11  a kenetolajat és a fűszeres füstölőszert a szentségnek, egészen úgy, amint neked parancsoltam, készítsék:

31:12  És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:

31:13  Te pedig szólj Izrael fiaihoz, mondván: Bizony szombataimat őrizzétek meg, mert jel az köztem és köztetek, nemzedékeiteken át, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki megszentellek benneteket.

31:14  Azért őrizzétek meg a szombatot, mert szent az nektek; aki megszentségteleníti, ölessék meg, mert bárki munkát végez azon, irtassék ki az a személy az ő népe köréből.

31:15  Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik napon szombati nyugalom legyen, szent az Örökkévalónak; bárki munkát végez a szombat napján, ölessék meg,

31:16  És őrizzék meg Izrael fiai a szombatot, hogy megtartsák a szombatot nemzedékeiken át, örök szövetségül.

31:17  Közöttem és Izrael fiai között jel az örökre; mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a hetedik napon pedig megnyugodott és pihent.

31:18  És odaadta Mózesnek, amint végzett azzal, hogy beszéljen vele, a Szináj hegyén, a bizonyság két tábláját, kőtáblákat, írva Isten ujjával.

Chapter 32

32:1  Midőn látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, összegyülekezett a nép Áron körül és mondták neki: Kelj fel, készíts nekünk Istent, aki járjon előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk, mi történt vele.

32:2  És mondta nekik Áron: Szedjétek le az arany függőket, melyek nejeitek, fiaitok és leányaitok füleiben vannak és hozzátok el hozzám.

32:3  És leszedte magáról az egész nép az arany függőket, melyek füleikben voltak és elhozták Áronhoz.

32:4  Ő elvette kezükből és alakította azt a vésővel és csinált belőle öntött borjút; és ők mondták: Ez a te Istened Izrael, aki felhozott téged Egyiptom országából.

32:5  Midőn Áron látta, oltárt épített előtte; és kikiáltotta Áron, mondván: Ünnep lesz az Örökkévalónak holnap.

32:6  És korán felkeltek másnap és hoztak égőáldozatokat és odavittek békeáldozatokat; és leült a nép enni és inni, azután fölkerekedtek mulatozni.

32:7  És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Eredj, menj le, mert elromlott a te néped, melyet felhoztál Egyiptom országából.

32:8  Letértek hamar az útról, melyet parancsoltam nekik, csináltak maguknak öntött borjút, leborultak előtte és áldoztak neki, mondván: Ez a te Istened Izrael, aki felhozott téged Egyiptom országából.

32:9  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Láttam ezt a népet és íme kemény nyakú nép az.

32:10  Azért most hagyj engem, hogy felgerjedjen haragom ellenük és elpusztítsam őket és tegyelek téged nagy néppé!

32:11  De Mózes könyörgött az Örökkévaló, az ő Istene színe előtt és mondta: Miért; oh Örökkévaló gerjedjen fel haragod néped ellen, melyet kihoztál Egyiptom országából nagy erővel és hatalmas kézzel?

32:12  Miért szóljanak az Egyiptomiak, mondván: Vesztükre hozta ki őket, hogy megölje őket a hegyek között és elpusztítsa őket a föld színéről; térj meg haragod felgerjedéséből és gondold meg a népednek szánt veszedelmet.

32:13  Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél magadra és szóltál hozzájuk: Megsokasítom magzatotokat, mint az ég csillagait és ezt az egész országot, amelyről szóltam, odaadom magzatotoknak, hogy bírják örökre.

32:14  És az Örökkévaló meggondolta a veszedelmet, amelyről szólt, hogy cselekszi az ő népével.

32:15  És megfordult és lement Mózes a hegyről és a bizonyság két táblája a kezében; táblák, beírva mindkét oldalukon, innen és onnan beírva,

32:16  És a táblák, Isten műve azok és az írás; Isten írása az, bevésve a táblákba.

32:17  És Józsua hallotta a nép hangját, amint rivalgott és mondta Mózesnek: Háború hangja van a táborban!

32:18  De ő mondta: Nem a győzelemkiáltás hangja ez és nem a vereségkiáltás hangja az; karének hangját hallom én.

32:19  És volt, midőn közeledett a táborhoz és látta a borjút és a táncot, akkor felgerjedt Mózes haragja, ledobta kezeiből a táblákat és összetörte azokat a hegy alján.

32:20  És vette a borjút, amelyet csináltak, elégette a tűzben és megőrölte, míg nem finom lett; elszórta a víz színére és megitatta Izrael fiait.

32:21  És mondta Mózes Áronnak: Mit tett neked ez a nép, hogy hoztál rá ilyen nagy vétket?

32:22  És mondta Áron: Ne gerjedjen fel uram haragja; te ismered a népet, hogy rosszra hajlik az.

32:23  Ők mondták nekem: készíts nekünk Istent, aki járjon előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki kivezetett bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk mi történt vele.

32:24  Én pedig mondtam nekik: Kinek van aranya? Szedjétek le magatokról – és odaadták nekem; én meg beledobtam a tűzbe és kijött ez a borjú.

32:25  És Mózes látta a népet, hogy elvadult, mert elvadította Áron, gyalázatukra elleneiknél.

32:26  És megállt Mózes a tábor kapujában és mondta: Aki az Örökkévalóé, ide hozzám! És odagyülekeztek hozzá Lévi minden fiai.

32:27  És mondta nekik: Így szól az Örökkévaló, Izrael Istene: Kössétek fel kiki kardját a csípőjére és menjetek oda és vissza, kapuról kapura a táborban és öljétek meg, kiki az ő testvérét, kiki az ő felebarátját, kiki az ő rokonát.

32:28  És Lévi fiai cselekedtek Mózes szava szerint; és elesett a népből az nap mintegy háromezer ember.

32:29  És mondta Mózes: Töltsétek meg kezeiteket ma az Örökkévalónak, mert kiki az ő fia és testvére ellen lesz, hogy hozzatok magatokra ma áldást.

32:30  Volt pedig másnap, mondta Mózes a népnek: Ti nagy vétket követtetek el; azért most felmegyek az Örökkévalóhoz, talán engesztelést szerezhetek vétketekért.

32:31  Mózes tehát visszatért az Örökkévalóhoz és mondta: Oh kérlek, ez a nép nagy vétket követett el, készítettek maguknak arany istent.

32:32  Azért most, ha megbocsátod vétküket – ha pedig nem, törölj ki engem, kérlek, könyvedből, amelyet írtál.

32:33  És az Örökkévaló mondta Mózesnek: Aki ellenem vétkezett, azt fogom kitörölni könyvemből.

32:34  És most menj, vezesd a népet, ahova mondtam neked, íme angyalom jár előtted; és amely napon büntetek, megbüntetem őket vétkükért.

32:35  Ha az Örökkévaló sújtotta a népet, mivelhogy készítették a borjút, melyet készített Áron.

Chapter 33

33:1  És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Menj, vonulj fel innen, te és a nép, melyet felhoztál Egyiptom országából, az országba, melyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mondván, magzatodnak adom azt

33:2  – küldök előtted angyalt és elűzöm a Kánaánit, az Emórit, a Chittit, a Perizzit, a Chivvit és a Jevúszit –

33:3  a tejjel mézzel folyó országba; mert én nem vonulok fel közepetted, mivel kemény nyakú nép vagy te, hogy meg ne emésszelek az úton.

33:4  Midőn a nép hallotta ezt a rossz dolgot, gyászba borultak és nem vette fel senki az ékességét magára.

33:5  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Mondd Izrael fiainak: Ti kemény nyakú nép vagytok; egy pillanatig ha vonulnék közepetted, megsemmisítenélek. És most vedd le ékességedet magadról, majd tudni fogom, mit cselekedjem veled.

33:6  És levetették magukról Izrael fiai ékességüket Chóreb hegyétől.

33:7  Mózes pedig vette a sátort és felvonta a táboron kívül, távol a tábortól és elnevezte gyülekezés sátorának. És volt: Mindenki, aki kereste az Örökkévalót, kiment a gyülekezés sátorához, mely a táboron kívül volt.

33:8  És volt, midőn Mózes kiment a sátorhoz, felállott az egész nép és megállott kiki az ő sátra bejáratában; és néztek Mózes után, míg nem bement a sátorba.

33:9  És volt, ahogy Mózes bement a sátorba, leszállott a felhőoszlop és állott a sátor bejáratánál, és beszélt Mózessel.

33:10  Midőn látta az egész nép a felhőoszlopot állni a sátor bejáratán, fölállt az egész nép és leborult kiki az ő sátora bejáratánál.

33:11  Az Örökkévaló pedig beszélt Mózessel színről-színre, amint beszél ember az ő társával; és ő visszatér; a táborba, de szolgája Józsua, Nún fia, az ifjú, nem mozdult a sátorból.

33:12  És mondta Mózes az Örökkévalónak: Lásd, Te azt mondtad nekem, vezesd fel ezt a népet, de Te nem tudtad velem, hogy kit küldesz velem; Te pedig azt mondtad, megismertelek név szerint és kegyet is találtál szemeimben.

33:13  Azért most, hogy ha kegyet találtam szemeidben, ismertesd meg velem, kérlek, a Te utaidat, hogy megismerjelek, hogy kegyet találjak szemeidben; és lásd, hogy a Te néped ez a nemzet.

33:14  És (az Örökkévaló) mondta: Magam menjek és szerezzek nyugalmat neked?

33:15  És mondta neki (Mózes): Ha nem vonulsz magad, ne vigyél fel bennünket innen;

33:16  és vajon mi által ismertessék meg, hogy kegyet találtam szemeidben, én és a Te néped, nemde, ha velünk jársz? És így kitűnünk én és a Te néped minden nép közül, mely a föld színén van.

33:17  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ezt a dolgot is, amiről szóltál, megteszem, mivelhogy kegyet találtál szemeimben, és megismertelek név szerint.

33:18  Ő pedig mondta: Engedd látnom, kérlek, dicsőségedet!

33:19  És (az Örökkévaló) mondta: Én elvonulni engedem javamat teelőtted és kiáltom az Örökkévaló nevét előtted; és könyörülök, akin könyörülök és kegyelmezek, akinek kegyelmezek.

33:20  És mondta: Nem láthatod színemet, mert nem láthat engem ember, hogy élve maradjon.

33:21  És mondta az Örökkévaló: Íme, egy hely van nálam, állj oda a sziklára!

33:22  És lesz, ha átvonul dicsőségem, teszlek téged a szikla hasadékába és rád borítom kezemet, míg átvonulok.

33:23  És midőn eltávolítom kezemet, látni fogod hátamat, de színem nem látható.

Chapter 34

34:1  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Faragj ki két kőtáblát, mint az elsők voltak; és én ráírom a táblákra az igéket, melyek az első táblákon voltak, a melyeket összetörtél.

34:2  És legyél készen reggelre; menj fel a Szináj hegyére és állj ott nálam a hegy tetején.

34:3  De senki ne menjen fel veled és senki ne mutatkozzék az egész hegyen; még juh és marha se legeljen ama heggyel szemben.

34:4  És kifaragott két kőtáblát, mint az elsők voltak és felkelt Mózes korán reggel, felment a Szináj hegyére, amint az Örökkévaló neki parancsolta és kezébe vette a két kőtáblát.

34:5  Az Örökkévaló pedig leszállt a felhőben és megállt ott nála és kiáltotta az Örökkévaló nevét.

34:6  És elvonult az Örökkévaló előtte és kiáltotta: Az Örökkévaló, az Örökkévaló, irgalmas és könyörületes Isten, hosszantűrő, bő kegyelmű és igazságú!

34:7  Megőrzi a szeretetet ezeríziglen, megbocsát bűnt, elpártolást és vétket, de büntetlenül sem hagy; megbünteti az atyák vétkét a fiakban és a fiak fiaiban, harmadíziglen és negyedíziglen.

34:8  És sietett Mózes, meghajolt földig és leborult,

34:9  és mondta: Hacsak kegyet találtam szemeidben, Uram, menjen csak Uram közepettünk, mert keménnyakú nép ez, de bocsáss meg bűnünkért és vétkünkért és vegyél bennünket örökbe!

34:10  És mondta (az Örökkévaló): Íme, én szövetséget kötök, egész néped előtt teszek csodákat, amilyenek még nem létesültek az egész földön és mind a népek között, hogy lássa az egész nép, melynek közepében te vagy, az Örökkévaló művét, mert félelmetes az, amit én veled teszek.

34:11  Őrizd meg, amit én neked parancsolok ma. Íme, elűzöm előled az Emórit, a Kánaánit, a Chittit, a Perizzit, a Chivvit és Jevúszit.

34:12  Őrizkedjél, nehogy szövetséget köss az ország lakójával, amely ellen te mész, hogy ne legyen tőr gyanánt közepetted.

34:13  Hanem oltáraikat rontsátok le, oszlopaikat törjétek össze és ligeteit irtsátok ki.

34:14  De le ne borulj idegen isten előtt, mert az Örökkévaló – buzgó az ő neve, buzgó Isten ő.

34:15  Nehogy szövetséget köss az ország lakójával; mert ők paráználkodnak isteneik után, áldoznak isteneiknek és meghív téged valaki és te eszel az ő áldozatából,

34:16  és elveszel az ő leányai közül fiaid számára és paráználkodnak leányaik isteneik után és elcsábítják fiaidat isteneik után.

34:17  Öntött isteneket ne csinálj magadnak.

34:18  A kovásztalan kenyér ünnepét őrizd meg: Hét nap egyél kovásztalant, amint parancsoltam neked, a kalászérés hónapjának idején, mert a kalászérés hónapjában mentél ki Egyiptomból.

34:19  Az anyaméhnek minden megnyitója az enyém és minden barmod, mely hímnek születik, első fajzása az ökörnek és juhnak.

34:20  A szamár első fajzását váltsd meg egy bárányon, ha pedig nem váltod meg, szegd nyakát; fiaid minden elsőszülöttét váltsd meg. És ne jelenjék meg senki színem előtt üresen.

34:21  Hat napon át dolgozzál, a hetedik napon pedig nyugodjál; szántáskor és aratáskor nyugodjál.

34:22  És a hetek ünnepét tartsd meg, a búza zsengéjének aratásakor; a betakarítás ünnepét pedig az év fordulóján.

34:23  Háromszor az évben jelenjék meg minden férfiszemélyed az Úr, az Örökkévaló, Izrael Istenének színe előtt.

34:24  Ha majd elűzök népeket előled és kiterjesztem határodat nem fogja megkívánni senki a te országodat midőn felmész, hogy megjelenjél az Örökkévaló, a te Istened színe előtt háromszor az évben.

34:25  Ne ontsd ki kovászos mellett áldozatom vérét és ne maradjon reggelig a peszáchünnep áldozata.

34:26  Földed zsengéjének elsejét vidd be az Örökkévaló, a te Istened házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.

34:27  És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Írd fel magadnak ezeket a szavakat, mert eme szavak szerint kötöttem szövetséget veled és Izraellel.

34:28  És ott volt az Örökkévalónál negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett és vizet nem ivott. És felírta (az Örökkévaló) a táblákra a szövetség szavait, a tíz igét.

34:29  És volt, midőn Mózes lement a Szináj hegyéről és a bizonyság két táblája Mózes kezében, midőn lement a hegyről, nem tudta Mózes, hogy sugárzott arcának a bőre, midőn beszélt vele (Isten).

34:30  És látta Áron, meg Izrael minden fiai Mózest, hogy íme sugárzott arcának a bőre; és féltek hozzá közeledni.

34:31  De Mózes szólította őket és visszatértek hozzá, Áron és mind a fejedelmek a községben és Mózes beszélt velük.

34:32  Azután pedig odaléptek Izrael minden fiai és ő megparancsolta nekik mindazt, amit beszélt vele az Örökkévaló a Szináj hegyén.

34:33  Midőn végzett Mózes azzal, hogy beszéljen velük, akkor fátyolt tett az arcára.

34:34  Midőn pedig bement Mózes az Örökkévaló színe elé, hogy beszéljen vele, eltávolította a fátyolt, míg ki nem ment; azután kiment és elmondta Izrael fiainak, ami neki parancsoltatott.

34:35  Izrael fiai pedig látták Mózes arcát, hogy sugárzott Mózes arcának a bőre és Mózes visszatette a fátyolt az arcára, amíg nem bement, hogy beszéljen vele.

Chapter 35

35:1  Mózes egybegyűjtötte Izrael fiainak egész községét és mondta nekik: Ezek azok a dolgok, amelyeket parancsolt az Örökkévaló, hogy megtegyétek azokat.

35:2  Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik napon legyen nálatok szentség, szombati nyugalom az Örökkévalónak; mindenki, aki azon munkát végez, ölessék meg.

35:3  Ne gyújtsatok tüzet mind a ti lakóhelyeiteken a szombat napján.

35:4  És szólt Mózes Izrael fiainak egész községéhez, mondván: Ez az, amit az Örökkévaló parancsolt, mondván:

35:5  Vegyetek a magatok köréből ajándékot az Örökkévalónak; mindenki; akit szíve arra ösztönöz, hozza el az Örökkévaló ajándékát: aranyat, ezüstöt, rezet;

35:6  kék bíbort, piros bíbort és karmazsint, meg bisszust és kecskeszőrt;

35:7  pirosra festett kosbőröket, táchásbőröket és sittimfát;

35:8  olajat a világításra, illatszereket a kenetolajhoz és a fűszeres füstölőszerhez;

35:9  sóhám köveket és foglaló köveket az éfód és a melldísz számára.

35:10  És minden bölcsszívű közöttetek jöjjön és készítse el mindazt, amit parancsolt az Örökkévaló:

35:11  A hajlékot, sátorát és takaróját, kapcsait és deszkáit, tolózárait, oszlopait és lábait;

35:12  a ládát és rúdjait, a födelet és a takaró függönyt,

35:13  az asztalt és rúdjait, meg minden edényeit és az (Isten) színe elé való kenyeret;

35:14  a világító lámpást, edényeit és mécseit és a világító olajat;

35:15  a füstölőszer oltárát és rúdjait, a kenetolajat és a fűszeres füstölőszert; meg a bejárat takaróját a hajlék bejáratára;

35:16  az égőáldozat oltárát és a rézrostélyt, mely hozzávaló, rúdjait és minden edényeit; a medencét és talapzatát;

35:17  az udvar függönyeit, oszlopait és lábait, meg az udvar kapujának takaróját;

35:18  a hajlék szögeit, az udvar szögeit és köteleiket

35:19  a szolgálati ruhákat, szolgálatot végezni a szentélyben; a szent ruhákat, Áron, a pap számára és fiainak ruháit, papi szolgálatra.

35:20  És kiment Izrael fiainak egész községe Mózes színe elől.

35:21  És eljött mindenki, akit szíve rávitt és mindenki, akit lelke arra ösztönzött, elhozták az Örökkévaló ajándékát a gyülekezés sátorának munkájához és minden szolgálatához és a szent ruhákhoz.

35:22  Eljöttek pedig a férfiak a nőkkel együtt, mindazok, kiket szíve arra ösztönzött, hoztak csatot, orrkarikát, gyűrűt, karperecet, mindenféle aranyeszközt, és (eljött) mindenki, aki felajánlott arany ajándékot az Örökkévalónak.

35:23  És mindenki, akinél találtatott kék bíbor, piros bíbor és karmazsin, bisszus és kecskeszőr pirosra festett kosbőrök és táchásbőrök, elhozta.

35:24  Mindenki, aki ajándékozott ezüst- és rézajándékot, elhozta az Örökkévaló ajándékát, és mindenki, akinél találtatott sittimfa, a szolgálat bármely munkája számára, elhozta.

35:25  És minden bölcsszívű asszony saját kezeivel font; és elhozták a fonottat, a kék bíbort, a piros bíbort és a karmazsint, meg a bisszust.

35:26  És mind az asszonyok, akiket szívük arra rávett, bölcsességgel fontak kecskeszőrt.

35:27  A fejedelmek pedig hozták a sóhám-köveket és a foglaló köveket az éfódhoz és a melldíszhez;

35:28  meg az illatszert és az olajat, a világításra és a kenetolajhoz, meg a fűszeres füstölőszerhez.

35:29  Minden férfi és nő, akiket szívük arra ösztönzött, hogy hozzanak az egész munka számára, amit parancsolt az Örökkévaló Mózes által, hogy elkészítsék, elhozták Izrael fiai önkéntes ajándékul az Örökkévalónak.

35:30  Mózes pedig mondta Izrael fiainak: Lássátok, névleg szólította az Örökkévaló Becálélt, Uri fiát, Chúr fiát, Júda törzséből;

35:31  és betöltötte őt isteni szellemmel, bölcsességgel, értelemmel és ismerettel minden munkában;

35:32  hogy kigondoljon terveket, hogy elkészítsék aranyban, ezüstben és rézben,

35:33  kőmetszésben a befoglaláshoz és fafaragásban, hogy elkészítsenek minden művészi munkát.

35:34  És tanításra való képességet adott az ő szívébe; ő neki és Oholiovnak, Achiszómoch fiának, Dán törzséből.

35:35  Betöltötte őket a szív bölcsességével, hogy elkészítsék minden munkáját a faragómesternek, a takácsnak és hímzőnek, kék bíborból, piros bíborból, karmazsinból és bisszusból, meg a szövőmesterét, elkészítvén mindenféle munkát és kigondolván terveket.

Chapter 36

36:1  Készítse tehát Becálél és Oholiov, meg minden bölcsszívű férfi, akiknek adott az Örökkévaló bölcsességet és értelmet, hogy tudják elkészíteni minden munkáját a szentség szolgálatának, mind aszerint, amit parancsolt az Örökkévaló.

36:2  És szólította Mózes Becálélt és Oholióvot és mindama bölcs férfit, akinek adott az Örökkévaló bölcsességet a szívébe: mindazt, akit rávitt szíve, hogy közeledjék a munkához, hogy elkészítse azt.

36:3  És elvették Mózes elől mind az ajándékot, melyet hoztak Izrael fiai a szentség szolgálatának munkájához, hogy elkészítsék azt; de még hoztak hozzá önkéntes ajándékot, minden reggel.

36:4  És eljöttek mind a bölcsek, akik elkészítik a szentség egész munkáját, kiki az ő munkájától, melyet ők végeztek,

36:5  és szóltak Mózeshez, mondván: Többet hoz a nép, mint ami kell a feldolgozásra a munkához, melyet parancsolt az Örökkévaló, hogy elkészítsék azt.

36:6  Akkor megparancsolta Mózes és kihirdették a táborban, mondván: Se férfi, se nő, ne készítsenek többé munkát a szentség ajándéka gyanánt. És megszűnt a nép hozni.

36:7  A munkaanyag pedig elég volt mind a munkához, hogy elkészítsék azt és még maradt is.

36:8  Elkészítették mind a bölcsszívűek a munkát végzők között a hajlékot tíz szőnyegből; sodrott bisszusból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból; kerubokkal, takácsmunkával készítette azokat.

36:9  Egy szőnyeg hossza huszonnyolc könyök és szélessége négy könyök, ez egy szőnyeg; egy mértéke volt mind a szőnyegeknek.

36:10  És összefűzött öt szőnyeget egymással, meg öt szőnyeget fűzött össze egymással.

36:11  És készített hurkokat kék bíborból az egyik szőnyeg szélére, az összefűzés végén; így készített a szélső szőnyeg szélére a másik összefűzésnél.

36:12  Ötven hurkot készített az egyik szőnyegre és ötven hurkot készített a szőnyeg szélére, mely a másik összefűzésben volt; átellenben voltak a hurkok, egyik a másikkal.

36:13  És készített ötven aranykapcsot és összefűzte a szőnyegeket egymással, a kapcsokkal; és lett a hajlék eggyé.

36:14  És készített kecskeszőr szőnyegeket sátornak a hajlék felé, tizenegy szőnyeget csinált azokból.

36:15  Egy szőnyeg hossza harminc könyök és négy könyök az egyik szőnyeg szélessége; egy mértéke volt a tizenegy szőnyegnek.

36:16  És összefűzött öt szőnyeget külön és hat szőnyeget külön.

36:17  És készített ötven hurkot ama szőnyeg szélére, mely a szélső volt az összefűzésben és ötven hurkot készített a másik összefűzés szőnyegének szélére.

36:18  És készített rézkapcsokat, ötvenet, hogy összefűzze a sátort, hogy eggyé legyen.

36:19  És készített takarót a sátornak, pirosra festett kosbőrökből és egy táchásbőr takarót legfelül.

36:20  Elkészítette a deszkákat a hajlékhoz sittimfából, egyenesen állókká.

36:21  Tíz könyök a deszka hossza, egy és fél könyök az egyik deszka szélessége.

36:22  Két csapot egy deszkának, hozzáillesztve egyiket a másikhoz; így készített a hajlék minden deszkájának.

36:23  Elkészítette a deszkákat a hajlékhoz, húsz deszkát a déli oldalra dél felé.

36:24  És negyven ezüst lábat készített a húsz deszka alá: két lábat egy deszka alá, két csapjához és két lábat a másik deszka alá, két csapjához.

36:25  A hajlék másik oldalára, észak felé, készített húsz deszkát;

36:26  és negyven ezüst lábukat; két lábat egy deszka alá és két lábat a másik deszka alá.

36:27  A hajlék hátulsó részére, nyugat felé, készített hat deszkát.

36:28  És két deszkát készített a hajlék szögleteinek, a hátulsó részen;

36:29  hogy kettősen voltak alulról és teljesen egybeillők tetején egy karikában; így készített mindkettőnek a két szögleten.

36:30  És volt nyolc deszka és ezüst lábaik, tizenhat láb, két-két láb egy deszka alá.

36:31  És készített sittimfa-tolózárakat, ötöt a hajlék egyik oldalán deszkái számára,

36:32  és öt tolózárt a hajlék másik oldalának deszkái számára, meg öt tolózárt a hajlék deszkái számára, a hátulsó részen, nyugat felé.

36:33  És készítette a középső tolózárt, hogy átfusson a deszkák közepén, egyik végétől a másikig.

36:34  A deszkákat pedig bevonta arannyal, karikáikat pedig készítette aranyból, tartókul a tolózáraknak; és bevonta a tolózárakat arannyal.

36:35  Es készítette a függönyt kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból, takácsmunkával készítette azt, kerubokkal.

36:36  És készített hozzá négy sittimfaoszlopot; bevonta azokat arannyal, horgaik aranyból és öntött nekik négy ezüst lábat.

36:37  És készített takarót a sátor bejáratának, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból, hímző munkával.

36:38  Oszlopait pedig ötöt és horgaikat, és bevonta tetejüket és abroncsaikat arannyal; lába pedig öt volt, rézből.

Chapter 37

37:1  És elkészítette Becálél a ládát sittimfából, két és fél könyök a hossza, egy és fél könyök a szélessége, egy és fél könyök a magassága.

37:2  Bevonta azt tiszta arannyal, belülről és kívülről és csinált rá arany koszorút köröskörül;

37:3  és öntött neki négy arany karikát négy szögletére, és pedig két karikát az egyik oldalára, meg két karikát a másik oldalára.

37:4  Készített sittimfarudakat és bevonta azokat arannyal;

37:5  és beletette a rudakat a karikákba a láda oldalain, hogy vigyék a ládát.

37:6  És készített födelei tiszta aranyból, két és fél könyök a hossza, egy és fél könyök a szélessége.

37:7  Készített két kerubot aranyból; vert munkával készítette azokat, a födélnek két végére.

37:8  Egy kerub a végén innen és egy kerub a végén amonnan; a födélből csinálta a kerubokat a két végén.

37:9  És voltak a kerubok szárnyaikat kiterjesztve fölfelé, befedve szárnyaikkal a födelet, arcuk pedig egymáshoz fordulva; a födél felé voltak a kerubok arcai.

37:10  Elkészítette az asztalt sittimfából, két könyök a hossza, egy könyök a szélessége, egy és fél könyök a magassága.

37:11  És bevonta azt tiszta arannyal és készített rá arany koszorút köröskörül.

37:12  Készített neki keretet, egy tenyérnyit köröskörül és készített arany koszorút a keretére köröskörül.

37:13  És öntött neki négy arany karikát és rátette a karikákat a négy szögletére, amely négy lábánál volt.

37:14  A keret mellett voltak a karikák, tartókul a rudaknak, hogy vigyék az asztalt.

37:15  És készítette a rudakat sittimfából, bevonta azokat arannyal, hogy vigyék az asztalt.

37:16  És elkészítette az edényeket, melyek az asztalon voltak, tálait, csészéit, kannáit és kancsóit, amelyekkel italt áldoznak, tiszta aranyból.

37:17  És elkészítette a lámpást tiszta aranyból, vert munkával készítette a lámpást; szára, ágai, kelyhei, gombjai és virágai belőle voltak,

37:18  És pedig hat ág nyúlt ki oldalaiból: a lámpás három ága az egyik oldalából és a lámpás három ága a másik oldalából.

37:19  Három mandolaforma kehely az egyik ágon, gomb meg virág, és három mandolaforma kehely az egyik ágon, gomb meg virág; így a hat ágnál, melyek kijöttek a lámpásból.

37:20  A lámpáson pedig négy mandolaforma kehely, gombjai meg virágai;

37:21  és pedig egy gomb a két ág alatt belőle és egy gomb, a két ág alatt belőle és egy gomb a két ág alatt belőle; így a hat ágnál, melyek kijöttek belőle.

37:22  Gombjaik és ágaik belőle voltak; az egész; egy darabból verve, tiszta aranyból.

37:23  És elkészítette mécseit, hetet, meg hamvvevőit és serpenyőit, tiszta aranyból.

37:24  Egy kikkár tiszta aranyból készítette azt és minden edényeit.

37:25  És elkészítette a füstölőszer oltárát sittimfából, egy könyök a hossza, egy könyök a szélessége, négyszögű, és két könyök a magassága; belőle voltak szarvai,

37:26  Bevonta azt tiszta arannyal, tetejét és falait, köröskörül, meg szarvait; és készített rá aranykoszorút köröskörül.

37:27  És két arany karikát készített neki koszorúja alatt, két szélére, két oldalára, tartókul a rudaknak, hogy vigyék azt azokon.

37:28  Készítette pedig a rudakat sittimfából és bevonta azokat arannyal.

37:29  Elkészítette a szent kenetolajat és a tiszta fűszeres füstölőszert, kenőcskeverő munkával.

Chapter 38

38:1  Elkészítette az égőáldozat oltárát sittimfából, öt könyök a hossza és öt könyök a szélessége, négyszögű, meg három könyök a magassága.

38:2  És csinálta szarvait négy sarkára, önmagából voltak szarvai; és bevonta azt rézzel:

38:3  És elkészítette az oltár minden edényeit: a fazekakat, a lapátokat, a medencéket, a villákat és serpenyőket: minden edényeit rézből készítette.

38:4  És készített az oltárnak rostélyt, hálómunkával, rézből, párkányzata alatt, az alatt, az aljától feléig érve.

38:5  És öntött négy karikát négy szögletére a rézrostélynak, tartókul a rudaknak.

38:6  Készítette pedig a rudakat sittimfából és bevonta azokat rézzel.

38:7  És beletette a rudakat a karikákba az oltár oldalain, hogy vigyék azt azokon. Üregesen, táblákból készítette azt.

38:8  És elkészítette a medencét rézből és talapzatát rézből, az odasereglő nők tükreiből, akik odasereglettek a gyülekezés sátorának bejáratához.

38:9  És elkészítette az udvart; a déli oldalon az udvar függönyei, sodrott bisszusból, száz könyöknyi.

38:10  Oszlopaik, húsz és lábaik, húsz, rézből az oszlopok horgai és abroncsaik ezüstből.

38:11  És az északi oldalon száz könyöknyi, oszlopait, húsz, és lábaik, húsz, rézből; az oszlopok horgai és abroncsaik ezüstből.

38:12  És a nyugati oldalon ötven könyöknyi függöny, oszlopaik, tíz és lábaik, tíz; az oszlopok horgai; és abroncsaik ezüstből.

38:13  És a napkeleti oldalon ötven könyöknyi.

38:14  Tizenöt könyöknyi függöny az egyik végére oszlopaik, három és lábaik, három;

38:15  és a másik végére innen és amonnan az udvar kapujánál tizenöt rőfnyi függöny, oszlopaik, három és lábaik három.

38:16  Az udvarnak mind a függönyei köröskörül sodrott bisszusból.

38:17  Az oszlopok lábai pedig rézből, az oszlopok horgai és abroncsaik ezüstből, tetejük borítása ezüstből, azok maguk pedig abroncsozva ezüsttel, az udvarnak mind az oszlopai.

38:18  Az udvar kapujának takarója hímző munkával, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból; és pedig húsz könyök a hossza és magassága széltében öt könyök, az udvar függönyeihez mérve.

38:19  Oszlopaik, négy, és lábaik, négy, rézből; horgaik ezüstből, tetejük borítása és abroncsaik ezüstből.

38:20  Mind a szögei a hajléknak és az udvarnak, köröskörül, rézből voltak.

38:21  Ezek felszámolásai a hajléknak, a bizonyság hajlékának, amelyeket megszámláltak Mózes parancsa szerint: a leviták szolgálata, Itámár, Áron, a pap fia által.

38:22  Becálél, Uri fia, Chúr fia, Júda törzséből elkészítette mindazt, amit parancsolt az Örökkévaló Mózesnek;

38:23  és vele együtt Oholiov, Achiszómoch fia, Dán törzséből, faragómester, takács és hímző, kék bíborral, piros bíborral és karmazsinnal, meg bisszussal.

38:24  Mind az arany, mely feldolgoztatott a munkához a szentség minden munkájához: a felajánlott arany volt huszonkilenc kikkár és hétszázharminc sékel, a szentség sékelje szerint.

38:25  A község megszámláltjainak ezüstje pedig száz kikkár, és ezerhétszáz és hetvenöt sékel volt; a szentség sékelje szerint.

38:26  Egy beká fejenként, fél sékel, a szentség sékelje szerint, mindazoktól, akik átmentek a számlálásón; húsz évestől fölfelé a hatszázháromezer és ötszázötventől.

38:27  Volt pedig a száz kikkár ezüst, hogy öntsék a szentség lábait és a függöny lábait, száz láb a száz kikkárból, egy kikkár egy lábra.

38:28  Az ezerhétszáz és hetvenöt (sékelből) pedig készítette az oszlopok horgait bevonta tetejüket és megabroncsozta azokat.

38:29  A felajánlott réz pedig volt hetven kikkár és kétezernégyszáz sékel.

38:30  Abból készítette a gyülekezés sátora bejáratának lábáit, a rézoltárt és a rézrostélyt; mely hozzávaló, meg az oltár minden edényeit;

38:31  és az udvar lábait köröskörül, meg az udvar kapujának lábait; a hajléknak mind a szögeit és az udvarnak mind a szögeit köröskörül.

Chapter 39

39:1  A kék bíborból; a piros bíborból és karmazsinból készítették a szolgálati ruhákat, szolgálatot végezni a szentélyben; és készítették a szent ruhákat Áronnak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

39:2  És készítette az éfódot aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból.

39:3  Kiverték ugyanis az aranylemezeket és vágtak fonalakat, hogy feldolgozzák a kék bíbor közé, a piros bíbor közé és karmazsin közé, meg a bisszus közé, takácsmunkával.

39:4  Vállszalagokat készítettek neki, összefűzőket, a két végén fűzték össze.

39:5  És az átkötéséhez való szorító, mely rajta volt, belőle volt, annak munkája szerint: aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

39:6  És készítették a sóhám-köveket, körülvéve arany kockákkal, pecsétvéséssel vésve Izrael fiainak neveire.

39:7  Rátette azokat az éfód vállszalagjaira, emlékkövekül Izrael fiainak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

39:8  Elkészítette a melldíszt, takácsmunkával, az éfód munkája szerint; aranyból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, meg sodrott bisszusból.

39:9  Négyszögű volt, kettősen csinálták a melldíszt, egy arasz a hossza és egy arasz a szélessége, kettősen.

39:10  És belefoglaltak négy sor követ; egy sor: ódem, pitdó és bórekesz, az első sor.

39:11  A második sor: nófech, száppir és jáhálóm.

39:12  A harmadik sor: lesem, sevó, és áchlómo.

39:13  A negyedik sor: társis, sóhám és josfé; körülvéve arany kockákkal foglalatukban.

39:14  A kövek pedig Izrael fiainak neveire voltak, tizenkettő az ő neveik szerint, pecsétvéséssel, mindegyiknek nevére, a tizenkét törzs szerint.

39:15  És készítettek a melldíszre egymásba öltött láncokat, fonó munkával, tiszta aranyból.

39:16  Készítettek két arany kockát két arany karikát, és tették a két karikát a melldísz két végére.

39:17  És tették a két arany fonatot a két karikába, a melldísz végeire.

39:18  A két fonat két végét pedig tették a két kockába és tették azokat, az éfód vállszalagjaira, előrésze felé.

39:19  És készítettek két arany karikát és rátették a melldísz két végére, azon szélére, mely az éfód oldalán van, befelé.

39:20  És készítettek két arany karikát és rátették azokat az éfód két vállszalagjára, alul, előrésze felé, összefűzése mellett, az éfód szorítója felett.

39:21  És összekötötték a melldíszt karikáinál fogva az éfód karikáihoz kék bíbor zsinórral, hogy az éfód szorítója felett legyen és el ne csússzék a melldísz az éfódról, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

39:22  És elkészítette az éfód köpenyét, szövő munkával, egészen kék bíborból.

39:23  A köpeny nyílása pedig közepében volt, mint a páncéling nyílása, szegélye volt nyílásának köröskörül, hogy el ne szakadjon.

39:24  És készítettek a köpeny széleire gránátalmákat, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, sodrottan.

39:25  És készítettek csengettyűket tiszta aranyból, és tették a csengettyűket a gránátalmák közé, a köpeny széleire; köröskörül, a gránátalmák közé;

39:26  csengettyű és gránátalma; csengettyű és gránátalma a köpeny szélein köröskörül, a szolgálatot végezni, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

39:27  És elkészítették a köntösöket bisszusból, szövő munkával, Áron és fiai számára.

39:28  A süveget bisszusból és a magas díszsüvegeket bisszusból, meg a lennadrágokat sodrott bisszusból;

39:29  és az övet sodrott bisszusból, kék bíborból, piros bíborból és karmazsinból, hímző munkával, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

39:30  Elkészítették a szentség koronájának lemezét, tiszta aranyból és ráírták pecsétvésés írásával: Szent az Örökkévalónak!

39:31  És rátettek kék bíbor zsinórt, hogy rátehessék a süvegre felülről, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

39:32  Így elvégződött a gyülekezés sátorának minden munkája; Izrael fiai pedig cselekedtek mind aszerint; amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, így cselekedtek.

39:33  És elhozták a hajlékot Mózeshez: A sátort és minden edényeit, kapcsait, deszkáit, tolózárait, oszlopait és lábait;

39:34  meg a takarót a pirosra festett kosbőrökből és a takarót a táchásbőrökből és a takaró függönyt;

39:35  a bizonyság ládáját és rúdjait; meg a födelet;

39:36  az asztalt, minden edényeit és az (Isten) színe elé való kenyeret;

39:37  a tiszta aranyból való lámpást, mécseit, az elrendezés mécseit és minden edényeit; meg a világításra való olajat;

39:38  az arany oltárt, a kenetolajat és a fűszeres füstölőszert, meg a sátor bejáratának takaróját;

39:39  a rézoltárt, a rézrostélyt, mely hozzávaló, rúdjait és minden edényeit, a medencét és talapzatát;

39:40  az udvar függönyeit, oszlopait és lábait, takarót az udvar kapujához, köteleit és szögeit, és a hajlék szolgálatához való minden edényeit a gyülekezés sátora számára;

39:41  a szolgálati ruhákat, szolgálatot végezni a szentélyben, a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak ruháit, papi szolgálatra.

39:42  Mind aszerint, amint az. Örökkévaló parancsolta Mózesnek, úgy végezték Izrael fiai az egész munkát.

39:43  Mózes pedig látta az egész munkát és íme elkészítették azt, amint az Örökkévaló parancsolta, úgy készítették; és megáldotta őket Mózes.

Chapter 40

40:1  Az Örökkévaló szólt Mózeshez, mondván:

40:2  Az első hónap napján a hónap elsején állítsd fel a gyülekezés sátorának hajlékát.

40:3  Tedd oda a bizonyság ládáját és borítsd a ládára a függönyt.

40:4  Vidd be az asztalt, rendezd el az ő rendjét; vidd be a lámpást és tedd fel mécseit.

40:5  Tedd az arany oltárt a füstölés számára a bizonyság ládája elé és tedd fel a hajlék bejáratának takaróját.

40:6  És tedd az égőáldozat oltárát a gyülekezés sátora hajlékának bejárata elé.

40:7  Tedd a medencét a gyülekezés sátora és az oltár közé, és tegyél oda vizet.

40:8  És helyezd el az udvart: köröskörül, és tedd fel az udvar kapujának takaróját.

40:9  Tedd a kenetolajat és kend fel a hajlékot és mindazt, ami benne van; szenteld meg azt és minden edényeit, hogy szent legyen.

40:10  És kend fel az égőáldozat oltárát és minden edényeit, szenteld meg az oltárt, hogy legyen az oltár szentek szentje.

40:11  És kend fel a medencét és talapzatát és szenteld meg azt.

40:12  Hagyd közeledni Áront és fiait a gyülekezés sátorának bejáratához, és mosd meg őket vízben.

40:13  Öltöztesd fel Áront a szent ruhákba, kend fel őt, szenteld meg őt, hogy papommá legyen.

40:14  Azután hagyd közeledni fiait és öltöztesd fel őket köntösökbe.

40:15  Kend fel őket, amint fölkented az ő atyjukat, hogy papjaimmá legyenek és legyen, hogy az ő fölkenetésük maradjon nekik örökös papság, nemzedékeiden át.

40:16  És Mózes cselekedett mind aszerint, amint az Örökkévaló parancsolta neki, úgy cselekedett.

40:17  És történt az első hónapban, a második évben, a hónap elsején felállíttatott a hajlék.

40:18  Mózes felállította a hajlékot, letette lábait, rátette a deszkáit, belehelyezte tolózárait és felállította oszlopait.

40:19  Kiterjesztette a sátort a hajlék felé, rátette a sátor takaróját felülről, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

40:20  És vette és beletette a bizonyságot a ládába, rátette a rudakat a ládára és rátette a fedelet a ládára felülről;

40:21  bevitte a ládát a hajlékba, föltette a takaró függönyt és ráborította a bizonyság ládájára, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

40:22  Betette az asztalt a gyülekezés sátorába, a hajék északi oldalára, a függönyön kívül;

40:23  és elrendezte rajta a kenyér rendjét az Örökkévaló színe előtt, amint az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

40:24  Elhelyezte a lámpást a gyülekezés sátorában az asztallal szemben, a hajlék déli oldalára;

40:25  és feltette a mécseket az Örökkévaló színe előtt, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

40:26  Elhelyezte az aranyoltárt a gyülekezés sátorában a függöny előtt,

40:27  és füstölögtetett rajta fűszeres füstölőszert, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

40:28  És föltette a hajlék bejáratának takaróját.

40:29  Az égőáldozat oltárát pedig tette a gyülekezés sátora hajlékának bejáratához, bemutatott rajta égőáldozatot és ételáldozatot, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

40:30  Elhelyezte a medencét a gyülekezés sátora és az oltár közé, és tett oda vizet mosdásra,

40:31  hogy megmossák abból Mózes és Áron meg fiai kezeiket és lábaikat;

40:32  midőn bemennek a gyülekezés sátorába és midőn odalépnek az oltárhoz, mosdjanak meg, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

40:33  És fölállította az udvart a hajlék és az oltár körül és feltette az udvar kapujának takaróját. Így elvégezte Mózes a munkát.

40:34  Akkor befödte a felhő a gyülekezés sátorát és az Örökkévaló dicsősége betöltötte a hajlékot;

40:35  és Mózes nem bírt bemenni a gyülekezés sátorába, mert nyugodott rajta a felhő és az Örökkévaló dicsősége betöltötte a hajlékot.

40:36  Midőn fölemelkedik a felhő a hajlékról, elvonulnak Izrael fiai mind az ő vonulásaik szerint;

40:37  ha pedig nem emelkedik fel a felhő, akkor nem vonulnak el, amely napig fel nem emelkedik.

40:38  Mert az Örökkévaló felhője volt a hajlékon nappal és tűz volt rajta éjjel, Izrael egész házának szeme láttára, mind az ő vonulásaiban.