HunKNB - Sirach

Chapter 1

1:1  Minden bölcsesség az Úrtól, Istentől van, és vele volt mindig, öröktől fogva.

1:2  A tenger fövenyét, az esőcseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?

1:3  Isten mindent megelőző bölcsességét ki tudná megvizsgálni?

1:4  Mindennél előbb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktől fogva van.

1:5  A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktől fogva való parancsok.

1:6  Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?

1:7  Ki előtt tárult fel, ki előtt nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?

1:8  Egy a fölséges, mindenható Teremtő, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.

1:9  Ő teremtette azt a Szentlélek által, ő az, aki látta, számba vette s megmérte,

1:10  és kiöntötte minden művére, minden testre az ő adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik őt.

1:11  Az Úr félelme tisztesség és dicsőség, vígság és örömkoszorú;

1:12  az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.

1:13  Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.

1:14  Isten szeretete tisztes bölcsesség;

1:15  akiknek szeme előtt megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.

1:16  A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívőkkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nőkkel együtt jár, s az igazakban és a hívőkben megnyilvánul.

1:17  Az Úr félelme jámbor tudás,

1:18  a jámborság pedig megőrzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömöt szerez.

1:19  Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végső napjain áldásban részesül.

1:20  A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseiből bőség fakad:

1:21  egész házát megtölti termésével, s a tárházakat kincseivel.

1:22  A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyömölcsöt terem.

1:23  Ő látta azt és megszámlálta, mindkettő Isten ajándéka.

1:24  Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsőségét.

1:25  A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.

1:26  A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bűnösök ellenben utálják a bölcsességet.

1:27  Az Úr félelme kiűzi a bűnt,

1:28  mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.

1:29  A békén tűrő szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;

1:30  okossága egy ideig elrejti gondolatait, később pedig sokak ajka hirdeti okosságát. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak; a bűnös azonban utálja Isten tiszteletét. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked, mivel az igazi bölcsesség és műveltség az Úr félelme, s ami kedves előtte, az a hűség és az alázatosság. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel! Ne légy kétszínű az emberek előtt, és ne kövess el botlást ajkaddal! Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra, hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette, mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.

Chapter 2

2:1  Fiam, ha Istennek szolgálni kívánsz, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra!

2:2  Alázd meg szívedet és légy állhatatos, hajtsd füledet a bölcs igék befogadására; ne légy elhamarkodott a kísértés napján!

2:3  Viseld el, ha Isten késni látszik; ragaszkodj Istenhez és tűrj, hogy végül is gyarapodjon életed!

2:4  Fogadd el mindazt, ami rád ki van szabva, tűrd el, szenvedve bár, és viseld békével megaláztatásodat,

2:5  mert az aranyat és ezüstöt tűzben teszik próbára, a kedves embereket pedig a megaláztatás kemencéjében.

2:6  Bízzál Istenben, ő majd gondodat viseli; remélj benne, akkor egyenes úton járhatsz, maradj félelmében, és öregedjél meg benne!

2:7  Akik félitek az Urat, várjátok irgalmát; el ne pártoljatok tőle, hogy el ne essetek!

2:8  Akik félitek az Urat, higgyetek benne, akkor nem marad el jutalmatok;

2:9  akik félitek az Urat, bízzatok benne, akkor gyönyörűségtekre lesz az ő irgalma;

2:10  akik félitek az Urat, szeressétek őt, akkor szívetek felderül!

2:11  Nézzétek, fiaim, az előbbi nemzedékeket, és véssétek eszetekbe: senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban!

2:12  Volt-e, aki parancsai mellett kitartott, és szégyenben maradt. Volt-e, aki hozzá kiáltott, és ő elnézett fölötte?

2:13  Mert Isten kegyes és irgalmas, megbocsátja a bűnöket a szorongatás napján, és megvéd mindenkit, aki őt igazságban keresi.

2:14  Jaj a megosztott szívnek, a bűnös ajaknak, a gonosz kéznek, a földön két úton járó bűnösnek!

2:15  Jaj a lankadt szívűeknek, akik nem bíznak Istenben! Nem is találnak ezért nála oltalmat!

2:16  Jaj azoknak, akik elvesztették türelmüket, akik elhagyták az egyenes utakat, és gonosz utakra tértek!

2:17  Mitévők lesznek, ha az Úr elkezdi a vizsgálatot?

2:18  Akik félik az Urat, nem engedetlenek szavával szemben, s akik szeretik őt, útjához tartják magukat. Akik félik az Urat, keresik azt, ami neki kedves, s akik szeretik őt, eltelnek törvényével. Akik félik az Urat, elkészítik szívüket, és megalázzák magukat előtte. Akik félik az Urat, megtartják parancsait, és békével tűrnek, amíg rájuk nem tekint, és mondják: »Ha bűnbánatot nem tartunk, az Úr kezébe esünk, és nem az emberek kezébe; Mert amekkora az ő nagysága, akkora az ő irgalma is!«

Chapter 3

3:1  Bölcsesség fiai az igazak gyülekezete; nemzedékük engedelmesség és szeretet.

3:2  Hallgassátok, fiúk, az atyáról szóló törvényt, és szerinte cselekedjetek, hogy üdvösséget leljetek.

3:3  Mert Isten tekintélyt adott az atyának a gyermekek előtt, és megszabta az anya jogát a gyermekekkel szemben.

3:4  Aki szereti Istent, bűneiért engeszteli; tartózkodik tőlük, és mindennapi imája meghallgatásra talál.

3:5  Kincset gyűjt, aki megbecsüli anyját;

3:6  aki tiszteli atyját, örömét leli gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra talál.

3:7  Aki tiszteli atyját, hosszú életű lesz, s aki szót fogad atyjának, felüdíti anyját.

3:8  Aki féli az Urat, tiszteli szüleit; úgy szolgál életadóinak, mint urainak.

3:9  Tettel és szóval, készséges türelemmel tiszteld apádat,

3:10  hogy áldása szálljon rád, és áldása mindvégig megmaradjon.

3:11  Az apa áldása megszilárdítja a gyermekek házát, az anya átka pedig fenekestül felforgatja.

3:12  Ne keresd dicsőségedet apád lenézésében, mert az ő szégyene nem válik becsületedre;

3:13  Az ember becsülete ugyanis apja jó nevétől van, s a meg nem becsült apa szégyene a fiának.

3:14  Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd őt életében!

3:15  Ha meg is fogyatkozik értelmében, légy elnéző iránta, és meg ne vesd őt erőd teljességében! Az apa iránt tanúsított tisztelet ugyanis nem megy feledésbe,

3:16  és anyád hibájáért jóval fizetnek neked:

3:17  a jótett fejében gyarapodsz majd, a szorongatás napján javadra számítják neked, és bűneid elillannak, mint a dér a melegben.

3:18  Mily gonosz hírben áll, aki cserbenhagyja apját, és Istentől megátkozott, aki keseríti anyját!

3:19  Fiam! Végezd dolgaidat alázatosan, akkor emberi dicsőségnél is jobban szeretnek.

3:20  Minél nagyobb vagy, annál inkább alázkodjál mindenben, akkor kegyet találsz Istennél,

3:21  mert egyedül Istennek nagy a hatalma, és őt dicsérik az alázatosak.

3:22  Ami nálad magasabb, azt ne keresd, ami erődet meghaladja, azt ne firtasd! Azzal törődj mindig, amit Isten neked meghagyott, és ne légy kíváncsi többi művére!

3:23  Mert nincs arra szükséged, hogy szemléld azt, ami el van rejtve.

3:24  Ne törd magadat nagyon a felesleges dolgok után, és ne légy kíváncsi többi művére!

3:25  Mert sok olyant jelentett ki neked, ami meghaladja az ember értelmét.

3:26  Sokakat vitt tévedésbe vakmerő kíváncsiságuk, és tartja gonosz képzelődésben elméjüket.

3:27  A dacos szív rosszul jár a végén, s aki kedveli a veszélyt, elvész benne.

3:28  A szív, amely két úton halad, nem ér el sikert; a gonosz szívű megbotlik rajtuk.

3:29  A dacos szívnek sok a szenvedése, s a bűnös ember bűnre bűnt halmoz.

3:30  A dölyfösök gyülekezete számára nincs gyógyulás, mert bűnös sarj vert gyökeret bennük, és nem veszik észre.

3:31  A bölcs szív megérti a bölcsek mondásait, s a figyelmes fül kész örömmel fogadja be a bölcsességet. A bölcs és értelmes szív tartózkodik a bűntől, és előhalad az igazság cselekedeteiben. A víz eloltja a lobogó tüzet, az alamizsna pedig ellenáll a bűnnek. Mert Isten letekint arra, aki irgalmasságot cselekszik, gondja lesz rá a jövőben, hogy botlása idején támaszt találjon.

Chapter 4

4:1  Meg ne vond, fiam, a szegénytől az alamizsnát, és el ne fordítsd szemedet a szűkölködőtől!

4:2  Ne vesd meg az éhezőt, és ne keserítsd a szegényt ínségében;

4:3  ne szomorítsd a szűkölködő szívét, és ne vond meg az adományt attól, aki sínylődik;

4:4  ne utasítsd el a nyomorult kérését, és ne fordítsd el arcodat a nélkülözőtől!

4:5  Ne fordítsd el szemedet a szegénytől haragodban, és ne adj okot arra, hogy a könyörgők hátad mögött megátkozzanak,

4:6  mert meghallgatásra talál annak a könyörgése, aki megátkoz téged lelke keserűségében: meghallgatja őt a Teremtője!

4:7  Kedveltesd meg magad a szegények közösségében, légy alázatos a vének előtt, és hajts fejet az előkelőknek!

4:8  Hallgasd meg a szegényt kelletlenség nélkül; add meg, amivel tartozol, és viszonozd nyájasan köszöntését!

4:9  Mentsd ki az elnyomottat a kevély kezéből, és ne húzódozz attól,

4:10  hogy igazságot szolgáltass! Légy irgalmas az árvákhoz, mintha apjuk volnál, olyan légy anyjukhoz, mint a férj,

4:11  akkor engedelmes fia leszel a Fölségesnek, s ő anyádnál is jobban megkönyörül rajtad!

4:12  A bölcsesség életet lehel fiaiba, oltalmába fogadja azokat, akik keresik, s előttük jár az igazság útján.

4:13  Akik szeretik, az életet szeretik, akik virradatkor keresik, kegyelmet találnak nála.

4:14  Akik megragadják, azoknak élet jut osztályrészül; ahová belép, ott áldásban részesít Isten.

4:15  Akik szolgálnak neki, a Szentnek szolgálnak, akik szeretik őt, azokat Isten is szereti.

4:16  Aki hallgat rá, népek fölött ítélkezik, aki figyel rá, biztonságban lakik.

4:17  Aki bízik benne, el is nyeri, és utóda bizton birtokolja;

4:18  mert kísértően jár el vele, s előbb próbára teszi őt;

4:19  félelembe, rettegésbe ejti és megkísérti, fenyítése sanyarúságával sújtja őt, amíg csak ki nem próbálja gondolkodását, és meg nem bízik benne.

4:20  Szilárddá teszi, egyenes úton vezérli, s eltölti örömmel,

4:21  és felfedi előtte titkait; tárházba gyűjti számára a tudást és az erény ismeretét.

4:22  De ha tévútra tér, elhagyja őt, és ellenségei kezére adja.

4:23  Figyeld, fiam, az idők járását, és kerüld a rosszat!

4:24  Ne átallj igazat mondani életed kedvéért!

4:25  Mert van szégyenkezés, amely bűnre vezet, és van szégyenkezés, amely tiszteletet és kegyelmet szerez.

4:26  Ne keresd javadat önmagad kárára, és ne kövess el hazugságot lelked vesztére!

4:27  Ne restelkedj társad miatt, ha bajba kerül.

4:28  Ne tartsd vissza a beszédet mentésre alkalmas időben és ne rejtsd el bölcsességedet a maga díszében,

4:29  mert a beszédről ismerni fel a bölcsességet, s az okosságot, a belátást és a tudományt az okosnak szaváról, de bizonysága az erényes cselekedetekben van.

4:30  Ne mondj ellent igaz beszédnek sehogy sem, és szégyelld magad oktalan hazugságod miatt!

4:31  Ne restelld bevallani vétkeidet, és senkinek se hódolj be bűnös cselekedetre! Ne szállj szembe a hatalmassal, és ne erőlködj a folyó árjával szemben! Életed árán is küzdj az igazságért; mindhalálig küzdj az igazságért, akkor Isten harcba száll érted ellenségeiddel! Ne légy fürge a nyelveddel, és mihaszna, hanyag a dolgod végzésében! Ne légy házadban olyan, mint az oroszlán: a házbeliek felforgatója, alattvalóid elnyomója! Ne legyen kezed kinyújtva elfogadásra, sem szűkmarkú, amikor adni kellene!

Chapter 5

5:1  Ne bizakodj igaztalan vagyonban, és ne mondd: »Jut nekem elég a megélhetésre!« mert mit sem ér az a megtorlás és kísértés idején.

5:2  Ne kövesd szíved vágyait erőd érzetében,

5:3  és ne mondd: »Be hatalmas vagyok!« vagy: »Bármit is teszek, ki bír velem?« mert Isten kemény bosszút áll.

5:4  Ne mondd: »Vétkeztem, és mi bántódás ért engem?« mert a Magasságbeli hosszantűrő megtorló!

5:5  Ha bocsánatot nyertél is bűnödért, ne légy félelem nélkül, és ne halmozz vétket vétekre;

5:6  ne mondd: »Nagy az Úr irgalma, és megbocsátja bűneim sokaságát«,

5:7  mert könnyen hajlik irgalomra és haragra egyaránt, s a bűnösökre haragja várakozik.

5:8  Ne késlekedj megtérni az Úrhoz, és ne halaszd azt napról napra,

5:9  mert hirtelen eljön haragja, s a bosszú idején elragad téged.

5:10  Ne törd magad igaztalan gazdagság után, mert mit sem ér az a kísértés és megtorlás napján!

5:11  Ne szórj minden szélnek, és ne járj minden úton, mert minden bűnöst a kétféle nyelvről lehet megismerni.

5:12  Légy állhatatos az Úr útján, a helyes belátásodban és a tudásban, akkor nyomon követ a béke és igazság igéje.

5:13  Készséggel hallgasd a szót, hogy megértsd, és helyes választ adj bölcsességgel.

5:14  Ha értesz hozzá, felelj társadnak, ha pedig nem, akkor tartsd kezedet szádon, hogy sületlen beszéden ne érjenek, és meg ne szégyenülj!

5:15  Az okos beszédében becsület és tisztesség van, az oktalan nyelve azonban romlására szolgál.

5:16  Ne mondják rólad, hogy besúgó vagy; ne ess nyelved csapdájába, hogy szégyent ne vallj!

5:17  Mert a tolvajra szégyen vár és bűnhődés, a kétnyelvűre csúfos megbélyegzés, a besúgóra pedig utálat, gyűlölet és gyalázat! Helyesen járj el kicsiben és nagyban egyaránt!

Chapter 6

6:1  Ne légy barátból társad ellensége, mert rossz hírnevet és szégyent arat a gonosz, és minden irigy és kétszínű bűnös.

6:2  Fel ne fuvalkodj lelked gondolatában, mint a bika, hogy erőd ostobaság folytán le ne törjön;

6:3  felfalja leveleidet, tönkreteszi gyümölcsödet, és ott maradsz, mint elszáradt fa a pusztában.

6:4  Mert az alávaló lélek tönkreteszi gazdáját, ellenségei örömére adja, s a gonoszok sorsára juttatja.

6:5  Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél bőven adódik.

6:6  Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezerből csak egy legyen!

6:7  Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar;

6:8  mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyt a szorongatás napján.

6:9  Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyűlölséget, viszályt és szitkot.

6:10  Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján.

6:11  A barát, aki bejáratos, egyenlőnek tartja magát veled, és adja az urat házad népével szemben;

6:12  amelyik azonban szerény előtted és színedet kerüli, azzal egyetértő, jó viszonyban lehetsz.

6:13  Tartsd magadat távol ellenségeidtől, és légy résen barátaiddal szemben!

6:14  A hűséges barát erős menedék, aki ilyenre akad, kincset talál!

6:15  Az igaz barátnak nincsen mása, hűsége értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni!

6:16  A hűséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat.

6:17  Aki féli Istent, jó barátnak is, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is.

6:18  Fiam! Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést, akkor vénségedig eléred a bölcsességet.

6:19  Úgy járulj eléje, mint a szántóvető, akkor várhatod bőséges termését;

6:20  mert egy kevéssé fáradnod kell munkájában, de csakhamar ehetsz is a gyümölcséből.

6:21  Milyen rögös a bölcsesség útja a balga embereknek! Nem marad meg rajta az ostoba.

6:22  Mint a súlyos kő, olyan rajtuk a megpróbáltatás, nem is késnek azt levetni magukról.

6:23  Mert a bölcsesség fegyelme olyan, mint a neve mondja, és nincsen soknak kinyilvánítva; de azoknál, akik megismerték, meg is marad, amíg csak Istent meg nem látják.

6:24  Hallgasd, fiam, és fogadd be az okos útmutatást, és ne vesd meg tanácsomat!

6:25  Illeszd lábadat bilincseibe, és nyakadat igájába;

6:26  hajtsd alá válladat és hordozd, ne und meg gyeplőjét!

6:27  Egész lélekkel járulj eléje, és minden erődből tarts ki útjain;

6:28  fürkéssz utána, és megnyilvánul előtted, ha megragadtad, el ne engedd magadtól!

6:29  Mert végül megnyugvást találsz benne, és gyönyörré válik az számodra.

6:30  Bilincsei erős menedékeddé, szilárd alapoddá lesznek, kötelékei pedig díszes ruháddá,

6:31  mert az élet ékessége van benne, és bilincsei üdvös kötelékek.

6:32  Díszruhának öltheted magadra, és az öröm koronájaként teheted fejedre.

6:33  Ha ügyelsz rám, fiam, tanulsz majd, ha idefigyelsz, bölcs leszel.

6:34  Ha idehajtod füledet, tudást szerzel; ha szívesen hallgatsz, bölcs leszel.

6:35  Szegődj a tapasztalt öregek csoportjához, és kövesd szívesen bölcsességüket, hogy meghallj minden előadást Istenről, és el ne szalaszd a jeles mondásokat.

6:36  Ha okos embert látsz, keresd fel korán, és lábad koptassa ajtaja küszöbét!

6:37  Forgasd elmédben Isten törvényeit, és parancsaira gondolj szüntelen, akkor értelmes szívet ad majd neked, és elnyered a bölcsességet kívánságod szerint.

Chapter 7

7:1  Ne tégy rosszat, akkor téged sem ér semmi rossz,

7:2  kerüld az igaztalanságot, akkor távol marad tőled a baj.

7:3  Fiam! Ne vess gonosz magot igaztalan barázdába, akkor nem aratod azt hétszeresen!

7:4  Ne kérj magadnak az Úrtól uralmat, sem a királytól díszes ülőhelyet!

7:5  Ne tartsd magadat igaznak Isten előtt, mert ő belelát a szívbe, és ne akarj a király mellett okosnak feltűnni.

7:6  Ne kívánj elöljáró lenni, ha nincsen erőd letörni a jogtalanságot, hogy meg ne ijedj a hatalmas képétől, és csorbát ne ejts feddhetetlenségeden.

7:7  Ne véts a város lakossága ellen, és ne elegyedj a nép közé!

7:8  A bűnt megismételni ne kívánd, mert egyért sem maradsz büntetlenül.

7:9  Ne légy csüggeteg lelkű,

7:10  ne restelld az imát és az alamizsnálkodást!

7:11  Ne mondd: »Adományaim sokaságát tekinti Isten, ha áldozok a fölséges Istennek, elfogadja ajándékaim!«

7:12  Ne gúnyolj senkit sem lelke keserűségében, mert van, aki megaláz és felemel: a gondviselő Isten!

7:13  Ne tervezz álnokságot testvéred ellen, de barátod ellen se tégy ilyesmit!

7:14  Ne kívánj hazudni sohasem, mert nem jó azt megszokni.

7:15  Ne fecsegj az előkelők gyülekezetében, és ne szaporítsd a szót imádságodban!

7:16  Ne restelld a fáradságos dolgot, a föld megmunkálását, hisz azt a Magasságbeli rendelte!

7:17  Ne számítsd magad a fegyelmezetlen tömeghez;

7:18  gondolj a haragra, amely nem késik!

7:19  Alázd meg magadat nagyon, mert a bűnös testének fenyítéke tűz és féreg!

7:20  Ne véts barátod ellen, ha késik a fizetéssel, ne vesd meg aranyért drága testvéredet!

7:21  Ne hagyd el az okos és jó asszonyt, akit elnyertél Isten félelmében, mert tisztességének bája aranynál is többet ér.

7:22  Ne bánj rosszul a szolgával, aki híven szolgál, sem a béressel, aki a lelkét is kiteszi!

7:23  Az értelmes szolgát úgy szeresd, mint magadat; ne tagadd meg tőle a felszabadítást, és ne hagyd őt nyomorogni!

7:24  Barmaid vannak? Ügyelj rájuk, és ha megfelelők, tartsd meg őket.

7:25  Fiaid vannak? Neveld meg őket, alakítsd őket gyermekkoruktól fogva!

7:26  Leányaid vannak? Őrizd a testüket, és ne mutass nekik nyájas arcot!

7:27  Add férjhez leányodat, akkor nagy dolgot műveltél, de értelmes férfihez add!

7:28  Ha kedvedre való feleséged van, ne taszítsd el magadtól, de ne bízd magad eltaszított asszonyra. Teljes szívvel

7:29  tiszteld apádat, és meg ne feledkezz anyád fájdalmairól!

7:30  Gondold meg, hogy nem születtél volna nélkülük, úgy fizess nekik, amint ők neked!

7:31  Teljes lelkedből féld az Urat, és tartsd tiszteletben az ő papjait!

7:32  Minden erődből szeresd Alkotódat, és ne hagyd cserben az ő szolgáit!

7:33  Tiszteld Istent teljes lelkedből, és becsüld meg a papokat, szerezz magadnak engesztelést áldozati lapockákkal.

7:34  Add meg nekik a részt, amint az neked elő van írva, a zsengéből és az engesztelő áldozatokból, s a vétségtől tisztítsd meg magadat csekély adománnyal.

7:35  Az áldozati lapockát és a megszentelő áldozatot mutasd be az Úrnak, s a szent zsengéket is!

7:36  A szegénynek nyújtsd a kezedet, hogy tökéletes legyen engesztelésed és áldásod. Kedves az ajándék minden élő szemében, de a halottól se tagadd meg a kegyeletet! Ne hagyd a sírókat vigasz nélkül, és tarts a gyászolókkal! Ne restellj beteget látogatni, ezáltal erősödsz meg a szeretetben! Minden dolgodnál gondolj a végedre, akkor sohasem vétkezel többé!

Chapter 8

8:1  Ne szállj perbe hatalmas emberrel, hogy kezébe ne essél!

8:2  Ne vessz össze gazdaggal, hogy pert ne hozzon fejedre,

8:3  mert sokakat rontott meg arany és ezüst, hozzáfér az még a királyok szívéhez is, és elhajlítja azt az igazságtól.

8:4  Ne vitázz szájaskodóval, és ne rakj fát a tüzére!

8:5  Ne pajtáskodj balgával, hogy rosszat ne mondjon nemzetségedről!

8:6  Ne nézd le a bűnéből megtérő embert, fel ne hányd neki! Fontold meg, hogy mindnyájan büntetést érdemlünk.

8:7  Ne vesd meg az embert öregkorában, hisz van, aki közülünk is megvénül!

8:8  Ne ujjongj ellenséged halálán, hisz tudod, hogy mindannyian meghalunk, és nem akarjuk, hogy rajtunk örüljenek!

8:9  Ne hanyagold el a bölcs öregek szavait, légy otthonos mondásaikban,

8:10  mert tőlük tanulsz bölcsességet és okos tudást, hogy miként szolgálj gáncs nélkül a fejedelmeknek.

8:11  Ne mellőzd az öregek hagyományát, amit ők is apáiktól tanultak,

8:12  mert tőlük tanulsz okosságot, hogy miként felelj szükség esetén.

8:13  Ne gyújtsd meg a bűnösök szenét dorgálás által, hogy meg ne égj bűneik tüzének lángjában!

8:14  Ne állj a gúnyoló útjába, hogy lesbe ne üljön szád elé!

8:15  Ne adj kölcsönt náladnál hatalmasabbnak; ha pedig adtál, vedd úgy, mintha elvesztetted volna!

8:16  Ne vállalj kezességet erődön felül, ha mégis jótálltál, gondolj rá, hogy meg is kell fizetned!

8:17  Ne perelj bíróval, mert úgy ítélkezik, amint jónak látja.

8:18  Ne menj vakmerővel egy úton, hogy rád ne terhelje bajait, mert a saját fejét követi, és balgasága miatt te is tönkremégy!

8:19  Ne szállj vitába indulatos emberrel, és ne menj hirtelen emberrel a pusztába, mert semmibe sem veszi a vérontást, és megöl, amikor nincsen segítség! Ne tanácskozz ostobával, mert csak azt kedveli, ami neki tetszik! Ne tanácskozz idegen előtt, mert nem tudod, mi származik belőle! Ne tárd fel szívedet bárki előtt, nehogy barátságot színleljen előtted, később pedig meg ne szóljon!

Chapter 9

9:1  Ne légy féltékeny szíved asszonyára, hogy rosszat tanulva hitványul ne bánjon veled!

9:2  Ne hagyd uralkodni magadon az asszonyt, hogy hatalmadat ne bitorolja, és meg ne szégyenülj!

9:3  Ne vesd szemedet csapodár nőre, hogy kelepcéjébe ne essél!

9:4  Ne barátkozz táncosnővel és ne hallgasd, hogy el ne veszítsen művészetével!

9:5  Ne vesd szemedet szűzre, hogy szépsége botlásodra ne legyen!

9:6  Ne add oda magadat romlott nőknek semmi áron, hogy el ne veszítsd magadat és örökrészedet!

9:7  Ne tekintgess körül a város utcáin, és ne bolyongj terein!

9:8  Takaros asszonytól fordítsd el arcodat, és ne nézz szépséget, amely nem illet téged!

9:9  Sokan mentek már tönkre asszony szépsége miatt, mert mint a láng, úgy gyúl ki ettől a kívánság.

9:10  Minden nőt, aki parázna személy, eltaposnak, mint a sarat az úton!

9:11  Sokan vesztek el, akik idegen asszony szépségét bámulták, mert mint a láng, úgy éget a beszéde.

9:12  Idegen asszony mellé soha se telepedj, és ne heverj mellette könyökölve,

9:13  ne évődj vele bor mellett, hogy feléje ne hajoljon szíved, és ne zuhanj véresen a verembe!

9:14  Ne hagyd el régi barátodat, mert az új nem ér fel vele.

9:15  Új barát – új bor; amikor ó lett belőle, akkor igyad gyönyörűséggel!

9:16  Ne izgasson a gonosz hírneve és gazdagsága, mert nem tudod, milyen lesz romlása!

9:17  Ne találd kedvedet az igaztalanok önkényében; fontold meg, hogy a gonosz nem marad kegyben mindhalálig.

9:18  Maradj távol az olyantól, akinek hatalma van ölni, akkor nem állsz ki halálos félelmet. Ha mégis eléje járulsz, ne véts semmit, hogy el ne vegye életedet. Tudd, hogy közel vagy a halálhoz, mert kelepcék közepette jársz, és bajthozó fegyverek fölött sétálsz! Erődhöz képest légy óvatos társaddal szemben, s a bölcsekkel és okosakkal tárgyalj; igaz férfiak legyenek asztaltársaid, és Isten félelmében legyen dicsekvésed! Okosan elmélkedj Istenről, és minden beszéded a Fölséges parancsairól szóljon! A művészek kezét alkotásáért, a nép fejedelmét bölcs beszédéért, a vének szavát pedig megfontoltságáért dicsérik. A fecsegő ember réme a városnak, és a nagyzolót gyűlölik beszédéért.

Chapter 10

10:1  A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.

10:2  Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.

10:3  A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.

10:4  Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.

10:5  Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.

10:6  Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!

10:7  Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.

10:8  Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.

10:9  Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,

10:10  Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.

10:11  A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.

10:12  Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.

10:13  Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!

10:14  Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,

10:15  amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.

10:16  Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.

10:17  Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.

10:18  Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.

10:19  Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.

10:20  Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.

10:21  Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.

10:22  Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.

10:23  Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.

10:24  A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.

10:25  Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.

10:26  Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!

10:27  Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.

10:28  Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.

10:29  Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!

10:30  Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.

10:31  Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!

Chapter 11

11:1  Az alantas fejét felemeli bölcsessége, és főemberek között juttat neki helyet.

11:2  Ne dicsérd meg senki fiát szépsége miatt, és meg ne vess senkit sem külsejéért!

11:3  Jelentéktelen a méh a repdesők között, de igen kiváló édesség a terméke.

11:4  Soha se dicsekedj öltözeteddel, és ne bízd el magad megtiszteltetésed napján, mert csak a Magasságbeli művei csodásak, s az ő tettei a dicsők, rejtettek és a láthatatlanok.

11:5  Sokan jutottak alacsony sorból a trónra, s akire ügyet sem vetettek, feltette a koronát.

11:6  Sok magasrangút nyomtak el nagyon, és sok dicsőséges került mások kezébe.

11:7  Ne kárhoztass senkit, mielőtt utána nem jártál, miután érdeklődtél, korholj igazság szerint.

11:8  Ne adj választ, mielőtt meg nem hallgattál, és más beszéde alatt ne szólj közbe.

11:9  Ha a dolog nem illet téged, ne pereskedj, és ne állj oda a bűnösök perénél.

11:10  Fiam! Ne szaporítsd dolgaidat, mert ha így gazdagodsz, nem maradsz vétek nélkül! Ha törtetsz is utána, mégsem éred el, ha jársz is utána, mit sem találsz.

11:11  Van gonosz, aki fárad, siet és töri magát, de annál kevésbé bővelkedik.

11:12  Van olyan, aki lankad és segítségre szorul, igen szűkölködik erőben, és bővelkedik szegénységben,

11:13  de Isten szeme kegyesen tekint rá, és felemeli alacsony helyzetéből, felmagasztalja fejét, úgyhogy sokan elámulnak rajta, és dicsérik Istent.

11:14  Jó- és balsors, élet és halál, szegénység és gazdagság Istentől vannak.

11:15  Bölcsesség, tudomány és törvénytudás Istennél van, őnála van a szeretet és a jók útjai.

11:16  Tévedés és sötétség a bűnösökkel jött a világra, s akik szeretik a rosszat, meg is vénülnek a rosszban.

11:17  Isten adománya megmarad az igazaknál, és vállalkozását mindvégig siker koronázza.

11:18  Van, aki takarékosság útján gazdagodik, és ez a jutalmának osztályrésze.

11:19  Amikor azt mondja: »Nyugalmat találtam magamnak, most pedig magam fogyasztom javaimat!«

11:20  nem tudja, hogy az idő múlik, s a halál közeleg, másoknak hagy mindent, és meghal.

11:21  Maradj hű szövetségedhez, és róla beszélj, parancsaid teljesítésében öregedj meg!

11:22  Ne tarts a bűnösök cselekedeteivel, bízzál Istenben, és maradj helyeden,

11:23  mert könnyű Isten szemében a szegényt egy pillanat alatt gazdaggá tenni.

11:24  Isten áldása az igazat sietve jutalmazza, és haladása rövid óra alatt is gyümölcsöt terem.

11:25  Ne mondd: »Van-e egyéb kívánni valóm?« és: »Mi jó híján vagyok még?«

11:26  Ne mondd: »Van nekem elég!« és: »Miféle baj érhetne ezután?«

11:27  A jó napon ne feledkezz meg a rosszakról, és a rossz napon ne feledkezz meg a jókról!

11:28  Mert könnyű Istennek, hogy kinek-kinek megfizessen útjai szerint a halála napján.

11:29  A rossz óra elfeledteti a nagy élvezetet, s az ember élete végén lesznek cselekedetei nyilvánvalókká.

11:30  Halála előtt senkit se dicsérj, mert a végén lehet az embert megismerni.

11:31  Ne vezess be akárkit a házadba, mert sokfélék a ravasznak fondorlatai;

11:32  hisz amint a romló belek bűzt árasztanak, és mint a fogolymadarat a verembe csalják, a kőszáli kecskét pedig csapdába, éppúgy a dölyfösök szíve is, mint a kém, lesi társa elestét.

11:33  A jót rosszra csavarja el a besúgó, és hibát fog rá kedvelt emberekre.

11:34  Egyetlen szikrából nagy tűz támad, egy ármányos sok vért ont, mert a gonosz ember vér után leselkedik. Óvakodj a vészthozó embertől, mert gonoszat forral, hogy gúny tárgyává ne tegyen téged örök időre. Fogadj be idegent házadba, majd földhöz vág, mint a forgószél, és elidegenít téged a hozzád tartozóktól!

Chapter 12

12:1  Ha jót teszel, nézd meg, kivel teszed, akkor sok köszönet lesz jótetteidben.

12:2  Tégy jót az igazzal, és méltó viszonzásban lesz részed, ha nem tőle, akkor bizonnyal az Úrtól.

12:3  Nem jár jól, aki állhatatos a rosszban, és alamizsnát nem ad, mert a Magasságbeli is gyűlöli a bűnösöket, de megkönyörül a bűnbánókon.

12:4  Adj az irgalmasnak, de ne karold fel a bűnöst. Ő majd bosszút áll a gonoszokon és a bűnösökön, s elteszi őket a megtorlás napjára.

12:5  Adj a jónak, de ne fogadd be a bűnöst,

12:6  tégy jót az alázatossal, de ne adj az istentelennek; ne engedd, hogy kenyeret adjanak neki, hogy ne legyen ezáltal erősebb tenálad,

12:7  különben kétszeres rossz ér téged mindazon jó fejében, amit vele tettél, mert a Magasságbeli is gyűlöli a bűnösöket, és bosszút áll az istenteleneken.

12:8  Nem ismerni fel a barátot a szerencsében, de nem marad az ellenség elrejtve a balsorsban!

12:9  Amikor az ember jól van, szomorkodnak ellenségei, de amikor bajban van, akkor látszik meg, ki a jó barát!

12:10  Ne bízzál ellenségedben sohasem, mert, mint a réz, úgy rozsdásodik gonoszsága.

12:11  Még ha görnyedne is alázkodva, akkor is vigyázz és őrizkedj tőle!

12:12  Ne engedd, hogy melléd álljon, és ne ültesd jobbodra, hogy helyedre ne tolakodjék és székedre ne törjön, te pedig későn értsd meg szavamat, és gyötrődj beszédemen!

12:13  Sajnálja-e valaki a bűvészt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik fenevadak közelébe mennek? Így jár, aki gonosz emberhez szegődik, és annak bűneibe gabalyodik;

12:14  ideig-óráig veled marad, de ha meginogsz, nem tart ki melletted.

12:15  Ajakával édes hozzád az ellenség, de szívében fondorkodik, hogy verembe döntsön.

12:16  Könnyet ont szeméből az ellenség, de ha alkalmat talál, nem győz jóllakni vérrel!

12:17  Ha balsors ér, ott találod elsőnek,

12:18  könnyet ont szeméből az ellenség, adja a segítőt, és belédöf sarkadba. Csóválja fejét, összecsapja kezét, mindenfélét suttog s elfintorítja arcát.

Chapter 13

13:1  Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.

13:2  Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegődj társul nálad vagyonosabbhoz.

13:3  Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütődnek, ez az, ami eltörik!

13:4  A gazdag erőszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.

13:5  Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.

13:6  Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.

13:7  Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«

13:8  Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig később meglát, elmegy melletted, és fejét ingatja fölötted.

13:9  Alázd meg magad Isten előtt, és várd meg az ő kezét.

13:10  Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!

13:11  Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!

13:12  Ha előkelőbb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.

13:13  Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tőle, hogy el ne felejtsenek.

13:14  Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja tőled titkaidat.

13:15  Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, és nem kímél meg bántalmazástól, bilincstől.

13:16  Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.

13:17  Amikor pedig hallod őt, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!

13:18  Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!

13:19  Minden élőlény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;

13:20  minden élőlény a hozzá hasonlóhoz szegődik, az ember is a maga fajtájával társuljon.

13:21  Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bűnössel.

13:22  Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?

13:23  Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legelője a szegény.

13:24  Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyűlöletes a szegény.

13:25  Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerősei is eltaszítják.

13:26  A megcsalt gazdagnak sok védője támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhőkig magasztalják. Ha a szegény beszél, azt kérdik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bűn a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.

Chapter 14

14:1  Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bűn miatt!

14:2  Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.

14:3  A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?

14:4  Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt; vagyonában idegen dúskál majd.

14:5  Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!

14:6  Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, galádsága bérét magával hordozza!

14:7  Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégis csak elárulja galádságát.

14:8  Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.

14:9  A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.

14:10  A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szűkölködik és bánkódik asztalánál.

14:11  Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!

14:12  Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!

14:13  Tégy jót barátoddal még halálod előtt, erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!

14:14  Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!

14:15  Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!

14:16  Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!

14:17  Halálod előtt cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.

14:18  Minden test elfonnyad, mint a fű, mint a fakadó levél a zöldellő fán:

14:19  az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérből való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.

14:20  Minden romlandó alkotás tönkremegy végül, és alkotója nyomon követi;

14:21  de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.

14:22  Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését;

14:23  aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereső, és megmarad útjain;

14:24  aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,

14:25  aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erősíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában;

14:26  aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;

14:27  aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől, és oltalmában megpihen.

Chapter 15

15:1  Aki Istent féli, jót cselekszik, s aki kitart az igazság mellett, elnyeri azt.

15:2  Az pedig eléje megy, mint tisztes anya, mint szűz menyasszony fogadja őt;

15:3  táplálja őt az élet és értelem kenyerével, s itatja az üdvös bölcsesség vizével; támaszra talál benne, és meg nem inog,

15:4  megtartja őt, és meg nem szégyenül, felmagasztalja őt a társai előtt.

15:5  Megnyitja száját a gyülekezet körében, betölti őt a bölcsesség és értelem lelkével, s a dicsőség ruháját adja rá.

15:6  Elárasztja örömmel és ujjongással, s örök hírnevet juttat neki.

15:7  Nem nyerik el azt a balga emberek, az okosak azonban megtalálják; nem látják meg azt az ostoba emberek, mert távol áll az gőgtől és csalárdságtól.

15:8  A hazug férfiak nem gondolnak vele, az igazmondó férfiak azonban nála találhatók, és sikerben van részük Isten látogatásáig.

15:9  Nem illik a dicséret a bűnös szájába,

15:10  mert a bölcsesség Istentől származik. Isten dicsérete ugyanis a bölcshöz illik, s a hívő szája van tele azzal, mert az Úr megadja azt neki.

15:11  Ne mondd: »Isten tartja távol!«, ne tégy olyasmit, amit ő gyűlöl.

15:12  Ne mondd: »Ő vitt engem tévedésbe!«, mert nincs neki szüksége a gonosz emberekre.

15:13  Gyűlöli az Úr a tévelygés minden undokságát, de azok előtt sem kedves az, akik félik őt.

15:14  Megteremtette Isten az embert kezdetben, és őt saját belátására bízta:

15:15  adta még ezenfelül parancsait és törvényeit.

15:16  Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a hűséget, amely előtte kedves.

15:17  Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet!

15:18  Élet és halál, jó és rossz van az ember előtt, s azt kapja, ami kedvére van.

15:19  Mert nagy az Isten bölcsessége, erős a hatalma, és lát mindent szüntelen.

15:20  Az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt, és számon tartja az ember minden cselekedetét. Senkinek sem hagyta meg, hogy gonoszul cselekedjen, és senkinek sem engedi meg, hogy vétkezzen. Nem kívánja hitetlen és haszontalan gyermekek nagy számát.

Chapter 16

16:1  Ne örülj a gyermekeknek, ha istentelenek! Legyenek bár számosan, ne ujjongj miattuk, ha nincs bennük Isten félelme.

16:2  Ne bízzál életükben, és ne számíts munkájukra,

16:3  mert többet ér egy istenfélő fiú ezer gonosznál,

16:4  és jobb meghalni gyermek nélkül, mint istentelen gyermekeket hátrahagyni.

16:5  Egyetlen értelmes akár egy várost benépesít, de a törvényszegő nemzetség elpusztul.

16:6  Sok hasonlót látott már szemem, és ezeknél is különbeket hallott a fülem:

16:7  tűz gyúlt ki a bűnösök gyülekezetében, s az engedetlen nép fölött harag lángja lobogott.

16:8  Nem nyertek bocsánatot bűneikért a régi óriások, elvesztek, mert bíztak erejükben.

16:9  Nem kegyelmezett meg Lót lakótársainak, mert megutálta őket beszédük gőgösségéért,

16:10  és nem kegyelmezett annak a népnek, amelyet teljesen kiirtásra szánt, mert bűneivel dicsekedett,

16:11  de éppoly kevéssé a hatszázezernyi gyalognépnek, akik sorjában pusztultak szívük keménysége miatt. Hát még ha olyan lenne nyakas, aki egyedül áll! Csoda lenne, ha büntetlenül maradna!

16:12  Mert van nála irgalom is, harag is, meg lehet őt kérlelni, de ki is önti haragját;

16:13  amennyire irgalmas ő, annyira fenyít is, és az embert tettei szerint ítéli.

16:14  A bűnös nem menekszik meg zsákmányával, és aki irgalmasságot cselekszik, nem csalódik reményében.

16:15  Minden jótett helyet biztosít mindenkinek cselekedetei érdeme szerint, úgy, amint okosságban járt és kelt.

16:16  Ne mondd: »Rejtve vagyok Isten elől, és ki törődik velem a magasságban?

16:17  A sok nép közt meg sem ismernek engem, mit is számítok a mérhetetlen teremtésben!«

16:18  Íme, az ég és az egek ege, az óceán, az egész föld, és ami azokban van, megrendül, ha ő odanéz!

16:19  A hegyek mind, a dombok és a földkerekség alapjai remegve megrázkódnak, ha Isten rájuk tekint,

16:20  a szív azonban érzéketlen marad, pedig ő belelát minden szívbe!

16:21  Ki érti meg az ő útjait, és a vihart, amelyet emberi szem sem lát?

16:22  Mert legtöbb műve rejtekben van, és ad-e hírt valaki igaz cselekedeteiről? Vagy ki tudja kivárni azokat? Mert messze van a szövetsége egyesektől, és a végén lesz csak a számonkérés mindenkitől.

16:23  Akinek fogyatékos a belátása, balgaságot gondol, s az oktalan, tévelygő ember dőreséget állít magában.

16:24  Hallgass rám, fiam! Tanulj bölcs okosságot, és figyelj szívedben beszédemre!

16:25  Megfontoltan adom elő a tanítást, és szerényen terjesztem elő a tudást. Ügyelj szívedben szavaimra, mert megfontolt lélekkel beszélek az erőkről, amelyeket Isten kezdettől fogva helyezett műveibe, és igazságban hirdetem tudományát.

16:26  Isten terve szerint állnak fenn művei kezdettől fogva, már alkotásuk idején kijelölte feladataikat, és működésük körét fajtájuk szerint.

16:27  Elrendezte tevékenységüket örök időkre: nem éheznek és el nem fáradnak, nem hagynak fel munkájukkal.

16:28  Egyik sem torzsalkodik társával,

16:29  és soha át nem hágják törvényét!

16:30  Letekintett ezután Isten a földre, és betöltötte javaival, benépesítette színét mindenfajta élővel, amelyek újra visszatérnek a földbe.

Chapter 17

17:1  Isten az embert földből teremtette, a maga képére alkotta,

17:2  és úgy rendelte, hogy ismét azzá változzék. Felruházta őt a magáéhoz hasonló erővel,

17:3  meghatározta napjai számát és idejét, s uralmat adott neki minden fölött a földön.

17:4  Félelmetessé tette őt minden élő előtt, hogy uralkodjék az állatokon és a madarakon.

17:5  Hozzá hasonló segítőt teremtett belőle, és adott nekik megfontolást és nyelvet, szemet és fület, szívet adott nekik a gondolkodásra, és betöltötte őket bölcs okossággal.

17:6  A szellem tudásával látta el őket, értelemmel töltötte be szívüket, és megmutatta nekik, mi a rossz és mi a jó.

17:7  Szemét a szívükbe helyezte, hogy megmutassa nekik művei nagyságát,

17:8  ők pedig magasztalják a szent nevet, dicsekedjenek csodáival, és beszéljék el művei nagyságát.

17:9  Ezenfelül tudást adott nekik, s az élet törvényét adta nekik örökrészül.

17:10  Örök szövetségre lépett velük, kijelentette nekik a jogot és az ő törvényeit.

17:11  Látta szemük az ő dicső fenségét, és hallgatta fülük az ő fölséges hangját. Azt mondta nekik: »Óvjátok magatokat minden gonosztól!«

17:12  És parancsokat adott nekik, mindenkinek a társára nézve.

17:13  Útjaik előtte vannak mindenkor, és nincsenek elrejtve szeme elől.

17:14  Fejedelmet rendelt minden nép fölé,

17:15  de Izrael az Úrnak lett nyilvánvaló örökrésze.

17:16  Minden tettük úgy áll Isten színe előtt, mint a nap, és szeme folyton útjaikat nézi.

17:17  Nincsenek elrejtve bűnös szövetségeik, és minden bűnük az Úr előtt van.

17:18  Olyan előtte a férfi alamizsnája, mint a pecsétgyűrű, s úgy őrzi az ember jótettét, mint a szeme fényét.

17:19  Később pedig felkel és jutalmat oszt mindegyiküknek a fejére, és van, akit elvisz a föld mélyébe.

17:20  A bűnbánóknak azonban utat ad az igazsághoz; bátorítja a csüggedőket, s az igazság sorsát rendeli nekik.

17:21  Térj az Úrhoz, és hagyd el bűneidet,

17:22  könyörögj az Úr színe előtt, és kisebbítsd a botlást!

17:23  Térj az Úrhoz, hagyj fel törvénysértéseddel, és gyűlöld mindenek fölött az utálatosságot!

17:24  Ismerd meg Isten törvényét és parancsait, légy állandó megszabott hivatásodban: a fölséges Isten imádásában;

17:25  tarts a szent nemzetséggel, azokkal, akik élnek és magasztalják Istent!

17:26  Ne légy megrögzött az istentelenek tévedésében! Halálod előtt mondj dicséretet, mert a halott számára a dicséret semmivé foszlik.

17:27  Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsőítsd és magasztald Istent, és dicsekedj az ő irgalmasságával!

17:28  Mily nagy az Úrnak irgalmassága, és irgalma azokhoz, akik hozzá térnek!

17:29  Mert nem lehet meg minden az emberekben, hisz az ember fia nem halhatatlan, és hiú gonoszságban tetszeleg.

17:30  Mi fényesebb a napnál? S az mégis elsötétül! Van-e haszontalanabb, mint amit hús és vér kigondol? De el is veszi büntetését!

17:31  Ügyel ő még a magas mennynek seregére is, az emberek pedig mindannyian csak por és hamu!

Chapter 18

18:1  Aki örökké él, az teremtett mindent egyaránt. Egyedül Isten az igaz, aki győzhetetlen király marad örökké.

18:2  Ki győzi elbeszélni az ő műveit,

18:3  és ki vizsgálja át nagy alkotásait?

18:4  Ki tudná kifejezni hatalma nagyságát, és ezenfelül még ki írná le az ő irgalmasságát?

18:5  Nem lehet elvenni belőle, sem hozzátenni, sem kifürkészni Isten nagy csodáit!

18:6  Amikor bevégzi az ember, akkor kezdi csak, és amikor abbahagyja, zavarba jön.

18:7  Mi az ember, és mi a haszna, mi jó és mi rossz őbenne?

18:8  Az ember napjainak száma, ha sokra megy, száz esztendő: mint a csepp a tenger vizéhez mérve, mint a porszem a homokban, olyan csekélyek esztendei az örökkévalóság mellett.

18:9  Ezért van Isten türelemmel hozzájuk, és árasztja rájuk irgalmát,

18:10  látja, hogy rossz az, amire szívük várakozik, és tudja, hogy sivár az enyészetük,

18:11  ezért öregbítette irgalmát irányukban, és mutatta meg nekik a helyes utat.

18:12  Az ember a testvére iránt van részvéttel, Isten irgalma azonban kiterjed minden élőlényre.

18:13  Ő megkönyörül, tanítja és oktatja őket, mint a pásztor a nyáját.

18:14  Megkönyörül azon, aki elfogadja kegyes intelmeit, és sietve teljesíti törvényeit.

18:15  Fiam! Ne toldd meg a jótettet szemrehányással, és ne fűzz bántó, rossz szót semmilyen adományodhoz.

18:16  Nemde a harmat enyhíti a hőséget!? Így a szép szó jobb még az ajándéknál is.

18:17  Nem ér-e többet a szép szó a jó adománynál? De a jótékony ember mindegyikkel szolgál.

18:18  A balga kemény szemrehányást tesz, s az irigynek adományától kicsordul az ember szeme.

18:19  Ítélet előtt keress magadnak igazolást, és mielőtt szólnál, tanulj!

18:20  Még a betegség előtt ápold magadat, és ítélet előtt vizsgáld meg magadat, akkor engesztelést találsz Isten színe előtt.

18:21  Betegség előtt alázd meg magadat, és betegség alatt mutass megtérést!

18:22  Ne tartsd vissza magad az állandó imádságtól, és ne restelld mindhalálig keresni az igazulást, mert Isten jutalma örökre megmarad.

18:23  Ima előtt készítsd elő lelkedet, és ne légy olyan, mint az ember, aki kísérti Istent.

18:24  Gondolj a végnap haragjára, a megtorlás idejére, amikor Isten elfordítja arcát!

18:25  Gondolj a nélkülözésre a bőség idején, s a szegénység nyomorára a gazdagság napján!

18:26  Reggeltől estig változik az időjárás, gyorsan történik mindez Isten szeme előtt.

18:27  A bölcs ember óvatos mindenben, s a bűnök napjain őrizkedik a restségtől.

18:28  Minden értelmes elsajátítja a bölcsességet, és magasztalja azt, aki elérte.

18:29  Akik jártasak a mondásokban, maguk is bölcsen cselekszenek, értenek ahhoz, mi igaz és helyes, és mint az esőt, ontják a mondásokat és döntéseket.

18:30  Ne indulj vágyaid után, és tartsd vissza magadat kívánságodtól;

18:31  ha engedsz lelked vágyainak, kárörömmel néznek ellenségeid.

18:32  Ne gyönyörködj izgalmakban, legyenek bár csekélyek, mert élvezetük szokássá válik.

18:33  Ne tedd magadat koldussá kölcsönpénzből adott lakomákkal, amikor semmi sincs erszényedben, mert így megunod még életedet!

Chapter 19

19:1  A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.

19:2  Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat.

19:3  Aki buja nőkkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettentő példa lesz, s elveszik lelkét az élők közül.

19:4  Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.

19:5  Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.

19:6  Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.

19:7  Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged.

19:8  Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt!

19:9  Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled, a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl, s ilyen marad irányodban mindenkor.

19:10  Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta.

19:11  Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.

19:12  Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében.

19:13  Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé!

19:14  Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!

19:15  Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom,

19:16  és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.

19:17  Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél,

19:18  és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelme van benne: minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.

19:19  Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bűnösök fortélya.

19:20  Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyű, aki gonoszság híján van.

19:21  Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő, mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.

19:22  Van vakmerő ravaszság, amely bűnös,

19:23  és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútul megalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel.

19:24  Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná, amiről nem akar tudni.

19:25  Ha erő híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.

19:26  Külsejéről lehet az embert megismerni, és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat.

19:27  A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak.

19:28  Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem állja meg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs.

Chapter 20

20:1  A neheztelésnél mennyivel jobb kérdőre vonni, akkor a beismerőt megkímélik a károsodástól.

20:2  Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétől,

20:3  így tesz, aki erőszakkal akarja érvényesíteni igazát.

20:4  Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bűnt.

20:5  Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.

20:6  Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas időt.

20:7  A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát időhöz.

20:8  Önmaga ellen vét a sokbeszédű, s a jogtalanul követelődzőt meggyűlölik.

20:9  Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!

20:10  Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!

20:11  Van megalázás, amely dicsőségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.

20:12  Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!

20:13  A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.

20:14  Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétannyit.

20:15  Keveset ad és sokat kifogásol, tűz tör elő, ha kinyitja száját.

20:16  Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!

20:17  »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«

20:18  Akik kenyerét eszik, hamis nyelvűek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!

20:19  Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.

20:20  A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.

20:21  A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.

20:22  Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kellő időben.

20:23  Van, akit szegénysége visszatart a bűntől, de nyugalmában ösztönzést kap arra.

20:24  Van olyan, aki tönkremegy restelkedésből, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.

20:25  Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenből, és szükségtelenül ellenségévé teszi.

20:26  Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!

20:27  A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettőnek romlás az örökrésze.

20:28  A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.

20:29  Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok előtt.

20:30  Aki megműveli földjét, magas asztagot rak terméséből, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok előtt, megmenekül az igaztalanságtól.

20:31  Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.

20:32  Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettőnek? Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.

Chapter 21

21:1  Vétkeztél, fiam? Ne tedd még egyszer, és előbbi bűneid miatt is imádkozz, hogy megbocsássák neked.

21:2  Fuss a bűntől, mint a kígyó színétől, mert ha közel mész hozzá, hatalmába kerít.

21:3  Foga mint az oroszlán foga, megöli az emberek lelkét.

21:4  Minden törvényszegés mint a kétélű pallos: csapására nincsen orvosság.

21:5  Az erőszak és az igaztalanság felemészti a vagyont, s a túl gazdag házat tönkreteszi a kevélység, így pusztul el a dölyfös vagyona!

21:6  Eljut a könyörgés a szegény szájából Isten füléhez, és sietve megjön számára az ítélet.

21:7  Aki gyűlöli a feddést, a bűnös nyomán jár, de aki féli Istent, az magába száll.

21:8  Már messziről megismerni a vakmerő szájhőst, és kisiklását észreveszi az okos.

21:9  Aki más költségén építi házát, olyan, mint aki télen gyűjti köveit.

21:10  A bűnösök társasága kóc-csomó, és végezetük tűzláng!

21:11  A bűnösök útja kővel van egyengetve, de a végén alvilág van, sötétség és bűnhődés.

21:12  Aki megtartja a törvényt, úrrá lesz érzékein,

21:13  az istenfélelem betetőzése pedig bölcsesség és okosság.

21:14  Nem lehet azt megnevelni, aki nem okos a jóban!

21:15  Van okosság, amely bővelkedik gonoszságban, de nincs valódi értelmesség, ahol keserűség van!

21:16  A bölcs tudása növekszik, mint az árvíz, és tanácsa, mint az élővíz forrása, el nem apad.

21:17  A balga szíve törött edény, nem tart meg semmiféle bölcsességet.

21:18  Bármi okos szót halljon az értelmes, dicséri azt, sőt ráadással szolgál; a feslett is hallja, de nincs az ínyére, azért a háta mögé hajítja.

21:19  Olyan a balga beszéde, mint a teher az úton, az okos ajkán azonban kedvesség van.

21:20  Lesik az okos száját az összejövetelen, és szavait szívükre veszik.

21:21  Olyan a bölcsesség a balgának, mint az elpusztult ház, s az oktalan tudománya értelmetlen locsogás.

21:22  A fegyelem a balgának béklyó a lábán, bilincs a jobb kezén.

21:23  Fennhangon röhög a balga, az okos ember pedig alig hogy mosolyog.

21:24  Arany ékszer az okosnak a fegyelem, karkötő a jobb karon.

21:25  A balga könnyen teszi be lábát társának házába, a tapasztalt ember pedig elfogódott a hatalmas színe előtt.

21:26  Ablakon át nézeget a balga a házba, a művelt férfi pedig kívül marad állva.

21:27  Neveletlenség, ha az ember ajtónál hallgatódzik, feszélyezi az okos embert ez a csúfság.

21:28  Oktalanságot beszél a balgák ajka, az okosok pedig mérlegre teszik szavaikat. Szájukon hordozzák a balgák szívüket, az okosok szája pedig szívükben van. Amikor az istentelen az ördögöt átkozza, önmaga ellen szór átkot. Önmagát mocskolja a besúgó, és gyűlöltté válik mindenki előtt; meggyűlölik azt is, aki vele tart, a hallgatag és okos pedig tiszteletet arat.

Chapter 22

22:1  Sáros kővel dobálják meg a lustát, és gyalázatosságáról beszél mindenki.

22:2  Marhatrágyával dobálják meg a lustát, s aki hozzáér, rázza a kezét.

22:3  A neveletlen fiú szégyene apjának, a leány pedig gyalázata.

22:4  Az okos leány vagyon a férje számára, a gyalázatos pedig becstelenséget hoz apjára.

22:5  Az arcátlan leány szégyent hoz apjára s férjére, nem nézik ugyan le az istentelenek, de ők ketten joggal becsmérlik.

22:6  Mint a zene a gyász idején, olyan a nem helyén való beszéd, de a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

22:7  Aki balgát oktat, mintha enyvvel ragasztana cserepet;

22:8  aki olyannak beszél, aki oda sem hallgat, mintha alvót keltene fel mély álomból.

22:9  Alvóval beszél, aki balgának hirdet bölcsességet, a beszéd végén azt kérdezi: »Hogy is volt?«

22:10  Sirasd a halottat, mert kialudt a világossága, a balgát is sirasd, mert elfogyott az értelme!

22:11  Csak kevéssé sirasd a halottat, hisz nyugovóra tért,

22:12  a mihaszna balga élete azonban a halálnál is rosszabb.

22:13  Hét napig tart a gyász a halottért, a balgáért és istentelenért pedig életük minden napján!

22:14  Ne beszélj sokat a balgával, és ne járj az ostobával!

22:15  Óvakodj tőle, hogy terhedre ne legyen, és be ne szennyezd magad a bűnével!

22:16  Kerüld el őt, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodsz ostobasága miatt.

22:17  Mi nehezebb az ólomnál? És mi egyéb a neve, mint: balga!

22:18  Könnyebb elviselni a homok-, só- és vasterhet, mint az oktalan, balga, istentelen embert!

22:19  A ház falába illesztett fagerendák széjjel nem válnak, ilyen a szív is, amely bölcs megfontolásra támaszkodik:

22:20  sohasem csüggeszti el a félelem az okos elméjét.

22:21  Amint a karók magas helyen s a terméskövek habarcs nélkül a szél rohamát meg nem állják,

22:22  úgy a szív sem szállhat szembe a félelem támadásával, ha balga töprengéstől csügged.

22:23  Mint a szív sem remeg soha, csak ha balga töprengéstől csügged, úgy az sem, aki Isten parancsai mellett tart ki állandóan.

22:24  Könnyet csal ki, aki megböki a szemet; aki pedig beledöf a szívbe, érzékenységet ébreszt.

22:25  Aki követ hajít madárra, elriasztja azt; úgy aki gyalázza barátját, felbontja a barátságot.

22:26  Ha kardot rántottál is barátodra, ne ess kétségbe, mert van még út visszafelé! Barátod ellen,

22:27  ha sajnálni való szóra nyitottad szádat, ne félj, mert még ki lehet azt egyenlíteni, kivéve a szidalmat, a gyalázkodást, a dölyföt, a titok elárulását és az álnok csapást, mert mindezek után távozik a barát! Szerezd meg barátod hűségét, amikor még szegény, hogy majd javainak is örvendhess. Tarts ki mellette híven szorongatása idején, hogy örökségében is részed legyen. A tűz előtt kályhaszag és füst száll, úgy előzik meg a vérontást is átkok, szitkok és fenyegetések. Nem szégyellem menteni barátomat, nem rejtőzöm el színe elől, és tűröm, ha baj ér általa engem. Mind, aki hallja, óvakodik majd tőle. Bár lenne őre számnak, és jól záró pecsétje ajkaimnak, hogy el ne essem miattuk, és vesztemre ne legyen nyelvem!

Chapter 23

23:1  Uram! Atyám, és életem Ura! Ne hagyj engem kényükre- kedvükre, és ne engedd, hogy elessem miattuk.

23:2  Bárcsak ostort tartanának készen elmémnek, bölcs fenyítéket szívemnek, hogy ne kíméljenek engem tévedéseik miatt, s el ne nézzék botlásaikat,

23:3  hogy meg ne sokasodjanak tévedéseim, el ne szaporodjanak vétkeim, és meg ne gyarapodjanak bűneim; hogy le ne roskadjak ellenfeleim láttán, és örömét ne lelje rajtam ellenségem!

23:4  Uram! Atyám, és életem Istene! Ne hagyj engem ajkam önkényére!

23:5  Ne adj nekem fennhéjázó szemet, tarts távol tőlem minden mohóságot!

23:6  Távoztasd tőlem a test kívánságát, ne vegyen erőt rajtam a fajtalan vágy, és ne engedj át a szemérmetlen és dőre léleknek!

23:7  Hallgassátok, fiaim, a tanítást a szájról! Aki ehhez tartja magát, nem megy tönkre ajka miatt, és nem bukik el a legrútabb tettek által.

23:8  Hiúsága folytán esik csapdába a bűnös, és miatta botlik a kevély és gyalázkodó.

23:9  Ne szokja meg szád az esküvést, mert sok botlás következik ezáltal.

23:10  Ne vedd szádba Isten nevét szüntelen, és a Szentnek nevét ne keverd beszédedbe, mert nem maradsz ezek miatt büntetlenül.

23:11  Mint a szolga, akit folyton kérdőre vonnak, s a kék foltok nem hiányoznak róla, úgy mindaz, aki esküdözik és a Nevet száján hordozza, soha nem tisztul meg a bűntől.

23:12  A férfi, aki sokat esküdözik, eltelik törvényszegéssel, s a csapás el nem távozik házától.

23:13  Ha esküszegő, a bűne rajta van, ha föl sem veszi, kétszeresen vétkezik.

23:14  Ha pedig hamisan esküdött, nincsen mentsége, és háza betelik büntetéssel.

23:15  Van még egyéb beszéd is, amely halált érdemel: elő ne forduljon az Jákob örökségében!

23:16  Hisz távol állnak mindezek a jámboroktól, mert ők nem hemperegnek bűnökben!

23:17  Ne szokja meg szád a zabolátlan beszédet, mert bűnös szó van benne!

23:18  Amikor előkelők körében állsz, gondolj apádra és anyádra,

23:19  hogy el ne feledkezzék rólad Isten a színük előtt, és szokásodtól elbódítva gyalázatot ne szenvedj, ne kelljen kívánnod, hogy meg se születtél volna, s meg ne átkozd születésed napját.

23:20  A gyalázatos beszédhez szokott emberen nem fog a nevelés teljes életében.

23:21  Kétfajta ember bővelkedik bűnben, a harmadik pedig haragot és romlást hív ki magára,

23:22  mert a heves vágy, mint az égő tűz, el nem alszik, amíg csak el nem emészt valamit:

23:23  az ember, aki önnön testével vétkezik, fel nem hagy vele, amíg a tűz ki nem ég,

23:24  minden falat édes a parázna embernek, el nem fárad és mindvégig bűnözik.

23:25  Mindaz, aki otthagyja saját ágyát, kockára veti életét és mondja: »Ki lát engem?

23:26  Sötétség vesz körül és falak takarnak; senki sem néz engem! Kitől féljek? Nem gondol a Magasságbeli bűneimmel!«

23:27  És nem tudja, hogy az ő szeme mindent meglát, az ilyen emberi félelem ugyanis elűzi magától Isten félelmét, mert csakis az emberek szemétől tart.

23:28  Nem gondol azzal, hogy az Úr szeme a napnál is sokkal fényesebb, kémleli az ember minden útját és a tenger mélységét, és látja az emberek szívének legtitkosabb rejtekét. Mert az Úr Isten ismert mindent, még mielőtt megteremtette, de bevégzésük után is meglát mindeneket. A város utcáin bűnhődik majd az ilyen, megkergetik, mint a csikót, és elkapják, ahol nem is gondolja, megszégyenül majd mindenki előtt, mert nem gondolt az Úr félelmével. Így jár minden asszony is, aki elhagyja férjét, és házasságtörésből állít örököst, először azért, mert engedetlen volt a Fölséges törvénye iránt, másodszor, mert férje ellen vétett, harmadszor, mert házasságot törve bujálkodott, és más férfitől szerzett magának gyermekeket. A közösség elé vezetik az ilyet, és gyermekei megszenvednek érte. Nem hajtanak gyökeret gyermekei, és ágai nem teremnek gyümölcsöt, átokként hagyja emlékét, és nem lehet eltörölni gyalázatát. A hátrahagyottak pedig belátják, hogy nincs jobb az Isten félelménél, és semmi sem édesebb, mint figyelni az Úr parancsaira. Nagy dicsőség követni az Urat, mert ezzel lehet tőle hosszú életet nyerni.

Chapter 24

24:1  Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében.

24:2  Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség előtt.

24:3  Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében,

24:4  dicsérik a választottak sokasága előtt, s áldják az áldottak közt, amikor így szól:

24:5  »A Magasságbeli szájából jöttem elő, mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt;

24:6  el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet.

24:7  A magasságban van az én lakásom, és trónom felhőoszlopon áll.

24:8  Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe;

24:9  végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol.

24:10  Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam,

24:11  erőmmel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam.

24:12  Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője, aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak,

24:13  és azt mondta nekem: ‘Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret!’

24:14  Kezdetben teremtettek engem, még a világ előtt, és nem szűnöm meg sohasem. A szent hajlékban tettem színe előtt szolgálatot,

24:15  majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenőt, és Jeruzsálem lett uralmam székhelye.

24:16  A dicsőséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az ő örökségében, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem.

24:17  Magasra nőttem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén.

24:18  Felnőttem, miként a pálma Kádesben, mint a rózsaliget Jerikóban,

24:19  mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nőttem, mint a platán a víz mellett, a tereken.

24:20  Illatozom, mint a fahéj és a fűszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok,

24:21  mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé.

24:22  Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek.

24:23  Jó illatot árasztok, mint a szőlőtő, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem.

24:24  Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek.

24:25  Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye.

24:26  Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel,

24:27  mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél!

24:28  Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.

24:29  Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak,

24:30  aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe.

24:31  Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.«

24:32  Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére,

24:33  a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek.

24:34  Megígérte Dávidnak, az ő szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tőle, aki a dicsőség trónján örökké ül. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és bőséget oszt, mint a Jordán aratáskor. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején. Nem győzte átkutatni az első, de az utolsó sem tudott a végére járni, mert bölcsessége bőségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál! Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint a folyam medre, mint a csatornája. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezőm terményeit!« És íme, a medrem bőséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott! Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem azt messze vidékeknek. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékről nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak! Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek.

Chapter 25

25:1  Három dologban talál gyönyörűséget a lelkem, amelyek kedvesek Isten és emberek előtt,

25:2  ezek: a testvérek egyetértése, a jó barátok szeretete, s a férfi és nő, ha megértik egymást.

25:3  Három dolgot gyűlöl a lelkem, és nehezen szívlelem létüket:

25:4  a gőgös szegényt, a hazug gazdagot, s a balga, oktalan öreget.

25:5  Amit nem gyűjtöttél fiatalkorodban, hogyan találhatnád meg vénségedre?

25:6  Milyen jól áll az ősz hajnak a döntés, s az öregeknek, ha tanácsot adni tudnak!

25:7  Milyen jól áll az élteseknek a bölcsesség, s a tiszteseknek az értelem és megfontoltság!

25:8  Az öregek koszorúja a bőséges tapasztalat, és dicsőségük Isten félelme.

25:9  Kilenc meglepő dolgot dicsérek, a tizediket is említi nyelvem az emberek előtt,

25:10  ezek: az ember, aki örömét leli gyermekeiben, aki élve éri meg ellenségei vesztét,

25:11  boldog, aki okos asszonnyal él, aki nem botlik nyelvével, aki nem szolgál magához méltatlanoknak,

25:12  boldog, aki igaz barátot talál, aki hallgató fülnek hirdeti az igazságot,

25:13  nagy, aki bölcsességet lelt és tudást, és nincs különb annál, aki féli az Urat.

25:14  Isten félelme mindenen túltesz:

25:15  boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme! Aki ragaszkodik hozzá, van-e párja annak?

25:16  Isten félelme az istenszeretet kezdete, a hit pedig az ő követésének a kezdete.

25:17  A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága.

25:18  Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne!

25:19  Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne!

25:20  Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részéről ne!

25:21  Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne!

25:22  Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél,

25:23  és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelkű asszonnyal.

25:24  Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve,

25:25  fohászkodik a férje, és ha meghallja őt, csendesen felsóhajt.

25:26  Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bűnösök sorsa! Homokos lejtő az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának! Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt! Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat, az asszony, ha övé az elsőség, ellenkezik férjével. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét. Asszonytól jött a bűnnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenőre! Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid előtt, vágd el őt testedtől, és bocsásd el házadból.

Chapter 26

26:1  A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz.

26:2  A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit.

26:3  Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélő férfinak jut jótettekért.

26:4  Legyen ő bár gazdag vagy szegény, a szíve jókedvű, és arca is vidám minden időben.

26:5  Három dologtól fél a szívem, a negyedik színétől pedig rettegek:

26:6  a város pletykájától, a nép zendülésétől,

26:7  a hazug rágalomtól. Mindezek a halálnál is rosszabbak,

26:8  de keserű fájdalom és gyász a féltékeny asszony!

26:9  A féltékeny asszonynál ostor a nyelv, amely közlékeny mindenkivel szemben.

26:10  A rossz feleség, mint a lötyögő járom az ökrön, aki hozzáér, mintha skorpiót fogna!

26:11  Nagy bosszúság a részeges asszony, szégyenét, csúfságát nem lehet eltakarni.

26:12  Az asszony paráznasága a szeme járásán és a szempilláin is látszik.

26:13  Az asszonyt, ha nem javul, erősen őrizd, hogy ne éljen a kínálkozó alkalommal.

26:14  Vigyázz állandóan illetlen szeme járására, egyébként ne csodáld, ha elhanyagol téged.

26:15  Mint a szomjas vándor, kitátja száját a forrásnál, és iszik minden közeli vízből, leül minden karó mellé, s a tegezt minden nyílnak nyitva tartja, amíg csak bele nem fárad.

26:16  A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét, és megerősíti csontjait.

26:17  Isten ajándéka a fegyelmezettsége,

26:18  az asszony okossága és hallgatagsága, és nincs a jól nevelt léleknek méltó ára!

26:19  Mindennél bájosabb a szent és szemérmes asszony,

26:20  és nincsen semmi méltó ellenértéke a mértékletes léleknek!

26:21  Ami a felkelő nap Isten magas egén a világnak, az a jó asszony bája házának ékességére.

26:22  Tündöklő lámpás a szent mécstartón: ilyen a szép arc a jónövésű termeten.

26:23  Aranyoszlopok ezüst talapzaton: ilyenek a formás lábak a szép termetű asszony sarkain.

26:24  Örök alapzat kemény sziklán: ilyenek Isten parancsai a jámbor nő szívében.

26:25  Két dolog miatt szomorú a szívem, s a harmadik miatt harag fog el engem,

26:26  ezek: A harcos, aki nélkülözésben sanyarog, az okos ember, ha lenézik őt,

26:27  s aki elpártol az igazságtól a bűnhöz, azt Isten pallosra tartogatja!

26:28  Két dolgot látok nehéznek és veszélyesnek: nehezen marad a kereskedő vétek nélkül, és nem marad mentes a szatócs az ajkak bűnétől!

Chapter 27

27:1  Sokan vétkeztek nélkülözés miatt, s aki meg akar gazdagodni, elfordítja szemét;

27:2  szilárdan áll a karó kövek közé ékelve, így szorul bűn az eladás és vevés közé.

27:3  A bűnössel együtt a bűnre is összetörés vár.

27:4  Ha nem ragaszkodsz buzgón az Úr félelméhez, hirtelen összedől a házad.

27:5  Visszamarad a pelyva rostáláskor, így az ember gyengéje is, ha elgondolkodik felette.

27:6  A kemence teszi próbára a fazekas edényeit, az igaz embereket pedig a nyomorúság kísértése.

27:7  A fa gondozásáról gyümölcse tanúskodik, az ember szívének gondolkodásáról pedig a beszéde.

27:8  Senkit se dicsérj, mielőtt nem beszélt, mert ez az ember próbája.

27:9  Ha az igazságosságot nyomon követed, el is éred, és magadra veheted díszes ruha gyanánt. Nála vehetsz lakást, s az oltalmába fogad téged örökre, és erős támaszod lesz a számadás napján.

27:10  A maguk fajtájához gyülekeznek a madarak, a becsületesség is azokhoz tér, akik gyakorolják.

27:11  Prédára les folyton az oroszlán, így a bűn is azokra, akik jogtalanságot cselekszenek.

27:12  A jámbor ember állhatatos a bölcsességben, mint a nap, a balga azonban változik, mint a hold.

27:13  A balgák közt tartogasd a szót a kellő időre, az okosok közt azonban állandóan időzzél.

27:14  A balgák társalgása utálatos, és nevetésük gyönyörködés a bűnben.

27:15  Az esküdözők beszéde hajmeresztő, tiszteletlenségük előtt be kell dugni a fület.

27:16  A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

27:17  Aki elárulja barátja titkait, elveszti bizalmát, és nem talál többé szíve szerint való barátot.

27:18  Szeresd barátodat, és légy hű hozzá,

27:19  de ha elárultad titkait, ne szaladj utána!

27:20  Mert miként az ember, aki elherdálta örökségét, te is elvesztetted társad barátságát,

27:21  mint ahogy eleresztik a madarat a kézből, te is elengedted barátodat, és nem kapod vissza többé.

27:22  Ne járj utána, mert messze távozott, elmenekült, mint a gazella a hálóból, mert sebet kapott a lelke,

27:23  és nem tudod többé bekötözni. Még szitokszó után is ki lehet békülni,

27:24  de aki elárulta barátja titkait, annak a boldogtalan léleknek nincs többé reménye!

27:25  Aki hunyorgat szemével, gonoszban töri fejét, de senki sem veti el magától!

27:26  Szájával szépeket mond neked szemtől szembe, és megcsodálja beszédedet, később azonban fordít a szavain, és botrányt talál beszédedben.

27:27  Sok dolgot utálok, de egyet sem úgy, mint az ilyen embert, s az Úr is gyűlöli őt!

27:28  Annak a fejére esik a kő, aki a magasba dobja, s az álnokul ejtett seb az álnoknak okoz sebet.

27:29  Aki vermet ás, maga esik bele, aki követ tesz társa elé, belebotlik abba, s aki másnak tőrt vet, maga vész el benne.

27:30  Aki gonosz tervet kovácsol, rá gördül az vissza, s azt sem tudja, honnan jött az rá! Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint az oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás. Csapdában vesznek el, akik igazak elestén vigadnak, fájdalom emészti el őket, mielőtt meghalnak. Harag és düh, utálatos mindkettő, csak a bűnös ember ragaszkodik hozzájuk.

Chapter 28

28:1  Aki bosszút akar állni, az Úr áll bosszút rajta, és megtartja az ő bűneit is.

28:2  Bocsáss meg társadnak, ha vét ellened, akkor te is, amikor könyörögsz, elnyered bűneid bocsánatát.

28:3  Ember ember ellen haragot tart, és Istennél keres gyógyulást?

28:4  A hozzá hasonló embernek nem kegyelmez, és mégis önnön bűneiért imádkozik?

28:5  Haragot tart, holott csak ember, és bocsánatot kér Istentől? Ki könyörög majd az ő bűneiért?

28:6  Gondolj a végső dolgokra, és szűnj meg gyűlölködni,

28:7  a bomlásra és a halálra, s tarts ki parancsai mellett!

28:8  Gondolj Isten félelmére, és ne tarts haragot társaddal,

28:9  gondolj a Magasságbeli szövetségére, és nézd el társad tévedését!

28:10  Tartózkodj a viszálytól, akkor kevesebb lesz a bűn,

28:11  mert a hirtelen haragú ember viszályt szít, a bűnös ember barátokat fordít szembe egymással, és viszályt hint a békében élők közé.

28:12  Amilyen az erdő fája, olyan a tüze is, amilyen az ember hatalma, olyan a haragja is, és vagyona szerint növekszik indulata.

28:13  A parázs veszekedés tüzet gyújt, és a hirtelen viszály vérontásra vezet, az árulkodó nyelv pedig halált okoz.

28:14  Ha fújod a szikrát, lángra gyúl, ha pedig ráköpsz, elalszik: mind a kettő a szádból jön elő.

28:15  Átkozott a besúgó és a kétnyelvű, mert sok békében élőt háborgat.

28:16  Már sokakat ingatott meg a rágalmazó nyelv, és űzött egyik néptől a másikhoz,

28:17  elpusztított gazdag, fallal körülvett városokat, s aláásta előkelők palotáit.

28:18  Megtörte népek erejét, és szétszórt hős nemzeteket.

28:19  Derék asszonyokat űzött ki már a rágalmazó nyelv, és fosztott meg munkájuk gyümölcsétől.

28:20  Aki ad rá, nem talál nyugalmat, és nem talál barátot, akire hagyatkozzon.

28:21  Csíkot hagy az ostor csapása, de a nyelv csapása a csontokat is összetöri.

28:22  Sokan hullottak már el a kard élétől, de nem annyian, mint ahányan nyelv miatt mentek tönkre!

28:23  Boldog, akit megóvnak a gonosz nyelvvel szemben, aki nem volt kitéve dühének, aki nem vonszolta annak igáját, és nem hordozta bilincseit!

28:24  Mert igája vasiga, és köteléke ércbilincs!

28:25  Halála csúfos halál, jobb annál az alvilág!

28:26  Hatalma azonban nem állandó, csak a gonoszok útjait tartja hatalmában, de nem perzseli lángjával az igazakat. Akik elhagyják Istent, azok esnek hatalmába. Kigyúl az bennük, s el sem alszik; rájuk rohan, mint az oroszlán, és marja őket, mint a párduc. Kerítsd el füledet tövissövénnyel, és ne hallgass a gonosz nyelvre, készíts szádra ajtót és reteszt! Ha elzárod aranyodat, ezüstödet, szavaidnak is készíts mérleget, és szádnak megfelelő zabolát! Vigyázz, hogy el ne ess a nyelv miatt, le ne roskadj a rád leső ellenségek előtt, és bukásod gyógyíthatatlan, halálos ne legyen!

Chapter 29

29:1  Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.

29:2  Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.

29:3  Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükséged van.

29:4  Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítőiknek.

29:5  Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,

29:6  amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az időt okolja.

29:7  Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.

29:8  Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétől, és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.

29:9  Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.

29:10  Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.

29:11  Mindazonáltal légy nagylelkű a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!

29:12  Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!

29:13  Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd kő alá, hogy ott vesszen.

29:14  Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér az neked.

29:15  Zárd az adományt a szegény szívébe, és ő majd közbenjár érted minden bajban.

29:18  A hős pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!

29:19  A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja őt magára, aki elvesztette szégyenérzetét.

29:20  El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted.

29:22  A bűnös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentőjét.

29:24  Sok tehetős embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette őket, mint a tenger hullámait.

29:25  Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.

29:26  Gonosz kezességbe a bűnös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.

29:27  Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!

29:28  A fő dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedő ruha és a lakás. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned! Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon, és nem nyithatja ki száját. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat: »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!« »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!« Nehezére esik mindez a jó ízlésű embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják, mint valami uzsorást!

Chapter 30

30:1  Aki szereti fiát, nem sajnálja tőle a vesszőt, hogy a végén öröme legyen benne.

30:2  Aki fenyíti fiát, dicséretet arat miatta, és büszke lehet rá házanépe előtt.

30:3  Aki oktatja fiát, irigyévé teszi ellenségét, és nagyra lehet vele barátai előtt.

30:4  Ha meghal az apa, mintha meg sem halt volna, mert hasonmását hagyta maga után.

30:5  Látja életében, és örömét leli benne, halálakor pedig nincs miatta gondja, és nem szégyenül meg ellenségei előtt,

30:6  mert védőt hagy hátra házának az ellenségekkel szemben, barátainak pedig társat, aki hálával fizet.

30:7  Aki kényezteti fiait, saját sebeit kötözheti, és minden kiáltásukra megrendül bensejében.

30:8  Csökönyös a ló, ha nem idomítják, a szabadjára engedett fiú pedig arcátlan lesz.

30:9  Kényeztesd a fiút: majd rémületbe ejt! Csak mókázzál vele, majd megszomorít téged!

30:10  Ne mulass vele, hogy meg ne bánd, és végül el ne vásson a fogad!

30:11  Ne engedd szabadjára ifjúkorában, és ne nézd el önfejűségét!

30:12  Hajtsd meg nyakát ifjúságában, és verd a hátát, amíg gyermek, hogy dacos ne legyen, s ellened ne szegüljön, mert ez fájdalmat okozna szívednek!

30:13  Fenyítsd fiadat és bajlódj vele, hogy meg ne ütközz majd a gyalázata miatt.

30:14  Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges, mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalyaverte.

30:15  Igaz szentség mellett többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél, és az ép test mérhetetlen gazdagságnál.

30:16  Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával, és nincsen gyönyör, amely túltesz a derűs kedélyen!

30:17  Jobb a halál a keserves életnél, s az örök nyugodalom a hosszas betegségnél.

30:18  Jó falat csukott száj előtt olyan, mint a sír köré rakott ételáldozat.

30:19  Mire jó az áldozat a bálványnak, ha sem meg nem eszi, sem a szagát nem érzi?

30:20  Ilyen az is, akit üldözőbe vett az Úr, aki bűne bérét hordozza!

30:21  Csak nézi a szeme és felsóhajt, mint az eunuch, aki leányt ölel és epekedik.

30:22  Ne add át lelkedet a bánatnak, és ne gyötörd magadat gonddal!

30:23  A szívbeli öröm: élet az ember számára, és ki nem fogyó szent kincs, meghosszabbítja a vidámság az ember életét.

30:24  Könyörülj lelkeden és légy Istennek tetsző, légy tartózkodó, uralkodj szíveden az ő szentsége szerint, és tartsd távol magadtól a szomorúságot!

30:25  Mert már sokakat megölt a búsongás, nincs is haszon belőle! Az irigység és harag életet rövidít, s idő előtt öregít a gond! Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél, mert étkeit gondosan készítik.

Chapter 31

31:1  A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja elűzi az álmot.

31:2  A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.

31:3  Fárad a gazdag a vagyon gyűjtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.

31:4  Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.

31:5  Nem marad bűn nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.

31:6  Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.

31:7  Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.

31:8  Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!

31:9  Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!

31:10  Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!

31:11  Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.

31:12  Ha előkelő asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsőként!

31:13  Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«

31:14  Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!

31:15  Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová ő néz,

31:16  ne nyúlj oda elsőnek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.

31:17  Ne tolakodj étkezés közben!

31:18  Magadról tudd meg, mi jár társadnak!

31:19  Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.

31:20  Hagyd abba előbb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!

31:21  Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet előbb, mint mások, és ne akarj inni elsőként!

31:22  Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tőle alvás közben, és nem érzel fájdalmat.

31:23  Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.

31:24  A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.

31:25  Ha pedig sok evésre erőltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.

31:26  Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:

31:27  Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.

31:28  Aki a vendégségben bőkezű, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.

31:29  Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!

31:30  Ne hősködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!

31:31  Próbára teszi a tűz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak? Mi foszt meg az élettől? A halál! Élvezetre van teremtve a bor kezdettől fogva, de nem részegeskedésre! A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme, egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz. A sok borital a lélek keserűsége. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erőt, és sebeket ejt. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le őt jókedvében! Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!

Chapter 32

32:1  A lakoma gazdájává tettek? El ne bízd magadat! Légy olyan a társaságukban, mint aki közülük való!

32:2  Viseld gondjukat, azután leülhetsz, ha elláttad minden kötelességedet, dőlj le te is,

32:3  hogy örömöd legyen bennük, a hála dísze gyanánt elvehesd a koszorút, s az egybehívottak elismerését elnyerhesd!

32:4  Mint idősebb, úgy beszélj, mert úgy illik,

32:5  hogy először te szólj komoly hozzáértéssel, de ne zavard a zenét!

32:6  Ne pazarold a szót, amikor nem hallgatják, és ne kérkedj rosszkor bölcsességeddel.

32:7  Karneol kövecske arany ékszeren, ilyen, ha borvendégségnél zenészeket fogadnak.

32:8  Smaragd pecsétkő arany foglalatban: a zene ritmusa jóízű és kevés bor mellett.

32:9  Figyelj és hallgass, akkor tisztességtudásod miatt tetszésben lesz részed.

32:10  Ha fiatal vagy, a saját ügyedben is alig szólj valamit,

32:11  még ha kétszer kérdeznek is, csak bólintással adj választ!

32:12  Sokban úgy tégy, mintha nem tudnád, figyelj, hallgass és kérdezz!

32:13  Előkelők között ne légy tolakodó, s ahol öregek vannak, ne beszélj sokat!

32:14  Villám előzi meg a jégesőt, a szerénység előtt pedig kedvesség jár, és tisztességtudásod miatt jóindulatban lesz részed.

32:15  Felkelés idején ne lustálkodj, menj haza jó korán, s ott vigadj és ott szórakozz,

32:16  ott töltsd a kedvedet, de ne bűnnel és kérkedéssel!

32:17  Mindezekért pedig áldd az Urat, Teremtődet, aki elárasztott téged mindezen javaival!

32:18  Aki féli az Urat, útbaigazítást nyer tőle, s akik hozzá fordulnak, áldásban részesülnek.

32:19  Aki kutatja a törvényt, eltelik azzal, a ravaszkodó azonban belegabalyodik.

32:20  Akik félik az Urat, megtalálják a helyes döntést, és meggyújtják az igazság szövétnekét.

32:21  Kerüli a bűnös ember az útbaigazítást, és kedve szerint magyarázgat.

32:22  A bölcs ember nem homályosítja el az értelmet, az elbizakodott és dölyfös azonban nem tiszteli a törvényt:

32:23  miután pedig megfontolás nélkül bánt el vele, megcáfolják őt saját következtetései.

32:24  Fiam! Semmit se cselekedj megfontolás nélkül, akkor nem kell a tett után bánkódnod! Ne járj veszélyes úton, akkor nem botlasz kövekbe! Ne vállalkozz göröngyös útra, akkor nem botránkoztatod meg lelkedet! Még fiaiddal szemben is légy óvatos, és házad népétől is őrizkedj! Minden tettednél gondosan vigyázz magadra! Aki ezt teszi, teljesíti a parancsokat. Aki hisz Istenben, figyel a parancsokra, s aki bízik benne, meg nem fogyatkozik.

Chapter 33

33:1  Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja őt Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból.

33:2  Nem gyűlöli a bölcs a parancsokat és az előírásokat, és nem hányódik, mint a hajó a viharban.

33:3  Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény,

33:4  mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adj választ!

33:5  A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása.

33:6  A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá.

33:7  Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál a nap alatt?

33:8  Az Úr bölcsessége tette őket különbözőkké, ő teremtette a napot, amely megtartja a törvényét.

33:9  Ő tette, hogy idők, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek – mind ez óráig.

33:10  Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta őket, másokat pedig köznapokká rendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földből vannak, amelyből Ádám teremtetett.

33:11  Bölcsessége bőségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különböző utat jelölt ki nekik:

33:12  egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont, másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükről.

33:13  Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa,

33:14  és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzése szerint juttat neki.

33:15  A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bűnös is az igaz férfival szemben. Ekként nézd a Magasságbeli minden művét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében.

33:16  Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelők után böngész szőlőszemet.

33:17  Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelő!

33:18  Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást keresnek.

33:19  Hallgassatok engem, főemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói!

33:20  Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölött életedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte.

33:21  Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe,

33:22  mert illőbb, hogy gyermekeid kérjenek tőled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét.

33:23  Minden cselekedetedben te maradj felül,

33:24  és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd el örökségedet!

33:25  Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának.

33:26  Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenőt, és szabadságot keres.

33:27  Iga és gyeplő meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja meg.

33:28  A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd őt munkára, hogy ne henyéljen,

33:29  mert a semmittevés sok gazságra tanít!

33:30  Fogd őt munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de ne légy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül!

33:31  Ha hűséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édes testvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked!

33:32  Ha ok nélkül bántod, megszökik,

33:33  ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd!

Chapter 34

34:1  Hiú és hazug az oktalan ember reménye, és álmok szédítik meg a balgákat.

34:2  Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan, aki hazug álmokra ad!

34:3  Az egyik a másikkal szemben – ez az álomkép –, emberi arc mása emberi arccal szemben.

34:4  Mi lehet tiszta a tisztátalanból? És mi lehet igaz a hazugságból?

34:5  Hiúk a csalfa jóslások, a hazug jelfejtések és a varázslók álmai,

34:6  s képzelődik szíved, mint a vajúdó asszonyé, hacsak a Magasságbeli nem küldi látogatás gyanánt. Ne is törődj velük!

34:7  Már sok embert vezettek tévútra az álmok, és kárt vallottak, akik azokban bíztak.

34:8  Csalhatatlanul teljesedik a törvény igéje, és tökéletes a bölcsesség megbízható szájból.

34:9  Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? A férfi, aki sokat tapasztalt, sokat tud is, s aki sokat tanult, értelmesen beszél.

34:10  Aki nem próbált semmit sem, keveset tud, de aki sok helyen megfordult, bővelkedik ravaszságban.

34:11  Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? Csak aki sokszor csalódott, bővelkedik fortélyban.

34:12  Sokat láttam utazás közben, és sok dolgot tapasztaltam.

34:13  Többször jutottam miattuk halálos veszélybe, de megszabadultam Isten kegyelme által!

34:14  Becsben áll az istenfélők lelke, és áldásban részesül, ha ő rájuk tekint,

34:15  Mert Megmentőjükbe vetik ők reményüket, és Isten szeme van azokon, akik szeretik őt.

34:16  Aki az Urat féli, semmitől sem retteg, és nem fél, hisz ő a reménye!

34:17  Boldog annak lelke, aki az Urat féli!

34:18  Ki másra hagyatkozzon, és ki legyen erőssége?

34:19  Az Úr szeme van azokon, akik őt félik, hiszen ő hatalmas oltalmazó, szilárd erősség, menedék a forróság, árnyék a déli hő ellen,

34:20  védelem a botlás ellen, és segítség a bukáskor, felemeli a lelket, és derűt ad a szemnek, egészséget ad, életet és áldást!

34:21  Az igaztalanból áldozónak förtelmes az áldozata, és nem kedvesek a gonoszok gúnyolódásai!

34:22  Az Úr csak azokkal van, akik hívek hozzá az igazság és jámborság útján.

34:23  Nem kellenek a Magasságbelinek a gonoszok adományai, és nem tekint az igaztalanok áldozataira, nem bocsátja meg bűneiket áldozataik sokasága miatt.

34:24  Mint aki fiút áldoz apja szeme láttára, olyan, aki szegények vagyonából áldoz.

34:25  A szegényeknek szűkös a kenyere a megélhetéshez, aki az ilyet megcsalja, vér embere!

34:26  Aki megvonja a verítékkel érdemelt kenyeret, olyan, mint aki megöli társát.

34:27  Mint aki vért ont, olyan, aki megcsalja a bérest.

34:28  Épít az egyik, a másik lebontja, mi marad nekik a fáradságon kívül?

34:29  Imádkozik az egyik, átkozódik a másik, vajon kinek szavát hallgatja meg Isten?

34:30  Aki tetem illetése után megfürdik, és újból érinti, mi haszna mosakodásának?

34:31  Így van az az ember, aki böjtöl bűneiért, és újból elköveti őket, mi haszna sanyargatásának? Ki hallgatja meg imáját?

Chapter 35

35:1  Aki megtartja a törvényt, gyakran áldoz;

35:2  békeáldozat, ha valaki ügyel a parancsokra, és távol tartja magát minden gonoszságtól.

35:3  Vétségért engesztelő áldozat és bocsánatkérés a bűnért, ha valaki jogsértéstől tartózkodik.

35:4  Lisztlángot áldoz, aki szeretetet tanúsít, és hálaáldozatot mutat be, aki alamizsnát osztogat.

35:5  Az Úrnak tetsző adomány: otthagyni a gonoszságot, és engesztelés a bűnökért: tartózkodni a jogsértéstől.

35:6  Ne jelenj meg az Úr színe előtt üres kézzel,

35:7  mert Isten parancsa miatt kell történni mindezeknek.

35:8  Az igaz áldozata juttat zsíros húst az oltárra, és gyönyörűséges illat az a Magasságbeli színe előtt!

35:9  Kedves az igaz áldozata, meg nem feledkezik az Úr az ő emlékeztető áldozatáról.

35:10  Jó lélekkel tiszteld Istent, és ne vonj el semmit kezed adományából!

35:11  Minden adományodnál vidám legyen arcod, és örömmel ajánld fel tizedeidet!

35:12  Úgy adj a Magasságbelinek, ahogy ő ad neked, add jó lélekkel, amennyire kezedből telik,

35:13  Mert az Úr megfizet, hétannyit ad neked helyette.

35:14  Ne jöjj silány áldozattal, mert az nem kell neki,

35:15  és ne várj semmit igaztalan áldozattól, mert az Úr igaz bíró, és nincs nála személyválogatás.

35:16  Nem nézi az Úr a személyt a szegénnyel szemben, és meghallgatja az elnyomott esdeklését.

35:17  Nem veti meg az árva könyörgését, de az özvegyét sem, ha kiönti panaszszavát.

35:18  Nemde az özvegynek könnyek peregnek arcán, és panaszt tesznek az ellen, aki fakasztotta őket!

35:19  Arcáról ugyanis felszállnak az égbe, s az Úr, aki meghallgatja őket, nem leli kedvét bennük.

35:20  Aki készséges lélekkel imádja Istent, elfogadásra talál, és könyörgése a felhőkig ér.

35:21  A megalázkodó imádsága áthatol a felhőkön, és meg nem nyugszik, amíg oda nem jut, nem tágít, amíg a Magasságbeli rá nem tekint.

35:22  Az Úr nem is késlekedik, hanem igazságot szolgáltat az igazaknak, és ítéletet mond. A Hős nem türtőzteti magát velük szemben, amíg össze nem zúzza hátukat,

35:23  és meg nem fizet a népeknek, amíg el nem űzi a gőgösök seregét, és össze nem töri az igaztalanok kormánypálcáját,

35:24  amíg meg nem fizet az embereknek tetteik szerint, az ember cselekedetei és vakmerősége szerint,

35:25  amíg igazságot nem tesz népének, és meg nem örvendezteti az igazakat irgalmával.

35:26  Gyönyörűséges az Isten irgalma az elnyomás idején, mint az esőt hozó felhők szárazság idején.

Chapter 36

36:1  Könyörülj rajtunk, mindenség Istene, tekints ránk, és mutasd meg nekünk irgalmad világosságát!

36:2  Bocsásd félelmedet a népekre, akik nem keresnek téged, hadd tudják meg, hogy nincs Isten kívüled, és híreszteljék csodás tetteidet!

36:3  Emeld fel kezedet az idegen népek ellen, hogy lássák hatalmadat!

36:4  Amint fölöttünk szentnek bizonyultál az ő szemük láttára, úgy mutasd magad dicsőnek irányukban szemünk előtt,

36:5  hadd ismerjék meg, amint mi már tudjuk, hogy nincs Isten kívüled, Uram!

36:6  Újítsd meg a jeleket és ismételd a csodákat,

36:7  dicsőítsd meg kezedet, jobb karodat!

36:8  Szítsd haragodat és öntsd ki bosszúságodat,

36:9  törd meg az ellenséget és verd meg az ellenfelet!

36:10  Siettesd az időt és emlékezz meg a végről, hogy megemlegessék csodás tetteidet!

36:11  Pusztuljon el a tűz haragjától, aki menedéket keres, hadd vesszenek, akik gonoszul bánnak népeddel!

36:12  Rontsd meg az ellenséges fejedelmek fejét, akik mondják: »Kívülünk nincsen más!«

36:13  Gyűjtsd egybe Jákob minden törzsét! Hadd ismerjék meg, hogy nincs más Isten kívüled, és emlegessék csodás tetteidet! Tekintsd őket örökségednek, úgy, mint egykor.

36:14  Könyörülj népeden, amely nevedet viseli, Izraelen, akit elsőszülöttednek hívtál.

36:15  Könyörülj szent városodon, Jeruzsálemen, nyugalmad helyén!

36:16  Töltsd meg Siont kimondhatatlan igéiddel, és népedet dicsőségeddel.

36:17  Tégy tanúságot azok mellett, akik teremtményeid között az elsők, és teljesítsd a jövendöléseket, amelyeket a régi próféták mondtak nevedben.

36:18  Jutalmazd meg azokat, akik benned bizakodnak, hogy prófétáid igazmondóknak bizonyuljanak, és hallgasd meg szolgáid könyörgését

36:19  Áronnak népedre adott áldása szerint, és vezess minket az igazság útján! Hadd tudja meg a föld minden lakója, hogy te vagy az Isten, az örökkévalóság szemlélője.

36:20  A gyomor minden étket bevesz, de van étel, amely jobb a másiknál.

36:21  Az íny a vadhúst vizsgálja, az értelmes szív pedig a hazug szavakat.

36:22  A csalfa szív szomorúságot okoz, az okos férfi azonban ellenáll neki.

36:23  A nő minden férfit elfogad, de van leány, aki különb másoknál.

36:24  Az asszony szépsége felderíti férje arcát, és túltesz mindenen, ami szemet gyönyörködtet.

36:25  Ha még a nyelve is kegyes, szelíd és jóságos, akkor férje nem is olyan, mint a többi emberfia.

36:26  Aki jó asszonyt vesz el, a legkiválóbb birtokhoz jut, magához hasonló segítsége, támasztó oszlopa lesz.

36:27  Ahol kerítés nincsen, kifosztják a birtokot, s ahol nincs asszony, a férfi szűkölködve fohászkodik.

36:28  Ki bízik meg abban, akinek nincsen fészke, és ott tér be, ahol az éjszaka éri, és mint felövezett rabló városról városra siet?

Chapter 37

37:1  Minden barát mondja: »Én is jó barát vagyok!« De van barát, aki csak név szerint barát! Nemde halálos szomorúság,

37:2  ha ellenség lesz abból, aki bajtárs volt és barát!

37:3  Miért teremtettek téged, rút arcátlanság? Talán azért, hogy elborítsd a föld színét gonoszsággal és álnoksággal?

37:4  Együtt vigad az ilyen barát a társával a jólétben, de szükség idején ellenség lesz belőle.

37:5  A jó barát szembeszáll az ellenféllel és pajzsot ragad az ellenséggel szemben.

37:6  Ne feledkezz meg barátodról lelkedben, és ne felejtsd el őt gazdagságodban!

37:7  Ne kérj tanácsot irigyedtől, és titkold el szándékodat azoktól, akik féltékenyek rád.

37:8  Minden tanácsadó útbaigazít, de van olyan, aki saját javára ad tanácsot.

37:9  Légy óvatos a tanácsadóval szemben! Tudd meg előbb, mire van szüksége, mert ő is magáról gondoskodik,

37:10  hogy karót ne dugjon a földbe, és ne mondja neked:

37:11  »Jó úton vagy!« s azután odaálljon, hogy lássa, mi lesz veled.

37:12  Ha vallástalan emberrel szent dologról beszélsz, igaztalannal igazságról, asszonnyal vetélytársnőjéről, gyávával háborúról, kereskedővel üzletről, vevővel eladásról, irigy emberrel háláról,

37:13  könyörtelennel irgalmasságról, becstelennel becsületességről, rest munkással bármi munkáról,

37:14  esztendei munkással évi számadásról, lusta rabszolgával sok munkáról: ne hallgass semmiféle tanácsukra!

37:15  De keresd fel gyakran a jámbor embert, akiről tudod, hogy Isten félelmében jár,

37:16  aki lélekben hozzád hasonló, aki megsajnál, ha sötétben botorkálsz!

37:17  De lelkiismereted jó tanácsára is ügyelj, mert semmi sem ér neked többet ennél!

37:18  A jámbor embert egyébként a lelkiismerete néha eligazítja, mint hét őr, akik magas helyükön ülve kémlelnek.

37:19  Mindezek mellett a Magasságbelihez fordulj könyörgéssel, hogy igazságban vezérelje utadat.

37:20  Helyes megfontolás előzze meg minden dolgodat, és szilárd elhatározás minden tettedet!

37:21  A szív az elhatározás gyökere, négy hajtás sarjadzik belőle: a jó és a rossz, az élet és a halál, és mindezeknek teljesen a nyelv az ura. Van olyan bölcs ember, aki sokak tanítómestere, de önmagának nincsen hasznára.

37:22  Van olyan tudós férfi, aki sokakat tanít, és maga is hasznát látja.

37:23  Van olyan, aki bölcsen beszél, de megvetik, és mindenben a rövidebbet húzza;

37:24  nem nyert az Úrtól kegyet, ezért nem ér el semmit a bölcsessége.

37:25  Van olyan bölcs, aki a maga javára bölcs, és tudása gyümölcsét dicsérik,

37:26  s van olyan bölcs, aki népének tanítómestere, és tudásának gyümölcsei maradandók.

37:27  A bölcs férfi eltelik áldással, s akik látják őt, boldognak mondják.

37:28  Csekély számú nap az ember élete, de Izrael napjait nem lehet megszámlálni!

37:29  Aki bölcs a nép javára, dicsőséget arat, és hírneve örökké él!

37:30  Fiam! Ameddig csak élsz, vigyázz magadra, és ha valami árt, ne engedd meg magadnak.

37:31  Mert nem minden válik mindenki javára, és nem ízlik mindenkinek minden. Ne légy mohó semmilyen lakomán, és ne vesd magad bármely étel után, mert a nagyétkűség betegséghez vezet, s a mohóságnak hasmenés a vége. Sokan mentek már tönkre mértéktelenség miatt, de aki tartózkodó, meghosszabbítja életét.

Chapter 38

38:1  Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt.

38:2  Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.

38:3  Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt.

38:4  A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük.

38:5  Nem a fától lett édes a keserű víz,

38:6  hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.

38:7  Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,

38:8  és Isten békéje legyen a földön.

38:9  Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.

38:10  Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.

38:11  Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz,

38:12  hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.

38:13  Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,

38:14  és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által.

38:15  Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül.

38:16  Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!

38:17  Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.

38:18  Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!

38:19  Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.

38:20  Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.

38:21  Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!

38:22  El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,

38:23  elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!

38:24  A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.

38:25  Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,

38:26  aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,

38:27  barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja!

38:28  De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját;

38:29  éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja.

38:30  Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,

38:31  munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.

38:32  Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,

38:33  agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét,

38:34  a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!

Chapter 39

39:1  Az összes réginek bölcsességét kutatja a bölcs, és a prófétákkal tölti idejét,

39:2  megjegyzi magának neves férfiak elbeszéléseit, és behatol a példabeszédek fordulataiba.

39:3  A bölcs mondások titkait fürkészi, s a példabeszédek talányaival foglalkozik.

39:4  A főemberek között tesz szolgálatot, és megjelenik a fejedelem előtt.

39:5  Beutazza idegen népek földjét, hogy jót és rosszat próbáljon az emberek között.

39:6  Arra adja szívét már hajnalban, hogy keresse az Urat, az ő Alkotóját, és könyörög a Magasságbeli színe előtt.

39:7  Imára nyitja száját, és bűneiért könyörög.

39:8  Ha az Úr, a hatalmas, úgy akarja, eltölti őt az értelem lelkével,

39:9  akkor úgy hullatja bölcs igéit, mint a záport, és imában dicséri az Urat,

39:10  aki irányítja megfontolását és tudományát, ő pedig annak titkain tanakodik.

39:11  Nyilvánosságra hozza tudós tanítását, s az Úr szövetségének törvényével dicsekszik.

39:12  Sokan magasztalják bölcsességét, s az nem múlik el sohasem.

39:13  Nem megy feledésbe emléke, és neve él nemzedékről nemzedékre.

39:14  Bölcsességét népek emlegetik, és dicséretét hirdeti a közösség.

39:15  Ha tovább él, ezreknél különb a neve, ha pedig pihenőre tér, az is hasznára van.

39:16  Hadd beszéljek tovább, megfontoltan, mert telítve vagyok lelkesedéssel!

39:17  Fennhangon mondja: Hallgassatok rám, istenfélő fiaim, hogy viruljatok, mint a patak mellé ültetett rózsa.

39:18  Édes lesz illatotok, mint a Libanoné,

39:19  s virágoztok, mint a liliom, illatot árasztotok, és levéldíszbe öltöztök! Zengjetek dalt és áldjátok az Urat műveiért!

39:20  Adjátok meg nevének a tiszteletet, és dicsérjétek őt ajkatok szavával, ajkatok dallamával, lantszóval, és magasztalva ekként szóljatok:

39:21  »Nagyon jó az Úr minden műve, és a maga idejében meglesz minden, amit parancsol!« Ne kérdezze senki: »Mi ez?« vagy »Mire jó az?« mert mindennek megvan a rendeltetése.

39:22  Szavára megállt a víz, mint a töltés, szája igéjére, mint a vízmedence,

39:23  mert akaratának kívánsága teljesül, s ahol ő segít, ott nincsen akadály.

39:24  Minden élőlény műve nyilvánvaló előtte, és semmi sincs elrejtve színe elől.

39:25  Átfogja tekintetével az örökkévalóságot, és semmi sem csodás a színe előtt!

39:26  Nem lehet azt mondani: »Mire jó ez, meg az?« mert mindenre szükség van a maga idejében.

39:27  Áldása kiárad, mint a folyam,

39:28  és megitatja a szárazföldet, mint az áradás. Így űzte el haragja a népeket, amelyek nem keresték őt,

39:29  így változtatott vizet szárazsággá, úgyhogy a föld kiszáradt; így egyengetett utat átvonulásokhoz, a bűnösöknek pedig gáncsot vetett haragjában.

39:30  Jót teremtett a jóknak kezdettől fogva, éppígy jót és rosszat a gonoszoknak.

39:31  Az ember életének fő szükségletei: víz és tűz, vas meg só, tej, búzakenyér, méz, a szőlő fürtje, olaj és ruha.

39:32  Mindez a jámborok javára szolgál, de a gonoszok és bűnösök ártalmára válik.

39:33  Vannak szellemek, amelyeket megtorlásra teremtett, és ezek dühöngésükkel súlyosbítják kínjaikat,

39:34  a vég idején kiadják erejüket, és lecsillapítják Alkotójuk haragját.

39:35  Tűz és jégeső, éhség és döghalál, mindezeket bosszúállásra teremtették. A ragadozók fogai, a skorpiók s a kígyók és a bosszú pallosa az istentelenek kiirtásáért vannak. Ha parancsot ad nekik, ujjonganak, szükség esetére készen állnak a földön, és nem késnek szót fogadni kellő időben. Ezért kezdettől fogva meg voltam győződve, meghánytam-vetettem, s írásba is foglaltam: »Jók az Úr művei mind egy szálig, és minden szükségletről idejében gondoskodik.« Nem lehet azt mondani: »Ez rosszabb amannál!« mert mindegyik beválik a maga idejében. Most tehát teljes szívvel és szájjal dicsérjétek és áldjátok az Úr nevét!

Chapter 40

40:1  Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába,

40:2  gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig

40:3  – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt,

40:4  azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás.

40:5  Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait,

40:6  alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik,

40:7  megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie.

40:8  Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is,

40:9  ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások.

40:10  Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is.

40:11  Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe.

40:12  Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll.

40:13  Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban.

40:14  Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek.

40:15  A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek.

40:16  Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű.

40:17  A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad.

40:18  Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne.

40:19  A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony.

40:20  A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete.

40:21  A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv.

40:22  A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés.

40:23  Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett.

40:24  A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság.

40:25  Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács.

40:26  A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme.

40:27  Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni.

40:28  Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget.

40:29  Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni!

40:30  Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti!

Chapter 41

41:1  Ó, halál! De keserű rád gondolni annak, aki békében élvezi javait,

41:2  a gondtalan embernek, akinek útjai szerencsések mindenben, aki még jóízűen tud enni!

41:3  Ó, halál! De kedves a végzésed a nyomorgó embernek, az ereje fogytán levőnek,

41:4  annak, aki elaggott, és akinek minden csak terhére van, aki bizalmatlan és reményvesztett!

41:5  Ne félj a haláltól, kiszabott végzetedtől, gondolj azokra, akik előtted voltak és utánad következnek, ez minden élőnek osztályrésze az Úrtól!

41:6  Miért ócsárlod tehát a Magasságbeli végzését? Legyen bár az évekből tíz, vagy száz, sőt ezer:

41:7  az alvilágban nincs az életkor miatt szemrehányás.

41:8  Utálatos fajzattá lesz a gonoszok nemzetsége, s akik az istentelenek házában járatosak!

41:9  A bűnösök gyermekeinek öröksége elenyészik, és magzatukat gyalázat kíséri.

41:10  Az istentelen apa ellen panaszt emelnek gyermekei, mert miatta vannak gyalázatban.

41:11  Jaj nektek, istentelen férfiak, akik elhagytátok az Úrnak, a Magasságbelinek törvényét!

41:12  Ha születtetek is, átokra születtetek, és ha meghaltok, átokban lesz részetek.

41:13  Mind, ami földből való, a földbe tér vissza, ekként a gonoszok is átokból romlásba térnek.

41:14  Csak testüket siratják az emberek, az istentelenek neve azonban elenyészik.

41:15  Gondod legyen a jó hírnévre, mert az inkább megmarad neked, mint ezer drága nagy kincs.

41:16  Néhány napig tart a kellemes élet, a jó név pedig örökre megmarad!

41:17  Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét. Mert láthatatlan kincs az elrejtett bölcsesség, mi haszna hát az egyiknek vagy a másiknak?

41:18  Békében őrizzétek, fiaim, a rendet,

41:19  s azok miatt érezzetek szégyent, amit most szám említ,

41:20  mert nem mindig illő a restelkedés, és nem minden szégyenkezés talál tetszésre.

41:21  Restelld a paráznaságot apád és anyád előtt, a hazugságot fejedelem és hatalmas előtt,

41:22  a vétséget bíró és elöljáró előtt, a törvényszegést a közösség és a nép előtt,

41:23  az igazságtalanságot társad és barátod előtt, szállóhelyeden

41:24  a lopást, a megfeledkezést az Istenre tett esküről és szerződésről, a könyökölést étkezéskor, az adott és vett jó becsmérlését,

41:25  a hallgatást, ha köszöntenek, parázna nőre tekintést, az arc elfordítását rokontól,

41:26  arcod elfordítását társadtól, az illetmény elvevését és meg nem térítését,

41:27  szemed jártatását más férfi feleségén, a leskelődést szolgálója után, és ágyának megközelítését, a becsmérlő szavakat barátaid előtt, és a szemrehányást, amikor adakozol.

Chapter 42

42:1  Restelld továbbadni a hallott szót, és feltárni a titkos beszédet, akkor megvan benned a helyes szégyenérzés, és tetszésre találsz minden ember előtt. De kicsit se szégyelld a következőket, és senki kedvéért ne vétkezzél:

42:2  a Magasságbeli törvényét és rendelkezését, az igazságosságot, hogy felmentsd a gonoszt,

42:3  az elszámolást társakkal és utasokkal, az osztozkodást barátaiddal az örökségen,

42:4  a pontosságot mérlegben és súlyban, a keresetet, legyen az sok vagy kevés,

42:5  a hasznot adásnál-vevésnél, a gyermekek gyakori fenyítését, s a rossz rabszolga hátának véresre verését.

42:6  Hitvány asszony mellett helyén való a pecsét,

42:7  és ahol sok a kéz, tarts mindent zár alatt. Amit átadsz, számláld és mérd meg, jegyezz fel minden kiadást és bevételt!

42:8  Ne restelld rendreutasítani a balgát és az ostobát, az öreget, akit ifjak is elítélnek, akkor jó nevelésű leszel mindenben, és elismerést aratsz minden élő szemében!

42:9  Olyan kincs a leány, amely anyjának álmatlanságot okoz, és elűzi az álmát a miatta való aggodalom, hogy lánysorsban meg ne öregedjék, ha pedig férjnél van, meg ne gyűlöltesse magát;

42:10  hogy meg ne rontsák szüzességében, és teherbe ne essen az apai házban; hogy félre ne lépjen férjes állapotában, és magtalan se maradjon.

42:11  A könnyelmű leányt őrizd gondosan, hogy szégyenbe ne hozzon az ellenségek előtt a város megszólása és a nép szóbeszéde miatt, és gyalázatodra ne legyen a nép sokasága előtt.

42:12  Ne nézd senkinek szépségét, és ne időzz asszonyok között,

42:13  mert a ruhából jön elő a moly, s az asszonyból a férfi rosszasága.

42:14  Jobb a férfi keménysége az asszony kedvességénél, az ocsmány asszony pedig gyalázattá válik.

42:15  Hadd emlékezzem meg az Úr műveiről, és hadd hirdessem azt, amit láttam! Az Úr szava által lettek az ő alkotásai.

42:16  Miként a tündöklő nap beragyogja a mindenséget, úgy telik be az Úr dicsőségével az ő alkotása.

42:17  Nemde az Úr a szentek által hirdeti minden csodatettét? A mindenható Úr erőt adott nekik, hogy megállhassanak dicsősége előtt!

42:18  Kifürkészi a tenger mélységét és az emberek szívét, átlát az ő furfangjukon,

42:19  mert az Úr minden tudás birtokában van, és látja az idők jelét, tudtul adja a múltat és a jövendőt, és fölfedi a titkok leplét.

42:20  Egy gondolat sem kerüli el figyelmét, s egy szó sincs rejtve előtte.

42:21  Ékessé tette bölcsessége remekműveit, aki öröktől fogva örökké van. Nincs ahhoz sem hozzátenni,

42:22  sem attól elvenni való, és nem szorul ő senki tanácsára.

42:23  Mily gyönyörű minden műve, pedig csak szikrányi az, amit látni lehet!

42:24  Mindezek élnek és örökké megmaradnak, és bármikor szükséges, mindegyik szót fogad neki,

42:25  mind különböznek, egyik a másiktól, és semmit sem alkotott, ami elégtelen lenne. Biztosította mindegyik jóságát, – ki győzne betelni dicsősége látásával?

Chapter 43

43:1  Dísze az égbolt a magasban; az ég szépségének látványa milyen dicső!

43:2  A felkelő nap, amikor megjelenik, hirdeti, hogy csodálatos a Magasságbeli alkotása!

43:3  Perzseli délben a földet, ki tudja hőségét elviselni? Izzó tüzelővel megtelt kemencénél

43:4  háromszorta inkább perzseli a nap a hegyeket, tüzes sugarakat lövell, és fényben úszva megvakítja a szemet.

43:5  Nagy az Úr, aki azt alkotta, az ő parancsára siet pályáján.

43:6  A hold is mindenkor a maga idejében mutatja az időt, és jel örök időkre.

43:7  A hold jelzi az ünnepnapot, világító az, amely telte után megfogyatkozik,

43:8  – az ő neve szerint van a hónap – majd csodás módon növekszik töltéig.

43:9  Magasságbeli harci fegyver az, amely dicsőn ragyog az égbolton.

43:10  Az ég dísze a csillagok pompája, beragyogja velük az Úr a világot a magasból.

43:11  A Szent szavára rendben állnak, és nem lankadnak őrhelyükön.

43:12  Nézd a szivárványt és áldd az alkotóját, mert igen gyönyörű az a pompájában,

43:13  átfogja az eget nagyszerű ívével, a Magasságbeli keze feszítette ki.

43:14  Parancsa által sietteti a havat, és szaporán küldi el ítélete villámait,

43:15  ezért nyílnak meg a tárházak, és repülnek ki a felhők, mint a madarak.

43:16  Fölségében helyezte el a felhőket, és tördeli össze a jégeső szemeit.

43:17  Megrendülnek a hegyek tekintetétől, és akarata szerint fúj a déli szél,

43:18  mennydörgésének szava felriasztja a földet, s az északi vihar, a szelek összecsapása.

43:19  Elhinti a havat, mint a pihenni szálló madarakat, s az leereszkedik, mint a szálló sáska.

43:20  Csodálja a szem fehér színének szépségét, és elámul a szív a hullásától.

43:21  Mint a sót, úgy hinti a zúzmarát a földre, s amikor megfagyott, olyan az, mint a bojtorján tüskéi.

43:22  Fúj a hideg északi szél, mire kristállyá fagy a víz színe, bevon minden állóvizet, és mintegy páncéllal borítja a tavat.

43:23  Elemészti a hegyeket és megperzseli a pusztát, és mint a tűz, elégeti a zöldet.

43:24  Gyógyulás minderre a felhők csepegése, a hulló harmat, amely felüdíti azt, ami elszikkadt.

43:25  Szavára eláll a szél, akaratával csendesítette le a világtengert, és helyezte el benne az Úr a szigeteket.

43:26  Akik bejárták a tengert, beszélnek veszedelmeiről, ha hallunk róluk, szinte elámulunk.

43:27  Nagyszerű csodadolgok vannak benne: állatok és mindenféle szörnyetegek különböző fajai, iszonyatos teremtmények!

43:28  Általa ér az út sikeres véghez, és szava rendez el mindent.

43:29  Még sokat mondhatnánk, de szavunk elégtelen. A beszéd vége pedig: ő van mindenben!

43:30  Ha dicsőítjük, meddig jutunk el? Hisz ő hatalmasabb minden művénél!

43:31  Félelmetes az Úr és szerfölött hatalmas, csodálatos az ő ereje!

43:32  Dicsérjétek az Urat, amennyire tőletek telik, mert ő még többre méltó, és csodálatos az ő fensége!

43:33  Áldjátok az Urat, magasztaljátok őt, amennyire tudjátok, mert nagyobb minden dicséretnél!

43:34  Akik magasztaljátok őt, kapjatok új erőre, ne lankadjatok, mert el nem éritek!

43:35  Ki látta őt, hogy le tudná írni, és ki tudta magasztalni, úgy, amint kezdettől fogva van? Van sok elrejtett dolog, ezeknél is különb, mert keveset láttunk műveiből. Mindezt azonban az Úr alkotta, és bölcsességet adott a jámboroknak.

Chapter 44

44:1  Hadd dicsérjük a híres férfiakat, a mi őseinket nemzedékeik sorában.

44:2  Sok dicsőséget juttatott nekik az Úr fensége által régtől fogva.

44:3  Voltak, akik hatalommal uralkodtak, akik híresek voltak vitézségük miatt. Voltak, akik okossággal ékeskedtek, mások hírnevet szereztek a prófétai tisztnek jövendöléssel,

44:4  voltak, akik parancsoltak az akkori népnek, és szentséges igéket mondtak a nemzeteknek bölcsességük révén.

44:5  Voltak, akik dallamokat gondoltak ki művészetükkel, és írásba foglalták költeményeiket,

44:6  férfiak, akik bővelkedtek vagyonban, s olyanok, akik szép életre törekedtek, és békében laktak házukban.

44:7  Becsben is álltak mindannyian népük nemzedékei előtt, és dicséretet arattak napjaikban.

44:8  Voltak közöttük, akik nevet hagytak hátra, amelyről dicsérettel beszélnek,

44:9  és voltak, akiknek nem maradt emlékük: kimúltak, mintha nem is lettek volna, születtek, mintha nem is születtek volna, éppígy gyermekeik is utánuk.

44:10  De azoknak a jámbor férfiaknak, akiknek jósága nem ért véget,

44:11  a javaik megmaradnak ivadékuknál,

44:12  és szent örökségük unokáiknál, a szövetségek részese marad utódjuk,

44:13  és miattuk gyermekeik is mindörökre. Törzsük és hírnevük el nem enyészik,

44:14  testüket békében eltemették, de nevük él nemzedékről nemzedékre.

44:15  Népek emlegetik bölcsességüket, és dicséretüket hirdeti a közösség.

44:16  Hénok tetszett Istennek, ezért a paradicsomba vitték, hogy a népeknek bűnbánatra szolgáljon.

44:17  Feddhetetlen igaz volt Noé, s a harag idején engesztelésül szolgált.

44:18  Miatta maradt a földön maradék a vízözön idejében.

44:19  Szövetséget kötött vele Isten örök időkre, hogy el ne pusztuljon többé minden élő a vízözön által.

44:20  Ábrahám népek sokaságának volt dicső atyja, nem is volt dicsőségben hozzá hasonló. Megtartotta a Magasságbeli parancsát, és szövetségre lépett vele.

44:21  Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s a kísértésben hűnek bizonyult.

44:22  Dicsőséget adott neki ezért nemzetében, megesküdött, hogy gyarapítja őt, mint a föld porát,

44:23  felmagasztalja ivadékát, mint a csillagokat, és örökrészt ad nekik tengertől tengerig, s a Folyamtól a föld határáig. Ugyanígy tett Izsákkal is Ábrahámnak, atyjának kedvéért. Az összes elődjével kötött szövetségeket átadta neki, s az áldás Jákob fején nyugodott. Elismerte őt áldásai által, és megadta neki örökrészét, ő pedig elosztotta részét a tizenkét törzs között, és belőle támasztotta azt a jámbor férfit, aki kegyet talált minden élő szemében.

Chapter 45

45:1  Kedves volt Isten és emberek előtt Mózes, akinek áldva legyen emléke.

45:2  Hasonlóvá tette őt dicsőségben a szentekhez, és naggyá az ellenségek megfélemlítésében, bősz állatokat szelídített meg szavával.

45:3  Megdicsőítette őt királyok színe előtt, parancsokat adott neki népéhez, és megmutatta neki dicsőségét.

45:4  Hűsége és szelídsége miatt szentté tette őt, és kiválasztotta minden élő közül.

45:5  Megengedte, hogy hallja szavát, és bevezette a felhőbe.

45:6  Parancsokat adott neki szemtől szembe, az élet és a fegyelem törvényét, hogy megtanítsa Jákobot rendelkezéseire és Izraelt szabályaira.

45:7  Felmagasztalta Áront, az ő testvérét Lévi törzséből, hasonlóan őhozzá.

45:8  Örök törvényt állapított meg javára: neki adta a papi méltóságot a nép körében, és boldoggá tette őt a dicsőséggel.

45:9  Felövezte a dicsőség övével, díszes ruhába öltöztette, és megkoronázta a hatalom jelvényeivel.

45:10  Sarut adott rá, lábravalót és felsőruhát, sok arany csengővel vette őt körül,

45:11  hogy járás közben csengjenek, és hangozzanak a templomban népe fiainak emlékezetére;

45:12  szent ruhát aranyból, kék és vörös bíborból művészi hímzéssel, ellátva az ítélet tudakolójával,

45:13  karmazsin szövetből, művészi munkát, metszett drágakövekkel, arany foglalatban, amelyeket kőmetsző munkája vésett Izrael törzseinek száma szerint, emlékeztetőül.

45:14  Süvegén arany korona volt, ellátva a »Szent« felírással, pompás ékesség, felséges munka, dísze kívánatos a szemnek.

45:15  Nem volt azelőtt ehhez hasonló szép dolog kezdettől fogva.

45:16  Nem öltheti magára semmiféle idegen, egyedül csak fiai és unokái minden időben.

45:17  Áldozatait a tűz naponta teljesen megemészti.

45:18  Megtöltötte Mózes a kezét, felkente szent olajjal,

45:19  és örök feladatul jutott neki és ivadékának, hogy ameddig az ég áll, papi szolgálatot teljesítsen, dicséretet mondjon, és áldja a népet az ő nevében.

45:20  Őt szemelte ki az összes élők közül, hogy áldozatot mutasson be Istennek, tömjént és kellemes illatot emlékeztetőül, hogy engesztelést szerezzen népének,

45:21  és hatalmat adott neki parancsai körül, törvényei és ítéletei dolgában, hogy megtanítsa Jákobot a szabályokra, és felvilágosítsa Izraelt törvényével.

45:22  De fellázadtak ellene illetéktelenek, és irigykedve törtek ellene férfiak a pusztában, azok, akik Dátánnal voltak és Abironnal, és Kóré pártja bősz haraggal.

45:23  Látta ezt az Úristen, és nem hagyta annyiban, s elemésztette őket haragja indulatában.

45:24  Szörnyű csodát művelt velük: elpusztította őket tüzes lánggal.

45:25  Gyarapította Áron dicsőségét, és megadta örökrészét: a föld gyümölcseinek zsengéjét juttatta neki.

45:26  Először is kenyeret rendelt nekik táplálékul, de az Úr áldozataiból is ehetnek, amelyeket nekik adott és ivadékaiknak. A nép földjéből azonban nem részesedik, s a nép között nem kap osztályrészt, mert maga Isten az ő része és öröksége. Fineesz, Eleazár fia harmadik lett a tisztségben, mert az Úr félelmében a nyomdokába lépett, helytállt a nép becsületéért, jámborságával és lelke készségével engesztelést szerzett Izraelnek Istennél. Ezért vele is a béke szövetségét kötötte, hogy ő lesz fejedelme a szentélynek és népének, hogy őt és ivadékát illesse a főpapi méltóság mindörökre. De Dávid királlyal is volt szövetsége, Jessze fiával Júda törzséből, hogy az örökség neki jusson és ivadékának, azért, hogy bölcsességgel töltse meg szívüket, népe igazságos megítélésére, hogy feledésbe ne menjenek javaik, és dicsőségüket nemzetségükben örökké tegye.

Chapter 46

46:1  Bátor volt a harcban Józsue, Nún fia, Mózes utóda a prófétaságban, nagy volt ő, mint neve is mondja.

46:2  Igen nagy volt Isten választottjainak megmentésében: leverte az ellenszegülő ellenséget, hogy örökrészéhez juttassa Izraelt.

46:3  Milyen dicső volt, amikor fölemelte kezét, és dárdát ragadott a város ellen!

46:4  Volt-e, aki vele szembe tudott szállni? Hiszen az Úr adta kezébe ellenségeit!

46:5  Intésére nem állt-e meg a nap, s egy nap olyan lett, mint kettő?

46:6  Segítségül hívta a Magasságbelit, a hatalmast, amikor ellenségek szorongatták mindenfelől, és meghallgatta őt a nagy és szentséges Isten hatalmas jégeső köveivel:

46:7  az ellenséges népre zúdította azt, és tönkreverte a lejtőn az ellenségeket,

46:8  hadd tudják a népek, milyen hatalmas ő, hogy nem könnyű Istennel harcolni! Ő pedig híven követte a Hatalmast,

46:9  jámborságot tanúsított már Mózes napjaiban, ő és Káleb, Jefóne fia, amikor állhatatosak voltak az ellenséggel szemben, visszatartották a népet a bűntől, és elhallgattatták a gonosz zúgolódást.

46:10  Ezért kettőjüket szemelte ki Isten, hogy megkímélje őket a hatszázezer gyalogosra váró veszedelemtől, és elvezesse őket örökrészükbe, a tejjel-mézzel folyó földre.

46:11  Erőt adott ezért az Úr Kálebnek, és megmaradt benne az erő öregségéig, hogy megszállja a magas földet, utóda is megtartotta az örökrészt,

46:12  hadd lássák Izrael fiai megannyian, milyen jó a szentséges Istent híven követni.

46:13  A bírák is név szerint, mindazok, akiknek szíve meg nem romlott, s akik el nem fordultak az Úrtól:

46:14  legyen áldott az emlékük, és sarjadjanak ki csontjaik a helyükről!

46:15  Maradjon meg nevük örökre, maradjon fönn fiaik számára a szent férfiak dicsősége!

46:16  Az Úrnak, Istenének kedveltje, Sámuel, az Úr prófétája, felállította a királyságot, és fejedelmeket kent fel népében,

46:17  igazságot tett a gyülekezetben az Úr törvénye szerint, és Isten meglátogatta Jákobot. Megbízható prófétának bizonyult,

46:18  hűnek bizonyult igéiben, mert látta a világosság Istenét.

46:19  Ő is kiáltott a mindenható Úrhoz, amikor az ellenségek mindenfelől körülvették és szorongatták; ő bemutatta a hibátlan bárány áldozatát,

46:20  az Úr pedig mennydörgött az égből, hatalmas zengéssel hallatta szavát, és tönkreverte az ellenséges fejedelmeket, s a filiszteusok minden vezérét. Életének és korának vége előtt pedig tanúul hívta az Urat és felkentjét, hogy »sem pénzt, de még sarut sem fogadott el senkitől sem!« és nem vádolta őt senki sem. Miután pedig elszenderült, tudtul adta és megmutatta a királynak élete végét, felemelte szavát a földből jövendőmondásra, hogy eltörölje a nép bűnét.

Chapter 47

47:1  Nátán próféta jött ezek után Dávid napjaiban.

47:2  Mert amint a hájat elválasztják a hústól, úgy Dávid is kiválóbb volt Izrael fiainál.

47:3  Oroszlánokkal úgy játszott, mint bárányokkal, és medvékkel úgy bánt, mint a juhok kisbárányaival.

47:4  Már ifjúkorában megölte az óriást, és elvette népéről a gyalázatot,

47:5  amikor felemelte kezét, s a parittya kövével leütötte a gőgös Góliátot,

47:6  mert segítségül hívta az Urat, a Mindenhatót, aki erőt adott jobbjának, hogy leterítse a bátor harcos férfit, és felmagasztalja népe szarvát.

47:7  Dicsővé tette őt ekként tízezer között, és magasztossá tette az Úr áldásaival, azzal, hogy felajánlotta neki a dicső koronát,

47:8  és letiporta az ellenséget körös-körül, kiirtotta az ellenséges filiszteusokat – mind a mai napig –, és letörte szarvukat örökre.

47:9  Minden tette után magasztalást zengett a Szentnek és Magasságbelinek dicsőítő szavakkal.

47:10  Teljes szívéből dicsérte az Urat, szerette Istent, aki őt alkotta, és erőt adott neki az ellenséggel szemben.

47:11  Énekeseket állított fel az oltár előtt, és kellemes dallamokat énekeltetett velük.

47:12  Fényt adott az ünnepségeknek, és szépekké tette az évenként visszatérő ünnepeket azzal, hogy magasztalták az Úr szent nevét, és már hajnalban dicsővé tették Isten szentélyét.

47:13  Az Úr megtisztította őt bűneitől, és felmagasztalta szarvát örökre, neki adta a jogot a királyságra, és a dicső trónt Izraelben.

47:14  Bölcs fiú következett utána, s őérte leverte az ellenség minden hatalmát.

47:15  Békés időben uralkodott Salamon, mert Isten alávetette minden ellenségét, hogy házat építsen az ő nevének, és szentélyt készítsen örök időkre. Milyen bölcs voltál ifjú korodban!

47:16  Mint a folyó, tele voltál bölcsességgel, elárasztottad a földet szellemeddel,

47:17  és megtöltötted rejtélyes mondásokkal. Hírneved eljutott messze szigetekig, és kedvelt lettél békeszereteted miatt.

47:18  Énekeid, mondásaid, talányaid és megfejtéseid miatt megcsodáltak az országok.

47:19  Elneveztek az Úr, az Isten nevéről, akit Izrael Istenének hívnak.

47:20  Úgy gyűjtötted az aranyat, mint a sárgarezet, és úgy halmoztad az ezüstöt, mint az ólmot,

47:21  de odaadtad ágyékodat asszonyoknak, és szabadjára éltél testeddel,

47:22  foltot ejtettél hírneveden, és meggyaláztad ivadékodat, haragot vontál gyermekeidre, és bánat követte balgaságodat,

47:23  mert birodalmad kettészakadt, Efraimból pedig pártütő ország lett.

47:24  De Isten mégsem hagy fel irgalmával, el nem emészti, tönkre nem teszi alkotásait, nem irtja ki gyökerestül kiválasztottja ivadékát, és nem pusztítja el annak nemzetségét, aki szerette az Urat.

47:25  Maradékot hagy meg Jákobnak és Dávidnak gyökérhajtást belőle. Salamon pedig pihenőre tért atyáihoz, és maga után hagyta utódát: »a nép balgaságát«, Roboámot, aki híján volt az okosságnak, és elhidegítette magától a népet döntésével, aztán Jeroboámot, Nábát fiát, aki bűnbe vitte Izraelt, és bűnös útra térítette Efraimot. Bűneik nagyon gyarapodtak, a földjüktől nagyon messzire vitték őket, és mindenféle gonoszságra adták magukat, amíg csak el nem érte őket a megtorlás, és véget nem vetett minden bűnüknek.

Chapter 48

48:1  Illés próféta jött ezután; tűzhöz volt hasonló, – a szava lángolt, mint a fáklya –,

48:2  éhínséget hozott rájuk, és megfogyatkozott a száma azoknak, akik gonosz akarattal bosszantották, és nem tudták szívlelni az Úr parancsait.

48:3  Az Úr szavával elzárta az eget, és három ízben tüzet hozott le az égből.

48:4  Ilyen dicső volt Illés a csodáival! Ki is dicsekedhetne hozzád hasonlóan,

48:5  aki felhoztál megholtat az alvilágból, a halál sorsából az Úristen igéje által,

48:6  aki romlásba döntöttél királyokat, játszva megtörted hatalmukat, és sírba taszítottál ágyukról dicsőségeseket,

48:7  aki ítéletről értesültél Sínai hegyén, és megtorló büntetésekről a Hóreben,

48:8  aki királyokat kentél fel megtorlásra, és prófétát tettél meg utódodnak,

48:9  aki felvitettél tüzes forgószélben, tüzes ló húzta kocsin,

48:10  akiről meg van írva, hogy az ítélet idején csillapítod az Úr haragját. Kiengeszteled az apa szívét fiával, és helyreállítod Jákob törzseit!

48:11  Boldogok, akik meglátnak téged, és barátságoddal dicsekednek,

48:12  mert mi élünk ugyan életünkben, de halálunk után ilyen nevünk nem lesz!

48:13  Miután Illést a forgószél elrejtette, Elizeus telt el szellemével. Nem félt fejedelemtől életében, és senki sem múlta felül hatalomban.

48:14  Semmi sem volt számára lehetetlen, sőt még holttestében is prófétai erő lakozott,

48:15  csodákat vitt véghez életében, és bámulatos dolgokat művelt halálában.

48:16  Mindamellett mégsem tért meg a nép, és nem hagytak fel bűneikkel, amíg csak el nem űzték őket országukból, s el nem széledtek az egész földön.

48:17  De megmaradt azért egy parányi nép, és fejedelem Dávid házában.

48:18  Voltak köztük, akik azt tették, ami tetszett Istennek, mások ellenben sokat vétkeztek.

48:19  Hiszkija megerősítette városát: vizet vezetett belsejébe, megfúrta a sziklát vassal, és vízgyűjtőt épített.

48:20  Napjaiban vonult fel Szanherib, és elküldte Rábsakét, felemelte kezét ellenük, kinyújtotta kezét Sion ellen, és elbízta magát hatalmában.

48:21  Megrendült ekkor szívük és kezük, és gyötrődtek, mint a vajúdó asszony,

48:22  hívták az Urat, az irgalmast, kiterjesztették kezüket és ég felé emelték, s a szentséges Úr, az Isten csakhamar meghallgatta szavukat.

48:23  Nem gondolt bűneikre, és nem adta át őket ellenségeiknek, hanem megmentette őket Izajás, a szent próféta keze által.

48:24  Megverte az asszírok táborát: tönkretette őket az Úr angyala.

48:25  Mert azt tette Hiszkija, ami Istennek kedves, és állhatatosan járt őse, Dávid útján, amint meghagyta neki Izajás, a nagy és Isten színe előtt hűséges próféta. Az ő napjaiban ment hátrafelé a nap, és ő meghosszabbította a király életét. Nagy lélekkel meglátta a végső dolgokat, és vigasztalta Sionban a gyászolókat, örök időkre megmutatta a jövendőt, s a rejtett dolgokat, mielőtt meglennének.

Chapter 49

49:1  Jozija emléke, mint az illatos tömjén keveréke, amely illatszerkészítő kezeműve,

49:2  édes az említése minden szájnak, mint a méz, mint a zene borozás mellett,

49:3  mert Isten küldte őt a nép megtérítésére, s ő el is távolította az istentelen undokságokat.

49:4  Odaadta szívét az Úrnak, s a bűnök napjaiban megszilárdította a vallásosságot.

49:5  Dávidon, Hiszkiján és Joziján kívül mindannyian gonoszt cselekedtek,

49:6  mert elhagyták a Magasságbeli törvényét Júda királyai, és megvetették Isten félelmét,

49:7  ezért másnak adták át uralmukat, és idegen nemzetnek dicsőségüket.

49:8  Ezek felgyújtották a kiválasztott szent várost, és elhagyottá tették útjait Jeremiás miatt,

49:9  mert gonoszul bántak vele, holott még anyja méhében prófétává szentelődött, hogy felforgasson, kitépjen és romboljon, újra építsen és helyreállítson.

49:10  Ezekiel látta a dicsőség látomását, amelyet Isten a kerubok kocsiján mutatott meg neki,

49:11  és megemlékezett Jóbról is, aki az igazság útjaihoz ragaszkodott.

49:12  A tizenkét próféta csontjai is sarjadozzanak helyükön, mert megerősítették Jákobot, és megsegítették biztos reménnyel.

49:13  Miképp magasztaljuk Zerubbábelt? Hisz olyan volt ő is, mint a pecsétgyűrű a jobb kézen,

49:14  és Józsuét, Joszedek fiát, akik napjaikban építették Isten házát, és emeltek az Úrnak szent templomot, amelyet örök dicsőségre rendeltek.

49:15  Nehemiás is sokáig maradjon emlékezetben! Ő építette fel nekünk a lerombolt falakat, ő állította helyre a kapukat és a zárakat, és építette meg házainkat.

49:16  Nem született a földön Hénokhoz hasonló, ezért el is vitték a föld színéről. Olyan ember sem született, mint József, aki testvérei fejedelme volt s a nemzet erőssége, rokonságának vezére és a népnek támasza. Gondját viselték még csontjainak is, amelyek holta után prófétai erővel bírtak. Szet és Szem is becsben álltak az emberek előtt, minden élő fölött pedig Ádám van, mert ő volt az első.

Chapter 50

50:1  Simon, Oniás fia, a főpap, élete folyamán rendbehozta Isten házát, és napjai során megerősítette a templomot.

50:2  Ő építette ki a templom magasságát, a kettős épületet és a templom oromzatát.

50:3  Napjaiban a kutak vízben bővelkedtek, és megteltek módfelett, mint a tenger.

50:4  Gondját viselte népének, és megmentette a pusztítástól,

50:5  a várost erős kézzel nagyobbította. Dicsőséget nyert, amikor a nép előtt járt-kelt, kibővítette a templom és az udvar bejáratát.

50:6  Olyan volt ő, mint a hajnalcsillag a felhők között, miként a telihold, mikor világít a maga idején,

50:7  mint a ragyogó nap, úgy tündökölt ő Isten templomában,

50:8  mint a fölséges felhők közt pompázó szivárvány, mint a rózsa a tavasz napjain, és mint a liliom a folyóvíz mellett, mint a Libanon virágai a nyár napjain,

50:9  mint a lobogó tűz, mint a tűzben égő tömjén,

50:10  mint az edény színaranyból, amely mindenféle drágakővel ékes,

50:11  mint a viruló olajfa s a magasba törő ciprus. Ilyen volt ő, amikor magára vette a díszruhát és teljes pompába öltözött,

50:12  amikor felment a szent oltárhoz, s a szent ruhában ékeskedett.

50:13  Amikor átvette a papok kezéből a hússzeleteket, s az oltár mellé állt, körülvette őt a testvérek koszorúja, mint a cédruscsemeték Libanon hegyén,

50:14  és körülötte álltak, mint a pálmalevelek, Áron összes fiai díszükben,

50:15  az Úr áldozataival kezükben Izrael egész közössége előtt, amíg be nem végezte az oltárszolgálatot, és el nem rendezte a Magasságbeli Király áldozatát.

50:16  Majd kinyújtotta kezét italáldozatra, és áldozott a szőlőfürt véréből,

50:17  kiöntötte az oltár aljára, fölséges illatul a magasságbeli Fejedelemnek.

50:18  Ekkor Áron fiai felkiáltottak, vert harsonákba fújtak, és hatalmas harsogást hallattak emlékeztetőül Isten előtt.

50:19  Az egész nép együttvéve pedig sietve arcra borult a földön, hogy imádják az Urat, Istenüket, és könyörögjenek a mindenható, fölséges Istenhez.

50:20  Majd az énekesek hallatták hangjukat, s a nagy templom betelt a felhangzó kellemes énekkel.

50:21  Imával könyörgött a nép a felséges Úrhoz, amíg véget nem ért az Úr szolgálata, és be nem fejezték a teendőket.

50:22  Akkor leszállt és kiterjesztette kezét Izrael fiainak egész közösségére, hogy Isten áldását vegye ajkára, s az ő nevével dicsekedjen.

50:23  Ekkor leborultak másodízben, hogy fogadják áldását.

50:24  Most pedig kérjétek a mindenség Istenét, aki nagy dolgokat vitt véghez az egész földön, aki megsokasította napjainkat anyánk méhétől fogva, és irgalma szerint cselekedett velünk:

50:25  adja meg nekünk a szív vidámságát, s hogy béke legyen napjainkban Izraelben, örök időkre,

50:26  hogy Izrael elhiggye: Velünk van Isten irgalma, és megment minket napjaiban!

50:27  Két népet utál a lelkem, a harmadik pedig nem is nép, hogy gyűlölhetném:

50:28  akik Szeír hegyén laknak, s a filiszteusok, meg a balga nép, amely Szíchemben lakik.

50:29  A bölcsesség és fegyelem tanítását ebbe a könyvbe írta Jézus, Sírák fia Jeruzsálemből, aki szívéből újra kiárasztotta a bölcsességet. Boldog, aki ezekben a javakban foglalatoskodik! Aki megszívleli őket, bölcs lesz mindenkor, mert ha ezeket cselekszi, ereje lesz mindenre, mert Isten világosságának nyomában jár.

Chapter 51

51:1  Jézusnak, Sírák fiának imája. »Hadd magasztaljalak, Uram, királyom! És dicsérjelek téged, szabadító Istenem!

51:2  Hadd hirdessem nevedet, mert segítőm és oltalmazóm lettél!

51:3  Megmentetted testemet az enyészettől, a gonosz nyelv tőrétől, a hazugságot cselekvők ajkától, és megsegítettél a támadókkal szemben.

51:4  Megmentettél neved nagy irgalma szerint a prédára leső ordítozóktól,

51:5  és azok kezéből, akik életemre törtek, a nagy szorongatásból, amely körülvett engem,

51:6  a fojtó lángtól, amely körülvett, úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben,

51:7  az alvilág méhének mélységéből, az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől, a gonosz királytól és az álnok nyelvtől.

51:8  Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat,

51:9  mert életem közel járt az alvilághoz odalenn.

51:10  Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen, segítség után néztem az emberek között, de hiába!

51:11  Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram, és a régi időben véghezvitt művedről,

51:12  hogy megmentetted a benned bízókat, Uram, és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből.

51:13  Fölemeltem a földről szavamat, és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.

51:14  Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy, ne hagyj el szorongatásom napján, a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!

51:15  Hadd dicsérjem nevedet szüntelen, és magasztalva emlegessem!’« Imám ekkor meghallgatásra talált.

51:16  Megszabadítottál a romlástól, és megmentettél a szorongatás napjától.

51:17  Ezért magasztallak, dicsőítelek, és áldom az Úr nevét!

51:18  Amikor még ifjú voltam, mielőtt utakra indultam, kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban.

51:19  A templom előtt könyörögtem érte, hogy szüntelen feléje törekszem, és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő.

51:20  Szívem örömét lelte benne, egyenes úton járt a lábam, és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.

51:21  Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam,

51:22  nagy bölcsességre tettem szert, és nagy előmenetelt tettem benne.

51:23  Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem!

51:24  Eltökéltem, hogy gyakorlom is, buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent.

51:25  Küszködött érte a lelkem, és amikor gyakoroltam, megerősödtem.

51:26  A magasba emeltem kezemet, és sirattam annak nem tudását.

51:27  Feléje irányítottam lelkemet, és megleltem, amikor megismertem.

51:28  Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva, ezért nem is akarom elhagyni.

51:29  Égett a bensőm, hogy keressem, azért el is nyertem, mint értékes vagyont.

51:30  Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul, dicsérni is kívánom őt vele. Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok, gyülekezzetek iskolámba! Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok? Hiszen lelketek szomjazik nagyon! Megnyitottam számat és mondtam: »Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen! Hajtsátok nyakatokat igája alá, és fogadja be lelketek az intelmet, mert közel van annak megtalálása. Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam, mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak. Fogadjátok be tanításomat minél többen, mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele! Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának, és ne szégyelljétek az ő dicséretét! Végezzétek el dolgotokat még idő előtt, akkor megadja jutalmatokat idejében!«